Új Szó, 1990. szeptember (43. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-17 / 218. szám, hétfő

Hétfő, 1990. szeptember 17. • • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 218. szám A helyi szervezetek döntenek Prágában összeült a Polgári Fórum közgyűlése • A tanácskozáson részt vett Václav Havel köztársasági elnök is Mai számunkban: Néptribun? Elnök? ... Gierek nekem köszönheti felemelkedését, sőt bukását is"... (3. oldal) Füstölgések a dohánygyárban A szállító fél röviden azzal magyarázta viselkedését, hogy a környezetszennyező gyártást végleg beszüntette... (4. oldal) Beszélfíetünk-e magyarul holnap is? ... Nyelvtörvény mindenképpen kell, hiszen Franciaország­nak is van ilyen törvénye - érvelnek a szlovák nacionalisták, ám egy szót sem szólnak arról, milyen rendelkezéseket tartalmaz a francia nyelvtörvény. (5. oldal) Szovjet javaslat (ČSTK) - Neves személyiségek részvételével szombaton Prágában összeült a Polgári Fórum közgyűlése. A cseh és a morvaországi, valamint a sziléziai küldöttek szívélyesen köszöntötték Václav Havel köztársasági elnököt, valamint Zdenék Jičínskýt, a Szövetségi Gyűlés alelnökét, Jirí Dienstbiert, a szövetségi kormány alelnökét, külügymi­nisztert, Dagmar Burešovát, a Cseh Nemzeti Tanács elnökét és Petr Pithartot, a cseh kormány elnökét. A Nyilvánosság az Erőszak Ellent Fedor Gál képviselte a tanácskozáson. Václav Havel beszédében leszö­gezte, részvétele a tanácskozáson nem azt jelenti, hogy be szeretne avatkozni a Fórum munkájába. Meg akarta azonban osztani észrevétele­it a résztvevőkkel. Annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a Polgári Fórum olyan rögtönzött forradalmi alakulat volt, amely a totalitárius ha­talom ellensúlyozására keletkezett. Eleinte úgy vélekedett, hogy csak átmeneti alakulatról van szó, mivel előbb-utóbb gondok merülnek fel identitásával kapcsolatban, és a Polgári Fórum természetes úton megszűnik. Tévedtem - állapította meg - a mozgalomnak politikai erő­ként kell részt vennie a választáso­don. Még legalább két évig léteznie kell, egészen a következő parla­menti választásokig. Tisztázni kell azonban, hogy mozgalom vagy pe­dig politikai párt lesz-e. Én, aki nem akartam, hogy politikai párt legyen, most tudatosítom, hogy a Fórumnak a szilárd politikai vezetés hiányzik leginkább. A közeledő helyhatósági válasz­tásokkal kapcsolatban leszögezte, hogy háttérbe kell szorítani a pártos­ság elvét, és kiemelni a személyisé­geket. Szerintem nincsen akadálya annak - mondotta az elnök -, hogy a községekben a Polgári Fórum he­lyi koalíciókat alakítson más pártok­kal, olyan emberekkel, akik dolgozni akarnak és a múltjuk tiszta. Ezért Václav Havel véleménye szerint a választási kampányban nem arra kell törekedni, hogy a Polgári Fórum mint párt megnyerje a választáso­kat, hanem arra, hogy a legalkalma­sabb emberek kerüljenek az elöljá­róságokba. Petr Pithart tájékoztatta a részt­vevőket a Polgári Fórum választási programjának teljesítéséről, miköz­ben elsősorban a cseh és szlovák viszonnyal, valamint a gazdasági re­(Folytatás a 2. oldalon) Németország legyen a BT hatodik állandó tagja k szlovák-magyar tárgyalások Pozsonyban Jeszenszky Géza nyilatkozata: „Félremagyarázták szavaimat..." (ČSTK) - Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter, aki ma kezd tárgyalásokat Pozsonyban a Szlovák Köztársaság vezetőivel, elutazása elótt nyilatkozatot adott a Budapesten akkreditált csehszlovák újság­íróknak. Kifejtette, szükségesnek tartja a közvetlen kapcsolatfelvételt Szlovákia képviselőivel, mivel első kézből akarja megismerni a szlovák vezetés véleményét.. Erre eddig