Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-07 / 132. szám, csütörtök

Terjed az erőszakhullám Kirgíziába

n ' Ülésezett a Balti Tanács Moldávia megváltoztatta hivatalos elnevezését (ČSTK) - Anatolij Lukjanov, a szovjet parlament elnöke tegnap bejelentette, Kirgíziában az etnikai zavargások során az elmúlt három nap alatt kb. 40 ember vesztette életét és 200 megsebesült. A képviselőknek adott tájékoztatásában Lukjanov közölte: Os városban a helyzet stabilizálódik, de a kirgizek és az üzbégek közti összecsapások átterjedtek három más járásba. A védelmi minisztérium hozzájárulása után Türkméniából néhány katonai egységet irányítottak át Kirgíziába. A parlament elnöke elmondta, nagy nehézségekkel sikerült csak rendezni azt a problémát, amely 32 hektár öntözött termőföld miatt robbant ki és nemzetiségi konfliktusba torkollt. Felszólította Kirgizia és Üzbegisztán képviselőit, igyekezzenek meggyőzni választópolgáraikat a konfliktus rendezésére. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése értelmében Osban és környékén rendkívüli állapotot rendeltek el, magában a városban este tíz órától reggel hatig kijárási tilalom van érvényben. Megerősítették a fontos objektumok védelmét, az utcákon katonák és rendőrök járőröznek. A rendfenntartó szervek már letartóztatták az összecsapások 51 résztvevőjét és megindították ellenük a vizsgálatot. A helyzet elemzésével egy kormánybizottság foglalkozik. A lett főváros közelében fekvő Jurmala tengerparti üdülőközpontban tegnap délelőtt zárt ajtók mögött kezdődött meg a Balti Tanács egynaposra tervezett ülése. A három balti köztársaság tanácsadó csúcsszervében a kormányfők és a külügyminiszterek foglaltak helyet, a delegációkat a parlamentek elnökei vezetik. Ez az első ilyen jellegű tanácskozás május eleje óta, amikor is Tallinnban létrehozták a Balti Tanácsot. Vytautas Landsbergis, legfelsőbb litván vezető a Csehszlovák Sajtóiroda különtudósítójának elmondta, Jurmalában ki akarják dolgozni a közös eljárás elveit a három köztársaság függetlensége felújítására és csatlakozásukhoz a helsinki folyamatban. Várhatóan ismét felszólítják Mihail Gorbacsovot a közös párbeszéd megkezdésére. Ezt A bulgáriai választások előtt A BSZP és a DESZ kerülni akarja az eröszakot Szófia beavatkozással vádolja Washingtont (ČSTK) - Fontos megállapodást kötött tegnap Szófiában az ország két vezető politikai ereje: a Bolgár Szocialista Párt (a volt BKP) és a legnagyobb ellenzéki koalíció, a Demokratikus Erők Szövetsége. A két választási stáb vezetői közös nyilatkozatban szólították fel az ország politikai erőit, hogy ,,tanúsítsanak" bölcsességet, s minden politikai rendezvényen őrizzék meg a békét". E megállapodás azért jelentős, mert az utóbbi napokban a két politikai tömörülés nem tudott megállapodni - bár többször is megpróbálta - egy olyan dokumentumban, amelyben kötelezték volna magukat arra, hogy a választási kampányban és a választások után is lemondanak az erőszakról. Mint ismeretes, Bulgáriában vasárnap tartják a parlamenti választások első fordulóját. Az amerikai külügyminisztérium e választások kapcsán nyilatkozatot tett közzé, megállapítva: az USA támogatja a szabad és tisztességes választási folyamatot, amelynek révén a bolgárok megszerzik szabadságukat, emberi jogaikat. Külföldi megfigyelőkre hivatkozva mutat rá arra, hogy „fölöttébb egyenlőtlen volt a választási kampányban az eszközök elosztása a kormányzó BSZP és a demokratikus ellenzék között. Az amerikai nyilatkozat szerint Szófiának azonnal véget kellene vetnie az olyan gyakorlatnak, hogy