Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-01 / 178. szám, szerda

Félmegoldás Technológia van, termesztőközeg nincs Ujabban mi is a vállalkozások korát éljük. Egyre több emberben él a vágy, hogy „megcsinálja" a szerencséjét. Fóliázás, dinnye, szegfű vagy gyógyfüvek termesztése, háztáji szerződéses állathizlalás, megannyi lehetőség a jövedelemszerzésre. Újabban a gombatermesztés a sláger. Kis munkaigény, szolid haszon. Vállalkoznának is sokan, hisz akár egy elavult épület vagy nagyobb pince is megfelel a gombának, a fő, hogy a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat állandósítani lehessen benne. Csakhogy a gombacsíra, de méginkább a termesztőközeg beszerzése nem éppen egyszerű dolog. Szlovákiában ma a Komáromi Állami Gazdaság a laskagomba termesztésének fellegvára. Ebbéli minőségében tulajdonképpen monopolhelyzetben van, hisz évente csaknem 300 tonna gombát tud piacra adni, illetve feldolgozni saját tartósítóüzemében. Nyolc éve foglalkoznak gombatermesztéssel, s természetesen megfelelő partnerhálózatot sikerült kiépítenünk. Partnereik között egyéni vállalkozók is akadnak, tekintve, hogy a gomba-konjunktúra az utóbbi években sokakban felkeltette a vállalkozói érdeklődést. A fentiek ismeretében kicsit meglepett, hogy a gazdaság igazgatója nem engedélyezte a gombatermesztő telep megtekintését. Azzal érvelt, hogy a termesztési technológia üzleti titok, ingyen nem juthat a birtokába senki. Még az újságíró, illetve újságolvasó sem. Hiába, új szelek fújdogálnak, az üzlet Komáromban is üzlet. A piacgazdasági viszonyokhoz igazodó szemléletmód méltatásával talán be is fejezhetnénk írásunkat. Mivel azonban olvasóink közül többen érdeklődnek a gombatermesztés, illetve a gombacsíra vagy az átszövetett, illetve beoltott, zsákokban forgalmazott termesztőközeg beszerzési lehetőségei iránt, Kelemen Istvánnak, a gazdaság gombatermesztési felelősének fel kellett tennünk néhány kérdést. Válaszaiból kitűnt, hogy az egyéni vállalkozók körében az utóbbi időben fokozott érdeklődés tapasztalható a laskagomba termesztése iránt. Szívesen eleget tennének a zsákolt termesztőközegre érkező megrendeléseknek, de maguk is kapacitáshiánnyal küszködnek. A szerződéses partnereiket is csak nehezen tudják ellátni. Talán, ha újabb beruházásokat eszközölnének s növelnék a kapacitást ... De egyelőre azon fő a fejük, hogy városrendezési okokból a meglévő telepüket is fel kell számolni. Ami pedig a termesztési útmutatásokat illeti, a technológiát árunak tekintik, hisz a gombatermesztés aránylag jól jövedelmez, s érdeklődőkben nincs hiány. Viszont a mai érdeklődő holnap vetélytárs lehet, tehát fizessen az útmutatásért. Az érdeklődők részére havonta egyszer tanácsadással egybekötött szaknapot rendeznek. Ezen óránkénti 200 koronáért bárki részt vehet. Sőt. A potenciális érdeklődők esetében a gombatermesztésre kiválasztott helyiségeket megtekintve, a helyszínen is hajlandók a gazdaság szakemberei gyakorlati tanácsokkal szolgálni. Viszont zsákolt termesztőközeget egyelőre nagyobb tételben nem tudnak adni a jelentkezőknek. Kivételt tesznek a kertbarátokkal vagy az önellátásra gondoló, egykét zsák termesztőközeget igénylőkkel. Aki nagyobb vállalkozásra gondol, annak gombacsírát tudnak kínálni, mellyel otthon maga is beolthatja a fertőtlenített termesztőközeget. A komáromiak az utóbbi években több dél-szlovákiai mezőgazdasági vállalattal tartottak fenn kapcsolatot. Közülük néhány, mint például az ekecsi szövetkezet, időközben felhagyott a gombatermesztéssel, mások folytatják a vállalkozást. Tudomásunk szerint a récsei és a závadai szövetkezet szintén tud adni az érdeklődőknek több-kevesebb zsákos beoltott termesztőközeget. A nemesócsai szövetkezetben szintén építenek egy szakosított telepet, s a jövőben talán éppen ez a szövetkezet segíthet legtöbbet a vállalkozóknak. Érthető és tulajdonképpen elismerést érdemlő, hogy a komáromiakat megcsapta az üzlet szele, s rugalmasan igyekeznek reagálni a piacgazdaság feltételeire. Bármilyen