Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-21 / 195. szám, kedd

Alexander Dubček elutasítja a szélsőségeket (ČSTK) - Prágában a Csehszlo­vák Rádió Vinohradská tŕídán levő székházának épületén Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnö­ke tegnap délután emléktáblát leple­zett le, amely az 1968. augusztus 21-i eseményekre, valamint a rádió munkatársainak ezt követő helytál­lására emlékeztet. Alexander Dubček ebből az alka­lomból mondott beszédében többek között élesen elítélte azokat a szél­sőséges követeléseket, amelyek a konföderációt, valamint az önálló szlovák állam létrehozását szorgal­mazzák, és egyértelműen a két nemzetnék a szövetségi köztársa­ság keretein belüli együttélése mel­lett szállt síkra. Kijelentette: ,,Az egyesülő Európában a csehek és szlovákok jövőjét két önálló, egyen­jogú nemzet közös szövetségi köz­társaságában látom." BÍRÁLTÁK A KORMÁNYT (ČSTK) - A Csehszlovák Szociál­demokrata Párt tegnapi prágai sajtó­értekezletén nagyon bírálóan nyilat­koztak a párt vezetői a kormányról és gazdaságpolitikájáról. Alapköve­telménynek tartják, hogy a piaci fel­tételek között - amelyek elérését célul tűztük ki - a szociális szem­pontok ne maradjanak figyelmen kí­vül. Jirí Gorák pártelnök szerint a kormánynak előre kellene látnia a jelenségeket, nem pedig állandó­an meglepődni bizonyos gazdasági és szociális szférabeli jelenségek bekövetkezésekor. Rocksegítség a román menekülteknek (ČSTK) - A Csehszlovák Sajtói­roda tegnapi jelentése beszámol ar­ról, hogy a Rolling Stones rocke­gyüttes vasárnapi koncertje bevéte­lének egy részét Olga Havlová köz­vetítésével a Csehszlovákia terüle­tén tartózkodó romániai menekültek javára ajánlotta fel. A pénzen élelmi­szert, üdítőket és déligyümölcsöt vá­sároltak - elsősorban a gyermekek részére. Rendezni kell a korona és a zloty árfolyamát (ČSTK) - Václav Klaus szövet­ségi pénzügyminiszter tegnap fo­gadta Jacek Baluchot, a Lengyel Köztársaság nagykövetét, s megvi­tatták a két országot érintő legége­tőbb kérdéseket. Václav Klaus felhívta a lengyel nagykövet figyelmét a két ország érdekeinek bizonyos aszimmetriájá­ra, a kishatárforgalommal kapcsola­tos gondokra, és kijelentette, hogy a szövetségi kormány ebben a kér­désben mindenekelőtt a csehszlo­vák állampolgárok érdekeiért száll síkra. Ezért a kishatárforgalom meg­indítását a csehszlovák korona és a lengyel zloty árfolyamának rende­zéséhez köti. A felek megegyeztek, hogy továbbra is erőfeszítéseket tesznek a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálására. Ezreket űztek el a hadseregből A honvédelmi miniszter napiparancsa (ČSTK) - Miroslav Vacek hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter tegnap az 1968 augusztusi esemé­nyek 22. évfordulója alkalmából na­piparancsot adott ki. Ebben a követ­kezőket hangsúlyozza: ,,1968. augusztus 21-ére virradó­ra a Varsói Szerződés öt országá­nak hadseregei átlépték Csehszlo­vákia államhatárait. Mindez a köz­NEM TITOK, DE... (ČSTK) - Ján Lángoš szövetségi belügyminiszter tegnap a Csehszlo­vák Sajtóirodának a következő nyi­latkozatot juttatta el: Az utóbbi időben némely tömeg­tájékoztatási eszközök olyan anya­gokat hoztak nyilvánosságra, ame­lyeket nem erre a célra szántak. Az a véleményem, hogy a belügymi­nisztériumnak meg kell szüntetnie a problémák eltitkolását, ha újra vissza akarja szerezni a közvéle­mény bizalmát. Ennek ellenére min­den tény