Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám, szombat

A kereskedelemben nincs uborkaszezon Szabadságok terv szerint t A gyerekekről sem feledkeznek meg t Gond a szakemberhiány Itt a nyár, örömeivel, gondjaival együtt. Sokan készülnek sza­badságra, tervezik a kikapcsolódás napjait. A kereskedelmi dolgo­zók viszont nem mehetnek el tömegesen nyaralni, nekik - legalább is nagy részüknek - helyt kell állniuk a forró napokban is. Hogyan készültek fel a következő két hónapra, erről érdeklődtünk egy fogyasztási szövetkezetben, egy áruházban és a főváros egyik élelmiszer-kereskedelmi üzemében. A MOZGÓBOLTOK KISEGÍTENEK - Idejében összeállítottuk a sza­badságok tervét, nehogy a fogyasz­tó zárva találja üzleteinket- tájékoz­tatott Michal Homola mérnök, a ko­máromi Jednota fogyasztási szövet­kezet alelnöke. - A főidény előtt szakszervezeti gyűléseket szerve­zünk az egyes részlegeken, amelye­ken a nyitva tartási idő, illetve a szabadságok kérdése az egyik napirendi pont. A fogyasztási szövetkezet meg­különböztetett figyelmet fordít az idegenforgalmi központokban lévő egységeire, kizárt, hogy a vendég ezekben „szabadság miatt" ne le­gyen kiszolgálva. -A községekben más a helyzet - folytatta az alelnök. - Főképp az egyszemélyes boltok bezárása je­lent helyenként gondot. Viszont nem várhatjuk el az ilyen üzletek vezetői­től, hogy ók egyáltalán ne menjenek szabadságra. A helyi nemzeti bizott­sággal és a felügyelő bizottsággal kell megbeszélni az időpontot. Hat mozgóboltunk van - ebből kettő húst és hentesárut szállít - ezekkel oldjuk meg a nyár folyamán a kistelepülé­sek ellátását. A megérdemelt pihenést is tervezi a szövetkezet: több közös kirándu­lást szerveznek. Magyarországi csereüdülésre mehetnek a kereske­delmi dolgozók, de családjukkal együtt kikapcsolódhatnak a Paton, a Magas-Tátrában és a Duchonkán levő nyaralójukba is. 120 gyermeket küldenek táborba: Bajmócon, Len­gyelországban és Magyarországon töltik szünidejük egy részét a komá­romi Jednotások gyerekei. DOLGOZNAK IS, PIHENNEK IS - Áruházunkban a nyár nem okoz különösebb gondot - mondotta Eva Sanislová, a losonci Prior áruház szakszervezeti bizottságának elnö­ke. - Dolgozóink a szabadságukat idejében bejelentették, és az egyes részlegek maguk szervezik meg, ki mikor kit helyettesít. Előreláthatólag idén sem lesz fennakadás, mindig lesz aki kiszol­gálja a vevőket. Ha mégis előfordul­na, hogy betegség vagy gyermek­ápolás miatt kiesik valaki, az idény­munkára jelentkezők pótolják. Idén bőven van jelentkező fiatal, sokan jelezték, hogy az áruházban szeret­nének dolgozni. -Szakmunkástanulóink a nyári gyakorlaton kívül is maradnának, de valamennyiüket nem tudjuk foglal­koztatni - mondotta. A dolgozók gyerekeiről sem fe­ledkeztek meg. Úgy tervezték, a nyár folyamán a szakmunkáskép­zőben gonaosKodnának harminc gyerekről, amíg az anyukák a mun­kájukat végzik. A programokat is előkészítették, de csak 10 érdeklődő volt, ezért nem valósítják meg a hasznosnak ígérkező ötletet. - Idén 23 gyereket küldünk tábor­ba, valamennyi érdeklődő szülő igé­nyét kielégítettük - egészítette ki a tájékoztatást az elnöknó. De nemcsak a gyerekek üdülteté­sére gondoltak, a ruzynái hétvégi házban húszan pihenhetnek, az uhorská víkendházakban pedig két négyszemélyes beutalójuk van. Két család egy-egy hetet tölt majd a Ma­gas-Tátrában. Mivel az áruháznak nincs lehetősége külföldi beutalót adni dolgozóinak, a házastárs mun­káltatójától kapott beutaló költségeit megtérítik. A LEGNAGYOBB HIÁNYCIKK: 180 ELADÓ - Természetesen készülünk a nyárra, amely számunkra igen ne­héz időszakot jelent - válaszolta kérdésünkre Ľudmila Erdélyiová, a Zdroj pozsonyi 10-02 számú üze­me személyzeti osztályának vezető­je. - A városkerületi nemzeti bizott­ságokkal egyeztetett ütemterv sze­rint nem fordulhat elő, hogy két szomszédos élelmiszerbolt egyszer­re zárva legyen. Legfeljebb két hétre engedélyezzük a kis üzletek bezárá­sát, a szabadságok miatt, a nagy önkiszolgálókban pedig megszakít­va - tehát reggel és a délutáni órákban - tartanak majd nyitva. A szervezésről, a gondos felké­szülésről nem feledkeztek meg, de a legégetőbb gondjukat nem sikerült megoldani. Jelenleg 180 dolgozójuk hiányzik. Elsősorban szakképzett el­adók és pénztárosok. -Negyedik éve vagyok ebben a beosztásban, de ilyen katasztrófá­lis helyzetben még nem voltunk - panaszolta az osztályvezető. - Hiába járok a munkaerőbörzére, ott többnyire főiskolát végzett, kö­zépfokú férfiak keresnek állást, ók viszont hozzánk nem jönnek. Szívesen veszik a szakmunkás­képzők végzőseit, de nyáron nem jelentenek túl nagy segítséget. Még nem tudják mennyibe kerül az áru, nem ültethetik őket a pénztárgépek­hez. Az idénymunkásokat elsősor­ban a raktárakban, az áru mozgatá­sára, a polcok feltöltésénél alkal­mazzák, a szakképzett eladókat ők sem helyettesítik. -Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az eladó megegyezéssel egyik napról a másikra kívánja megszün­tetni munkaviszonyát, mert magán­vállalkozásba kezd, vagy pedig vál­lalkozónál talál munkát. Hiába ra­gaszkodunk a törvényes felmondási időhöz, egyszerűen többet nem jele­nik meg munkahelyén. Nincs szük­sége se pecsétre, se munkája érté­kelésére... A főváros lakói és látogatói vi­szont minden nap vásárolni szeret­nének élelmiszert. A fenti tények nem túl biztatóak a nyárra nézve. Lehet, hogy ez lesz az utolsó nagy próbatétel a fővárosi kereskedelmi szervezetek számára, hogy számba vegyék, mit kellene tenniük dolgozó­ik megtartásáért, vagy a gyorsabb ütemű privatizálás volna a megol­dás? DEÁK TERÉZ P ár nappal ezelőtt a morvaor­szági Lednice na Morave Mezőgazdasági Főiskolája egy ér­dekes szimpózium színhelye volt - a parktervezők már létező szek­cióján belül megalakult a tájtervezők egyesülete. Tagjai lehetnek a volt diákok, illetve azok az ökológiáért felelősséget vállaló szakemberek, akik a nagy szavakon kívül tenni is akarnak valamit környezetük meg­mentéséért. Közéjük tartozik Izsák Gábor ker­tészmérnök, a Dunaszerdahelyi Mű­szaki Szolgáltató Üzem zöldfelülete­ket karbantartó részlegének vezető­je. Hét évvel ezelőtt fejezte be tanul­mányait a lednicei főiskolán, mely hazánkban egyedülálló képesítéssel bocsátja útjukra a hallgatókat. - Ha úgy ŕnutatkozom be, hogy tájtervezó mérnök vagyok, a legtöbb esetben visszakérdeznek a beszél­getőtársak: mi az? Nos, a fej­lettebb) országokban az emberek nemcsak az életüket, hanem a kör­nyezetüket is jó előre megtervezte­tik. Még mielőbb beköltöznének ott­honukba, vagy felépítenének egy házat, kikérik egy szakeber vélemé­nyét, hogy milyen fákat, cserjéket, bokrokat ültessenek „maguk köré". Azt tartják, nem mindegy, hogy az ember hol, milyen környezetben éli az életét. Nálunk a legjobb esetben is csak azután fordulnak hozzánk, hogy ha már felépült a házuk. A táj­tervezés viszont alapos munkát, s nagy előrelátást igényel. Ha a múltban, pontosabban, a hatvanas években érdekelte volna az illetéke­Megfullad a város? seket az ökológusok, a kertészek, a tájvédők véleménye, akkor elke­rülhető lett volna például az ismert ,,nyárfaprobléma''. Kisvárosunkban most azt tervezik, hogy kivágják az összes nyárfát, s ezzel a pusztítás­sal úgymond felszámolják az aller­giás betegségeket. Csakhogy az éremnek két oldala van. Bizonyított tény, hogy ott sem csökkentek a „nyárfás-betegségek", ahol ki­vágták a fákat. Ezek a magas, szé­les koronájú fák ugyanis a legjobb porfogók, s tudvalevő, hogy éppen­séggel a por sem használ az emberi szervezetnek. - Én jobbára díszítő füves, virá­gos területek létrehozásán dolgo­zom, ám régen foglalkoztat, hogy több mint 20 ezer lakosú városunk­ban olyan szabadidőközpontot kel­lene létrehozni, amit akár erdőpark­nak is nevezhetnénk. Területén sportpályák, játszóterek és egyéb szórakozásra alkalmas területek lennének. Nem kellene hozzá egyéb, mint egy öthektáros földterü­let, anyagi és erkölcsi támogatás, valamint egy felelős intézmény. - Véleményem szerint, nálunk nem is az a legnagyobb baj, hogy jóformán semmire sincs anyagi fe­dezet, hanem az, ahogy az emberek a természethez viszonyulnak. Tudja, a tájvédók azok közé az emberek közé tartoznak, akik nem szeretnek ölbe tett kézzel ülni, s várni, hogy valaki majd csak megoldja helyettük a problémákat. Néha úgy érzem, ha nem teszünk sürgős lépéseket a fák, erdők megmentéséért, akkor meg­fullad az emberiség. És ez a mi városunkra is érvényes. (szitás) Szolgáltatások - világpiaci árakon ÚJ ELSZÁMOLÁSI ALAPELVEK A TERMESZTÉSI RENDSZEREKBEN A termesztési rendszerek által összefogott és közzétett ismeretek és tapasztalatok hazánkban is szé­les körben elterjedtek. A Bajai Kuko­ricatermesztő Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat (BKR, FKV) az ekecsi szövetkezettel megkötött együttmű­ködési szerződésével vetette meg lábát a csehszlovák piacon. Eke­csen alakította ki alközpontját, s a szövetkezet a bajaiak kukorica­termesztési rendszerének csehszlo­vákiai rendszergazdájává vált. A rendszergazda nyolc év alatt 78 hazai partnergazdasággal lépett szerződéses kapcsolatba. A súly­pont Dél-Szlovákia, a Dunaszerda­helyi, Komáromi, és a Lévai járáson kívül azonban morvaországi partne­reik is vannak. A rendszer taggazda­ságai által elért eredmények önma­gukért beszélnek. Az értékelt idő­szakban mintegy 120 ezer hektáron csaknem 700 ezer tonna kukoricát termeltek. A Nyugat-Szlovákiai ke­rületben a taggazdaságok átlagosan csaknem 1 tonnával növelték hek­tárhozamaikat. Az átalakuló gazdasági élet vá­laszút elé állítja a termesztési rend­szereket is. A hogyan tovább kér­désre mindenütt a már meglévő és várható változások függvényében keresik a választ. A törvényekben végrehajtott módosítások és a piac­gazdálkodás megköveteli a változta­tás szükségességét. Hogyan alakul a hazai termesztési rendszerek sor­sa, főleg azoké, amelyeknek külföldi partnereik vannak? Van-e létjogo­sultságuk, miután a volt szocialista országok közötti árucsereforgalmat bonyolító KGST egyesek szerint már csak halódik. Erről beszélget­tünk a BKR néhány illetékes szak­emberével. Arany Sándor, a BKR csehszlo­vákiai alközpontjának vezetője a ter­mesztési rendszer jövőjét illetően bizakodó: - A magyarországi rendszerek Csehszlovákiában évente mintegy 150 ezer hektáron biztosítják a ku­korica termesztését, beleértve a ve­tőmagot, a vegyszert és a gépi be­rendezést. Eljárásunkat alkalmazva a taggazdaságok 25-30 százalékos hozamnövekedést értek el. Ez eddi­gi államközi szerződések alapján meghatározott rubel-keret várható­an megszűnik, s ezzel lehetősé­geink kibővülnek. Eddig ugyanis csak hosszas egyeztetések után si­került az éves szerződéseket meg­kötnünk, mivel a rendelkezésünkre álló keret kicsi volt. Az előzetes megbeszélések szerint üzletfeleink­kel rövidesen áttérünk a világpiaci árakon való elszámolásra. Augusz­tustói várhatóan a svájci frank szol­gál majd elszámolási alapul. Taggazdaságainkat ez nem érinti, mivel partnereinkkel bartellben (árut áruért) folytatunk kereskedelmet. Pozíciónk a csehszlovák piacon szi­lárd, a nyugateurópai és amerikai cégek kihívásától nem félünk. Úgy érezzük, partnereink elégedettek az általunk nyújtott szolgáltatásokkal, s a továbbiakban is igénylik. Ennek ellenére bizonyára lesznek akik a megváltozott feltételek között ki­lépnek a rendszerből. Nem véletlenül említette a BKR képviselője a kilépés lehetőségét. Néhány gazdaságban ugyanis azt a nézetet vallják, hogy a rendszer valójában csak beszerzési lehetősé­get jelent számunkra, általa köny­nyebben hozzájutnak a szükséges vegyszerekhez, vetőmaghoz. Ha a hazai piacon is meg tudnák venni a megfelelő minőségű eszközöket, nem társultak volna a rendszerben. Patakfalvi Péter, a BKR magyaror­szági képviselője ellenkező vélemé­nyen van: - Rövidesen szabaddá válik a pá­lya, az érdekeltek megmérettetnek a piacon. Ezen a piacon azonban csak szilárd háttérrel, széleskörű jól kiépített üzleti kapcsolatokkal és ta­pasztalatokkal lehet fennmaradni. Partnereinknek mi továbbra is a megszokott színvonalon nyújtjuk a szolgáltatásokat. Az ekecsiekkel a Dunaszerdahelyen megnyitott kö­zös kereskedelmi irodánk révén ezt még bővíteni és javítani szeretnénk. Az ekecsi BKR központi működé­sével a taggazdaságok elégedettek. Both Frigyes, az ekecsi központ ve­zetője mindezek ellenére számol az­zal, hogy néhányan kilépnek a rend­szerből. A működést azonban ez nem veszélyezteti. - Az évek során kiválóan felké­szült szakembergárdát sikerült összehoznunk, akikre a továbbiak­ban is számítani lehet. Rendszerünk ezután is biztosítja a hatékony ter­meléshez szükséges feltételeket. A BKR csehszlovákiai rendszergaz­dájaként igyekszünk, hogy az árak és a minőség tekintetében is álljuk a versenyt. Ez annál inkább fontos, mivel a rubel-elszámolás és -keret eltörlésével új helyzet elé kerülünk. Azt mindenképpen be kell látni, hogy ekkora méretekben valakinek össze kell fognia a szálakat, a magyaror­szági partner nem köthet minden egyes partnerével külön szerződést. Nemcsak elosztói vagyunk a vető­magoknak és vegyszereknek, ha­nem biztosítjuk a szüntelenül meg­újuló szakmai ismeretek szabad áramlását is. Ettől is függ a rendszer további fejlődése és sorsa. Végh István, az ekecsi szövetke­zet elnöke az új feltételekhez való alkalmazkodást és az erre való fel­készülést tartja fontosnak. Az állam­nak a gazdasági életbe való bele­szólása megszűnt, a jövőben a piaci verseny feltételei közt dől el, melyik szervezet az életképes. - A piac változásaira időben fel kell készülni. Erre reagáltunk, ami­kor felvettük a kapcsolatot a MON­SANTO osztrák-amerikai céggel, amelyik velünk együttműködve sze­retne betörni a csehszlovák 5 piacra. A minimális művelés elvét alkalma­zó MONSANTO rendszert az idén több mint 3 ezer hektáron próbálják ki vállalkozó kedvű partnereink. A BKR-rel való kapcsolatunkat to­vábbra is a jól kiépített együttműkö­dés szellemében tartjuk fenn. Az említett „házasságon kívüli kapcso­latunk" nem befolyásolja viszonyun­kat a bajaiakkal. A rendszerrel ez-, után is éppúgy számolunk, mint ed­dig. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ ÚJSZI 5 1990. VI. 30. Az önfinanszírozásra és a piacgazdálkodásra való átté­rés szükségessé teszi a belső tartalékok feltárását s a mun­kaerővel való jobb gazdálko­dást is. Ennek és a szükség­szerű szerkezetváltásnak vég­következménye, hogy a nem produktív munkaerőt elbo­csátják, ami napjainkban már valós munkanélküliséget okoz. Az elmúlt év decemberé­ben kibocsátott 195/89-es tör­vényrendelet azonban még sok kiskaput hagyott nyitva a spekulánsoknak, a számítás­ból semmint kényszerhelyzet­ből segélyért folyamodók né­pes táborának. Ennek tanúlsá­gairól és a valós helyzetről érdeklődtem Pázmány György­től a Rimaszombati Jnb mun­kaügyi osztályának munkatár­sától. - Június közepén hány munkanél­külit tartottak nyilván? -Június 15-én 331 munkanélkülit, de úgy is mondhatom pénzbeli se­gélyért folyamodó ügyfelet. Ebből 278-an nyújtották be ezidáig írásban is kérvényüket. Sajnos, egyre több az olyan ember, aki már eleve se­gélykérelemmel kopogtat be hoz­ben függ a munkaviszony megszűn­tének okaitól és körülményeitől is. A jelentkezők nagy része csak alap­fokú végzettséggel rendelkezik és sok közöttük a büntetett előéletű. A jelenleg nyilvántartott munkanél­külieknek körülbelül a fele nő. csökkentjük az összeget. A jogos esetek illetve az ügyeskedő se­gélykérők számának növekedése az általunk kifizetett összegeken is le­mérhető. Míg februárban csak 5 282 koronát fizettünk ki a rászorulóknak, májusban már 109 839 koronát. EGYRE TÖBB A MUNKANÉLKÜLI Helyzetjelentés a Rimaszombati járásból • Visszaélnek a lehetőséggel zánk, nem pedig a munkahelyek után érdeklődik. Akiknek nem tu­dunk munkahelyet biztosítani - s ez egyre nehezebb, mivel az üzemek és vállalatok ugyan elküldik a mun­kahelyek kimutatását, de a dolgozók kiválasztására maguk tartanak fenn jogot - azoknak 15 nap elteltével fizetésük kilencven illetve hatvan v százalékát kezdjük folyósítani. Az összeg megállapítása nagymérték­- Számokban kifejezve milyen anyagi juttatásokról van szó? - Ez egyénenként változó. Aki a börtönből jött haza és több mint három évet ült, az ezer koronát kap, akik viszont hellyel-közzel dolgoztak is, azok néha csak 600-800 koronát kapnak. Van viszont, aki jól keresett és jelenleg is háromezer koronán felül kap. A segélyt legtovább egy évig folyósítjuk, de fél év elteltével - Melyek azok a fonákságok, me­lyeket az ügyes honpolgárok igye­keznek saját előnyükre kihasználni? - A jogszabály például csak az utolsó munkahelyi keresetet említi. Sokan vannak, akik úgy jönnek hoz­zánk, hogy csak egy-két hetet dol­goztak utolsó munkaadójuknál, így az átlagkeresetüket nehéz kimutat­ni. Ezért aztán sok esetben a mini­mális 1000 koronás juttatást kapják azok is, akik talán ezt meg sem érdemelték. Másokkal szemben előnyben részesülnek a börtönből szabadultak is, de más eseteket is említhetnék, melyek a jelenlegi pa­ragrafusok szerint nem egyértel­műek és szerintem nem is igazsá­gosak. * - Gondolom, a munkanélküliek számának növekedése fokozott igénybevételt jelent az osztály mun­katársainak, hisz nem voltak erre kellőképpen felkészülve. - Ez így igaz. Mostanság már napi 15-20 embert kell ebben az ügyben fogadnunk, akik nemegy esetben jogtalan követelésekkel áll­nak elő. Munkákat ugyan segíti a számítástechnika, de a dolog ne­hezebb része, a meggyőzés, az ér­velés, a magyarázás ránk marad. Úgy tudom, a jövő évtől változik majd a helyzet, egy különálló mun­kaügyi hivatal nyílik majd, amire fel­tétlenül szükség lesz. POLGÁRI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents