Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-23 / 197. szám, csütörtök

PRIVATIZÁLÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN - HOGYAN? &\ " : v , . / Nemcsak szóban, anyagilag is támogatják az egyéni gazdálkodást A mezőgazdaságban nemrég megkezdődött privatizálási folyamat számos bonyolult kérdést vetett és vet fel napjainkban is, melyekre egyre többen keresik a választ. A helyzet tisztázását elősegítendő az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kidolgozott és a napokban közreadott egy komplex információs anyagot az egyéni vállalkozás jelenlegi feltételeiről és a magángazdálkodás fejlődési lehetőségeiről. Az anyagot tanulmányozva egyértelműen megállapíthatjuk, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban előkészítés alatt álló radikális gazdasági reformok egyik vezérvonala, hogy a tulajdonformák egyenrangúságának alapelvéből kiindulva tág teret kell adni a privatizálási törekvések érvényesülésének. JOGSZABÁLYOK SEGÍTIK A FOLYAMATOT Hogy ezt valóbari komolyan gondolják, arról a már eddig foganatosított intézkedések sora tanúskodik. Első helyen a földtulajdonjog rendezését segítő intézkedéseket kell megemlítenünk. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990 Tt. számú törvény, valamint a 114/1990 Tt. számú törvény, amely módosította és kiegészítette a túlhaladott 123/1975 Tt. számú törvényt, lehetővé teszik a mezőgazdasági vállalatok használatában lévő földek valódi tulajdonosai számára, hogy végre gazdaságilag érvényesíthessék tulajdonjogukat. Egyesek úgy, hogy visszakérik és maguk fogják művelni a földjüket, mások úgy, hogy részes vállalkozóként beviszik, esetleg kívülállókként szerződésen alapuló használatra bérbe adják földjüket a mezőgazdasági vállalatnak. A privatizálási folyamatnak kedvez, hogy az egyéni vállalkozásokat szabályozó 105/1990 Tt. számú törvény értelmében már nincs szükség a nemzeti bizottság beleegyezésére a magántulajdonban levő földek átruházásához és bérbeadásához. S mint ismeretes, augusztus 1 -sején a földek felértékelésére vonatkozó új előírás is hatályba lépett. Mindez áruvá léptette elő, adhatóvávehetővé tette a földet, növelve a vállalkozási lehetőséget. Persze, hátráltató tényezők is akadnak. Például az, hogy a még érvényes korábbi előírások értelmében nehéz bérbe adni a mezőgazdasági vállalatok használatában levő földeket, mert ehhez nélkülözhetetlen a valódi tulajdonos beleegyezése. Ugyanez fékezi az SZK kormánya által 1990. május 2-án kiadott intézkedés érvényesítését is, amely az elfekvő vagy csak részben kihasznált földek teljes művelésbe vételét szorgalmazza. Ez a probléma a 162/1990 Tt. számú törvény 52. paragrafusa, illetve az állami mezőgazdasági vállalatok esetében a Munka Törvénykönyv 51. paragrafusa értelmében közös művelésről szóló megállapodással áthidalható. Nem okoz gondot viszont az állami vagy szövetkezeti tulajdonban levő földek szerződéses bérbeadása. Ugyancsak gondot okoz a kérdéses földterületek azonosítása és a • tulajdonjog területi rendezése. Ezért módosítani kell a földterület gazdasági-technikai elrendezését szabályozó előírásokat. A novella előkészítésén már dolgoznak a szakemberek. NEM ÉVÜL EL A TULAJDONJOG Az eddigi előírásokból nem tűnik ki egyértelműen, meddig lehet viszszakérni a földet, milyen határidőig kell igazolni a tulajdonjogot, mekkora területet lehet igényelni stb. A komplex információs anyag ezeknek a kérdéseknek a tisztázásához is segítséget nyújt, hogy fölösleges huzavona és bürokrácia nélkül mielőbb érvényesíthessék jogaikat a valós tulajdonosok. Például a 114/1990 Tt. számú törvény 12. paragrafusának 2. bekezdésében, illetve a 162/1990 Tt. számú törvény 12. paragrafusának 2. bekezdésében, illetve a 162/1990 Tt. számú törvény 50. paragrafusának 5. bekezdésében feltüntetett határidők csak azokban az esetekben érvényesek, amikor nem került sor a föld visszaadására vagy kicserélésére ÚJ SZÚ • 5 1990. VIII. 23. és a tulajdonos más területet szeretne használni, mint amelyet ideiglenes használatra a gazdaság neki felkínált. Persze, a tulajdonjog ezen határidők után is érvényesíthető, tehát a nemzeti bizottságok és a földműves-szövetkezetek valamennyi beérkezett indítvánnyal kötelesek foglalkozni. Egyetlen megállapodási javaslatot sem lehet elutasítani pusztán azért, mert a tulajdonos későn kezdeményezte az ideiglenes földhasználati szerződés megkötését. Ezzel szemben a 162/1990 Tt. számú törvény 59. paragrafusában szereplő határidő (1990. augusztus 31.) csupán erre az évre érvényes és a szövetkezeti tagsági viszony megszűnésének különleges módját érinti. Ha ebben az esetben a földet azért nem tudják visszaadni, mert időközben beépítették vagy másként hasznosították, a szövetkezet a törvény 50. paragrafusának 5. bekezdése alapján köteles eljárni. Itt kell megemlíteni, hogy a szövetkezet által létesített létesítmények is beletartoznak, de a pénzügyi rendezés esetén csak a szövetkezet (állami gázdaság) tulajdonát képező létesítmények vehetők alapul. Viszont figyelembe kell venni az üzemeltetési költségeket, de az öntözőrendszereknél a kihasználás módját is szerződésileg kell rögzíteni. A DÖNTÉS JOGA A TULAJDONOSÉ A terület nagyságát illetően alapelv, hogy a tulajdonosnak az egész földterületet vissza kell adni, hacsak nem egyeznek meg másként. A tulajdonos joga eldönteni, mekkora földterületet kér vissza, mennyit enged át 5 éves felmondási határidővel ideiglenes használatra térítés ellenében, vagy hagy bent a gazdaságban térítésmentes használatra azzal a feltétellel, hogy később bármikor visszakérheti a földjét. Figyelmet érdemel, hogy a tulajdonjogot csak akkor kell hiteles okiratokkal igazolni, ha a föld visszaadására tett javaslatot a nemzeti bizottság döntésével kell megoldani. Ha tulajdonközösségről van szó, az indítványból világosan ki kell tűnnie, hogy a tulajdonosok együtt kezdeményeznek, vagy csak az általuk meghatalmazott társtulajdonos. Amennyiben a szervezet használati jogát kell megszüntetni az egyéni gazdálkodó javára, a nemzeti bizottság nem kéri a tulajdonjog igazolását, hanem a használati jog megítéléséről szóló döntés értelmében és terjedelmében hozza meg döntését. Ha pótterület átengedéséről vagy a mezőgazdasági szervezet javára történő, ideiglenes földhasználati szerződés megkötéséről van szó, a tulajdonjog például belépési nyilatkozattal, használati jog megítéléséről vagy öröklésről szóló bizonylattal, a második földreform idejéből származó kiutalással stb. igazolható. Valószínű, nem mindenki fogja visszakérni a földjét, hogy maga gazdálkodjon rajta. Ilyen esetekben a gazdaság köteles a tulajdonos indítványára szerződést kötni az ideiglenes használatról, illetve a szövetkezet köteles tagnak felvenni a tulajdonost, vagy egyéb módon megegyezni a földhasználatról. Előfordulhat, hogy a tulajdonos és a szervezet nem tud megegyezni a pótterület kijelölésében, vagy pusztán a visszakért földterület nagysága miatt is a járási nemzeti bizottsághoz kell fordulni a gazdasági-technikai területrendezés elrendezése végett. A területrendezési dokumentációt a nemzeti bizottság határozata alapján az illetékes szervek az SZK MEM költségére dolgozzák ki. Amennyiben a tulajdonosok még az idén gazdálkodni akarnak a visszakért területen, a nemzeti bizottság a közigazgatási rendszabály 55. paragrafusának 2. bekezdése értelmében megvonhatja a területrendezés elrendelése és jóváhagyása elleni fellebbezés halasztó hatályát. Valószínűleg véget vet a sokak által kifogásolt halogató JaktikázásFeldolgozta: KÁDEK GÁBOR nak, hogy a járási nemzeti bizottságok és a minisztérium járási alosztályai a mezőgazdasági vállalatokkal és a tulajdonosokkal együttműködve, kötelesek az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának módszertani útmutatásait úgy megvalósítani a gyakorlatban, hogy az egyéni gazdálkodás iránt érdeklődők lehetőleg még az idén ősszel, de legkésőbb a jövő év tavaszán munkához láthassanak földjeiken. MAGÁNVÁLLALKOZÓK A MEZŐGAZDASÁGBAN IS Többektől hallottuk, hogy a 105/1990 Tt. számú törvény 1. paragrafusának 3. bekezdése a helytelen fogalmazás következtében sokakban kétségessé teszi, engedélyezett-e nálunk egyáltalán a magánvállalkozás a mezőgazdaságban, s ha igen, miiyen előírások vonatkoznak rá? Sajnos ez odavezetett, hogy az egyéni gazdálkodók hátrányban érzik magukat más egyéni vállalkozókkal szemben. Abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a mezőgazdasági jellegű egyéni vállalkozásokra szintén a 105/1990 Tt. számú törvény érvényes, kivéve a speciális tevékenységeket, melyeket különleges előírások szabályoznak. Egyedi elbírálás alá esik, hogy a magánvállalkozásról szóló törvény érvényesítése céljából mikor tekintik a mezőgazdasági tevékenységet vállalkozási, illetve nem vállalkozási jellegűnek. Polgáraink a mezőgazdasági termelést egyéni és közös vállalkozás formájában végezhetik, s ehhez jogi személyeket hozhatnak létre vagy szerződéseket köthetnek. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény értelmében (földdel vagy anélkül) önsegélyző szövetkezetet alakíthatnak, melyre nem érvényes a földek társításáról szóló törvény. Az egyéni a gazdálkodók egyletei likvidálás nélkül átalakulhatnak ilyen szövetkezetekké. A szövetkezet bárkivel szerződést köthet közös termelésre vagy kereskedelmi társaság létrehozására, s ez esetben az egyéni vállalkozó akár munkaerőket is foglalkoztathat. Amennyiben az ilyen szerződés bérlettel párosul, bérleti díjon kívül a vállalkozó esetleg a bérelt dolog értékét is törlesztheti, s idővel megszerezheti annak tulajdonjogát. Ilyen formában lehet alkalmazni ezentúl a korábbról ismert bérleti és hizlalási szerződéseket. Itt kell szólni a szövetkezeti tulajdon vagyon- és munkaközösségekre történő átruházásának követelményéről. Az egyéni vállalkozók önkéntes társulásává kell változtatni a szövetkezeteket s ezt kötelezően fel kell tüntetni az új alapszabályban, melyet legkésőbb 1991. március 31ig mindenütt jóvá kell hagyni (ez a vállalati regiszterbe való bejegyzés feltétele). BERUHÁZÁSOK, MINISZTÉRIUMI TÁMOGATÁSSAL A gazdasági esélyegyenlőség megteremtése céljából 1990. július 9. óta az egyéni gazdálkodók, háztáji kertészkedők és kistenyésztők is megkapják a felvásárlási árhoz állami költségvetésből vagy minisztériumi alapokból folyósított árpótlékot. Hogy konkrétan mennyit, azt a mellékelt árjegyzékek szemléltetik. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ez a rendelkezés csak az idén van hatályban. Az egyéni kezdeményezést segíti, hogy a Szövetségi Pénzügyminisztérium döntése értelmében 1990. július 1 -tőh forgalmi adótól mentes áron vásárolhatnak bizonyos termékeket és vehetnek igénybe egyes szolgáltatásokat azok az egyéni gazdálkodók, akiknek a mezőgazdasági termelés a fő jövedelemforrásuk. Nagy segítség, hogy a mezőgazdasági minisztérium szubvenciókkal is segíti az egyéni gazdálkodók műszaki felkészülését, így is serkentve a kezdeményezést. Ha a vállalkozó garantálja, hogy legalább 10 évig állattenyésztés céljára fogja használni az új vagy átalakított létesítményt, a feltételektől függően számosállatonként 5-10 ezer korona támogatást kaphat egy szálláshely kialakításához. Aki ötnél több számosállat részére létesít családi farmot, kérheti a felvett hitel kamatainak bonifikálását, 0,25 hektárosnál nagyobb gyümölcsös telepítése esetén pedig 50 százalék ültetőanyag-vásárlási szubvencióra számíthat (facsemeték, szőlőoltvány, bogyósok). A gépvásárlást 20 százalékos hozzájárulással segíti a tárca. A hozzájárulást a beruházás kezdete előtt kell kérvényezni a minisztérium járási alosztályainál. Jó tudni, hogy ezek az alapelvek csak az idén megkezdett építkezésekre és egyéb beruházásokra vonatkoznak, s a beígért hozzájárulást csak a beruházást követően folyósítják (tehát indulótőke gyanánt nem vehető számításba). 1991 -tői az egyéni vállalkozásokat a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egészére vonatkozó gazdasági reform alapelveiből kiindulva fogják támogatni. KÉSZÜL AZ ADÓTÖRVÉNY NOVELLÁJA Sokakat foglalkoztat az adóztatás kérdése. Nem biztos, hogy megnyugtató, viszont tény, a polgárok (egyéni gazdálkodók, háztáji kertészkedők és kistenyésztők) adóztatását 1990-ben még a lakossági bevételek adóztatásáról rendelkező törvények szabályozzák (145/61 Tt, 146/61 Tt.) Tudjuk, már dolgoznak az említett törvények novelláján, amely egyebek között állítólag a bevétel nagyságától függően objektivizálja a kivetetett adó nagyságát, de aligha lehetünk biztosak abban, hogy ez mindenkinek tetszeni fog. Végezetül talán nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Kutatóintézetben behatóan foglalkoznak a mezőgazdasági jellegű egyéni vállalkozások legégetőbb kérdéseivel, s igyekeznek valamennyi terület részére elfogadható nyereségszintet biztosító tippeket kidolgozni a termelés szervezéséhez. A szerzett ismereteket a minisztérium járási alosztályai által szervezett szaknapokon és továbbképző tanfolyamokon ismertetik az érdeklődőkkel. A LAKOSSÁG ÁLTAL ÉRTÉKESÍTETT MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁHOZ FIZETETT ÁRPÓTLÉKOK JEGYZÉKE 1990-RE I. Állami-költségvetésből nyújtott árpótlék, melyet a Szövetségi Árhivatal, a CSK és az SZK Bér-, Ár és Pénzügyminisztériumának 1990. június 29-én jóváhagyott, a 18/1/89 számú felvásárlási árjegyzék és a 18/1/89 számú nagykereskedelmi árjegyzék módosításáról szóló 012/90 számú határozata alapján folyósítanak. Termék: Minőségi osztály Mértékegység Árpótlék (Kčs) sörárpa I. tonna 700,sörárpa II. tonna. 400,keméríyítőipari kukorica x/ tonna 300,triticále xl tonna 350,fehér étkezési bab I. és II. tonna 7 500,színes étkezési bab I. és II. tonna 7 500,kései burgonya (étk.) x/ tonna 400,kései hámozott burgonya xl tonna 740,ipari burgonya xl tonna 200,ültetőburgonya xl tonna 400,cukorrépa xl tonna 90,napraforgó xl tonna 700,mustár xl tonna 3 000,olajrepce (kétnullás) xl tonna 500,szója xl tonna 3 000,szárított komló I. • tonna 11 500,szárított komló II. tonna 8 500,szárított komló III. tonna 5 000,len (nedvesített) I.-IV. tonna 1 000,kender (áztatott) I.—IV. tonna 300,borszőlő xx/ x/ kg 1,vágóborjak (élősúlyban) xl kg 2,50 tejes vágóborjak (élősúly) xl kg 5,tejes vágóborjak (húsban) xl kg 8,30 vágómarha (élősúlyban) xl kg 4,40 vágómarha (húsban) xl kg 8,10 nyers tehéntej: május 1-től okt. 31-ig X/ 1 000 lit. 650,nov. 1-től április 30-ig xl 1 000 lit. 950,pecsenyebárány (élve) xl kg 15,pecsenyebárány (vágva) xl kg 33,70 hízott juh, bárány, ürü: élősúlyban xl kg 3húsban xl , kg 6,70 juhgyapjú xl kg 70,vágócsirkék I. és II. kg 2pecsenyepulyka I. és II. kg 4,egyéb pulykák I. és II. kg 3,II. Az SZK MÉM áralapjából juttatott árpótlék, melyet az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének 4282/90-Ek számú rendelete alapján folyósítanak. Termék: Minőségi osztály Mértékegység Árpótlék (Kčs) ipari búza xl tonna 100,takarmányárpa xl tonna 100,keményítőipari kukorica xl tonna 100,élelmiszeripari zab xl tonna 100,takarmányzab xl tonna 100,étkezési burgonya xl tonna 400,cukorrépa xl tonna 200,cikória xl tonna 200,mustár xl tonna 4 000,étkezési bab xl tonna 1 500,nyers tehéntej; november 1-től ápr. 30-ig xl liter 0,50 vágómarha (élősúlyban) xl kg 0,50 vágómarha (húsban) xl kg 0,90 tejes vágóborjak: kg élősúlyban xl kg * 5húsban xl kg 8,30 hízott kacsák I. kg 5,hízott libák I. kg 5,hízott bárányok A és B db 150,hízott bárányok I. és II. db 1 sovágójuhok, bárányok, ürük A és I. db so,Megjegyzés: - a minőségnek meg kell felelnie a C3ÁSZ alapvető követelményeinek xx

/-az árpótlék azokat a szállítókat is megilleti, akik saját szőlőtermésükből maguk készítenek bort. Jár az árpótlék a második fejtés után értékesített borért is (100 liter bort 140 kg borszőlőre számítanak át). A felvásárlási árhoz járó árpótlékot 1990. július 7-i hatállyal folyósítják, mégpedig a felvásárlási árral együtt.