Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-02 / 5. szám
N emzeti fizetőeszközünk árfolyamának változása nemcsak a turizmust, hanem a gazdasági szférát is érzékenyen érinti. Hiszen például minden valutaleértékelés drágítja az importot, viszont ösztönzi a kivitelt és a tőkebehozatalt. Az intézkedés folytán tehát újszerű körülmények közé kerültek a vállalatok, annál is inkább, mert a korona árfolyama jó néhány évig változatlan volt. Vajon mi tette szükségessé az év eleji devalvációt, és miként hat majd ez az intézkedés gazdaságunkra? - kérdeztem a legilletékesebbet, Michal Kováéot, az SZSZK pénz-, ár- és bérügyi miniszterét.- Gazdaságunk ez idáig nem nyitott a világ felé, külkereskedelmünk tulajdonképpen elszakadt a belgazdaságtól. A külföldi piacokon elért eredmények lényegesebben nem befolyásolták az exportőrök és importőrök gazdasági eredményeit. Ez az elszakadás tovább fokozta az árdeformációkat, s az árfolyam mint fontos gazdasági szabályozó nem töltötte be funkcióját. Ezért az értékeltolódások kiküszöböléséhez és a piacgazdasághoz vezető úton mintegy első lépésként megváltoztattuk a korona hagyhatjuk figyelmen kívül azt a sajnálatos tényt, hogy a korábbi, adminisztrációtól és egyéb nehezítő körülménytől terhes vállalatalapítási gyakorlatunk miatt nincs jó hírnevünk a nagyvilágban.-Sajnos, igaza van. Az eddig érvényben levő előírások nemcsak a tőkebefektetésnek nem kedveznek, hanem bonyolulttá teszik a külkereskedelmi tevékenységre való jog megszerzését is. A novellák és az új törvények kidolgozásakor ügyelünk arra, hogy ezeket az eljárásokat a lehető legnagyobb mérárfolyamát. Nemzeti fizetőeszközünket a szocialista országok valutáihoz viszonyítva felértékeltük, a tőkés valuták estében pedig leértékeltük. Ezzel az intézkedéssel ösztönözzük a kapitalista országokba irányuló exportot, az import viszont megdrágul. A szocialista országok viszonyában fordított a helyzet. • Vállalataink az elmúlt években nem sok sikerrel exportáltak, köztudott, hogy termékeink szinte csak elenyésző esetben versenyképesek a világpiacon. A korona leértékelése ugyan ösztönzi a kivitelt, de vajon van mit exportálnunk?-Tagadhatatlan, hogy az említett intézkedés következtében azonnal nem növekszik exportunk. Azonban a devalvációval már akkor is kedvező részeredményt értünk el, ha hatására megnövekszik az eddig exportált termékek gyártása. Ezenfelül teljesen megalapozott az a várakozás, mely szerint az alkalmazkodóképes gyártók gazdaságilag érdekeltek lesznek a kivitel növelésében, illetve abban, hogy némely termékük esetében rugalmasan alkalmazkodjanak a külpiaci helyzethez. • Évek óta hangoztatjuk, hogy nagyobb teret kell adni a tudományos-műszaki fejlesztésnek, a licencvásárlásnak, a lízingnek, a fejlett technika és technológia beszerzésének. Fizetőeszközünk leértékelése - mivel drágítja az importot - aligha ad erre a korábbinál nagyobb lehetőséget.- Ami a korszerűsítést, az innovációt, az új technológiát illeti, arra számítunk, hogy háttérbe szorul az eddigi hagyományos gyakorlat, vagyis a saját devizáért, vagy bank, illetve vállalati hitelért történő vásárlás, s helyette a külföldi tőkerészvétel kerül előtérbe. Már az elmúlt kéb évben is arra törekedtünk, hogy kiirtsuk azt az előítéletet, mely szerint, ha a külföldi partnereknek lehetőséget adunk tőkéjük joint venture (vegyes vállalati) formában történő befektetésére, ezzel egyidejűleg eladjuk magunkat a kapitalistáknak. A jelen pillanatban nincs politikai akadálya annak, hogy műszaki fejlesztés céljából vegyes vállalatokat hozzunk létre tőkés partnerekkel. A közeljövőben számos törvény novellájával, illetve új törvényekkel kívánjuk megköny- nyíteni s vonzóbbá tenni a vállalatalapítást külföldi beruházók számára. • Vitaihatatlan, szükségünk van a külföldi tőkebefektetésre, s örvendetes, hogy támogatására új törvények vannak előkészületben. Ezzel összefüggésben azonban nem fékben leegyszerűsítsük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy liberalizáljuk az áru és a tőke behozatalát és kivitelét. • Milyen garanciát tud nyújtani hazánk a külföldi tőkebefektetőknek arra, hogy a vegyes vállalati szerződéseket minden pontjukban - pl. az árakat, az árfolyamokat és egyebeket illetően - megtartjuk?- Garanciát az egyes törvények- a novellák és az új szabályok- nyújtanak, amelyek arról is rendelkeznek majd, hogy például államosítás vagy kisajátítás esetén az állam garantálja a külföldi beruházók kártalanítását. A kárt minden esetben abban a pénznemben téríti meg, amelyben a tőkét befektették. • Visszatérve a már említett intézkedésre: a korona devalvációjával elkezdődött egy folyamat. Milyen lesz a folytatás?- A valutaleértékeléssel elindultunk a korona konvertibilitásához vezető úton. Ez volt az első lépés, amelyet a kereskedelmi és nem kereskedelmi árfolyamok egységesítésének, illetve a hivatalos és a valutapiaci árfolyam közelítésének kell követnie. Vállalatainknak lehetőségünk van arra, hogy pótlólagosan devizapiacon jussanak külföldi fizetőeszközökhöz. Azok a szervezete^ amelyek devizájukat nem kívánják behozatali célokra felhasználni a piacon, akár száz koronát is kérhetnek egy dollárért. A hivatalos és piaci árfolyamok közti óriási különbségek a devizaeszközök kínálata, illetve képzése és a kereslet, vagyis a szükséglet közti egyensúlyhiányt tükrözik. Tehát az árfolyamok a kereslet és a kínálat alakulása szerint változnak. Arra számítunk, hogy ha radikális gazdasági reformot valósítunk meg és valóban nyitunk a világ felé, valamint nagyobb mértékben bekapcsolódunk a nemzetközi munka- megosztásba, akkor csökken a kivitelre szánt termékek választéka, s ezzel együtt kisebb lesz a behoza,tal. Tudjuk, ma még olyan a helyzet, hogy a külföldi árucsere tulajdonképpen csonkítja nemzeti jövedelmünket. A jövőben azt kell elérnünk, hogy a külkereskedelemnek valóban legyen értelme, s a behozatalt csak azokra a termékekre korlátozzuk, amelyeket itthon nem tudunk olcsóbban és hatékonyabban előállítani. Arra kell törekednünk, hogy a külföldi árucsere a nemzeti jövedelem képzése szempontjából hasznos legyen. • Köszönöm a beszélgetést. KOVÁCS EDIT Interjú Michal Kováccsal, az SZSZK pénz-, ár- és bérügyi miniszterével 1990.11.2. ilasúmap (Baranyai Lajos felvételei) II 1EEUEKHT umn
