Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-17 / 244. szám, szerda

Szerda, 1990. október 17. Névnapjukon szeretettel köszöntjük: HEDVIG - HEDVIGA nevű kedves olvasóinkat • 1815-ben született Emanuel GEIBEL német költő, műfordító (f1884) • 1915-ben született Arthur MILLER amerikai drámaíró • 1920-ban született Miguel DELIBES spanyol író. A NAP kel nyugszik a HOLD kel nyugszik Kelet-Szlovákia 06.00 16.47 04.45 15.51 Közép-Szlovákia 06.07 16.54 04.52 15.58 Nyugat-Szlovákia 06.13 17.00 04.58 16.04 A DUNA VÍZÁLLÁSA: Pozsony: 80, apad Medve: 85, apad Komárom: 105, apad Párkány: 75, apad IDŐJÁRÁS: Tovább tart a derült, napos idő. A reggeli köd és párásság megszűnése után a legmagasabb nappali hőmérséklet 18-22 fok. A mérsékelt délkeleti szél a hegyekben viharossá fokozódik. Előrejelzés csütörtökre és péntekre: Derült idő, csak gyenge felhősödésre számíthatunk. Reggel és délelőtt az alacsonyabban fekvő helyeken köd. Pénteken délután nyugat felől megnövekszik a felhőzet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7-3, délnyugaton 10 fok. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 17-21 fok között alakul. , A MAI LAPSZÁM kiadásvezetője: KOMLÓSI LAJOS, külpolitikai szerkesztője: URBÁN GABRIELLA, sportszerkesztője: ORDÓDY VILMOS, grafikai szer­kesztője: TORONYI PÉTER Ötféle kiskereskedelmi ár Burgonya - mennyiért? Azon már senki sem csodálkozik, ha a város lakótelepén, vagy vala­melyik faluban a teherautó platójáról árult burgonyát egyszer drágábban, máskor olcsóbban veszi meg. Asze­rint, hogy a „vállalkozó" milyen ha­szonkulccsal dolgozik. Az viszont már kevésbé érthető, és sokak fi­gyelmét felkeltette, hogy a zöldség­üzletekben is más-más áron kínálják (ha éppen van) a burgonyát. Az egyik helyen kilójáért 4.20-at kér­nek, másutt pedig ennek a felét. Miért, hogyan? - kérdezték töb­ben, arra gondolva, hogy valahol esetleg becsapják a vásárlókat. Amint azt egyik napilapunk villámin­terjújából megtudtuk, az eltérő árak hivatalosak. Az eltéréseket az októ­ber 12-től december 31-ig érvény­ben lévő kiskereskedelmi árjegyzék teszi lehetővé. E szerint a téli fo­gyasztású salátaburgonya kilójának ára 3,90 korona, az I. osztályú bur­gonya ára 3,30, all. osztályúé 2,90, az osztályozatlan burgonyáé pedig 2,10. A Lengyelországból behozott burgonya kilóját 4,20-ért árulják. Kérdés viszont, a vásárló miként tudhatja meg, hogy az üzletben épp kapható burgonya melyik árkategó­riába tartozik? Nos ez is egyszerű. Ha kíváncsi (és van bátorsága), ki­kérheti a szállítólevelet, amelyiken a burgonya árát is feltüntetik. Ha ezt nem teszi meg, akkor már csak az üzletvezető becsületességében és az ellenőrzésre hivatott szervek szemfülességében bízhat. (p) Elégedetlen „pillangók" Még a moszkvaiak számára is úttörő tettnek számított volna az a tüntetés, amelyet a napokban tar­tottak volna a szovjet főváros köz­pontjában. Ha minden a terv szerint történik, a Gorkij sugárúton lévő In­turiszt Szállóhoz vonultak volna azok a lányok és asszonyok, akik alkalmi szerelmi gyönyörökkel aján­dékozzák meg az érdeklődőket, s akik úgy érzik, hogy jogaikban megrövidítik őket. A prostituáltak tüntetően követelték volna, hogy a rendőrök és a hotelportások ne követeljenek tőlük pénzt, amiért sze­met hunynak, s ne verjék őket durva ügyfeleik. A jelszavak, amelyek a szálló előtt megjelentek, ígérete­sek és radikálisak voltak: ,,ötszáz nyilvánosházat ötszáz nap alatt" hir­dette az egyik, amely a szovjet kor­mány 500 nap alatt megvalósítandó reformprogramjára utalt.,,ötmilliárd kondomot egy tengeralattjáró he­lyett" - hirdette egy másik felirat. Sajnos a tüntetés elmaradt, mivel a hölgyek nem elegendő számban jelentek meg. Meglehet, ma még szégyellnek a nyilvánosság előtt tö­megesen megjelenni. Vagypedig a kenyérkeresetet fontosabbnak