Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-19 / 246. szám, péntek

Péntek, 1990. október 19. • • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 246. szám Lapunknak nyilatkozott A. NAGY LÁSZLÓ, az SZNT alelnöke Érettségi vizsga előtt a szlovák parlament Mai számunkban: Törvény a szülői pótlékról (4. oldal) Jövőkép helyett létbizonytalanság ... holnap nem a fejlődést segítő bővített, de még a túlélést feltételező egyszerű újratermelésre sem lesz pénzünk. Mit mondjon, mit mondhat ilyenkor egy szövetkezeti elnök, akit fél évvel ezelőtt abban a reményben választottak meg, hogy lendít egyet a fejlődés kerekén? (5. oldal) Ki segít a komáromiakon? Nagyon el vagyunk keseredve. Rendkívül kritikus a helyzet. A pénzügyi nehézségek a szakadék szélére sodorták a szakosztályt"... (7. oldal) _ Olvasóink részletes tudósít ásokat ol vashattak lapunkban a ko rmány­nak a három nyelvtörvénytervezettel ka pcsolatos állásfo glalásáról, a par­lame nti bizotts ág okban lezajlott vi­tákról. E mozgalmas napok tapasz­talatairól és a következő hét várható fejleményeiről kérdeztük A. Nagy Lászlót, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökét. • A szlovák kormány kedden ál­lásfoglalást fogadott el a három nyelvtörvénytervezettel kapcsolat­ban. Ezt a dokumentumot megkap­ták a parlamenti bizottságok. Kérem, rövidén ismertesse a kormány állás­foglalásának leglényegesebb ele­meit. - Több tény már ismert a sajtóból, ezért tényleg csak a legfontosabb 'észrevételeket említem. A szlovák kormány véleménye negatív a Szlo­vák Nemzeti Párt képviselőcsoportja által benyújtott javaslatról, amely tu­lajdonképpen a Matica slovenská nyelvtörvénytervezete. Ez a doku­mentum a kormány megítélése sze­rint is alkotmányellenes, diszkrimi­nálja a szlovákiai nemzeti kisebbsé­geket. A javaslók nem mérlegelték azt sem, hogy az ilyen nyelvtörvény súlyos belpolitikai konfliktusokhoz vezethetne, és nagyon kedvezőtle­nül befolyásolná a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetközi megítélését, tekintélyét. Nem támo­gatta a kormány az MKDM és az Együttélés képviselőcsoportjának javaslatát sem, amelyet egy kom­munista képviselő is aláírt. Ez a do­kumentum nem alkotmányellenes, merőben más a filozófiája, mint az előbbi szervezetnek, ám a családi a vallási, tehát az egyéni szférában is szabályozná a nyelvhasználatot, ami helytelen lenne, s több olyan javaslatot is tartalmaz, amely jóval meghaladja a kétnyelvűséggel kap­csolatos jelenlegi szlovákiai gyakor­latot. Mint ismeretes, a kormány Ľuboš Dobrovský az új védelmi miniszter (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap a prágai várban Marián Čalfa szövetségi kormányfő javaslatára a csehszlovák föderáció alkotmánytörvényének 61. cikkelye szerint a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság kormányának új tag­jává nevezte ki Ľuboš Dobrovskýt, és megbízta öt a védelmi minisztéri­um irányításával. Az új védelmi miniszter röviddel azután Marián Čalfa jelenlétében le­tette az alkotmány által előírt esküt Václav Havel köztársasági elnök előtt. Olajsokk (ČSTK) - Hogy mit is jelent az olajsokk a gyakorlatban, tapasz­talhatta Olomouc 107 ezer lako­sa és az ide látogató vendégek. A gázolaj teljes hiánya arra kényszerítette az Olomouci Vá­rosi Közlekedési Vállalatot, hogy valamennyi autóbuszvonalán 8-tól 13 óráig és 19 órától 21 óráig szüneteltesse a járatokat! Mindezen felül szombaton és vasárnap egyes járatokat egész napra kiiktatnak a forgalomból. a koalíciós pártok tervezetét