Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-14 / 138. szám, csütörtök

Még nem oldják fel a Litvánia elleni blokádot Landsbergis: a moszkvai találkozó hasznos előjáték volt Maffia-klán Osban? • A Legfelsőbb Tanács előtt a kormányjelentés (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov miniszterelnök tájékoztatott tegnap Moszkvában Mihail Gorbacsov és a három balti köztársaság elnökének találkozójáról. Közölte, a szovjet vezetés előterjesztett egy javaslatot, melynek alapján hozzá lehet látni a baltikum valamennyi problémájának megvitatásához. Rizskov úgy vélekedett, az ügy mozgásba lendült, a baltikumban már kezdik érteni, politikai szempontból nem a legjobb út bemenni a zsákutcába anélkül, hogy tudnák, hogyan kerülnek ki belőle. Hozzáfűzte, a döntés sora most a baltiakon van, a moszkvai vezetés megtette feléjük az első lépést. A miniszterelnök elutasította azt a minősítést, hogy a szovjet vezetés javaslata ultimátum. Hangsúlyozta, kompromisszumot tettek annak érdekében, hogy ezt a kérdést politikai úton oldják meg. Az ultimatív követelés az lett volna, ha ragaszkodnak a népi küldöttek harmadik kongresszusának álláspontjához. Nyikolaj Rizskov arról is beszámolt, keddi ülésén a Föderációs Tanácsadó Testület megnyitotta az utat az új szövetségi szerződés kidolgozása felé. A résztvevők egyetértettek abban, maximális mértékben figyelembe kell venni az egyes köztársaságok és köztársaságcsoportok sajátosságait. Visszatérve Litvániához, a kormányfő kijelentette, ha a litván parlament is előremutató döntést hoz, meg lehet találni a felvetődött problémák gyakorlati megoldását. A Kremlben, Mihail Gorbacsov dolgozószobájában folyt a több mint egyórás megbeszélés a szovjet elnök, valamint a három balti köztársaság vezetője, Vytautas Landsbergis, Anatolij Gorbunov és Arnold Rüütel között, Rizskov miniszterelnök jelenlétében. A megbeszélések után a litván és a lett elnök Litvánia moszkvai képviseletén sajtóértekezletet tartott, az észt államfő nyomban visszautazott Tallinnba. Landsbergis a Föderációs Tanácsadó Testület ülését tartalmasnak és az államfővel megtartott találkozó szempontjából hasznos előjátéknak nevezte, de felhívta rá a figyelmet: nem az ülés miatt utazott Moszkvába, hanem azért, hogy találkozzon Gorbacsovval. Magáról a találkozóról azonban csak nagy általánosságokban beszélt, az újságírók konkrét kérdései elől azzal tért ki, hogy ezekről a problémákról először még Vilniuszban kell tárgyalni. Mindenesetre sokkal mértékletesebb hangvételűek voltak kijelentései, mint a találkozó előtt. Elismerte, hogy magára Gorbacsovra is nagy nyomás nehezedik, s egyben felhívta rá a figyelmet: a legközelebbi napokban nem fogják feloldani a Litvániával szembeni blokádot. Anatolij Gorbunov lett elnök elmondta, javasolta Gorbacsovnak, kezdjen konkrét tárgyalásokat a lett függetlenséghez vezető átmeneti időszak jogi statútumának behatárolásáról. Ezt Gorbacsov nem utasította el, de feltételként szabta a május 4-i függetlenségi nyilatkozat érvényességének befagyasztását a megbeszélések idejére. x x x A TASZSZ hírügynökség tegnapi jelentése szerint a kirgizek és az üzbégek közti nemzetiségi összecsapások áldozatainak száma 139 főre emelkedett, s 486-an sebesültek meg. A hírügynökség semmilyen magyarázatot sem fűzött az áldozatok számának lényeges növekedéséhez, csak annyit közölt, hogy tegnapra virradó éjszaka mindössze egy incidensre került sor. Néhány fiatal kövekkel és üvegpalackokkal dobálta meg a