furcsa, el kell fogadni, hogy már nem csupán a gomba mint végtermék szerepel áruként, de a szellemi termék, a termesztési technológia is. Mégis úgy érzem, valahol kilóg a lóláb. A piacgazdaság egyfelől üzletteremtési képességet, másfelől azt követeli, hogy a piacon maximálisan kielégítsék a potenciális érdeklődők igényeit. Adott esetben technológián kívül beoltott termesztóközeggel (is). T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ MERRE TART SZLOVÁKIA? A számok tükrében ÚJ SZÚ 1990. VIII. 1. Már beszámoltunk a társadalomkutató központ legutóbbi felméréséről, amellyel a választások után kialakult helyzetet, s a társadalmat érintő legégetőbb gondokat próbálták feltérképezni. Nem szóltunk még arról, hogy a Gallup-módszerrel végzett közvélemény-kutatásban 1016 megkérdezett válaszaiból alakult ki a végső eredmény. S most már beszéljünk a számok nyelvén is, néhány érdekes adat: A közvélemény-kutatás során figyelemmel kísért hét támakörből a politikai pártok tagolódását, az SZNT és a szlovák kormány személyi összetételét és politikai távlatait, valamint a politikai és állami vezetők előnyeit taglaló kérdések bizonyultak a legérdekesebbeknek és legfontosabbaknak. A választások óta a Kereszténydemokrata Mozgalom veszített a legtöbb szavazatot (4 százalék). A Nyilvánosság az Erőszak Ellen híveinek tábora 2 százalékkal, az SZLKP-é pedig 1,8 százalékkal csökkent. Az Együttélés a felmérés szerint 1,8 százalékot vesztett az elmúlt időszakban. Ha a választók - több mint egy hónappal a választások után - ismét szavazhatnának, a Szlovák Nemzeti Párt 18,8 százalékot kapna. Ez csaknem 5 százalékkal több, mint a valódi megmérettetésben volt, s így a NYEE mögött (27,3 százalék) második lehetne. A kutatás egyértelműen rámutatott arra a jelenségre, mely szerint egyre többen válnak bizonytalanokká. A választók egy része úgy ítéli meg, hogy pártjuk nem elég rugalmas a politikai életben, ezért elfordulnak tőle. Az SZNP sikere elsősorban abban rejlik, hogy első számú kérdésként kezeli a nemzeti vonatkozású problémákat. E problémák megközelítésében legtöbbször olcsó, nacionalizmustól sem mentes eszközökkel nyeri meg a tájékozatlanok szimpátiáját. Érvei egyik legfontosabbika az önálló Szlovákia, valamint a szlovák állam rehabilitálása. A megkérdezettek csaknem 60 százaléka elégedett azzal az irányvonallal, amelyet Csehszlovákia követ 1989. november 17-e óta. Sokrétűbb az a kép, amely az SZNT politikai összetételéről alakult ki. A megkérdezettek egyharmada vélekedett úgy, hogy kedvezőek a feltételek a Szlovákia fejlesztését érintő kérdésekben való együttműködéshez, ugyancsak egyharmada vallotta azt, hogy komolyabb nézeteltérésekre kerül sor, ezek azonban nem vezetnek a koalíció széteséséhez, és nem veszélyeztetik a közös célokat. Alig maradt el mögöttük azoknak a tábora, (28,6 százalék) akik nem tudtak dönteni e kérdésben. A válaszadók csupán 6 százaléka volt meggyőződve arról, hogy olyan súlyos konfliktusok várhatók, melyek meggátolják a további együttműködést. E főbb konfliktusok közül az első helyen szerepelt 33,4 százalékkal a tolerancia, a megértés hiánya, 17,7 százalékkal következtek a nemzetiségi gondok, míg a gazdasági problémákat csak a válaszadók 8,7 százaléka jelölte meq. A kormány jelenlegi összetételével teljes mértékben a válaszadók csupán 18,7 százaléka elégedett. Azoknak, akik fenntartásaiknak adtak hangot, elsősorban a személyi összetétellel volt gondjuk (34,9 százalék), 30,9 százalékuk a kormánytagok illetékességét kifogásolta, 20 százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy a kormány jelenlegi összetétele nem felel meg a választási eredményeknek. Azon előnyök közül, amelyekben a legfelsőbb vezetők részesülnek, a szolgálati lakás viszi el az elsőbbséget (amennyiben nem laknak a munkahelyükön) 78,2 százalékkal, 68 százalék azok aránya, akik úgy vélik, autó és külön gépkocsivezető is jár a politikai élet nagyjainak. Ezzel szemben a többséget (97,2 százalék) felháborítja az a