Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-09 / 6. szám

A „harmincharmak“ dokumentuma

(Folytatás a 3. oldalról)

történelem, valamint a Csehszlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség történelme.- Nemzetiségi iskolaügyünk sérelmes pontja a magyar pedagógusképzés fokozatos elsorvasztása, nevezetesen a Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának a felszámolása.

Kiindulva a magyar tanítási nyelvű iskolák egyre égetőbben jelentkező szükségletéből, fontosnak tartjuk a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának életre keltését. Ma ez a téma egyre szélesebb körben foglalkoztatja a magyar nemzeti kisebbség közvéleményét.- Javasoljuk megfontolás tárgyává tenni

egy felsőoktatási intézmény létrehozását, ahol nemzetiségi óvónőket, nevelőket, tanítókat, tanárokat és más, a kulturális élet minden további területére szakembereket képeznének. v

Nemzetiségi iskólaügyünk 40 éves tapasztalata alapján javasoljuk a „rólunk nélkülünk“ oktatáspolitikai gyakorlat megváltoztatását. Véleményünk szerint a nemzetiségi iskolaügy dolgozói, pedagógusai ma már az internacionalizmus és erkölcsi felelősség magas fokán állnak. Ez a tény lehetővé teszi az önigazgatás elveinek érvényesítését.

Javasoljuk:

a) Az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának megfelelő - szakfelügyelői, ellenőrzői és irányítói - szintre emelését.

b) Ennek megfelelő szervezeti formát biztosítani a nemzetiségi iskolaügy felügyeletére, ellenőrzésére, irányítására a vegyes lakosságú járások nemzeti bizottságain.

c) A magyar tanítási nyelvű iskolák szülői tanácsának, valamint pedagógusainak részvételével - a szlovákiai oktatásügy részeként - létrehozni egy szlovákiai nemzetiségi pedagógiai tanácsot, amely részt venne a nemzetiségi iskolaügy koncepcionális és fejlődési

' feladatainak kimunkálásában, a kitűzött célok és határozatok realizálásának felügyeletében.

T udományosság

A csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbségnek nincsen egyetlen olyan intézménye, amely a nemzetiségi lét történetének, állapotának, az anyagi és szellemi lét meghatározó tendenciáinak kutatásával és tudományos szintű minősítésével foglalkozna.

Hiányzik az a tényező, amely rögzítené és tudatosítaná e nemzeti kisebbség anyagi, erkölcsi, szellemi értékeit és értékrendjét.

A hatvanas évek végén konkrét ajánlattal fordultunk a SZTA Elnökségéhez, hogy ezen intézmény részeként alakuljon nemzetiségi kabinet, amely a nemzetiségi tudományosság hiányát megoldhatta volna. A javaslat kedvező fogadtatásra talált, azonban számunkra ismeretlen oknál fogva realizálásából semmi sem lett.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az e téren kialakult kedvezőtlen körülmények okán, megfelelő intézmény, munkahelyek és programok híján nincs megírva:- a csehszlovákiai magyar nemzetiség történelme,-a csehszlovákiai magyar irodalom története,- hézagos a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség etnográfiai értékeinek tudományos szintű felmérése,- nem folyik tudományos értékű szociológiai felmérés,- elégtelen a nemzetiségi oktatás módszereinek tudományos programozása.

Javasoljuk és szükségesnek tartjuk:- a nemzetiségi kutatóintézet létrehozását: történelmi, irodalomtörténeti, szociológiai, etnográfiai és pedagógiai munkacsoportokkal;-hungarológiai munkacsoport létrehozását a Komensky Egyetem magyar tanszékének keretében;- a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség hagyományának ápolása érdekében tájházak sora alakult, ezt a célt szolgálják a járási múzeumok nemzetiségi részlegei.

Emellett javasoljuk és szükségesnek tartjuk:- a magyar nemzeti kisebbség részére egy központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum kiépítését.

Könyvtári ellátás

A szlovákiai könyvtári módszertani központ funkcióját a Matica slovenská látja el, amely elsősorban a szlovák irodalom és kultúra terjesztéséért felelős intézmény. Bizonyára minden szándékosság nélkül, mégis mellékes feladatként kezeli a nemzetiségileg vegyes lakosságú közigazgatási egységekben működő népkönyvtárak ellátását. Adminisztratív módon, az egyes helységekben élők nemzetiségi megoszlását figyelmen kívül hagyva végzik az állománygyarapítást.

E helyzet megváltoztatása, javítása érdekében javasoljuk és szükségesnek tartjuk:- egy önálló, gyűjteménnyel és állomány- gyarapítási joggal, illetve költségvetéssel rendelkező, a csehszlovák és a nemzetközi könyvtári hálózatba szervesen illeszkedő nemzetiségi könyvtár létrehozását;- e könyvtár részeként kiépíteni a magyar nemzeti kisebbség dokumentációs és információs részlegét.

Javasoljuk a Madách Könyv- és Lapkiadó tevékenységi körének kibővítését, amely jelenlegi besorolása szerint szépirodalmi művek kiadására jogosult. Legyen teljes profilú, legyen a nemzetiségi kultúra kiadója. így a szépirodalom műfajai mellett legyen jogosítványa a műszaki, a szakirodalmi, a képzőművészeti, a zenei, a társadalomtudományi művek megjelentetésére is.

Színház

Javasoljuk a Matesz kassai (Kosice) Thália Színpadát önálló színházzá alakítani, hogy mint teljes értékű intézménynek legyen módja saját társulat kiépítésére.

Hírközlés

Megítélésünk szerint a csehszlovákiai magyar periodikák hálózata sok tekintetben elavult. Ez a sajtórend nagyrészt az ötvenes években alakult ki, az akkori igényeknek megfelelően. Egyetlen napilapunk, az Új Szó természetszerűen a pártpolitika, a pártprogram szolgálatában áll. E napilapon kívül minden csehszlovákiai magyar újság, illetve folyóirat elöregedett információs anyaggal kerül az olvasó kezébe.

A hetilapok, folyóiratok átfutási ideje hosz- szadalmas, a ma felvett anyagok hetek, illetve hónapok múltán kerülnek csak az olvasóhoz. Az ilyen újság közölhet érdekes beszámolókat, tudósításokat, riportokat - olvasmányanyagot -, de közvélemény alakítására, napi, legalább heti reflexiókra alkalmatlan.

Ennek következtében a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség saját életéről alulinformált. Saját lapjaiban kevés információt kap önmagáról, ezáltal más információforrásokból táplálkozik.

Nehezen beszélhetünk e több mint félmilliós közösség közvéleményéről.

Javasoljuk a csehszlovákiai magyar sajtó értékelő, aktualizáló minősítését.

Javasoljuk és szükségesnek tartjuk:- a Természet és Társadalom című lap aktualizálását korszerű tudományos-ismeretterjesztő folyóirattá;- a Népművelés aktualizáló átalakulását és periodicitásának megváltoztatását.

A televízió hetente sugárzott magyar nyelvű hírösszeállítása többségében elavult anyagot közöl, és elavult szerkesztői felfogás szerint szerkesztödik. Ennek kapcsán javasoljuk: a televízió teremtse meg az anyagi és személyi feltételeit az itt élő magyarság életét feldolgozó dokumentumfilm-stúdió működéséhez.

Javasoljuk és egyértelműen szükségesnek tartjuk heti, illetve kétheti megjelenéssel egy rotációs - kulturális, társadalmi, kritikai - lap indítását, amely informálna és gyors reagálásaival, eszmei irányultságával alakíthatná, formálhatná a nemzetiségi közvéleményt.

Jogi helyzet

Készül a köztársaság új alkotmánytervezete, tudatában vagyunk az ezzel összefüggő munka fontosságának. Természetesnek tartjuk, hogy az új alkotmány tapasztalatainak alapján, s a kor - az Európai ház - szintjén fogalmazza meg a köztársaságban élő nemzetiségek jogi helyzetét. Természetesnek tartjuk, hogy a számunkra is létfontosságú dokumentum előkészítésében részt vesznek a nemzetiségek képviselői is.

Javasoljuk és szükségesnek tartjuk:- egy felelős bizottság létrehozását, amely testület a készülő alkotmány nemzetiségekre vonatkozó tételeit dolgozná ki;- e bizottság munkájában vegyenek részt a nemzeti kisebbségek politikai-társadalmi képviselői, ezen kívül a nemzetiségek jogtudományban és társadalomtudományban jártas szakértői;- e hivatalos bizottságon kívül legyen lehetőségük egyéneknek, önkéntesen szerveződő csoportoknak is javaslatot tenniük az alkotmány nemzetiségekről szóló tételeihez;- az új alkotmánytervezet nemzetiségekre

vonatkozó elvi tételeit (téziseit) minden szinten vitassák meg a nemzetiségek társadalmi és kulturális szervezetei.

Foglalkoztatnak bennünket azok a politikai alapelvek, amelyek alapját képezhetik majd az új alkotmány nemzetiségekre vonatkozó paragrafusainak. Ennek a kapcsán is megtesszük javaslatainkat:

Javasoljuk:- a CSSZSZK nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 27-i 144. sz. Alkotmánytörvényben lefektetett elveknek a lenini nemzetiségi politika szellemében való továbbfejlesztését és a CSSZSZK új Alkotmányába való beépítését;- a CSKP KB üléseinek a társadalom demokratikus átépítésére és megújítására vonatkozó elvi tételéit, valamint az SZKP 19. rendkívüli konferenciájának a nemzetiségekre vonatkozó elvi tételeinek a csehszlovák nemzetiségi politikára való aplikálását, az internacionalizmus lenini elvét, a többség és kisebbség viszonyában az egyenlőség és egyenjogúság elismerését, a kölcsönösség gyakorlását, valamint egymás anyagi, emberi, szellemi értékeinek tiszteletét - hazánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi értékeinek a tiszteletét, becsületét és továbbépítését.

A „több szocializmus, több demokrácia“ meggyőződésünk szerint több emberi, és tényleges nemzetiségi jogot is jelent.

Ezért mi a fent említett elvek alapján a Csehszlovákiában élő nemzetiségek alkotmányjogi helyzetének meghatározásánál a következő elvi tételeket javasoljuk alapul venni:

1. Az új alkotmány küszöbölje ki a csehszlovák államszövetségről szóló 1968/143 T. t. számú alkotmánytörvény bevezető része és 1. cikkelye, valamint a CSSZSZK nemzetiségeinek a helyzetét szabályozó alkotmánytörvény bevezető része és 1. cikkelye közötti ellentmondást.

2. Az új alkotmány szögezze le a jog- egyenlőség elvét, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két testvérnemzet, a csehek és szlovákok, valamint a Csehszlovákiában élő magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiségek szövetségi állama, amelyben a nemzetek és nemzetiségek egyenlöek és egyenjogúak.

3. Az új alkotmány mondja ki a nemzetiségi önigazgatás elvét. Szakítani kell a „rólunk nélkülünk“ politikai gyakorlattal. Ehelyett biztosítsa annak a jogi és gyakorlati lehetőségét, hogy a nemzetiségek - a kollektivitást kifejező szervezeti formában - önmaguk döntsenek a saját létüket befolyásoló és meghatározó kérdésekben, a közigazgatásban, a településfejlesztésben, az oktatásügyben és a kultúrában.

4. Az új alkotmány mondja ki a nemzetiségi érdekvédelem elvét.

5. Az új alkotmány mondja ki a nemzeti kisebbségek nyelvének egyenjogúságát.

6. Az új alkotmány nemcsak az állampolgári, hanem a kollektív jogok szintjén is biztosítsa a nemzeti kisebbségek teljes értékű létét.

7. Az új alkotmány határozza meg:- a nemzetiségek önállóságának és önigazgatásának reprezentatív szervét, létrehozásának módját és hatáskörét (választás útján létrehozott nemzetiségi tanács);- azt a kormányszervet, amely a nemzetiségek legfelső államhatalmi végrehajtó szerveként biztosítja az alkotmányban és a törvényekben lefektetett nemzetiségi jogok végrehajtását;- a nemzetiségek arányos részvételét a képviseleti testületekben és a végrehajtó szervekben;- a nemzetiségek helyzetét a nemzeti bizottságokban;- a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken a nemzetiségi nyelv egyenjogú használatát;- a nemzetiségek nyelvén való művelődés jogát;- a sokoldalú kulturális fejlődés jogát;- a társadalmi szervezetekbe való társulás jogát;- a tömegtájékoztatás jogát a nemzetiségek nyelvén.

8. Az új alkotmány szögezze le a felelősség elvét a nemzetiségek részéről: tiszteletben tartani az ország alkotmányát, törvényeit, teljesíteni a törvényekből adódó állampolgári és kollektív kötelességeket és feladatokat

9. Az új alkotmány biztosítsa, hogy:- minden állampolgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönthessen, nemzetiségi hovatartozásáról;- a nemzetiségi hovatartozás ne lehessen senkinek a kárára a politikai, a társadalmi és a gazdasági életben való érvényesülése szempontjából;- büntetendő legyen az elnemzetlenítésre vagy asszimilációra való törekvés és a nemzetiség szerinti megkülönböztetés minden formája.

10. Az új alkotmány mondja ki, hogy a nemzetiségi jogok megsértése esetén minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy panasszal forduljon jogorvoslás céljából az alkotmánybírósághoz vagy az ennek megfelelő független alkotmányos szervhez.

11. Az új alkotmány ismerje el a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy kapcsolatot tarthassanak nemzeti kultúrájukkal, illetve azon országokkal, ahol nemzetük él.

12. Az új alkotmány elvileg mondja ki, hogy a köztársaság területi-közigazgatási felosztásakor, a gazdasági szempontok figyelembe vétele mellett, törekedni kell az etnikai köz- igazgatási egységek kialakítására.

13. Javasoljuk és szükségesnek tartjuk az új alkotmány nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételei alapján átfogó nemzetiségi törvény kidolgozását.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek a helyzetét szabályozó 144/1968 T. t. számú alkotmánytörvény 5. cikkelye feladatul adta, hogy:

„(1) Ezt az alkotmánytörvényt a Szövetségi Gyűlés törvényeivel és a nemzeti tanácsok törvényeivel hajtsák végre.

(2) A nemzeti tanácsok törvényei egyben meghatározzák, melyek azok a képviseleti szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségi jogok érvényesítését.“

Ennek értelmében a nemzeti kisebbségekről szóló 144/1968 T. t. számú alkotmánytörvényt átfogó nemzetiségi törvénykönyvnek kellett követnie.

Sajnos ez mind a mai napig nem történt meg - az ország törvényhozó és végrehajtó szervei nem tartották be, nem hajtották végre a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmánytörvényt.

Szükségesnek tartjuk a kérdések érdemi felülvizsgálását és az alkotmány által előírt feladatok végrehajtását. Javasoljuk:- a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának az újjáalakítását;-a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya mellett létrehozott nemzetiségi tanács és nemzetiségi titkárság munkájának a felülvizsgálását, hatáskörének újraértelmezését, tevékenységének kiszélesítését;-a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszteri funkció betöltését.

Nézetünk szerint e szerveket és intézményeket már most, az alkotmánytörvény előkészítésének időszakában vissza kellene állítani, a két nagy horderejű eseménynek a nemzetiségek körében való kellő fogadtatása érdekében.

A nemzetiségi kérdést nem lehet elkülöníteni a társadalomban való folyamatoktól. Ezért meggyőződésünk, hogy a demokrácia és a pluralizmus kialakítása a nemzetiségek helyzetét is javítja majd. Az ebben a kérdéskörben szinte nem létező társadalmi ellenőrzés létrehozását akarjuk elérni. Az alulról építkező társadalom, a népképviseleti szervek demokratikus választásán alapuló hatalomgyakorlás és ellenőrzés, valamint a politikai intézményrendszer átalakítása útján válik lehetővé a nemzetiségi kérdés - a deklarált nemzetiségpolitikai elveknek megfelelő - folyamatos orvoslása. Ehhez azonban szükséges a tudományosan megalapozott, az érintett nemzetiség véleményét messzemenőkig figyelembe vevő döntési mechanizmus megteremtése.

Meggyőződésünk, hogy gondjaink, nehézségeink feltárása, érdekeink és céljaink világos és őszinte megfogalmazása elindítója lehet a korrekt partneri viszony kialakításának, hozzájárulhat hazánk politikai és gazdasági átalakításához.

Meggyőződésünk, hogy a Csehszlovákiában kialakult nemzetiségi intézményrendszer továbbfejlesztése közép-európai, európai szinten járulhat hozzá az Európai ház megteremtéséhez.

Turczel Lajos, egyetemi tanár, irodalomkritikus; Dobos László, író; Tözsér Árpád, író; Grendel Lajos, író; Varga Erzsébet, író; Gál Sándor, író; Bauer Győző, a CSTA tagja, tudományos dolgozó; Fóthy János, állatorvos; Varga Lajos, képzőművész; Duba Gyula, író, érdemes művész; Sziegl Ferenc, az SZSZK kormánya nemzetiségi titkárságának nyugalmazott vezetője; Zalabai Zsig- mond, író; Horváth Rozália, mikrobiológus; Végh László, szociológus; Ozsvald Árpád, író; Koncsol László, író, irodalomkritikus; Reiter István, a Szlovák Filharmónia tagja; Tóth Károly, irodalomkritikus; Szabó Rezső, jogász; Dusza István, újságíró; Szeberényi Zoltán, docens, irodalomkritikus; Török Elemér, költő-újságíró, Kulcsár Ferenc, költő- szerkesztő; Bállá Kálmán, író-szerkesztő; Dusza Judit, közgazdász; Szabó Géza, kiadói munkatárs; Szőke József, író-levéltáros; Cselényi László, költő; Bereck József, író-újságíró; Keszeli Ferenc, író-újságíró, Barak László, író; Szarnák István, állami díjas nemesítő; Révész Bertalan, docens, irodalomtörténész.

1990. II. 9.

H Vasárnap