kirgiz főváros, Frunze egyik rendőrállomását. Később a hivatalos szovjet hírügynökség arról tájékoztatott, hogy az Osi kerületben és a környező járásokban „a kirgiz és az üzbég vezetők közös lépéseinek köszönhetően" stabilizálódik a helyzet, a belügyi csapatok ellenőrzik a feszültséggócokat, a megerősített járőrök nem engedik meg a terroristáknak, hogy behatoljanak a településekre. A Komszomolszkaja Pravda napilap tegnap az osi véres események saját verziójával lepte meg olvasóit. Eszerint két helyi klán idézte elő a tragédiát, miután nem tudtak megállapodni a hatalom elosztásában. A lap szerint az egyik klán a kereskedelmi hálózatot és az étkezdéket ellenőrizte, a másik helyi irányítószerveket és hivatalokat. A nemzetiségi ellentétek csak ürügyül szolgáltak nekik ahhoz, hogy összemérjék erejüket, xxx Az Oroszországi Föderáció népi képviselőinek kongresszusa tegnap Vlagyimir Iszakovot választotta meg a köztársaság Szövetségi Tanácsa elnökévé. A 40 éves szverdlovszki jogásznak három ellenfele volt a választásokban, közülük az egyiket, Alekszandr Vessnyakov arhangelszki párttisztségviselöt választották Iszakov helyettesévé. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap felújította a vitát a kormány jelentéséről, amely az ország gazdasági helyzetéről és az irányító piacgazdálkodásra való áttérésről szól. A képviselők alaposan elemezték a parlament ezzel kapcsolatos új határozati javaslatát, amely már magában foglalja a két héttel ezelőtt előterjesztett javaslatok, módosítások és kiegészítések százait. A parlament ülésén részt vesz Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és két helyettese, Jurij Maszljukov és Leonyid Abalkin. Újságírók előtt valamennyien úgy vélekedtek, a parlament jóváhagyja vagy legalábbis tudomásul veszi a kormány koncepcióját. Leonyid Abalkin komolytalannak nevezte Borisz Jelcin ígéreteit, miszerint áremelések és az életszínvonal csökkenése nélkül át lehet térni a piacgazdaságra. Komolytalannak nevezte Jelcin hozzáállását a problémához, hogy nem terjesztett elő semmilyen alternatívát, bár azt állítja, rendelkezik ilyennel. Az NDK ENSZ-tagsága és az egyesítés (ČSTK) - Lothar de Maiziére keletnémet miniszterelnök kedden este New Yorkban zárta rövid egyesült államokbeli látogatását. Az ENSZ-ben egyórás megbeszélést folytatott a világszervezet főtitkárával. A két német állam egyesítési folyamatáról és annak külpolitikai követr kezményeiről volt szó. Az ENSZ-ből távozóban az NDK miniszterelnöke az újságíróknak elmondta, Javier Pérez de Cuellarral egyetértettek abban, hogy az egyesítési folyamatnak nem szabad veszélyeztetnie a nemzetközi biztonságot, ellenkezőleg, hozzá kell járulnia a világ békéje és stabilitása megszilárdításához. Szó volt az NDK-nak az ENSZ-tagságából kifolyó kötelezettségei kérdéséről is, azt vitatták meg, miként lehet ezt a problémát úgy megoldani, hogy senkinek az érdekei se károsodjanak. Még ENSZ-beli látogatása előtt Washingtonban a nemzeti sajtóklubban találkozott de Maiziére az újságírókkal. Megerősítette, az egyesült Németország NATO-tagságát politikai szempontból nagyon robbanásveszélyes kérdésnek tartja. Az NDK-nak az a véleménye, úgy kellene megváltoztatni a Varsói Szerződés és a NATO struktúráját, hogy az elvezessen egy új összeurópai rendszer megteremtéséhez. A DPA nyugatnémet hírügynökség a Bundeswehr parancsnokainak keddi tanácskozásán olyan információkhoz jutott, hogy az egyesült Németország hadserege valószínűleg 400 ezer fó lesz. Ez azt jelenti, hogy az NDK hadseregét gyakorlatilag feloszlatják. Egy magas rangú katonatiszt azt mondta, sem az NSZK kormánya, sem a NATO nem akar egyoldalú előnyökhöz jutni az egyesítés nyomán. A keletnémet belügyminiszter tegnapra virradó éjszaka Berlinben bejelentette, hogy Magdeburgban újabb nyugatnémet terroristát tartóztattak le. A most 46 éves Inge Viett a RAF terrorszervezet tagja volt, s a csoport 30 legkeresettebb tagja között szerepelt. Két villáminterjú a koalíciós tárgyalásokról Kivel alakítanak kormányt? ÚJ szil 1990. VI. 11. Jan Urban, a Polgári Fórum koordinációs központjának tagja úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vesz részt a központ munkájában. Miért határozott igy? - Már decemberben bejelentettem, hogy távozom, de megállapodtunk, hogy a választásokig még dolgozom a koordinációs központban azzal a szándékkal, hogy segítsek a több személy távozásával kapcsolatban keletkezett nehézségek leküzdésében. Véleményem szerint ahhoz, hogy valaki rendesen és hivatásszerűen politizáljon, nem indulhat ki csupán az ellenzékieskedésben szerzett érdemekből. Vissza akarok térni ahhoz, amit mindig csinálni akartam, az újságíráshoz. • Ez azt jelenti, hogy már nem vesz részt az új kormány összetételéről folytatott tárgyalásokon? - Tudatosan nem, egyrészt azért, amit már elmondtam, másrészt nem akarok taktikázni, aminek bizonyára tanúi leszünk majd az egyes miniszteri tárcák betöltése során. A legfontosabb minisztériumokra, főleg a Szövetségi Belügyminisztériumra gondolok, ahová egyedüli lehetséges jelöltem Jan Rumi, a mai miniszterhelyettes. • Milyenek az elképzelései politikai rendszerünk további alakulásáról? - Úgy gondolom, nagyon szerencsétlen lenne, ha az állam által irányított elnöki rendszert alakítanánk ki. Minden nehézség ellenére képesek leszünk arra, hogy rövid időn belül parlamenti demokrácia legyen nálunk, a parlamentben több politikai irányzat legyen képviselve. Egymással együttműködve és versengve többet érhetnek el, mint egy politikus csoport autokrata rendszere. • Mi a véleménye a készülő koalíciós tárgyalásokról? - A választások eredményeiből kell kiindulnunk, ezek a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koalíciójának fölényét bizonyítják. Tehát ennek a koalíciónak kell megadnia a hangot. A Keresztény és Demokratikus Unióval kapcsolatos botrányok ellenére, inkább a jövőre kell gondolni, és ezért szerintem az uniónak az ellenzékben van a helye. A parlamentnek ugyanis erős ellenzékre van szüksége és szerintem a CSKP ezt a szerepet nem tudná betölteni. Abból indulok ki, hogy a Kereszténydemokrata Unió tagsága politikailag szakképzettebb, mint az elnöksége és szerepét naqvon jól be tudná tölteni. Ján Čarnogurský, a szövetségi kormány elnökhelyettese és a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke így nyilatkozott pártja állásfoglalásáról a koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban. • Koalícióra lépnek a Polgári Fórummal? - Én csupán a Kereszténydemokrata Mozgalom nevében beszélek. Az az álláspontunk, hogy a Polgári Fórummal nem lépünk koalícióra. Ez azt jelenti, hogy nem lesz képviselőnk a szövetségi kormányban. Arról, hogy nekem állítólag felajánlották a szövetségi belügyminiszter funkcióját, csak a rádióból szereztem tudomást és ez nem hivatalos közlés. Amennyiben hivatalosan felajánlanák ezt a tárcát, akkor sem változtatnánk döntésünkön. Szlovákiában nem alakítható kormány a Kereszténydemokrata Mozgalom nélkül. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen-nel és a Demokrata Párttal lépünk koalícióra. Hogy milyen lesz a szerepünk a szlovák kormányban, erről még nincs döntés. Eddig két tanácskozás valósult meg, a tárgyalásokat folytatjuk. • Pártjának milyen a viszonya a Szlovák Nemzeti Párthoz? - Tudomásul vesszük, hogy a szlovákiai politikai élet része. Céljait és módszereit nem tesszük magunkévá és a politikai elemzéseket végző szakemberek szerint elvette szavazataink egy részét. Azt mondhatom, hogy ellenzékben van. • Milyen a kapcsolata a Kereszténydemokrata Unióban egyesült cseh és szlovák pártoknak? - Egyenjogú, egyenrangú, szabadon társult partnerek vagyunk, respektáljuk az unió tagjainak autonomitását. Ezért a Bartonőík-ügy a Csehszlovák Néppárt belügye. Václav Bendát több éve ismerem, jó barátok vagyunk. A Kereszténydemokrata Mozgalomban reálisan megállapítottuk, hogy abban az időben, amikor unióba léptünk, a Csehszlovák Néppárt tagsági alapja és politikai ereje nagyobb volt mint a Kereszténydemokrata Párt tagsága és ereje. (S, L) Az egységet nem adják ingyen Röviddel a német-német államszerződés aláírása után éles viták bontakoztak ki, valójában azonban csak kevesen kérdőjelezik meg a dokumentum ratifikálását a Bundestagban, illetve a Volkskammerban. A nyugatnémet SPD kifogásai is inkább erőfitogtatásra vallanak a két tartományban aratott győzelem után, annál is inkább, mert a pártvezetők túlnyomó többsége kezdettől hajlott az államszerződés jóváhagyására. A Süddeutsche Zeitung tegnapi cikkéből pedig már az is kiderült, hogy az eddig csökönyös Oskar Lafontaine, a Saar-vidéki kormány elnöke szintén beadta a derekát, nem köti többé az ebet a karóhoz korábbi álláspontjával, mely szerint az SPD-nak a Bundestagban le kellene szavazni az uniószerződést, míg a Bundesratban (a parlament másik kamarájában, amelyben többségben vannak) némi módosítással jóváhagyhatnák azt. A keletnémet SPD-partnerek, akik fenntartások nélkül elfogadnák a reményt jelentő államszerződést, maguk sürgetik nyugati partnereiket, adják áldásukat a dokumentumra. Az NSZK-beli kollégáknak ma kellene végső választ adniuk. Papíron tehát egységes a két német állam gazdasága. Legfőbb ideje, vélik a bonni kormánypártok, hiszen a „közös háztartásnak" már a fata morgánája is meg tudta állítani az NSZK-t igencsak próbára tevő menekültáradatot. A hármas unió megteremtése mellett szólnak más okok is: elsősorban a széthullóban levő keletnémet gazdaság, melynek valóban katasztrófái i s állapotára csak az utóbbi hetekben derült fény. Günther Krause nyugatnémet államtitkár a Népi Kamarában volt kénytelen ismertetni a következő elszomorító adatokat, amelyeket a Spiegel hetilap is megerősített: az NDK külföldi adóssága 27,2 milliárd nyugatnémet márkát tesz ki. S ami roszszabb: a hazai termelők többsége még az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségeket sem tudja teljesíteni - a belső adósság 21 milliárd márkára rúg. Elképesztő, hogy a keletnémet vállalatoknak csupán a 32 százaléka nyereséges, a jó fele veszteséggel termel, de hitelekkel és „nyugati injekciókkal" még működőképesek lehetnek. Az üzemek, vállalatok 14 százaléka megmenthetetlen - véli Krause. A kemény márka beáramlása jó rugót jelent a keletnémet gazdaságnak, de az eredményekre néhány évet várni kell majd. Az NDK számára most az átmeneti időszak a nagy ismeretlen. Mi lesz július 2-a, a pénzügyi, gazdasági és szociális unió életbe lépése után? A berlini kormány természetesen számol azzal, hogy a piacgazdaság bevezetésével megszűnnek az állfipti támogatások, ijesztően megnő á tjőnkurencia, elszabadulnak az árak, csökken a lakosság reáljövedelme, s a piaci hullámverés következében dolgozók ezreit, sőt millióit kell szélnek ereszteni. Az átmeneti- időszak szociális védőhálóját bizony ritkára szőtték. Mit szól ehhez az NDK állampolgára? Elégedetlen, dünnyög, sztrájkol, fél. Csábítja őt ugyan a nyugatnémet márka, az utazás lehetősége, a nyugati életstílus, de már szinte rémképként tűnnek fel szeme előtt a piaci realitással járó magas árak. Félti eddigi biztos munkahelyét, nehezen megtakarított pénzét - amelynek csupán egy részét tudja kedvezően átváltani -, lakását, ingatlanját - melyre igényt tarthat az egykori tulajdonos. Nem lesz könnyű a váltás a túloldalon sem. Azt a ritkára szőtt szociális védőhálót mégis csak ki kell feszíteni, elő kell teremteni a pénzt a munkanélküli segélyek biztosítására, ami becslések szerint évente legkevesebb 15 milliárd márkát követel meg. És akkor még nem is szóltunk a nyugdíjkiegészítésekről, az egyéb szociális jellegű támogatásokról, a pénzeszközökről az infrastruktúra korszerűsítésére, a környezetvédelem javítására. Ezt a számlát pedig a nyugatnémetek állják. S még így is, hogy az NSZK gazdasága a virágkorát éli, Bonn bizonyosan megérzi a szirmok hullását. Nos, mint ahogy arra Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter rámutatott: az egységet nem adják ingyen. Az államszerződés, tekintettel a keletnémet gazdaság megrogygyant egyensúlyára, mégiscsak relatíve ésszerű megoldásokat tartalmaz. Az unió az NDK számára döntő lépés, amely biztosítja a strukturális reformokat, a gazdaság szükségszerű átvezetését a működő piacgazdaságba, a felzárkózást az NSZK-hoz. A szociális stressz ellenére az NDK-nak mielőbb csatlakoznia kell a NSZK-hoz - a nyugatnémet alkotmány 23. cikkelye alapján az államszuverenitás, az identitás körüli filozofálgatás értelmetlen, hiszen félő, hogy a további halogatás az NDK kártyavárhoz hasonló összeomlásához vezetne. Erre a köKifeszítik a szociális védőhálót (A Neues Deutschland karikatúrája) vetkeztetésre jutott kedden a berlini kormánykoalíció vezető pártja, a CDU, sőt Kohl kancellár nyomására még abba is beleegyezett, hogy már december 2-a és 16-a között tartsák meg az össznémet választásokat, ezzel is meggyorsítva a végleges egyesítést. A CDU elképzelése szerint az uniószerződés életbe lépése után az NDK-nak hivatalos nyilatkozatban kellene kimondania belépését az NSZK-ba, persze, a berlini kormánynak és a Népi Kamarának tovább kellene dolgoznia egészen a közös választásokig. A liberálisok lényegében egyetértenek ezzel a koncepcióval, de álláspontjuk szerint a hivatalos csatlakozásról csak az össznémet választások után lehet szó. A nagykoalíció harmadik pártját, az SPD-t, amely ragaszkodik a kétéves átmeneti időszakhoz, mintha leforrázta volna a váratlan döntés. A nyomásnak azonban nemigen fog tudni ellenállni, egy vétóval ugyanis esetleg megkockáztatná, hogy rálép a politikai jelentéktelenséghez vezető útra. URBÁN GABRIELLA Beléptünk az EFTÁ-ba (ČSTK) - Vladimír Dlouhý, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap Göteborgban nyilatkozatot írt alá az együttműködés fejlesztéséről Csehszlovákia és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között. Ez a kormányközi regionális szervezet a nyugat-európai államok fölötti integrációs-gazdasági komplexum alacsonyabb formáját képviseli.