Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám, kedd

A választások szabályos lefolyásában sokan szereztek érdemeket Köztársaságunk elnöke nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóirodának (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök vasárnap este, a parla­menti választások eredményeinek kihirdetése után interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Kérdésekre válaszolva egyebek között elmondta, hogy szerinte nem csupán ö (ahogyan róla terjesztették - a szer. megj.), hanem és minde­nekelőtt a társadalom garantálta va­lójában a szabad választásokat. „Én személy szerint csak az ország leg­felsőbb vezetője voltam e tekintet­ben. A demokratikus választások szabályos lefolyásában sokan sze­reztek érdemeket: a törvényhozó testületek, a nemzeti bizottságok, a választási bizottságok, azok az önkéntesek, akik részt vettek a vá­lasztások előkészületeiben, és ter­mészetesen a nemzeti egyetértés Levél a kurdok érdekében (CSTK) - Cseh és Morvaország Békeuniója nyílt levélben fordult a Csehszlovák Sajtóirodán keresztül a köztársasági elnökhöz: „Azzal a sürgős kéréssel fordulunk Önhöz, hogy akadályozza meg annak a kurd menekültcsoportnak a Törökország­nak való kiadatását, amely ezekben a napokban a CSSZSZK területén tartózkodik. A kurd kérdés már több évszázada kimondottan politikai ügy, erős nemzetiségi és szociális színezettel. Eléggé el nem ítélhető állami szerveink tájékozatlansága az iszlám világ politikai problémáiról. Egyes funkcionáriusok naivitása és hiszékenysége lejáratja a világ nyil­vánossága előtt új politikai orientáci­ónkat, és kétségessé teszi gyengéd forradalmunk humanista céljait. kormánya. És talán azt is megje­gyezhetem, hogy a választási kam­pány során tapasztalt nézeteltéré­sek, szócsaták, egymás rágalmazá­sa ellenére elviselhető keretek kö­zött zajlott le e fontos esemény. Ezért meg kell említeni, hogy a vá­lasztók bizalmáért versenyző politi­kai erők ugyancsak érdemeket sze­reztek abban, hogy szabadon vá­laszthattunk, valamint azt, hogy ed­dig a pillanatig - ha jól tudom - senki sem vethet semmit a szemükre" - folytatta az államfő. • Hogyan vélekedik a CSKP vá­lasztási eredményeiről és esetleges kormánykoalíciós tagságáról? - örömmel tölt el, hogy a kommu­nista párt bejutott a parlamentbe, mivel úgy vélem, hogy jobb lesz, ha reflektorfénybe kerül a demokratikus politikai porondon, nem pedig parla­menten kívüli létre kárhoztatik. Úgy gondolom, hogy ez gyógymódként fog rá hatni, és valószínűleg az eddi­ginél gyorsabb ütemben fog kísérle­tet tenni arra, hogy modern baloldali párttá alakuljon át. A köztársasági elnök a továbbiak­ban elmondta, hogy még nem tud válaszolni arra a kérdésre, vajon elfogadja-e az államfői tisztséget, mivel - amint azt a nyilvánosság előtt már több ízben hangoztatta - még egy próbát kell kiállnia (a szövetségi miniszterelnök kinevezé­se - a szerk. megj.). Az interjú során Václav Havel megerősítette, hogy életében most választott először, de azt nem árulta el, hogy kire szavazott. Lengyel kérés (ČSTK) - Boleslaw Kulski, a lengyel külügyminiszter első helyettese a múlt pénteken Varsóban találkozott Markéta Fialkovával, hazánk lengyelországi nagykövetével, akivel ismertette a lengyel kormány álláspontját. E szerint teljes mér­tékben fel kellene újítani a két ország között a személyi- és turistaforgalmat, beleértve az ún. kishatármenti kapcsola­tokat is. A lengyel kormányt aggasztja, hogy a két ország állampolgárai továbbra sem utaznak teljesen szabadon, érvény­ben vannak azok a csehszlovák rendelke­zések, amelyek 1981 decemberében szü­lettek a Lengyelországban meghirdetett rendkívüli állapot miatt. Csehszlovákiát felkérték, ne tegyen olyan további hivata­los lépéseket, amelyek korlátoznák az egyéni és turistaforgalmat. Rokonszenvtüntetés Budaj mellett (Munkatársunktól) - Egyes vélemé­nyek szerint nem győzhetett volna a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen a választáso­kon, ha a Budaj-botrány hamarabb rob­ban ki. De mást látszik bizonyítani az a tüntetés, melyre tegnap a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés téren került sor. Mint ismeretes, az NYEE annak idején beleegyezett a képviselőjelöltjei elleni feddhetetlenségi vizsgálatba. Lapunk teg­napi számában már hírt adtunk ennek eredményéről, illetve arról, hogy az NYEE több képviselőjelöltje - köztük Ján Budaj, az SZNT első alelnöke - lemondott jelölt­ségéről. A több ezres rokonszenvtünteté­sen, melyet a tévé és a rádió is közvetí­tett, azonban kiderült: nemcsak az NYEE szavazott bizalmat a mozgalom vezéra­lakjának, hanem a tömeg is, amely szűnni nem akaró tapssal és virágcsokrokkal ünnepelte őt. Ezt Jári Budaj el-elcsukló hangon köszönte meg, majd ismét kije­lentette: sohasem működött együtt a tit­kosrendőrséggel, ám ártatlanságát a Bel­ügyminisztériumból eltulajdonított akták miatt nem tudja bizonyítani. Erre a tömeg a „Hiszünk Budajnak!" skandálásával válaszolt. A nagygyűlésen felszólaltak többek kö­zött a Kereszténydemokrata Párt, a De­mokrata Párt és a Csehszlovák Egyetér­tés Pártja képviselői: amellett tették le voksukat, hogy az igazságtalanul megbé­lyegzett embereknek nem szabad bűn­hődniük az egykori rendszer túlkapásai miatt. Mečiar belügyminiszter két lehető­séget ajánlott: a meglévő akták zárolását vagy megsemmisítését. A tömeg az utób­bit találta igazságosabbnak. A diákok is azt követelték, hogy a dossziékat likvidál­va mindenki tiszta lappal indulhas­son... ... (gágyor) (ČSTK) - A Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Központja tegnap nyi­latkozatot adott ki. Ez a következőket tartalmazza: „A Nyilvánosság az Erőszak Ellen Ko­ordinációs Központja fontosnak tekinti, hogy közölje: sohasem kételkedett Ján Budaj állampolgári becsületében és fedd­hetetlenségében, és abban sem, hogy valójában nem működött együtt az Állam­biztonsági Testülettel. Az NYEE Koordi­nációs Központja azonosul Ján Budaj nyilatkozatával, hogy az együttműködés aláírása csak formális jellegű volt. A moz­galomnak a képviselőjelöltek feddhetet­lenségi vizsgálatáról hozott döntését ille­tően Ján Budaj respektálta az előzőleg kitűzött játékszabályokat, és maga mon­dott le jelöltségéről. Ezt annak ellenére tette, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen tanácsa bizalmat szavazott neki. Ján Budaj a mozgalom koordinációs bi­zottságának tagja marad, jelenleg az NYEE Tanácsának elnöke, és továbbra is a szlovákiai politikai élet jelentós szemé­lyiségei közé tartozik." Budapest Vita az elnökválasztás módjáról (ČSTK) - Budapesten tegnap folytatta ülését az országgyűlés, A múlt héten hozott döntés értelmében a tanácskozá­son kizárólag az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatokat tekintették át, a legtöbb vitát kiváltó kérdés a köztársa­sági elnök megválasztásának módja. Az országgyűlés a jogi bizottság álláspontjá­val is megismerkedett, amely szerint az államfőt a parlamentnek kellene megvá­lasztania. Az ellenzékben lévő MSZP vi­szont azt szeretné, ha a köztársaság elnökét népszavazás útján választanák meg. Szűrös Mátyás, aki a tegnapi ülé­sen elnökölt, kijelentette: a kérdésről csak azt követően kezdenek részletekbe menő vitát, miután az illetékes parlamenti bizott­ság egyértelmű álláspontra helyezkedik az eddig előterjesztett javaslatokkal kap­csolatban. Az együttműködésről (ČSTK) - Hogyan képzelik el a szakszervezetek az új parlament­tel való együttműködést? - tette fel a kérdést a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa Richard Falbrnak, a Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovák Konföderációja alelnö­kének. A válaszból kitűnt, hogy az érdekvédelmi szervezet a hatékony lobbyzás módszerét szeretné beve­zetni: a képviselők így érvényesít­hetnék a szakszervezetek s a mun­kavállalók követeléseit. Richard Falbr a továbbiakban el­mondta, hogy a Csehszlovák Szoci­áldemokrácia, a Csehszlovák Szo­cialista Párt, a CSKP és a Csehszlo­vák Demokrata Fórum síkra szállt a szakszervezetekkel való együtt­működés mellett, s - ez az idevágó sajtójelentésből félreértés miatt ki­maradt - a Polgári Fórum is az elsők között ajánlott nekik együttműkö­dést. (Folytatás az 1. oldalról) a kormánytagok elé terjesztették a csehszlovák-nyugatnémet tudo­mányos-műszaki együttműködési megállapodás kidolgozására vonat­kozó javaslatot is. A szövetségi kormány tanácskozását követő sajtóértekezleten Ármin Oelong miniszterelnök-helyettes, a Tudományos­Múszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság elnöke a megkezdett építkezé­seken végzett ellenőrzésről tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy az ökoló­giai veszélyek miatt aggódó közvélemény nyomására felfüggesztették a pozsonyi egyetem kísérleti atomreaktorának építé­sét. Ugyanez történt a stonavai kokszoló­üzem esetében is. Az újságírók a bősi vízerőmű sorsáról is érdeklődtek. Ármin Delong közölte, hogy tegnap a kabinet Bőssel nem foglalkozott. Zbynék Fiala kormányszóvivő egye­bek között elmondta, hogy a kabinet tör­vényerejű rendelettel az eddigi 9 hónapról 12-re hosszabbította meg az egyetemis­ták és főiskolások tényleges katonai szol­gálatát. Azok, akik ebben az évben fejezik be tanulmányaikat, és katonai képzésben is részesültek, 9 hónapot fognak szol­gálni. Prunskiene-Rizskov tárgyalások Moszkvában Szociális gondok az etnikai zavargások hátterében (ČSTK) - A legutóbbi jelentések szerint már kb. 115 áldozata van a közép-ázsiai etnikai zavargásoknak. A kirgizek és az üzbégek közti konfliktusban - a moszkvai rádió jelentése szerint - Os kirgiz város térségében két rendőrt és egy belügyi katonát is megöltek. Osban és körzetében továbbra is feszült a helyzet, a kirgiz fővárosban, Frunzében - a legutóbbi információk szerint - nyugalom van. A Posztfaktum független szovjet hír­ügynökség idézte a kirgiz reformmozga­lom vezetőit, akik szerint a köztársasági kommunista párt tisztségviselői az ő cso­portjukat igyekeznek felelőssé tenni a za­vargások kirobbantásáért. A mozgalom tagjai szerint azonban a konfliktus valódi oka, hogy a kommunista párt 70 éven keresztül elhanyagolta mind a kirgizek, mind az üzbégek életkörülményeit. Atszat Dzsumagulov kirgiz miniszter­elnök a moszkvai rádiónak adott nyilat­kozatában elismerte, kormánya vétkes abban, hogy nem oldotta meg eléggé hatékonyan és energikusan a hosszú évek alatt felgyülemlett szociális problé­mákat. A kormányfő úgy vélekedett, hogy az Osi kerületben - a korábbi napokkal összehasonlítva - enyhült a feszültség, megtörténtek az első lépések a helyzet normalizálására. A köztársaság vala­mennyi minisztériumának képviselői Os­ba érkeztek, s a miniszterelnök-helyettes vezetésével szervezik az összecsapások következményeinek felszámolását. Fő feladatuk az építőanyag-szállítmányok biztosítása, mivel elsősorban Uzgen vá­rosban nagyon sok ház elpusztult, xxx Leningrádban tanácskozott a hét vé­gén az SZKP keretében az Orosz Kom­munista Párt úgynevezett kezdeményező kongresszusa. Résztvevői politikai nyilat­kozatot fogadtak el, amely szerint az Orosz KP - az SZKP keretében - megú­jul, mint a „kommunista kezdeményezés pártja". A tanácskozáson kb. 560 delegá­tus vett részt az Oroszországi Föderáció­ból és más köztársaságból, a küldöttek szinte kivétel nélkül azt szorgalmazták, hogy az SZKP őrizze meg tiszta, marxis­ta-leninista irányvonalát. A Szovjetunió­ban általában az a vélemény, hogy a kon­zervatív Orosz Kommunista Párt létreho­zása hivatott ellensúlyozni a párton és a társadalmon belüli demokratikus moz­galmakat. Jevgenyij Primakov, az Elnöki Ta­nács tagja tegnap délelőtt az oroszorszá­gi népi küldöttek kongresszusán felolvas­ta Mihail Gorbacsov üzenetét, amelyben elutasította egyes képviselők szombati vádját, miszerint része volt abban, hogy a szovjet televízió visszatartotta Borisz Jelcin nyilatkozatának sugárzását. Gor­bacsov