Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-15 / 294. szám, szombat

MAGYARORSZÁG Uj arcok a kormánytablón (Munkatársunktól) - Antall József több lépcsőben kívánja végrehajtani a kormányátalakítást. Ezt maga a magyar miniszterelnök jelentette be a tegnapi nemzetközi sajtótájékoztatón, ahol ismertette, hogy ez alkalommal milyen személyi javaslatokat tesz a köztársasági elnöknek. A kormányfő javasolja Horváth Balázs felmentését a belügyminiszteri tisztség alól. Utódja Boross Péter lesz, aki eddig tárcanélküli miniszterként a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal felügyeletét látta el. Horváth Balázs tárcanélküli miniszterként foglal majd helyet az új testületben, s a kormány és a parlament közti koordinációs tevékenységet felügyeli. Személyével kapcsolatban a miniszterelnök megjegyezte, hogy ö volt a legközvetlenebb munkatársa. Az MDF hétvégén sorra kerülő országos gyűlésén pedig Horváth Balázst fogja javasolni az ügyvezető alelnöki posztra. Rabár Ferencet a pénzügyminiszteri karosszékben Kupa Mihály váltja fel, aki igazi szaktekintélynek számít. Több éven át volt a Központi Statisztikai Hivatal és a pénzügyZavaros a helyzet Albániában (Folytatás az 1. oldalról) ső oldalukon közöltek a hivatalos napilapok is. A nyilatkozat szerint az erőszak a demokrácia és az ellen irányul, amit sikerült elérni a tiltakozó diákoknak, valamint mindazoknak, akik a kommunista vezetést rákényszerítették a reformok meggyorsítására. A dokumentum felszólítja az albánokat: tegyenek tanúbizonyságot ,,hagyományos bölcsességükről", s így mutassák meg, hogy ez egy ,,civilizált nemzet". A rezsim elleni megmozdulásokra a tiranai egyetemisták vasárnapi megmozdulása adott ösztönzést. A fiatalok a társadalom demokratizálását követelték, erre az albán vezetés nagyon mérsékelten reagált, azonnal egyezkedni kezdett a diákokkal. Ramiz Alia, az ország legfelsőbb állami és pártvezetője csütörtökre virradó éjszaka rádió- és televízióbeszédben szólított fel a nyugalomra és önmérsékletre, sürgette a lakosságot, tanúsítson politikai felelősségtudatot. Csütörtökön a folytatódó diáktüntetésekhez Tiranában a munkások is csatlakoztak, s törekvések történtek a független szakszervezetek létrehozására. Az albán fővárosban a fontos objektumokat a fegyveres erők őrzik. Hivatalosan bejelentették, a rendőrség erőt alkalmaz a tüntetőkkel szemben, ha megpróbálnak eljutni a diplomatanegyedbe. (Eelirendt rajza, C&W Syndicate) ÚJ SZÚ 2 1990. XII. 19. A parlamenti demokrácia felé A föderáció és a tagköztársaságok hatáskörét meghatározó alkotmánytörvény körüli vita ezen a héten Havel elnök parlamenti beszédével, majd a törvényjavaslat fölötti vitával, végül a szavazással érte el csúcspontját. Ezek az események izgalomban tartották a közvéleményt, de véleményem szerint a legnagyobb „lélektani terhet" a Szövetségi Gyűlés képviselőinek kellett magukra vállalniuk. Az alkotmánytervezetről már a parlament állandó bizottságaiban kimerítő, sok esetben - képletesen szólva - késhegyre menő vita folyt. A Szövetségi Gyűlésben helyet foglaló politikai pártok és mozgalmak egy időre valóságos diplomáciai csatatérré alakították át a parlament barátságosnak és kényelmesnek egyáltalán nem mondható, egyes képviselők szerint krematóriumhoz hasonlító épületét. Az illetékesség körüli politikai csatározás új keletű demokráciánk fontos szakasza volt. Most, amikor az eredmény ismert, úgy tűnik, ennek a „drámának" nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Ám az is igaz, hogy az elkövetkező hónapok s évek is hordoznak magukban politikai izgalmakat, sőt válsághelyzeteket. Az illetékességi alkotmánytörvény jó alapot nyújt a hiteles államszövetség kialakításához. Ennek a jogszabálynak súlya, tekintélye van, hiszen megszületése azokat igazolta, akik hisznek a nemzetek és a nemzetiségek közti viszony Európához méltó rendezésének lehetőségében. Az alkotmánytörvényjavaslat sorsát illetően nagyon fontos tényező volt a Szövetségi Gyűlés legerősebb politikai erőinek, de más politikai irányzatoknak is az egyes módosító javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalása. A szótöbbség, amellyel a törvényt jóváhagyták, a józanság, a politikai realitásérzék és a tolerancia térhódításaként is minősíthető. A 73 felszólalás, egyes reagálások s az egész tanácskozás légköre arról is tanúskodott, előbbre futottunk a vitakultúrában, a kompromisszumkészségben, abban, hogy a más nézetet vallót nem tekintjük máglyára vetendő eretneknek. Úgy látszik, a masaryki meghatározás, hogy a demokrácia a vitával, a nézetek cseréjével egyenlő, egyre nagyobb teret hódít magának a szövetségi parlamentben. Kezdjük megszokni, hogy a parlament nem bólogatójánosok gyülekezete, nem szavazógépezet, hanem olyan testület, amelyben a nem kormánypárti képviselőknek is van esélyük a politizálásra, a sikerre, de a nyilvános önlejáratásra is. A Szövetségi Gyűlés e heti tanácskozása így a demokrácia iskolája is volt - a képviselők és a választópolgárok számára egyaránt. SOMOGYI MÁTYÁS minisztérium munkatársa, majd igazgató-helyettesként dolgozott a Pénzügyi Kutatóintézetben. 1990. júniusától a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének budapesti irodáját vezeti. Botos Katalin, a pénzügyminisztérium politikai államtitkára a költségvetési tárgyalások befejezéséig a jelenlegi feladatkörébe tartozó tevékenységet látja el. Az új kormányban tárca nélküli miniszter lesz, s a pénzintézeti rendszerrel összefüggő kormányzati feladatok tartoznak majd hozzá. A Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal felügyeletét Gálszécsy András kormányfőtanácsos, tárcanélküli miniszter látja el. A miniszterelnök tárcanélküli miniszterré javasolja kinevezni Pungor Ernő címzetes államtitkárt, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, és az Országos Atomenergiai Bizottság elnökét, elnöki funkciójának és felügyeleti jogkörének megtartásával. A kormányfő javasolja felmenteni tisztségéből Matolcsy Györgyöt, aki politikai államtitkárként a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkárságának felügyeletét látta el. Az Ipari és Kereskedelmi minisztérium új közigazgatási államtitkára László Jenő lesz. A kormányátalakítással egyidejűleg minden miniszter mellett megerősítik, illetve megszervezik a tanácsadó testületként működő kabinetet illetve szakmai kollégiumot, jelentette be Antall József, aki a kormányon belüli további változtatásokat még a jövő héten megteszi. (gágyor) (ČSTK) - A Rompress román hírügynökség csütörtökön közölte, hogy Románia és Magyarország védelmi miniszterei szerződést írtak alá a katonai együttműködésről. A hírügynökség az európai biztonság egyik garanciájának nevezte a szomszédos országok közötti hasonló jellegű megállapodásokat. (ČSTK) - Csütörtökön ünnepélyesen elbúcsúztatták a Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kecskeméti hadosztálya táborfalvi tüzérezredének utolsó * egységeit. Mivel a hazatérő egységek állományának elhelyezése a Szovjetunióban is gondot okoz, kevés az épület, Matvej Burlakov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport eddigi parancsnoka kéréssel fordult a búcsúztatáson jelen levő országgyűlési képviselők közvetítésével a magyar parlamenthez és a kormányhoz: segítsék meggyorsítani az átadások ellenértékeként megjelölt 1,2 milliárd rubel elszámolását. Ennek az összegnek 50 százalékát a szovjet fél még az idén szeretné átvenni. RÓMA Megnyílt a tizenkettek csúcsértekezlete Segítségnyújtás Kelet-Európának és Moszkvának (ČSTK) - Rómában, a Montecitorio palotában tegnap kezdődött meg az Európai Közösségek 46. csúcstalálkozója. A 12 tagország állam- és kormányfői mindenekelőtt a Szovjetuniónak nyújtandó sürgős segítségről és a Perzsa-öbölben kialakult válságról tárgyalnak. Ugyancsak napirenden szerepelnek az EK politikai, gazdasági és pénzügyi uniójával összefüggő kérdések. A pénteki tanácskozás a Szovjetuniónak, valamint a közép- és keleteurópai országoknak nyújtandó segítséggel kapcsolatos kérdések megvitatásával kezdődött. Pio Mastrobuoni, az olasz kormány elnökségének szóvivője tájékoztatta az újságírókat a tárgyalások programjáról. Ami a Szovjetuniót illeti, nemcsak anyagi segítségről lesz szó, hanem együttműködésről is a szállítás és az áruelosztás felbomlott rendszerének felújítása során. Az ebéd után, amelyet Francesco Cossiga olasz államfő adott a vendégek tiszteletére, a csúcs résztvevői áttekintették a politikai unióval, az egységes piaccal és a kábítószer elleni harccal összefüggő kérdéseket. A munkavacsorát a Chigi palotában. tartották meg, itt az Öbölválságról és a közel-keleti helyzetről volt szó. A szóvivő beszámolt az újságíróknak arról a levélről is, amelyet George Bush küldött az olasz kormányfőnek. Az amerikai elnök ebben felszólítja az EK tagállamait, hogy az Öböl-válság kérdésében továbbra is képviseljenek egységes, szilárd álláspontot. Andreottit, a csúcsértekezlet elnökét is tájékoztatta arról, hogy az összes amerikai állampolgár elhagyhatja Irakot és Kuvaitot. Bagdadból távozik az amerikai diplomáciai személyzet is, bár a nagykövetséget formálisan nem zárják be. A mai tanácskozás napirendjén szerepel a politikai, a gazdasági és a pénzügyi unióról szóló két kormányközi konferencia megnyitása. Semmi esetre sincs szó formális aktusról, a munkatalálkozón áttekintik azokat a dokumentum-tervezeteket, amelyek majd alapul szolgálnak a további tárgyalásokhoz - mondotta Mastrobuoni. Egyben közölte, hogy Andreotti miniszterelnök csütörtökön találkozott Jacques Delors-ral, az EK-bizottság elnökével és fogadta az európai szakszervezetek konföderációjának küldöttségét, amelynek tagjai Rómában üléseznek. A szakszervezeti képviselők rámutattak a jövendőbeli egyesített Európa szociális aspektusaira, s hangsúlyozták, hogy nemcsak a nagytőke érdekeit kell figyelembe venni, hanem az állampolgárokét is. xxx Az Európa Parlament csütörtökön jóváhagyta az Európai Közösségek jövő évi költségvetését. A 12 tagország közös kiadásai elérik az 55,5 milliárd ECU-t (mintegy 78 milliárd dollár), ami az idei évihez képest csaknem 20 százalékkal több. A végösszeg 4,6 milliárd dollárral magasabb, mint amennyit az EK-államok eredetileg terveztek. Ennek ellenére a tizenkettek költségvetése csupán Spanyolország vagy Hollandia évi kiadásainak szintjét éri el. Strasbourgban tegnap az Európa Parlament felszólította az Európai Közösségek bizottságát, a helyi közigazgatási szerveket és a tagországokban müködö jótékonysági szervezeteket, indítsanak azonnal élelmiszert és egészségügyi segélyszállítmányokat a Szovjetuniónak Varsó Eljárás leszerepelt elnökjelöltek ellen (ČSTK) - A kormányfő megsértéséért eljárás indult Stanislaw Tyminski volt elnökjelölt ellen. Ez ellen levélben tiltakozott Jeri Laber, a Helsinki Watch független nemzetközi szervezet egyik vezetője a lengyel igazságügyminiszternél, aki egyben a főügyészi tisztséget is ellátja. A levél arra hívja fel a figyelmet, hogy Tyminski ellen a Büntető Törvénykönyv egy olyan paragrafusa alapján indult eljárás, amely a ,,legrosszabb kommunista időkben" a ma az ország élén álló emberek üldözésére szolgált. Tegnap a Zycie Warsawy napilapban jelent meg az igazságügyminiszter válasza: amíg egy törvény érvényben van (igaz, Lengyelországban tervezik a Büntető Törvénykönyv módosítását), a főügyésznek kötelessége eljárást indítania e törvény értelmében. A már említett paragrafus alapján egy másik elnökjelölt, Leszek Moczulski ellen is vizsgálat folyik, ez esetben Jaruzelski államfő megsértéséért. Új Marshall-terv a Szovjetunió talpraállítására Amerikai részvétel a szovjet hadiiparban... (ČSTK) - Az amerikai Fortune vállalkozói folyóiratnak adott nyilatkozatában Mihail Gorbacsov szovjet államfő azt mondta, az Egyesült Államok tőkései a szovjet védelmi iparban is eszközölhetnek beruházásokat. Nem közölte azonban, hogy a hadiipar mely konkrét üzemeire vagy üzemrészlegre gondol. Gorbacsov megállapította: az egyesült államokbeli beruházók lemaradnak német vetélytársaik mögött, de már tovább jutottak, mint a japánok. ,,A japánokkal eddig semmi sem sikerült. Külügyminisztériumuk engedélyére várnak" - mondta az elnök. Véleménye szerint a németek azért vannak jobb helyzetben, mivel a Szovjetuniót és a szovjet piacot nagyon jól ismerik. Az elnök hangsúlyozta, a szovjet vállalatoknak előnyös hosszú távú hitelekre van szükségük, mégpedig sürgősen, s legkevesebb 7 évnyi törlesztési haladékkal. Különösen fontos az együttműködés a könnyűipar, az élelmiszeripar, az energetika és a védelmi ipar korszerűsítése terén. Gorbacsov elmondta, meg akarja gyorsítani a rubel konvertibilitásának megteremtését. Megállapította, országában ma a legnagyobb probléma a fogyasztói piac stabilitásának hiánya. A Moszkovszkije Novosztyi kommentátora, Szergej Volovec szerint egy új amerikai Marshall-terv készül a Szovjetunió számára, ahhoz hasonló, amely a második világháború után talpraállította Nyugat-Európát. Akkor az amerikaiaknak - mai árfolyamon - 125 milliárd dollárt sikerült mozgósítaniuk, ma erre az USA aligha lenne képes, egy ilyen mértékű segélyhez Nyugat-Európának is csatlakoznia kellene. Ha a segély összege most is 125 milliárd lenne, minden szovjet állampolgárra kb. 400 dollár jutna, ami csak arra lenne elég, hogy egy éven át a víz fölött tartsák magukat. De azt is csak abban az esetben, ha ezeknek az összegeknek egy részére nem teszik rá kezüket a különböző állami struktúrák, s nem épülnek a pénzből új villák a tábornokok számára. A külföldi pénznek mindenekelőtt a valódi reformok megvalósítását kell elősegítenie, s azt tervezik, hogy nem az állami szektorban fog összpontosulni. Ezenkívül az amerikaiak egyre világosabban tudatosítják, csak egyetlen szövetségi centrum szintjén nem lehet a segélyeket folyósítani. Minden attól függ, miben állapodik meg Gorbacsov és Bush Moszkvában. A segély csak akkor fog jelenteni segítséget, ha az közvetlenül az emberekhez jut, s nem a különböző minisztériumok és központi hatóságok kezébe. A Szovjetunió volt népi képviselői, akiket Litvániában választottak meg, nem vesznek részt a negyedik népképviselői kongresszuson, amely hétfőn kezdődik Moszkvában. A Litván Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa több napi viharos vita után hozta ezt a döntést. Több képviselő amellett volt, hogy megfigyelőként vegyenek részt a tanácskozáson és a fórumot használják ki a litván álláspont képviseletére. Vytautas Landsbergis államfő viszont úgy döntött, hogy Litvánia állampolgárai nem vehetnek részt egy más állam hatalmi szerveinek ülésén. Nemhivatalos látogatáson Finnországban tartózkodik Kazimiera Prunskiene litván államfő. Helsinki sajtóértekezletén csütörtökön javasolta, hogy az Északi Tanács (Finnországot, Svédországot, Norvégiát, Dániát és Izlandot egyesíti), hívjon össze nemzetközi konferenciát a függetlenségre törekvő balti köztársaságok jövőjéről. Aznap találkozott Harri Holkeri finn kormányfővel, de erről a tervéről nem tett neki említést.