tar­tották? (ČSTK) Korszerűsítést! A Nižná na Orava-i Tesla vállalat veze­tősége külföldi tőke bevonásával rész­vénytársaság megalapítását tervezi. Az idén erről már az elektronikai fogyasztási cikkek tizenegy gyártójával tárgyalt Nyu­gat-Európából és Japánból. A részvény­társaság célja megteremteni a feltételt a hazai piac igényeinek az ellátására. A Tesla Orava ebben az évben, módosí­tott térve ellenére is, csak 380 ezer színes televíziót gyárt, holott a kereskedelem 600 ezret igényel. A gyárnak szüksége van mielőbbi kor­szerűsítésre is, főleg a végső szerelések automatizálására. (č) Európa szemétkosara? Lengyelország hamarosan Euró­pa „szemétkosarává" válhat, amennyiben továbbra is tárolni fogja a Nyugatról származó mérgező anyagokat. A Greenpeace brüsszeli szerve­zetének közleményéből kiderül, hogy hetven nyugati vállalat szeret­ne Lengyelország területén mér­gező anyagot tárolni. Szüret után Az idei időjárás nem kényeztette el a dunaszerdahelyi járás 14 szőlőt termesztő gazdaságát sem, így már szeptember elejétől hozzáfoghattak a szüreteléshez. Igaz, az 1200 hek­táros termőterületről nem számítnak rekordhozamokra, a termés minősé­ge azonban nem a legrosszabb. A termelők a récsei borászati vállalat somorjai feldolgozó üzemébe szál­lítják a bornakvalót. A szeptember 10-től november elejéig tartó feldol­gozási időszakban mintegy 510 va­gon hazai, 150 vagon bolgár és 40 vagon magyar importból származó szőlő feldolgozásával számolnak a 25 idénymunkással „megerősí­tett" üzemben MÉRI ISTVÁN Tomiszlavgrád Horvátországban a leggyakoribb keresztnév, amelyet fiú újszülöttek­nek adnak, a Tomiszláv. 910 és 928 között uralkodott az első horvát ki­rály, Tomiszláv, uralta Isztriát és Boszniát, de befolyása volt Monte­negróra és Észak-Albániára is. A háború óta úgyszólván tilos volt emlékezni rá, még 1984-ben is húsz embert zártak börtönbe Brisnik falu lakói közül, mert Torniszlávról szóló régi horvát hazafias dalokat énekel­tek. Duvno város lakói most népsza­vazáson úgy döntöttek, hogy az új városnév Tomiszlávgrád legyen. (JPA) • A Pozsonyi Baromfitenyésztő és -nemesítő Vállalat közületek és magántenyésztők számára libákat kínál eladásra, azonnali fogyasz­tásra. További hizlalásra vagy tavaszi keltetésre egyaránt megfelelnek. Dara­bonkénti áruk az élősúlytól függően 120-150 korona. Kétszáz darab feletti megrendelés esetén a szállítást bizto­sítjuk. A libák az alistáli nemesítöállomáson vehetők át. Ugyanitt bővebb tájékoztatás­sal is szolgálnak. Telefon: 0709/902 65, 902 25. ÚF-484 S zombat volt, már este, körülbelül fél nyolc. Az időjárás kellemes, már-már októbert hazudtoló­an langyos. A pozsonyi utcák hangulata is békés, nyugodt. Egyesek a kirakatokat nézegették, mások in­kább csak sétálgattak, randevúztak. Szombat volt, már este, körülbelül fél nyolc. Hirtelen fékcsikorgás hasított az estébe, és a Forum­szállóval átellenben, a sarkon, maroknyi embersereg. REQUIEM A járdaszegély mellett, az úttesten pedig egy ismeretlen férfi. Hanyatt dőlve feküdt ott, ahogy a csuklósbusz kerekei alól kikerült. Barna nadrágban, kockás zakóban, nyárias vászoncipőben, tönkrezúzott felsőtesttel. Az emberek arcán riadt döbbenet. Perceken belül kék fények tűntek fel. Rendőrségi járművek, mentőkocsi, a közlekedési vállalat ügyeletesei. Nem tagadom, haboztam néhány pillanatig. Elmehet­nék, ameddig nem érint meg még mélyebben a dolog. Még alibim is volna: amúgy sem tudok rajta segíteni. De maradtam, és most utólag úgy gondolom, hogy amit kíváncsiságnak nevezünk, az voltaképpen profán kifeje­ződése az emberi részvétnek és a részvételnek. Marad­tam, noha velem volt már felnőtt, huszonegy éves fiam. Sok és sokfajta művi halált, sok-sok liter vérszínű festéket látott, mesébe ágyazott vagy éppenséggel nyílt erőszakot, de valóságos