Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)
1990-10-26 / 252. szám, péntek
NAPIRENDEN A NYELVTÖRVÉNY (ČSTK) - Alexander Dubček, a Szöyetségi Gyűlés elnöke tegnap dániai hivatalos látogatással folytatta skandináviai körútját. Röviddel megérkezése után fogadta őt az uralkodó, II. Margit királynő. Az államfőnél tett vizit után Alexander Dubček a dán parlament elnökségével kezdett megbeszéléseket. Mindkét fél rámutatott annak szükségességére, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a parlamentek között, de még alacsonyabb szinten, az egyes bizottságok között is. A dán képviselők hangsúlyozták, különböző kérdésekben segítséget tudnak nyújtani a Szövetségi Gyűlésnek. Megbeszéléseket folytatott Alexander Dubček Poul Schlüter miniszterelnökkel, mindenekelőtt a csehszlovákiai ipar műszaki bázisa minőségének javításához és a környezetvédelemhez nyújtandó dániai segítségről. A Szövetségi Gyűlés elnöke tájékoztatott koppenhágai találkozóin azokról a fokozatos lépésekről, melyeket hazánk tesz. annak érdekében, hogy csatlakozzon az Európai Közösségekhez. Ezzel kapcsolatban Poul Schlüter elmondta, ebben hazánk számíthat Dánia támogatására, de szerinte a teljes jogú EK-tagság nem valósulhat meg hamarabb, mint az évezred végén. Hozzáfűzte, szerinte ugyanekkor léphetne be az Európai Közösségekbe Magyarország is. Alexander Dubček néhány perces látogatást tett a dán parlament tanácskozásán, majd folytatta megbeszéléseit az egyes parlamenti pártok képviselőivel. Növekszik ä valutaellátmány (Munkatársunktól) - A szövetségi kormány csütörtöki ülését követő sajtótájékoztató legérdekesebb témái: Az új devizatörvény a csehszlovák korona január elsején életbe lépő belső konvertibilitásával kapcsolatban egyrészt lehetővé teszi, hogy a jogi személyek devizaszámlájukkal szabadon rendelkezzenek, másrészt, hogy a bankoktól piaci árfolyamon külkereskedelmi tevékenységük lebonyolítására koronáért bármilyen mennyiségű devizát vásárolhassanak. Az egyénekre ez nem vonatkozik: a már korábban bejelentett 5000 koronáért, és amennyiben idén nem vették igénybe, további 2000 koronáért vásárolhatnak turistacélokra valutát. A trencsénteplici tárgyalások után alakult szakbizottságok nem minden területen jutottak a konpetencia kérdésekben döntésre. Ha október 30-ig ők sem tudnak dönteni, akkor a nyitva maradt problémák a kormányfők, illetve a kormányok elé kerülnek. Ha ezen a fórumon sem sikerül végleges megoldást találni, az eddigi helyzet marad érvényben egészen az új alkotmány kidolgozásáig. -va ' (Folytatás az 1. oldalról) egyúttal figyelembe veszik a nemzetiségek jogait is. Miroslav Dziak Košický (NYEE) a bizottságok közös előadója ismertette, hogy az SZNT bizottságai közül nyolc a koalíciós tervezet mellett foglalt állást, egy a Maticáét támogatta, egy pedig egyiket sem tartotta alkalmasnak arra, hogy a tárgyalás alapjául szolgáljon. A bizottságok összesen 44 észrevételt, módosító javaslatot tettek, ezek elsősorban a kisebbségi nyelvhasználat mikéntjére vonatkoztak. A nemzetiségi lakosság részarányát 10 és 50 százalék között javasolták meghatározni a kisebbségi nyelvek hivatalokban való használatának feltételeként. A vitában több mint 80-an mondták el véleményüket. Oľga Keltošová (DP), az SZNT alelnöke rámutatott, hogy a közvéleményt félretájékoztatják, amikor úgy tüntetik fel, hogy a koalíciós és a Matica-tervezet ellentétben áll. Szavai szerint a tervezetek között alig van különbség, és helytelenítette, hogy egyesek a nemzeti érzelmeket politikai célokra használják ki. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői szenvedélyes hangon szóltak arról, hogy a Matica nyelvtörvényjava^latának elfogadása feltételezi a szlovák nemzet szuverenitását, s geopolitikai összefüggései vannak, bírálták a déli járásokban élő szlovákok aszSzövetségi Gyűlés jóváhagyta a kisprivatizációs törvényt (Folytatás az 1. oldalról) vehetnének. A vita elején elhangzott a javaslat, hogy a törvényről végleges érvénnyel csak a jövő héten tárgyaljon a parlament, de ezt más felszólalók visszautasították, utalva arra, hogy a halogatás eredménye esetleg az lenne, hogy gazdaságunk a lengyel vagy a szovjet gazdaság sorsára jutna. A képviselők rámutattak a tön/ényjavaslat számos hiányosságára, például: felesleges, hogy különbséget tegyen az üzemegység és a nem lakás céljára használt helyiségek közt. Több képviselő felhívta a figyelmet, hogy a szakmunkásképző intézetek jövője a privatizáció következtében bizonytalanná válik. Felszólalt a törvényjavaslat vitájában Batta , István (Együttélés) is. Utalva arra a paragrafusra, mely szerint az üzemegységeket egyedül csehszlovák állampolgárok, illetve azok, akik 1948. február 25-én csehszlovák állampolgárok voltak, vásárolhatnák meg, megállapította, hogy e javaslat szerint a vevők soraiból kizárnánk az országot elhagyni készülő zsidókat s az állampolgárságuktól megfosztott és erőszakkal kitelepített németeket és magyarokat. Az MKDM képviselője, Magyar Ferenc arra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat bevezető cikkelyeinek egyike diszkriminálja a vagyonuktól megfosztott zsidókat, németeket és magyarokat. A privatizációs törvény nem tartalmazza ezek kártalanítását, s az elárverezett vagyon a rehabilitációs törvény elfogadása után nem kerülhet vissza az eredeti tulajdonosok birtokába. F.zt a felfogást támogatta Ján Mlynárik (NYEE) képviselő is, arra figyelmeztetve a törvényhozókat, hogy a probléma a jövőben még ebben vagy a következő parlamentben mindenképpen újból napirendre kerül. A módosítási és alternatív javaslatok mérlegelése után a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának képviselői meggyőző többséggel jóváhagyták a kisprivatizálásról szóló törvényjavaslatot. Rövid felszólalásában Václav Klaus nagyra értékelte a Szövetségi Gyűlés által a gazdasági reform megvalósításához annyira fontos törvény megalkotása folyamán tanúsított felelősségtudatot. Ebédszünet után a két kamara Pavel Bratinka (PF) indítványára az1948. február 25-e és 1989. november 17-e közti időszak vizsgálatát tűzte napirendre. Pavel Bratinka bevezetőjében áttekintette a tárgyalt időszak legnagyobb törvénysértéseit, s hangoztatta: azt akarjuk, hogy a múlt ismeretében ismerjük fel a mai demokratikus fejlődés előtt álló legnagyobb akadályokat. A vitában felszólalók különböző szempontokból vizsgálták az egypártrenszer diktatúrájára épülő időszakot. Rámutattak: nem ismétlődhet meg a történelem hamisítása. Nyíltan fel kell tárni a ,,normalizációs" évtizedek bűneit, s tisztázni kell a demokratikus társadalom viszonyát a kommunista párt tagjai iránt. A parlamentnek is ki kell nyilvánítania álláspontját a totalitarizmus évtizedeivel kapcsolatban. Volt, aki a jelennek a múltban gyökerező jelenségeire, a részvét, a türelem és a megbocsátás hiányára, a gyűlölet térhódítására mutatott rá. Ján Mlynárik (NYEE) sürgette, hogy távolítsuk el közvéleményünk tudatából a kollektív felelősségről alkotott felfogást. Nyíltan kellene beszélni a zsidóüldözésről, a szudéta- és a kárpáti németek kiűzéséről s a magyarok ellen 1945 után elkövetett erőszakról, mert - hangoztatta - az ilyen tisztulási folyamat nélkül Európa nem fogad be bennünket. A Szövetségi Gyűlés október 30án a parlament új ügyrendjének megvitatásával folytatja munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS szimilációját, szóltak az elnemzetietlenítés veszélyéről. Szerintük a koalíciós javaslat elfogadhatatlan, mivel Szlovákia területén dezintegrációhoz vezetne, s jogtalan kedvezményekhez juttatná a nemzeti kisebbségéket. Az SZNP és a Matica tervezetét támogató többi képviselővel ellentétes nézeteket vallók hangoztatták, hogy nem szabad egy ilyen fontos kérdésben történelmi sérelmekből "kiindulni. Olyan nyelvtörvényt kell elfogadni, amely összhangban áll a nemzetközi egyezményekkel, nem sérti az emberi és a nemzetiségi jogokat. Józan hangok figyelmeztettek, hogy már régen nemcsak a nyelvtörvényről van szó, politikai harc tanúi lehetünk: bizonyos erők visszaélnek a nemzeti érzelmekkel, és a nyelvtörvény amúgy sem oldja meg a problémákat sem a déli járásokban, sem országos viszonylatban. Többen indítványozták, hogy dolgozzanak ki új tervezetet a Matica és a koalíciós pártok javaslata alapján, mások népszavazást ajánlottak a kérdés eldöntésére. Paulický Péter (CSSZKP) leszögezte, hogy a déli járások lakosai békességben élnek egymással, az ellentéteket más területekről szítják. Olyan „törvényre van szükség - mondotta -, amely senkinek sem csorbítja a jogait, a kizárólagosnyelvtörvény csak vitákat, ellenségeskedést váltana ki. Rózsa Ernő (Együttélés) azt hangoztatta, hogy a törvénynek összhangban kell állnia az alkotmánnyal és a nemzetközi egyeményekkel. Megállapította, hogy mozgalmuk képviselői hajlandók a kompromisszumra, megfontoltan viszonyulnak a problémához, szem előtt tartják az ország gazdasági és politikai stabilitását. Zselenák József (CSSZKP) rámutatott, hogy a. Dél-Szlovákiában uralkodó ellentétekről terjesztett hírek túloznak, az ottani lakosságot sokkal inkább a létbizonytalanság nyugtalanítja, mint a nyelvhasználat kérdése. Ásványi László (MDKM) kifejtette, nem érthet egyet a Matica törvénytervezetével, mivel az diszkriminálja " a nemzetiségeket, sérti az alkotmányt és a nemzetközi egyezményeket. A vita alatt megszakítás nélkül folyt a tüntetés a parlament épülete előtt. Jogosan merülhet fel a kérdés, megengedhető-e egy demokratikus országban, hogy az utca ilyen mértékben és formában befolyásolja a törvényhozó testület munkáját. A plénumban javaslat hangzott el, hogy Víťazoslav Móric, az SZNP elnöke, a Szövetségi Gyűlés képviselője felszólalhasson az ülésen, de ezt, az indítványt elvetették, így Móric úr a tömeg előtt szónokolt a tőle már megszokott hangnemben. Egyébként egyesek hiába beszéltek spontán gyülekezetről: a nemzeti pártok tagjai autóbuszokkal érkeztek a fővárosba Szlovákia legtávolibb részeiből is. A tüntetők több petíciót juttattak a tanácsterembe. Ezekben a Matica törvényjavaslatának azonnali elfogadását, hat órakor egy újabban pedig már azt, hogy mivel a parlament nem szavazta meg a javaslatot, azonnal mondjon le a kormánnyal együtt. Bejelentették: az új választásokig Szlovákia egész területén tiltakozó akciókat szerveznek. A Cyril Ivan (SZNP) által felolvasott petíció meghallgatása után a parlament megszavazta, hogy több folya. modványt nem hallgat meg, amit az összegyűltek óriási felháborodással fogadtak. Több mint egyórás szünet után František Mikloško indítványozta, fejezzék be a vitát és fogadják el kiindulási alapul a koalíciós törvénytervezetet. A képviselők a javaslatot 77 szavazattal 47 ellenében elfogadták. Ezután a tervezethez előterjesztett módosításokról külön-külön szavaztak. Végül a Szlovák Nemzeti Tanács megszavazta a módosításokkal kiegészített koalíciós törvénytervezetet. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői tiltakozásuk jeléül a szavazás után kivonultak a teremből. r Feszültség Moldáviában HARCKÉSZÜLTSÉGBEN A BELÜGYI CSAPATOK (ČSTK) - Moldáviában harckészültségbe helyezték a szovjet belügyminisztériumi csapatok 1800 fős kontingensét, amelyet október 28án más önkéntes alakulatokkal együtt a Gagauz Köztársaságba irányítanak át. Ekker tartják ugyanis a gagauz parlamenti választásokat. Ezt Pjotr Szavricsko, a gagauz ideiglenes bizottság képviselője közölte az Interfax független hírügynökséggel. Az ideiglenes bizottság egyébként táviratban szólította fel GorbaRendelet az állami ünnepekről (ČSTK) - A munkaidőre vonatkozó új jogszabályok egységes megvalósítása végett Renata Hrbková, a Cseh Köztársaság munka- és szociális ügyi minisztériumának szóvivője a következőket közli: A Szövetségi Gyűlésnek 1990. május 9-én jóváhagyott törvénye alapján, amely módosítja a 93/51 -es számú, az állami ünnepekre és a munkaszüneti napokra, emléknapokra és jelentós események évfordulójáról vonatkozó törvényt, állami ünnep az egész Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén: Május 9-e, a fasizmus uralma alól való felszabadulás napja. Július 5-e, Cirill és Metód, szláv hittérítők napja. Október 28-a, az önálló csehszlovák állam keletkezésének napja. Ezek a napok munkaszüneti napok. A 167/90 számú törvény az egész Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területére a heti pihenőnapok kivételével további munkaszüneti napokat rendel el, a Munkatörvénykönyv 91-es paragrafusa első bekezdése szerint: Január elseje, Újév. Húsvéthétfő. Május elseje, a munka ünnepe. December 24-e, karácsonyeste. December 25-e, karácsony első ünnepe. December 26-a, karácsony második ünnepe. December huszonnegyedikének ünneppé nyilvánításával elvesztette indokoltságát a 84/85-ös rendelet a munkaidő 1990. december huszonkettedikéről 1990. - december huszonnegyedikére való áttételére. 1990 decemberében öt összefüggő munkaszüneti nap lesz: december 22-től december 26-ig. Tekintettel arra, hogy a 167/90-es számú törvény felsőbb jogérvényű, mint a 84/85-ös rendelet, nem volt szükség arra, hogy a munkaidő e módosítására újabb jogi előírást alkossanak. Ezenkívül a 167/90-es számú törvény a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban jelentős emléknappá, ám nem munkaszüneti nappá nyilvánítja a következőket: május ötödike, augusztus huszonkilencedike és november tizenhetedike (a diákok harcának napja a szabadságért és a demokráciáért). Emléknappá nyilvánították július hatodikát, (Husz János mester máglyahalálának napját). 1990-ben további törvényeket hagytak jóvá, amelyek meghatározzák a köztársaságok állami ünnepeit. A köztársaságok nemzeti taná : csainak törvényeiről van szó, amelyek elrendelik, hogy a Cseh Köztársaságban július hatodika állami ünnep, és a Szlovák Köztársaságban állami ünnep 1990. november elseje, a megbékélés napja. KÖVETKEZTETNI - CSAK JÓL INFORMÁLTAN Villáminterjú Fodor Zoltán főosztályvezetővel (Munkatársunktól) - Nemzetiségi oktatásügyünk időszerű problémáiról szervezett tegnap tanácskozást Pozsonyban, az oktatásügyi minisztérium épületében a nemzetiségileg vegyesen lakott területek iskoláinak főosztálya. A tanácskozáson a nemzeti bizottságok oktatásügyi osztályainak vezetői és járásonként 4-5 magyar tanítási nyelvű iskola igazgatója vett részt. A tanácskozás végeztével annak céljairól Fodor Zoltánt, a főosztály vezetőjét kérdeztük. - A tanácskozás fő céljai között szerepelt, hogy rövid információt adjunk a résztvevőknek arról, hogyan sikerült biztosítani azoknak a feladatoknak az elvégzését, melyek a szlovák kormány márciusban, Komáromban tartott rendkívüli ülésén elfogadott 129 számú, oktatásügyünkre vonatkozó határozatából adódtak. Szót ejtettünk még ezenkívül főosztályunk küldetéséről is, mely sokak számára nem volt világos. Elmondtuk, hogy magunkra vállaltuk az összes, nemzetiségi iskolák felé irányuló tevékenység elvégzését, amit eddig ugyan egy önálló osztály végzett, de mivel mi főosztály vagyunk, a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken élő gyerekek iskolalátogatásával kapcsolatos problémákkal is mi foglalkozunk. Tekintettel arra, hogy az említett területeken szlovák tanítási nyelvű iskolák is vannak, a mi hatáskörünkbe tartoznak ezek is. • A tanácskozás folyamán ön a nemzetiségi viszonyok jelenlegi helyzetéről is beszélt. Milyen információi vannak ezeket a viszonyokat illetően? - A nemzetiségi viszonyokról csak röviden szóltam, mivel olyan emberekhez intéztem szavaim, akik ezt a problémakört, legalábbis lokális szinten jobban ismerik. Én átfogó képet igyekeztem adni a helyzetről és főleg arra figyelmeztettem a jelenlevőket, hogy létezik egy sereg probléma, mely távolról sem annyira ijesztő, mint amennyire azt sok esetben a tömegtájékoztató eszközök beállítják. Ez persze.nem jelenti azt, hogy bagatellizálni kell őket, a felhasznált információknak azonban minden esetben teljeseknek kell lenniük. Vegyünk egy konkrét esetet: panaszok érkeztek a minisztériumba, hogy délnyugat-szlovákiai területeken a szlovák gyerekeknek magyar alapiskolákba kell járniuk, mivel nem járhatnak szlovákba. Senki nem vizsgálta meg, hogy milyen az arány a kényszerből, illetve saját akaratból magyar iskolákat látogató szlovák gyerekek között. Mi csináltunk egy felmérést és megmutatkozott, hogy 255 szlovák tanuló jár magyar osztályokba, viszont több mint 15 ezer a szlovák iskolákba járó magyar gyerekek száma. Tehát ha csak a számokát nézzük és elfogadjuk, hogy a szlovák gyerekek kényszerből járnak magyar iskolákba, akkor magyar részről ugyanezt állíthatják a magyar gyerekeket illetően. Semmiképpen sem szabad azonban az egyes jelenségek teljes hátterének ismerete nélkül elhamarkodott következtetéseket levonni. (kajó) csovot, a feszült helyzetre való tekintettel függessze fel Moldáviában a köztársasági szervek tevékenységét, s vezesse be az elnöki rendszert. Jirí Dienstbier Dél-Koreába utazott (ČSTK) - Jirí Dienstbier külügyminiszter tegnap befejezte Japánban tett látogatását és elutazott DélKoreába. Dienstbier tokiói látogatása során japán vezetőkkel és a kereskedelmi körök képviselőivel folytatott tárgyalásokat. A külügyminisztert szerdán fogadta a japán parlament felsőházának elnöke. Délután a csehszlovák küldöttség a Keidanren, a vállalkozók szervezetének képviselőivel folytatott tárgyalásokat. A japán fél jelenleg a műszaki és a technológiai együttműködésben, valamint a vezető dolgozók képzésében látja a kétoldalú kapcsolatfejlesztés lehetőségeit. A köztársasági elnök napiparancsa (Folytatás az 1. oldalról) tésével és a Csehországban és Szlovákiában kibontakozó nemzeti erők mozgalma. A külföldi ellenállás része volt a csehszlovák hadsereg kialakítása az I. világháborúban az antant oldalán harcoló önkéntesekből. A mai emléknap alkalmából hangsúlyozni szeretném az ellenállás hazai és külföldi erőinek egyenrangúságát, és mély sajnálatomat fejezem ki amiatt, hogy nemzeteink megengedték azok megalázását, akik életüket kockáztatták köztársaságunk szabadságáért és függetlenségéért. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánk biztonsága elválaszthatatlan Európa biztonságától. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság létérdeke a béke megőrzése, ezért arra törekszik, hogy meghaladja az európai biztonság elavult, blokkokon belüli értelmezését és ezt összeurópai biztonsági rendszerrel váltsa fel. ÚJ SZÚ 2004 1990. X. 24. Alexander Dubček Dániában