a nyilatkozatban hangsúlyozta, az egész vádaskodás alaptalan, a Jelcin­nyilatkozatról csak akkor értesült, amikor az szóba került a kongresszuson. Egyben felszólította a kongresszus résztvevőit, vizsgálják ki, hogy kik és milyen céllal vetették fel ezt a dolgot, s egyben jelezte, nyilvános bocsánatkérést vár azoktól a személyektől, akik ellene ezt a vádat felhozták. A vita tárgyát képező interjút csütörtö­kön forgatta a televízió, Jelcin pedig a szombati ülésen jelentette be, hogy azt nem sugározták a megállapodás szerinti időben, amit saját személye, a kongresz­szus, valamint az összes választópolgár megsértésének minősített. xxx A hét végén felújította a termelést Lit­vániában az Ignalinszki atomerőmű. Az erőművet csütörtökön állította le teljesen váratlanul a közelmúltban üzembe helye­zett rendkívül érzékeny biztonsági rend­szer. Az erőmű nemcsak Litvánia számá­ra fontos, mint gyakorlatilag az egyetlen villamosenergia-forrás, hanem a másik két balti köztársaság, és a Kalinyingrádi kerület is kap innen villamosenergiát. A litván energetikai minisztérium azt is bejelentette, kártérítést követel Moszkvá­tól, amiért indokolatlan utasítása miatt május 24-e és június 24-e között az erőmű csak minimális kapacitással műkö­dött. Kazimiera Prunskiene litván kor­mányfő tegnap Vilniusból Moszkvába ér­kezett, ahol délután 16 órakor megkezdte tárgyalásait Nyikolaj Rizskov kormány­fővel a litvánellenes blokád felszámolá­sáról. xxx Moszkvában vasárnap ünnepélyesen beiktatták tisztségébe az orosz pravo­szláv egyház új fejét, II. Alekszijt, Moszk­va és egész Oroszország pátriárkáját. Tegnap este érkezett a gyorshír arról, hogy Mihail Gorbacsov ma találkozik Moszkvában Litvánia, Lettország és Észt­ország legfelsőbb képviselőivel: Vytau­tas Landsbergisszel, Anatolij Gorbu­nowal és Arnold Rüjtellel. Mindhárman a Szövetségi Tanács ülésén vesznek részt, ez a szovjet államfő tanácsadó testülete. Együttműködési megállapodás Románia és az EK között A tizenkettek jövő évi költségvetése Ülést tartott a szövetségi kormány (ČSTK) - A belga fővárosban az Euró­pai Közösségek Bizottságának szóvivője tegnap közölte, hogy pénteken parafálták a kereskedelmi és gazdasági együttmű­ködési megállapodást Románia és az EK képviselői. A tizenkettek ezzel teljes mér­tékben normalizálták kapcsolataikat a kö­zép- és kelet-európai országokkal. Az új szerződés felváltja a Romániával 1980­ban kötött megállapodást az ipari termé­kekkel folytatott kereskedelemről. Más kelet-európai országokhoz hasonlóan ez a szerződés is feltételezi a kereskedelem liberalizálását, megkönnyíti az üzleti és a beruházási akciókat, s utat nyit az együttműködés előtt a gazdasági kapcso­latok széles körében. Mint ismeretes, az EK az első ilyen megállapodást 1988 szeptemberében kötötte Magyarország­gal, majd Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Bulgária következett. Az EK Bizottsága tegnap elfogadta és nyilvánosságra hozta a közösség 1991 -re szóló költségvetési tervezetét. Ez a kö­zép- és kelet-európai országokkal folyta­tott együttműködésre 838 millió ECU-t irányoz elő, ami hozzávetőleg 1,02 milli­árd dollárnak felel meg. Ebben az összeg­ben szerepel az a tétel is, amivel a kö­zösség járul hozzá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) tőkéjéhez. Mint ismeretes, a BERD létrehozásáról a közelmúltban döntöttek 42 ország kép­viselői, székháza Londonban lesz. Egyébként az EK költségvetésének legnagyobb részét, 54,7 százalékot a ti­zenkettek közös mezőgazdasági politiká­ja nyeli el. A közeljövőben megnyitják az EK első kelet-európai képviseletét, mégpedig Bu­dapesten. A hírt az Europe hírügynökség tette közzé az EK Bizottsága sajtószóvi­vőjétől kapott információkra hivatkozva. A második képviseletet állítólag Varsóban nyitják meg, majd fokozatosan sorra ke­rülnek a többi kelet-európai fővárosok, Moszkvát is beleértve. Napok kérdése az új szövetségi kormány kinevezése (Folytatás az 