Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám, péntek

Törvény a lakossági jövedelemadóról A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése által elfogadott törvény alapvető rendelkezéseit két részletben, kivonatosan közöljük. ÚJ SZÚ ELSŐ RESZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1-§ Adófizetők Lakossági jövedelemadót olyan fizikai személyek kötelesek fizetni, akiknek e törvény értelmében adótárgyat képező jövedelmük van. Azok a fizikai személyek, akiknek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban állandó lakhelyük van, vagy szokványosán itt tartózkodnak, hazai és külföldi forrásból származó jövedelmükért egyaránt kötelesek adót fizetni. Szokványosán itt tartózkodó személyeknek kell tekinteni azokat, akik egy naptári évben - folyamatosan vagy részletekben - legalább 183 napon át a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban tartózkodnak. Más külföldi személyek csak olyan jövedelemért kötelesek adót fizetni, melynek forrása a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén van. 2.§ Jövedelmi források A paragrafus részletesen ismerteti azokat a jövedelmi forrásokat, amelyek az utóbbi külföldi személyek esetében adótárgyat képeznek. 3-§ Adótárgy A fizikai személyek jövedelmei közül nem képeznek adótárgyat a munkaviszonyból és a munkaviszonyhoz hasonló más kapcsolatokból származó jövedelmek, továbbá az irodalmi és művészeti tevékenységből származó jövedelmek, beleértve az öröklött szerzői jogokat. Ugyancsak nem képez adótárgyat a vállalati törzskönyvben nyilvántartott adófizetők vállalkozói tevékenységből származó bevétele, kivéve a személyi szükségletre felhasznált nyereségrészesedést. 4.§ Adómentesség A jövedelemadó-mentesség a következő jövedelmekre vonatkozik: a mezőgazdasági szövetkezeti tagok munkajövedelmei és a bevitt vagyontárgyakért fizetett törlesztések, a biztosítási kártérítések, az örökölt vagy ajándékozásból származó értékek, az ingatlan eladásából származó bevételek, ha a tulajdonba vétel óta legalább két év telt el: a mentesség nem vonatkozik az olyan vagyontárgy eladására, amelyet az adófizető saját kereseti tevékenysége által hozott létre, vagy e kereseti tevékenység végzésére szolgált. Adómentesek továbbá az ingóságok eladásából származó bevételek, kivéve a személyautók hat hónapon belüli és az értékpapírok három hónapon belüli értékesítése. Az adómentesség nem vonatkozik olyan ingóságokra, amelyek az adófizető saját kereseti tevékenységének az eredményei, vagy amelyek erre a tevékenységre szolgáltak. Adómentesek a sorsjátékokon szerzett nyeremények, a nyilvános vagy sportversenyeken szerzett díjak, amelyek értéke nem haladja meg az 5000 koronát, a takarékbetétek kamatai és nyereményei, a rehabilitációs kártérítések, a táppénz és a szociális ellátásból származó juttatások. A paragrafus az adómentesség néhány további esetét is felsorolja. 5.§ Adóalap Az adóalap az a különbség, amely az adófizető bevételei és kiadásai között egy naptári évben keletkezik. Amennyiben az adott naptári évben jelentkező bevétel több éves kereseti tevékenység eredménye, a törvény rendelkezése értelmében az adót ezekre az évekre lebontva, de legfeljebb csak három részre osztva kell kiszámítani. Ha a kereseti tevékenységet főfoglalkozásként házaspár végzi, az adóalapot a férjre és a feleségre vonatkoztatva két egyenlő részre kell osztani. Ha a házastársak közül az egyik csak kisegítőként vesz részt a kereseti tevékenységben, úgy az adóalapnak legfeljebb csak 30 százalékát lehet a kisegítő házastársra (férjre vagy feleségre) vonatkoztatni, s ez a rész nem haladhatja meg az évi 120 ezer koronát. Ha az adófizető olyan fogyóeszközöket vagy más készleteket értékesít, amelyeket a tevékenység során bevételcsökkentő kiadásként könyvelt el, akkor az értékesítésükből származó jövedelmet is az adóalapba kell Ideszámítani. Fogyóeszközöknek számítanak az 5000 koronánál kisebb értékű tárgyak, vagy az ennél nagyobb értékű tárgyak, ha a használhatósági idejük nem tart tovább egy évnél. Az adófizetési kötelezettség megszűnése esetében az adófizető rendelkezésére álló fogyóeszközöket és készleteket a feltételezett értékesítési áron kell a megszűnési év adóalapjába beszámítani. Ugyanez az adófizető behajtható követeléseire is vonatkozik. 6-§ Mezőgazdasági termelésből származó bevételek A mezőgazdasági termelésből származó bevételek közé tartoznak a növénytermesztésből, az állattenyésztésből, az erdészetből és a halgazdaságból származó bevételek, valamint a növényi és állati termékek viszonteladásából származó bevételek. Ide tartoznak a mezőgazdasági termelésre szolgáló eszközök más irányú kihasználásából származó bevételek (például fuvarozás, fakitermelés), továbbá a mezőgazdasági termékeket hasznosító melléküzemági termelésből származó bevételek is, amennyiben az adófizetőnek ez a tevékenysége nem szerepel az illetékes szerv, vagy a vállalati törzskönyv nyilvántartásában. A termőtalajon végzett mezőgazdasági termelésnél az adóalapba az 1 hektárra kimutatott átlagos földhozamnormának a termőterület nagyságával beszorzott értékét is be kell számítani. A fűtetlen üvegházakban és fóliasátrakban végzett növénytermesztésnél az átlagos földhozamnorma tízszeresét, fűtött üvegházak és fóliasátrak esetében az átlagos földhozamnorma ötvenszeresét kell alapul venni. Az 1 ha mezőgazdasági termőterület átlagos földhozamnormája Gazdasági Átlagos termöhelycsoport földhozamnorma Kős/1 ha I. 1 - 10 6000 II.11 - 20 5000 III. 21 - 30 4000 IV. 31 - 42 3000 Az adóalap földhozamnorma szerinti meghatározásához a legelőterületet 20 százalékos arányban, az egyéb mezőgazdasági földterületet változatlan terjedelemben, a gazdaságilag hasznosított vízfelületet 30 százalékos arányban, a mezőgazdasági termelésre használt nem mezőgazdasági földterületet változatlan terjedelemben kell beszámítani. 7. S Vállalkozói és más kereseti tevékenységből származó bevételek Az olyan adófizetőnél, aki nem szerepel a vállalati törzskönyv nyilvántartásában, az adóalapot az a különbség képezi, amely a vállalkozói és más kereseti tevékenységekből származó bevétel, s az ilyen tevékenységekre fordított kiadás között keletkezik. A vállalati törzskönyvben szereplő adófizetőnél az adóalaphoz tartozik a személyi szükségletre felhasznált nyereségrészesedés, valamint a költségekbe beszámított vállalkozói jutalom, amely azonban nem haladhatja meg a havi 10 ezer koronát. Ez az előírás a kereskedelmi társaságok adófizető tagjaira is vonatkozik. A csendes társként szereplő adófizető adóalapjába a nyereségrészesedés tartozik. A paragrafus az épületek használatából származó bevételek adóztatását is szabályozza. 8.§ Egyéb bevételek Az egyéb bevételek közé az olyan egyszeri és alkalmi bevételek tartoznak, amelyek az örökölt szerzői jogokból, vagy vagyontárgyak eladásából cTá

rnwn.»u Az adóalapba nem tartoznak az ilyen tulajdon megszerzésére fordított költségek, sem a javításukra, fenntartásukra és gyarapításukra fordított kiadások. 9. S A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított költségek A jövedelem megszerzésére és megtartására fordított költségeket az adófizető által bizonyított összegben kell levonni az adóalapból. Ezek közé tartoznak az állóeszközök leírásai, az eszközállomány létrehozására, felújítására és korszerűsítésére felvett kölcsönök kamatai, az adófizető által a szakmunkásképzésre fordított kiadások, a fogyóeszközök beszerzésére fordított költségek, a reklámkiadások, a bevételek 1 százalékáig terjedő reprezentációs kiadások, az alkalmazottaknak előírás szerint kifizetett útiköltségek, a vállalkozói tevékenységgel összefüggő személygépkocsi-használat költségei, a vállalkozó és az alkalmazottak társadalombiztosítási járulékai, a vagyonbiztosítási illetékek, a házadó és a paragrafusban felsorolt néhány további illeték. A paragrafus azokat a kiadásokat is felsorolja, amelyek nem tartoznak a jövedelem megszerzésére és megtartására fordított költségek közé. Az adófizetők egyes tevékenységeknél a kiadásokat a bevételek százalékarányában is kifejezhetik, az állattenyésztésben például 55, a speciális növények termesztésében 45, az egyéb mezőgazdasági termelésben és néhány felsorolt esetben 40, a vállalkozói tevékenység más eseteiben 30 és 10 százalékos arányban. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA 10. § Az adóalapból leszámítható tételek Az adó kiszámításánál az adóalapból a következő tételeket lehet leszámítani: 1200 koronát minden olyan naptári hónap után, amelyben az adófizető főfoglalkozásként végzett kereseti tevékenységet, a megkezdett hónapot is beszámítva; 6000 koronát évente a mezőgazdasági termelést végző adófizetőknél; 1000 koronát évente az előző esetekhez nem tartozó adófizetőknél; 6000 koronát évente annál az adófizetőnél, aki közös háztartásban legalább 1 gyermekről gondoskodik; 3000 koronát annál az adófizetőnél, aki 1 gyermek tartásdíját; 6000 koronát annál az adófizetőnél, aki két vagy több gyermek tartásdíját köteles fizetni; 6000 koronát annál az adófizetőnél, aki házastársa ellátásáról gondoskodik, melynek évi jövedelme nem haladja meg a 14 ezer koronát; 6000 koronát a rokkantsági nyugdíjban részesülő adófizetőnél; 3000 koronát a részleges rokkantsági nyugdíjban részesülő adófizetőnél. A továbbiakban a paragrafus felsorolja az említett tételek érvényesítésének feltételeit. Az adóalapból levonhatók azok az ajándékok is, amelyeket az adófizető hazai jogi személyeknek tudományos és kulturális célra, szociális, egészség- és környezetvédelmi célra, a testnevelés és a sport fejlesztésére adott, beleértve a községeknek juttatott adományok értékét. Az adóalap összegét legfeljebb 10 százalékos mértékben lehet csökkenteni. 'jPÉMEKII LIW1L — #### #//////X////////////> 11. S Adókulcs Az adó összege az adóalap fentiekben ismertetett csökkentése után koronától koronáig 60 000 60 000 180 000 180 000 540 000 540 000 1 080 000 1 080 000 koronán felül 12. § Átalányos adókulcs A paragrafus felsorolja azokat az eseteket, ahol 25 vagy 30 %-os átalányos adókulcsot lehet alkalmazni. 13. § Átalányos módon meghatározott adó Az adóhivatal a dolgozókat nem alkalmazó, vagy legfeljebb 1 dolgozót alkalmazó adófizetőknél a feltételezett bevételeknek megfelelően átalányos módon is meghatározhatja az adó összegét 15 % 9000 korona és 25 % a 60 000 koronát meghaladó összegből 39 000 korona és 35 % a 180 000 koronát meghaladó összegből 165 000 korona és 45 % a 165 000 koronát meghaladó összegből 408 000 korona és 55 % az 1 080 000 koronát meghaladó összegből 14. § Adókedvezmények Az adó évi 4000 koronával csökkenthető a csökkent munkaképességű adófizetőknél, 12 000 koronával a súlyos egészségi kárt szenvedett adófizetőknél. Az olyan rokkantsági nyugdíjban részesülő adófizetőknél, akik alkalmazott nélkül, vagy legfeljebb 1 alkalmazottal végeznek kereseti tevékenység^, az adóhivatal 50 százalékkal csökkentheti az adót, de a levont összeg nem haladhatja meg a 10 000 koronát. (A második részt lapunk holnapi számában közöljük) kié. Beléd ivódna, ha alaposan elolvasnád; beléd ivódna, mint a víz, vagy a kedvesed. A Te sorsod is lehet az, ami e vers második szakaszában a fájdalom dallamaként elevenedik meg... Itt és most nem fogom idézni, nem vagyok hivatásos versmagyarázó; csupán azt akartam-akarom érzékeltetni, hogy mit jelent és mit ad(h'at) két-három röpke versszak. Ilyen a vers, ennyire akadozó. Hát még egy egész kötet! Hiszen ahány vers, annyi vershelyzet. Mind más, mint ahogy az emberek is különbözőek. Te is más vagy* mint bárki más... Kosztolányi Dezső így mondja ezt egyik versében: „Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él." Kedves Marika! Más vagy, s én nem ismerlek. Nehéz így beszél(get)ni, hogy nem tudok a szemedbe nézni. Lehet, hogy félremagyarázom a tetted, ezért nem is szeretnék igaztalan lenni Hozzád. Miért adtad el- ezt a mutatós könyvet? Tán megvolt már Neked? (Bájoló gondolatom ez a rosszabb sejtelmek ellen.) Vagy jobban érdekel a krimi, netán a scifi? Esetleg szlovák iskolába jártál, és most nem tudod magadénak vallani József Attilát? Pontosabban József Attilát sem?! Vagy az öcsikéd fújta meg előled a könyvet, mert némi zsebpénzre volt sürgősen szüksége? Vagy nem érted a verset, mert Neked ez valahogy kimaradt? Úgy érzed, Te egy mindennapi, modern felfogású lány vagy, és a költészet maga nem mindennapi? Úgy találod, hogy számodra a költészet idegen valami? Esetleg úgy tartod, hogy a Te életedben nincs helye a poétikának? Őszintén szólva, nem tudhatom. Csak beletolakodtam életedbe, a dolgaid közé, a gondolataidba. Mert ha bármilyen vagy is, egyvalamiben ugyanaz vagy, mint bármely költő: ember. Ember, mint bármelyikünk. Mint minden ember - és ez akaratlanul is kötelez. Dússá, szabaddá, szellemileg gazdaggá lenni. Embervoltunkban, tehát értelemben és érzelemben. Akár az apád is lehetnék, ezért fogadj el tőlem egy tanácsot: szeretném, ha Te is erre törekednél. Próbálj ehhez a versben támaszra lelni! És ha ebben mégis segíthet az antikváriumba került kötet, nálam megtalálod azt. Kedves Marika! Sohasem találkoztunk, azt sem tudom ki vagy és mit csinálsz most; és Te sem sejted, hogy újságcikkek firkálgatásán kívül ki lehetek én. Mégis tegezlek és a neveden szólítlak, hiszen jóval fiatalabb vagy tőlem; az utónevedet pedig abból a könyvből puskáztam ki, amelyet alig két hete kaptál a barátnődtől a névnapodra és a 18. szülinapodra. Ez a könyv most az enyém. Te is tudod, hogy József Attila minden versét és versfordítását tartalmazza. Kékesfekete borítójáról a költő szigorú, tiszta tekintete néz vissza az olvasóra. A pozsonyi antikváriumban bukkantam rá, ahová minden bizonnyal Te vitted el; ahelyett, hogy e könyv könyvespolcod ékessége maradt volna. Sajnálom amit tettél, mert gyerekkorom óta tisztelem a verset. Igaz, iskolás koromban nem mindig a versek legjavát tanították nekünk, némelyikük mégis belém ivódott. Hol zakatoltak, hol daloltak bennem a versek, hol az anyanyelvem szeretétét és így a gerincet is erősítették bennem. Különösen, amikor ráleltem bennük a szép és igaz szavakra. A vers azóta sokszor lett segítőm, néha megmentőm is. Amikor például ebből a szerkesztőségből alig huszonéves fejjel, de már Zoltán fiam apjaként - politikailag alkalmatlannak minősítve - az utcára kerültem, akkor verseket mondtam magamban. Később, miután a feleségemtől is elváltam, szomorúan vagy éppenséggel új'szerelemre lobbanva mindegyre verseket mondtam. És volt, hogy betegen is a versek biztattak. Nemcsak úgy, hogy értelmes, szép rendjükbe merülhettem a körülményeim vagy a magam kuszasága elől. Hanem úgy is, hogy bizonyították: van szép világ, van értelmes élet, van tiszta szerelem. És a versek megértettek s együttéreztek velem. Megértett engem és együtt érzett velem egy ember, akit sohase ismertem: a költő. És én is együttérezhettem vele. Bízom benne, hogy nem vitted volna el az antikváriumba az általam ott meglelt József Attila kötetet, ha például beleolvastál volna a jeles költő Ringatójába, mint magam: „Holott náddal ringat, holott csobogással, kékellő derűvel, tavi csókolással." Elvégre voltál már ingó nádas szélén, csobbanó vízben, még ha nem is fogalmaztad meg, amit ott érzékeltél. Én is csak azért csupaszítottam le ezt az egy-két sort, hogy megmutassam: Tiéd is ez a vers! Ilyen egyszerű, ilyen mindenTemplom épül Ajnácskön 1990. IX. 28. A gyöngéd forradalom megteremtette a feltételeket a vallásgyakorláshoz. Különösen örül ennek a lakosság azon rétege, melyet a pártállam hegemóniája évtizedeken át lelki sivárságra kárhoztatott. Az elmúlt években tabunak vagy méginkább ideológiai szentségtörésnek számított a templomépítésnek még a gondolata is. Pedig sok helyen nem volt hol összejönniük a hívőknek, többször felmerült jogos igényük, de szélmalomharcnak számított minden próbálkozás, süket fülekre találtak a funkcionáriusok körében. Ajnácskön, ebben az 1600 lelket számláló gömöri nagyközségben egy sor hasznos létesítmény, művelődési ház, orvosi rendelő, vendéglő, sportközpont épült a szocialista építés évtizedeiben, de templomról hallani sem akartak sem a járási sem a helyi vezetők. A katolikusok jobb híján egy volt családi házból imaházzá alakított épületben tudtak csak istentiszteleteket tartani. Bár a gondolat év elejétől érlelődött a hívőkben, csak a pápai látogatás után jutottak arra a szilárd elhatározásra, hogy ha kell, önerőből és közadakozásból, de végre felépítik a hiányzó templomot. Nem sokkal később egy intézőbizottság alakult, melynek élén Hunyák József áll. Mindennapjai azóta egybefolynak a templomépítés problémáinak megoldásával. A további részleteket már tőle tudtam meg: - Kezdettől azzal a meggyőződéssel álltunk a dologhoz, hogy most végre sikerülni fog tervünket megvalósítani. Meglátogattuk Čarnogurský és Mikloško urakat, majd püspökünket, Eduard Kojnokot is. Szívélyesen fogadtak és elismerően szóltak kezdeményezésünkről, anyagi segítséget azonban ők sem tudtak ígérni. Biztattak, hogy csak kezdjük el minél előbb, ők is garantálják, hogy nem marad tető nélkül az épület. így nem marad más hátra, mint közadakozásból előteremteni az induláshoz szükséges tőkét, ami előzetes számításaink szerint fél millió korona lenne. A további fejtörést az okozta, hol építsünk és milyen megoldású legyen az építmény. Elfogadható helynek csak a kultúrházzal szembeni térséget tartjuk, csakhogy ott három családi ház áll. Tervünket egyeztettük a nemzeti bizottsággal és az érintett lakosokkal. Az építészeti megoldást illetően Szlovákgyarmaton találtunk egy épülőben lévő templomot, mely a mi elképzeléseinknek is megfelelne. Ha minden jól megy, olyan, vagy legalábbis ahhoz hasonló lesz a mi önerőből épülő templomunk is. A lakosok izgatottan várják az építkezés megkezdését. Sokan már sürgetik a pénzgyűjtést, mert hisz tudják, pénz nélkül nem lehet hozzákezdeni. A bankszámla már ugyan megnyílt, de még mindig csak a szimbolikus első betét van rajta, mert bármennyire is nevetséges, a banknak nincs elegendő csekknyomtatványa. Hitben és reményben élnek Ajnácskön az emberek. Remélik, hogy hamarosan lesz nyomtatvány és pénz is a számlán, hiszik, hogy még az idén leteszik az alapkövet és 1992-re felépül a templom. POLGÁRI LÁSZLÓ Marikának