Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám, csütörtök

A Szlovák Nemzeti Tanács törvénye a községek önkormányzati szerveibe történő választásokról (A törvény első részét tegnapi számunkban közöltük) ÚJ szú 5 1990. IX. 13. A törvény 20. paragrafusa a sza­vazólapok sokszorosításáról szól és elrendeli, hogy azokat legkésőbb 3 nappal a választások előtt kézbe­síteni kell a választóknak, illetve a választások napján a szavazóköri választási bizottságoknak. HATODIK FEJEZET A községi polgármesterek (főpol­gármesterek) jelölése és a jelöltek regisztrálása 21 .§ Jelölés (1) Jelöltet a község polgármes­terének (főpolgármesterének) tiszt­ségére a politikai pártok és a pártko­alíciók ajánlhatnak. Minden politikai párt minden egyes községben csak egy polgármester-(főpolgármester)­jelöltet ajánlhat. Az ajánlatokat leg­később 55 nappal a választások napja előtt, két példányban kell átadni a helyi választási bizottság jegyzőkönyv-vezetőjének. (2) A község polgármesterének (főpolgármesterének) tisztségére független jelöltek is jelöltethetik ma­gukat. A független jelölt az ajánlatát legkésőbb 55 nappal a választások napja előtt két példányban adja át a helyi választási bizottság jegyző­könyv-vezetőjének. Az ajánlathoz csatolja a petíciót, amelyet legalább 100 jogosult választó írt alá a több mint 2000 lakost számláló köz­ségekben, illetve legalább 50 jogo­sult választó a legfeljebb 2000 lakost számláló községekben. A petíció­ban minden aláírás mellett fel kell tüntetni a választó nevét, vezeték­nevét, születési számát és állandó lakhelyét. (3) A regisztrálásra irányuló indít­vány a jelölt nevét, vezetéknevét, életkorát, foglalkozását és állandó lakhelyét tartalmazza. Az indítvány­hoz csatolni kell a 16. § 8. bekezdé­se szerinti nyilatkozatot is. (4) A polgármesteri (főpolgármes­teri) tisztség jelöltjének állandó lak­hellyel kell rendelkeznie abban a községben, amelyben jelölteti magát. (5) A község polgármesteri (fő­polgármesteri) tisztségébe való jelö­lés nem zárja ki a községi (városi) képviselőtestület képviselőjének va­ló jelölést. A választási törvény 22. és 23. paragrafusai a jelöltek regisztrálá­sát, kihirdetését, a jelölésről való lemondást és a jelölt visszahívását szabályozzák. A törvény 24. parag­rafusa értelmében a helyi nemzeti bizottság a polgármester (főpolgár­mester) választására szóló szava­zólapokat is legkésőbb három nap­pal a választások előtt köteles kéz­besíteni minden választónak, illetve a választások napján a szavazóköri választási bizottságoknak. A 25-29. paragrafusok a főként a választások előkészítéséről tartalmaznak rendel­kezéseket, illetve a szavazófülkékről is, szem előtt tartva a szavazás titkosságának a szavatolását. 30.§ Választási kampány (1)A választási kampány ideje a választások megkezdését meg­előző 30. naptól kezdődik és 48 órával a választások megkezdése előtt ér véget. (2) A választási kampány idején minden olyan politikai pártot, amely a Szlovák Köztársaság járásainak legalább egyharmadában terjesztett elő jelölőlistákat, egyenlő lehetősé­gek illetnek meg az állami tömegtá­jékoztató eszközökben. Minden je­löltet állító politikai pártot és függet­len jelöltet azonos lehetőségek illet­nek meg a helyi tájékoztató eszkö­zökben. (3) A helyi nemzeti bizottság meghatározza a választási plakátok kiragasztásának helyét. Ennek ki­használása összhangban kell hogy legyen a jelöltet állító politikai pártok­és független jelöltek egyenlőségé­nek elvével. (4) A választások megkezdése előtti 48 óra alatt és a választások napján az állami és helyi tájékoztató eszközökben, a szavazóköri válasz­tási bizottságok székhelyéül szolgá­ló épületekben és azok közvetlen környékén tilos választási kampányt folytatni a jelöltet állító politikai pár­tok és a független jelöltek érdeké­ben, szóban, írásban, hanggal és képpel. (5) A választási bizottságok tagjai ós szakcsoportjaik alkalmazottai nem nyújthatnak tájékoztatást a vá­lasztások lefolyásáról és eredmé­nyeiről, mégpedig egészen a szava­zások eredményéről szóló jegyző­könyv aláírásáig. NYOLCADIK FEJEZET A szavazások lefolyása 31 .§ Szavazás (1) A választó személyesen sza­vaz. Helyettesítése nem engedé­lyezhető. A szavazóköri választási bizottság tagjai nem kezelhetik a vá­lasztók szavazólapjait. A választók abban a sorrendben lépnek a szava­zóköri választási bizottság elé, amelyben a szavazóhelyiségbe ér­toeztek. (2) A választó azt követően, hogy belép a szavazóhelyiségbe igazolja személyazonosságát és a választók névjegyzékébe tett bejegyzés után a bizottságtól borítékot vesz át. Ha a . választó nem rendelkezik sze­mélyazonossági igazolvánnyal és nem ismeri őt a szavazóköri válasz­tási bizottság egyetlen tagja sem, a bizottság felkéri a választót, hogy személyazonosságát igazolja két, a bizottság számára ismert személy tanúvallomásával. Ha ezt nem teszi meg a szavazás befejezéséig sem, nem szavazhat. (3) A választó kívánságára a sza­t vazóköri választási bizottság a hiányzó, az összefirkált vagy egyéb helytelen módon kezelt sza­vazólapok helyett új szavazólapokat ad ki. (4) A boríték átvétele után a vá­lasztó belép a szavazófülkébe. A vá­lasztó itt a borítékba betesz egy szavazólapot a községi (városi) kép­viselőtestület választására és egy szavazólapot a község polgármes­terének (főpolgármesterének) vá­lasztására. A községi (városi) képvi­selőtestület választására szóló sza­vazólapon a sorszámok bekarikázá­sával jelzi, mely jelöltekre adja le szavazatát. A választó legfeljebb annyi jelölt sorszámát karikázhatja be, ahány képviselőt választanak az adott választókerületben. A község polgármesterének (főpolgármeste­rének) választására szóló szavazó­lapon a sorszám bekarikázásával jelzi, mely jelöltre adja le a szava­zatát. (5) A választó úgy szavaz, hogy a szavazófülke elhagyása után a bo­rítékot a szavazóurnába helyezi. A bízottság nem teszi lehetővé a szavazást annak a választónak, aki nem ment be a szavazófülkébe. (6) A választó különleges mél­tánylást érdemlő indokokból kérheti, szavazhasson a szavazóhelyiségen kívül. Ilyen esetben a szavazóköri választási bizottság a választóhoz elküldi két tagját a hordozható sza­vazóurnával és a borítékkal. A vá­lasztó úgy szavaz, hogy megtartas­sék a szavazás titkossága. 32. § Az a választó, aki nem tud olvasni vagy írni, illetve akit testi fogyaté­kossága akadályoz a szavazólap kezelésében, jogosult más választót magával vinni a szavazófülkébe, hogy az az ö utasításai alapján ke­zelje szavazólapját és helyezze bo­rítékba. 33. § A szavazóhelyiségben és annak közvetlen környékén a rendért a szavazóköri választási bizottság elnöke tartozik felelősséggel. A sza­vazóhelyiség rendjének és a szava­zások méltó lefolyásának biztosítá­sára irányuló utasításai kőtelezőek minden jelenlévőre nézve. A 34-38. paragrafusok a szava­zóköri választási bizottság feladatait* taglalják a szavazások megszakítá­sa esetében, illetve a szavazások befejezését követően. A 38. parag­rafus azokat az eseteket sorolja, amikor a szavazólapot érvénytelen­nek kell tekinteni (ilyen például az, ha a választó nem karikázott be egyetlen sorszámot sem, vagy amennyiben' a kelleténél több sor­számot karikázott be, esetleg ha a választó nem a sorszámot karikáz­ta be. Az áthúzott vagy az utólag beírt neveket nem veszik figyelem­be). A következő paragrafusok a vá­lasztási bizottságoknak a szavaza­tok számlálásával kapcsolatos teen­dőiről szólnak, továbbá a választási iratok elhelyezéséről, a választási jegyzőkönyvek tartalmáról. 44. § A szavazások eredményei (1) A községi (városi) képviselő­testület képviselőivé azok a jelöltek vannak megválasztva, akik a leg­több szavazatot kapták a választó­kerületben. (2) Ha a választókerületben ugyanazon politikai pártnak vagy pártkoalíciónak két vagy több jelöltje azonos számú érvényes szavazatot kapott, az adott politikai párt vagy pártkoalíció jelölőlistájának sorrend­je szerinti jelölt a megválasztott kép­viselő. (3) Ha a második bekezdés sze­rint nem állapítható meg, melyik je­lölt van a községi (városi) képviselő­testület képviselőjévé megválaszt­va, mivel különböző politikai pártok­nak vagy pártkoalícióknak jelöltjeiről vagy független jelöltekről van szó, a helyi választási bizottság sorshú­zással sorsolja közülük a megvá­- lasztott képviselőt. (4) A község polgármesterének (főpolgármesterének) az a jelölt van megválasztva, aki a legtöbb érvé­nyes szavazatot szerezte meg. A szavazatok egyenlősége eseté­ben új választásokat keli tartani. 45. § A választási eredmények kihirdetése A helyi választási bizottság a helyben szokásos módon hirdeti ki a községi (városi) képviselőtestület választásának és a község polgár­mestere (főpolgármestere) választá­sának eredményeit, haladéktalanul a községi választások eredményéről szóló jegyzőkönyv aláírását köve­tően. A következő paragrafusok a vá­lasztási eredményeket rögzítő jegy­zőkönyvek tartalmáról, illetve a vá­lasztások eredményeinek kihirdeté­séről rendelkeznek. A 48. paragra­fus az új választások egyes kérdé­seit rendezi. A törvény 50. paragra­fusa a választási panasz lehetősé­gét rögzíti, mely szerint minden jo­gosult választó, politikai párt, párt­koalíció, esetleg független jelölt pa­naszt tehet a bíróságon a megvá­lasztásról szóló igazolás (49. §) ki­adása ellen. Az 51. paragrafus a pótképvise­lőkről rendelkezik. E szerint a meg­üresedett képviselői mandátumot az a jelölt foglalja el, aki a legtöbb szavazathoz jutott. Ha viszont a pol­gármester (főpolgármester) tisztsé­ge üresedik meg, új választásokat kell tartani. Az 52-57. paragrafusok a válasz­tások megszervezését biztosító in­tézkedéseket taglalják (például a számítástechnikai, nyomdai szer­vezetek együttműködését), valamint a választási bizottságok tagjainak jogait. A parlamenti választásokat szabályozó törvénnyel szemben vi­szont érdekesség az, hogy a pártok­nak, független jelölteknek a válasz­tási kampánnyal kapcsolatos költsé­geit saját zsebükből kell fedezniük. Az átmeneti rendelkezések (58-59. paragrafusok) egyes kivéte­les helyzeteket hivatottak rendezni (pl. az új vagy az összevont köz­ségekben tartandó választásokkal kapcsolatban). A zárórendelkezések (60-63. paragrafusok) azon kívül, hogy kilátásba helyezik a Büntető Törvénykönyv alkalmazását azokkal szemben, akik a választások előké­születeit vagy lefolyását kívánnák akadályozni, felhatalmazzák a bel­ügyminisztériumot egyes részletkér­dések szabályozására, s megálla­pítják, hogy ez a törvény a kihirdeté­sével lép hatályba. [A szerk. megjegyzése: az SZNT Elnökségének 1990. szep­tember 6­i határozata értelmében a helyhatósági választásokat no­vember 23-án (pénteken) és no­vember 24-én (szombaton) kell megtartani.] „Felebaráti kötelesség..." Jozef Kovačikot jól ismerik a kor­szerű ligetfalusi pékségben. Nem­csak azért, mert ott dolgozik, hanem mert tudják róla, hogy önkéntes vér­adó, s megkapta a Jánský-emléké­rem arany fokozatát. Amíg idáig el­jutott, hosszú volt az út... -Amikor a Breznói Gépgyárban megkaptam a géplakatos szakmun­kás-bizonyítványt, nem gondoltam, hogy néhány év múlva a szlovák főváros egyik legkorszerűbb péksé­gében dolgozom majd. Igaz, az első munkahelyem az autógyárban volt, (A szerző felvétele) ahol a fejlesztési részlegen kaptam munkát. Ezt azért tartom szüksé­gesnek megemlíteni, mert itt kezdő­dött az önkéntes véradói tevékeny­ségem. Az ottani ifjúsági szervezet­ben töltöttem be tisztséget és a leg­jobb agitációnak a személyes példa­mutatást tartottam. Abban az idő­szakban is nagy szükség volt a vér­adókra. Az első véradás után nem hagyta abba. Minden évben háromszor­négyszer adott vért, sohasem érde­kelte ki kápja azt meg, kinek van rá éppen szüksége. Amikor hívták, so­ron kívül is ment, s ma már 47 véradás van mögötte. Mielőtt Liget­faluba költöztek, a dúbravkai lakóte­lepen a Vöröskereszt helyi szerve­zetének volt az elnöke. Büszke, hogy sikerült több új véradót tobo­roznia. Közéjük tartozik felesége is. - Az utóbbi időszakban, főleg el­foglaltságom miatt, csak évente két­szer keresem fel a vértranszfúziós állomást. Negyvenegy éves vagyok, és amíg egészségem engedi, adok vért, mert tudom, hogy ezzel a rá­szoruló embertársaimon segítek. Különösen szükség van erre napja­inkban, mert a szlovák főváros kór­házaiban kimerültek a tartalékok. Kár, hogy az illetékesek nem reagál­tak időben az önkéntes véradásban tapasztalható fogyatékosságokra. Pár percre átmegy a túloldalra, hogy egy gombnyomással újabb utasítást adjon az automata beren­dezésnek. A falon levő panelon min-' denkor jól látni, hol milyen művelet megy végbe. Amikor visszajön, így folytatja. \ - Az emberi vért nem lehet sem­mivel sem pótolni. A harmadik gyer­mekünk születésekor jómagam is meggyőződtem róla, mennyi vérre van szükség a szülészeten, de jól tudom, hogy az operációknál is. Az egyik ismerősöm életének megmen­téséhez több liter vérre volt szükség. Azóta ő is véradó. Kár, hogy sokan elzárkóznak ettől. Pedig ha minden egészséges ember.. összefogna, nem lennének gondjaik a kórhá­zaknak. Elmondta, hogy most szabadság­ra készül, családjával együtt hazalá­togatnak Feketebalogra, hogy test­véreit, barátait meglátogassa, tele­szívja magát ózondús levegővel. Kedvtelése? A családdal, a gyere­kekkel tölti minden szabadidejét, de ha a gazdasági helyzet tovább rom­lik, kénytelen lesz túlórázni, mellék­foglalkozás után nézni. Újabb lisztszállítmány érkezik. El­foglalja helyét az irányítópult mellett. Kattog a számítógép, telik a siló. Az