1. oldalról) ti kisebbségek kollektív jogainak kérdését. Ján Čarnogurskýt, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom vezetőjét a szóvivő szerint méltó hely illeti meg az új kormányban, ám mindez attól is függ, hogy a KDM részt kíván-e venni a kormány munkájá­ban. A kormányalakítási tárgyalások kedden megkezdődnek. Valtr Komárek, a kormány előző ülésein többször kijelentette, hogy a jövőben ismét tudományos mun­kával kíván foglalkozni. A szóvivő szerint a kommunista párt tagjait ma nem egy ideológia, inkább közös érdekek, a pozíciók elvesztése miatti aggodalom, a bi­zonytalan jövő tartja össze. Richard Sacher szövetségi bel­ügyminiszter véleményét, amely szerint a Bartonőík-ügy a belügymi­nisztériumért folyó harc része, a szóvivő röviden így kommentálta: „Úgy vélem, Sacher úr téved." A sajtó képviselői a szövetségi kormány elnöki tisztségének betöl­téséről is érdeklődtek. Michael Žan­tovský közölte, hogy az új kormány­fő kinevezésére néhány napon belül sor kerülhet. Elmondta: valószínű, hogy a kormányalakítással ismét Marián Čalfát bízzák meg. Néhány kérdés Ján Budajnak a volt Állambiztonsági Testülethez fűződő viszonyáról szóló nyilatkoza­tára vonatkozott. Michael Žantovský egyebek között elmondta, hogy a te­levízióban figyelemmel kísérte a nyi­latkozat egy részét: Ján Budaj visel­kedése szöges ellentétben áll Josef Bartončíkével, s a politikai felelős­ségtudatot és az erkölcsös magatar­tást példázza. (sm) VÁCLAV HAVEL köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Cora­zón Aquino asszonynak, a Fülöp-szigete­ki Köztársaság elnökének az ország nem­zeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Jirí Dienstbier táviratban gra­tulált Raul Manglapus külügyminisz­ternek. KÜLÜGYMINISZTERÜNK tegnap fo­gadta Laurence O'Keeffe brit nagyköve­tet, és tájékoztatta ót a péntek-szombati parlamenti választásokról. WOJCIECH JARUZELSKI lengyel ál­lamfő tegnap négynapos hivatalos látoga­tásra Spanyolországba érkezett. A len­gyel elnök most jár először Madridban. Tekintettel a közép- és kelet-európai vál­tozásokra, e látogatásnak elsősorban po­litikai jelentősége van, a gazdasági témák csak másodlagosak lesznek. VLAGYIMIR PETROVSZKIJ szovjet külügyminiszter-helyettes tegnap az iraki vezetőkkel a május végi bagdadi csúcsta­SORBAN lálkozó eredményeiről tárgyalt. Ott talál­kozott Jasszer Arafat palesztin vezetővel is, akinek átadta Mihail Gorbacsov leve­lét. Ebben a szovjet államfő tájékoztatást ad washingtoni eszmecseréiről. Egyipto­mi források szerint Petrovszkij Arafattal főleg a Szovjetunióból kitelepülő zsidók problémájáról tanácskozott. BELGRÁDBAN a Szerb Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága teg­nap beleegyezett abba, hogy a párt egye­süljön a Szerb Szocialista Szövetséggel (ez hasonló, mint nálunk volt a Nemzeti Front), s hogy Szerb Szocialista Párt néven új pártot hozzanak létre. A Szerb KSZ feloszlatásáról és átkereszteléséről a jövő hónapban sorra kerülő XII. kong­resszuson fognak dönteni. Megfigyelők véleménye szerint valószínű, hogy Szlo­bodan Milosevics lesz az új párt elnöke. Milosevicset keményvonalas kommunis­taként ismerik. Az ellenzéki pártok az egész akciót csak átlátszó manővernek tartják, amelynek segítségével a kommu­nisták - más címke alatt - meg akarják őrizni hatalmukat. NELSON MANDELA, a világhírű dél­afrikai polgárjogi harcos, az ANC alelnöke tegnap az NSZK-ba érkezett. A nyugat­német politikusokkal tárgyalva síkraszállt azért, hogy mindaddig ne oldják fel a Pre­toria ellen korábban elrendelt szankció­kat, amíg Dél-Afrikában teljes mértékben fel nem számolják az apartheid-rend­szert. GEORGE BUSH amerikai elnök teg­nap a Fehér Házban Carlos Salinas de Gortari mexikói államfővel tárgyalt, aki vasárnap érkezett háromnapos látogatás­ra az Egyesült Államokba. A fő téma a két ország közötti szabadkereskedelmi meg­állapodás volt. ÚJXZÚ 2 1990. VI. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents