Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-02 / 5. szám

N emzeti fizetőeszközünk árfolyamának változása nemcsak a turizmust, hanem a gazdasági szférát is érzékenyen érinti. Hiszen például minden valutaleértékelés drágítja az importot, viszont ösztönzi a kivitelt és a tőkebehozatalt. Az intézkedés folytán tehát újszerű körülmények közé kerültek a vállalatok, annál is inkább, mert a korona árfolyama jó néhány évig változatlan volt. Vajon mi tette szükségessé az év eleji devalvációt, és miként hat majd ez az intézkedés gazdaságunkra? - kérdeztem a legilletékesebbet, Michal Kováéot, az SZSZK pénz-, ár- és bérügyi miniszterét.- Gazdaságunk ez idáig nem nyitott a világ felé, külkereskedel­münk tulajdonképpen elszakadt a belgazdaságtól. A külföldi piaco­kon elért eredmények lényegeseb­ben nem befolyásolták az expor­tőrök és importőrök gazdasági ered­ményeit. Ez az elszakadás tovább fokozta az árdeformációkat, s az árfolyam mint fontos gazdasági szabályozó nem töltötte be funkció­ját. Ezért az értékeltolódások kikü­szöböléséhez és a piacgazdaság­hoz vezető úton mintegy első lé­pésként megváltoztattuk a korona hagyhatjuk figyelmen kívül azt a sajnálatos tényt, hogy a korábbi, adminisztrációtól és egyéb nehezí­tő körülménytől terhes vállalatalapí­tási gyakorlatunk miatt nincs jó hír­nevünk a nagyvilágban.-Sajnos, igaza van. Az eddig érvényben levő előírások nemcsak a tőkebefektetésnek nem kedvez­nek, hanem bonyolulttá teszik a kül­kereskedelmi tevékenységre való jog megszerzését is. A novellák és az új törvények kidolgozásakor ügyelünk arra, hogy ezeket az eljá­rásokat a lehető legnagyobb mér­árfolyamát. Nemzeti fizetőeszkö­zünket a szocialista országok valu­táihoz viszonyítva felértékeltük, a tőkés valuták estében pedig leér­tékeltük. Ezzel az intézkedéssel ösztönözzük a kapitalista országok­ba irányuló exportot, az import vi­szont megdrágul. A szocialista or­szágok viszonyában fordított a helyzet. • Vállalataink az elmúlt években nem sok sikerrel exportáltak, köztu­dott, hogy termékeink szinte csak elenyésző esetben versenyképe­sek a világpiacon. A korona leérté­kelése ugyan ösztönzi a kivitelt, de vajon van mit exportálnunk?-Tagadhatatlan, hogy az emlí­tett intézkedés következtében azonnal nem növekszik exportunk. Azonban a devalvációval már akkor is kedvező részeredményt értünk el, ha hatására megnövekszik az eddig exportált termékek gyártása. Ezenfelül teljesen megalapozott az a várakozás, mely szerint az alkal­mazkodóképes gyártók gazdasági­lag érdekeltek lesznek a kivitel nö­velésében, illetve abban, hogy né­mely termékük esetében rugalma­san alkalmazkodjanak a külpiaci helyzethez. • Évek óta hangoztatjuk, hogy nagyobb teret kell adni a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésnek, a li­cencvásárlásnak, a lízingnek, a fej­lett technika és technológia beszer­zésének. Fizetőeszközünk leérté­kelése - mivel drágítja az importot - aligha ad erre a korábbinál na­gyobb lehetőséget.- Ami a korszerűsítést, az inno­vációt, az új technológiát illeti, arra számítunk, hogy háttérbe szorul az eddigi hagyományos gyakorlat, vagyis a saját devizáért, vagy bank, illetve vállalati hitelért történő vá­sárlás, s helyette a külföldi tőke­részvétel kerül előtérbe. Már az elmúlt kéb évben is arra töreked­tünk, hogy kiirtsuk azt az előítéletet, mely szerint, ha a külföldi partne­reknek lehetőséget adunk tőkéjük joint venture (vegyes vállalati) for­mában történő befektetésére, ezzel egyidejűleg eladjuk magunkat a ka­pitalistáknak. A jelen pillanatban nincs politikai akadálya annak, hogy műszaki fejlesztés céljából vegyes vállalatokat hozzunk létre tőkés partnerekkel. A közeljövőben számos törvény novellájával, illetve új törvényekkel kívánjuk megköny- nyíteni s vonzóbbá tenni a vállalata­lapítást külföldi beruházók szá­mára. • Vitaihatatlan, szükségünk van a külföldi tőkebefektetésre, s örven­detes, hogy támogatására új törvé­nyek vannak előkészületben. Ezzel összefüggésben azonban nem fékben leegyszerűsítsük. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy liberali­záljuk az áru és a tőke behozatalát és kivitelét. • Milyen garanciát tud nyújtani hazánk a külföldi tőkebefektetőknek arra, hogy a vegyes vállalati szer­ződéseket minden pontjukban - pl. az árakat, az árfolyamokat és egye­beket illetően - megtartjuk?- Garanciát az egyes törvények- a novellák és az új szabályok- nyújtanak, amelyek arról is ren­delkeznek majd, hogy például álla­mosítás vagy kisajátítás esetén az állam garantálja a külföldi beruhá­zók kártalanítását. A kárt minden esetben abban a pénznemben téríti meg, amelyben a tőkét befektették. • Visszatérve a már említett in­tézkedésre: a korona devalvációjá­val elkezdődött egy folyamat. Mi­lyen lesz a folytatás?- A valutaleértékeléssel elindul­tunk a korona konvertibilitásához vezető úton. Ez volt az első lépés, amelyet a kereskedelmi és nem kereskedelmi árfolyamok egysége­sítésének, illetve a hivatalos és a valutapiaci árfolyam közelítésé­nek kell követnie. Vállalatainknak lehetőségünk van arra, hogy pótlóla­gosan devizapiacon jussanak kül­földi fizetőeszközökhöz. Azok a szervezete^ amelyek devizájukat nem kívánják behozatali célokra felhasználni a piacon, akár száz ko­ronát is kérhetnek egy dollárért. A hivatalos és piaci árfolyamok köz­ti óriási különbségek a devizaesz­közök kínálata, illetve képzése és a kereslet, vagyis a szükséglet közti egyensúlyhiányt tükrözik. Tehát az árfolyamok a kereslet és a kínálat alakulása szerint változnak. Arra számítunk, hogy ha radikális gaz­dasági reformot valósítunk meg és valóban nyitunk a világ felé, vala­mint nagyobb mértékben bekap­csolódunk a nemzetközi munka- megosztásba, akkor csökken a kivi­telre szánt termékek választéka, s ezzel együtt kisebb lesz a behoza,­tal. Tudjuk, ma még olyan a helyzet, hogy a külföldi árucsere tulajdon­képpen csonkítja nemzeti jövedel­münket. A jövőben azt kell elér­nünk, hogy a külkereskedelemnek valóban legyen értelme, s a beho­zatalt csak azokra a termékekre korlátozzuk, amelyeket itthon nem tudunk olcsóbban és hatékonyab­ban előállítani. Arra kell töreked­nünk, hogy a külföldi árucsere a nemzeti jövedelem képzése szempontjából hasznos legyen. • Köszönöm a beszélgetést. KOVÁCS EDIT Interjú Michal Kováccsal, az SZSZK pénz-, ár- és bérügyi miniszterével 1990.11.2. ilasúmap (Baranyai Lajos felvételei) II 1EEUEKHT umn

Next

/
Thumbnails
Contents