megfélemlíti és üldözi az ellenzék képviselőit. Hivatalos bolgár körök elutasították a washingtoni nyilatkozatot, mondván, hogy az külföldi beavatkozás a választási kampányba. Magyarország Parlamenti vita: Ki válassza meg az elnököt? Újabb áremelések • A kereskedők kárpótlást követelnek az EK-tól ÚJ SZÚ 1990. VI. 7. (ČSTK) - A magyar kereskedők kárpótlást követelnek az Európai Közösségektől a keletnémet piac elvesztéséért és preferenciákat a következő öt évre a mezőgazdasági termékek szállítására. Az egyesítés nyomán ugyanis az NDK már lemondta 175 ezer tonna magyar gabona importját. A magyar parlament keddi ülésén az alkotmánymódosítással foglalkozott. Élénk vita bontakozott ki akörül, hogy az alkotmánymódosításnak miből kell kiindulnia: a parlamenti demokrácia vagy az elnöki rendszer megteremtéséből. Kitért a vita a köztársasági elnök megválasztásának módjára is. Három lehetséges változat vetődött föl: népszavazással vagy a parlamentben választanák meg az államfőt, esetleg a miniszterelnök töltené be automatikusan a legmagasabb tisztséget. A vita mindezekről a kérdésekről nem zárult le, folytatódik a következő ülésen, vagyis hétfőn. Kedden újabb áremeléseket jelentettek be Magyarországon. TöbbSzervezett határátlépések? (ČSTK) - A lengyelek és a románok után most egyre inkább a törökök igyekeznek az NDK-n keresztül Nyugat-Berlinbe és az NSZK-ba jutni. A keletnémet határőrség szóvivője elmondta, az utóbbi hetekben főleg a törökországi kurdok, azonkívül szíriaiak és srí lankaiak próbálkoznak az illegális határátlépéssel, mégpedig Csehszlovákiából. Megállapította, bizonyos jelek arra utalnak, hogy szervezett határátlépésekről van szó. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta a csehszlovák sajtó értesüléseit, melyek szerint kb. ezer nyugatnémet márkáért juttatják át a vezetők a határon a külföldieket, Prágán és Krušné Horyn keresztül. fajta hús 30 százalékkal lett drágább, a vendéglőkben egészen 40 százalékkal. 13 százalékkal emelték a sör, a bor és több vegyipari termék árát. Rövidesen várható a gabona, s ennek következtében a kenyér és a tésztafélék árának az emelése. Hivatalos becslések szerint Magyarországon az idén 30 százalékos lesz az infláció. a három balti parlament elnöke már májusban is megtette, de Landsbergis szerint mindeddig nem kaptak választ a szovjet elnöktől. A balti katonai körzet tanácsa kedden nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen bírálja Litvánia, Lettország és Észtország „aktív propaganda- és törvényhozó tevékenységét", melynek célja „a szovjet állam egységének és védelmi képességének megbontása, a szovjet hadsereg katonái és családtagjaik jogainak és személyes méltóságának korlátozása". A katonai körzet vezetése megállapítja, hogy a helyi szervek törvényellenes lépéseket követnek el, jogot formálnak maguknak a honvédelmi minisztérium ingatlanjaira, vagyonára, földjeire és lakásaira. A katonai tanács felhívja a köztársasági és helyi szervek figyelmét arra, hogy a katonai körzet tagjai a szovjet államfő rendeleteihez, a szovjet parlament által elfogadott törvényekhez, a szovjet kormány határozataihoz és a szövetségi köztársaságok törvényeihez tartják magukat - abban az esetben, ha ez utóbbiak nem ellentétesek a szovjet alkotmánnyal. Moldávia Legfelsőbb Tanácsa kedden megváltoztatta a köztársaság hivatalos elnevezését, tekintettel a moldován nyelv szellemére, az új elnevezés: Moldva Szovjet Szocialista Köztársaság. A túlnyomórészt orosz nyelvű városok és kerületek lakossága nem ért egyet a parlament döntésével, s ugyanúgy, mint a korábbi napokban, képviselőik nem vettek részt a parlament munkájában. Párizs Átértékelik a COCOM tevékenységét (ČSTK) - Tegnap kezdődött meg Párizsban A COCOM 17 tagországának kétnapos tanácskozása. E szervezet 41 évvel ezelőtt, a hidegháború közvetlen következményeként alakult azzal a céllal, hogy összehangolják, ellenőrizzék és korlátozzák a szocialista országokba irányuló exportot. A mostani tanácskozás fő feladata a közép- és kelet-európai változások tükrében átértékelni a szervezet tevékenységét. Francia szakértők szerint várható, hogy nagymértékben csökkentik a kiviteli tilalom alá eső technológiák, termékek és anyagok számát. Ugyanezen szakértők szerint a Szovjetunió továbbra is az USA legnagyobb katonai ellenfele, úgyhogy e „fekete lista" fegyvergyártásnál is alkalmazható tételei továbbra sem lesznek Moszkva számára hozzáférhetőek. A COCOM-bizottság egyébként differenciáltan fogja megközelíteni az egyes kelet-európai oszágokat. Alapvetően új megítélés alá esik majd például az NDK, amely július 1-től gazdasági és pénzügyi uniót alkot majd az NSZK-val. Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehszlovákiával szemben is lesznek könnyítések. AÁSZ-konferencia Napirenden Latin-Amerika gazdasága és a drogellenes harc (ČSTK) - Paraguay fővárosában, Asunciónban kedden megnyílt az Amerikai Államok Szervezetének konferenciája, amely a latin-amerikai országok gazdasági helyzetével, valamint a kábftószergyártás és -csempészés elleni harccal foglalkozott. Lawrence Eagleburger, amerikai külügyminiszter-helyettes beszédében arról igyekezett meggyőzni a 31 AÁSZ-tagország képviselőit, hogy privatizálni kell az állami vállalatokat, a különböző ágazatokban fel kell számolni az állami monopóliumot, fel kell szabadítani a valutaárfolyamokat, mivel ez az egyetlen kivezető út Latin-Amerika súlyos gazdasági helyzetéből. Az említett engedményekért cserébe az USA korlátozná az eddigi behozatali gátakat, új kereskedelmi megállapodásokat köt és támogatná néhány AÁSZ-tagország belépését a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe. E kérdés körül viták várhatók, viszont szinte teljes volt az egyetértés a kábítószer-termelés és -csempészés ügyében. Ugyanez mondható el Kuba AÁSZ-tagságának felújításáról: a résztvevők ezt ismét elutasították. Az Amnesty International szervezet az AÁSZ-tanácskozás résztvevőinek figyelmébe ajánlotta azt a levelet, amely Brazíliát, Kolumbiát, Salvadort, Guatemalát, Hondurast, és Perut olyan országoknak nevezi, amelyekben üldözik az emberi jogok védelmezőit. A nemzetközi szervezet öt tagú küldöttsége vesz részt a tanácskozáson, a delegáció azonnali intézkedésekre szólított fel ez ügyben. Kína 97 személy szabadon (ČSK) - Az Új Kína hírügynökség tegnapi jelentése szerint Pekingben és Sanghajban szabadon bocsátottak 97 olyan személyt, akiket a tavalyi kormányellenes zavargásokban való részvételért vettek őrizetbe. A szabadon bocsátottak között van 19 diák is, közöttük ketten szerepeltek azon a 21 nevet tartalmazó listán, amelyen a rendőrség kezdetben a „legveszélyesebb elemeket" tüntette fel. E

gymást követik a legfelsőbb szintű találkozók. Gorbacsov egyesült államokbeli látogatása után ma Moszkvában kerül sor a Varsói Szerződés országai vezetőinek villámcsúcsára, s ugyancsak ma indul a szovjet fővárosba Margaret Thatcher brit kormányfő. Időközben az USA-ba érkezett Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, hogy a szovjet -amerikai csúcs eredményeiről, ezen belül a német egyesítésről tárgyaljon Bushsal. Hiszen ennek a kérdésnek - akár az egész szovjet -amerikai csúcstalálkozónak - a megítélése nagyon vegyes, pontosabban: mindenki bizonytalan. Hiszen Gorbacsov és Bush első megbeszélései után a szovjet államfő még azt mondta, új elképzelések, gondolatok merültek fel. Kíváncsian vártuk tehát, a szakértők részletekbe menő megbeszélései után megszületik-e az áttörés Németország NATO-tagsága ügyében. Aztán a két elnök vasárnapi sajtótájékoztatóján kiderült, hogy nem: Gorbacsov továbbra is elutasította a németek egyoldalú tagságát, Bush viszont ragaszkodott hozzá. Felfigyeltető volt, hogy mindketten csak általánosságban beszéltek a problémáról, következetesen kerülve a részleteket. Az egyedüli pozitívum talán az volt, hogy mindketten hangsúlyozták: végső soron a német népnek kell döntenie. Gorbacsov szerint az egyesítés külső aspektusait inkább a négy plusz kettő tárgyalásokon kell megoldani. Ki tudja, mennyi volt a nyilvánosság előtti kötelező derűlátás, és mennyi a jelzésérték abban, hogy többször is hangsúlyozta: meg fogják találni a mindenki számára elfogadható megoldást. Mindettől nem lett okosabb az ember, s éppen e bizonytalanság, sót, titkolózás miatt volt feltűnő számomra, hogy mindkét német kormány vezetői nagy bizakodással szóltak a csúcs eredményeiről. Kohl azt mondta, már kedvezőbben ítéli meg az egyesítés feltételeit. Ilyen értelemben foglalt állást keletnémet kollégája, Lothar de Maiziére is. Jó lenne tudni, milyen alkudozások folynak a kulisszák mögött. Fontos fejlemény: kedden Koppenhágában ismét tárgyalt a szovjet és az amerikai külügyminiszter, s a hírek szerint közeledtek az álláspontok a német egyesítésről. A mai VSZcsúcs miatt is fontos ez, hiszen a tagországok eddig eltérő véleményeket hangoztattak ez ügyben. Emlékezhetünk, a legmarkánsabban a VSZ külügyminisztereinek márciusi találkozóján nyilvánult ez meg. Mivel a részletek nem ismeretesek, csak egy dolog biztos a számomra: már nem lehet sokáig halogatni a dolgot. Ezért szerintem belátható időn belül megegyeznek az alapelvekben, a részletezést majd a szakértők fogják elvégezni. Csak kompromisszumos megoldást tudok elképzelni. Lehet, hogy tévedek, de * az általános megfogalmazásokból ugyancsak kiérezhetó: Moszkva tudatosítja, fennáll a veszélye annak, hogy lekésik az eseményekről. Annak ellenére, hogy a Nyugat kezdetben elutasította, lehet valamit kezdeni azzal a szovjet javaslattal, amely szerint a francia példa szerint Németország a NATO katonai szervezetének ne legyen a tagja. Még ha ezt formálisan nem is fogadják el, a gyakorlat ebbe az irányba hathat - Washington állítólag olyan katonapolitikai megoldásokat' fontolgat, amelyek meggyőznék a Szovjetuniót, hogy Németország NATO-tagsága nem veszélyeztetné a biztonságát. Az pedig mindegy, hogy hivatalosan minek keresztelik el a gyereket. Mérföldkőnek tartom a mai VSZcsúcsot. Gorbacsov tette hagyománnyá, hogy a szovjet-amerikai tárgyalások után valamilyen formában tájékoztatja szövetségeseit az eredményekről. Ezúttal azonban sokkal többről van szó. Most találkoznak első ízben úgy, hogy a küldöttségeket nem a kommunista pártok fótitkárai vezetik, ez meghatározó lesz a tanácskozás szempontjából. Másodsorban pedig az, hogy a Varsói Szerződés a régi értelemben, katonai szervezetként gyakorlatilag már nem is létezik, mint olyan, széthullóban van. Moszkva fokozatosan kivonja csapatait a szövetségesek területéről. A tagországok többségében ugyancsak megszűnt annak az ideológiának a vezető szerepe, amely a VSZ-t összetartotta. Sokan éreznek ellentmondást abban, hogy akkor ezek az országok - például az NDK, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - miért nem lépnek ki a VSZ-ből. Václav Havel emlékezetes strasbourgi beszédében, amikor a nagy északi biztonsági övezet kialakításáról beszélt, megjósolta a VSZ fokozatos elhalását, mondván: a sokkal demokratikusabb NATO, mint védelmi struktúra, inkább lehet az új biztonsági rendszer alapja. De akkor mi a VSZ szerepe? A következőkben látom: 1. Amíg nincs új biztonsági struktúra, addig a régit nem lenne túl szerencsés teljesen lebontani. 2. Rendkívül fontos, hogy a bécsi hagyományos leszerelési fórumon megállapodás szülessen. Ott pedig a VSZ és a NATO tagországok közötti tárgyalások folynak, s a VSZ felrúgása veszélybe sodorná egy létfontosságú leszerelési szerződés megkötését. 3. Itt Közép-Európában mindenképpen figyelembe kell venni a Szovjetunió biztonsági érdekeit, ez politikai és földrajzi realitás. M

ár a lavinaszerű kelet-európai változások előtt is szó volt arról, hogy a VSZ politikai jellegét, szerepét kell erősíteni. Bárhogyan is fogalmaznak majd a mai csúcson, a VSZ-nek ezentúl kizárólag politikai jellege lesz, s mint ilyen szervezetnek, fontos szerepe lehet az új biztonsági rendszer kiépítéséig terjedő átmeneti időszakban. Hiszen a múltból minden tagország sok olyan dolgot örökölt, amelyek közösek, ezért közös megoldásokra, az álláspontok tisztázására is szükség van. Ez szintén hozzátartozik az új, egységes Európa építéséhez. E feltételezéseket támasztják alá az utóbbi napokban elhangzott, az első pillanatban talán túl merésznek tűnő elképzelések is. Mazowiecki lengyel kormányfő például javasolni fogja Moszkvában a Varsói Szerződés olyan átszervezését, hogy az az egyenjogú partnerek tanácskozó testületévé alakuljon át. Ugyancsak egy varsói politikus ötlete: Lengyelország területén ideiglenesen helyezzenek el NATO-csapatokat. A nyugatnémet védelmi minisztérium parlamenti államtitkára pedig felvetette: a Nyugat felajánlhatná a Szovjetuniónak, hogy - bizonyos feltételek teljesítése után - lépjen be a NATO-ba. Erre mondja valaki, hogy nincs új a nap alatt! MALINÁK ISTVÁN Tokió Kétoldalú megbeszélések a kambodzsai rendezésről (ČSTK) - Kaifu Tosiki japán kormányfő szerdán Tokióban Hun Sen kambodzsai miniszterelnökkel tárgyalt arról, miként járulhat hozzá a japán-kambodzsai helyzet rendezéséhez. Meg nem nevezett hivatalos források szerint a találkozót Hun Sen kérte - bár a két ország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. Mint ismeretes, a kambodzsai kormányfő a japán fővárosban Norodom Szihanuk herceggel, a kambodzsai ellenzék vezetőjével kedden közös nyilatkozatot írt alá. Ebben felszólították a konfliktusban részt vevő feleket, hogy önként hagyjanak fel minden harci cselekménnyel. Eredetileg tózszüneti megállapodás aláírását tervezték, ez azonban a vörös khmerek elutasító álláspontja, illetve indokolatlan követelései miatt nem történhetett meg. Hun Sen azt kérte Kaifutól, Japán és Thaiföld együttesen próbálja meggyőzni a vörös khmereket, hogy fogadják el a luzszúnetet. Tegyük hozzá, a polpotisták vezetője, Khieu Samphan is megérkezett a japán fővárosba, de a Kambodzsa-konferencián nem volt hajlandó részt venni. (Ugyanolyan státust követelt magának, mint amilyennel Szihanuk rendelkezik.) A kedden elfogadott nyilatkozat szerint a tűzszünet tető alá hozása a Legfelsőbb Népi Tanács feladata lesz. Ebben a testületben azonos arányú képviseletet kapnak mind az ellenzéki koalíciók, mind a kormány képviselői. A tanácsot ez év július végéig kellene megalakítani. Csúcsdömping