Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)
1990-08-22 / 196. szám, szerda
Szerda, 1990. augusztus 22. * Ára 1 korona • XLIII. évfolyam, 196. szám DICSTELEN ÉVFORDULÓRA EMLÉKEZTEK PRÁGÁBAN Friss szeleknek kell fújniuk Mai számunkban: Itt a Gabonaváros! ... Ók egyre, akár valami hanglemez, hajtogatták: ellenforradalom van nálatok, ellenforradalom... (4. oldal) Pánikűzés a képernyőn ... valamennyi tartálykocsi egyenesen a gyárból viszi az üzemanyagot a benzinkutakhoz... (5. oldal) Agyonlőtték a játékvezetőt! ... Időközben a játékvezető, aki teljesen vétlen volt az esetben, félbeszakította a mérkőzést, s közelebb 'ment a verekedőkhöz, hogy a játékosok segítségével szétválassza őket. Ekkor az egyik golyó szíven találta... (7. oldal) Koszorúzás és nagygyűlés a Vencel téren (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai Vencel téren, Szent Vencel lovasszobránál - amely Csehszlovákia legújabb-kori történetében szó szerint szimbolikus jelentóséget kapott - kegyelettel adózott az 1968-as katonai megszállás és az azt követő normalizáció áldozatai emlékének. A megemlékezésen jelen volt Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Andrej Szaharov akadémikus özvegye, Jelena Bonner, valamint az azon szovjet állampolgárok egy csoportja, akik 22 évvel ezelőtt Moszkvában tiltakoztak Csehszlovákia megszállása ellen. A prágaiak s a főváros vendégei az államfővel együtt első ízben emlékezhettek meg szabadon a dicstelen évfordulóról, a Varsói Szerződés öt tagállama csapatainak csehszlovákiai megszállásáról, amely nemcsak a szocializmus politikai és gazdasági reformjára tett csehszlovák kísérlet végét, hanem országunk több mint 20 évig tartó gazdasági és szellemi hanyatlásának kezdetét is jelentette. Első alkalommal tiltakozhattak nyilvánosan a Csehszlovákia szuverenitását és függetlenségét és a nemzetközi jogokat sértő terrorista akció ellen. 1968. augusztus 21 -e óta a Vencel tér és a környező utcák számos invázióellenes tüntetés színhelyévé váltak. A normalizációs rezsim szigorúan tiltotta és büntette az ezeken való részvételt. Több mint két évtizeden át „internacionalista segítségként" állította be a törvénytelen agressziót, s a csehországi és szlovákiai hazafiakat akik ez ellen tiltakoztak, „bűnöző elemeknek" nevezte. Tegnap, hasonlóan, mint a múlt óv novemberében, (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett az SZK kormánya Tornyosodnak a teendők 1968 augusztusának áldozataira emlékeztek • Segíteni kell a menekülteken • Nővérhiány az egészségügyben (Munkatársunktól) - Rendhagyó módon kezdődött tegnap a szlovák kormány ülése. Vladimír Mečiar miniszterelnök bevezetőjében megemlékezett a huszonkét évvel ezelőtti augusztusi napokban történtekről, hazánk megszállásáról, szóit a megszállás súlyos következményeiről, majd a jelenlevők egyperces néma csönddel tisztelegtek 1968 áldozatai előtt. Egy T 55-ös harckocsi felfordításával a prágai Vencel tér alsó részén tegnapra virradó éjszaka kezdődtek meg a Varsói Szerződés öt tagállama csapatai csehszlovákiai bevonulásának 22. évfordulója alkalmából tartott megemlékezések. A Szövetségi Belügyminisztérium fegyveres testületeinek tagjai egy daru segítségével billentették oldalára a 34 tonna súlyú acélkolosszust (Michal Krumphanzl felvétele - ČSTK) -HOLNAP: A mezőgazdasági privatizálás lehetőségeiről Napjainkban sokakat foglalkoztatnak a mezőgazdaságban meghirdetett privatizálással összefüggő