Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-16 / 243. szám, kedd

Kedd, 1990. október 16. * Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 243. szám Sorsdöntő lépések előtt A nyelvtörvénytervezetről nyilatkoziK lapunknak dr. Zászlós Gábor Mai számunkban: Gondolatok a nyelvtörvénytervezetröl ... De valóban itt csak a szlovák nemzet államalkotó? ... elég elolvasni az 1968. évi 144. számú alkotmánytörvény 1. cikkelyét... Cseh-Szlovákia nemcsak a csehek és a szlovákok, hanem az állam területén élő nemzetiségek közös állama is... (4. oldal) Ilyen lenne a korszerű érettségi? Magyar nyelvből és irodalomból az írásbeli érettségik témáit netán a természettudományi tantárgyakat tanító pedagógusok javasolnák? (5. oldal) Lassú gyorsasággal nem jutsz semmire ... Tudomásul kell végre vennünk: a csehszlovák labdarúgás az európai második vonal végén kullog, közel az úgynevezett futballtörpékhez. Ez pedig mementó... (7. oldal) Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy Szlovákiában ezekben a napokban a készülő nyelvtörvénytervezet a legvit

atottabb, a legnagyobb indulatokat és érdeklődé

st kiváltó belpolitikai téma. Erről beszélgettünk dr. Zászlós Gáborral, a Szlovák Köztársaság mi

niszterelnök-helyettesével, a szlovák kormány legiszlatív bizottságának elnökével. 0 Alelnök úr, nyilván sokan föltették már a kérdést, ám mégis megismétlem sokunk aggodalmát. Tényleg elkerülhetetlen, hogy a nyelvtörvény ennyire gyorsított tempóban szülessen meg? - Erről már több alkalommal nyilatkoztam, most sem tudok mást válaszolni. A jogalkotás természetszerűen összetett folyamat, s ennek ez a forradalmi tempó semmiképpen sem használ. Ugyanakkor a politikai helyzet, a közhangulat ma olyan, hogy aprólékosabb mérlegelésre egyszerűen nincs idő. Ha késne a nyelvtörvény, akkor ez komoly belpolitikai feszültséget okozhatna Szlovákiában. • Többen úgy vélik, hogy a szlovák kormány, főleg az utóbbi hetekben, bizonyos mértékig enged különböző politikai nyomásoknak, s ennek súlyos következményei lehetnek. - Mečiar úr vasárnap esti tévébeszéde szerintem egyértelmű válasz ezekre az aggályokra. Kétségtelen azonban, hogy a kormányra mind több politikai nyomás nehezedik, gondoljon csak a mezőgazdasági üzemek által kilátásba helyezett sztrájkkészültségre és sok más konfliktusra. JS/II a politikai közmegegyezés kormánya vagyunk, s egyáltalán nem könnyű a helyzetünk már csak az örökölt csődtömeg miatt sem. Ugyanakkor eltökélt szándékunk, hogy a kormányprogram alapvető céljaiból, elveiből, nem engedünk. • A készülő nyelvtörvény vonatkozásában sem? - Abban sem, habár a végső szó természetesen a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit illeti meg. Elmondhatom, hogy szombaton és vasárnap neves szlovák szakemberek bevonásával, megfeszített munkával kidolgoztuk a kormánykoalíció újabb nyelvtörvénytervezetét. Három fontos szempontot tartottunk szem előtt: a dokumentum ne sértse belső jogrendünket, hatályos alkotmányunkat, minden vonatkozásban tegyen eleget a mai nemzetközi normáknak. Meggyőződésem szerint olyan dokumentumot készítettünk, amely európai értékrenden alapul, teljes mértékben figyelembe veszi Méry Gábor felvétele a szlovák nemzet és a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogait és érdekeit. Ugyancsak a hét végén állásfoglalást készítettünk a három nyelvtörvény-tervezetről. Tehát érdemben foglalkoztunk az MKDM és az Együttélés képviselőcsoportjának nyelvtörvénytervezetével is, habár ezt a javaslatot csupán néhány nappal ezelőtt nyújtották be. Állásfoglalásunkat - amelyet Mečiar úr tévébeszédében ismertetett - ma vitatja meg a szlovák kormány s utána megküldjük a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak. • Véleménye szerint ebben a felfokozott belpolitikai légkörben van-e reális esély a higgadt mérlegelésre. - Igennel válaszolok, habár valóban türelmetlen és indulatokkal teli a légkör. Amelyet bizonyos erők tovább rontanak. Meglehetősen nagy a hangjuk, visszaélnek nagyon sok becsületes ember őszinte nemzeti érzelmeivel, holott szavahihető, tudományos felmérések azt igazolják, hogy Dél-Szlovákiában egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, ahogy azt egyesek igyekeznek lefesteni, dramatizálni. Kétségtelenül akadnak jórészt a múltból örökölt megoldatlan gondok, ám ezeket higgadtan orvosolni lehet. Az említett felmérés szerint a dél-szlovákiai magyarok 80 százaléka, az ott élő szlovákoknak pedig több mint 70 százaléka jónak, súlyosabb konfliktusoktól mentesnek ítéli meg a vegyes lakosságú településeken együtt élő különböző nemzetiségű polgárok kapcsolatát. Ez a valós tény. Ezért is tartom felelőtlennek bizonyos erők uszítását, s legalább is meggondolatlannak a Matica slovenská elnökének ominózus kijelentését az optimista, a pesszimista és a realista emberről. Dél-Szlovákiában egyetlen szlováknak sem kell puskát vásárolnia, mert a szlovákiai magyarság higgadt, megfontolt magatartást tanúsít, ezekben a feszült napokban egyetlen olyan megmozdulást sem szerveztek, egyetlen olyan hivatalos magyar véleménynyilvánítás sem hangzott el, amely irritálhatná a szlovákságot. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy lemondanánk emberi és kollektív jogainkról. Magatartásunk higgadt s méltóságteljes, elismerjük és tiszteletben tartjuk mások jogait. (Folytatás a 2. oldalon) LETETTE ESKÜJÉT A SZLOVÁK VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Demokratikus társadalmat demokratikus államhatalmi szervekkel Vladimír Mečiar a helyhatósági választások jelentőségéről (ČSTK) - Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke előtt tegnap letették esküjüket a Szlovák Választási Bizottság tagjai. Beszédében a szlovák kormányfő egyebek között rámutatott arra, hogy milyen nagy felelősség hárul rájuk a helyhatósági választások előkészületei, valamint a választásoknak a lebonyolítása során. Kiemelte azt, hogy ezek a választások lényegesen különböznek a parlamentiektől, kifejezte meggyőződését, hogy a választási bizottságok tagjai felelősségtudattal fogják végezni munkájukat. A továbbiakban Vladimir Mečiar emlékeztetett arra a vitát kiváltó kérdésre, vajon helyén való-e röviddel a parlamentek után önkormányzati választásokat tartani. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: ha demokratikus társadalmat kívánunk építeni, olyan helyi államJó irányban halad a Polgári Fórum A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZÓVIVŐJÉNEK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA (Munkatársunktól) - Tegnap Michael Žantovský elnöki szóvivő szokásos sajtóértekezletén ismertette Václav Havel köztársasági elnök e heti programját. Kérdésekre válaszolva a szóvivő ismertette Václav Havelnak a Polgári Fórum közgyűlésének eredményeivel kapcsolatos álláspontját. Eszerint Václav Klausnak a Polgári Fórum elnökévé való választása jó irányban tett lépés, s megválasztásához a vár szívből gratulál. A köztársasági elnök ugyancsak helyes irányú fejlődésnek tekinti a PF képviselőiből álló demokratikus jobboldali parlamentközi klub létrejöttét. A közvélemény részéről az utóbbi időben gyakori követelés azoknak a felelősségre vonása, akik például a külföldi hadseregek 1968-as behívásáért, az ellenzéki aktivisták üldözéséért vagy a tüntetők elleni totális oeavatkozásért s nem utolsósorban a katasztrofális gazdasági helyzetért felelősek. A köztársasági elnök nézete ebben a kérdésben változatlan: ellenzi a kollektív felelősség elvének alkalmazását, ítélet egyedül konkrét személyek büntetőjogilag is bizonyított tettei esetében hozható. Tekintetbe kell venni jogrendszerünknek az elévülésre vonatkozó normáit s nemkülönben az amnesztiarendeleteket is. A közvélemény ilyen irányú követelésének a fent említett tettek morális megbélyegzésével lehetne eleget tenni. Egy további, a cseh nyelvtörvény létét firtató kérdésre Michael Žantovský elmondta: cseh nyelvtörvény nem létezik, egyedül az 1968. évi 144. számú alkotmánytörvény törvényesíti a cseh és a szlovák nyelvet mint két egymással felcserélhető, az egész állam területén használható hivatalos nyelvet. (sm) hatalmi szerveket kell létrehozni, amelyek a népet fogják szolgálni, s elősegítik a városok és községek lakói életszínvonalának emelését. Beszéde végén felkérte a Szlovák Választási Bizottság tagjait, hogy fordítsanak nagy figyelmet az alacsonyabb szintű választási bizottságok felkészültségére, mivel azok pótolhatatlanok, fontos szerepet játszanak majd a választások lebonyolításában. Ezt követően a Szlovák Választási Bizottság jegyzőkönyvvezetője, Peter Berčík belügyminiszter-helyettes felkérte a testület tagjait, hogy sorsolással döntsék el, ki lesz a bizottság elnöke és alelnöke. Az elnök Roman Vavrík (Szabadságpárt), az alelnök pedig Terézia Grellová (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) lett. Röviddel az eskütétel után a Szlovák Választási Bizottság megtartotta első ülését. A községi önkor(Folytatás a 2. oldalon) HÁROM TERVEZETET NYÚJTANAK BE (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének tegnapi ülésén elsősorban a nyelvtörvény-tervezetekkel kapcsolatos további lépéseket vitatták meg. Az Elnökség tagjai tudomásul vették, hogy a szlovák kormánykoalíció képviselőcsoportja visszavonta eredeti javaslatát, s új nyelvtörvénytervezetet nyújtót be. Jólértesült források szerint A. Nagy László, az SZNT alelnöke javasolta, hogy a Matica slovenská nyelvtörvénytervezetét - amelyet a Szlovák Nemzeti Párt néhány képviselője nyújtott be - vonják vissza, ugyanis ez a dokumentum alkotmányellenes, mert el(Folytatás a 2. oldalon) Megérdemli az elismerést (ČSTK) - A köztársasági elnök irodája tegnap eljuttatta a Csehszlovák Sajtóirodához Václav Havel államfő azzal kapcsolatos nyilatkozatát, hogy Mihail Gorbacsovnak ítélték oda a Nobel-békedíjat. Az elnök nyilatkozata a következőket tartalmazza. „Mihail Gorbacsov jelentős mértékben hozzájárult az elengedhetetlen szovjetunióbeli és kelet-európai változások meggyorsításához, és határozott véleményem, hogy megérdemli az elismerést. Ha ez elősegíti a Szovjetuniónak az egyenjogú nemzetek és állampolgárok társadalmává történő békés átalakulását, akkor az elismerést őszintén üdvözöljük." S

okan és sokszor feltették már a kérdést november óta: képes lesz-e Csehországban a Polgári Fórum, illetve Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen meghatározó politikai erőként, de nem politikai pártként, hanem a politikai áramlatok széles skáláját egyesítő mozgalomként „elvezényelni" a kormányokat és a nemzetgazdaságot a tervgazdaság következetes leépítésének és a piacgazdaság meghonosításának buktatóktól nyilvánvalóan nem mentes útján? A múlt hét végén elnököt választott a Polgári Fórum országos közgyűlése, és mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a mozgalom élére kerülő személyiség politikai arcéle, de még inkább gazdasági koncepciója olyan kristályosodási pont lesz, amely meghatározza a mindeddig szinte arctalan szervezet továbbfejlődésének az irányát, illetve a gazdasági reform ütemét és radikalizmusát. A járások számos jelöltje visszalépett, majd csak ketten - Martin Palouš és Václav Klaus - maradtak versenyben. A végeredmény pedig 115:52 lett a szövetségi pénzügyminiszter javára. Milyen gazdaságpolitikai következményei lesznek e döntésnek? A legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy Václav Klaus élre kerülése a Polgári Fórumon belüli „szocializáló" gazdaságátalakítási irányzatok vereségét jelentik. Mint tudjuk, úgyszólván november 17-ike óta két koncepció versenyzett egymással a mozgalmon belül. Az egyik reprezentánsa Valtr Komárek volt, aki a fontolvaátalakítás híveként fejtette ki véleményét további gazdasági lehetőségeinkről. Szerinte - a megrázkódtatások elkerülése érdekében - hosszabb, évtizednyi időre kellene „elnyújtani" a tulajdonformák átalakítását. Komárek professzor és csapata távozott az országos döntéseket hozó szervekből, és úgy tűnt föl, már semmi sem áll Klaus pénzügyminiszter Párttá válik? útjában, és képes lesz megvalósítani elképzelését, amely egyetlen szóval így jellemezhető: sokkterápia. Kissé félelmetesen hangzik, de van benne ráció. Ugyanis abból indul ki, hogy a környező országokhoz való felzárkózás nem tűr halasztást, mert lemaradásunk már úgyis nehezen hozható be, és még nehezebb helyzetbe kerülnénk, ha évekre elodáznánk a privatizálást, tehát a vállalatok és az egyének érdekeltté tételét, az egész gazdaság dinamizálását. A Komárek-koncepcióban van némi populista mellékíz, ami egyáltalán nem mondható el Václav Klaus elképzeléseiről. Sőt, úgy tűnik, mintha a pénzügyminiszternek egyáltalán nem lenne szociális érzéke. Viszont az is tény, hogy vannak történelmi helyzetek, amikor az embereknek őszintén meg kell mondani, hogy mi a helyzet, hogy egy ideig még az életszínvonalcsökkentést is vállalni kell, hogy később elfoglalhassa az ország azt a helyet Európa közösségében, amely megilleti. Azonban felmerül a kérdés: elbírja-e a lakosság egy jelentős hányada az életszínvonal-csökkenést? Hiszen a bérből és fizetésből élők zömének jövedelme vészesen közel van a létminimumhoz. Vajon van-e még hova hátrálnunk? Erre az érvre Václav Klaus azzal válaszol, hogy a szocialista tervgazdaságot ugyan rohamosan le kell építeni, gyorsan privatizálni kell, a kialakítandó piacgazdaság azonban szociális lesz. Sokan kérdik: a Komárek csapat már jó fél esztendeje távozott a legfelsőbb döntések színhelyéről, a radikális reform beindítása azonban így is késik. Vajon mi gátolja a mozgásba lendülést? Nyilvánvalóan a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen „arctalansága" gátolta. A mozgalom vezetésében sokan vannak olyanok, akik az eszüket illetően már régesrég szakítottak a kommunista ihletésű gazdaságpolitikával (nem is beszélve az ideológiáról), szívükkel azonban még mindig az elosztás régi rendszerének a hívei maradtak, noha tisztában vannak vele, hogy ez a rendszer az ország további romlásához vezet. A tojás feltörése nélkül nem lehet rántottát sütni. T7_ Václav Klaus gazdaságátalakítási radikaCj/j lizmusának a lényege. Ma már az is nyilvánvaló, hogy ennek a mozgalom további felépítésében is tükröződnie kell. A Polgári Fórumnak is, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalomnak is középpárttá kell átalakulnia, mégpedig rövid időn belül, különben szétmorzsolódik. TÓTH MIHÁLY