halált: a Kaszás suhintásának könyörtelen pillanatát most látta először. Azt a pillanatot, amely drámai formában többnyire láthatatlanul, a kórhá­zak falai között, a mentőszolgálat rohamkocsijainak hordágyain folyik, most először látta közvetlenül. Álltunk és csöndben néztük a hanyatt fekvő testet; talán még a csodában is bíztunk, hogy megrándul a barnás nad­rágba bújtatott lábszár, megemelkedik a tehetetlenül nyugvó kéz. Valahonnan papír került elő, letakarták az összezú­zott koponyát, az agyonlapított mellkast. Vagy félszáz méterre az esettől éppen szünet lett az Új Színád stúdiószínházában; néhány ember kijött friss levegőt szippantani. Megérkezett a halottkém, kitöltötte és aláírta az ilyen­kor használatos nyomtatványt. Az ismeretlen férfi ott feküdt az úttesten, hatalmas vértócsában. Ajánlottam a fiamnak: az eredetileg gondoltnál na­gyobb és hosszabb sétát tegyünk. Bólintott és szép lassan eloldalogtunk. Mire visszaértünk, addigra eltűntek rendőrkocsik, nem voltak már ott a mentők sem, és a holttestet is elszállítot­ták. Épp a locsolókocsi érkezett, hogy lemossa az aszfaltról a vértócsát... Pillanatokkal később az úttest­nek ebben a sávjában is újraindult a forgalom. Ennyi hát az élet. Valóban csupán ennyi. ( mjkiósi) Gastroprag '9Q — avag y: Megtanul(hat)unk-e enni? Az állampolgár ellátogat Prágába, a nemzetközi gasztrológiai bemuta­tóra, s újra eszébe jut az, amit tulaj­donképpen mindig is tudott, de csak nagyon ritkán tapasztalt, hogy a szakácsművészet valóban művé­szet. Végignézi a hidegtálak apró színes ékköveit, ismert ételeket lát úgy tálalva, hogy alig ismer rá, és megcsodálja a cukrászok eddig so­sem látott remekeit. Ilyenkor (is) eszébe jut, hogy néhány dolog ki­maradt az életéből. Hogy mi? Nem kellene talán a ja­pán szakácsművészet olyan ételáb­rándjait példának felhozni, mint az „Őszi séta a kertben", amely asz­pikba zárt virágokra emlékeztet, vagy a „Tenger legendája" elneve­zésű (reggeli?, ebéd?, vacsora?), amelynek láttán talán magam is megkóstoltam volna a rákokat, kagylókat, s egyéb tengeri „ször­nyeket", amelyekre pedig soha nem volt gusztusom, mert nem főleg ezek hiányoznak az életünkből. Mondjuk inkább olyasmi, mint a litván töltött csülök, a szlovák töltött pisztráng, a cseh töltött ponty, meg minden más egyéb sült és főtt ínyencség, megfelelő tálalásban. Valami kimaradt az életünkből, kesereghetünk újra, az üzemi kony­hára vagy az ebédről maradt vacso­rára gondolva. A leginkább eretne­kekben nyilván felötlött az a gondo­lat is, hogy minek az ilyen rongyrá­zás, méregdrága ételekkel és még drágább terítékekkel, amikor hetek óta nem kapni tojást, cukrot, olajat, s a húsfélék ára is csak azért megy le néha, hogy az üzletek megszaba­duljanak a készletektől. Mégis azt mondom, kell hogy lássuk, mint aho­gyan az autószalonok autócsodái, az ipari kiállítások zseniális számító­gépei, vagy a divatbemutatók divat­költeményei között is látjuk, merre kell haladnunk. Arrafelé, ahol majd mindenféle másra nem a gyomrun­kon akarjuk (kell) megspórolni a pénzt. A vasárnap zárult Gastroprag '90-en Nagy István, a Szlovák Fo­gyasztási Szövetkezetek csapatá­nak vezetője (két aranyérmet nyer­tek), mondta: „Biztos vagyok benne, hogy lassanként mindenki megta­nulja, homályos poharakkal, foltos tányérokkal, azonosíthatatlan for­májú ételekkel nem sokáig él meq ezután a vendéglős, de ehhez az is kell, hogy a vendég igényesebb le­gyen. (szénási) Még a múlt hét csütörtökének délután­ján egy 46 éves férfi az érsekújvári vasút­állomás előtt taxit rendelt. Komárom - ad­ta ki az „utiparancsot", azonban oda nem érkeztek meg, mert Hetény község hatá­rában kést rántott elő, és megállásra késztette a sofőrt, majdpedig elvette addi­gi bevételét, 2300 koronát. Ezután maga ült a volán mögé, de nem jutott messzire, mert karambolozott és nem sokkal ké­sőbb a rendőrök elfogták. „Régi ismerő­sükre" akadtak, a rabló ugyanis már hét­szer ült. Ugyancsak nem lehetett kezdő az, aki szombatra virradóra Komáromban, a Ná­lepka utcában „kirámolta" azt a magyar rendszámú személygépkocsit, amelynek utasai az erőszakos kocsifeltörés semmi jelére sem akadtak, s csupán eltűnt sze­mélyes holmijukat hiányolták. Igaz, mire összeadták, 66 ezer koronát kitevő kár gyűlt össze. Pénteken este a Rimaszombati járás Újbást községében egy 63 éves nyugdí­jas olyan jelenetnek lehetett tanúja saját lakásában, amilyet akciófilmekben látha­tott. Két romaszármazású fiatal előbb be­törte az ajtaját, majd pénzét követelték. Mivel vonakodott, támadói ütlegelni kezd­ték, erre kiadta maradék 100 (!) koronáját. Ezt kevesellték a támadók és elvitték még ingeit, ágyneműit, törülközőit. Az 5000 koronát kitevő kárán túl még kb. egyhetes ápolásra is szorul. A tettesek után nyo­moznak. Gyakran hallani a figyelmeztetést, hogy a kerékpárosokra is vonatkoznak a közlekedési szabályok. Sajnos, azok a tanácsokra nem hallgatnak. Igy például az Érsekújvári járásban Udvard és Bese­nyő között egy 30 éves kerékpáros világí­tás nélkül, ráadásul a menetiránnyal szemben kerekezett. Későn vette őt észre egy 21 éves nő, aki gépkocsijával elütöt­te. A kerékpáros a helyszínen belehalt sérüléseibe. (peta) Válságban a vajdasági magyar sajtó A jugoszláviai Vajdaság politikai viha­rai nem kerülték el az ottani magyar nyelvű sajtót sem. Negyvenhárom év után megszűnt a Dolgozók című lap. Szeptem­ber végén annak rendje-módja szerint elköszönt az olvasóktól, mert gazdája, a szerbiai szakszervezeti szövetség nem talált több pénzt a fenntartására. Mivel azonban a lap olvasói és munkatársai kitartónak bizonyultak, az év végéig a tar­tományi költségvetés finanszírozza a la­pot. Ezután viszont nincs más hátra, mint a piaci helytállás. Az egyetlen jugoszláviai magyar gyer­meklap, a Jó Pajtás szerkesztői szeptem­berben már csak adományokból kaphat­ták meg (nem túl nagy) havi fizetésüket. Ezt-azt eladogatva, zokszó nélkül dolgoz­nak tovább, mert a kicsik nem maradhat­nak újság nélkül. A legnagyobb figyelem természetesen az újvidéki magyar napilapra, a Magyar o^oia irányul. A vajdasági kormányzat maga alá akarta gyűrni a lapot, s mivel az újság nem engedett ilyen durva beleszó­lást szerkesztési irányelveibe, leváltották a főszerkesztőt. Erre a szerkesztők is lemondtak. Az ideiglenes szerkesztőbi­zottság vezetésével tovább készül a lap, ahogy szívósnak bizonyult a 7 nap közös­sége is. A 7 nap folyamatosan megjele­nik, új főszerkesztő jegyzi a lapot, noha furcsa, hogy az impresszumban ott szere­pel: „szerkeszti a szerkesztőség", amely elvben pedig lemondott, tiltakozásul az ellen, hogy a tartományi kormány egysze­rűen ki akarja sajátítani. Az Újvidéki Rádió és Televízió magyar szerkesztőségében sincs nyugalom. A vajdasági kormány sorozatos leváltá­sokkal próbál érvényt szerezni akaratá­nak, az újságírók pedig, ahogy tudják, óvják függetlenségüket, illetve valamivel többet; a szólásszabadságot. Koliger Károly Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kpvács Edit és Zsilka László. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4460 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 210/4454, sportrovat: 210/4433, 210/4434 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 923 08. Telefax: 505-29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Martanovičova 25., telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovičova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovičova 25., 17. emelet, telefon: 210/3659 ós 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta ós kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Index: 48097

Next

/
Thumbnails
Contents