Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám, szombat

Tavasszal már a sajátjukon vethetnek? Termőföld-privatizálás a Komáromi Járásban Röviddel a mezőgazdasági szö­vetkezetekről, illetve a földhasznála­ti jogról szóló, új törvény hatályba lépése után sok tulajdonos meg­kezdte jogos vagy vélt földtulajdoná­nak visszaszerzésével járó kálváriá­ját. A kezdeti tétovázás után sokan • megmozdultak, s egykettőre a kér­vények-indítványok áradata lepte el a szövetkezeteket és a járási nem­zeti bizottságok illetékes osztályát. Korcsek Ernőtől, a Komáromi Jnb mezőgazdasági, erdő- és vízgazdál­kodási osztályának vezetőjétől hal­lottuk a minap, hogy náluk is meg­szaporodott a föld visszaigénylésé­vel, illetve a tulajdonjog rendezésé­vel kapcsolatos kérvények száma. Augusztus végéig napi átlagban 5-6 kérvényt kaptak, s jelenleg mintegy 300 kérvényt tartanak számon. Ér­dekes, hogy más járásokkal ellentét­ben, az igénylők zöme helyi lakos. Mindössze 10 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik más - főleg észak-szlovákiai - járásokból jelent­keztek egykori tulajdonukért. Emlí­tést érdemel még, hogy mindössze 150-200 hektár földről van szó, ami a szövetkezetek létét illetően nem jelent komoly veszélyt. N A többségnek nem a föld kell - Jellemző, hogy a tulajdonosok többsége nem kéri vissza a földet, csupán a szövetkezetek használati jogát indítványoza megszüntetni - hangsúlyozta Korcsek Ernő. ­Vagyis használati díjat szeretnének a tulajdonosok. Eddig az alátámasz­tott igénylések alapján 30 végzést adtunk ki a szövetkezetek földhasz­nálati jogának megszüntetésére. Sajnos, az indítványok zöme a tulaj­donjogot igazoló, hivatalos bizonyla­tok nélkül érkezik. Továbbá gondot okoz, hogy a szövetkezeteknek és nemzeti bizottságoknak megküldött tájékoztató ellenére mindenhonnan hozzánk küldik az érdeklődőket. Pe­dig sok esetben a helyszínen tisz­tázhatnák a vitás kérdéseket, illetve megegyezhetnének a használati díj fizetésén alapuló bérlet kérdésében. A 3300 hektáron gazdálkodó Bá­torkeszi Földműves-szövetkezetben felemás helyzet alakult ki. Ugyanis a szövetkezet által használt földterü­let egy részének tulajdonjoga nincs tisztázva. Bonyolítja a helyzetet, hogy a közös használatában lévő földterület egy része valaha egyházi birtok volt, amiből az államosítást követően szlovák telepeseknek is mértek földeket. Igaz, ők yr\ár rég elvándoroltak a faluból, de most visszakövetelik a földjeiket. - Több kérvényt is kaptunk a volt tulajdonosoktól, csakhogy a bizony­latok csatolásáról mindenki megfe­ledkezett - hallottuk Cséplő Gábor mérnöktől, a szövetkezet elnökétől. - Márpedig, ha nincs tulajdonjogot igazoló bizonylat, nem tehetünk semmit. Jogtanácsosunk valameny­nyi kérvényezőnek válaszol, útmuta­tást adva, milyen bizonylatokat és hol kell beszerezniük. Ki tud még gazdálkodni? Cséplő mérnök szavaiból azt is kiéreztük, nem látja valami fényes­nek az egyéni gazdálkodás jövőjét. Mint mondotta, nem csupán az anyagi feltételek hiányoznak, isme­retek és tapasztalatok tekintetében egyaránt felkészült emberekből is kevés van. Márpedig az utóbbiak nélkül az egyéni vállalkozó aligha mozoghat otthonosan a mezőgaz­daság valamennyi területén. Nehezíti a kezdeményezők hely­zetét, hogy nehéz megfelelő gépe­ket, vegyszereket és műtrágyákat beszerezni. Elgondolkodtató, vajon hány egyéni gazdálkodás iránti ér­deklődőnek van fogalma a vetésfor­góról, s hányan lesznek hajlandók éveken-évtizedeken át kora reggel­től késő estig bizonytalan megélhe­tésért' robotolni? Olyan kérdések ezek, melyekre csak a jövő adhatja meg a választ. Nagy kérdés, mi lesz azokkal a földekkel, melyeknek a tulajdono­sai esetleg tönkremennek? Ki fogja helyettük megművelni a parlagon hagyott földet? Előbb kiélik, aztán újra felkínálják a szövetkezetnek? És ha nem tart rá igényt? Cséplő Gábor meglehetősen bo­rúsan látja az egyéni gazdálkodás­hoz való visszatérés lehetőségét. Ettől függetlenül persze lehetnek, s vannak is, akik a magángazdálko­dás által látják biztosítottnak a jövő­jüket. Mint például Tőröttó Sándor. Bevallom, amikor találkoztunk, meglepődtem. Életerős fiatalember­re számítottam, helyette hetvenéves szikár bácsi fogadott. Igaz, kora elle­nére nincs híján az optimizmusnak, s az ereje-egészsége is jól szolgál, de ilyen korban újrakezdeni... Sza­vai meggyőztek, a sok-sok megpró­báltatás nem vette el az életkedvét. Akkor sem, amikor a szüleivel együtt kitelepítették Magyarországra. Visz­szaszökött, egy ideig állampolgár­ság nélkül, jogfosztohként tengő­dött. Volt maszek fényképész, dol­gozott a szövetkezet kertészetében és a dohánytermesztő csoportban. Újra nagycsalád A föld iránti szeretetet igyekezett átplántálni a fiaiba. Úgy tűnik, siker­rel. Mindketten mezőgazdasági szakiskolát végeztek, a szakmájuk­ban kerestek és találtak megélhe­tést. Hát az ő segítségükkel, és persze a család többi tagjának köz­reműködésével tervezi az újrakez­dést Töröttő Sándor. - Ahogy valaha szokás volt, együtt él a család. A fiaim feleséges­tül, gyerekestül itt élnek a közös udvarban. Gondoltuk, ezentúl már nem csak a szabadidőnket töltjük együtt, de dolgozni is együtt fogunk. És a sajátunkon. A feleségemnek van vagy 7 hektár földje, ahhoz szeretnénk bérbe venni még annyit, hogy legalább 30 hektáron gazdál­kodhassunk. Családi farmról álmo­dozunk, mindennel ami hozzá tarto­zik. Gabonát, kukoricát, zöldségfélé­ket termelnénk, és persze állatokat tartanánk. Mindegy, hogy magántu­lajdonostól vagy szövetkezettől kell bérbe vennünk a földet, csak legyen. Megbeszéltük a gyerekekkel, biztos, hogy képesek leszünk megélni a két kezünk munkájából. Töröttőék időben beadták a föld visszaigényléséről szóló kérvényt, tehát tulajdonképpen reményked­hetnének. Csakhogy a tulajdonjogu­kat igazoló okiratokat egyelőre nem tudták beszerezni, felmutatni. Ezek hiányában pedig hiába várják, hogy a szövetkezet majd csak kiméri szá­mukra azt a darabka földet... Pedig tavasszal már vetni szeretnének raj­ta. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ MIT HOZHAT A DRÁGULÁS Helyzet a kőolajpiacon ÚJ SZÚ 1990. IX. 8. Bécsben a múlt héten négynapos tárgyalást tartott a kőolaj-exportáló országok szervezete (OPEC), és a résztvevők egyezményt kötöttek az alapvető fontosságú nyersanyag kitermelésének növeléséről. Világ­szerte megnyugvással fogadták a hírt. Az egyezmény megkötését a kőolajkitermelők jóakarata meg­nyilvánulásának tekintik. Más szó­val: az OPEC is kinyilvánította, hogy érdekelt a kőolajpiac stabilizálá­sában. Mindjárt tegyük hozzá, hogy az egyezmény nem teljesen egyértel­mű. A kőolajkartellhez tartozó 13 országból csak 10 csatlakozott az egyezményhez; Irak és Líbia nem volt hajlandó az egyeztetésen részt venni, Irán pedig nem egyezett bele a kitermelés növelésébe. Nem tűnik ki a hivatalos nyilatkozatból, hogy miiyen mértékben növelik a kiterme­lést, a feltételezések szerint ez 3-3,5 millió hordónyi lesz naponta, amiből Szaúd-Arábiára 2 millió hor­dó, az Egyesült Arab Emirátusokra és Venezuelára pedig 0,6-0,6 millió hordó esik. A kőolaj-világpiac villámgyorsan reagált a bejelentésre. Huszonnégy óra alatt a fekete arany világpiaci ára (hordónként számítva) 30 dollárról 25-26 dollárra csökkent. Csakhogy két nappal később megint emelkedni kezdett, mihelyt világgá röppent a hír, hogy az ENSZ főtitkárának missziója nem volt képes eredmé­nyeket elérni az öböl térségében. Pérez de Cuellar nem tudott szót érteni Tarik Aziz iraki külügyminisz­terrel, így várható, hogy a legköze­lebbi napokban tovább emelkedik a kőolaj ára. Úgy tűnik, helyesen értékelte a helyzetet a párizsi Le Monde, amikor augusztus 30-án ezt írta: ,,Az OPEC bécsi tanácskozása csak szüneteltette az olaj árának emelé­sét". A világpiac érzékenyen reagál az öböl-környéki válság fejlemé­nyeire, és a helyzet naponta válto­zik. Még távolról sem hárították el a harmadik kőolajsokk veszélyét, ami mindaddig fennáll, amíg a jelen­legi válságot diplomáciai úton meg nem oldják. Mivel az ilyen megoldás reménye az utóbbi 48 óra alatt nem javult, a kőolaj ára tovább emel­kedik. Noha az OPEC bécsi tanácsko­zásának eredménye pozitívan érté­kelhető, két dolgot nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az egyik: az év végéig már sehogy sem pótolható az a kiesés, ami a kőolaj-kitermelés­ben Irakban és Kuvaitban bekövet­kezett. Ez kb. 4 millió hordót tesz ki naponta. Ennek műszaki és politikai okai vannak. A következmény: a kő­olaj hordónkénti ára majd 25 dollár körül ingadozik. Ez mindenképpen kevesebb mint 30 dollár, vagy a még ennél is magasabb ár, amennyiért szeptember 2-ika után az olajat hor­dónként árusították. De sokkal több a korábbi árnál, ami mindössze 18 dollár volt a legutóbbi négy évben. Az áremelés lényegesen befolyásol­ja a világgazdasági feltételeket. A termelés egyik legfontosabb kom­ponense az energia, és ez nem kevesebb, mint egyharmadrésznyi­vel megdrágult. Belátható időn belül nem is javul a helyzet. A másik körülmény különösen akkor válik fontossá, ha drámaibbra fordul a helyzet, és az érintettek közül valamelyik úgy határoz, hogy kato­nai eszközökkel próbálja megoldani a válságot. Az OPEC-tagországok­nak úgyszólván már egyáltalán nin­csenek kitermelés-növelési tartalé­kaik. A jövesztés fokozását csak hosszabb távon tudnák elérni. Más szóval: pusztán gazdasági eszkö­zökkel a kőolaj-világpiacon már nem lehetne felújítani a kereslet és a kí­nálat egyensúlyát, így a kőolaj ára szükségszerűen növekedne. Ha így alakulna a helyzet, az rendkívül veszélyes lenne a világ számára. Hogy ez mennyire így van, azt az is mutatja, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség egyértelműen visszautasította azt a javaslatot, amelynek értelmében a gyenge kő­olajkínálatból eredő gondokat a stra­tégiai tartalékok igénybe vételével kellene megoldani (a legfejlettebb nyugati országokban e, tartalékok mennyisége háromhavi fogyasztás­nak felel meg), fit bécsi OPEC-tár­gyalásokon főképp Irán kőolajipari minisztere szorgalmazta ezt a meg­oldást. A Nemzetközi Energiaügy­nökségnek ma 21 fejlett ország a tagja, a szervezetet 1974-ben ala­pították, azt követően, hogy az első kőolajsokk úgyszólván az egész vi­lággazdaságot megrázta. Az Ügy­nökség célja: az importáló országo­kat védelmezni a kőolajexportálók visszaéléseitől. Kétségtelen, hogy a kőolaj árának egyharmadrésszel történő emelése a legfejlettebb országok számára is kellemetlen meglepetést jelent. Azt azonban nem mondhatja senki, hogy katasztrófa ez számunkra. A szakértők már kiszámították, hogy a drágulás következményeként kb. fél százalékkal csökken a gazdasági növekedés, miközben mérsékelten növekszik az infláció. A fejlődő or­szágok, illetve a Kelet- és Közép­Európai országok számára azonban komoly csapást jelent az áremelke­dés. Az utóbbiak 1991. január 1 -jétől dollárral fizetnek a szovjet kőolajért. A Perzsa-öböli válság következté­ben az olajszámlán szereplő összeg - dollárban - egyharmadnyival na­gyobb lesz. Az ENSZ égisze alatt Párizsban a hét elején megkezdő­dött a világ 41 legfejletlenebb orszá­ga vezetőinek az értekezlete. E fóru­mon is a harmadik olajsokkból eredő gondok megoldása lesz a fő napi­rendi pont. DUŠAN PROVAZNÍK, Lidové noviny Kis Nyelvőr A gutaütés, szélütés Gutaütés, szélütés, megüti a guta, megüti a szél - ezek bizony ismert és használatos szavak, kifejezések nyelvünkben. Jelentésük nem is szorul bővebb magyarázatra. Csak akkor vagyunk bajban, amikor elkezdünk gondolkodni azon, mi is az a guta, vagy miért éppen a szél az, ami megüt valakit, illetve hogyan is ütheti meg az embert a szél. Kezdjük a guta szóval! A gutta - hosszú /-vei - latin szó, magyarul cseppet jelent. Ez rövidült a magyarban guta alakúvá. De mi köze a cseppnek az agyvérzéshez, bénuláshoz? A régi hiedelem szerint ezt az agyról leváló cseppek okozzák. De ezek a cseppek hogyan üthetik meg az embert, vagyis hogyan kerül kapcsolatba a guta szó az űr igével, illetve összetételbe az ütés főnévvel? O. Nagy Gábor szerint - s ezzel mi is egyetérthetünk - a guta és az üt csak később került kapcsolatba egymással: más szó helyére tették itt a gutá­1 mint annak rokon értelmű párját. Egy mindennapi szónak, a szél-nek a helyére, amely a szélütés szóban és a megüti a szél kifejezésben fordul eló. Ez lehetséges - mondják most bizonyára olvasóink -, de most itt az újabb probléma: hogyan ütheti meg egyáltalán a szél az embert? Vagy nem a fúvó szélről van szó? De arról. Hiszen az átvitt értelmű szólásnak konkrét alapja szokott lenni. Ahhoz, hogy a szél agyvérzés formájában megüthesse az embert, kellett lennie előbb valamiféle konkrétabb szélütésnek. S volt is, legalábbis egy másik hiedelem szerint. A régiek hite szerint a forgószélben boszorkányok, rontó, ártó lények voltak. Égy Dohár Katalin nevű nő a szegedi bíróság előtt azt vallotta annak idején egy boszorkányperben, hogy a forgószélben levő boszorkányok úgy pofon ütötték, hogy elvesztette a szeme világát. Egy másik boszorkányper tanúját úgy megcsapta a szél, hogy rosszul kezdett lenni. De a későbbi néprajzi gyűjtések is olyan hiedelmekről tanúskodnak, hogy a babonás emberek ártó szellemeket képzelnek bele a szélbe, főként a forgószélbe. Az Ormánságban úgy képzelték, hogy a forgószélben szoknyás asszony van, s aki kapával belevág ebbe a Szelesbe, az úgy elnyomorodik, hogy szekéren kell hazavinni a mezőről - olvashatjuk O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvében. De más hiedelmek is vannak ezzel kapcsolatban; pl. az, hogy a forgószélbe nem szabad beleköpni, mert aki megteszi, elveszti a szólását. Egyszóval: a hiedelem szerint a szél valóságosan is ütött, innen származik hát a szélütés átvitt jelentése. De van egy szélhüdik igénk és szélhűdés főnevünk is. Ezekben is a szél szavunk található meg, szintén annak a hiedelemnek alapján, hogy a szélben földöntúli vagy emberfeletti erejű lények vannak. Gondoljunk csak az ősi pogány hitre, amely szerint a pap, a sámán attól esett önkívületbe, hogy a bálványszellem hirtelen jövetelétől támadt szél ereje megérintette. Előszóra szélhüdik azt jelentette: őrjöng, önkívületbe esik, elméjében elragadtatik. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint Bugát Pál kapcsolta hozzá a nyelvújítás idején a 2. jelentést; ezt: megbénul. Igy lett belőle orvosi szakszó. Ma csak a főnévi szélhűdés származékát használjuk. De a mindennapi nyelvhasználatban általánosabbak a szélütés, guta­ütés szavak, illetve a megüti a szél, megüti a guta kifejezések. Ha ma valakit a fúvó széltől is óvnak, nyilván azért teszik - legalábbis mai felfogásunk szerint -, hogy az illető meg ne fázzék. De régen - amint hallhattuk - a szél másfajta ártalmakat hozhatott az emberre. Bizonyíték erre a budai basák 1584-ben kelt magyar nyelvű levelének ez a mondata is.: „Azkik az hatalmas császárnak fejet hajtottak... nemhogy elraboltatnak, sőt még ha lehetne, gonosz széltülis megoltalmaznak"(azaz megoltalmaztatnak). JAKAB ISTVÁN Pályázati felhívás A Nyitrai Pedagógiai kar dékánja pályázatot hirdet az alábbi tanársegédi, adjunktusi, docensi és egyetemi tanári állások betöltésére a Magyar Tagozaton: a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékre: - egy (1) hely a magyar irodalom, - egy (1) hely nyelvészeti diszciplínák, -egy (1) hely a magyar nyelv és irodalom módszertanának oktatá­sára; a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszékre: - egy (1) hely a szlovák nyelv oktatására; az Angol Nyelv és Irodalom Tanszékre: - két (2) hely az angol nyelv oktatására; a Német Nyelv és Irodalom Tanszékére: - egy (1) hely a német nyelv oktatására, a Pedagógiai Tanszékre: - két (2) hely az általános pedagógia és módszertan oktatására; a Pszichológia Tanszékre: -egy (1) hely a pedagógiai- és szociál-pszichológiai oktatására; a Filozófia és Politológia Tanszékre: - egy (1) hely a filozófia, - egy (1) hely a politológia oktatására. a Biológia Tanszékre: - egy (1) hely a növénytan oktatására; a Kémia Tanszékre: - egy (1) hely az általános kémia, - egy (1) hely a szervetlen kémia oktatására; a Matematikai Tanszékre: - egy (1) hely a matematika módszertanának, - egy (1) hely az algebra és számelmélet, - egy (1) hely a matematikai analízis, - egy (1) hely a számítástechnika oktatására; a Zenei Nevelés Tanszékre: -két (2) hely a zeneelmélet és zenetörténet, - egy (1) hely a hangképzés és hangszer oktatására; a Képzőművészeti Nevelés Tanszékre: - egy (1) hely festészet és szobrászat, - egy (1) hely a művészettörténet oktatására; a Testnevelés Tanszékre: - egy (1) hely a szertorna oktatására. Feltételek: A szaknak megfelelő főiskola vagy egyetemi végzett­ség, tudományos vagy tudományos-pedagógiai fokozat. A jelentke­zéseket a pályázati felhívás megjelenése után 10 napon belül részletes életrajzzal, a képesítést igazoló oklevél hitelesített másola­tával, és a tudományos és szakmai publikációk jegyzékével a követ­kező címre kérjük eljuttatni: Pedagogická fakulta, Personálne oddele­nie, Lomonosova 1, 949 74 Nitra. ÚP-409

Next

/
Thumbnails
Contents