nem volt lehetősége - a Ján Čarno­gurskýval megtartott rövid találkozótól eltekintve. (ČSTK) - Az egyesítés után Né­metország lehetne az ENSZ Bizton­sági Tanácsának hatodik állandó tagja - jelentette ki a Bild am Sonn­tag napilapnak adott interjújában Nyikolaj Portugalov, a szovjet ál­lamfő német kérdésekben illetékes tanácsadója. Portugalov szerint az Egyesült Németországnak „ modern nagyhatalomként" kellene vissza­térnie a világpolitikába. A tanácsa­dónak meggyőződése, hogy erre a lépésre az egyesülés után hama­rosan sor kerül, s csaknem egyhan­gúlag hagyják majd jóvá. Indoklása szerint szükség van Németország segítségére a válsághelyzetek meg­oldásában. Gorbacsov tanácsadója hangsúlyozta, hogy Németország jelentős gazdasági potenciállal ren­delkezik, s ez globális mértékben az egyik legfontosabb országgá teszi, másrészt pedig a híd szerepét tölt­heti be Kelet és Nyugat között. James Baker amerikai külügymi­niszter, aki szombaton az NSZK­ban tárgyalt, szintén megerősítette, a Szovjetunió valóban azt javasolja, hogy Németország a BT állandó tagjává váljon. „Úgy vélem az ilyen javaslatokat az ENSZ-nek és Biz­tonsági Tanácsának kell megvitat­nia" - tette hozzá. Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter kijelentet­te, hogy nem az NSZK állt elő ezzel a javaslattal, de értésre adta, Bonn­ban odafigyelnek Moszkva kezde­ményezésére. Az NSZK 3,3 milliárd mátkával járul hozzá a perzsa-öbölbeli válság költségeihez Jeszenszky Géza a közelmúltban Prágában járt, s mint elmondotta, ottani szavait félremagyarázták. „Feltették nekem azt a kényes kér­dést, Magyarország elismeri-e Régiók Európája Kereszténydemokrata és néppárti kerekasztal-tanácskozás Pozsonyban • Az új kezdeményezés elnöke Carlo Bernini olasz közlekedési miniszter (ČSTK) - Nyolc európai ország ke­reszténydemokrata és néppártjainak kép­viselői tegnap Pozsonyban kerekasztal­tanácskozáson vettek részt. Ján Čarno­gurský, a kereszténydemokrata mozga­lom elnöke és a Szlovák Köztársaság kormányának első elnökhelyettese meg­nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a régiók Európájára vonatkozó elképzelé­sek a kereszténydemokrácia értékeiből indulnak ki. Az európai integráció nem akarja csorbítani az egyes államok jogait, megszüntetni az önkormányzatokat, ha­nem éppen ellenkezőleg a közös szervek segítségével, a politika egybehangolásá­val nézetazonosságot akar teremteni a régiók közeledését elősegítő fontos kér­désekben. Carlo Bernini, az olasz Keresztény­demokrata Párt képviselője, közlekedési miniszter emlékeztetett arra, a közelmúlt­ban még elképzelhetetlen lett volna, hogy a kereszténydemokrata és a keresztény­szocialista pártok Pozsonyban találkoz­zanak. Napjainkban ezeknek a pártoknak mindenekelőtt a regionális problémák megoldására kell törekedniük, s be kell kapcsolódniuk az európai integrációs fo­lyamatokba. Josef Riegler osztrák alkan­cellár az Osztrák Néppárt nevében hang­súlyozta, olyan szilárd Európára van szükségünk, amely minden régió, nemzet és kultúra számára szavatolja az identi­tást. A kerekasztal résztvevői, Pozsonyi deklaráció címmel, nyilatkozatot fogad­tak el, amely összegezi az új európai kezdeményezés első találkozójának eredményeit. A tanácskozás után megtartott sajtóér­tekezleten elmondták, hogy az új kezde­ményezés székhelye Bécs lesz, elnökévé Carlo Bernini olasz közlekedési minisztert választották meg. Amint Bernini hangsú­lyozta, az új kezdeményezés teret teremt a közép-európai országok integrációs fo­lyamatához és regionális együttműködé­séhez. Feladata lesz az emberi jogok és szabadságjogok, a béke és a demokrácia megtartásának