Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám, szombat

A kereskedelemben nincs uborkaszezon Szabadságok terv szerint t A gyerekekről sem feledkeznek meg t Gond a szakemberhiány Itt a nyár, örömeivel, gondjaival együtt. Sokan készülnek szabadságra, tervezik a kikapcsolódás napjait. A kereskedelmi dolgozók viszont nem mehetnek el tömegesen nyaralni, nekik - legalább is nagy részüknek - helyt kell állniuk a forró napokban is. Hogyan készültek fel a következő két hónapra, erről érdeklődtünk egy fogyasztási szövetkezetben, egy áruházban és a főváros egyik élelmiszer-kereskedelmi üzemében. A MOZGÓBOLTOK KISEGÍTENEK - Idejében összeállítottuk a szabadságok tervét, nehogy a fogyasztó zárva találja üzleteinket- tájékoztatott Michal Homola mérnök, a komáromi Jednota fogyasztási szövetkezet alelnöke. - A főidény előtt szakszervezeti gyűléseket szervezünk az egyes részlegeken, amelyeken a nyitva tartási idő, illetve a szabadságok kérdése az egyik napirendi pont. A fogyasztási szövetkezet megkülönböztetett figyelmet fordít az idegenforgalmi központokban lévő egységeire, kizárt, hogy a vendég ezekben „szabadság miatt" ne legyen kiszolgálva. -A községekben más a helyzet - folytatta az alelnök. - Főképp az egyszemélyes boltok bezárása jelent helyenként gondot. Viszont nem várhatjuk el az ilyen üzletek vezetőitől, hogy ók egyáltalán ne menjenek szabadságra. A helyi nemzeti bizottsággal és a felügyelő bizottsággal kell megbeszélni az időpontot. Hat mozgóboltunk van - ebből kettő húst és hentesárut szállít - ezekkel oldjuk meg a nyár folyamán a kistelepülések ellátását. A megérdemelt pihenést is tervezi a szövetkezet: több közös kirándulást szerveznek. Magyarországi csereüdülésre mehetnek a kereskedelmi dolgozók, de családjukkal együtt kikapcsolódhatnak a Paton, a Magas-Tátrában és a Duchonkán levő nyaralójukba is. 120 gyermeket küldenek táborba: Bajmócon, Lengyelországban és Magyarországon töltik szünidejük egy részét a komáromi Jednotások gyerekei. DOLGOZNAK IS, PIHENNEK IS - Áruházunkban a nyár nem okoz különösebb gondot - mondotta Eva Sanislová, a losonci Prior áruház szakszervezeti bizottságának elnöke. - Dolgozóink a szabadságukat idejében bejelentették, és az egyes részlegek maguk szervezik meg, ki mikor kit helyettesít. Előreláthatólag idén sem lesz fennakadás, mindig lesz aki kiszolgálja a vevőket. Ha mégis előfordulna, hogy betegség vagy gyermekápolás miatt kiesik valaki, az idénymunkára jelentkezők pótolják. Idén bőven van jelentkező fiatal, sokan jelezték, hogy az áruházban szeretnének dolgozni. -Szakmunkástanulóink a nyári gyakorlaton kívül is maradnának, de valamennyiüket nem tudjuk foglalkoztatni - mondotta. A dolgozók gyerekeiről sem feledkeztek meg. Úgy tervezték, a nyár folyamán a szakmunkásképzőben gonaosKodnának harminc gyerekről, amíg az anyukák a munkájukat végzik. A programokat is előkészítették, de csak 10 érdeklődő volt, ezért nem valósítják meg a hasznosnak ígérkező ötletet. - Idén 23 gyereket küldünk táborba, valamennyi érdeklődő szülő igényét kielégítettük - egészítette ki a tájékoztatást az elnöknó. De nemcsak a gyerekek üdültetésére gondoltak, a ruzynái hétvégi házban húszan pihenhetnek, az uhorská víkendházakban pedig két négyszemélyes beutalójuk van. Két család egy-egy hetet tölt majd a Magas-Tátrában. Mivel az áruháznak nincs lehetősége külföldi beutalót adni dolgozóinak, a házastárs munkáltatójától kapott beutaló költségeit megtérítik. A LEGNAGYOBB HIÁNYCIKK: 180 ELADÓ - Természetesen készülünk a nyárra, amely számunkra igen nehéz időszakot jelent - válaszolta kérdésünkre Ľudmila Erdélyiová, a Zdroj pozsonyi 10-02 számú üzeme személyzeti osztályának vezetője. - A városkerületi nemzeti bizottságokkal egyeztetett ütemterv szerint nem fordulhat elő, hogy két szomszédos élelmiszerbolt egyszerre zárva legyen. Legfeljebb két hétre engedélyezzük a kis üzletek bezárását, a szabadságok miatt, a nagy önkiszolgálókban pedig megszakítva - tehát reggel és a délutáni órákban - tartanak majd nyitva. A szervezésről, a gondos felkészülésről nem feledkeztek meg, de a legégetőbb gondjukat nem sikerült megoldani. Jelenleg 180 dolgozójuk hiányzik. Elsősorban szakképzett eladók és pénztárosok. -Negyedik éve vagyok ebben a beosztásban, de ilyen katasztrófális helyzetben még nem voltunk - panaszolta az osztályvezető. - Hiába járok a munkaerőbörzére, ott többnyire főiskolát végzett, középfokú férfiak keresnek állást, ók viszont hozzánk nem jönnek. Szívesen veszik a szakmunkásképzők végzőseit, de nyáron nem jelentenek túl nagy segítséget. Még nem tudják mennyibe kerül az áru, nem ültethetik őket a pénztárgépekhez. Az idénymunkásokat elsősorban a raktárakban, az áru mozgatására, a polcok feltöltésénél alkalmazzák, a szakképzett eladókat ők sem helyettesítik. -Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az eladó megegyezéssel egyik napról a másikra kívánja megszüntetni munkaviszonyát, mert magánvállalkozásba kezd, vagy pedig vállalkozónál talál munkát. Hiába ragaszkodunk a törvényes felmondási időhöz, egyszerűen többet nem jelenik meg munkahelyén. Nincs szüksége se pecsétre, se munkája értékelésére... A főváros lakói és látogatói viszont minden nap vásárolni szeretnének élelmiszert. A fenti tények nem túl biztatóak a nyárra nézve. Lehet, hogy ez lesz az utolsó nagy próbatétel a fővárosi kereskedelmi szervezetek számára, hogy számba vegyék, mit kellene tenniük dolgozóik megtartásáért, vagy a gyorsabb ütemű privatizálás volna a megoldás? DEÁK TERÉZ P

ár nappal ezelőtt a morvaországi Lednice na Morave Mezőgazdasági Főiskolája egy érdekes szimpózium színhelye volt - a parktervezők már létező szekcióján belül megalakult a tájtervezők egyesülete. Tagjai lehetnek a volt diákok, illetve azok az ökológiáért felelősséget vállaló szakemberek, akik a nagy szavakon kívül tenni is akarnak valamit környezetük megmentéséért. Közéjük tartozik Izsák Gábor kertészmérnök, a Dunaszerdahelyi Műszaki Szolgáltató Üzem zöldfelületeket karbantartó részlegének vezetője. Hét évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait a lednicei főiskolán, mely hazánkban egyedülálló képesítéssel bocsátja útjukra a hallgatókat. - Ha úgy ŕnutatkozom be, hogy tájtervezó mérnök vagyok, a legtöbb esetben visszakérdeznek a beszélgetőtársak: mi az? Nos, a fejlettebb) országokban az emberek nemcsak az életüket, hanem a környezetüket is jó előre megterveztetik. Még mielőbb beköltöznének otthonukba, vagy felépítenének egy házat, kikérik egy szakeber véleményét, hogy milyen fákat, cserjéket, bokrokat ültessenek „maguk köré". Azt tartják, nem mindegy, hogy az ember hol, milyen környezetben éli az életét. Nálunk a legjobb esetben is csak azután fordulnak hozzánk, hogy ha már felépült a házuk. A tájtervezés viszont alapos munkát, s nagy előrelátást igényel. Ha a múltban, pontosabban, a hatvanas években érdekelte volna az illetékeMegfullad a város? seket az ökológusok, a kertészek, a tájvédők véleménye, akkor elkerülhető lett volna például az ismert ,,nyárfaprobléma''. Kisvárosunkban most azt tervezik, hogy kivágják az összes nyárfát, s ezzel a pusztítással úgymond felszámolják az allergiás betegségeket. Csakhogy az éremnek két oldala van. Bizonyított tény, hogy ott sem csökkentek a „nyárfás-betegségek", ahol kivágták a fákat. Ezek a magas, széles koronájú fák ugyanis a legjobb porfogók, s tudvalevő, hogy éppenséggel a por sem használ az emberi szervezetnek. - Én jobbára díszítő füves, virágos területek létrehozásán dolgozom, ám régen foglalkoztat, hogy több mint 20 ezer lakosú városunkban olyan szabadidőközpontot kellene létrehozni, amit akár erdőparknak is nevezhetnénk. Területén sportpályák, játszóterek és egyéb szórakozásra alkalmas területek lennének. Nem kellene hozzá egyéb, mint egy öthektáros földterület, anyagi és erkölcsi támogatás, valamint egy felelős intézmény. - Véleményem szerint, nálunk nem is az a legnagyobb baj, hogy jóformán semmire sincs anyagi fedezet, hanem az, ahogy az emberek a természethez viszonyulnak. Tudja, a tájvédók azok közé az emberek közé tartoznak, akik nem szeretnek ölbe tett kézzel ülni, s várni, hogy valaki majd csak megoldja helyettük a problémákat. Néha úgy érzem, ha nem teszünk sürgős lépéseket a fák, erdők megmentéséért, akkor megfullad az emberiség. És ez a mi városunkra is érvényes. (szitás) Szolgáltatások - világpiaci árakon ÚJ ELSZÁMOLÁSI ALAPELVEK A TERMESZTÉSI RENDSZEREKBEN A termesztési rendszerek által összefogott és közzétett ismeretek és tapasztalatok hazánkban is széles körben elterjedtek. A Bajai Kukoricatermesztő Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat (BKR, FKV) az ekecsi szövetkezettel megkötött együttműködési szerződésével vetette meg lábát a csehszlovák piacon. Ekecsen alakította ki alközpontját, s a szövetkezet a bajaiak kukoricatermesztési rendszerének csehszlovákiai rendszergazdájává vált. A rendszergazda nyolc év alatt 78 hazai partnergazdasággal lépett szerződéses kapcsolatba. A súlypont Dél-Szlovákia, a Dunaszerdahelyi, Komáromi, és a Lévai járáson kívül azonban morvaországi partnereik is vannak. A rendszer taggazdaságai által elért eredmények önmagukért beszélnek. Az értékelt időszakban mintegy 120 ezer hektáron csaknem 700 ezer tonna kukoricát termeltek. A Nyugat-Szlovákiai kerületben a taggazdaságok átlagosan csaknem 1 tonnával növelték hektárhozamaikat. Az átalakuló gazdasági élet válaszút elé állítja a termesztési rendszereket is. A hogyan tovább kérdésre mindenütt a már meglévő és várható változások függvényében keresik a választ. A törvényekben végrehajtott módosítások és a piacgazdálkodás megköveteli a változtatás szükségességét. Hogyan alakul a hazai termesztési rendszerek sorsa, főleg azoké, amelyeknek külföldi partnereik vannak? Van-e létjogosultságuk, miután a volt szocialista országok közötti árucsereforgalmat bonyolító KGST egyesek szerint már csak halódik. Erről beszélgettünk a BKR néhány illetékes szakemberével. Arany Sándor, a BKR csehszlovákiai alközpontjának vezetője a termesztési rendszer jövőjét illetően bizakodó: - A magyarországi rendszerek Csehszlovákiában évente mintegy 150 ezer hektáron biztosítják a kukorica termesztését, beleértve a vetőmagot, a vegyszert és a gépi berendezést. Eljárásunkat alkalmazva a taggazdaságok 25-30 százalékos hozamnövekedést értek el. Ez eddigi államközi szerződések alapján meghatározott rubel-keret várhatóan megszűnik, s ezzel lehetőségeink kibővülnek. Eddig ugyanis csak hosszas egyeztetések után sikerült az éves szerződéseket megkötnünk, mivel a rendelkezésünkre álló keret kicsi volt. Az előzetes megbeszélések szerint üzletfeleinkkel rövidesen áttérünk a világpiaci árakon való elszámolásra. Augusztustói várhatóan a svájci frank szolgál majd elszámolási alapul. Taggazdaságainkat ez nem érinti, mivel partnereinkkel bartellben (árut áruért) folytatunk kereskedelmet. Pozíciónk a csehszlovák piacon szilárd, a nyugateurópai és amerikai cégek kihívásától nem félünk. Úgy érezzük, partnereink elégedettek az általunk nyújtott szolgáltatásokkal, s a továbbiakban is igénylik. Ennek ellenére bizonyára lesznek akik a megváltozott feltételek között kilépnek a rendszerből. Nem véletlenül említette a BKR képviselője a kilépés lehetőségét. Néhány gazdaságban ugyanis azt a nézetet vallják, hogy a rendszer valójában csak beszerzési lehetőséget jelent számunkra, általa könynyebben hozzájutnak a szükséges vegyszerekhez, vetőmaghoz. Ha a hazai piacon is meg tudnák venni a megfelelő minőségű eszközöket, nem társultak volna a rendszerben. Patakfalvi Péter, a BKR magyarországi képviselője ellenkező véleményen van: - Rövidesen szabaddá válik a pálya, az érdekeltek megmérettetnek a piacon. Ezen a piacon azonban csak szilárd háttérrel, széleskörű jól kiépített üzleti kapcsolatokkal és tapasztalatokkal lehet fennmaradni. Partnereinknek mi továbbra is a megszokott színvonalon nyújtjuk a szolgáltatásokat. Az ekecsiekkel a Dunaszerdahelyen megnyitott közös kereskedelmi irodánk révén ezt még bővíteni és javítani szeretnénk. Az ekecsi BKR központi működésével a taggazdaságok elégedettek. Both Frigyes, az ekecsi központ vezetője mindezek ellenére számol azzal, hogy néhányan kilépnek a rendszerből. A működést azonban ez nem veszélyezteti. - Az évek során kiválóan felkészült szakembergárdát sikerült összehoznunk, akikre a továbbiakban is számítani lehet. Rendszerünk ezután is biztosítja a hatékony termeléshez szükséges feltételeket. A BKR csehszlovákiai rendszergazdájaként igyekszünk, hogy az árak és a minőség tekintetében is álljuk a versenyt. Ez annál inkább fontos, mivel a rubel-elszámolás és -keret eltörlésével új helyzet elé kerülünk. Azt mindenképpen be kell látni, hogy ekkora méretekben valakinek össze kell fognia a szálakat, a magyarországi partner nem köthet minden egyes partnerével külön szerződést. Nemcsak elosztói vagyunk a vetőmagoknak és vegyszereknek, hanem biztosítjuk a szüntelenül megújuló szakmai ismeretek szabad áramlását is. Ettől is függ a rendszer további fejlődése és sorsa. Végh István, az ekecsi szövetkezet elnöke az új feltételekhez való alkalmazkodást és az erre való felkészülést tartja fontosnak. Az államnak a gazdasági életbe való beleszólása megszűnt, a jövőben a piaci verseny feltételei közt dől el, melyik szervezet az életképes. - A piac változásaira időben fel kell készülni. Erre reagáltunk, amikor felvettük a kapcsolatot a MONSANTO osztrák-amerikai céggel, amelyik velünk együttműködve szeretne betörni a csehszlovák

5 piacra. A minimális művelés elvét alkalmazó MONSANTO rendszert az idén több mint 3 ezer hektáron próbálják ki vállalkozó kedvű partnereink. A BKR-rel való kapcsolatunkat továbbra is a jól kiépített együttműködés szellemében tartjuk fenn. Az említett „házasságon kívüli kapcsolatunk" nem befolyásolja viszonyunkat a bajaiakkal. A rendszerrel ez-, után is éppúgy számolunk, mint eddig. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ ÚJSZI 5 1990. VI. 30. Az önfinanszírozásra és a piacgazdálkodásra való áttérés szükségessé teszi a belső tartalékok feltárását s a munkaerővel való jobb gazdálkodást is. Ennek és a szükségszerű szerkezetváltásnak végkövetkezménye, hogy a nem produktív munkaerőt elbocsátják, ami napjainkban már valós munkanélküliséget okoz. Az elmúlt év decemberében kibocsátott 195/89-es törvényrendelet azonban még sok kiskaput hagyott nyitva a spekulánsoknak, a számításból semmint kényszerhelyzetből segélyért folyamodók népes táborának. Ennek tanúlságairól és a valós helyzetről érdeklődtem Pázmány Györgytől a Rimaszombati Jnb munkaügyi osztályának munkatársától. - Június közepén hány munkanélkülit tartottak nyilván? -Június 15-én 331 munkanélkülit, de úgy is mondhatom pénzbeli segélyért folyamodó ügyfelet. Ebből 278-an nyújtották be ezidáig írásban is kérvényüket. Sajnos, egyre több az olyan ember, aki már eleve segélykérelemmel kopogtat be hozben függ a munkaviszony megszűntének okaitól és körülményeitől is. A jelentkezők nagy része csak alapfokú végzettséggel rendelkezik és sok közöttük a büntetett előéletű. A jelenleg nyilvántartott munkanélkülieknek körülbelül a fele nő. csökkentjük az összeget. A jogos esetek illetve az ügyeskedő segélykérők számának növekedése az általunk kifizetett összegeken is lemérhető. Míg februárban csak 5 282 koronát fizettünk ki a rászorulóknak, májusban már 109 839 koronát. EGYRE TÖBB A MUNKANÉLKÜLI Helyzetjelentés a Rimaszombati járásból • Visszaélnek a lehetőséggel zánk, nem pedig a munkahelyek után érdeklődik. Akiknek nem tudunk munkahelyet biztosítani - s ez egyre nehezebb, mivel az üzemek és vállalatok ugyan elküldik a munkahelyek kimutatását, de a dolgozók kiválasztására maguk tartanak fenn jogot - azoknak 15 nap elteltével fizetésük kilencven illetve hatvan v százalékát kezdjük folyósítani. Az összeg megállapítása nagymérték- Számokban kifejezve milyen anyagi juttatásokról van szó? - Ez egyénenként változó. Aki a börtönből jött haza és több mint három évet ült, az ezer koronát kap, akik viszont hellyel-közzel dolgoztak is, azok néha csak 600-800 koronát kapnak. Van viszont, aki jól keresett és jelenleg is háromezer koronán felül kap. A segélyt legtovább egy évig folyósítjuk, de fél év elteltével - Melyek azok a fonákságok, melyeket az ügyes honpolgárok igyekeznek saját előnyükre kihasználni? - A jogszabály például csak az utolsó munkahelyi keresetet említi. Sokan vannak, akik úgy jönnek hozzánk, hogy csak egy-két hetet dolgoztak utolsó munkaadójuknál, így az átlagkeresetüket nehéz kimutatni. Ezért aztán sok esetben a minimális 1000 koronás juttatást kapják azok is, akik talán ezt meg sem érdemelték. Másokkal szemben előnyben részesülnek a börtönből szabadultak is, de más eseteket is említhetnék, melyek a jelenlegi paragrafusok szerint nem egyértelműek és szerintem nem is igazságosak. * - Gondolom, a munkanélküliek számának növekedése fokozott igénybevételt jelent az osztály munkatársainak, hisz nem voltak erre kellőképpen felkészülve. - Ez így igaz. Mostanság már napi 15-20 embert kell ebben az ügyben fogadnunk, akik nemegy esetben jogtalan követelésekkel állnak elő. Munkákat ugyan segíti a számítástechnika, de a dolog nehezebb része, a meggyőzés, az érvelés, a magyarázás ránk marad. Úgy tudom, a jövő évtől változik majd a helyzet, egy különálló munkaügyi hivatal nyílik majd, amire feltétlenül szükség lesz. POLGÁRI LÁSZLÓ