Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-18 / 219. szám, kedd

AZ ERŐS KÖZTÁRSASÁGOK ALAPJA A SZILÁRD FÖDERÁCIÓ (Folytatás az 1. oldalról) tette: egyetért azzal, hogy az erős köztársaságok alapja az erős föde­ráció. Majd a szélsőséges szlovák nacionalista megnyilvánulásokat vette célba, amelyek egyebek közt kiváltják a magyar kisebbség véde­kező nacionalizmusát. Elítélte a szlovák nemzeti kérdés múlt szá­zadi felfogásnak megfelelő kezelé­sét, továbbá a szlovák problémák külföldről, emigrációs körökből su­galmazott megoldásának szorgal­mazását. Visszautasította az egyes szlovák körök részéről történő cseh­ellenes hangulatkeltést. Egyebek közt kifogásolta, hogy nálunk bün­tetlenül terjeszthetik a fasiszta esz­méket. Felszólalását hatalmas taps­sal jutalmazták. A Szlovák Nemzeti Párt több kép­viselője elutasította Ján Mlynárik né­zeteit, s amikor Víťazoslav Móric jelentkezett szólásra, a Polgári Fó­rum képviselőinek többsége elhagy­ta az üléstermet. Velük együtt töb­ben a magyarok közül is kivonultak. Az SZNP egy képviselője a kivonu­lást a sovinizmus megnyilvánulásá­nak minősítette.. Világi Oszkár erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy nem a kivonulás minősíthető sovi­nizmusnak, hanem az, ami egyes újságokban olvasható. A kivonulás oka, ahogy a Polgári Fórum egyik képviselője az SZNP elnökének beszéde után kijelentette, az volt, hogy nem kívántak jelen lenni annak az embernek a beszé­dén, aki Rózsahegyen a szlovák állam kikiáltását kezdeményezte. Ezt Víťazoslav Móric azonnal visz­szautasitotta, mondván, hogy ő csu­pán a szlovák törvényeknek a föde­rációs törvényekkel szembeni első­ségét kívánta. Érvelését derültség fogadta. Jirí Rumi azt jegyezte meg, nem az a fontos, ki mit hirdet, hanem az, hogy ki mit cselekszik. Az SZNP képviselői ezután megvádol­ták Ján Mlynárikot, hogy ő az, aki viszályt kelt a cseh és a szlovák nemzet közt. A vita végén jóváhagyták a gaz­dasági reform forgatókönyvével kapcsolatos parlamenti határoza­tot SOMOGYI MÁTYÁS Nagy lehetőségek korszaka nyílt (Folytatás az 1. oldalról) hogy a nép megértse az emberi szabadságnak azt az oldalát, ame­lyet az egyház testesít meg. Ki­emelte az egyéni hit jelentőségét a mindennapi életben. A továbbiak során a brit kormány­fő tisztelgett a szabadságért elesett hősök emléke előtt. Ezután a prágai vár udvarán Vác­lav Havel köztársasági elnök üdvö­zölte őt. Az ünnepélyes fogadásra felsorakozott a várőrség díszegysé­ge A brit kormányfő tiszteletére Vác­iad Havel és felesége a Rudolf­galériában díszebédet adott. Ezen részt vett Marián Čalfa, a szövetsé­gi kormány elnöke és a politikai élet további vezető személyiségei. Az ebédet megelőzően Václav Havel és Margaret Thatcher pohárköszöntőt mondott. „Amikor ez év márciusában láto­gatásra érkeztem önökhöz - mon­dotta egyebek közt Václav Havel -, új lehetőségek korszaka nyílt. Most elérkezett a konkrét tettek ideje. Bí­zom abban, hogy az ön látogatása új lehetőségeket teremt a kereskedel­mi és gazdasági együttműködéshez, és lehetővé teszi, hogy Cseh-Szlová­kia fokozatosan megnyíljon a brit beruházások előtt. Különösen érté­kesnek tartom az ön tapasztalatait a privatizálás terén, melynek kulcs­fontosságú jelentőségét mi is tuda­tosítjuk." „Ez a század valóban figyelemre­méltó volt. Látta a kommunizmus és a nácizmus felemelkedését s buká­sát. Az önök országa átélte mindket­tőt, és hozzájárult vereségükhöz. Az emberi szellem megdöntötte ezeket a rendszereket, s újra diadalmasko­dik a szabadság és az igazságosság - mondotta pohárköszöntőjében a brit miniszterelnök. A délutáni órákban Václav Havel dol­gozószobájában megbeszélésre került sor elnökünk és Margaret Thatcher kö­zött. Pont a „színházügy" végére Az elmúlt hetekben többször foglalkoztunk a Komáromi Jókai Színház körül kialakult helyzettel. Ugy látszik - és ez örömünkre szolgál -, sikerült megegyezésre jutni a vitás kérdésekben. Ennek egyik bizonyítéka az alábbi dokumentum, mely tegnap érkezett szerkesztőségünkbe. KÖZÖS NYILATKOZAT 1990. szeptember 13-án, csütörtökön, a Komáromi Jókai Színházban találkozott egymással a Jókai Színház, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság és a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság küldöttsége. A munkaértekezlet természetes folytatása volt azoknak a jó kapcsola­toknak, amelyek hosszabb idő óta jellemzik a három tárgyaló fél viszonyát. A felek a mostani értekezleten koncepciózus, együttműködési és vagyonjogi kérdésekről tárgyaltak. Minden vitás kérdésben sikerült megegyezésre jutni. A tárgyalás első harmadában a vagyonjogi kérdéseket rendezték eredményesen. A továbbiakban a Komáromi Jókai Színház és a városi művelődési központ együttműködésének feltételeit rögzítették. Végezetül a tárgyaló felek megállapodtak a hosszú távú együttműködés koncepciójában. Zárszóként a színház igazgatója hangsúlyozta, hogy a színház továbbra is nyitott bármilyen professzionális rendezvény fogadására. Szívesen fogad komolyzenei, balett- és operaelőadásokat is. Vége­zetül Beke Sándor megkérte a város és a járás vezetőit, hogy minden felmerülő problémát közvetlen tárgyalással oldjanak meg, elkerülve ezzel esetleges félreértéseket és megelőzendő álhírek terjedését. Beke Sándor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója Filkó József, Pásztor István, a járási nemzeti a városi nemzeti bizottság elnöke bizottság elnöke NEZETEK KÖLCSÖNÖS EGYEZTETÉSE A magyar külügyminiszter találkozója az NYEE és az FMK képviselőivel (ČSTK) - Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság külügyminisztere tegnap ta­lálkozott az NYEE és az FMK mozgalom képviselőivel. A találkozóról a ČSTK az alábbi közleményt adta ki: Fedor Gál, Juraj Fiamik és Peter Zajac, a Nyilvánosság az Erőszak ellen képviselői a bratislavai Mozart Házban fogadták Jeszenszky urat, a Magyar Köz­társaság külügyminiszterét és kíséretét. Az egyórás beszélgetésen főleg nemzeti­ségi kérdésekkel és a két fél értelmezésé­nek magyarázatával foglalkoztak. Az NYEE képviselői ezzel összefüggésben élőijáróban emlékeztettek arra, e problé­makör megtárgyalásának szüksége arról tanúskodik, hogy a két ország közti ter­mészetes gazdasági, kulturális kapcsola­tok egyelőre nem újultak meg és nem működnek. Megmagyarázták, hogy az NYEE három síkon értelmezi a nemzeti­ségi problémát, mégpedig a szlovákiai kisebbségek, a szlovákokkal való együtt­élésük és a külföldön élő szlovák nemzeti kisebbségek problémájaként. A magyar vendégek kiemelten érdeklődtek a nyelv­törvény iránt. A nyelvtörvénnyel kapcsolat­ban az NYEE egyértelmű állásfoglalása: ennek a törvénynek Szlovákia egész terü­letén biztonságérzetet kell szavatolnia a szlovák nyelv minden használójának, összhangban kell állnia a nemzetközi nor­mákkal, és hátrányosan nem különböztet­heti meg a nemzeti kisebbségeket. A ma­gyar miniszter ezzel összefüggésben ki­fejezésre juttatta az olyan szlovákiai poli­tikai erőkkel kapcsolatos aggodalmat, amelyek eltérő álláspontra helyezkednek. Megemlítette e problémakör megközelíté­sének néhány európai példáját. Ennek során a két félnek eltérő nézetei is voltak. Az NYEE képviselői figyelmeztettek az „itt és ma" helyzetére, amely történelmi­leg sajátos jellegű. Hangsúlyozták, moz­Isten segedelmével (Munkatársunktól) - A Ján Sokol nagyszombati érsek celebrálta hálaadó szentmisével kezdődött tegnap Pozsony­ban a Ladislav Dérer Kórház és Rendelő­intézetben a Notre Dame apácarend ala­pította egészségügyi szakközépiskola ün­nepélyes tanévnyitója. -Azt hiszem, mindannyian tudatosít­juk e történelmi pillanat komolyságát és fontosságát, mindannyian tudatosítjuk a felelősséget is azért, amit elkezdtünk szervezni és ami itt, most kezdetét veszi. Nagy feladat, melyet magunkra vállaltunk, de éppen azért jöttünk össze, hogy Isten segedelmével vágjunk neki - mondta be­vezetőjében az érsek atya, majd felszólí­totta a jelenlevő tanárokat: tegyenek meg mindent, hogy a diákokból jó szakem­berek váljanak, de ne feledkezzenek meg a lelkük istápolásáról sem. Lehet valaki jó szakember, de ha nincs lelke, akkor az katasztrofális - hangsúlyozta. A szentmisét követő beszédében Ján Čarnogurský az SZK kormányának alel­nöke kiemelte: nem felejtjük el, hogy az egyházi iskolák újranyitásának lehetősé­ge, egyáltalán a mai egyház nemcsak a forradalomnak köszönhető, hanem azoknak az egyházi személyeknek, illetve laikusoknak is, akik az elnyomás éveiben megőrizték, ápolták hitüket, a keresztény erkölcsiséget. (kajó) Nem látunk okot a Németországtól való félelemre (Folytatás az 1. oldalról) A sajtóértekezlet további részé­ben Michael Žantovský az újságírók kérdéseire válaszolt. A Cseh-Szlovákia és Lengyelor­szág közti határforgalom felszabadí­tásáról egyebek közt elmondta, hogy októberben kerül rá sor. Van még 14 nap arra, hogy a két fél a részletekben megegyezzen. A francia köztársasági elnök po­zsonyi fogadásának procedurális kérdéseiről elmondta, hogy történtek ugyan bizonyos protokolláris nézet­eltérések, ez azonban végső soron természetes, hiszen a novemberi forradalom óta ez volt az első állam­fői látogatás Pozsonyban, és a szlo­vákoknak a protokoll nagyon sok­szor bonyolult részleteit még tanul­niuk kell, akárcsak nekik maguknak. Németország közelgő egyesíté­sével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Václav Havel köztársasági el­nök e kérdésről számtalanszor véle­ményt nyilvánított. „Üdvözöljük az egyesítést, és nem látunk okot a na­gyobb Németországtól való félelem­re; úgy gondoljuk, hogy nem az állam nagysága a fontos, hanem az ország társadalmi rendszere." A hadsereg november 17-e körüli tevékenységére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a múlt héten szere­pének kivizsgálására bizottság ala­kult, s mivel Jiŕí Kŕižan, a köztársa­sági elnök tanácsadója a hét máso­dik felében szolgálati úton volt, sem­mi konkrétat nem tud mondani. Arra a kérdésre: miként értékelhe­tők azok a hírek, hogy a Szovjetu­nióban katonai hatalomátvétel kö­vetkezhet be, azt válaszolta: „Csu­pán azt tudjuk, amit a szovjet kor­mány közölt, Moszkva környékén sor került bizonyos hadgyakorlatok­ra, amelyet szokásosnak minősítet­tek, és később a közvélemény meg­nyugtatására leállítottak. Mi ezt mint hivatalos álláspontot elfogadjuk." galmuknak megfelelő áttekintése van az európai realitásról, s így síkra szállhat olyan megoldásért, amely megfelel az európai normáknak. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomnak célja rátalál­ni olyan bázisra, amelyről tárgyilagosan és türelmesen kiindulhatunk. Emlékeztet­tek arra, hogy a nemzetiségileg vegyes­lakta területeken felgyülemlettek a problé­mák és a siker előfeltétele e feszültség keletkezési mechanizmusának megérté­se. A magyar miniszter örömmel fogadta javaslatukat, hogy e kérdések szocioló­giai kutatásában vegyenek részt magyar szakemberek is, és megerősítette ered­ményeik magyarországi közzétételének hasznosságát. A találkozó zárórészében Jeszenszky úr ismertette a Magyar De­mokrata Fórum politikáját és szándékát fejleszteni az aktív kapcsolatokat Európa demokratikus erőivel. Az NYEE képviselői végül hangsúlyozták, e pillanatban főleg a problémák terjedelmének és mélységé­nek megértésére és a közmegegyezésre kell törekedni. Új fejezetet nyissunk kapcsolatainkban (Folytatás az 1. oldalról) tűdták eloszlatni és teljes mértékben még a szélesebb körű társadalmi érintkezés sem tudja feloldani. Arra van szükség, hogy valójában új feje­zetet nyissunk kapcsolatainkban. El kell kezdeni - a nemcsak a két ország viszonylatában, hanem egész Kelet-Európában - az új tar­talmú állampolgári nevelést. Egy egész sor új tankönyv kell, ezekben a tankönyvekben pedig az legyen a közös törekvés, hogy a sorsközös­ségekben élő nemzetek megtanul­ják a megértést. A két fél folytatni kívánja a magas szintű tárgyalásokat, s erről most Pozsonyban nemcsak általánosan állapodtak meg, hanem a magyar külügyminiszter ismét megerősítette a szlovák vezetőknek tett korábbi meghívást. Ennek eredményeként várható, hogy a közeljövőben Buda­pestre látogat Vladimír Mečiar szlo­vák miniszterelnök és František Mikloško, az SZNT elnöke. A tárgyalások során egyetértettek abban, hogy ki kell terjeszteni a köl­csönös megismerés folyamatát, ezért mindkét kormány támogatja, hogy újságírók, parlamenti képvise­lők, pártok képviselői látogassanak egymáshoz, de e látogatások ne csak formálisak legyenek, mint a múltban, hanem érdemi véle­ménycserét folytassanak. A nemzetiségi politikát illetően a magyar diplomácia vezetője fon­tosnak tartotta kiemelni, hogy Meči­ar kormányfő megerősítette: a szlo­vák kormány a Szlovákiában élő RONALD REAGAN volt amerikai elnök, aki szombat óta feleségével együtt a Szovjetunióban tartózkodik, Mihail Gorbacsov személyes meghí­vására, tegnap találkozott vendéglá­tójával és beszédet mondott a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának külügyi bizottságában. Az amerikai vendé­get fogadta Anatolij Lukjanov, a szovjet parlament elnöke is. II. JÁNOS PÁL PÁPA Castel Gondolfo-i nyári rezidenciáján teg­nap magánlátogatáson fogadta An­tall József magyar miniszterelnököt. Egyebek között megtárgyalták a pá­pa jövő év augusztus derekára ese­dékes magyarországi látogatását. JAPÁNBA ÉRKEZETT Vladimír Dlouhý szövetségi gazdasági mi­niszter. Tegnap tanácskozott a gaz­dasági tervezés kormányhivatalá­nak vezető munkatársaival s az ANK export-import bank vezető képvise­lőivel. Walesa és az elnöki poszt (ČSTK) - Lech Walesa, a Szoli­daritás elnöke tegnap Gdanskban hivatalosan bejelentetté, hogy jelöli magát a Lengyel Köztársaság elnö­kének posztjára. Mint mondotta a Lengyel Rádiónak adott nyilatko­zatában, győzelmével számol, de a reform megvalósításának nehéz­ségei miatt az elnöki tiszttel járó feladatok teljesítéséhez szükséges­nek tartja azt, hogy megnyerje a len­gyel választók legalább 80 százalé­kának támogatását. kisebbségek kérdését az európai normákkal összhangban kívánja rendezni. Jeszenszky Géza ezt úgy éreztelmezte, hogy figyelembe kell venni azon európai országok ta­pasztalatait, ahol jelentős kisebbsé­gek élnek. A másik lényeges megállapítása az volt, minden tárgyalópartnere hangsúlyozta; a szlovákiai kisebb­ségek helyzetében olyan rendezés­re van szükség, amely ténylegesen javítaná a helyzetüket. Válaszként Jeszenszky Géza is megerősítette hogy a magyar kormány hasonló­képpen kíván eljárni a Magyarorszá­gon élő szlovákok viszonylatában, a magyar kormány nemcsak elfo­gadja a szlovák segítséget, hanem kéri is azt. Már tanítanak Magyaror­szágon Szlovákiából érkezett peda­gógusok, s a számukat még növelni akarják. Budapest szeretné, ha pél­dául szlovák lelkészek is érkezné­nek oda. Ugyancsak szeretné, ha Békéscsabán egy szlovák kulturális központ nyílna. Megkérdezték a külügyminisztert, hogy a magyar sajtóban megjelent cikkek a nemzetiségi kérdésről tükrö­zik-e a magyar kormány álláspont­ját. A válasz: a magyar sajtó nem a magyar kormány véleményét tük­rözi, hiszen majd minden lap függet­lennek tekinti magát, de egyik sem hirdeti magát a kormányhoz közelál­lónak. Ezért a nemzetiségi kérdés megítélésében a magyar kormány hivatalos dokumentumai a mérvadó­ak. Ugyancsak kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy szerinte sem a szlo­vák kormánynak, sem a szlovák közvéleménynek nincs elég infor­mációja arról, hogy Magyarország a határok tiszteletben tartására tö­rekszik. Emlékezhetünk, az utóbbi napokban sok szóbeszéd tárgya volt az a téma, s Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar veze­tők ezzel kapcsolatos nyilatkozatait félreértették, félremagyarázták. (-nák) A magyar vendéget a sajtótájé­koztató előtt fogadta František Mik­loško, az SZNT elnöke, Vladimír Mečiar, szlovák kormányfő. Jelen volt Milan Kňažko miniszter és a két ország nagykövete: Barity Miklós és Rudolf Chmel. Közeledés Szöulhoz (ČSTK) - A Johnap dél-koreai hírügynökség tegnap bejelentette, hogy a Szovjetunió és Dél-Korea szeptember végén közölni fogja a két ország diplomáciai kapcsolatai felvételének ütemtervét. Erre New Yorkban az ENSZ-közgyűlés alkal­mából kerül sor. A hírügynökség dél-koreai kormánykörökre hivat­kozva azt is közölte, hogy szeptem­ber 23-25-én Moszkvában a két ország képviselői egyezményt köt­nek a gazdasági és műszaki együtt­működésről. A szovjet kőolajról (ČSTK) - Václav Valeš, a CSSZSZK kormányának alelnöke tegnap Moszkvába érkezett, ahol a szovjet és az orosz kormány ma­gas rangú képviselőivel tárgyalá­sokat folytat kölcsönös gazdasági kapcsolatainkról, elsősorban a szov­jet kőolaj szállításáról. Az EK külügyminiszterei Irakról (Folytatás az 1. oldalról) hogy Bush az egész világ diktátora akar lenni. A kuvaiti diplomáciai missziók el­leni támadásokért a Szovjetunió is élesen elítélte Irakot. A szovjet külü­gyi szóvivő a nemzetközi jog szem­pontjából megengedhetetlennek mi­nősítette a megszállók lépéseit, az­zal vádolva őket, hogy lábbal tapos­sák az országok közti civilizált kap­csolatok normáit és tovább súlyosít­ják az öbölbeli helyzetet. Mihail Gorbacsov szovjet állam­fő vasárnap este telefonbeszélge­tést folytatott Francois Mitterrand francia elnökkel az öbölbeli helyzet­ről. Mindketten elítélték a francia nagykövetség elleni iraki támadást és azt a tényt, hogy elhurcoltak há­rom francia állampolgárt. A TASZSZ hírügynökség a telefonbeszélgetés­ről szóló hírében megállapította, meg­erősítést nyert, hogy a Szovjetunió és Franciaország nézetei azonosak mindenekelőtt abban, hogy haladék­talanul és teljes mértékben eleget kell tenni a Biztonsági Tanács hatá­rozatainak. A kuvaiti nagykövetsége elleni tá­madásra válaszként Párizs kiutasí­totta az iraki nagykövetség katonai missziójának 29 munkatársát, az ira­ki hírszerzés állítólagos tagjait. A döntést szombaton jelentette be Mitterrand elnök, s vasárnap este a kiutasítottak már el is utaztak Pá­rizsból Ammanba. Moszkvában tegnap befejezte tárgyalását a szovjet és a szaúdi külügyminiszter. Sevardnadze és Szaúd ibn Fejszál előzetesen meg­egyezett a két ország közti diplomá­ciai kapcsolatok helyreállításában. Mint ismeretes, Irán szintén elítél­te Kuvait lerohanását, bár időközben felújította kapcsolatait Irakkal. En­nek, az öbölbeli válsághoz való fele­más viszonynak a következménye az is, hogy az iráni parlament közel kétharmada az „iszlám első számú ellenségének" minősítette az Egye­sült Államokat és jóváhagyta Ali Khamenei ajatollahnak az ország legfelsőbb vezetőjének felhívását az USA elleni „szent háborúra". ÚJ SZÚ 2 1990. IX. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents