Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-03 / 283. szám, hétfő

Hétfő, 1990. december 3. * Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 283. szám Az első össznémet parlamenti választások Győzött Kohl Mai számunkban: Útjelzők és útvesztők Munkatársunk interjúja Vladimír Mečiar szlovák kormány­elnökkel (3. oldal) A kultúra nem foglalkozik politikával ... Szeretném megkérni az itt élő lengyeleket, segítsenek a lengyel klubok létrehozásában Kassán, Komáromban, bár­hol. (4. oldal) A csehszlovák állambiztonság rémregénye Gottwald megértette a figyelmeztetést és Karol Švábot (a Slánský-perben majd halálra ítélik) küldte Budapestre, ahol találkozott Rákosi Mátyással, illetve Belkinnel. (5. oldal) Lapunknak nyilatkozik Détári Lajos ... a cserepadra meg nem ülök, mert véleményem szerint jelenleg beférek a válogatottba, pontosabban a kezdőcsa­patba... (8. oldal) (ČSTK) - Németországban 58 év után tegnap először tartottak olyan választásokat, amelyeket a szabad egyesített országban rendeztek meg. Mintegy 60 millió szavazópol­gárt vártak az urnákhoz, hogy meg­válasszák a Bundestag képviselőit. Ennek a testületnek a legfőbb fela­datai közé tartozik a törvényhozás, a szövetségi kancellár megválasztá­sa és a kormány ellenőrzése. A parlament 656 helyéért 40 párt és egy koalíció 3696 jelöltje versen­gett. A választási rendszer nagyon bonyolult, leegyszerűsítve: minden választópolgár két szavazólapot ka­pott. Az egyikkel személyre szava­zott, a másikat pedig valamelyik párt tartományi listájára adta le. Arról, hogy egy párt hány mandátumot szerzett, a második szavazólap dön­tött. A szavazás két nagy „választó­körzetben, az egyesítés előtti két német állam területén zajlott. Annak a pártnak, amelyik be akart kerülni a Bundestagba, át kellett lépnie az 5 százalékos klauzulát vagy három közvetlen mandátumot kellett felmu­tatnia. A politikusok között elsőként Ri­chard von Weizsäcker államfő adta le voksát, Helmut Kohl kancellár állandó lakhelyén, Ogersheimben szavazott. (Folytatás a 2. oldalon) Bagdad „elvben" elfogadta Bush javaslatát SZOMBATON ÜLÉST TARTOTT A SZLOVÁK KORMÁNY A szabad utazásról és a piaci versenyről (Munkatársunktól és ČSTK) - A Szlovák Köztársaság kormánya szombati ülésén áttekintette a külföldi utazásról a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyandó törvény tervezetét. A javaslat rögzíti a csehszlovák állampolgároknak a szabad kiutazáshoz és hazaté­réshez való jogát. Várhatóan ezentúl 15 éven aluli gyermekek számára is kiállítanak utiokmányokat. Az adóügyi szervekről szóló SZNT-törvény javaslatának megvita­tása után a kabinet a tervezetet kiegészítés céljából visszaadta a törvényhozási tanácsnak. (ČSTK) - irak „elvben" elfogadta George Bush amerikai elnök javas­latát a közvetlen tárgyalásokra, ugyanakkor megismételte, hogy a palesztin kérdéssel is foglalkozni kell. Dan Quayle amerikai alelnök szombaton ezzel összefüggésben nyilatkozott a CNN televíziós társa­ságnak. Határozottan elutasította azt az iraki feltételt, hogy a tárgyalá­sokon legyen szó az arab-izraeli válságról is, mondván a palesztin kérdés és Irak kuvaiti megszállása nem függ össze egymásai. Quayle N szerint ez volt az utolsó jelentős amerikai ajánlat az öböl-válság bé­kés rendezésére. A Fehér Ház szóvivője elmondta, Joseph Wilson az Egyesült Álla­mok bagdadi ügyvivője átadta az iraki hatóságoknak Bush elnök ja­vaslatát, de Washington eddig nem kapott hivatalos választ. George Bush pénteki sajtóértekezletén kö­(Folytatás a 2. oldalon) A továbbiakban a testület jelen­tést tárgyalt meg az állami monopó­liumellenes politikáról, amely a nem­zetgazdaság demonopoilizálásával az egészséges piaci verseny védel­mére irányul. A tulajdonviszonyok rendezésével foglalkozva a kormány az illetékes minisztériumok képvise­lőiből különbizottságot hozott létre, amely január 15-ig átfogó programot dolgoz ki a tulajdonviszonyok ellen­őrzésére, az ingatlan-nyilvántartás pontosítására, valamint arra, hogy rugalmasabbá váljék a tulajdonjog rendezésére vonatkozó lakossági kérelmek intézése. Tekintettel arra, hogy január else­jén hatályba lép a Munka Törvény­(ČSTK-felvéteí) . Esőt küldött, felhőket kergetett, mosdatott te­tőket, utakat, tereket, csenevész tölgyeknek, bak­fiscserjéknek, hideg mezőknek dühöngő szelekkel üzent. Üzent, hogy jön és tisztán kér mindent. Házakat, utcákat, ablakmélyedéseket, fákat, bok­rokat, szőlőtőkéket, kerteket, erdőket, termőföl­deket, mindent, amit óvnia kell, félteni kegyetlen urától, a fagytól. Éjszaka indult, sötétben, hogy ne lássák. Ott várakozott a magasban, decemberi égbolt alatt, a hűvös csendben. Várt, hogy földre hulljon az utolsó esőcsepp is, hogy nyugovóra térjen a világ, aztán szólt a szélnek, hogy indulhatnak, ő már útra készen áll. Hajnalban érkezett. Mire világos lett, már be is takarta a földet. Fehérségével, takarójával 1990. telét jelzi. Neve is van: Első Hónak hívjuk. sz­Nemzetközi szeminárium Pozsonyban A kétnyelvűség - kölcsönösség (Munkatársunktól) - A Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága szombaton Pozsonyban, a Csemadok-székház tanácstermében nemzetkö zi részvétellel kétnyelvűség-kutatási szemináriumot rendezett. A tanácskozás fölött védnökséget vállalt a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ és a Magy ar Diákszövetség. Jakab István, a társaság elnöke üdvözölte a külföldi vedégeket és a hazai résztvevőket. Ez­után Lanstyák István tudomá­nyos titkár tájékoztatott a társa­ság .létrejöttéről, feladatairól és a szeminárium megrendezésének indítékairól. A kezdeményezők olyan lépést látnak ebben, mely lö­kést adhat a kétnyelvűség iránti tár­sadalmi érdeklődés és megfelelő közhangulat kialakulásához. ,,Fela­datunk a valóság vizsgálata" - hangsúlyozta Lanstyák István. Megalapozott, kiérlelt nyelvi vizsgá­lódással és feldolgozással igyekez­nek majd alapanyagokat szolgáltatni a jogalkotás és a politika síkján folyó döntéshozatalhoz. Közérdeklődésre számot tartó fej­tegetéseket tartalmazott Bartha Csillának, a budapesti Eötvös Ló­ránd Tudományegyetem tanárának személyi igazolványokra. Szólt a magyar nyelv fakultatív oktatásá­ról, melynek eredményeként több mint 26 ezer szerb nemzetiségű diák tanul magyarul. Rámutatott viszont arra, hogy a tényleges gyakorlat nagyban függ a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásától. Az előadás alighanem többeket gondol­kodóba ejtett: milyen érzékeny és bonyolult kérdés is az árnyalt, tárgyi­lagos összkép kialakítása. Hisz a ju­goszláviai magyar sajtó az utóbbi hónapokban rendkívül kritkikus, bo­rúlátó képet fest a vajdasági ma­gyarság helyzetéről, a nyelvi kisebb­rendűséget is beleértve. Történelmi előzményekre irányí­totta a figyelmet Vörös Ottó, a tár­saság alelnöke, a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar nyelv és irodalom tan­székének magyarországi vendégta­nára. Hangsúlyozta, hogy a kétnyel­vűség nem huszadik századi lele­mény. A történelmi gyökerek isme­retében könnyebben megragadható az igazi modern kétnyelvűség is­mérve: a kétnyelvűség nem alá- és fölérendeltséget, hanem kétirányú, szabad, kölcsönösen hasznos szel­lemi közlekedést jelent. Valamennyi előadást élénk vita követett. Nagyfokú figyelem kísérte Szilágyi N. Jánosnak, a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem tanárának a hozzászólását. A vendég a köl­csönszavak lélektani hátterével kap­csolatban számolt be a kutatási eredményekről. Sajnos, szerény volt az érdeklő­dés az értékes tanácskozás iránt. A meghívott vendégeken kívül talán ha húszan-huszonöten, főleg diákok és a sajtó munkatársai voltak kíván­csiak az előadásokra. Az alacsony részvétel aligha írható a szervezők számlájára, ugyanis több mint 100 meghívót küldtek el. Főként a hazai középiskolai tanárok távolmaradása volt feltűnő, örvendetes viszont, hogy a vita során kiderült: fiatal, a magyar kultúrához kötődő orvosok is igénylik a nyelvészek segítségét az egészségüggyel kapcsolatos, ál­taluk gyűjtött, alighanem pótolhatat­lan értékű eredeti anyag feldolgozá­sához. A szélesebb körű társadalmi érdeklődés és közreműködés elen­gedhetetlen ahhoz, hogy a kétnyel­vűség-kutatás, a folyamatban levő hazai kérdőíves felmérés ne csak állapotot rögzítsen, hanem hatékony nyelvápolási és végső soron közéleti hatóerővé váljon. (kj) könyvének novellája, a kabinet egyetértését fejezte ki a szövetségi kormány 223/1988-as számú vég­rehajtási rendeletének, valamint az ugyancsak a szövetségi kormány által a magánvállalkozásra vonatko­zó munkajogi előírásokról jóváha­gyott 121/1990-es törvényerejű ren­deletnek a szükséges módosításá­val kapcsolatban. Részleges novelli­zálásról van szó, mivel ezek a jog­szabályok csupán átmeneti időszak­ra, a piaci elvek teljes körű érvénye­süléséig lesznek hatályban. Ezt követően áttekintette a szer­(Folytatás a 2. oldalon) Marián Čalfa észak-afrikai körúton (ČSTK) - Marián Čalfa szövetsé­gi kormányfő tegnap befejezte két­napos hivatalos látogatását Algériá­ban és elutazott Marokkóba, észak­afrikai körútjának második állomás­helyére. Marián Čalfát tegnap Algírban fogadta Sedli Bendzsedid államfő ós Abdul Aziz Belkadem, az algé­riai parlament elnöke. A szövetségi miniszterelnök szombaton Mulud Hamrus kor­mányfővel folytatott tárgyalásokat elsősorban a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttműködés bőví­tésének lehetőségéről. Hazánk sze­retne nyersanyagokat, elsősorban földgázt kapni Algériától, s az észak­afrikai ország ezzel egyetértett. Meg kell azonban oldani a szállítás prob­lémáját, amelyet Csehszlovákia az ún. Pentagonálé tárgyalásain kíván előterjeszteni. A tanácskozáson indítványozták az algériai-csehszlovák közös bank létrehozását, s megállapodtak ab­ban, hogy Algéria miként fizesse vissza a múltban nyújtott csehszlo­vák hiteleket. Csehszlovákia java­solta, hogy Algéria az adósság két­harmadát készpénzben, egyharma­dát pedig kőolajjal fizesse vissza. EGY JAPÁN A VILÁGŰRBEN (ČSTK) - Moszkvai idő szerint 11 óra 13 perckor a Bajkonur űrállomásról sike­resen startolt a Szojuz TM 11 -es nemzet­közi legénységgel a fedélzetén. Viktor Afanaszjev, Musza Manarov és Akijama Tojohiro japán újságíró, a TBS televíziós társaság munkatársa a Mir űrállomásra utazik. Hat napot töltenek majd Manakov és Sztrepalov társaságában, ez utóbbia­kat - akik immár négy hónapja tartózkod­nak az állomáson - a két szovjet űrhajós váltja fel. Egyébként a TBS tévétársaság 10 mil­lió dollárt fizetett azért, hogy tudósítója részt vehessen az utazáson, s tájékoztat­hassa a japánokat élményeiről. az előadása. Az amerikai, detroiti magyarok között végzett kutatások alapján vont le következtetéseket a beilleszkedés és a befogadó kö­zeg nyelvi presztízsének összefüg­géseit illetően. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-európai magyar kisebbségek körében hazájuk meg­változó nemzetközi helyzete minden bizonnyal kihat majd arra, miként alakul a viszonyuk a többségi nép nyelvéhez. Előadói szuggesztivitá­sával is felkeltette a figyelmet Hor­váth Mátyás, az újvidéki Hungaroló­giai Intézet munkatársa. Részlete­sen beszámolt a vajdasági magya­rok nyelvhasználatának közéleti, jo­gi biztosítékairól és intézményes előfeltételeiről. A szabadkai helyzet ismeretében hangsúlyozta az ügyin­tézés írásban is érvényesülő két­nyelvűségét, utalt az ügyfél nyelvén hozott végzésekre, sőt a kétnyelvű Áremelés (egyelőre) a nagykereskedelemben Lapzártánk miatt nem tudtunk részletesen beszámolni a szö­vetségi kormány pénteki ülésé­ről, amelyen a kabinet a jövő évi állami költségvetés tervezetén kívül más kérdésekről - köztük a legújabb áremelésről - is tár­gyalt. A kormány ez alkalommal a fűtőanyag, valamint a villamos­és hőenergia nagykereskedelmi árának átlagosan 55 százalékos emeléséről döntött. Az óév utol­só hónapjában a szénért 44, a kokszért 53, a hőenergiáért 74, a villanyáramért 53, a föld- és vílágítógázért pedig 65 száza­lékkal kell többet fizetnie a ke­reskedelemnek. Nagy kérdés, mikor fizetünk többet mi, a kisfo­gyasztók ... A kormányülés után Václav Klaus pénzügyminiszter a ta­nácskozás legfontosabb napi­rendi pontjáról, az 1990. évi költ­ségvetés javaslatának megvita­tásáról tájékoztatta az újságíró­kat. Mint mondta, a tervezet ki­dolgozását gazdasági, politikai és szociális problémák bonyolí­tották. Szavai szerint az illetéke­sek a legnagyobb figyelmet a szociális védőháló „megfoná­sára" fordították. Ezért a szociá­lis szféra esetében átlagosan 20 százalékkal növekednek a költ­ségvetési kiadások. A többi terü­leten a dotációk lefaragása érvé­nyesül (a védelmi kiadások pél­dául jövőre további 10 százalék­kal csökkennek). A tervezet ér­telmében a jövő évben a kom­penzációs juttatás folyósítására 27 milliárd koronát, munkanélkü­li-segélyre 8,5 milliárdot, a hő­energiaár-emelkedés kompen­zálására 7,5 milliárdot, szociális járadékokra és nyugdíjemelésre 10,9 milliárdot fordítunk, bírósági rehabilitációra 1,5 milliárd ko­ronát. A sajtóértekezleten a pénz­ügyminiszter azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap illetékeseitől pénteken kapta meg a nemzetgazdaságunk helyzetéről készített húszoldalas jelentést, amelyben egyebek kö­zött nagyra értékelik országunk jövő évi költségvetését.

Next

/
Thumbnails
Contents