Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám, szerda

Ismét emelkedik a kőolaj ára a világpiacon Husszein újabb csapatokat küld Kuvaitba (ČSTK) - Irak héttön bejelentette, hogy további kb. 250 ezer katonát küld Kuvaitba. A hivatalos hírügynökség szerint Szaddam Husszein elnök és a legfelsőbb katonai vezetés találkozóján született meg a döntés. Diplomáciai források becslése szerint már most is 400 ezer iraki fegyveres van a megszállt Kuvaitban és Irak déli részén. Ezt az erőt ellensúlyozza az öböl térségében állomásozó 370 ezer fős nemzetközi kontingens. Az Egyesült Államok azonnal reagált a bagdadi bejelentésre. Richard Boucher külügyi szóvivő szerint ez arról tanúskodik, hogy az iraki elnök nem akar békét. Az AP hírügynökség úgy vélekedett, Irak ilyen módon reagált George Bush elnök párizsi erőfeszítéseire, hogy támogatást szerezzen az Irak elleni katonai lépéshez. Nemcsak politikai, hanem gazdasági következményei is vannak a bagdadi döntésnek: a tegnapra virradó éjszaka már meredeken emelkedett az olaj ára. Az emelkedés közel két dolláros volt, egy barrel olaj ismét 31,5 dollár. Szaddam Husszein folytatja az üzletelést a nyugati túszokkal. Tegnap levélben kérte a parlamentet, hagyja jóvá a még Irakban fogva tartott 170 német állampolgár elengedést. Levelében hangsúlyozta, ilyen módon akarja megjutalmazni Helmut Kohl kancellárt, amiért ellenzi az öböl-válság katonai megoldását. Hétfőn Franciaország is hivatalosan közölte, nem adta egyetértését ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa olyan határozatot hozzon, amely felhatalmaz az Irak elleni katonai agresszióra. A francia fél az • amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken csak azzal értett egyet, hogy kezdődjenek tárgyalások egy újabb BT-határozatról, amely fokozná a nyomást Irakra. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió után Franciaország a BT másik állandó tagja, amely ebben a fontos ügyben bizonyos tartózkodást tanúsít. Közben az USA-ban újabb 20 ezer tartalékost hívtak be katonai szolgálatra. Ezzel az augusztus 7-e óta behívott tartalékosok száma 77 ezerre emelkedett. Washingtonban is növekszik a háborús megoldás ellenzőinek száma. A kongresszus képviselőházának 40 demokrata párti tagja bejelentette: bírósági úton akarják megakadályozni Bush elnököt abban, hogy katonai akciót indítson Irak ellen, még mielőtt erről a Kongreszszus döntene. Az amerikai alkotmány értelmében ugyanis csak a Kongresszusnak van joga hadat üzenni, viszont Bush úgy véli, egy megfelelő ENSZ-határozat alapján a törvényhozás jóváhagyása nélkül is elindíthatja a hadműveletet. II. Hasszán marokkói király nem tett le tervéről, hogy arabközi megoldást találjanak a válságra. Hétfőn megismételte felhívását: az arab országok tartsanak rendkívüli csúcstalálkozót. Az uralkodó szerint azonban ennek csak akkor lenne értelme, ha mind a 21 tagország részt venne rajta. Több arab állam már a király első javaslatát is elutasította, s olyan jelentős országok, mint például Egyiptom és Szíria is úgy véleÚJSZÚ 3 1990. XI. 21. PARLAMENTI BESZÉLGETÉSEK Oľga Keltošová: Szükség van korszerű nemzetiségi gyermeklapokra Az SZNT hétfői vitájában többen figyelmeztettek, veszélybe került a magyar és az ukrán gyermek- és ifjúsági sajtó további kiadása. A kérdéshez Oľga Keltošová, az SZNT alelnöke is hozzászólt. Tegnap kérdeztük őt erről a fontos kérdésről. • Alelnökasszony, hogyan értékeli a mai helyzetet? - Megtudtam, hogy a mai gazdasági viszonyok súlyosan érintik a magyar és ukrán gyermeklapok jövőjét. Mivel 20 évig a Smena Kiadóban dolgoztam, nagyon jól ismerem ezt a témát. Tudom, a múltban is voltak gondok, de azokat állami támogatással mindig sikerült megoldani. Világos, hogy a kis példányszámban megjelenő lapok nem lehetnek nyereségesek. Meggyőződésem: nem lenne humánus, ha az az állam, amely demokratikus akar lenni, keresni szeretne a gyermek- és ifjúsági lapokon. Egyébként a szlovák gyermeksajtó helyzete sem rózsás, számolni kell az árak nagymértékű emelésével. Félek, hogy a szülőknek gondot jelent majd a lapok leőfizetése. © Miben látja a megoldást? - A Smena igazgatójától megtudtam, ha a kormány valószínűleg nem ad kivételt, vagyis nem tekint el a 22 százalékos forgalmi adótól, és ha nem találja meg a nemzetiségi, de ugyanígy a szlovák gyermek- és ifjúsági sajtó dotálásának módját, akkor több mint egymillió fiatal olvasó elvesztheti kedvelt újságát. Ennek beláthatatlan etikai, erkölcsi, gazdasági sőt politikai következményei lennének. Megtudtam, hogy többek között a Csemadok is foglalkozik a gyermeklapok kiadásának lehetőségével. Elkészítettem egy felmérést, összehasonlítottam, milyen gazdasági fel• tételek mellett jelentethetné meg ezeket a lapokat a Smena és a Csemadok. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kisebb kiadónak a felébe kerülne és fele annyi dotációra lenne szüksége mint a nagyoknak. Természetesen nem akarok a kérdésbe beleszólni, elsősorban az illetékes szerkesztők dolga, milyen megoldást választanak, de én remélem, közös összefogással sikerül olyan megoldást találni, hogy a lapok továbbra is megjelennek. En személy szerint szorgalmazni fogom, hogy törvényhozó testületünk és a kormány tegyen meg mindent a gyermekújságokért, és külön a nemzetiségi gyermek* és ifjúsági lapokért. -csiÁsványi László: nyíltan az ellátás gondjairól A parlament általános vitájában Ásványi László (MKDM) képviselő az ellátás gondjairól szólt. Miért tartotta fontosnak, hogy felvesse ezeket a kérdéseket? - Azt hiszem, saját tapasztalatából mindenki tudja, milyen a helyzet üzleteinkben. Választóink is jelzik, hogy egyre több a hiánycikk. Mint volt kereskedelmi dolgozó tudom, hogy a jó ellátásnak sze

repe van a kedvező politikai légkör kialakításában. Sok kérdés merült fel a parlamentben, de arról egy szó sem esett, hogyan lehetne javítani a lakosság közérzetén az ellátás javításával. Bizottságunk felmérést végzett több kereskedelmi vállalatnál, és olyan nézettel találkoztunk, hogy a kormány és az illetékes miniszterek levették kezüket a vállalatokról, pedig ezek ma még államiak és igazgatóik felelősséggel tartoznak a minisztereknek. • Véleménye szerint mit kellene a mai helyzetben tenni? - Elsősorban nyíltan meg kellene magyarázni, mi készül január elsejétől. Mindenki fél, hogy az árak liberalizálása a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy az árak az égig szökkennek. Azt sem tudják az emberek, hogy a várható áremelés milyen árucsoportokra vonatkozik. • Egyetértett azzal, hogy az áruhiányban döntő szerepe van a felvásárlásoknak? - Ez csak az egyik dolog, ráadásul a fölösleges felvásárlások leghatékonyabb ellenszere a jó ellátás. Fontosnak tartom azonban, hogy a raktárakban különböző spekulációk miatt felhalmozott áru mielőbb az üzletek pultjaira kerüljön. -ár kedik, hogy nincs értelme egy ilyen konferencia megtartásának. Meglepő kijelentést tett az ausztrál rádiónak adott nyilatkozatában Nasszer Szabah kuvaiti külügyi államminiszter. Arra a kérdésre, lehetségesnek tartja-e a nukleáris fegyverek bevetését a konfliktusban, azt válaszolta, hogy ,,Kuvait felszabadítására bármilyen eszközt fel lehet használni, s valamennyi összhangban lesz a nemzetközi joggal". Véleménye szerint ez vonatkozik a nukleáris fegyverekre is. Izrael nem mond le a megszállt területekről (ČSTK) - Jicchak Samir izraeli kormányfő a Likud-párt volt vezetői emlékére rendezett ünnepi nagygyűlésen többször kijelentette: a volt pártvezérek üzenete egyértelmű - meg kell őrizni Izrael Államot a tengertől egészen a Jordán folyóig. Hangsúlyozta, kormánya arra fog törekedni, hogy minél több bevándorló érkezzen Izraelbe. Samir az idén immár másodszor jelentette be, hogy Izraelnek - a bevándorlók számára - szüksége van az 1967-ben megszállt Ciszjordániára és Gázára. Ez az ismételt bejelentés várhatóan tovább mélyíti az ellentéteket Izrael és amerikai szövetségese között. Washington már korábban bírálta közel-keleti szövetségesét azért, hogy zsidó településeket hoz létre a megszállt palesztin területeken. Az USA ahhoz is ragaszkodott, hogy az általa folyósított hitelekből csak az 1967-ig érvényes határokon belül építsenek lakásokat a bevándorlók számára. Közben az izraeli hatóságok már a negyedik palesztin vezetőt tartóztatták le azzal a váddal, hogy együttműködik a PFSZ-szel s részt vesz a népi felkelésben. A gázai Rafahban viszont álarcos férfiak lelőttek egy palesztin tanítót, mivel azzal gyanúsították, hogy együttműködik a megszállókkal. A népi felkelés óta ő volt a 271. palesztin, aki kollaborálás miatt öltek meg. Tegnapra virradó éjszaka izraeli katonák és az Izrael-barát Dél-libanoni Hadsereg tagjai Libanon déli részén megtámadtak egy palesztin járőrt. Egy izraeli katona és három palesztin életét vesztette. Nemcsak Dél-Libanonban, Bejrútban is feszült a helyzet, aminek fő oka, hogy a legnagyobb keresztény milícia, a Libanoni Erők nem tett eleget Eliasz Hravi államfő felhívásának és nem vonult ki Bejrútból. A milíciák kivonásának határideje tegnap éjfélkor járt le. JELCIN: Népszavazást Gorbacsovról és a Rizskov-kormányról (ČSTK) - A vasárnap óta ukrajnai látogatáson tartózkodó Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parlamentjének elnöke hétfőn az ukrán törvényhozásban bejelentette: két népszavazás megrendezését akarja elérni. Az egyik Mihail Gorbacsov elnöki tisztségéről, a másik a Rizskov-kormány iránti bizalomról döntene. Gorbacsov szombati javaslatával kapcsolatban azt mondta, az elnöki rendszer bevezetése utal a központnak arra a törekvésére, hogy ellenőrizze az ország életének valamennyi területét. Gorbacsov reformjait Nyikita Hruscsov egykori gazdasági intézkedéseihez hasonlította. Jelcin és az ukrán parlament elnöke, Leonyid Kravcsuk megállapodást írt alá a két vezető szövetségi köztársaság közti kapcsolatokról. Ez az első olyan szerződés, amely a politikai együttműködésre is kiterjed. Tíz évre szól, és a két köztársaság szuverenitásának nyilatkozataiból indul ki. Készül már a hasonló megállapodás Oroszország és Észtország között is. A dokumentum érdekessége, hogy az eredeti szöveg szerint a megállapodást az Ukrán SZSZK és az OSZSZSZK kötötte volna meg, a véglegesített dokumentumban viszont már csak az Oroszország és az Ukrajna elnevezés szerepel. Népszavazás megrendezésére tett javaslatot Gavriil Popov, Moszkva polgármestere is. A főváros lakosainak a tervek szerint december első felében kellene dönteniük a város sürgető problémáinak megoldásáról és távlati fejlődéséről. Sokadik nekifutás Gorbacsov úgy utazott el - fontos római megállóval - Párizsba, az összeurópai csúcstalálkozóra, hogy otthon ismét győzött a soros csatában. Tovább növelte hatalmát, újabb híveket szerzett és ellenfeleit is jelentős mértékben leszerelte, mert - meghökkentette őket. Mégpedig azzal, hogy ő, a kompromisszumok nagymestere, aki szigorúan felváltva hol a jobboldalnak, hol a baloldalnak tett engedményeket, aki lassan majdhogynem elveszítette saját arcát, most bebizonyította: tud kemény, határozott és konkrét is lenni. Nyomban hozzá kell tennem: kényszerítve volt rá. Számos jel arra mutatott az utóbbi hetekben, hogy a Gorbacsov köré tömörülő centristák konzervatív szárnyának sikerül a parlamentet kényszerpályára terelnie. A piacgazdálkodás megteremtését célzó, agyonpuhított reformprogram elfogadtatása után főleg a Rizskov-kormány minden erejével azon volt, hogy elaltassa a képviselők vitatkozókedvét, megakadályozzon egy újabb kemény összecsapást. Sorra olyan törvények kerültek a parlament elé, amelyeknek kevés vagy semmi közük sem volt a gazdasági program megvalósításának gyakorlati előkészítéséhez. Ez vezetett a képviselők múlt keddi, egészen váratlan, viszont szabályszerű lázadásához. Félresöpörték az ajánlott - másodrendű, érdektelen - napirendet, és kikövetelték, hogy Mihail Gorbacsov már pénteken tartson beszámolót az ország helyzetéről, rajzoljon átfogó képet a jelenlegi állapotokról és vázolja a lehetséges megoldásokat. Hetvenperces beszédében az államfő „hozta a formáját" - mint az utóbbi időszakban oly sokszor, ezúttal is általánosságokban beszélt, sőt mellébeszélt. Kapott ugyan gyér tapsot, amikor kijelentette: elég volt mái a védekező taktikából, ideje támadásba lendülni, de szinte általános nemtetszést aratott azzal, hogy a romló politikai és gazdasági helyzetért elsősorban a „destruktív erőket" tette felelőssé. S leplezetlen gúnyos kacajokkal jutalmazták a képviselők bírálatát, amely a közelgő hidegről és éhínségről spekulálók ellen irányult. Azt állította - de adatokkal nem bizonyította -, hogy az idei téli tartalékok nagyobbak, mint a tavalyiak voltak. Az ilyen „etetések" kora már lejárt, ettől az ország nem fog jóllakni. Ilyet egy államfő nem mondhat, hiszen még az általa védelmezett, de széles körben bírált kormány hivatalos adatai szerint is nagyon rossz a helyzet, annak ellenére, hogy a termés valóban kitűnő volt. Az óriási (esetenként 50 százalékos) betakarítási veszteségek, a szállítási anarchia és a rendkívül rossz raktározási feltételek, a kapacitások hiánya megtették a magukét: a lakosság 62 százaléka éhínségtől tart, s-a jelek szerint - ők vannak közelebb az igazsághoz, nem az elnök. Nem volt meggyőző Gorbacsovnak az az állítása sem, hogy az új szövetségi szerződés mielőbbi megkötése fog fordulatot hozni, a szövetség és a köztársaságok jogköreinek pontos behatárolása megszünteti a mostani anarchiát. Nemtetszést váltott ki ezzel összefüggő okfejtése, miszerint a köztársaságok erőltetett önállósulása, a belső vámhatárok kiépítése, az össz-szövetségi piac feldarabolása okozta elsősorban a mai áldatlan helyzetet. Ezzel a semmivel sem bizonyított, s így inkább vádaskodásnak, semmint tényfeltárásnak ható gondolatsorral sikerült elérnie, hogy a három balti köztársaság után Grúzia is hivatalosan bejelentette: nem írja alá az új szövetségi szerződést. Nem tudom, mennyire hatott gyógyírként az elnök megtépázott tekintélyére, hogy az ázsiai köztársaságok nyomatékosan kijelentették: feltétlenül megmaradnak a szövetségben. Látni kell ugyanis, hogy éppen azok menekülnek, akik gazdaságilag még úgyahogy tartják magukat. Attól tartanak - hét évtized tapasztalatai alapján joggal hogy az ő rovásukra próbálja meg ismét a központ talpraállítani a szövetséget. Nekik még van vesztenivalójuk, hát menteni akarják a menthetőt. Más a helyzet az Oroszországi Föderációval, arnely nem szaporítja az unió szegényeinek sorát, de mégis mellette voksol. Megvannak viszont a saját feltételei és ezek meglehetősen kemények a központi hatalom számára. Oroszország marad, de nem hagyja kiszipolyozni magát, sőt nagyobb beleszólást követel a központi irányításba. Ez egyértelműen kitűnt a tíz nappal ezelőtti Gorbacsov-Jelcin találkozón. Erről ugyan több szóbeszéd van forgalomban, mint mindkét részről megerősített tény, de ezekből is, azokból is erre lehet következtetni. Meg abból, ahogyan szombaton Gorbacsov reagált a pénteki bírálatlavinára. Csak tíz percet beszélt, de többet mondott, mint az idén eddig együttvéve. Nyolc pontba szedve előterjesztette a központi irányítás teljes átalakításának programját, amely az eddigieknél lényegesen nagyobb beleszólást biztosít a köztársaságoknak, de egyben az elnöki rendszer bevezetését jelenti. S ez a program elsöprő győzelmet aratott, a jelen lévő 366 képviselő közül 316 szavazott amellett, hogy az elnöki beszámoló legyen az alapja annak a tervezetnek, amelyet péntekre készít elő a szerkesztőbizottság. Nem tudni, mi fog belőle kikerekedni, hiszen maga az alapul szolgáló elnöki program sem túl egyértelmű. Nem ad határozott választ arra a talán legégetőbb kérdésre, hogy mi lesz a központi kormány hatásköre. Az új elnevezés - miniszterek kabinetje - igazán jól hangzik, de egyelőre ennél többet nem tudni róla. Az sem világos, hogy a konzultatív testületből koordinációs szervvé előlépő Föderációs Tanács alá lesz-e rendelve a parlamentnek, vagy fölötte fog állni. Esetleg mellette? És a hatáskörök? Nyitott kérdések ezek, és soruk még folytatható lenne. Szintén kétséges, tartani lehet-e a kéthetes határidőt, amelyet az elnök az élelmiszer-ellátással kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések kidolgozására, a vasút és az energetika zavartalan működésének biztosítására szabott meg. Mivel magyarázható tehát a fölényes parlamenti győzelem? Azzal, hogy Gorbacsov kiváló taktikus. A pénteki és a szombati felszólalás közti óriási különbség (Ég és föld - írta az egyik moszkvai lap) azt a benyomást keltette a képviselőkben, hogy az elnök meghallgatta őket, azt teszi, amit ők elvárnak tőle. Ezzel magyarázható, hogy még az ellenzékiek is lehurrogták azokat a képviselőtársaikat, akik továbbra is az elnököt bírálták. Pedig nem történt más, csak az, hogy Gorbacsov végre, sokadik nekifutásra megtette, amit legalább három évvel ezelőtt, sőt talán még korábban meg kellett volna tennie. És a parlament most - végre ismét - tapsolt neki. Mert végre hajlandó elindulni azon az úton, amelyet ő maga jelölt ki. Nos, ez is valami. GÖRFÖL ZSUZSA Valutaárfolyamok 1 kanadai dollár 27,72 1 német márka 21,88 ÉRVÉNYBEN: 1000 olasz líra 29,02 1990. november 22-étől 1 osztrák schilling 3,11 1 svájci frank 25,86 Pénznem Eladási turista1 USA-dollár 32,23 árfolyam csehszlovák koronában 1 bolgár leva 8,04 1 angol font 63,46 10 000 lengyel zloty 47,86 1 francia frank 6,48 100 magyar forint 39.80 1 holland forint 19,38 100 román lej 91,35 1 jugoszláv dinár 3,09 1 szovjet rubel 5,00