kérdések. Ezért holnapi számunkban ismertetjük az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának az egyéni gazdálkodás pillanatnyi feltételeivel és fejlődésének jövőbeli lehetőségeivel foglalkozó anyagát. Ebben a tulajdonjogi kérdéseken, szervezési problémákon és az 1990-ben érvényes pénzügyi politikán kívül az érdeklődők az egyéni gazdálkodókat is érintő árkiegészítésekről is áttekintést nyerhetnek. nál néhány szovjet állampolgár társaságában voltam, aki vette a bátorságot -, nem nézve a drasztikus következményekre, amelyek érhetik -, hogy 1968. "augusztus 25-én a Vörös téren tiltakozzék Csehszlovákia megszállása ellen. Ezeket az embereket részünkről köszönet illeti. Legalább szimbolikusan megvédték a Szovjetunió népeinek becsületét. Mi is történt valójában 22 évvel ezelőtt? A kommunista párt vezetőségében - ahova a párt reformszárnyának képviselői kerültek, és részleges reformokat kezdtek - végrehajtott változtatások nyomán fokozatosan egész társadalmunk feléledt. A reformokban az emberek reményt láttak arra, hogy a 20 éves kommunista totalitarizmus után demokratikusabb, szabadabb, igazsáaosabb társadalmi rendszert kezdünk építeni. A remények azonban az augusztus 20-áról 21-ére virradó éjszaka kegyetlenül szertefoszlottak, amikor a Varsói Szerződés öt hadserege néhány itteni összeesküvővel szövetkezve megtámadta országunkat, hogy kegyetlenül elnyomja azt a folyamatot, amely akkor kezdődött, és amely a cseh és a szlovák nemzet ébredező reményeinek megnyilvánulása volt. Az agressziónak köszönhetően a szovjet blokk egyik legkonzervatívabb kommunista rendszerét hozták létre, amely azután kérlelhetetlenül bosszút állt mindazokon, akik társadalmunk megújítására törekedtek, és amely olyan károkat okozott, amelyek nagyságát valójában csak most ismerjük meg teljesen. A Prágai Tavasz erőszakos elfojtása s az ezt követően létrehozott rendőri rezsim miatt arra sem volt (Folytatás a 2. oldalon) A továbbiakban a kormány többek között tudomásul vette a szövetségi kormány azon határozatát, melynek értelmében ez év szeptember végéig ki kell dolgozni a menekültek ügye jogi rendezésének koncepcióját, és addig is mindent meg kell tenni itt-tartózkodási körülményeik javítására. Erre a célra többek között a szovjet katonák által kiürített objektumok is felhasználhatók, és ilyen értelemben kapott feladatot a védelmi miniszter. A tanácskozás napirendjén szerepelt továbbá a foglalkoztatásról szóló törvénytervezetek megvitatása, s ezzel kapcsolatban az SZK munka- és szociálisügyi minisztere kapta feladatul a törvénytervezet új változatának egy héten belüli kidolgozását. A szóban forgó miniszter ugyancsak feladatul kapta, hogy két héten belül megfelelő intézkedéseket foganatosítson a közép- és főiskolát végzettek elhelyezésével kapcsolatban. A kormány több személyi kérdésben is döntött, egyebek között kinevezte az 1995-ös világkiállítás előkészületeinek koordinálását végző munkacsoportot, illetve annak vezetőjét, Jozef Kučerákot, az SZK kormányának alelnökét. Különösen az idegenforgalmi feltételek javításával kapcsolatban, így a főváros szállodai kapacitásának bővítésében van elsősorban tennivaló. A kormányülést követő sajtótájékoztató vendége ezúttal Alojz Ra(Folytatás a 2. oldalon) Jön a brazil köztársasági elnök (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök meghívására október 1-2-án látogatást tesz hazánkban Fernando Alffonso Collor de Mello, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnöke. Irak élö pajzsként használja az ártatlan embereket A BT szinte folyamatosan tanácskozik • Kadhafi ezredes módosította álláspontját • Külügyminiszteri konzultációk Párizsban (ČSTK) - Egésznapos két- és sokoldalú intenzív megbeszélések után hétfőn este a Biztonsági Tanács újabb zártkörű konzultációkat kezdett a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről. A zártkörű konzultációkra az amerikai küldöttség hatalmas nyomására került sor. Washington ugyanis mielőbb el szeretné fogadtatni azt a határozatot, amely feljogosítja az országókat, hogy az Irak ellen hozott szankciók betartása érdekében katonai eszközöket is alkalmazhassanak. Több delegáció úgy nyilatkozott a tanácskozás előtt, kétséges, hogy egyetértés lesz az amerikaiak határozattervezetét illetően. Állítólag a BT két állandó tagja, a Szovjetunió és Kína is ellenzi, hogy elsiessék a katonai beavatkozásról szóló határozat jóváhagyását. A tegnap hajnalig tartó tanácskozáson végül is elnapolták a megbeszéléseket, s a BT New York-i idő szerint a délutáni órákban ült ismét össze (ennek eredményeiről lapzártáig nem kaptunk jelentést), s ismét (Folytatás a 2. oldalon) Föderációt - új alapokon Szovjet vendégek államfőnknél (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Jelena Bonnert, Larisza Bogorazovát, Pavel Litvinovot, valamint a többi szovjet polgárjogi harcost, aki 1968. augusztus 25-én a moszkvai Vörös téren tiltakozott Csehszlovákia megszállása ellen. A találkozón jelen volt Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Rövid beszédében államfőnk nagyra értékelte bátor cselekedetüket, s mind saját, s mind pedig a cseh és a szlovák nemzet nevében kifejezte köszönetét. A továbbiakban a Csehszlovákiában és a Szovjetunióban végbemenő demokratikus változásokról beszélgetett velük. A trencsénteplici „csúcstalálkozóról" szárnyra kelt mendemondák a szó legjobb értelmében felrázták az ország népét a mindennapi anyagi gondok miatti politikai közönyből. Ez is mutatja, hogy az emberek mennyire tisztában vannak a köztársaság egységének értékével. Ugyanakkor megmutatkozott, mennyire igényli a lakosság a hiteles és folyamatos tájékoztatást. Elsősorban az információk hiányának köszönhetik a szeparatisták, hogy ideig-óráig kormányválság-hangulat lett úrrá országszerte, és már-már a nemzeti eszme diadaláról zengedezhettek. Később tisztázódtak a dolgok, a Kereszténydemokrata Mozgalom tiszta vizet öntött a pohárba, síkra szállt a kormánykoalíció mellett, elhatárolta magát a szeparatista törekvésektől, majd vasárnap alapvető jelentőségű és mindenre kiterjedő sajtókonferenciát tartott Vladimír Mečiar, a kormány elnöke, aki - ahogy a tájékoztatás során tapasztalhattuk - egyértelműen bebizonyította politikai előrelátását, amikor kezdeményezte, hogy a három kormány képviselőinek hosszú értekezletén tisztázzák a föderáció továbbfejlesztésének a kérdéseit. Nyilván felismerte, hogy a megoldás halogatása a nemzeti színezetű és a szeparatizmust szorgalmazó erők malmára hajtja a vizet. A kérdések megválaszolásának elodázása elmélyítette volna a válságot, így „elébe ment" a dolgoknak, kész koncepcióval érkezett Trencsénteplicre. Ma már tapasztalatból tudjuk, hogy a centralista gazdaságpolitika olyan zsákutca, amelyből - ha megmarad régi formájában - földkerekség legzseniálisabb közgazdasági szakemberei sem lennének képesek virágzó gazdaságot teremteni. Tehát nem az egyes gazdasági vezetőket kell hibáztatni azért, hogy a termelésben, a forgalmazásban és az elosztásban szerény eredményeket érünk el, hanem a szisztémát, amely lomha, így nem tudnak egyes elemei reagálni a kihívásokra. Szlovákia kormánya e kezdeményezéssel most megváltoztatott egy négy évtizedig érvényesített gyakorlatot, és nem hajlandó továbbra is „uszálypolitikát" folytatni, amelynek az a jellemző vonása, hogy megvárják a válság teljes elmélyülését, és csak azután lépnek. Átlátta ez a kormány, hogy a szélsőséges nacionalista erők a Szlovák Nemzeti Párt vezetésével a „minél rosszabb, annál jobb" politikáját követik. Lesipuskásként visszaélnek a gazdasági kérdések megoldatlansága miatti feszültségekben rejlő lehetőségekkel, a csehek és a kisebbségek ellen uszítanak, eközben kirándulásokat tesznek a politika mezejére ís, tömeggyűlések szervezésével ijesztgetnek, de programot nem tudnak a nép elé terjeszteni. Ilyen körülmények között mindenképpen lépnie kellett a Mečiar-kormánynak, és - jól lépett. A szlovákiai fürdőhelyen a kormányok reprezentánsai kidolgozták a föderáció új alapokra helyezésénele, hatékonyabbá fejlesztésének a programját, amely most - jóváhagyás végett - a törvényhozó testületek elé kerül. A szövetségi rendszer új alapokra helyezésének az a lényege, hogy a gazdaság irányításában a célszerűség elvét érvényesítik. Tehát ami a nemzed köztársaságok szintjéről jobban, rugalmasabban irányítható, annak irányítását köztársasági szférába helyezik át, és a szövetségi központi hivatalok majd csak olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek megoldása ezen a szinten célszerűbb. A hatáskör ilyen módon történő decentralizálása semmiképpen nem jelentheti, hogy a prágai centralizmus helyett mostantól majd a pozsonyi centralizmus tartja kordában az országot. Tehát a gazdasági döntéseket majd a legilletékesebbek hozzák, azok, akik a termelésben és az értékesítésben a legjobban ismerik a helyzetet. Ilyen körülmények között nem fordulhat elő, hogy egy-egy jó elképzelést azért nem valósítanak meg, mert a minisztériumi bürokraták elsősorban arra összpontosítanak, hogy bebizonyítsák, a hatályos (általuk kidolgozott) rendelkezések miatt miért nem lehet realizálni. Normális viszonyok között egy országban nincs szükség a gazdasági struktúra olyan nagyarányú átalakítására, mint amilyenre most készülünk, mert a reagálás folyamatos, a vállalatok napokon belül tudnak igazodni a változó feltételekhez. Hogy ez nálunk egyáltalán nem így van, az az évtizedekig kialakult, az állandó önigazolásra összpontosító rendszej hibája. Komoly nemzetiségi vonatkozásai is vannak a Mečiar-kormány állásfoglalásának, és ezeket mi, magyarok, nem szemlélhetjük közömbösen. Nem lehetünk ellendrukkerei a prágai centralizmus leépítésének. A föderáció tökéletesítése - ha a mostani kormánykoncepció győzedelmeskedik - jogaink megerősítéséhez és végre gyakorlati érvényesítéséhez vezethet, és így lehetővé válik számunkra a kulturális infrastruktúra megtartása és fejlesztése. Azt is tudjuk, mi vár ránk, ha a nacionalista pártok koncepciója valósulna ineg. Járjunk nyitott szemmel, legyünk képesek a búza és a konkoly különválasztására. TÓTH MIHÁLY Bevezetőjében köztársasági elnökünk utalt arra, hogy közvetlenül beszéde elmondása előtt Szent Vencel lovasszobránál kegyelettel adózott az augusztusi katonai megszállás áldozatai emlékének. A továbbiakban így folytatta: - A szoborVáclav Havel beszéde