Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-07 / 183. szám, kedd

Olaszország - Csehszlovákia A Független Magyar Kezdeményezés állásfoglalása a magyarországi továbbtanulás ügyében A Csemadok székházában 1990. au­gusztus 4-én az Együttélés Politikai Moz­galom által meghívottak számára felvételi megbeszélést tartottak a magyarországi továbbtanulással kapcsolatban. írásbeli felvételi nem volt, ezért csupán szóbeli megbeszélés után döntött a háromtagú bizottság, kik lesznek azok, akik szeptem­bertói Magyarország felsőoktatási intéz­ményeinek valamelyikén folytathatják ta­nulmányaikat. A bizottság önmagát té­vedhetetlennek tartotta, mivel a diákok részéről a fellebbezés lehetősége kizárt volt. Az ügy folyamán olyan visszaélésekre és politikai diszkriminációkra került sor, melyek miatt a Független Magyar Kezde­ményezés a lehető leghatározottabban követeli a továbbtanulás ügyének nyilvá­nos kivizsgálását és demokratikus rende­zését. Követelésünket a kővetkezőkkel támasztjuk alá: 1. Az FMK tudomást szerezve a ma­gyarországi továbbtanulás lehetőségéről, IV. közgyűlése után azt nyilvánosságra hozta, mivel véleménye szerint csak a nyilvánosság teremthette meg az ér­deklődők számára a jelentkezés lehető­ségét. 2. Az FMK rendkívül nagy meglepe­téssel vette tudomásul, hogy az Együtté­lés Politikai Mozgalom már hetekkel ko­rábban, a nyilvánosság teljes kizárásával, „bizalmi" emberei révén, megfelelő szá­. mú jelentkezőt szervezett. Mivel a jelent­kezés a nyilvánosság kizárásával történt, félő, hogy ezzel a magyar diákok többsé­gét fosztották meg a továbbtanulás lehe­tőségétől, nemkívánatos politikai kontra­szelekciót valósítva meg ezzel. 3. Annak ellenére, hogy az FMK irodá­ja által Budapestre továbbított jelentkezők névsoráról a felvételi megbeszélés szer­vezőinek, az Együttélés Politikai Mozga­lom képviselőinek tudomásuk volt, őket nem hívták meg és nem is tettek lépése­ket értesítésük ügyében. Az FMK, tudo­mást szerezve e hátrányos és igazságta­lan megkülönböztetésről, áthidaló megol­dásként javasolta a felvételi megbeszélés elhalasztását és újraszervezését, melyet azonban az Együttélés Politikai Mozga­lom képviselője, dr. Gyurcsík Iván elutasí­tott. 4. A Független Magyar Kezdeménye­zés nem kíván beavatkozni az iskolaügy sajátos problémáiba, ezért saját szerepét másokkal együtt ez ügyben csupán a je­lentkezések összegyűjtésére és továb­bítására korlátozta. A főiskolai oktatás elsősorban szakmai ügy. Mivel azonban az FMK irodájában jelentkező diákokat a felvételi megbeszélés szervezői önké­nyesen megfosztották a megmérettetés és az esetleges továbbtanulás lehetősé­gétől, a Független Magyar Kezdeménye­zés a lehető leghatározottabban tiltakozik e diszkrimináció és a politikai jellegű kont­raszelekció ilyen megnyilvánulásai ellen. Az FMK minden politikai befolyását latba veti annak érdekében, hogy a kommunis­ta rezsim módszereire emlékeztető gya­korlat által félreállított diákoknak igaz­ságot lehessen szolgáltatni. 5. Az FMK mélységesen elítéli a sajtó­szabadság korlátozását. A szervezők megakadályozták a sajtó képviselőit hiva­tásuk gyakorlásában, nem voltak hajlan­dók alapvető információkat szolgáltatni az eseményről, rendőrségi beavatkozással fenyegették meg a Szabad Európa Rádió és a Szlovák Televízió Magyar Adásának munkatársait, és betörés vádjával próbál­ták a helyszín elhagyására kényszeríteni a Nap újságíróját. A parlamentáris de­" örömmel vettük tudomásul, hogy önök a csehszlovákiai magyarság fellen­dülése érdekében magyarországi felső­oktatási intézményekben továbbtanulási lehetőséget biztosítottak érettségizett di­ákjaink számára. Ám meglepetéssel ta­pasztaltuk, hogy ajánlatukkal politikai mozgalmakat kerestek meg, holott a csehszlovákiai magyar társadalom ren­delkezik azon közéleti szervezetekkel, melyeknek fő működési köre az oktatás­mokrácia megsértésének tekintjük azt, hogy a felvételi megbeszélést szervezők fizikailag akadályozták meg Berényi Jó­zsef parlamenti képviselőnek, a parla­ment iskolaügyi bizottsága tagjának tájé­kozódási kísérletét. 