Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-06 / 131. szám, szerda

Együtt jutunk el Európába Göncz Árpád fogadta polgári mozgalmaink küldöttségét Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke hivatalában fogadta a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) és a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) szlovákiai polgári mozgalmak küldöttségét. A VPN-t Peter Zajac, a Koordinációs Központ alelnöke és Járt Lángoš, a Központ tagja, az FMK-t pedig Tóth Károly elnök és Szigeti László alelnök képviselte a találkozón. A küldöttség tagjai a megbeszélést követően tájékoztatták a sajtó munkatársait. Eszerint a tárgyalásokon három fő témakört érintettek. A Varsói Szerződés szerepét és jövőjét illetően a VPN és az FMK véleménye igen közel áll a magyar köztársasági elnök által kifejtett nézetekhez. A két szlovákiai polgári mozgalom teljes mértékben azonosul a Václav Havel elnök felfogásával, amely szerint szükséges mind a NATO, mind pedig a Varsói Szerződés átalakítása katonai szövetségből politikai szervezetté. Ez az átalakítás tenné lehetővé a későbbiekben az átfogó és egységes európai biztonsági rendszer megalkotását a jelenlegi katonai paktumok utódaként. A második megvitatott témakör az államhatárok szerepe és átjárhatóvá tétele volt az új közép-európai politikai helyzet tükrében. A felek egyetértettek abban, hogy a határok elválasztó szerepének csökkentése, azok szabad átjárhatósága fontos feltétele mind Magyarország, mind Csehszlovákia beilleszkedésének Európába. Ez azonban - akárcsak Nyugat-Európában - csak akkor valósulhat meg, ha a határokat valamennyi érintett fél szavatolja, s a határviták korszaka egyszer s mindenko/ra lezárul. Ezzel összefüggésben Göncz Árpád elnök hangsúlyozta annak a csütörtöki nyilatkozatnak a jelentőségét, amelyben a magyar Országgyűlésben képviselt politikai pártok ismételten megerősítették Magyarország és szomszédai határainak sérthetetlenségét. A gazdasági feltételek fokozatos kialakulását követően országaink állampolgárai korlátozások nélkül, szabadon költözködhetnek az államhatáron át mindkét irányban. A tárgyaló felek végül megvitatták a Magyarországon élő szlovákság helyzetét és problémáit. Göncz Árpád elnök kifejtette: elnöki tisztségében minden tőle telhetőt meg kíván tenni annak érdekében, hogy - a VPN és az FMK javaslatait és kezdeményezéseit is tekintetbe véve - kielégítő megoldást nyerjenek a szlovák kisebbséggel összefüggő kérdések, amelyekre mindmáig egyik érdekelt állam vezetői sem fordítottak kellő figyelmet. Göncz Árpád köztársasági elnök a tárgýalás végeztével röviden válaszolt a tudósítók kérdéseire. A találkozó jelentőségét méltatva többek között ezeket mondta: - Ez nem az első találkozásunk. A két ország ellenzéki mozgalmai már több éve kapcsolatot tartottak. Tiltakoztunk Havel bebörtönzése ellen, és mindent figyelemmel kísértünk. A mai találkozó hosszabb folyamat jelentős állomása: a VPN és a Polgári Fórum, illetve a magyar kisebbség mozgalmainak képviselőivel szakadatlan kapcsolatban vagyunk. A csehszlovákiai forradalom után december 1-jén találkoztunk először Budapesten. Ez a forradalom alapján változtatta meg a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét is: nem a sorsának elviselője többé, hanem saját és egész Csehszlovákia sorsának felelős alakítója. A nemzeti kisebbségek szerepéről a jövendő Európájában Göncz Árpád így nyilatkozott a Nap és az Új Szó tudósítójának: -A nemzetiségek szerepe, azt hiszem, meghatározó jelentőségű. Akkor leszünk Európa, ha a nemzetiségek megtalálják egyrészt anyaországuk kezét, másrészt teljesen egyenrangú és egyenjogú életlehetőségeiket abban az országban, ahol élnek. Ha nagy szavakkal akarnék játszani, azt mondhatnám, hogy Magyarország útja többek között Pozsonyon át vezet Európába, Csehszlovákiáé pedig többek között Budapesten át. Szerintem - s ezt már egy évvel ezelőtt is hangsúlyoztam szűkebb körben - a legokosabb, amit a szlovákiai magyarság tehetne, hogy vállalná a magyarországi szlovákok érdekeinek védelmét, s ez mégfordítva is így van. Ennek egyik legutóbbi, biztató tanújele volt a magyarországi Szlovák Fiatalok Szövetségének hozzám intézett levele, amelynek szerzői először a szlovákiai magyarok gondjaira hívják fel a figyelmet, s csak azután a magukéra! A csehszlovákiai látogatására vonatkozó kérdésre így felelt Göncz Árpád: - Akár a jövő héten is mennék, ha telített programom engedné. Sokat jártam Szlovákiában, ott tökéletesen otthon érzem magam. Ez az egyetlen ország, ahol mindent értek és ismerek, a nyelvét kivéve... BALLA KÁLMÁN Kell-e nekünk ifjúsági szervezet? Múlt év november elején volt a néhai szocialista ifjúsági szervezet országos konferenciája. Ezen a-SZISZ úgymond megújult, felfrissült. A valóságban már évtizedek óta a társadalmi, struktúrával együtt stagnált ez a szervezet is. Aztán jött a gyengéd forradalom, amikor a Vencel téri fiatalokat agyba-főbe verték, s januárban a történelem süllyesztőjébe került a SZISZ is. Hatalmas, több milliárd koronát kitevő vagyon birtokosa volt az egész országot átszövő ifjúsági szervezet. Céljai, no meg az ígéretei is ismertek voltak. Hogy mennyit teljesített, s mennyivel maradt adós, ezt mindannyian érezzük. Végül is a máz lepergett, s maradt a valóság. Ezek után döntsük el, hogy kell-e nekünk ifjúsági szervezet.... x - A fiatalokat tömörítő, az érdekeiket figyelembe vevő és pártoló szervezetek minden országban megtalálhatók. Nem szocialista találmány volt a néhai ifjúsági szervezet sem, hisz annak hagyománya, története volt. Hogy mégis megszűnt, az a direktív, felülről jövő és erőszakos módszereinek köszönhető - világosított fel dr. Milan Hagovskýa Fiatalok Szövetsége Szlovákiai Koordinációs Központjában. A Pozsony legzajosabb, legforgalmasabb utcájában levő épület a néhai SZISZ-nek adott otthont. Most itt található a pár hónappal ezelőtt alakult fiatalok szövetsége. Vajon nem egyfajta hatalomátmentés ez az új névvel és állítólag új tartalommal fellépő érdekvédelmi szövetség? - A fiatalok szövetsége nincs monopolhelyzetben, így a konkurencia miatt kénytelen úgy dolgozni, tevékenykedni, hogy megőrizze a tagságát - mondta az elnöki titkárság vezetője. A régi szervezet romjain még további három egyesülés jött létre: A Szlovákiai Főiskolások Egyesülete, Az Élet Fája mozgalom és a Pionírszövetség. Mind a négy újonnan alakult szervezet fajra, nemre, nemzetiségre való tekintet nélkül tömöríti a fiatalokat. A korhatár és az összetétel nincs meghatározva, de természetesen vannak specifikumai az egyes szervezeteknek. A fiatalok szövetségének jelenleg 25 ezer tagja van. Jobbára 15-től 35 . éves korú fiatalok találhatók az egyes alapszervezetekben, akik járásuk koordinációs központjaihoz tartoznak. A fiatalok szövetsége - mint megtudtam - valóban az alulról jövő kezdeményezések elve alapján működik. Céljai közt szerepel a szabadidő helyes eltöltése, az iskolában és a munkahelyen felmerülő gondok orvoslása stb. Az elképzelések között ott szerepel a munkanélküliség fogalma is. -Sajnos, ezzel is szembe kell nézniük a fiataloknak, mivel leginkább őket sújtják a majdani egzisztenciális problémák. Mi ugyan nem tudunk munkahelyet biztosítani a fiataloknak, de tanácsokkal, útmutatásokkal szívesen szolgálunk. Mint jogász, tapasztalatból tudom, hogy az iskolából kikerült fiatalok mennyire nincsenek tisztában a Munka Törvénykönyvvel, a lehetőségek adta jogaikkal. A koordinációs központunkban, illetve a járási irodáinkban dolgozók bármikor szívesen adnak felvilágosítást. Ehhez azonban egy harminc, illetve egy tízkoronás, egész évre szóló tagsági lapot kell kiváltani. Az előbbi a dolgozó-, az utóbbi a diákigazolvány. x A fiatalok szövetségéről egyelőre csak ennyit. Illetve... terveznek különféle kulturális megmozdulásokat, szeretnének kapcsolatba lépni külföldi ifjúsági szervezetekkel és természetesen nem zárkóznak el tőlünk, magyar nemzetiségű fiataloktól sem. Tehát minden szép és jó lesz, ha az ígéretek nemcsak szavak maradnak. Ellenkező esetben érvénybe lép a jogos kérdés: Kell-e nekünk ifjúsági szervezet? Szitás Gabriella iilli:- Választási tudnivalók kíSSá Választási igazolvány F. Zs.: Nyugat-szlovákiai lakos vagyok. A választások idején keletszlovákiai hozzátartozóimnál leszek. A választói igazolványomat már elintéztem. Május 30-án megjelent írásukat olvasva azonban kételyek ébredtek bennem, hogy keleten is szavazhatok-e majd Duray Miklósra és A. Nagy Lászlóra? Nem szavazhat. A. Nagy László az SZNT képviselőjelöltje, a nyugatszlovákiai 5-ös számú szavazólapon, s Duray Miklós is csak a nyugat; szlovákiai 12-es, kék sávval jelölt szavazólapon szerepel (vagyis a Nemzetek Kamarájának jelöltje). Kelet-Szlovákiában pedig nem szavazhat nyugatszlovákiai szavazólapokkal. így mindkettőjüket csak közvetve támogathatja azzal, hogy a borítékba majd a kék sávval ellátott 12-es és a Szlovák Nemzeti Tanács választására szóló 5-ös szavazólapot teszi be. Gyakorlatilag tehát elsőbbségi szavazataival sem támogathatja Duray Miklóst és A. Nagy László mandátumhoz jutását. Irántuk való bizalma ugyanakkor nem gátolhatja meg abban, hogy más magyar jelölteket támogasson sorszámuk bekarikázásával, az 5-ös vagy a 12-es szavazólapon (szavazólaponként legfeljebb 4 sorszám karikázható be). A piros sávval megjelölt 5-ös vagy 12es szavazólapot a saját belátása szerint kell megválasztania. B. K.: A rádióban azt hallottam, hogy a választói igazolvány csak a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának választására jogosít, vagyis választási igazolvánnyal nem választhatok a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Nemzetek Kamarájába. Ez csak akkor igaz, ha a szlovákiai választókerületekben kiadott választói igazolvánnyal a csehországi választókerületek valamelyikében kívánna szavazni. A Szlovák Köztársaság állampolgáraként ugyanis nem jogosult a Cseh Nemzeti Tanács választására, s a Nemzetek Kamarája cseh képviselőinek megválasztására. Választói igazolványával azonban a szlovák választókerületek bármelyikében választhat mindhárom képviselőtestületbe, de persze, csak az adott választókerületben előterjesztett jelölőlistákra. Kit fogok választani? A fenti kérdés egyre gyakrabban hangzik el. Kollégák faggatják munkatársaikat, szomszéd a szomszédot, szóval szinte mindenki mindenkit. Hozzánk, az FMK Sajtószolgálatához is érkeznek ilyen témájú levelek. Ezek közül válogattunk néhányat. írásunk címét egy tanítónő küldte leveléből választottuk. A folytatását alább közöljük: Kedves Független Magyar Kezdeményezés! „Felhívásukat (Melyik plakátunk tetszik a legjobban?) a minap olvastam az Új Szó-ban, ami nagyon megtetszett nekem. Ami a plakátokat illeti mind nagyon tetszik, sőt a múltkor még jómagam is árultam a jelvényeiket. Az önök szervezete szerintem a legjobb és mivel még én nem szavazhatok, a szüleim mennek majd el választani, ők is az FMK-ra. Szerintük is ez a legjobb." K. Alica „Tudatom önökkel, hogy határozottan támogatni akarom az önök kezdeményezését, és minden jelöltjét, külön a Tóth Károly urat. Kívánok sok sikert a választásokhoz, és szeretnék a munkájukban segítségükre lenni." Tisztelettel, A. István Tisztelt FMK! * „Szerintem az önök plakátjai közül ez a legjobb, mivel szárnyaló madár híven jelképezi a függetlenséget és a szabadságot." F. Zsigmond „... még a választási kampány elején tette fel a kérdést egyik kollégám. Bevallom, akkor tanácstalanul hallgattam; ismertem ugyan néhány pártot, de akkor még részletesen mit sem tudtam róluk. Kivéve az FMK-t, amely már november óta létezett a faluban. Nekik sokat köszönhetünk, nemcsak én, de az egész falu is. Ennél azonban többet szerettem volna tudni arról a mozgalomról, amelyre majd szavazni fogok. A választási kampány alatt igyekeztem elolvasni az egyes pártok jelentkezéseit. Meg is lepődtem az elején, hiszen amióta élek (32 éves vagyok) hazai újságokban még nem láttam politikai hirdetéseket. Ebben is az FMK volt az első, emlékeznek még ugye, a Vasárnapban hirdették jelszavukat: ITT és MÁST! Vártam, vajon a konkrét dolgokban meg tudják-e majd valósítani ezt a jelszót vagy csak papolnak ők is. Aztán ahogy telt-múlt az idő jöttek az első eredmények. Sikerült kiharcolni, hogy új magyar képviselők is bekerülhessenek az egyes parlamentekbe. Zászlós Gábor a parlament alelnöke lett, létrejött a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó parlamenti bizottság; s mindez egy olyan helyzetben, amikor szinte mindegyik párt saját magával volt elfoglalva... ... Szeretném, ha továbbra is következetesek tudnának maradni önmagukhoz, s ha nem is látványosan, de hasznosan képviselnék nemzeti kisebbségüknek... ... A levelet eredetileg kollégámnak szerettem volna elküldeni, de azt hiszem a Jiráskova utcán még talán örülni is fognak neki." Tisztelettel, K. Katalin, tanítónő „Ahogy azt már ti is észrevehettétek, újságjainkat, a rádiót, a tévét, egyre inkább igénybe veszik a különböző pártok és mozgalmak. Ha olvastátok némelyik hirdetést vagy cikket, rövidesen rájöhettetek, hogy túl nagy különbség nincs az egyes programok és célok között. Az általánosan elismert elveket, hogy boldog élet, piacgazdaság, demokrácia stb. kivétel nélkül zászlajára tűzte mindegyik párt vagy mozgalom. Engem azért ennél több, vagyishogy kevesebb érdekelne. Olyasmi, amelyek engem is közvetlenül érintenek. Ezért fogott meg annyira a Független Magyar Kezdeményezés programja. Fiatal házasok vagyunk férjemmel, s egy kisfiú boldog szülei. Engem anyaként csupán egy probléma bánt. Az, hogy férjem katona. Igaz, alig kétszáz kilométerre van a szolgálati helye, de ennek ellenére nagyon ritkán találkozunk. Ahogy elmondásából tudom, teljesen fölösleges a 18 hónapos szolgálat, hiszen az első év után már csak unalom az egész, ahogy ők mondják „veget". Akkor meg mi a francnak kell még egy fél évet távol lennie. Tudom, hogy szükség van sok-sok katonára, de egy kis ésszerűséget is vihetnének az életükbe. Ilyen gondolatok járnak a fejemben mindig, ha férjemet Gyurit kikísérem az állomásra, s közben számolóm a napokat, hogy még mennyi is van hátra a leszerelésig. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a már említett Független Magyar Kezdeményezés a katonákra is gondolt. Ök ezt katonapolitikának nevezik, de ez nekem mindegy. Fő, hogy mielőbb el szeretnék érni a 12 hónapos katonaidőt, s aztán a távolabbi jövőben egy zsoldoshadsereg létrehozását. örülünk,, pedig valószínűleg ez a tizenkét hónapos szolgálat az én Gyurimat már nem fogja érinteni, de mégis. Szeretném ha minél hamarabb élveznetné minden fiatal, barátnő és barát azt a könnyítést, hogy ne kelljen még azt a haszontalan félévet is társtalanul eltölteniük. Tudom, hogy ennek eléréséhez sok-sok szavazatot kell szerezniük az FMK-soknak, de hiszem, hogy ezt a fajta politizálást, amely szerintem az emberekért van, egyre többen szeretik majd meg, s rájuk szavaznak. Szóval, csak ennyit akartam elmondani. Sziasztok, és gondoljátok meg, Márta, akinek jelenleg van is, (Az iFi-bői átvéve) meg nincs i

s férje. ÚJ SZÚ 4 1990. VI. 6.