Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-07 / 183. szám, kedd

Olaszország - Csehszlovákia A Független Magyar Kezdeményezés állásfoglalása a magyarországi továbbtanulás ügyében A Csemadok székházában 1990. augusztus 4-én az Együttélés Politikai Mozgalom által meghívottak számára felvételi megbeszélést tartottak a magyarországi továbbtanulással kapcsolatban. írásbeli felvételi nem volt, ezért csupán szóbeli megbeszélés után döntött a háromtagú bizottság, kik lesznek azok, akik szeptembertói Magyarország felsőoktatási intézményeinek valamelyikén folytathatják tanulmányaikat. A bizottság önmagát tévedhetetlennek tartotta, mivel a diákok részéről a fellebbezés lehetősége kizárt volt. Az ügy folyamán olyan visszaélésekre és politikai diszkriminációkra került sor, melyek miatt a Független Magyar Kezdeményezés a lehető leghatározottabban követeli a továbbtanulás ügyének nyilvános kivizsgálását és demokratikus rendezését. Követelésünket a kővetkezőkkel támasztjuk alá: 1. Az FMK tudomást szerezve a magyarországi továbbtanulás lehetőségéről, IV. közgyűlése után azt nyilvánosságra hozta, mivel véleménye szerint csak a nyilvánosság teremthette meg az érdeklődők számára a jelentkezés lehetőségét. 2. Az FMK rendkívül nagy meglepetéssel vette tudomásul, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom már hetekkel korábban, a nyilvánosság teljes kizárásával, „bizalmi" emberei révén, megfelelő szá. mú jelentkezőt szervezett. Mivel a jelentkezés a nyilvánosság kizárásával történt, félő, hogy ezzel a magyar diákok többségét fosztották meg a továbbtanulás lehetőségétől, nemkívánatos politikai kontraszelekciót valósítva meg ezzel. 3. Annak ellenére, hogy az FMK irodája által Budapestre továbbított jelentkezők névsoráról a felvételi megbeszélés szervezőinek, az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőinek tudomásuk volt, őket nem hívták meg és nem is tettek lépéseket értesítésük ügyében. Az FMK, tudomást szerezve e hátrányos és igazságtalan megkülönböztetésről, áthidaló megoldásként javasolta a felvételi megbeszélés elhalasztását és újraszervezését, melyet azonban az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője, dr. Gyurcsík Iván elutasított. 4. A Független Magyar Kezdeményezés nem kíván beavatkozni az iskolaügy sajátos problémáiba, ezért saját szerepét másokkal együtt ez ügyben csupán a jelentkezések összegyűjtésére és továbbítására korlátozta. A főiskolai oktatás elsősorban szakmai ügy. Mivel azonban az FMK irodájában jelentkező diákokat a felvételi megbeszélés szervezői önkényesen megfosztották a megmérettetés és az esetleges továbbtanulás lehetőségétől, a Független Magyar Kezdeményezés a lehető leghatározottabban tiltakozik e diszkrimináció és a politikai jellegű kontraszelekció ilyen megnyilvánulásai ellen. Az FMK minden politikai befolyását latba veti annak érdekében, hogy a kommunista rezsim módszereire emlékeztető gyakorlat által félreállított diákoknak igazságot lehessen szolgáltatni. 5. Az FMK mélységesen elítéli a sajtószabadság korlátozását. A szervezők megakadályozták a sajtó képviselőit hivatásuk gyakorlásában, nem voltak hajlandók alapvető információkat szolgáltatni az eseményről, rendőrségi beavatkozással fenyegették meg a Szabad Európa Rádió és a Szlovák Televízió Magyar Adásának munkatársait, és betörés vádjával próbálták a helyszín elhagyására kényszeríteni a Nap újságíróját. A parlamentáris de" örömmel vettük tudomásul, hogy önök a csehszlovákiai magyarság fellendülése érdekében magyarországi felsőoktatási intézményekben továbbtanulási lehetőséget biztosítottak érettségizett diákjaink számára. Ám meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ajánlatukkal politikai mozgalmakat kerestek meg, holott a csehszlovákiai magyar társadalom rendelkezik azon közéleti szervezetekkel, melyeknek fő működési köre az oktatásmokrácia megsértésének tekintjük azt, hogy a felvételi megbeszélést szervezők fizikailag akadályozták meg Berényi József parlamenti képviselőnek, a parlament iskolaügyi bizottsága tagjának tájékozódási kísérletét. 6. Az FMK úgy véli, hogy a szervezők által alkalmazott kiválasztási, értékelési, szervezési és tájékoztatási módszerek mélyen sértik az esélyegyenlőség, az ellenőrizhetőség, a pártatlanság és a szakmai szempontú elbírálás elveit és a megbukott kommunista rendszer gyakorlatának továbbviteli szándékáról tanúskodnak. 7. Molnár Imre főtanácsos úr tudva e lehetőségről, mások mellett az FMK közgyűlésén is kötelességének érezte beszámolni e lehetőségről. Ezért öt semmilyen felelősség nem terheli. Csak azt tette, amit minden, a csehszlovákiai magyarság iránt felelősséget érző embernek meg kell tennie. Ha ezért az úgymond „meggondolatlan" lépésért bárminemű bírálat vagy szankció érné, az FMK vezetése mindennemű politikai befolyását kész latba vetni azért, hogy megvédje öt. 8. A közvélemény félrevezetésének tekintjük az Együttélés Politikai Mozgalom augusztus 1-jei nyilatkozatának azt a részét, amely egy, politikai mozgalmakból álló közös bizottság felállítását javasolja, hiszen akkor már folyamatban volt a szombati felvételi vizsga előkészítése, minden fél (beleértve a sajtót is) kizárásával. 9. A Független Magyar Kezdeményezés ismételten leszögezi az ügy tisztázására irányuló szándékát és teljes támogatásáról biztosítja azokat a diákokat, akik az FMK irodájában jelentkeztek, és akiket önkényesen kizártak a felvételi vizsga lehetőségéből. xxx A kialakult helyzetre való tekintettel az FMK Ügyvivő Testülete javasolja: 1. A kialakult helyzet nyilvános és maradéktalan tisztázását. 2. Az augusztus 4-i felvételi vizsga eredményeinek törlését, és minden jelentkező meghívása melletti megismétlését. 3. Olyan, pártatlan magyarországi szakemberekből álló bizottság felállítását, mely garanciát jelenthet arra, hogy a vizsga minden jelentkező számára esélyegyenlőséget biztosít. 4. A vizsgát a politikai mozgalmaktól független, szakavatott intézmények szervezzék meg, nevezetesen a Komenský Egyetem Magyar Tanszéke és a Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozata közösen: 5. A felvételi vizsgán megfigyelőként vegyenek részt a Magyar Diákszövetség képviselői, mint a felsőoktatási intézményekben tanulók vagy tanulni szándékozók egyetlen független érdekvédelmi szervezete. A Független Magyar Kezdeményezés felelősséget érez mindazon diákokért, akik a magyarországi továbbtanulás kapcsán irodájában jelentkeztek és mindent megtesz azért, hogy ügyük tisztességes módon rendeződjék. Az FMK vezetése meghallgatást kér ez ügyben Magyarország közoktatási miniszterénél. Bár nem érezzük felelősnek magunkat, mégis minden érintett diáktól és szülőtől elnézést kérünk az előállt bonyodalmakért. Pozsony, 1990. augusztus 4. Az FMK Ügyvivői Testületének nevében TÓTH KÁROLY az FMK elnöke politikára irányul; érdekvédelmi szervezetek, melyek pártállástól függetlenül működnek, s az ilyen, és ehhez hasonló problémák kezelése az ő hatáskörükbe tartozik (kellene, hogy tartozzon). Ellenkező esetben, mint ahogy ennek tanúi lehetünk, pártpolitikai érdekek határozhatják meg a kiválasztást. Sajnálattal figyeljük, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom az ügyet mindvégig a nyilvánosság kizárásával bonyolítja. Ezt bizonyítja az augusztus 4-én megtartott felvételi beszélgetés, melyre csak az Együttélés Politikai Mozgalom szervezésében jelentkezettek kaptak meghívót. A Magyar Diákszövetség, mint érdekvédelmi szervezet, tiltakozik azon módszer ellen, amely - feltehetően - pártérdekekből kiindulva, figyelmen kívül hagyja mindazon diákok továbbtanulási szándékát, akik jelentkezésükkel nem az Együttélés Politikai Mozgalom irodáját keresték meg. Ez a módszer emlékeztet az alig fél éve megdőlt (?) kommunista rendszer felvételi gyakorlatára. Mivel az eset az esélyegyenlőség durva megsértéséről tanúskodik, szükségesnek tartjuk legalább utólag biztosítani az említett vizsgára meg nem hívott diákok számára a továbbtanulási esélyt. Amenynyiben - az MDSZ álláspontjától eltérően Augusztus 4-e, szombat délelőtt, fél tíz. Pozsonyban a Csemadok KB épületében „felvételiznek" azok a diákok, akik szeptembertől Magyarországon szeretnének továbbtanulni egy, tulajdonképpen váratlanul adódott lehetőség nyomán. Balogh Júlia, a budapesti Magyarságkutató Intézet munkatársa a felvételi bizottság tagja, a diákok magyarországi továbbtanulásának szervezője. A felvételi vizsga, pontosabban a diákválogatás napján őt kértem meg arra, hogy tisztázza a „felvételivel" kapcsolatos meglehetősen zavaros kérdéseket. -Manherz Károly, közigazgatási államtitkár ez év július 3-án kötött velem szerződést, amelyben megbízott, hogy a környező országok magyar szervezeteivel és egyházaival vegyem fel a kapcsolatot, és szervezzem meg a külföldi magyar diákok Magyarországon való továbbtanulását. Egyébként a gondolat már jóval korábban felvetődött. Még 1988 októberében javasoltam, hogy a harmadik világbeliek mellett a határon túli magyar diákokat is lehetne tanítani. A lehetőséget megkaptuk, az idén februártól 17 diákot beiskoláztunk. Mindannyian jól szerepeltek a felvételi vizsgákon, szeptemberben kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. A mostani válogatás eredményeként ugyancsak szeptemberben a nulladik évfolyamban szakirányosan képeznek majd harminc csehszlovákiai magyar diákot. Hogy kik jutnak el hozzánk, azt nem én döntöm el.Roppant elkeserít a magyarországi továbbtanulással kapcsolatban kialakult áldatlan állapot. Molnár Imrének jeleztem, hogy nem lett volna szabad azt a bizonyos kijelentést tennie. Ót nem bízta meg senki az oktatás szervezésével, a szerződést kizárólag velem kötötték meg. -Bizonyára tudja, hogy először az FMK hirdette meg a továbbtanulási lehetőséget, az Együttélés Politikai Mozgalom csak jóval később közölt információkat. S most a diákokat ez utóbbi hívta beszélgetésre. - Az oktatás szervezésével kapcsolatban én magam fordultam az Együttéléshez, erre személyes okaim voltak. A válogatást pedig a pedagógusszervezetre bíztuk. - Információim szerint, voltak, akik az FMK-nál érdeklődtek, mások az Együttélésben iratkoztak fel. Vajon minden érdeklődőt meghívtak a beszélgetésre? - a felvételiztető bizottság összetételének nyilvánosságra hozása után a Művelődési Minisztérium ezt a bizottságot legitimnek és szakmailag megfelelőnek ismeri el, ebben az esetben kérjük, hogy ugyanez a bizottság bírálja el a továbbtanulás esélyével a kirekesztett jelentkezőket is. Ha a Művelődési Minisztérium a felvételiztető bizottságot nem tartja megfelelőnek, kérjük^hogy az említett szervezetekkel és a kisebbségi pedagógiai intézményekkel (a Pozsonyi Komenský Egyetem Magyar Tanszéke, a Nyitrai Pedagógiai Kar Magyar Tagozata) egyeztetve szorgalmazza egy, szakmailag megfelelő bizottság létrehozását a felvételi kérelmek újbóli elbírálása céljából. Közös ügyünk igazságos elbírálását előre is köszönjük: A Magyar Diákszövetség akcióbizottsága - Kérem, itt nincs sem az FMK-nak, sem pedig az Együttélésnek listája. Minden érdeklődő egyetlen jegyzékben szerepel, amelyet a pedagógusszövetség kapott meg. Nézze meg, egyetlen diák neve mellett sem szerepel, hogy melyik politikai mozgalomnál jelentkezett. Szóval mindenkit meghívtunk, de nem érkezett meg mindenki. - Viszont tudok olyan esetet, hogy a diák az FMK-ban érdeklődött, illetve iratkozott fel, és a beszélgetésre nem jött el, mert nem kapott meghívót. - Nyilván nem jelentkezett, ha nem kapott meghívót. Véleményem szerint a jegyzékben semmilyen elfogultság nem érezhető. Az tagadhatatlan, hogy Molnár Imre kijelentése olyan indulatokat korbácsolt fel, amelyek nem tettek jót az ügynek. Mi úgy gondoltuk, és gondoljuk, az anyaországnak kötelessége ilyen módon segíteni. Tehát nem adományról van szó. Magyarország nem akarja elvinni a majdani értelmiséget, mindenkinek vissza kell jönnie. -Annyit hozzá kell tenni - veszi át a szót Pukkai László, a pedagógusszövetség elnöke -, hogy a diákokkal Dolník Erzsébet, az országos választmány tagja, dr. Bajnok István gyermekpszichológus beszélnek majd, és természetesen én is részt veszek a válogatásban. A véletlen úgy hozta, hogy mindhárman az Együttélés Politikai Mozgalom tagjai vagyunk. Tudom, emiatt a támadás majd nem marad el. Egyébként mindhárom magyar politikai mozgalom elnökével beszéltünk az ügyről, s megegyeztünk abban, hogy a pedagógusszövetség a politikai mozgalmak felett áll. - Jó lenne, ha a sok vita után a diákok és szüleik megtudhatnának valamit a továbbtanulásról. Milyen szakokra irányítják majd a jelentkezőket? - Elsősorban azt szeretnék, ha jogot, külkereskedelmet, idegen nyelveket tanulnának a gyerekek. Tudományos irányzatú történészből és magyarul beszélő orvosból is kevés van. Ebből adódóan az ilyen érdeklődésű diákokat előnyben részesítjük. A reálirányzatú pályák csak az említett szakok után következnek. Egyébként úgy egyeztünk meg, hogy a beszélgetésen nem áruljuk el, hová jelentkezhetnek az érdeklődők. KOVÁCS EDIT Dagad a kémbotrány (ČSTK) - Az olasz sajtóban továbbra is központi téma Ruggero Orfei olasz politológus állítólagos együttműködése a csehszlovák hírszerzéssel. A Corriere Delia Sera azt írja, hogy az 500 oldalas dokumentum, amelyet Prágából kapott az olasz Katonai Tájékoztatási és Biztonsági Szolgálat (SISMI) mintegy száz olyan olasz állampolgár nevét tartalmazza, akik állítólag együttműködtek a csehszlovák hírszerzéssel. Közülük a legismertebb Ruggero Orfei, továbbá az Aeritalita cég három munkatársa, a bolognai egyetem professzora és több alacsonyabb beosztású politikus neve is szerepel a listán. Orfei, a kereszténydemokrácia baloldali szárnyának képviselője, aki Ciriaco de Mita kormányában volt külpolitikai tanácsadó, határozottan elutasítja a vádakat: „Ez képtelenség. Sok éven keresztül foglalkoztam a külpolitikával, a nyilvánosság előtt is számtalanszor beszéltem, de nem ismertem semmilyen titkokat. Vagy egyszerűen pletykáról van szó, vagy egy összeesküvésről De Mita ellen". Thatcher új Európája (ČSTK) - A brit napilapok tegnap nagy figyelmet fordítottak Margaret Thatcher beszédére, amelyet az amerikai Colorado állambeli Aspenben mondott. A brit korimányfő hangsúlyozta, a jövőben is szükség van az Észak-atlanti Szövetségre, s ezért az amerikai katonáknak továbbra is az európai kontinensen kell maradniuk. A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette: „A hidegháború befejeződött, mivel a kommunizmus megszűnt". Ezzel összefüggésben javasolta, hogy a keleteurópai országok - amennyiben igényt tartanak rá -, váljanak az Európai Közösségek teljes jogú tagjaivá, azután, hogy ezekben az államokban „gyökeret ereszt" a demokrácia. A Szovjetunió, mondotta továbbá Thatcher, már nem ellenség, de megmarad jelentós katonai nagyhatalomnak, s ezért a Nyugatnak meg kell őriznie a megfelelő eszközöket a védelemhez. A brit miniszterelnök-aszszony vasárnapi felszólalásában egyben javasolta, hogy a Szovjetuniót fokozatosan vonják be az együttműködésbe a hét legfejlettebb tőkés országgal, konkrétan már a „hetek" 1991-ben Londonban tervezett csúcsértekezletén. A kormányfő tanácsadói szerint ez azt jelenthetné, hogy a csúcstalálkozón már Moszkva képviselője is részt vehetne, esetleg beszédet mondhatna Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke. Tegnapi kommentárjában több napilap mutatott rá az összeurópai Magna Charta gondolatára. Ez biztosítaná az összes európai számára, beleértve a szovjet állampolgárokat is, azokat az alapvető jogokat, amelyeket a nyugati országok lakosai élveznek. A Financial Times szerint Margaret Thatcher érvelései figyelembe veszik a világban kialakult jelenlegi helyzetet. A kormányfő javaslatai érdeklődést keltenek mind Kelet-, mind Nyugat-Európában. Ugyanez a lap mutat rá arra, hogy a kelet-európai országok számára biztosítani kell a pénzügyi eszközöket a fejlődéshez. Csehszlovákiát, tekintettel kis mértékű eladósodottságára, a legmegbízhatóbb országnak tartja a bankárok és a vállalkozók számára. Csehszlovákia szeptember végi csatlakozása a Nemzetközi Valuta Alaphoz a lap szerint az ország gazdasági fejlődésének további bizonyítéka lesz. Li Peng körúton (ČSTK) - Li Peng kínai kormányfő tegnap Pekingből Dzsakartába utazott. Kilencnapos délkelet-ázsiai útja során felkeresi Indonéziát, Szingapúrt és Thaiföldet. Li Peng találkozója Szuharto indonéz elnökkel a kínai-indonéz kapcsolatok teljes normalizálását fogja jelenteni. Legutoljára 25 éwel ezelőtt járt kínai politikus Indonéziában, Csou En-!aj személyében. Huszonhárom évi szünet után, augusztus 8-án hivatalosan felújítják a diplomáciai kapcsolatokat Kína és Indonézia között, s ezzel megnyílik az út a kínai -szingapúri viszony rendezése előtt is. Li Peng az elutazása előtti sajtóértekezleten leszögezte: Kína és Szingapúr „baráti államok", a nagykövetek kölcsönös cseréje pedig rövid időn belül megvalósul A kapcsolatok felvételét Peking és Szingapúr között egyesek Tajvan „vereségeként" könyvelik el. Tajvant jelenleg mintegy két tucat állam ismeri el. Peking egyik politikai győzelmét jelentette a múlt hónap végén a kapcsolatok rendezése Szaúd-Arábiával. Tajvan válaszlépésként megszakította kapcsolatait Rijaddal. Nyílt levél a Magyar Köztársaság Művelődési Minisztériumának Nem kis dologról van szó - harminc csehszlovákiai magyar diák tanulhat szeptembertől Magyarországon. Verbuválásukat, felvételiztetésüket ennek ellenére könnyen és tisztességes úton el lehetett volna intézni, függetlenül politikai mozgalmainktól. Sajnos, „pártügy" lett belőle. A szerkesztő, akinek, ugye, elsőrendű feladata az olvasó tájékoztatása, kapott mindenféle nyilatkozatokat az „üggyel" kapcsolatban, hogy kié a „fülemüle füttye", illetve, hogy „nem mi csináltunk ebből pártügyet", ám arról - idejében - egy szót sem, hogy hol, mikor lesz a felvételi megbeszélés, hogy mégis mire számíthatnak a jelentkezők. Nem csoda, hogy rendre kaptuk a telefonokat (tudomásunk szerint az Együttélés és a Független Magyar Kezdeményezés irodája is), amelyekben éppen az iménti kérdésekre szerettek volna választ kapni szülők, diákok. Akik számára a lehetőségről szóló alapos tájékoztatás minden bizonnyal fontosabb lett volna, mint az, hogy melyik politikai mozgalom „adminisztrálja" az „ügyet". Mindenesetre, tanulságos, ami történt. Jó lenne, ha a jövőben, amikor emberek sorsáról, egyáltalán közügyről, nemzeti kisebbségünk ügyeiről van szó, akkor valóban a köz ügyét, ügyeinket szolgálva cselekednének politikai mozgalmaink, felülemelkedve a pártérdekeken. Ha már kezet nyújtani egyelőre nem is akarnak egymásnak, legalább bennünket ne ejtsenek át, akikért végül is vannak, akikért cselekedniük elsőrendű - és erkölcsi - kötelességük. (bodnár) Esélyegyenlőség?