lehetőség, hogy külön üzletekben vásárolhassanak, és számukra fenntartott rekreációs központokban üdülhessenek (94,1 százalék), külön egészségügyi ellátásban részesüljenek (82 százalék) és személyi juttatásokat élvezhessenek (66,6 százalék). A minisztereknek az átlagfizetések (4 ezer korona) kétszeresét a válaszadók 43 százaléka, háromszorosát 34,1 százaléka és 12 ezer koronán felüli havi jövedelmet 11,3 százaléka hajlandó elfogadni. A közvélemény-kutatásban arról is kérdezték a válaszadókat, mi a véleményük a szlovák nyelv törvényesítéséről Szlovákiában. A megkérdezettek 82,5 százaléka teljes mértékben indokoltnak tartja ezt a követelést, úgy ítéli meg, hogy Szlovákiában a hivatalokban mindenkinek szlovákul kellene beszélnie. A válaszadók 14,5 százaléka értelmetlennek tartja, hogy a magyarlakta vidékeken a szlovák legyen a hivatalos nyelv. A kérdésre adott válasz is utal egyébként arra, hogy a szlovák közvélemény körében jóformán ismeretlen az az 1968ban elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvény, amely lehetővé teszi a kétnyelvűséget a nemzetiségek lakta körletekben. A szövetségi kormány összetételével kapcsolatban a megkérdezettek 39,6 százaléka úgy véli, hogy igazságosan alakulnak a'kapcsolatok a szlovákok és a csehek között. 29,4 százalékuk szerint inkább a csehek javára, 1,3 százalékuk szerint inkább a szlovákok javára rendeződnek a dolgok. A feddhetetlenséggel kapcsolatban a megkérdezettek 60,8 százaléka vélekedett úgy, hogy azoknak, akik korábban az állambiztonsággal együttműködtek, nem volna szabad közéleti funkciót betölteniük. Az élelmiszerárak emelkedését a megkérdezettek 38,5 százaléka elkerülhetetlennek tartja, 29,3 százalékuk gondolja úgy, hogy az élelmiszerek árát nem volna szabad emelni. Különösen túlzottnak tartják a tejtermékek (72,2 százalék) és a húsipari termékek (31,1) árának emelését. (F. M.) A bolygónkat érő kozmikus hatások II. Napfoltok éve Az élet kialakulását egyebek mellett a Nap meglehetősen stabil energiakibocsátása tette lehetővé. A benne lejátszódó folyamatok hatással vannak a növény- és állatvilágra, sőt az emberre is. A kutatók ismeretei ezen a téren ugyan még hiányosak, bizonyos összefüggések azonban nyilvánvalóak. A kerítés túlsó oldalán. (Méry Gábor felvétele) ibolya-sugárzás az ózonréteg megvastagodásával jár együtt. Gabonaárak és nyúlszaporulat Közismert jelenség, hogy a fák törzse évenként egye-egy évgyűrűvel vastagodik. Attól függően, hogy az adott év időjárása milyen volt, vastagságuk változik. Kedvező időjárás esetén vastagabb, kedvezőtlen esetén vékonyabb évgyűrű kép^ ződik. Az egyes fajoknál azonban, például a Föld legidősebb élőlényeinek számító mocsári ciprusoknál, az évgyűrűk vastagságának alakulásában a napfoltképzódéshez hasonló 11 éves periódus tapasztalható. (Ez az oka annak, hogy a jelenséget a napfoltok hatásának tulajdonították.) Az évgyűrűk radiokarbon-módszerrel (

1

4C) történő vizsgálata is ezt mutatta. Ez nem meglepő, hiszen a 1

4C izotóp a kozmikus sugárzás hatására a légkörben keletkezik. A kozmikus sugárzás magasabb szintje pedig nagyobb 1

4C koncentrációt eredményez. Más növényeknél is jelentkezhet ez a hatás. Erre akkor jöttek rá, mikor a kutatóknak feltűnt, hogy Nyugat-Európában és Kanadában a gabonárak 11 éves periódusban változnak. A különböző haszonnövények termésátlagaiban „dupla napfoltciklust", 22 éves periódusú ingadozást figyeltek meg, sőt a napfoltszámok hosszabb sorozatában valószínűsített 90 és 60 éves periódusok is feltűnnek. Ebből az időjárás-naptevékenység összefüggésre gyanakodhatnánk. Ez részben igaz is. Az érdekesség az, hogy pl. a fák évgyűrűinek vastagságingadozása sokkal jobban követi a napfoltszámot, mint mondjuk a csapadék mennyisége. Hasonló következtetést vonhatunk le az állatok esetében is. Több helyen a nyulak szaporodásában is hasonló periódusokat találtak, bár igaz, hogy ezt sok kutató a ragadozó-zsákmány ciklikus kapcsolatának tartja. Mágneses aktivitás és szívinfarktus A legizgalmasabb kérdés azonban az, hogyan hat mindez az emberre? Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy van ilyen hatás. Már megszokott, hogy a közlekedési hírekben az időjárás emberre gyakorolt hatásairól is szó esik. Nyilván mindenki hallott a frontérzékenységről és más, az orvosmeteorológia tárgykörébe tartozó betegségekről. Ezek hívták fel a figyelmet arra, hogy a naptevékenységnek vagy a földmágneses viharoknak ilyen befolyása is lehet. A vizsgálatok azt mutatták, hogy például a mágnesesen aktív napokon megnő a szívinfarktusok száma. Egyegy nagy napkitörés az öngyilkosságok gyakoriságának akár 20 százalékos növekedését is okozhatja. Egyes fertőző betegségek felléptének száma - bizonyos késéssel - követi a napfoltszám átlagának alakulását. Arra, vajon mi a mechanizmusa ennek a hatásnak, ma még nincs egyértelmű válasz. Feltételezhető, hogy a mágneses tér változásai és a különböző hullámhosszúságú sugárzás a hatótényező, mivel szövettenyészeteken és állatkísérletekben - igaz lényegesen erősebb tereket alkalmazva - a hatást már sikerült kimutatni. Biztosnak tűnik viszont, hogy az erős naptevékenység vagy a földmágneses zavarok önmagukban nem váltanak ki megbetegedést. Valószínű, hogy a betegségre amúgy is hajlamos emberek szervezete nem bírja a megnövekedett igénybevételt. A fenti tapasztalatok alapján ma már több kórházban figyelembe veszik a naptevékenység előrejelzéseit: operációkat, csak zavarmentes napokra terveznek. Nyilvánvaló, hogyha ezeket a jelenségeket mélyebben megértjük, akkor az ilyen kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználására egyre több lehetőség nyílik. (A Céh alapján) Mágneses viharok és sarki fény A napkitörésekben a legfontosabb szerepet a mágneses tér játszsza. Ebből származik az a hatalmas energia is, amely ilyenkor felszabadul. Nagy flereknél ez egy-két óra alatt elérheti a Nap teljes másodpercenkénti energiakibocsátását. Ennek hatására sok nagyenergiájú részecske dobódik ki, megnövekszik az ultraibolya-, a röntgen- és a gammasugárzás. A részecskék a mágneses tér befolyása alatt sprirális pályán szétrepülnek a Naprendszerben. Mivel egy-egy fler csak adott irányban bocsát ki részecskéket, ezért a Föld és a Nap egymáshoz viszonyított helyzetétől függ, hogy eltalálják-e bolygónkat. A helyzetet bonyolítja a spirális pálya, amely a Nap forgásának és a mágneses tér együttes hatásának az eredménye. Elképzelhető ugyanis, hogy a Nap túloldalán kitört fler részecskéi találják el a Földet, illetve a bolygónk felé néző oldalon megfigyelt fler részecskéi azt elkerülik. A naptevékenység földi hatásait zömében a kitörések által kidobott nagyenergiájú részecskék és a megnövekedett ultraibolya-, röntgen- és gammasugárzás okozza. Igy a napfoltoknak gyakorlatilag nincs szerepük. A napfolt és a flerképződés okai közösek, tehát összefüggés valóban van, csak éppen a megfigyelt jelenségeket nem a napfoltok váltják ki. Nézzük meg, mi történik a Föld közelébe jutó részecskék, az ultraibolya- és más sugárzások hatására. Közismert, hogy a Földet mágneses tér veszi körül. Ez a tér az elektromos töltéssel rendelkező részecskékkel kölcsönhatásba lép. A Nap a flereken kívül is bocsát ki ilyen részecskéket, ezek alkotják az állandóan „fújó" napszelet. A napszél és a mágneses tér kölcsönhatásának következtében a Föld mágneses tere, a magnetoszféra, sajátosan deformálódik: a napszél irányában erősen összenyomódik, az ellenkező oldalon pedig hosszan elnyúlik. Ezt az egyensúlyi helyzetet bolygatja meg a kidobódott részecskecsomag: mágneses vihart - a mágneses tér felerősödése - okoz. A sarkok közelében becsapódó részecskék sarki fényt gerjesztenek, a rádió-összeköttetesben zajok keletkeznek. Fellép az ún. Forbusheffektus is: a minden irányból érkező nagy energiájú kozmikus sugárzás erőssége lecsökken, mivel a megerősödött mágneses tér több részecskét tud eltéríteni. Ugyanakkor a tengerszintig több gyors napszélrészecske is lehatol és a légkörben ionokat kelt. A megnövekedett ultra-