tartotta a legjobbnak, mert jogi szempontból megfelel az európai normáknak és a nemzetközi szerződéseknek. Pon­tosan meghatározza, hogy a Szlo­vák Köztársaság területén a szlovák a hivatalos nyelv, s ugyanakkor egyértelművé teszi más nyelvek használatát. A csehen kívül szava­tolja azt, hogy a vegyesen lakta területeken a nemzeti kisebbségek a hivatalos kapcsolatokban használ­hatják az anyanyelvüket. A kormány több észrevétellel kiegészítve ezt az utóbbi törvénytervezetet javasolja a szlovák parlamentben megvita­tásra. • E hét elején a parlamenti bi­zottságok vitatták meg a három nyelvtörvénytervezetet. Milyen volt a légkör? - Főleg kedden nagyon feszült. Ismeretes, hogy a szlovák naciona­lista erők szinte napról napra fokoz­zák a politikai nyomást a képviselők­re, mind hangosabb a hecckampány a nyomtatott sajtóban és az utóbbi napokban a televízióban is. A kom­jaticeiek aláírási kampányba kezd­tek a Matica slovenská nyelvtör­vénytervezete érdekében, s mindez érthetően nyomot hagy a képvise­lőkben. Mindenképpen kedvezően hatott viszont Vladimír Mečiar úr vasárnap esti tévébeszéde, amely megnyugtatta a szlovákokat, hiszen nyelvük egész Szlovákia területén hivatalos nyelv lesz a tervezet sze­rint, s eloszlatta a nemzeti kisebbsé­gek aggodalmainak jelentós részét is, mert anyanyelvük lakóhelyükön nem szorul ki a közéletből. 0 Milyen tapasztalatokat szerzett a bizottságok ülésein ? - Részt vettem mind a kilenc bi­zottság ülésén, s némi megnyug­vással mondhatom, hogy hét mun­kaközösség a kormánykoalíció ja­vaslatát támogatta, csupán a keres­kedelmi és szolgáltatási bizottság voksolt a Szlovák Nemzeti Párt tör­vénytervezete mellett, a gazdasági bizottságban egyetlen javaslat sem kapta meg a szükséges szótöbbsé­get. Szeretném megemlíteni, hogy a konstruktív vitában, a nézetek kris­tályosodásában rendkívül pozitív (Folytatás a 2. oldalon) A közlekedési tárca gazdálkodásának új feltételei SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A SZÖVETSÉGI KORMÁNY ÜLÉSE UTÁN ((Munkatársunktól) - Prágá­ban tegnap ülést tartott a szö­vetségi kormány. Tanácskozá­sát Marián Čalfa kormányfő ve­zette, aki bevezetőjében tájé­koztatta a kormányt a védelmi miniszter tisztségében történt változásról. A szövetségi kormány tegnapi ülése után tartott sajtótájékoztatón Jiŕi Nezval közlekedési miniszter és Josef Pančíŕ külkereskedelmi mi­niszterhelyettes fűzött kommentárt a kabinet ülésén szereplő kérdé­sekhez. A kormányülésen megvitatták a Csehszlovák Államvasutak gazda­sági tevékenységének alapelveit. A CSÁV állami szervezet, amelynek bevételei nem elegendők a tevé­kenységével összefüggő kiadások fedezésére. Feladatai közé tartozik a vasúthálózat építése és karbantar­tása is, aminek következtében s kia­dásainak 80 százaléka teljesen füg­getlen a teljesítményétől. Ezenkívül a CSÁV fedezi például a vasúti köz­lekedés védelmével, a vasutasok egészségügyi ellátásával kapcsola­tos kiadásokat. A személyszállítás terén a külön­PRÁGA-BUDAPEST-VARSÓ Nehezen áll össze a háromszög (ČSTK) - Csehszlovákia, Ma­gyarország és Lengyelország kül­ügyminiszter-helyettesei szerdán Varsóban tárgyaltak a kölcsönös együttműködésről szóló közös nyi­latkozat előkészítéséről. Ľuboš Dobrovský csehszlovák, Szokai Imre magyar és Jerzy Makarczyk lengyel küldöttségvezetőket fogadta Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter is. A varsói megbeszélések során megalakították a résztvevő orszá­gok konzultatív bizottságát. Ennek feladata lesz egy olyan koncepció kidolgozása, amely meghatározza, hogy Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország miként járuljon hozzá az európai integrációhoz és a térség problémáinak megoldásá­hoz. Az év végéig elő kell készíteni (Folytatás a 2. oldalon) féle kedvezmények 4,5 milliárd ko­rona veszteséget jelentenek neki, az idén, s a veszteségeket még növeli az üzemanyagárak emelkedése. A közlekedési infrastruktúrára az ál­lam idén 2 milliárd koronát fordít. Az új alapelvek a CSÁV gazdasági te­vékenységét két részre, közlekedési infrastruktúrára és gazdasági-keres­kedelmi tevékenységre osztják. A kormány elé terjesztett, egyes árucikkek és technológiák kezelésé­re vonatkozó törvényjavaslat kidol­gozásakor tekintetbe vették az ide vonatkozó amerikai és francia ta­pasztalatokat. A jogszabálytervezet azt célozza, hogy importálhassunk ún. COCOM-listán szereplő, straté­giai jelentőségű árucikkeket és tech­nológiákat. A behozatal feltétele a megfelelő ellenőrzési rendszer, hogy az említett termékek technoló­giák ne jussanak ki az országból. Ehhez a szóban forgó árucikkekről való teljes áttekintés, valamint egy állami ellenőrző szerv létrehozása szükséges., Az ellenőrzést a Köz­ponti Vámigazgatóság látja el. A kormány, hasonlóképpen, mint a Szabad Európa Rádió esetében, egyetértett a brit BBC és a francia RFI adásai csehszlovákiai vétele jobb feltételeinek megteremtésével. Ezek a rádióállomások a Csehszlo­vák Sajtóirodával szorosan együtt­működve elősegítik az ország lakos­ságának jobb tájékozottságát, külö­nösen nemzetközi kérdésekben. Azokra a hírekre reagálva, hogy Marián Čalfa miniszterelnök a Szov­jetunió készül, Zbynék Fiala szóvi­vő közölte: a csehszlovák fél nem változtatta meg eredeti javaslatát, hogy az elnök és a miniszterelnök találkozzék a szovjet vezetőkkel. Azonban a Szovjetunióból még nem érkezett meghívás Marián Čalfa ré­szére. . (sm) IV^OÍT a z első munka­IVlCfc helyeden dolgozol? - kérdezem rég nem látott iskolatár­samat. - Ennek már vége - mondja. - Tegnap megkaptam öthavi átlag­keresetemet, most ez van. És három szép fiam! De valamilyen munkahe­lyet ígért egy ismerősöm. Remélem, bejön. Különben nem tudom mi lesz... - tárta szét tehetetlenül kar­ját, és jómagam tulajdonképpen csak ekkor döbbentem rá, hogy egy munkanélkülivel beszélgetek, és hir­telenében még vigasztaló szavakat sem tudtam kinyögni. így, utólago­san visszagondolva, nem is illett volna. Bizonyára nem vagyok egyedül felemás érzésemmel. Azzal, hogy aránylag közömbösen ejtjük ki szán­kon a munkanélküliség várható ala­kulásáról szóló adatokat - adva oly­kor a jól értesültet -, de meghökke­nünk, ha már közvetlen környeze­tünket, baráti körünket, esetleg csa­ládunkat érintő elbocsájtásokról ér­tesülünk. Józan ésszel felfogjuk, hogy elkerülhetetlen ténnyel állunk szemben, a bizonytalanság érzésével azonban még nem tudunk mit kez­deni. Szeptember végén húszezer körül volt Szlovákiában a munkát keresők száma, ez a mintegy fél százaléknyi munkanélküliségi arány a nyugati 3-4, olykor 8-10 százalé­kos arányhoz viszonyítva még ele­nyészően kevés. Tudjuk azonban, ez még csak a kezdet, és ha a gazdasági reform forgatókönyve szerint aka­runk „játszani", nem állunk meg ennél az aránynál. Munka nélkül A forgatókönyv azonban munka­erőpiaccal, működő munkahivata­lokkal, átképző központokkal is szá­mol, csakhogy ezek még korántsem gyarapodnak a munkanélküliségnek megfelelő arányban. Törvényhozó szerveinkben most pontosítják az alakuló munkahivatalok jövő évi ál­lami költségvetésből történő támo­gatási összegét, úgy hírlik, nem túl­zott nagyvonalúsággal. (Akárcsak az idén, jövőre is másfél milliárd koro­nát szánunk erre a célra az állami költségvetésből.) Igaz, rqessze va­gyunk még attól a gazdasági helyzet­től, hogy a fejlett nyugati országok­hoz hasonlóan évente több tíz milli­árd koronát fordíthassunk a foglal­koztatási alagfa, azzal a céllal, hogy ebből finanszírozzuk a munkanélkü­lieket, az átképzést, a munkahivata­lokat. Távol áll még tőlünk a svédek gyakorlata, melynek értelmében ná­luk a foglalkoztatási alapnak mint­egy a kétharmadát fordítják új mun­kahelyek létesítésére, átképzésére, munkahivatalokra, a többit pedig munkanélküli segélyre. Ne menjünk Svédországba - amely e tekintetben még a nyugati országok között is kiugró és nem is minden tekintetben követendő pél­dának számít -, maradjunk idehaza, hiszen nehéz összehasonlítani a két ország gazdasági feltételeit. A ter­mészetesnek korántsem mondható több mint négy évtizedes „ szocialis­ta" fejlődésünk során nálunk ugyan látszólag nem volt munkanélküliség, de a munkahelyek jelentős hányadá­ra a gazdaságtalanság volt a jellem­ző. Csakhogy erről nem beszéltünk, senkinek sem volt érdeke a gazda­ságtalan munkahelyek számának csökkentése, mert óhatatlanul bekö­vetkezett volna bizonyos mértékű munkanélküliség. Az ebből követke­ző feszültségeket pedig a hatalmát joggal féltő országvezetés nem en­gedhette meg magának. Most is számolnunk keli a munka­nélküliségből eredő társadalmi fe­szültséggel, de ezt vállalnunk kell ahhoz, hogy következetesek le­gyünk a rendszerváltás gyakorlati lépéseinek megtételében, különben nehezen mozdulunk el a most még holtpontnak tűnő helyzetből. A ke­let-európai országok rendszerváltá­sát figyelemmel kísérő politológu­soknak, közgazdászoknak, szocioló­gusoknak szinte egyöntetű a vélemé­nye: nem szabad, hogy az ország vezetése megriadjon az első feszült­ségtől, és ne tegye meg a beígért reformlépéseket - éspedig a lehető leggyorsabban. Mire ez a kapkodás? - kérdezik azok, akik november 17­ét követően igent mondtak a rend­szerváltásra, igent mondtak a piaci mechanizmus bevezetésére, de amint megcsapta őket a bizonytalan­ság első fuvallata, máris változtattak nézetükön. Miért ilyen lassú a vál­tás? - teszik fel a kérdést mások, azok, akiket hajt az egészséges vál­lalkozószellem, de gátolják őket a még hatályban levő, korántsem a piacgazdaságot ösztönző rende­letek. Nem könnyű döntéseket hozni kormányainknak ebben az átmeneti helyzetben, és nem könnyű szembe­nézni a munkanélküliek napról nap­ra növekvő táborával. Nem kaptunk még egyértelmű választ a különböző felelős ágazatvezetőktől sem, hogy mire számíthatnak például a gép­iparban, az elektrotechnikában, a mezőgazdaságban dolgozók. Fel­szabaduló munkaerő minden ágazat­ban lesz, hiszen ha nem lennének, akkor az azt jelentené, hogy nem korszerűsítik a termelést, nem te­remtenek gazdaságos(i) új munkahe­lyeket, tehát az egész gazdasági élet­ben további pangás lenne az uralko­dó. Ha viszont az egyes ágazatokban beindul a korszerűsítés, a magasabb színvonalon folytatódó termelés - elviselhető arányú lehet a munka­nélküliség és kellő színvonalú anyagi támogatásban részesíthetjük a mun­kanélkülieket is. TVTtitn a mu nka­~~ JAI Cili nélküliségtől - mondta a júniusi választások idején egy megkérdezett idősebb választó­polgár. - Hiszen körül kell csak nézni, mindenütt annyi a munka, a helyrehoznivaló... Persze, a munkát meg is kell szer­vezni! PÁKOZDI GERTRÚD

Next

/
Thumbnails
Contents