Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-13 / 215. szám, csütörtök

Uj adalékok Jaruzelski életrajzához A litván levéltárakban érdekes dokumentumokra bukkantak, melyek szerint a háborús években száműzték a Jaruzelski családot. A hírt a Kurier Wilenski, a Litvániában élő lengyel kisebbség napilapja közölte. A dokumentumok alátámasztják, hogy a jelenlegi lengyel államfő, Wojciech Jaruzelski, apja, Wladislaw, anyja és nővére 1939 szeptemberében, röviddel a lengyel-német háború kirobbanása után Litvániába költözött. A család nem sejtette akkor, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján később Litvániát a Szovjetunióhoz csatolják. A szovjet szervek ,,különlegesen veszélyes elemnek" minősítették a nemesi családból származó Wladislaw Jaruzelskit, akit 1941 júliusában családjával együtt Szibériába száműztek. Wojciech Jaruzelski csak azután jelentkezhetett a Szovjetunióban alakuló lengyel egységekhez, miután Sztálin és környezete változtatott a lengyel kérdéssel kapcsolatos álláspontján. (ČSTK) Botrány a magyar parlamentben Az ellenzék a külügyminiszter távozását követeli Újabb botránya - talán az eddigi legna' gyobb - van a magyar parlamentnek. Ez az Országgyűlés keddi ülésén Bossányi Katalin (MSZP) Jeszenszky Gézához címzett interpellációjával robbant ki. A képviselőnő a Magyar Nemzet című lap privatizációja kapcsán kérdőre vonta a minisztert a Magyar Nemzet augusztus 27-én publikált levelének egyes mondatai kapcsán. A nyílt levél ugyanis olyan kijelentéseket tartalmazott, miszerint az igaz magyar ügyet a kormánykoalíció pártjai képviselik. A miniszter válaszában kifejtette azt is, hogy ezt a levelet nem külügyminiszterként, hanem régi ismerősként írta Bodor Pálnak. Miközben a külügyminiszter beszélt, a Fidesz, az SZDSZ teljes egészében, míg az MSZP padsoraiból jó néhányan kivonultak. Ezt követően a kivonuló pártok vezető képviselői sajtótájékoztatót tartottak. Tölgyessy Péter (SZDSZ) szerint a külügyminiszter olyan kijelentésre ragadtatta magát, amely nem a húszas évek Horthykorszakát, hanem a harmincas évek harcos, a nemzetfogalmat kizáró értelemben használó Gömbös-időszakot idézte. Világosan elhangzott, hogy a nemzet, a hazaszeretet és az ezzel rokon fogalmak, értékek a három kormányzó párt privilégiumát képezik. Tölgyessy végezetül hangsúlyozta, a szabaddemokratáknak az az álláspontjuk, hogy ilyen személy nem képviselheti a Magyar Köztársaságot, vagyis kezdeményezik a külügyminiszter lemondását. Vitányi Iván (MSZP) azt húzta alá, hogy a méltóságukat sértette volna, ha nem távoznak az ülésteremből. Orbán Gondok a csehszlovák-lengyel kapcsolatokban (ČSTK) - A Rzeczpospolita című lengyel kormánylap tegnap Bonyo- lult megbeszélések címmel tájékoztatott Lengyelország és Csehszlovákia gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottsága társelnökeinek tárgyalásairól, amelyek kedden Prágában kezdődtek meg Jan Janowski lengyel miniszterelnök-helyettes és Václav Klaus pénzügyminiszter részvételével. A lap emlékeztet rá, hogy a kétolr dalú kapcsolatokban mindig vannak vitás kérdések, s így van ez most Lengyelország és Csehszlovákia között is. A lap szerint a legfontosabb problémák: a határok megnyitása; a csehszlovák utazási korlátozások feloldása; a devizaelszámolás előkészítése; az Odera folyó szenynyezéséért járó kártérítés nagyságának megállapítása; valamint a gazdasági és a tudományos-műszaki kapcsolatok átépítése az új feltételeknek megfelelően. Lengyelország a határok azonnali megnyitását szorgalmazza, el akarja távolítani Európa „utolsó vasfüggönyét". Bizonyos gazdasági feltételek mellett Václav Klaus is osztja ezt a