Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-11 / 290. szám, kedd

Kedd, 1990. december 11. • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 290. szám Ma vitatja meg a parlament az illetékességi törvényt Az MKDM-Együttélés képviselői klub tanácskozásai Mai számunkban: Lesznek nálunk biofarmok? Bár a jelenlegi gazdasági helyzetben nem elhanyagolható a már említett állami támogatás sem a gazdaságok sem pedig az egyénileg gazdálkodók részéről ezidáig nem mutatkozott érdeklődés a biotermelés iránt. (4. oldal) Egységesítendő tudatunk ... mégsem lehettem féreg, ha írtam egy-két kötetnyi verset, ha nem loptam, becsületesen igyekeztem ember maradni, s valahol a gének legelső parancsaként: magyarnak lenni. - (5. oldal) „Változóban" a Hírmagazin Itt a piros, hol a piros? Szombati számunk első oldalán jelent meg a hír: korlátozni szándékozzák a Szlovák Televízió heti magyar nyelvű magazinját; az egyik héten szlovák nyelvű lesz a nemzetiségi adás, minden második héten pedig 10-10 perces magyar, lengyel és ukrán nyelvű hírösszefoglalót láthatnak a nézők. Mi igaz mindebből, milyen terveket szövöget a pozsonyi televízió vezetősége 1991-re - kérdeztük Zuzana Bubilkovát, a Tvhíradó főszerkesztő-helyettesét. (Munkatársunktól) - Tegnap délelőtt folytatta munkáját a Szövetségi Gyűlés. 11 óra előtt érkezett meg Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke, hogy állást foglaljon a feszültségektől terhes belpolitikai helyzettel kapcsolatban. A parlament vezető tisztségviselőivel folytatott rövid tanácskozás után Alexander Dubčeknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének kíséretében érkezett a két kamara együttes ülésére, s a képviselők rendkívüli figyelmének közepette mondta el beszédét. Václav Havel beszéde után Alexander Dubček közölte, hogy ma kerül a parlament elé az illetékességi alkotmánytörvény-tervezet, amelynek megvitatása jó alkalom a képviselők felelősségteljes államférfiú vizsgájára. Utána Michal Malý (PF) szólalt fel, aki indítványozta: még az illetékességi törvény előtt tűzzék a parlament napirendjére a köztársasági elnök törvényjavaslatait. Alexander Dubček arra mutatott •rá, hogy e fontos törvényjavaslatok megvitatásához szükséges a CSNT és az SZNT véleményének ismerete is. Több felszólaló támogatta Michal Malý javaslatát. Ezután szünet következett. A több órás szünet alatt intenzív tárgyalások folytak egyes állandó bizottságokban és a képviselői klubokban. Duray Miklós, az MKDM-Együttélés képviselői klubjának vezetője többek között Fedor Gállal, a NYEE vezetőjével tanácskozott az illetékességi alkotmánytörvény-javaslatról, amelyet illetően alapvetően egyetértenek ugyan, de az MKDM-Együttélés képviselői klubnak továbbra is az a véleménye, hogy a nemzeti kisebbségek ügyében az alapvető jogalkotásnak a föderáció hatáskörébe kell tartoznia. Továbbá az MKDM-Együttélés képviselői klub tagjai úgy vélik, amíg a Szövetségi Gyűlés nem fogadta el az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánytörvényt, addig az nem szolgálhat hivatkozási alapul bármely jog tiszteletben tartására. Amíg ez az alkotmánytörvény nem lép hatályba, addig a klubhoz tartozó képviselők nem monhatnak le az igényről, hogy a nemzetiségi jogokat szövetségi szinten külön is biztosítsák. Az MKDM-Együttélés képviselői klubjának tagjai az illetékességi törvénnyel kapcsolatban levelet intéztek a parlament többi képviselői klubjához. A levélben leszögezik, hogy ezt az alkotmánytörvény-javaslatot a demokratizációs folyamat részének és az állami centralizmus felszámolása eszközének tekintik. A klub tagjai arra hívják fel képviselőtársaik figyelmét, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének a szövetségi hatáskörből való kihagyása egyebek közt nehézségeket okozna a nemzetközi kapcsolatokban és a nemzetközi egyezmények érvényrejuttatásában. Ezért kérik képviselőtársaikat, támogassák a javaslatot, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó alapvető jogalkotás a föderáció hatáskörében maradjon. A Szövetségi Gyűlés képviselői délután négy órakor ismét plenáris ülésen folytatták a tanácskozást. Az ülést vezető Zdenék Jičinský alelnök bejelentette, a képviselői klubokban a törvényhozók többsége úgy véli, hogy az illetékességi alkotmánytörvény-javaslatot az eredeti napirendnek megfelelően ma vitassák meg. Az egyes klubok kedd délelőtt még megtárgyalják az alkotmánytörvény-javaslathoz fűzött kiegészítő és módosító javaslatokat. Václav Havel köztársasági elnöknek az alkotmánybíróság létrehozására és a népszavazásra vonatkozó alkotmánytörvény^avaslata a soron levő 10. együttes ülésen kerül napirendre. Az alapvető emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánytörvény-javaslat megvitatása a jövő hét elején kerül a Szövetségi Gyűlés napirendjére. A Szövetségi Gyűlés illetékes bizottságai ma délelőtt folytatják tanácskozásaikat, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája pedig délután egy órakor ül össze ismét. SOMOGYI MÁTYÁS - Pontos információkkal szeretnék szolgálni - felelte -, de nem tudok, mert hétről hétre, sőt napról napra változnak az elképzelések, és nemcsak a Hírmagazinnal, hanem a televízió egész műsorpolitikájával kapcsolatban. - Tehát a hír, hogy átalakulóban a Hírmagazin, nem légből kapott? - A változás, a változtatás elkerülhetetlen, végleges döntés viszont még nem született ez ügyben. Jelenlegi terveink szerint magyar nyelvű műsorblokkot, mint ahogy lengyelt és ukránt is, kéthetente kapnának a nézők, a másik héten pedig a nyugat-, a közép- és kelet-szlovákiai híreket foglalnánk össze. De mondom, még nem határoztunk, ám lehet, hogy a kollégám többet tud. Ernest Kocun, a Tv-híradó másik főszerkesztő-helyettese valóban meglepő állítással folytatja. (Folytatás a 3. oldalon) Lech Walesa a Belwederben (ČSTK) - A lengyel elnökválasztás vasárnapi második fordulójában Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke meggyőző fölénnyel győzött. A tegnap délben kiadott nemhivatalos végeredmény szerint Walesa 74,25 százalékot, ellenfele, Stanislaw Tyminski 25,75 százalékot szerzett. Az újonnan megválasztott lengyel államfő vasárnap este Gdanskban bejelentette, hogy lemond a Szolidaritás szakszervezeti szövetség elnöki tisztéről. Utódja valószínűleg eddigi közvetlen munkatársa, Bogdán Borusewicz lesz. Ugyancsak vasárnap este jelentette be, hogy kedden vagy szerdán javaslatot tesz az új kormányfő személyére vonatkozóan is. Walesa második fordulóbeli ellenfele, Stanislaw Tyminski az első részeredményekre reagálva kijelentette, Lengyelországban kíván letelepedni és saját politikai pártot fog alakítani. Hangsúlyozta, szerinte Walesa a felelős az ország jelenlegi gazdasági helyzetéért. Lech Walesa 1943. szeptember 29-én született a Lipno melletti Popowban, szegényparaszti családban. A gdanski Lenin Hajógyárban 1967-ben kezdett dolgozni villanyszerelőként. Az 1970-es munkásfelkelés idején a hajógyári munkástanács tagja, s fokozatosan a kommunista hatalom elleni küzdelem szimbóluma lett. ö volt az 1976-os sztrájk egyik fő szervezője, s amikor elbocsátották állásából, munkástársai kikényszerítették, hogy visszavegyék őt. Egyik alapító tagja volt az 1978-ban létrehozott szabad szakszervezeteknek. 1980-ban, a nagy sztrájkhullám idején a hajógyári sztrájkbizottság élén volt, e bizottságból ugyanazon esztendő augusztusában alakult meg a Szolidaritás. A rendkívüli állapot kihirdetése után, tehát 1981 decembere és 1982 novembere között internálták. 1983-ban kapta meg a Nobel-békedíjat. ( Kommentárunk a 3. oldalon) Előzzük meg az alkotmányválságot Úgy lépek önök elé, hogy nem jelentettem be előre felszólalásomat, de teszem ezt azért, mert tudatosítom ennek a pillanatnak a komolyságát és a ránk háruló felelősség súlyát. Arra a következtetésre jutottam, hogy veszélybe került fiatal demokráciánk és államunk léte, a közelmúltban kiharcolt függetlenségünk és szabadságunk eddigi legnehezebb próbája előtt áll. Országunkat ebben az esetben nem kintről fenyegetik, úgy mint a múltban sokszor, hanem belülről; önmagunk veszélyeztetjük politikai kultúránk alacsony szintjével, a demokráciatudatunk és a kölcsönös megértés hiányával, saját tapasztalatlanságunkkal és rossz tulajdonságainkkal. Azért lépek tehát erre a szónoki emelvényre, mert féltem országunk jövőjét és szem előtt tartom azokat a kötelezettségeket, amelyek az önök kezébe tett eskümből következnek. Bizonyára valamennyien tudják miről beszélek. Az a feladat áll önök előtt, hogy megtárgyalják az alkotmánytörvényt, amely új módon határozza meg a két köztársaság és a szövetség jogkörét és végrehajtó hatalmát. Nefh tudom, hogy milyen formában és egyáltalán elfogadják-e ezt a törvényt. Bárhogy is lesz, egy dolog világos, mint a szabad választásokban született legfelsőbb törvényhozó testület tagjainak elvitathatatlan joguk, hogy szabadon, saját lelkiismeretükkel és a választók akaratával összhangban döntsenek. Václav Havel beszéde a Szövetségi Gyűlésben Nyilvánvaló, bárhogyan is döntenek, döntésük kötelező lesz az ország valamennyi szerve, intézménye és polgára számára. Ez tehát nem jelent problémát. A probléma másban rejlik. Abban, hogy egyes szlovák politikusok, mindenekelőtt maga a szlovák kormány elnöke az elmúlt napokban világosan kifejtették, ha az említett törvényt nem úgy fogadják el, ahogyan azt a Szlovák Nemzeti Tanács előterjesztette, fennáll annak a veszélye, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács kihirdeti: törvényeit a Szövetségi Gyűlés törvényei fölé rendeli. Nem feladatom, hogy elemezzem az ilyen állásfoglalás okait, s politikai szempontból értékeljem ezt a magatartást. Az a feladatom és kötelességem, hogy elgondolkodjam afölött, milyen következményei lennének az ilyen fejleményeknek, és hogyan lehetne elkerülni ezeket a kedvezőtlen következményeket. Mit jelentene tehát, ha valamelyik nemzeti tanács valóban kihirdetné törvényei szuverenitását? Elsősorban ez nyilvánvalóan megsértené az eddig érvényes alkotmányt. Ezzel végleg beszakadna mai alkotmányosságunk amúgy is vékony jege, és ezáltal államunk teljes jogi káoszba kerülne, önöknek mint szövetségünk legfelsőbb és teljes mértékben legitim szervének, nekem mint az önök által megválasztott köztársasági elnöknek és az önök bizalmát élvező szövetségi kormánynak alkotmányellenesnek kellene minősítenie az egyik köztársaság legfelsőbb és ugyancsak teljes mértékben legitim szervének álláspontját. Egyúttal elvileg kétségek merülnének fel nemcsak jogkörünkkel, hanem funkcióinkkal kapcsolatban is. Ez a konfrontációs helyzet köztársaságunk mai államjogi helyzetének felbomlását jelentené, és következményeivel Csehszlovákiának mint államnak a szétesése kezdődne meg. A kettészakadás veszélyei Világos, hogy mit jelentene ez a bomlás polgáraink számára, akik érdekeinek védelmére valamennyien ígéretet tettünk: 1/Államunk megszűnne létezni úgy, mint a nemzetközi jog alanya és az első világháborúnak a világközösség által elismert eredménye. Megszűnne nemzetközi elismerése és ezáltal a határainak sérthetetlenségét szavatoló valamennyi tényező, felbomlana több száz nemzetközi megállapodás, amely összekapcsol bennünket a világgal. Felbomlanának diplomáciai kapcsolataink, és felmerülne az utódlási jogok rendkívül bonyolult kérdése. Milyen túlélési reménye lenne a két újonnan alakult, a nemzetközi szerződések rendszerében nem rögzített, gazdasági szempontból összeomló állami alakulatnak abban a régióban, amely nehezen találja meg új stabilitását és abban a helyzetben, amikor Kelet felől több százezer hontalan áradata fenyeget? Úgy gondolom, nagyon csekély. 2/ A háború utáni Európában mi lennénk az első széteső vagy megszűnő állam, ami - különös tekintettel központi földrajzi fekvésünkre - nagyon súlyosan megbontaná az évek folyamán nehezen kialakított európai békestruktúrát. Egészen biztosan fékezőleg hatna ez az európai politikai, gazdasági és biztonsági integrációs törekvésekre, félbeszakadnának a különböző leszerelési tárgyalások, Nyugat figyelme elterelődne a közép- és kelet-európai országokról, amelyek nemcsak szavahihetetlen, hanem kiismerhetetlen, veszélyes partnert jelentenének számára. 3/ Tekintettel két gazdaságunk belső összefonódására, a radikális gazdasági reform szükségességére, valamint a külföldi pénzügyi és gazdasági asszisztencia szükségére, ez azt jelentené, hogy mély gazdasági és szociális válságba kerülnénk, sőt lehet, hogy egyenesen totális gaz(Folytatás a 3. oldalon)