nem hozható nyilvános­ságra. Éppen ezért felhívom az új­ságírók figyelmét, hogy az ilyen in­formációkkal, valamint azokkal az anyagokkal, amelyek nem hivatalos úton jutnak el hozzájuk a jövőben megfontoltabban járjanak el. Arról, vajon mit lehet és mit nem lehet nyilvánosságra hozni a szövetségi belügyminisztérium munkájáról az újságírók előtt ennek a minisztéri­umnak a munkatársai hivatottak dönteni. Válságstáb Prágában (ČSTK) - Jaroslav Korán, Prága főpolgármestere a Csehszlovák Saj­tóiroda révén nyilatkozatot tett köz­zé, amely többek között arról szól, hogy augusztus 14-éről, 15-ére vir­radóra a fővárosi nemzeti bizottság mellett válságstáb alakult a romániai menekültek megsegítésére. E feltét­lenül szükséges lépés indokai közt szerepel, hogy Románia volt az egyetlen ország, amely 22 évvel ezelőtt nem vett részt a Varsói Szer­ződés fegyveres akciójában. A meg­szállást követően pedig a külföldre menekülők közül sokan Románián keresztül találták meg későbbi hazá­jukat. társaság elnökének, a Nemzetgyű­lésnek, a kormánynak és a CSKP vezetőségének, valamint az egész népnek a tudta nélkül és akarata ellenére történt. A hadseregek or­szágunkba történt bevonulása a Csehszlovákiában kibontakozó békés és demokratikus fejlődés meghiúsítását jelentette. Az ezt kö­vető politikai normalizálódás során a leginkább érintett rétegek közé tartozott a csehszlovák hadsereg parancsnoki kara. A becsületes és hazafias helytállás ára az volt, hogy a hadseregből 6211 tisztet és tiszt­helyettest távolítottak el, akiket a nagyszámú polgári alkalmazottal együtt jogellenesen űztek el a had­sereg kötelékéből, sok százat lefo­koztak, több tucatot bírósági úton ért sérelem. Az augusztusi események 22. év­fordulója napján azzal a felhívással fordulok önökhöz, hogy felelősség­gel és fegyelmezetten tegyenek ele­get a szolgálati kötelezettségeiknek, és példásan teljesítsék állampolgári kötelességeiket." Babinský útlevelet kért (ČSTK) - Stanislav Babinský, aki­nek börtönbüntetését a közelmúlt­ban egészségi okok miatt felfüg­gesztették, benyújtotta útlevélkérel­mét. A kerületi útlevélosztály azon­ban megtagadta az útlevél kiadását, mivel az Babinský esetében nem indokolt. A Smer című közép-szlová­kiai kerületi napilapban közölt tájé­koztatás szerzője azt is megkérdez­te az illetékesektől, hogy vajon nem indokoltak-e a közvélemény azon aggályai, hogy útlevelének kiadása esetén Stanislav Babinský elhagyná az ország területét és többé nem térne vissza? Ján Dzurák alezredes válaszában elmondotta, hogy ennek lehetősége fennállna, és éppen ezért a törvénnyel összhangban jár­tak el, amikor két okból eredően is megtagadták Babinský kérelmét. Az egyik a büntetésvégrehajtásról szóló törvény, a másik ok pedig erkölcsi, miszerint nem hagyható figyelmen kívül a közvélemény ítélete. Kuba független akar maradni (ČSTK) - František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap Pozsonyban fogadta Mario Rodriguez Martinezt, a Kubai Köz­társaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. A részben udvari­assági, részben munkajellegű láto­gatáson jelen volt Maria de Carmen Regueiro Mayo asszony, a Kubai Köztársaság pozsonyi főkonzulja. A szívélyes, baráti légkörben le­folyt találkozón a felek vélemény­cserét folytattak a jelenlegi nemzet­közi helyzetről, és tájékoztatták egy­mást az országukban végbemenő változásokról. Ezzel kapcsolatban a kubai diplomata megállapította, hogy országában a helyzet nagyon bonyolult. Hangsúlyozta, hogy bár a szocializmus építése nem történt lényeges hibák nélkül, az 1959-es kubai forradalom a szigetország la­kossága számára nagyon sokat je­lent. Elmondotta, hogy hazája nem szívesen utánozná a bármely or­szágban bekövetkezett fejlődési fo­lyamatot, és szükséges volna, hogy nemcsak Kuba részéről várjanak el toleranciát partnerei, hanem azok se hagyják figyelmen kívül az ország fejlődését, történelmét, jellegzetes­ségeit és azt a törekvését, högy továbbra is független akar maradni. Jókívánság A Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom Elnöksége és tagsága jókívánatait fejezi ki fő­tisztelendő Bartal Károly úrnak jászóvári premontrei apáttá tör­tént megválasztása és ünnepi beiktatása alkalmából, amely Nagyszombatban a hazai és a nemzetközi klérusnak püspökök­nek, főapátoknak, papoknak és hívek nagy tömegének jelenlété­ben történt. - Imádkozni fogunk, hogy segítse az Isten az ő dicső­ségére és mindannyiunk javára végzendő munkájában. Víz alatt is mentek a tankok Emlékek - több mint két évtized múltán Nincs kerek évforduló, de változatlanul sok szó esik Magyarországon is az 1968-as csehszlovákiai katonai invázióról. Ime egy csokor - sze­mélyes élmények alapján - az akkor történtekről. 1968. augusztus 20-a előtt egy­két nappal ketten, mint régi barátok és iskolatársak egy győri borozó hangulatos pincéjében régi osztály­társunkkal és barátunkkal találkoz­tunk, aki Kanadából először látoga­tott haza családjával szüleihez a kö­zeli Hédervárra. Beszélgettünk, po­haraztunk, örültünk egymásnak. Örömmel vettük a méghívást az augusztus 20-i hédervári búcsúba. Bármennyire is erőltettük a dolgo­kat, augusztus 20-án már nem tud­tunk kimenni a városból, s a búcsú másnapján, 21-én pedig még szigo­rúbb volt az ellenőrzés. Én mint vidéken dolgozó és aránylag sok információval rendelkező újságíró is csak akkor jöttem rá, hogy napokkal ezelőtt nem véletlenül teltek meg katonai alakulatokkal, főleg tankok­kal, s más páncélozott harci eszkö­zökkel a Győr környéki erdők, a szi­getközi és hansági, vértes hegységi, jól álcázható terepszakaszok. Augusztus 22-én sikerült szót válta­ni a MSZMP akkori Győr-Sopron megyei első titkárával, Pataki Lász­lóval, ő azt mondta kérdésemre: - Becsületszavamra mondom, én sem tudtam erről a támadásról elő­re. Már többször bemondta a rádió, amikor megyei első titkárként hiva­talosan információt kaptam a kato­nai akcióról. Ugyanígy volt a területi­leg ugyancsak illetékes Komárom megye első titkára is. Novák Endre, az ásványrárói víz­ügyi kikötő vezetője, parancsnoka volt azoknak a magyar vízügyi hajó­út kitűző hajóknak, amelyek a Duna Rajka és Szob közötti szakaszán teljesítettek szolgálatot. A most 72 éves nyugdíjas emlékezése: - A katonai beavatkozás előtt a szovjetek teljesen- feltérképezték a közös magyar-csehszlovák Duna szakasz mederviszonyait. Ehhez a mi segítségünket nem kérték, de a szovjet hajók mozgásáról tudtunk. Egyebek között hadihajók is mozog­tak abban az időben ezen a szaka­szon. A medvei Duna-híd közelében augusztus 21 -én a víz alatt is átkel­tek harckocsikkal. Erről akkor biztos megfigyeléseink voltak. Lehet, hogy másutt is voltak ilyen akciók. Több ilyen kétéltű lánctalpas bele is süly­lyedt a Dunába. Kiemelésük egy idő után megtörtént. Azonban ehhez sem kértek semmilyen segítséget tőlünk, sem pedig a csehszlovák vízügyi szervektől. Hogy a személy­zetüket sikerült-e kimenteni, arról a mai napig nem tudtunk meg sem­m t Cseresznyék István (Folytatás az 1. oldalról) peket fogadja. Újságíróknak kijelen­tette, már elegendő amerikai katona tartózkodik a térségben ahhoz, hogy visszaverjen egy esetleges táma­dást Szaúd-Arábia ellen. Hozzáfűz­te, további megerősítésük attól függ, hogyan alakul a helyzet. Az Egyesült Államoknak azonban nem áll szán­dékában háborút kezdeni a tér­ségben. A konfliktus miatt" George Bush amerikai elnök vasárnap immár má­sodízben szakította meg szabadsá­gát és háromórás tanácskozást foly­tatott munkatársaival a legutóbbi fej­leményekről. Nemcsak a konfliktus katonai vonatkozásai szerepeltek terítéken, hanem gazdasági követ­kezményei is, mindenekelőtt az USA energetikai helyzete. Richard Cheney, a Pentagon ve­zetője tegnap már az Egyesült Arab Emírségekben tárgyalt. Itt jelentette be, hógy az iraki expanzió visszafo­gására irányuló regionális erófeszí­Ríchard Cheney, az Egyesült Államok hadügyminisztere Szaúd-Arábiában a 82. ejtőernyős dandár tisztjei köré­ben. (ČSTK/AP felvétele) tések keretében az emírségek terü­letére is telepítenek amerikai egysé­geket. Abu Dhabiban tegnapra virra­dó éjszaka jelentették be, hogy örömmel fogadják, ha egyes arab országok és néhány baráti állam csapatokat állomásoztatna az or­szágban. A konfliktussal kapcsolatban a legnagyobb problémát változatla­nul a Kuvaitban és Irakban rekedt külföldiek sorsa okozza. Röviddel Szaddam Husszein elnök vasárnap esti televíziós beszédé után, amely­ről tegnap számoltunk be, s amely­ben lényegében bejelentette, hogy túszként tartják fogva a külföldiek egy részét, Irak egyes államok pol­gárainak engedélyezte a távozást az országból. Osztrák, svéd, svájci, finn és portugál állampolgárok utazhat­tak el. Az ABC amerikai televíziós állo­más közlése szerint a fogva tartott amerikai állampolgárokat négy stra­tégiai fontosságú létesítmény terüle­tére telepítették, többek között vegyi üzemekbe. Harmincöt amerikai ál­lampolgárnak viszont sikerült mene­déket találnia az amerikai nagykö­vetséggel szomszédos diplomáciai negyedben. A csehszlovák külügyminisztéri­um tegnap bejelentette, hogy az éj­szakai és a reggeli órákban Kuvait­ból Bagdadba érkezett a 124 cseh­szlovák állampolgár közül az első, 98 fős csoport. Bagdadból Amman­ba utaznak. Valamennyien egészsé­gesek. Evakuálásukat az iraki és kuvaiti csehszlovák külképviseleti szervek biztosították. A napokban várhatóan folytatódik állampolgára­ink evakuálása, attól függően, ho­gyan sikerül engedélyeztetni kiuta­zásukat Irakból. Ide sorolható az a hír is, miszerint az INA iraki hírügynökség figyel­meztette a megszállt Kuvaitban a diplomatákat, hogy péntekig zárják be hivatalaikat. A hírügynökség idézte a bagdadi külügyminisztérium szóvivőjét, aki szerint „azokkal a diplomatákkal, akik nem tesznek eleget ennek a döntésnek, augusz­tus 25-ével kezdődően úgy fognak bánni, mint bármely más idegen ál­lampolgárral". George Bush, az Egyesült Álla­mok elnöke az amerikai háborús veteránokhoz intézett beszédében tegnap először fogalmazott úgy, hogy Bagdad túszként tartja az USA állampolgárait és ezért teljes felelős­séggel tartozik. Egyebek között ezt mondotta: ,,Azok a vezetők, akik pajzsként kezelik más országok ál­lampolgárait, megérdemlik és el is érik az egész világ elmarasztalását. Ez a válság az amerikaiaktól türel­met, áldozatvállalást követel. Ha gá­tat akarunk vetni az agressziónak, akkor ezeket az áldozatokat meg kell hoznunk, segítenünk kell bará­tainkat, meg kell védenünk békés érdekeinket és az egész világ stabi­litását. Senki sem becsülheti le azo­kat, akik veszélyeztetik a békét, de még nagyobb hiba lenne lebecsülni hűségünket bajba jutott barátaink s az úgyszintén bajba jutott nemzet­közi rend iránt. Bagdad tegnap felszólította az európaiakat, hogy a harmadik világ­háború elhárítása érdekében akadá­lyozzák meg az Egyesült Államok Irak elleni támadását. Egyébként Irak élni fog a „kegyetlen megtor­lással". Az Egyesült Államok tegnap a Perzsa-öbölben növelte katonai jelenlétét azzal, hogy 16 óriási szál­lítógépet és a légierő 500 tagját az Egyesült Arab Emirátusba vezé­nyelte. Az amerikai fegyveres erők törzs­kari testületének az a nézete, hogy Iraknak nemcsak vegyi-, hanem bio­lógiai fegyverei is vannak - közölte a Newsweek hetilap legutóbbi száma. Törökország a nyugati államoktól azoknak a veszteségeinek kárpótlá­sát szorgalmazza, amelyeket az Irak-ellenes gazdasági szankciók­hoz való csatlakozása idézett elő. Turgut özal török államfő kijelenté­se szerint ez megoldható lenne a nyugafi piacokra irányuló török export feltételeinek javításával. Folytatódik a törzsi háború (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztársa­ság fővárosa, Johannesburg egyik további külvárosában, Kwathemy­ben a fegyveres zuluk tegnap meg­gyilkoltak 21 személyt az ellenséges Xbosa törzsből. A már egy hete tartó törzsi háborúnak eddig 331 halálos áldozata van. Még azokban a külvá­rosokban is, amelyekben a hadse­reg és a rendőrség egységeinek sikerült legalább részben helyreállí­taniuk a rendet, a rendőri szóvivő közlése szerint napok múltán is szüntelenül új holttestekre buk­kannak. NÉHÁNY SORBAN NÉHÁNY ÓRÁS HARC tombolt tegnap Bejrút déli külvárosában a muzulmán siíták ellenséges cso­portjai között. A harcnak csak a liba­noni szír egységek beavatkozása vetett véget, de addig négy ember, köztük két gyerek életét vesztette. ANDRES SOSA PIETRI, a vene­zuelai olajipari társaság elnöke teg­nap Prágába érkezett, ahol fogadta Jozef Mikloško, a szövetségi kor­mány alelnöke, s tárgyalásokat foly­tatott Vladimír Dlouhý miniszterrel a gazdasági kapcsolatok fejleszté­séről. RUSZLÁN HASZBULATOV, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsá­nak első alelnöke tegnap Moszkvá­ban egy sajtókonferencián élesen bírálta a szovjet kormányt, amelynek szerinte le kellene mondania. Rizs­kov miniszterelnököt egyébként Gorbacsovval szembeni ellenzéki­séggel, s" azzal vádolta, hogy kerék­kötője az új gondolkodásmód érvé­nyesülésének, amelyet Gorbacsov képvisel. AZ AZERBAJDZSÁN-ÖRMÉNY határon tegnap fegyveres összetű­zésekre került sor a terroristák és a belügyminisztériumi egységek kö­zött. Az összetűzésnek, amely foly­tatódik, eddig két halálos áldozata és több sebesültje van. AZ OPEC TAGÁLLAMAI nem fogadták el többségükben Szaúd­Arábia javaslatát, hogy a szervezet rendkívüli ülésén döntsenek a kiter­melt olaj mennyiségének növelésé­ről, hogy ezzel pótolják a Perzsa­öbölben kialakult helyzet miatt kelet­kezett veszteséget. Az ok nyilvánva­ló: a tagállamok többsége nem akar lemondani arról, hogy a konfliktus következtében borsosabb áron ex­portálhatja a kőolajat. ÚJ SZÚ 2 1990. VIII. 21. Lázas diplomáciai aktivitás

Next

/
Thumbnails
Contents