6. Az FMK úgy véli, hogy a szervezők által alkalmazott kiválasztási, értékelési, szervezési és tájékoztatási módszerek mélyen sértik az esélyegyenlőség, az el­lenőrizhetőség, a pártatlanság és a szak­mai szempontú elbírálás elveit és a meg­bukott kommunista rendszer gyakorlatá­nak továbbviteli szándékáról tanús­kodnak. 7. Molnár Imre főtanácsos úr tudva e lehetőségről, mások mellett az FMK közgyűlésén is kötelességének érezte beszámolni e lehetőségről. Ezért öt sem­milyen felelősség nem terheli. Csak azt tette, amit minden, a csehszlovákiai ma­gyarság iránt felelősséget érző embernek meg kell tennie. Ha ezért az úgymond „meggondolatlan" lépésért bárminemű bírálat vagy szankció érné, az FMK veze­tése mindennemű politikai befolyását kész latba vetni azért, hogy megvédje öt. 8. A közvélemény félrevezetésének tekintjük az Együttélés Politikai Mozgalom augusztus 1-jei nyilatkozatának azt a ré­szét, amely egy, politikai mozgalmakból álló közös bizottság felállítását javasolja, hiszen akkor már folyamatban volt a szombati felvételi vizsga előkészítése, minden fél (beleértve a sajtót is) kizárá­sával. 9. A Független Magyar Kezdeménye­zés ismételten leszögezi az ügy tisztázá­sára irányuló szándékát és teljes támoga­tásáról biztosítja azokat a diákokat, akik az FMK irodájában jelentkeztek, és akiket önkényesen kizártak a felvételi vizsga lehetőségéből. xxx A kialakult helyzetre való tekintettel az FMK Ügyvivő Testülete javasolja: 1. A kialakult helyzet nyilvános és ma­radéktalan tisztázását. 2. Az augusztus 4-i felvételi vizsga eredményeinek törlését, és minden je­lentkező meghívása melletti megismét­lését. 3. Olyan, pártatlan magyarországi szakemberekből álló bizottság felállítását, mely garanciát jelenthet arra, hogy a vizs­ga minden jelentkező számára esélye­gyenlőséget biztosít. 4. A vizsgát a politikai mozgalmaktól független, szakavatott intézmények szer­vezzék meg, nevezetesen a Komenský Egyetem Magyar Tanszéke és a Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozata kö­zösen: 5. A felvételi vizsgán megfigyelőként vegyenek részt a Magyar Diákszövetség képviselői, mint a felsőoktatási intézmé­nyekben tanulók vagy tanulni szándéko­zók egyetlen független érdekvédelmi szervezete. A Független Magyar Kezdeményezés felelősséget érez mindazon diákokért, akik a magyarországi továbbtanulás kap­csán irodájában jelentkeztek és mindent megtesz azért, hogy ügyük tisztességes módon rendeződjék. Az FMK vezetése meghallgatást kér ez ügyben Magyaror­szág közoktatási miniszterénél. Bár nem érezzük felelősnek magunkat, mégis min­den érintett diáktól és szülőtől elnézést kérünk az előállt bonyodalmakért. Pozsony, 1990. augusztus 4. Az FMK Ügyvivői Testületének nevében TÓTH KÁROLY az FMK elnöke politikára irányul; érdekvédelmi szerveze­tek, melyek pártállástól függetlenül mű­ködnek, s az ilyen, és ehhez hasonló problémák kezelése az ő hatáskörükbe tartozik (kellene, hogy tartozzon). Ellen­kező esetben, mint ahogy ennek tanúi lehetünk, pártpolitikai érdekek határoz­hatják meg a kiválasztást. Sajnálattal fi­gyeljük, hogy az Együttélés Politikai Moz­galom az ügyet mindvégig a nyilvánosság kizárásával bonyolítja. Ezt bizonyítja az augusztus 4-én megtartott felvételi be­szélgetés, melyre csak az Együttélés Po­litikai Mozgalom szervezésében jelentke­zettek kaptak meghívót. A Magyar Diákszövetség, mint érdek­védelmi szervezet, tiltakozik azon mód­szer ellen, amely - feltehetően - pártér­dekekből kiindulva, figyelmen kívül hagyja mindazon diákok továbbtanulási szándé­kát, akik jelentkezésükkel nem az Együtt­élés Politikai Mozgalom irodáját keresték meg. Ez a módszer emlékeztet az alig fél éve megdőlt (?) kommunista rendszer felvételi gyakorlatára. Mivel az eset az esélyegyenlőség dur­va megsértéséről tanúskodik, szükséges­nek tartjuk legalább utólag biztosítani az említett vizsgára meg nem hívott diákok számára a továbbtanulási esélyt. Ameny­nyiben - az MDSZ álláspontjától eltérően Augusztus 4-e, szombat délelőtt, fél tíz. Pozsonyban a Csemadok KB épületé­ben „felvételiznek" azok a diákok, akik szeptembertől Magyarországon szeret­nének továbbtanulni egy, tulajdonképpen váratlanul adódott lehetőség nyomán. Balogh Júlia, a budapesti Magyarság­kutató Intézet munkatársa a felvételi bi­zottság tagja, a diákok magyarországi továbbtanulásának szervezője. A felvételi vizsga, pontosabban a diákválogatás napján őt kértem meg arra, hogy tisztázza a „felvételivel" kapcsolatos meglehető­sen zavaros kérdéseket. -Manherz Károly, közigazgatási ál­lamtitkár ez év július 3-án kötött velem szerződést, amelyben megbízott, hogy a környező országok magyar szervezetei­vel és egyházaival vegyem fel a kapcso­latot, és szervezzem meg a külföldi ma­gyar diákok Magyarországon való to­vábbtanulását. Egyébként a gondolat már jóval korábban felvetődött. Még 1988 októberében javasoltam, hogy a harmadik világbeliek mellett a határon túli magyar diákokat is lehetne tanítani. A lehetőséget megkaptuk, az idén februártól 17 diákot beiskoláztunk. Mindannyian jól szerepel­tek a felvételi vizsgákon, szeptemberben kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. A mostani válogatás eredményeként ugyancsak szeptemberben a nulladik év­folyamban szakirányosan képeznek majd harminc csehszlovákiai magyar diákot. Hogy kik jutnak el hozzánk, azt nem én döntöm el.Roppant elkeserít a magyaror­szági továbbtanulással kapcsolatban kia­lakult áldatlan állapot. Molnár Imrének jeleztem, hogy nem lett volna szabad azt a bizonyos kijelentést tennie. Ót nem bízta meg senki az oktatás szervezésé­vel, a szerződést kizárólag velem kötötték meg. -Bizonyára tudja, hogy először az FMK hirdette meg a továbbtanulási lehe­tőséget, az Együttélés Politikai Mozgalom csak jóval később közölt információkat. S most a diákokat ez utóbbi hívta beszél­getésre. - Az oktatás szervezésével kapcsolat­ban én magam fordultam az Együttélés­hez, erre személyes okaim voltak. A válo­gatást pedig a pedagógusszervezetre bíztuk. - Információim szerint, voltak, akik az FMK-nál érdeklődtek, mások az Együtté­lésben iratkoztak fel. Vajon minden ér­deklődőt meghívtak a beszélgetésre? - a felvételiztető bizottság összetételének nyilvánosságra hozása után a Művelődési Minisztérium ezt a bizottságot legitimnek és szakmailag megfelelőnek ismeri el, ebben az esetben kérjük, hogy ugyanez a bizottság bírálja el a továbbtanulás esélyével a kirekesztett jelentkezőket is. Ha a Művelődési Minisztérium a felvéte­liztető bizottságot nem tartja megfelelő­nek, kérjük^hogy az említett szervezetek­kel és a kisebbségi pedagógiai intézmé­nyekkel (a Pozsonyi Komenský Egyetem Magyar Tanszéke, a Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozata) egyeztetve szor­galmazza egy, szakmailag megfelelő bi­zottság létrehozását a felvételi kérelmek újbóli elbírálása céljából. Közös ügyünk igazságos elbírálását előre is köszönjük: A Magyar Diákszövetség akcióbizottsága - Kérem, itt nincs sem az FMK-nak, sem pedig az Együttélésnek listája. Min­den érdeklődő egyetlen jegyzékben sze­repel, amelyet a pedagógusszövetség ka­pott meg. Nézze meg, egyetlen diák neve mellett sem szerepel, hogy melyik politikai mozgalomnál jelentkezett. Szóval min­denkit meghívtunk, de nem érkezett meg mindenki. - Viszont tudok olyan esetet, hogy a diák az FMK-ban érdeklődött, illetve iratkozott fel, és a beszélgetésre nem jött el, mert nem kapott meghívót. - Nyilván nem jelentkezett, ha nem kapott meghívót. Véleményem szerint a jegyzékben semmilyen elfogultság nem érezhető. Az tagadhatatlan, hogy Molnár Imre kijelentése olyan indulatokat korbá­csolt fel, amelyek nem tettek jót az ügy­nek. Mi úgy gondoltuk, és gondoljuk, az anyaországnak kötelessége ilyen módon segíteni. Tehát nem adományról van szó. Magyarország nem akarja elvinni a maj­dani értelmiséget, mindenkinek vissza kell jönnie. -Annyit hozzá kell tenni - veszi át a szót Pukkai László, a pedagógusszö­vetség elnöke -, hogy a diákokkal Dolník Erzsébet, az országos választmány tagja, dr. Bajnok István gyermekpszichológus beszélnek majd, és természetesen én is részt veszek a válogatásban. A véletlen úgy hozta, hogy mindhárman az Együtté­lés Politikai Mozgalom tagjai vagyunk. Tudom, emiatt a támadás majd nem ma­rad el. Egyébként mindhárom magyar politikai mozgalom elnökével beszéltünk az ügyről, s megegyeztünk abban, hogy a pedagógusszövetség a politikai moz­galmak felett áll. - Jó lenne, ha a sok vita után a diákok és szüleik megtudhatnának valamit a to­vábbtanulásról. Milyen szakokra irányítják majd a jelentkezőket? - Elsősorban azt szeretnék, ha jogot, külkereskedelmet, idegen nyelveket ta­nulnának a gyerekek. Tudományos irány­zatú történészből és magyarul beszélő orvosból is kevés van. Ebből adódóan az ilyen érdeklődésű diákokat előnyben ré­szesítjük. A reálirányzatú pályák csak az említett szakok után következnek. Egyéb­ként úgy egyeztünk meg, hogy a beszél­getésen nem áruljuk el, hová jelentkez­hetnek az érdeklődők. KOVÁCS EDIT Dagad a kémbotrány (ČSTK) - Az olasz sajtóban továbbra is központi téma Ruggero Orfei olasz politológus állítólagos együttműködé­se a csehszlovák hírszerzéssel. A Cor­riere Delia Sera azt írja, hogy az 500 oldalas dokumentum, amelyet Prágá­ból kapott az olasz Katonai Tájékozta­tási és Biztonsági Szolgálat (SISMI) mintegy száz olyan olasz állampolgár nevét tartalmazza, akik állítólag együtt­működtek a csehszlovák hírszerzés­sel. Közülük a legismertebb Ruggero Orfei, továbbá az Aeritalita cég három munkatársa, a bolognai egyetem pro­fesszora és több alacsonyabb beosz­tású politikus neve is szerepel a listán. Orfei, a kereszténydemokrácia bal­oldali szárnyának képviselője, aki Ciria­co de Mita kormányában volt külpoli­tikai tanácsadó, határozottan elutasítja a vádakat: „Ez képtelenség. Sok éven keresztül foglalkoztam a külpolitikával, a nyilvánosság előtt is számtalanszor beszéltem, de nem ismertem semmi­lyen titkokat. Vagy egyszerűen plety­káról van szó, vagy egy összeesküvés­ről De Mita ellen". Thatcher új Európája (ČSTK) - A brit napilapok tegnap nagy figyelmet fordítottak Margaret Thatcher beszédére, amelyet az amerikai Colorado állambeli Aspenben mondott. A brit kor­imányfő hangsúlyozta, a jövőben is szük­ség van az Észak-atlanti Szövetségre, s ezért az amerikai katonáknak továbbra is az európai kontinensen kell maradniuk. A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette: „A hidegháború befejeződött, mivel a kommunizmus megszűnt". Ezzel összefüggésben javasolta, hogy a kelet­európai országok - amennyiben igényt tartanak rá -, váljanak az Európai Közös­ségek teljes jogú tagjaivá, azután, hogy ezekben az államokban „gyökeret ereszt" a demokrácia. A Szovjetunió, mondotta továbbá Thatcher, már nem ellenség, de megmarad jelentós katonai nagyhatalomnak, s ezért a Nyugatnak meg kell őriznie a megfelelő eszközöket a védelemhez. A brit miniszterelnök-asz­szony vasárnapi felszólalásában egyben javasolta, hogy a Szovjetuniót fokozato­san vonják be az együttműködésbe a hét legfejlettebb tőkés országgal, konkrétan már a „hetek" 1991-ben Londonban ter­vezett csúcsértekezletén. A kormányfő tanácsadói szerint ez azt jelenthetné, hogy a csúcstalálkozón már Moszkva képviselője is részt vehetne, esetleg be­szédet mondhatna Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke. Tegnapi kommentárjában több napilap mutatott rá az összeurópai Magna Charta gondolatára. Ez biztosítaná az összes európai számára, beleértve a szovjet ál­lampolgárokat is, azokat az alapvető jo­gokat, amelyeket a nyugati országok la­kosai élveznek. A Financial Times szerint Margaret Thatcher érvelései figyelembe veszik a világban kialakult jelenlegi hely­zetet. A kormányfő javaslatai érdeklődést keltenek mind Kelet-, mind Nyugat-Euró­pában. Ugyanez a lap mutat rá arra, hogy a kelet-európai országok számára bizto­sítani kell a pénzügyi eszközöket a fejlő­déshez. Csehszlovákiát, tekintettel kis mértékű eladósodottságára, a legmegbíz­hatóbb országnak tartja a bankárok és a vállalkozók számára. Csehszlovákia szeptember végi csatlakozása a Nemzet­közi Valuta Alaphoz a lap szerint az ország gazdasági fejlődésének további bizonyítéka lesz. Li Peng körúton (ČSTK) - Li Peng kínai kormányfő tegnap Pekingből Dzsakartába utazott. Kilencnapos délkelet-ázsiai útja során fel­keresi Indonéziát, Szingapúrt és Thaiföl­det. Li Peng találkozója Szuharto indo­néz elnökkel a kínai-indonéz kapcsolatok teljes normalizálását fogja jelenteni. Leg­utoljára 25 éwel ezelőtt járt kínai politikus Indonéziában, Csou En-!aj szemé­lyében. Huszonhárom évi szünet után, augusz­tus 8-án hivatalosan felújítják a dip­lomáciai kapcsolatokat Kína és Indonézia között, s ezzel megnyílik az út a kínai -szingapúri viszony rendezése előtt is. Li Peng az elutazása előtti sajtóértekezleten leszögezte: Kína és Szingapúr „baráti államok", a nagykövetek kölcsönös cse­réje pedig rövid időn belül megvalósul A kapcsolatok felvételét Peking és Szin­gapúr között egyesek Tajvan „veresége­ként" könyvelik el. Tajvant jelenleg mint­egy két tucat állam ismeri el. Peking egyik politikai győzelmét jelen­tette a múlt hónap végén a kapcsolatok rendezése Szaúd-Arábiával. Tajvan vá­laszlépésként megszakította kapcsolatait Rijaddal. Nyílt levél a Magyar Köztársaság Művelődési Minisztériumának Nem kis dologról van szó - harminc csehszlovákiai magyar diák tanulhat szeptembertől Magyarországon. Verbuválásukat, felvételiz­tetésüket ennek ellenére könnyen és tisztességes úton el lehetett volna intézni, függetlenül politikai mozgalmainktól. Sajnos, „pártügy" lett belőle. A szerkesztő, akinek, ugye, első­rendű feladata az olvasó tájékoztatása, kapott mindenféle nyilatko­zatokat az „üggyel" kapcsolatban, hogy kié a „fülemüle füttye", illetve, hogy „nem mi csináltunk ebből pártügyet", ám arról - idejé­ben - egy szót sem, hogy hol, mikor lesz a felvételi megbeszélés, hogy mégis mire számíthatnak a jelentkezők. Nem csoda, hogy rendre kaptuk a telefonokat (tudomásunk szerint az Együttélés és a Független Magyar Kezdeményezés irodája is), amelyekben éppen az iménti kérdésekre szerettek volna választ kapni szülők, diákok. Akik számára a lehetőségről szóló alapos tájékoztatás minden bizonnyal fontosabb lett volna, mint az, hogy melyik politikai mozga­lom „adminisztrálja" az „ügyet". Mindenesetre, tanulságos, ami történt. Jó lenne, ha a jövőben, amikor emberek sorsáról, egyáltalán közügyről, nemzeti kisebbsé­günk ügyeiről van szó, akkor valóban a köz ügyét, ügyeinket szolgálva cselekednének politikai mozgalmaink, felülemelkedve a pártérdekeken. Ha már kezet nyújtani egyelőre nem is akarnak egymásnak, legalább bennünket ne ejtsenek át, akikért végül is vannak, akikért cselekedniük elsőrendű - és erkölcsi - kötelessé­gük. (bodnár) Esélyegyenlőség?

Next

/
Thumbnails
Contents