ellenőrzése, hogy Európa térképén már sohase tűnjenek fel centra­lista uralkodó rendszerű országok. a Trianoni Szerződést, s hogy azu­tán is elismerné-e a szlovák-ma­gyar határt, ha Szlovákia önállóvá válna. Kezdetben ezt a kérdést any­nyira hipotetikusnak tartottam, hogy nem is akartam rá válaszolni. Más­részt viszont azt szerettem volna, ha a sajtókonferencia felszabadult lég­körben zajlik, s ezért kértem, hogy válaszomat ne tekintsék szenzáció­nak, és kijelentettem: Magyarország nem ismeri el a Trianoni Szerződést, mert már nem érvényes. A párizsi békeszerződésekből kell kiindul­nunk (1947). Ehhez még fűztem né­(Folytatás a 2. oldalon) Szovjet és olasz javaslatok a közel-keleti rendezésre • Párizs csapatokat küldött az Öbölbe (ČSTK) - A perzsa-öbölbeli vál­sággal kapcsolatban rengeteg eseményre került sor a hét végén. A hírügynökségek a legnagyobb terjedelemben a nyugatnémet­amerikai megállapodással, a Biz­tonsági Tanács határozatával, Pá­rizs válaszlépéseivel, valamint a szovjet-olasz tárgyalások ered­ményeivel foglalkoztak. A bonni kormány 3,3 milliárd már­kával járul hozzá az USA és szövet­ségesei öbölbeli manővereinek fi­nanszírozásához - jelentette be szombaton Helmut Kohl kancellár, miután befejezte tárgyalásait James Baker amerikai külügyminiszterrel. Washington leggazdagabb európai szövetségese közvetlenül 1,6 mil­liárd márkát bocsát az USA rendel­kezésére, ennek keretében vegyi tá­madás elleni felszerelést, berende­zéseket szállít, s ide sorolható a csapatszállításhoz való hozzájáru­lás is. További 1,3 milliárd márkás segélyben részesíti Egyiptomot, Jor­(Folytatás a 2. oldalon) Megbízható partnerekkel Ülést tartott az Együttélés Központi Ügyvivői Testülete • Fuksz Sándor az új vezető titkár e Napirenden a Simonyi Alapítvány és a történelmi emlékbizottság 0 Elítélik a „himnusz-ügy" körüli hisztériát (Munkatársunktól) - Losoncon, a Csemadok székházában a helyha­tósági választásokra való felkészülés jegyében tartotta ülését az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Ügyvivői Testülete. A novem­beri feladatokból adódóan a fő napirendi pontok egyike épp a dr. Szabó Rezső által ismertetett helyhatósági választásokról szóló törvény volt. Tanácskozott az MKPM Szóvivői Testülete Értelmes választási szövetségeket! Heves vita a helyhatósági választások ürügyén e Egy félresikerült felhívás utózöngéi e A vezetőség - ha elszakadt a tömegektől... (Munkatársunktól) - Már 220 he­lyi csoportja működik a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalomnak, hallottuk a szombati - egyébként második - szóvivői értekezletük leg­elején. Legalábbis ennyi település­ről küldték meg a bejegyzésről ta­núskodó nyilvántartási lapot a Köz­ponti Ügyvivői Testületnek. Ezek mi­hamarabbi beküldése azért fontos, mert a helyhatósági választások ide­jén a járási választási bizottságokba azok a pártok vagy politikai mozgal­mak kerülhetnek, amelyek járáson­ként legalább a községek egyhar­madában állítanak jelölteket. E bevezető is jelzi, hogy a no­vemberi helyhatósági választások­kal kapcsolatos kérdések megvitatá­sa indokolta a szombati tanácsko­zás összehívását. A szóvivői testület megbeszélése az általános tudniva­lók ismertetése után heves vitába torkollott, bár az értekezlet nyitófo­hászában dr. Püspöki Nagy Péter független főtanácsadó a vitás kér­dés elkerülését tűzte ki célul. Azon­ban úgy tűnik, a gondok túl nagyok ahhoz, hogy a vita nyugodt, békés maradhatott volna. így aztán aligha unatkoztak a vendégek, köztük Bo­(Folytatás a 2. oldalon) Bevezetőben Duray Miklós, a mozgalom elnöke értékelte az el­múlt időszakban végzett tevékeny­séget. Részletesen szólt az ország­ban kialakult politikai erőviszonyok­ról, az illetékességi vitáról, s az eb­ből adódó szlovák-cseh kapcsola­tok változásáról. Elemezte az egyes politikai pártoknak a nemzetiségi kérdéshez való viszonyulását, ezzel összefüggésben pedig az Együtt­élés helyzetét, lehetőségeit és ter­mészetesen álláspontját. A kormány képviselőivel, František Mikloškó­val, Marián Čalfával és Ján Čarno­gurskýval folytatott tárgyalások eredményeit értékelve, hangsúlyoz­ta: „Konstruktív ellenzéknek tartjuk magunkat, s ebből kifolyólag még konstruktívabb irányba szeretnénk előrelépni az^gyüttműködésben." A külkapcsolatokról szólva, Duray Miklós elmondta: A mozgalom kap­csolatba lépett az MDF-fel és az RMDSZ-szel, s megfigyelői státust kért a Liberális Internacionáléba és az Európai Demokratikus Pártok Szövetségébe. Részletesen tájé­koztatott a mozgalom szétzilálására irányuló erőfeszítésekről, a megosz­tási kísérletekről, s élesen szólt a magyarellenes propagandahadjá­ratról. „Tudjuk, Dél-Szlovákiában nem olyan a helyzet, hogy különös módon kellene megoldani. Dél-Szlo­vákiában nyugalom van" - mondot­ta. Az MKDM-mel való viszony érté­kelésével gyakorlatilag megkezdő­dött a vita a helyhatósági választá­sok idején létrejövő koalíciós lehető­ségekről. Az eredmény: minthogy a programból adódóan, alulról épít­kező szervezetekről lévén szó, a testület nem óhajt felsőbb utasítá­sokkal élni, a döntéshozatal joga a helyi csoportoké. A koalíciós kér­désben egyedül az az igény merült fel, hogy kerüljék a kapcsolatfelvé­telt a szélsőséges nézeteket valló pártokkal. Itt érdemel említést az az elvi állásfoglalás is, hogy a zömmel magyarok lakta községekben az Együttélés támogassa az ott élő szlovákok arányos képviseletét. Az MKDM és az Együttélés viszonyával kapcsolatban Duray Miklós elmond­ta, sajnálatos, hogy az MKDM veze­tőségének egyik szárnya a „zsaro­lás irányába mérgezi a légkört". A lehetőségektől függően, helyi szinten, ennek ellenére törekedni kell a lehető legjobb kapcsolatokra. Dobos László felszólalásában a helyi programok szükségességét hangsúlyozta. A tagság soraiban igazolódott pozitív politikai, erkölcsi magatartásra apellálva, azon véle­ményének adott hangot: „Ne le­gyünk egymás gyámoltalan rivá­lisai!" Bauer Edit terjesztette elő a Si­monyi Alapítvány statútumát. A ta­nácskozás résztvevői beható vita után több módosító javaslatot fogad­tak el. A statútumot akkor tekintik véglegesnek, ha a kiegészítő javas­latokat a simonyiakkal is egyeztet­ték. A tanácskozáson Popély Gyula előterjesztésében foglalkoztak egy történelmi emlékbizottság létrehozá­sával, amely a hadifogolytáborok­ban eltűnt személyek felkutatásával, emlékhelyek létesítésével stb. fog­lalkozna. Felmerült az a gondolat, hogy Esterházy János földi marad­ványainak méltó elhelyezése után, a kijelölt helyen emlékparkot létesí­tenének. A KÜT szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. Eleget tett Gyurcsík Iván kérésének, és felmentette ót a vezetőtitkári teendők alól, egyide­jűleg megbízta a mozgalom külügyi bizottságának megszervezésével. A mozgalom új vezetőtitkára Fuksz Sándor lett. A tanácskozás határo­zathozatallal ért véget. A terjedel­mes határozat többek közt állást foglalt a komáromi „himnusz-ügy­gyel" kapcsolatban. Leszögezi: „A nemzeti himnusz nemzeti kultúránk része. Elítéljük azt a hecckampányt, amelynek következménye egy isko­laigazgató elbocsátása, mely ellen tiltakozunk. Meggyőződésünk, hogy egy demokratikus országban min­denki szabadon vállalhatja hitét és nemzetiségét, alkalmazhatja ezek szimbólumait." * (fonod)

Next

/
Thumbnails
Contents