Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-07 / 183. szám, kedd

Kedd, 1990. augusztus 7. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 183. szám TITKOS AMERIKAI TERVEK HUSSZEIN MEGDÖNTÉSÉRE Washington légi és szárazföldi erőket akar telepíteni Szaúd-Arábiába Csak Kuba ellenzi az USA szankciócsomagját • A bábrezsim fenyegetőzik • Irak felkészül egy külföldi intervencióra - evakuálni akarja a főváros lakosságát Mai számunkban: Kroner, a tejesember ... A Hegedűs a háztetőn két éven át minden este óriási siker volt, 1970 január 27-én mégis lekerült a színpadról... Moszkva döntött a darab sorsáról. (4. oldal) Mielőtt az NSZK-ba utazna... ... Kenyeret egy kilós csomagolásban vegyünk, ez olcsóbb. Kevesebbet fizetünk, ha egyszerre hat üveg sört \ sszünk, mintha azt egyenként vásároljuk meg. (5. oldal) Ráadás a stadionavatón ... Az ŠKP szakvezetői, edzői és játékosai azt remélik, a jó rajt után a folytatás is hasonlóan eredményes lesz... (7. oldal) ROMÁNIA (ČSTK) - Az öböl menti válsággal kapcsolatban tegnap fontos hírek érkeztek Moszkvából is és Washingtonból is. S bár Bagdadban Szaddam Husszein elnök azt közölte, hogy már vasárnap megkezdték a csapatok kivonását Kuvaitból, a teg­nap délutánig beérkezett jelentések többsége a fenntartását hangsúlyozta ezzel kapcsolatban. A Reuter beszámolt arról - olajköröktől szerzett információkra hivatkozva hogy a szaúdi fegyve­Abdulmoszin Daudzsi, Kuvait moszkvai nagykövete tegnap közöl­te: Mihail Gorbacsov sürgető felhí­vást intézett Husszein iraki elnök­höz, követelve, hogy gyorsítsa meg a csapatok kivonását Kuvaitból. A nagykövet a Szovjetszkaja Rosz­szijának adott nyilatkozatában meg­állapította: „ Ennek a levélnek szere­pe lesz a iraki egységek gyorsított távozásában és e barbár agresszió következményeinek felszámolásá­ban. " A diplomata rendkívül nagyra értékelte a szovjet álláspontot. A TASZSZ jelentése szerint Irak moszkvai nagykövete pedig vasár­nap adta át a külügyminisztérium­ban Husszein elnök válaszát. Egyre keményedik az Irakkal szembeni amerikai magatartás. Tegnapra virradóra ismét tanácsko­zott a Fehér Házban az amerikai válságstáb. Bush elnök újságírók kérdésére válaszolva kijelentette: ,,Nem vagyok hajlandó vitába bo­csátkozni arról, hogy mit fogunk ten­ni a fegyveres erőkkel kapcsolat­ban." Legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy elszigetelje Szaddam Husszeint a világban. Az amerikai elnök úgy látja, nemzetközi egység alakult ki abban a tekintetben, hogy a brutális iraki agressziónak véget kell vetni, s az a bábkormány, ame­lyet Bagdad Kuvaitban létrehozott, elfogadhatatlan. Elnöki utasításra ugyancsak a tegnapra virradó éjszaka indult Rijadba Richard Cheney védelmi miniszter. Az NBC kommentárja szerint feladatul kapta, szerezze meg Szaúd-Arábia beleegyezését Szovjet sugárfertőzöttek részvételével Megemlékezés Hirosimában (ČSTK) - Több mint félszázezer ember emlékezett meg tegnap Hiro­simában az amerikai atombomba ledobásának 45. évfordulójáról. Araki Takesi, a város polgármeste­re beszédében üdvözölte, hogy a két nagyhatalom között véget ért a hidegháború, amit a berlini fal leomlása is jelképez. A szomorú évforduló kapcsán felszólította a ka­tonai hatalmakat, hogy szüntesse­nek be minden atomfegyver-kísérle­tet, a tokiói kormányt pedig arra, hogy törekedjen a Csendes-óceán északi térségében egy atomfegyver­mentes övezet kialakítására. Kaifu Tosiki kormányfő is szólt a jelenle­vőkhöz, hangsúlyozva: mindent megtesz azért, hogy hasonló tragé­dia ne ismétlődhessen meg. Evakuálás Monroviából Nyugat-afrikai csúcs (ČSTK) - Charles Taylor, a Libériai Nemzeti Hazafias Front (NPFL) vezetője vasárnap este közölte, hogy delegációt küld a gambiai fővárosba, ahol tegnap nyugat-afrikai csúcsértekezlet kezdődött. A hat afrikai ország képviselői a libériai helyzetről folytatnak tárgyalásokat, Az NPFL küldöttségének élén Thomas Woe­wyu áll, akit Taylor külügyminiszternek nevezett ki. Woewyu kijelentette, azért utazik Banjuluba, hogy elutasítson bármi­nemű katonai beavatkozást a libériai har­cokba. Egyben hangsúlyozta, az NPFL segítséget fog nyújtani a külföldiek evaku­álásához Monroviából, de megengedhe­tetlennek tartja, hogy valamely ország bekapcsolódjon a konfliktusba, akár Sá­muel Doe elnök, akár Prince Johnson gerillavezér oldalán. Mint ismeretes, vasárnap 225 amerikai tengerészgyalogos szállt partra a polgár­háború sújtotta Libériában. Mariin Fitzwa­ter fehérházi szóvivő szerint azonban Washington nem kíván beavatkozni a li­bériai belügyekbe, a katonáknak csupán az a feladatuk, hogy biztosítsák az or­szágban élő mintegy 300 amerikai állam­polgár evakuálását. A váratlan partraszál­lásra az adott okot, hogy Johnson paran­csot adott a fővárosban levő összes kül­földi elfogatására. A megemlékezés résztvevői kö­zött most először voltak olyan szov­jet állampolgárok, akik szintén su­gárfertőzést kaptak. Ők a szemipa­latyinszki (Kazahsztán) nukleáris kí­sérleti telep közelében élnek. A legújabb adatok s2erint a hirosi­mai atombomba áldozatainak szá­ma megközelíti a 150 ezret, beleért­ve a múlt év augusztus 6-a óta elhunytakat is. res erők is megkezdték felvonulásukat a kuvaiti határ irányába. Rijád állítólag csapatokat küldött az úgynevezett semleges övezetbe (Kuvait és Szaúd­Arábia között terül el), ahol egyébként az elmúlt napokban az iraki egységek is megerősítették állá­saikat. Utalni kell itt arra, tegnap még mindig több hírügynökség felhívta rá a figyelmet: az izraeli rádión kívül más forrás nem erősítette meg azt, hogy Szaúd-Arábia mozgósította hadseregét. Bonyodalmak a kisebbségi liga körül (Bukaresti munkatársunktól) - A korábban közölt hírekkel ellentétben még nem alakult meg hivatalosan a romániai nemzeti éj rtnikai kisebbségek szervezeteinek ligája. Lapunkban a múlt héten, amikor a uga megalakulásá­ról kiadott nyilatkozatot ismertettük, már jeleztük azt is, hogy a dolog körül nincs minden rendben. Bebizonyosodott, hogy valóban ez a helyzet. Kiderült: a nemzeti és etnikai ki­sebbségek szövetségei Romániá­ban az utóbbi hónapokban néhány­szor valóban összejöttek és tárgyal­tak a liga létrehozásáról. Sőt, május 11 -én meg is fogalmaztak egy nyi­latkozatot, ezt egyesek alá is írták, anélkül, hogy közmegegyezés szü­letett volna ez ügyben. Igy az okirat érvényét vesztette. Az említett ülé­sen ugyanakkor megállapodtak ab­ban, hogy kidolgozzák a program és az alapszabályzat tervezetét és kitű­zik a liga létrehozásának időpontját. Tíz nemzeti és etnikai kisebbségi szervezet vezetősége most nyilatko­zatban adott hangot meglepetésé­nek afelett, hogy a romániai tömeg­tájékoztató eszközök szerint mega­lakult a kisebbségi liga, anélkül, hogy az ő szervezeteik képviselői jelen lettek volna. Minden jel arra vall, félreértés történt, illetve bizo­nyos erre fel nem hatalmazott egyé­nek nem éppen szerencsés kezde­ményezése áll a kisebbségi liga megalakulásáról idő előtt kiadott nyi­latkozat mögött. Ez ügyben nem hivatalosan, de több oldalról is bírál­ták Király Károly szenátort. Ugyan­akkor az sem titok, hogy az RMDSZ (Folytatás a 2. oldalon) Rekviem a Dunatájért (Munkatársunktól) - Ezzel a címmel rendezik meg augusztus 25-én, szombaton, 14 órakor a so­morjai lóversenypályán azt a nagy­szabású jótékonysági rockfesztivált, melynek bevételéből környezetvé­delmi alapot kívánnak létesíteni a Duna Menti Trilaterális Nemzeti Park létrehozására. A rendezők, a most induló eloKONCERT szerve­zőiroda, a Bioflóra Kft., a szervezés­ben segítő Euro-lánc polgári kezde­ményezés, valamint a szponzor, a Vegatrans magánszövetkezet el­sőrendű célja az egészséges életkö­rülmények megteremtése, a Dunatáj értelmetlen rombolása, valamint a vízi erőmű megépítése elleni tilta­kozás. A koncerten többek között fellép a Bikini, a Hobo-Blues Band, a Beat­rice, a Pigmeus, Szekeres Tamás és várhatóan az Elán együttes is. A színvonalat a budapesti Multime­dia Kft. garantálja. Hogy miért éppen a rockzenét választotta a rendezőség? Mert ez a fiatalok kedvenc zenéje, mert a leg­inkább őket érinti a Dunatáj sorsa és mert ők azok, akik mindig fel merik emelni szavukat. De persze nemcsak hozzájuk, hanem a Duna­tájat, a Csallóközt szerető emberek­hez kívánnak szólni a szervezők, hogy felhívják a figyelmet a fenyege­tő veszélyre. A koncert előtt kirako­dóvásár, utána pedig reggelig tánc­ház várja az érdeklődőket. A rendezőség felkéri a szövetke­zeteket, hogy jegyelővétellel ők is támogassák ezt a fontos, közérdekű ügyet. Belépők a helyszínen és a művelődési központokban vásá­rolhatók. A koncertet rossz idő ese­tén is megtartják. (póda) Egymás ellen - meddig? Két epizód, amely mégsem az. Valamivel több annál: inkább két jellemző történet. Néhány napja a keleti végeken jártam. Este terített asztalhoz ültünk baráti szóra, kötetlen beszélgetésre. Közéleti dolgaink kerültek teríték­re és a békésen induló eszmecsere egyre heve­sebb vitává parázslott. A mind indulatosabb szó­párbajban többen is labancnak bélyegezték meg egyik politikai mozgalmunk jelen lévő képviselő­jét, fölényeskedve becsmérelték az általa képvi­selt irányvonalat, értékrendet is. Másnap ezzel a lelabancozott, s érthetően nekikeseredett kollé­gával utaztam hazafelé, aki fokozatosan nyerte vissza a formáját és egyre dühödtebben bizony­gatta a repülőben, hogy tegnapi asztaltársaságunk legtöbb tagja kriptomagyar, elavult és veszélyes nézeteket hirdet. A másik történet is eszmecserét elevenít föl, ám a színhely és az asztaltársaság más. Lényeges különbség az is, hogy ez a beszélgetés nem fajult veszekedéssé, mindannyian választékosan, kultu­ráltan érveltek, talán azért is, mert magyarországi vendégek is voltak közöttünk. Mégis, egy kis időre szinte megfagyott körülöttünk a levegő. Akkor, amikor az udvarias beszélgetés közepette az egyik jelenlévő hirtelen megemelte a hangját, és kioktatott mindenkit: az ő tagságuk a legna­gyobb, következésképpen kisebbségi közéletünk­ben ők jelentik a legnagyobb erőt, tessék ezt egyszer s mindenkorra tudomásul venni. Tudom, mindannyian sorolhatnánk hasonló eseteket, amelyek azt igazolják, hogy sokan még mindig nem tudatosítják: vége a választási kam­pánynak, a legfőbb ideje elásni a politikai csata­bárdot. Egyesek tovább lövöldözik mérgezett nyilaikat, folytatják tragikomikus kisded játékai­kat. És nemcsak az embertársi kapcsolatokban. A tárgyilagos szemlélő olykor úgy érzi, hogy még a közügyekben is sok a politikai szabálytalanság, gyakran csoportérdekek kerekednek fölül. Köz­véleményünket például teljes joggal kavarja föl a magyarországi továbbtanulás körüli huzavona, villongás, nyilatkozatháború. Nézzük a tényeket. Váratlanul adodott a lehetőség, hogy szeptember­től mintegy harminc hazai magyar középiskolás tanulhat tovább magyarországi egyetemeken. Független napilapként helyet adtunk a tovább­tanulással kapcsolatos tájékoztatóknak, nyilatko­zatoknak, mai számunkban is közlünk hármat. Ám az érintettek, tehát a szülők még ezek után sem látnak tisztán, sőt úgy érzik: politikai mani­puláció eszközei. Szerkesztőségünkbe az elmúlt napokban nagyon sok felháborodott szülő telefo­nált és többen elmondták, hogy szerintük az Együttélés suba alatt kezdte toborozni a diákokat a felvételire, a Független Magyar Kezdeményezés közleményeiből viszont úgy tűnt, csak az ö irodá­jukban lehet jelentkezni. Azok közül, akik az utóbbi lehetőséget választották, többen - bizo­nyíthatóan - nem kaptak meghívást az elmúlt heti, szombati felvételi beszélgetésre. Teljes jog­gal kérdezték, s kérdezzük mi is: ilyen helyzetben vajon mi a garancia arra, hogy valóban a legráter­mettebbek tanulhatnak tovább, s nem pedig cso­portérdekeknek - még világosabban: valamelyik politikai mozgalom érdekeinek - megfelelően zajlik le a kiválasztás. Ez már nemcsak jellemző, hanem lehangoló történet, amely kicsinyességünket, szűklátókörű­ségünket tükrözi. A választási kampány során elmérgesedett légkör alig tisztult valamit, sajnos egyesek a másik magyar politikai mozgalomban még ma sem a tiszteletre méltó politikai ellenfelet látják, hanem a legfőbb ellenséget vélik fölfedez­ni. Kell-e hangsúlyozni, mennyire elszomorító, milyen súlyos következményekkel fenyegető ma­gatartás ez? Hazánkban a szabad választások után új politi­kai időszámítás kezdődött. Eljött a bizonyítás ideje. Egyre inkább a politikai lépések és főleg az eredmények minősítik pártok, politikai mozgal­mak programjainak az életképességét, a megvá­lasztott képviselők kvalitásait. Egyetlenegy szlo­vákiai magyar választópolgárt sem nyugtat meg, ha bármelyik politikai mozgalom konstruktív po­litizálás helyett pótcselekvésként hangzatos ki­nyilatkoztatásokat tesz, vagy más mozgalmakra mutogat, bennük keresi a bűnbakot. Nem a látszategységet, a látványos, nagy ma­gyar összeborulást hiányolom, hanem a nemzeti kisebbségünk valós érdekeit fölvállaló tisztessé­ges politizálást, amely elismeri a másként gondol­kodás jogát, megtartja a politikai kultúra alapve­tő normáit, s amely sorskérdéseinkben keresi és megtalálja a természetes szövetségeseket más magyar mozgalmakban, képviselőkben és a többi nemzet soraiban. Ki ne tudná, milyen sorsdöntő hetek, hónapok következnek a parlamentben, közéletünkben. Ki ne érzékelné, hogy Szlovákiában erősödnek a so­vén indulatok, sokasodnak a nemzeti, nyelvi kizárólagosság és türelmetlenség aggasztó jelei. Ilyen helyzetben végzetes hiba, ha személyeske­dések, politikai cselszövések gyengítik sorainkat, elhomályosítják egyes képviselőnk politikai tisz­tánlátását. Ha a közügyek, a jelenünket és jövőn­ket meghatározó tennivalók helyett kicsinyes torzsalkodásra fecsérlik szellemi energiájukat, idejüket. A választópolgárok zöme nagyon jól tudja, milyen programra, milyen jelöltekre szava­zott. És eljön az idő, amikor számon kéri: mi valósult meg az ígéretekből, miként éltek a meg­választottak a szavazók bizalmával. SZILVÁSSY JÓZSEF abba, hogy amerikai légi és száraz­földi erőket helyezzenek el az ottani támaszpontokon. Rijád ezt állítólag mindeddig elutasította, és a szaúdi területen keresztülhaladó két iraki olajvezetéket sem volt hajlandó le­zárni. Cheney tegnap először Dzsiddá­ban tárgyalt a szaúdi vezetőkkel a válságról. Sokatmondó az is, hogy Cheney kíséretében van Norman Schwarzkopf tábornok, a közel-ke­leti és perzsa-öbölbeli amerikai fegyveres erők főparancsnoka, vala­mint Robert Gate, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának a helyettese. Megfigyelők ezzel kap­csolatban ismét hangsúlyozták, hogy az amerikai kormány egyértel­műen Bagdad tudomására hozta: ha az iraki csapatok megtámadnák Szaúd-Arábiát is, akkor az Egyesült Államok belépne a háborúba. Magukat megnevezni nem kívánó forrásokra hivatkozva azt írta tegnap a Washington Post, hogy Bush uta­sította az amerikai titkosszolgálato­kat: dolgozzanak ki tervet a Hussze­in-rezsim destabilizálására és meg­döntésére. Az elnök állítólag több­ször is tárgyalt erről William Webs­terrel, a CIA igazgatójával. Tegnap hajnalban megszakadt, de az esti órákban folytatódott a Biz­tonsági Tanács ülése. Azt vitatják meg, hogy a világszervezet tagor­szágai milyen szankciókat alkalmaz­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents