Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-16 / 164. szám, hétfő

Hétfő, 1990. július 16. * Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 164. szám Európa stabilitásának fontos pillére vagyunk Csehek és szlovákok a Javorinán (ČSTK) - Ezrek jelentek meg a csehek és szlovákok ünnepélyen melyet Cseh- és Morvaország Békeuniója a Szlovák Béke- és Emberjogi Unió, valamint az Uherské Hradiáté-i, a Trenčíni és Senica nad Myjavou-i járás védnöksége alatt rendeztek a Javorinán, amely Štúrék óta hagyományos helye a hegység két oldalán élő nemzetek barátkozásának. A tegnapi találkozó fontosságát hangsúlyozta, hogy részt vett rajta Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Ján čarnogurský, az SZK elsó miniszterelnök-helyettese, a szlovák kormány tagjai, a CSSZSZK ellenállási szervezeteinek képviselői, Pavel Suchán, a Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának elnöke és politikai, kulturális életünk más képviselői. Alexander Dubček, a javorinai találkozón mondott beszédében egyebek közt hangsúlyozta, hogy a csehek és szlovákok javorinai találkozója olyan hagyomány, amelyet ő maga is szívesen vállal- A cseh és szlovák kölcsönösség híve vagyok - mondotta - nemcsak azért, mivel a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztét töltöm be, hanem azért is, mert szlovák vagyok, aki tudatosítja ennek az együttműködésnek történelmi, földrajzi, gazdasági, politikai, kulturális jelentőségét. A kapcsolatok megfelelő formájának keresése sokszor akadályokba ütközik, mint ahogy azt az utóbbi hónapokban tapasztalhattuk. Ez Stúr követői idejében is előfordult. Bírálói címére ekkor Štúr a következőket írta: „Egyesek azt gondolják majd, hogy el akarunk szakadni a csehektől. Az isten azonban óvjon bennünket az elszakadástól." Úgy gondolom, Ľudovít Štúr szavai ma is nagyon tanulságosak. Együttélésünknek voltak jó és rossz időszakai. Sikeres volt a demokrácia, s rosszabb a totalitarizmus időszakában. Épp az önigazgatás elemeinek erősítésével, a városok, a községek önkormányzatának megszilárdításával kívánjuk elérni azt, hogy az embereknek minél nagyobb lehetőségük nyíljon dönteni az őket közvetlenül érintő dolgokról. Az önigazgatás összállami szempontjából is erősíti a föderációt, a föderáció pedig feltételezi az önigazgatás demokratikus megszilárdítását. A csehek és szlovákok közös állama közös örökségünk, túl sok áldozatba került, semhogy megkérdőjelezhetnénk és hogy a szúk nemzeti párt- vagy személyi érdekeket valamennyiünk érdekei fölé helyezhetnénk. Csehszlovákiai fontos pillére a közép- és kelet-európai stabilitásnak. A nálunk bekövetkezett destabilizáció kihatna Európára, ezért pedig Európa nem lenne nekünk hálás. Szükséges, hogy mint két fejlett kultúrnemzet térjünk vissza Európába. Ebből a szempontból nem válik becsületünkre, hogy a csehek és szlovákok valamint a nemzetiségek viszonyának megoldásában egészségtelen jelenségek fordulnak elő. Hálás vagyok e rendezvény szervezőinek mindazért, amit tesznek két egyenjogú nemzetünk kapcsolataiért és azért, hogy erre a csodálatos találkozóra meghívtak - mondotta befejezésül Alexander Dubček. Mai számunkban: Szemesnek áll a világ ... Én a munkaerőmmel létrehozok mondjuk egy regénytEzt áruba bocsátom a piacon. Na most, ha szemes vagyok, megtalálom azt a kiadót, aki a legtöbbet adja érte, én azonban vak vagyok, és aláírom az első kiadóval a szerződést, akibe belebotlok, mondjuk fele annyiért. (3. oldal) ... és valóra válik a gyermekkori álom ... Az idősek egyetemére bárki jelentkezhet, akinek érettségije, illetve főiskolai végzettsége van. Felvételi vizsga nincs... (4. oldal) Legyen az iskola az emberiesség műhelye ... 12 év alatt kell a teljes középiskolai műveltséget elsajátítani az USA-ban, Japánban, Hollandiában, Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban és más országokban is, tehát a középiskolai műveltség megszerzése idejének kibővítése nem mondható pozitív tendenciának, az anyagi többletráfordításról már nem is beszélve... (5. oldal) MENEKÜLTÜGY Fidel Castro hivatalos állásfoglalása Incidens Spanyolország havannai nagykövetségén (ČSTK) - Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető szombaton este hivatalosan először foglalt állást a hazánk havannai nagykövetségére bemenekült kubai polgárok ügyével kapcsolatban. Párizs havannai képviseletén a francia forradalom 201. Elégedettek a koalíciós tárgyalásokkal Az FMK II. országos közgyűlése Manfred Wörner megbízik Gorbacsovban A NATO már nem tekinti ellenfélnek Moszkvát Elfogadott meghívás • Elképzelések az európai kapcsolatokról (ČSTK) - A négynapos hivatalos szovjetunióbeli látogatáson tartózkodó Manfred Wörner nagyra értékelte Mihail Gorbacsov szerepét abban a folyamatban, mely a két katonai-politikai tömb közeledéséhez vezet, s amely lehetővé tette e történelmi jelentőségű találkozót. A Szovjetunió elnöke először fogadott a Kremlben NATO-fötitkárt. A szombati díszebéden mondott beszédében Wörner többek között hangsúlyozta, „a hidegháború a múlté, a NATO már nem tekinti ellenfélnek a Szovjetuniót". Emlékeztetett rá, hogy az Észak-atlanti Szövetség olyan változásokat követelt, amelyek alapján meg lehetne kezdeni az együttműködést. Természetes, hogy a Szovjetunió is követelt változtatásokat. „Reméljük, nem okoztunk csalódást. Tömbünk valóban változásokkal felelt a változásokra." A NATO új politikája fő — Karlovy Vary '90 — Nyílt kártyákkal (Munkatársunktól) - Tenyerüket dörzsölik az amerikai producerek: ekkora „fogásról", ekkora bevételről, mint amekkorát most, ezekben a napokban, a ,,keleti blokk" fesztiválján mondhatnak magukénak, még csak álmodni sem mertek. Karlovy Vary az ó szemükben soha nem volt egyenlő Cannes-nal, Velencével vagy akár Nyugat-Berlinnel; a komoly európai üzletek nem itt, nem ezen a filmpiacon, hanem tólünk távolabb, a Riviérán, a lagúnák városában és „a fal" mögött köttettek. Karlovy Varyban azonban nagyot változott most a helyzet. Mintha mindenki egyszerre kezdett volna új időszámítást: huszonhetedik helyett nulladik fesztiválról beszél a hazai rendező, először érzi itt igazán felszabadultnak magát a francia filmforgalmazó, most játszhat csak nyílt kártyákkal a szovjet filmküldöttség, (Folytatás a 2. oldalon) elemeinek nevezte Wörner a tömb stratégiájának revízióját, a nukleáris fegyverektől való függőségének korlátozását, a taktikai atomfegyverekről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdését. „Mi bízunk önben, ön pedig megbízhat bennünk - ezt mondta Wörner Gorbacsovnak a szombati megbeszélések után tartott moszkvai sajtókonferencián. Hangsú lyozta, Gorbacsovval és Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseik megerősítették (Folytatás a 2. oldalon) (Tudósítónktól) - Szombaton került sor Pozsonyban a Független Magyar Kezdeményezés II. országos közgyűlésére. Tóth Károly, a Független Magyar Kezdeményezés elnöke bevezetőjében megköszönte a helyi csoportok vezetőinek, s a tagságnak aktív részvételét a kampányban, melynek eredményeként a mozgalom megszerezte a magyar szavazatok mintegy 20 százalékát. A választásokat Gyurovszky László értékelte, többek között rámutatva arra, hogy az FMK a koalíciós partnerek bizalmának, vezetőik tárgyalókészségének köszönhetően viszonylag jó eredményeket ért el a koalíciós tárgyalások során. Zászlós Gábor, a szlovák kormány alelnöke jövőre vonatkozó elképzeléseiről, valamint a kormányprogramról beszélt. A kormánykoalíció pártjainak helyzetét, valamint az ellenzéki pártok szerepét elemezte felszólalásában A. Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. Rámutatott arra, hogy az Együttélés és MKDM mozgalmak, a kommunista párt, valamint a Zöldek Pártja a konstruktív ellenzék szerepét kívánják beltölteni, melytől egyre távolabb sodródik a negyedik oppozícióban lévő párt, a Szlovák Nemzeti Párt. A felszólalásokat hosszan tartó vita követte, s elfogadásra került többek között az FMK-VPN parlamenti együttműködését szabályozó szerződéstervezet is. A közgyűlésen megvitatták a további szervezeti tevékenységhez szükséges gazdasági, szervezési és egyéb kérdéseket. Változásra került sor a vezetés élén is, Szigeti László lemondott alelnöki tisztjéről, helyére Kovács Lászlót választották. A soron következő közgyűlésre várhatóan augusztus közepén kerül sor. -hágaévfordulója alkalmából megrendezett fogadáson kommentálta az eseményeket a nemzetközi diplomáciai testület és a sajtó képviselői előtt. Castro azokat a polgárokat, akik behatoltak a csehszlovák nagykövetségre és hazánk ügyvivőjének havannai rezidenciájába, olyan „társadalomellenes elemeknek nevezte, akiket a csehszlovák diplomaták bátorítottak tettük elkövetésére". Hangsúlyozta, Kuba mindig is szavatolta a külképviseletek kellő biztonságát, és lehetővé tette a kiutazást az országból azok számára, akik ezt kérték, de a nagykövetségeken menedékjogot kért személyeknek nem. Emlékeztetett rá, hogy Kuba az európai országokkal nem kötött szerződést a diplomáciai menekültjogról, ezért az egyes országok nagykövetségei nem adhatnak menedékjogot. Fidel Castro megjegyezte: „a Havannában dolgozó csehszlovák diplomaták most úgy próbálják beállítani a helyzetet, mintha a kubai kor(Folytatás a 2. oldalon) Helyi szinten már nem a pártok összeütközéséről lesz szó A Független Magyar Kezdeményezés szombati közgyűlése után munkatársunk Tóth Károllyal, a mozgalom elnökével beszélgetett. • Mi volt a fő témája a közgyűlésnek? - Elsősorban a koalíciós megbeszélések és a választási eredmények értékelése. Ezt követően a mozgalmon belüli életről, a „hogyan tovább" kérdésről folyt megbeszélés, különös tekintettel a közelgő helyhatósági választásokra. A küldötteket tájékoztattuk két olyan szerződéstervezetről, amelyet a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal készítettünk elő. Az egyik szerződéstervezetet a közgyűlés megszavazta. • Mit tartalmaz? - A parlamenti együttműködésünk szabályait. A szerződés értelmében az NYEE képviselő klubján belül létrejön az FMK képviselőinek csoportja, amely teljes önálló szervként fog működni, a képviselők külön csoportosulásaként jelenik meg a parlamentben. (Folytatás a 2. oldalon) A politikában is, de a tudományos életben /I és más területeken is sokszor tapasztalhatta már a világ, hogy az igazán nagy szellemek egészen bonyolult problémákat is képesek egyszerűen megoldani. A szlovákiai nemzetiségi kérdés - naponta tapasztaljuk - ma bonyolultabbnak látszik, mint évtizedekkel ezelőtt, így méltó a probléma arra, hogy kiváló elmék munkálkodjanak a megoldásán. A múlt héten erre sor került Prágában, ahol Václav Havel és Göncz Árpád véleményt cserélt a szlovákok és a hazánkban élő magyarok viszonyának emberszabásúvá tételéről, majd a magyar államfő Szlovákia alkotmányos tényezőivel is tanácskozott a szlovákok és a magyarok kisebbség viszonyának rendezéséről. Meggyőződésem, hogy ha a két elnökön múlik, akár egyik napról a másikra is kifogástalanná válhat az itt élő emberek kölcsönös viszonya. Sőt, még akkor is képesek lennénk méltó módon rendezni közös dolgainkat, ha a megoldást az egyszerű emberekre bíznánk. Azokra, akik immár több mint hét évtizede egymás szomszédságában élnek, és alaposan ismerik egymást. Véleményem szerint most azt kell helyrehozni, amit egyes értelmiségiek elrontottak-e területen. Persze, tisztelet a kivételnek, akinek nem inge, ne vegye magára. Tekintsünk vissza röviden, mi történt 1989. november 17-e óta a többségi nemzet és a magyarság viszonyának alakításában. A gyengéd forradalom első heteinek eufóriája számunkra azon a napon ért véget, amikor az év elején a Televízió kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyen ott voltak a Matica Slovenská, az akkor mégcsak szerveződő szlovák nemzeti párt, a magyarság, a ruszinok, a romák - egyszóval a kisebbségek - képviselői. Nekem már akkor lúdbőrös lett a hátam, amikor láttam, milyen hangvétellel, milyen alapállásból, milyen csendőrösen foglaltak állást azok, akik a szlovák nemzet nevében léptek fel. Kimondatlanul is ezt tudtam megfogalmazni az összes megnyilvánulásukból: most nagyon vigyázzunk, nehogy elgalloppíiozzuk magunkat, amikor elosztjuk, kimérjük a joÉrtelmiségiek felelőssége gokat! Vigyázat, nehogy túlságosan bőkezűek legyünk a jogok kicentizésében! Ezek az emberek úgy méricsgélték az emberi jogokat, mintha egy kondérból gulyást mértek volna ki öt és félmillió ember számára. Olyan benyomást keltettek, hogy jó lesz ügyeskedni, mert nagyobb merőkanállal juthat azoknak, akiknek sikerül másokat hátrébb szorítani. És azóta is tart a méricsgélés. Adagokat osztogatnak az újságírók, gyűlölettől fortyogó újságcikkeket jelentet meg a sikertelenség miatt sértődött öregedő színésznő, történelmi tanulmányt ír a műkedvelő történész, aki 1945 után a felelősvonás elől menekül el, és meg sem áll. segre Ausztráliáig, bekapcsolódik a hangulatkeltésbe a helyi tanító a postamesterrel együtt. És ezek valamennyien értelmiséginek minősítik magukat, olyan személyiségnek, akikre hallgatnak az egyszerű halandók. Valóban, hallgatnak is sokam, sokkal többen, mint az ember gondolná. Hallgatnak, mert negyven év alatt mélységes válságba került ez a társadalom, és sokak gondolkodása is. A dolgokat csak fehéren-feketén látók megelégszenek a jelenségek leegyszerűsített magyarázatával, sőt, szívesen veszik ha valaki ilyen magyarázatot tálal eléjük. Ha elfogadjuk entellektüelnek a ripacs színésznőt, a politikával kacérkodó széllel bélelt falusi tanítót, a félművelt történészt és a közéleti babérokra vágyó postamestert, akkor eddigi hallgatása miatt ugyancsak oka van pirulásra, felelősségének tudatosítására az igazi alkotó értelmiséginek. Szívet melengető érzés tudni, hogy Václav Havel és Göncz Árpád nem áll egyedül a koncepciójával. Éppen e sorok írása közben került a kezembe Miroslav Kusý professzornak, a Pozsonyi Komenský Egyetem rektorának egy tanulmánya. A Neslovenský fenomén című írás zárószakaszában ez olvasható: „A szlovákiai kisebbségek érdekeinek védelme nem veszélyezteti a szlovákok érdekeit. Ellenkezőleg, e nemzetiségi érdekek figyelmen kívül hagyásának a következményei veszélyeztetnék a szlovákok érdekeit." Lehet, hogy holnap ordas támadó cikkek jelennek meg Kusý professzor címére. Ezt nyilván ő is tudta, amikor gondolatait papírra vetette. De azzal is tisztában volt, hogy az igazi szlovák értelmiségiek többsége és a nemzet zöme neki ad igazat. - Tóth Mihály