véleményt. A nyári szünet után tegnap ismét összeült a szejm. A háromnapos tanácskozás napirendjén szerepel 11 törvénytervezet, amelyek elsősorban az ország gazdaságát, a szakszervezeteket és a gdanski hajógyárat érintik. A legfőbb figyelem arra a kérdésre összpontosul, amely utólag került a napirendi pontok közé. Tadeusz Mazowiecki kormányfő pénteken jelölteket javasol a mezőgazdasági és a távközlési tárcák élére. A megüresedett helyekre több jelölt is pályázik, például a mezőgazdasági minisztérium élén a parasztpárt és a Lengyel Néppárt is szívesen látná saját emberét. Viktor (Fidesz) egyetértve az előtte szólókkal, azt kifogásolta, a miniszter ahelyett, hogy válaszolt volna a Magyar Nemzet ügyében feltett konkrét kérdésekre, ideológiai típusú vitát szított. Mint mondotta, tűrhetetlennek tartja, hogy egy szocialista párti interpellációt arra használjon fel a külügyminiszter, hogy totális támadást indítson az ellenzék ellen. „Eddig azt hittük, hogy a külügyminiszter úrnak néha gyenge pillanatai vannak, de mostani szereplése megerősítette korábbi kijelentéseit, más szóval, a külügyminiszter úr így gondolkodik." A botrány kapcsán a Népszabadság kommentárjában a következőket írta: ,,A sajtószabadság kérdése a ma politikai vitáinak egyik lényeges pontja. Es az is fontos, hogy világos legyen: ez a sajtó nem azért akar szabad lenni a mai kormánytól, mert tagjai volt állampártiak, avagy SZDSZ-szimpatizánsok. Ez a sajtó egyszer s mindenkorra el akarja foglalni azt a helyet, amire egy demokráciában hivatott, hogy a parlamenten kívül is képviselje a közvéleményt, megfogalmazza a társadalom bajait, követeléseit, tükrözze hangulatait. Es ezt a sajtó ezt felelősen akarja megtenni, s nem hisz abban, hogy ezt a felelősséget parlamenti arányszámok alapján grammozzák ki. Ezt a kormánypártok nem akarják megérteni, s éppen a sajtó területe az, ahol leginkább szeretnék a régi MSZMP helyét elfogialni." / (kpr) Tagságunk a Valuta Alapban (ČSTK) - Várható, hogy a Nemzetközi Valuta Alap e hónap végén megtartandó évi közgyűlésén Csehszlovákiát felveszik a szervezetbe - közölte Ahman Abusadi, az Alap képviselője az ENSZ New York-i székházában megrendezett sajtóértekezletén. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának arra a kérdééére, hogy megakadályozhatja-e még valami Csehszlovákia belépését a szervezetbe, Abusadi azt válaszolta, nem tud ilyen akadályról, eldöntött ügynek, már csupán formaságnak tekinti Csehszlovákia felvételét. Abusadi ismertette az újságírókkal a Nemzetközi Valuta Alap hagyományos évi jelentését, amely többek között teljes támogatásáról biztosítja a közép- és "kelet-európai országok gazdasági reformpolitikáját. A dokumentumban egyebek között az áll, a szervezet úgy döntött, hogy a következő pénzügyi évben 50 százalékkal emeli az egyes országok pénzügyi hozzájárulását, úgyhogy az alap eszközei 90 milliárdról 135 milliárd ECU-ra nőnek. A jelentés szerint 1989-ben a világban a gazdasági növekedés lelassult, csakúgy, mint a nemzetközi kereskedelemé. Moszkvában a hat külügyminiszter aláírta Németország nemzetközi státusáról a szerződést (Folytatás az 1. oldalról) a szerződés ratifikálásáról szóló záróhatározatot. Németországgal kapcsolatos hír, hogy Brüsszelben, az Európai Közösségek székházában tegnap összeültek a szervezet külügyminiszterei, akik az NDK-nak a Közös Piachoz való csatlakozásáról folytatnak tárgyalásokat. Azt követően, hogy Németország október elején hivatalosan is egyesül, az NDK automatikusan az EK része lesz és területén a nyugat-európai integrációs csoportosulás törvényei és normái lesznek érvényben. Tekintettel arra, hogy az NDK nem tud azonnal eleget tenni összes követelménynek, az Európai Közösségek időt ad neki az alkalmazkodásra. H írmagyarázatunk Amikor a háborúban győztes négy nagyhatalom és a két német állam külügyminiszterei ez év februárjában a kanadai Ottawában megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a német egyesítés külső vonatkozásairól, még egyáltalán nem volt világos, miként oldják meg a legbonyolultabb problémát: az egységes Németország katonai státusát. Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és az NSZK a kezdet kezdete óta amellett volt, hogy a jövőbeni Németország a nyugati katonai tömbhöz, a NATO-hoz tartozzon - hangoztatva, csak ez a felállás garantálhatja Európa biztonságát -, a Szovjetunió viszont sokáig hajthatatlan volt. Moszkva makacsul ragaszkodott a német semlegességhez, később a kettőstagság modelljéhez. Nem hoztak valódi áttörést a szinte hónaponként tartott találkozók, s bár a Kreml kompromisszumkészsége egyértelmű volt, az álláspontok nagyon lassan közeledtek egymáshoz. Képtelenség lett volna figyelmen kívül hagyni Moszkva biztonsági érdekeit, kizárni őt az új európai katonai-politikai játszmából, ezért a Nyugat engedményeket, vagy mondjuk inkább: gesztusokat tett feléje, csak hogy elfogadtassa vele Németország NATO-tagságát. Emlékezzünk csak a balti köztársaságok függetlenségével kapcsolatos visszafogott amerikai reagálásra, arra a csomagtervre, amelyet James Baker vitt magával a 4+2 bonni fordulójára, az Észak-atlanti Szövetség stratégiájának módosítására a londoni NATO-csúcson. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy Gorbacsov magatartását, korábbi makacsságát belpolitikai tényezők is - a hatalmas Németország katonai erejére hivatkozva az ellenzék szüntelenül hangoztatta fenntartásait - befolyásolták. Végül is az SZKP XXVIII. kongresszusa, amelyen Gorbacsovnak sikerült félreállítani a konzervatív ,,kritikusokat", úgymond szabad kezet adott az elnöknek. Ezután került sor a sztavropoli szovjet-nyugatnémet csúcstalálkozóra, amelyen Gorbacsov már nyíltan kimondta: „ Németországnak szuverén joga, hogy maga válassza meg, milyen katonai szövetséghez akar tartozni". Tisztázódtak a részletkérdések is, a tegnap aláírt szerződésbe foglalt pontok, Bonn pedig megígérte, hogy anyagiakkal - ma már tudjuk, konkrétan 12 milliárddal - hálálja meg Moszkva igenjét. Hogy a történelmi dokumentumot épp Moszkvában írták alá, annak szimbolikus jelentősége is van - a Szovjetunió volt az az ország, amely a legtovább fékezte az NDK és az NSZK gyors egyesítését. És mégis: a dokumentum ,,moszkvai szerződés" néven szerepel majd a történelemkönyvekben. URBÁN GABRIELLA Sokba kerül a vegyi fegyverek megsemmisítése (ČSTK) - A vegyi fegyverek megsemmisítése, amire a szovjet-amerikai megállapodással összhangban kerül sor, több milliárd rubelbe fog kerülni - jelentette ki Igor Jevsztafijev vezérőrnagy, a szovjet hadsereg vegyi alakulatainak magas rangú tisztje. A Krasznaja Zvezda című napilapnak adott nyilatkozatában emlékeztetett rá, a Mihail Gorbacsov és George Bush által június elsején Washingtonban aláírt szerződés kötelezi mindkét államot, 80 százalékkal csökkentsék vegyifegyver-tartalékaikat, úgy, hogy 2002-ig egyikük ÚJ SZÚ 1990. I*. 13. Pletykaszinten merült csupán fel a nemzetközi sajtóban, hogy lehet valamilyen összefüggés Irak Kuvait elleni agressziójának előkészítése és aközött, hogy Ghulam Iszák Hán pakisztáni államfő augusztus elejé

n menesztette Benazir Bhuttót és kormányát. A mostani ügyvivő kormányban már (ismét) nagyobb befolyásuk van a katonáknak, s állítólag ezért küldött Iszlámábád 5 ezer katonát Szaúd-Arábiába. De arra nincs semmi bizonyíték, hogy Benazir nem küldött volna, hiszen igazán nem lehetett őt Amerika-ellenességgel vádolni. Nemcsak azért, mert jogi és közgazdasági tanulmányait az USA-ban, a Harvard Egyetemen (és az angliai Oxfordban) végezte. Amikor ^ 988 végén kormányfő lett, a külügyek egyik legfontosabb elveként szögezte le az Egyesült Államokhoz fűződő jó viszonyt. Tisztában volt az USA stratégiai érdekeivel a térségben, már az afgán probléma miatt is. De a pletykák helyett nézzük a valóságot, amely sokkal izgalmasabbnak ígérkezik. Pakisztán csak 43 éve létezik, de ebből több mint 25 éven át katonák kormányozták, még pontosabban: tábornok-diktátorok, hogy csak az 1988-ban repülőszerencsétlenség során elpusztult Ziaul Hakkra utaljunk. Most megint az a nagy kérdés, hogy visszatérnek-e a tábornokok a hatalomba? Két dolog miatt látom időszerűnek ezt a kérdést. Először: Iszák Hán államfő, amikor menesztette a kormányt, feloszlatta a parlamentet is, s október 24-re kiírta az új választásokat. Természetesen Benazir is indulni kíván, de tegnapelőtt arról kaptunk hírt, hogy Karachiban a hatalommal való visszaélés címén emeltek ellene vádat, ezt egy különleges bíróság fogja tárgyalni, s akár hét évre is eltilthatják a politikai élettől. Ez azt jelenti, hogy a Bhutto lány nem vehetne részt a választásokon. Jogosan kérdőjelezték tehát meg szakértők az államfő közelmúltban tett kijelentését, amikor azt állította, ha Benazir pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) győz a választásokon, akkor az ellen sem lesz kifogása, hogy Benazir visszatérjen a kormányrúdhoz. Nem igen hihető ugyanis, hogy ezt a Pakisztánban mindig is nagy hatalommal bíró hadsereg megengedné. Másodszor: Benazir eltávolításának körülményei is indokolják az aggodalmat. Amikor ő tudomást szerzett Iszák Hán döntéséről, „alkotmányos puccsal" vádolta az államfőt, mondván, hogy törvénytelenül járt el. A PPP jogi szakértői perelni kívánják az államfőt, most dolgoznak az anyagon. A lényeg: Iszák Hán azonnal a saját szája-íze szerinti ideiglenes kormányt nevezett ki, élén Benazir riválisával, Gulam Musztafa Dzsatojjal. Közben a hadsereg kivonult az utcákra, elfoglalta a televíziót, a rádiót, a telefonközpontot és körülzárta Benazir villáját. Mindezt Benazir bűnei nagyon rövid idő alatt bonyolították le, nem kétséges, hogy jól kidolgozott forgatókönyv szerint. Most már Washingtonban is kétségbe vonják, hogy szabadok lesznek-e az októberi választások. Galbraith szenátor, a dél-ázsiai ügyek szak értője a szenátus külügyi bizottságában hangoztatta ezt, rámutatva: a hadsereg azt szeretné, ha Dzsatoj maradna a kormány élén, ezt szolgálja a Benazir elleni per (a PPP-nek nincs olyan vezető egyénisége, aki helyettesíteni tudná Benazirt), s ezért nem valószínű, hogy a választások igazságosak lesznek. Bűnös-e Benazir? Amikor az államfő menesztette a kabinetet, azzal érvelt, hogy rendkívül elharapódzott az országban a korrupció, s a kormány a legkorruptabb. Most azzal vádolják Benazirt, hogy valami homályos gyapotüzletben élt vissza a tisztségével. Azt még nem sikerült senkinek bizonyítani, hogy maga Benazir korrupt lett volna, de minisztereit és családját elég sikeresen támadják. Egy nyugati diplomata Iszlamabadban azt mondotta, hogy Benazir nyakában a legsúlyosabb kolonc a férje, Zardari és annak az apja. A Newsweek megállapítása: ,,

Benazir legsebezhetőbb pontja Zardari." Állítólag a férj családja használta ki a helyzetet, jutott különböző mesterkedések útján bankkölcsönökhöz. Egyébként nyugati pénzintézetektől is egyre nehezebben kap Pakisztán kölcsönöket, mivel jelentős állami összegek tűntek el nyomtalanul. Nem lehet tudni, mi igaz a vádakból. A Newsweek szerint a történelem dönti majd el, nem a korrupció vádja volt-e a legjobb ürügy arra, hogy a tábornokok visszatérjenek a hatalomba. Az igaz, hogy Benazir a belpolitikában két komoly ballépést követett el. Ö a választásokat azért nyerte meg, mert az 1979-ben kivégzett miniszterelnök, Zulfikar Ali Bhutto lánya és mert jobb sorsot ígért a falusi tömegeknek, mondván: folytatni fogja apja politikáját, a tömegek szemében ő volt tehát a Bhutto lány. Ezt az ígéretét nem teljesítette. Sem a gazdaságban, sem a törvénykezésben nem hajtotta végre a beígért reformokat. A másik buktató: nem sikerült megfékeznie a szülőföldjén, Szindh tartományban kirobbant etnikai zavargásokat. Mindezt még megbocsátották volna neki, a muzulmán világ első női miniszterelnökének a tábornokok. De azt nem, hogy visszaszorította a politikai életben korábban betöltött szerepüket, s azt sem, hogy az afgán kérdésben előnyben részesítette a tárgyalásos rendezést a fegyveres harcnál. Ráadásul az ő kormányzása alatt éleződött ki annyira a kasmíri probléma, hogy megfigyelők már egy negyedik indiai-pakisztáni háború kirobbanásától tartottak. Kormánya azért állt gyenge lábakon, mert a PPP 1988-ban a legtöbb szavazatot kapta ugyan, de nem volt a parlamentben abszolút többsége, ezért kénytelen volt szövetségeseket toborozni, akik most könnyen elfordultak tőle. De a PPP most is bízik a győzelemben. Ezt teszi a legnagyobb riválisa, a kilenc pártot tömörítő Iszlám Demokratikus Szövetség (IDA) is. Szerintem az új választásokon szintén szoros eredmény várható, s ha a két nagy párt közül megint nem kapja meg egyik sem az abszolút többséget, az ismét egy gyenge kormányt eredményezne. Ez újabb jó ürügy lenne egy katona hatalomátvételhez. MALINÁK ISTVÁN se rendelkezzen 5000 tonnánál több mérgező anyaggal. A tábornok felhívta rá a figyelmet, hogy a szovjet védelmi minisztérium maximálisan három olyan objektumot szándékozik építeni, amelyben vegyi fegyvereket semmisítenek meg. Az anyagi terhek, a helyi közigazgatási szervekkel való együttműködés szükségessége a vegyi fegyverek megsemmisítése során megköveteli a vonatkozó állami program kidolgozását. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy a védelmi minisztérium már a parlament elé terjesztett egy dokumentumtervezetet. A tábornok nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a Perzsa-öbölben kialakult konfliktus során vegyi fegyvereket vethetnek be. Hangsúlyozta azonban, még van rá idő, hogy megakadályozzák a vegyi háború kirobbanását a Közel-Keleten. Véleménye szerint szigorú szankciókat kell kidolgozni és foganatosítani azokkal szemben, akik megsértik a mérgező gázok használatát tiltó nemzetközi megállapodásokat. Jugoszlávia Népszavazás az államformáról (ČSTK) - Boriszav Jovics jugoszláv államfő kedden közölte, a JSZSZK Elnöksége szeptember végéig javaslatot terjeszt a parlament elé: tartsanak népszavazást arról, hogy Jugoszlávia a jövőben föderáció, vagy konföderáció legyen-e. Az államfő televíziós beszédében állapította meg, hogy az új alkotmánynak a referendum eredményeire kellene támaszkodnia. Mint ismeretes, az egyes szövetségi köztársaságok, illetve tartományok között éles viták folynak a közös állam jövőbeni formájáról. Amíg a legnagyobb köztársaság, Szerbia az erősen centralizált föderáció mellett kardoskodik, addig Szlovénia és Horvátország - tehát azok a köztársaságok, ahol tavasz óta nincsenek kommunisták a vezetésben - a szabad konföderáció létrehozását szorgalmazzák. Azzal fenyegetőznek, amennyiben erre nem kerül sor, akkor kiválnak Jugoszláviából.