egykori lakatos megszerette az au­tomata berendezést, gyökeret eresztett a fővárosban, ebben a pékségben. Otthonról hozta ma­gával azt a tudatot, hogy a rászoru­lókon segíteni felebaráti köteles­s é9 NÉMETH JÁNOS i /árunk a villamosra, és két V anyuka beszélget ma­gyarul. - Képzeld - mondja a szőke, hullámos hajú fiatal hölgy a má­siknak a fiam a pozsonyi Duna utcai magyar iskolába jár, ötödi­kes, és a napokban pityeregve jött haza. Kérdezem: ,,Mi bajod A rossz példa ragadós kicsikém, bántott valaki, Vagy rosszalkodtál, és a tanító néni írt az ellenőrződbe?" A gyerek nem szólt semmit, csak hulltak a könnyei. - Végül is mi történt a fiaddal? - kérdezi a másik anyuka. - El­vesztett valamit? - így is lehet mondani - vála­szolt a szőke asszony. - Elvesz­tette néhány szlovák pajtását. - ? - Azt mondta a gyerek, hogy az iskola közelében futballoztak. Jó ideig nem történt semmi, az­tán megjelentek a pálya szélén a szlovák iskola diákjai, és sérte­gették őket, mert játék közben magyarul beszéltek. De ez még nem minden. Azok a szomszéd háztömbben lakó, velük egyívá­sú szlovák fiúk is a hangoskodók között voltak, akikkel nemrég még együtt játszottak. - S hogyan vigasztaltad meg a gyereket? - Érdemben sehogy, mert egyszerűen nem lehet. Kicsi még ahhoz, hogy elmagyaráz­zam neki: egykori pajtásai ártat­lanok, a nacionalista megnyilvá­nulásokért szüleik és azok a fel­nőttek a felelősek, akiktől jóra­rosszra egyaránt fogékony gyer­mekei ésszel akarva-akaratlanul megtanulják az oktalan gyűlölkö­dést. Gondolj csak arra, miket tanulhattak azok a gyerekek, akik a rózsahegyi ünnepségeken itt-ott felhangzó ,,kórust" hall­gatták a tévéközvetítés folya­mán, vagy azokra a botrányos feliratokra, amelyekről elítélő új­ságcikkek is megjelentek. Mert a villamos késett, a két édesanya még negyedóra eltel­tével is az esetet tárgyalta. Újat nem mondtak, csak még né­hányszor körüljárták a történte­ket. Annyit teszek hozzá: a rossz példa ragadós. Ezért a felnőttek jobban ügyelhetnének arra: mit mondanak és tesznek, mert utó­daik, akik egykor a tőlük tanult ,,recept" szerint élnek majd, az elkövetkezendő évtizedben - fő­leg az európai házban - nézete­ikkel, magatartásukkal nevetsé­gessé válhatnak. (k. I.) Mi a marketing? A piacgazdaságra való áttérésre irányuló erőfeszítések nyomán szá­munkra eddig „idegen", sohasem használt szó jelent meg a köztudat­ban, a marketing. A szerdán meg­nyílt 32. brünni nemzetközi gépipari vásár alkalmából előadások is el­hangzottak róla. A szakemberek megállapították, hogy a hazai vállalatok zömében még nem ismerik a piacszervezést, a piacbefolyásolást, de a jövőben már élni kívánnak lehetőségeivel. Az elképzelések azonban még mindig homályosak. A vállalatoknál valójá­ban nem is ismerik a piaci igények feltárását, elemzését, befolyásolá­sát és a piaci körülmények vállalaton belüli érvényesítését biztosító tevé­kenység mibenlétét. Ezért marke­ting-osztályokat kell létrehozni, s nem szabad figyelmen kívül hagy­ni a tájékoztatást sem. Blanka Širokoradová, a Brünni Műszaki Főiskcla irányítási intézeté­nek munkatársa a Csehszlovák Saj­tóiroda munkatársának nyilatkozva egyebek között hangsúlyozta: a piacgazdaságra való áttérés meg­követeli, hogy vállaiataink felhasz­nálják a világ legsikeresebb cégei­nek tapasztalatait. (ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents