Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-29 / 151. szám, péntek

Az új szövetségi kormány tagjai ÚJ szú 1990. VI. 29. MARIÁN ČALFA, a szövetségi kormány elnöke PAVEL RYCHETSKY, a kormány alelnöke 1946. május 7-én született Töketerebesen. Szlovák nemzetiségű. Vasutascsaládból származik. A nagymihályi gimnáziumban érettségizett. 1970-ben végzett a prágai Károly Egyetem Jogtudományi Karán. Jogászként két évet töltött el a Csehszlovák Sajtóirodánál. Innen a szövetségi kormány elnökségi hivatalába került. 1983-ban a hivatal gazdaságjogi, öt évvel később pedig törvényhozási osztályának vezetője lett. 1988 áprilisában nevezték ki miniszterré és a szövetségi kormány törvényhozási tanácsának elnökévé. Az 1989 december 3-án kinevezett ,,egyhetes kormányban", amely a novemberi forradalom után kabinetmegújítási kísérletként jött létre, az első elnökhelyettesi tisztséget látta el. Miután a közvélemény elutasította ezt a kormányt, a köztársasági elnök őt bízta meg az új kormány megalakításával. A kormányalakítási tárgyalások során támogatásáról biztosította a Polgári Fórum ós a Nyilvánosság az Erőszak Elleni mozgalom javaslatait. 1989 december 10-én az ő vezetésével jött létre a nemzeti egyetértés kormánya. A szövetségi kormány - Marián Čalfával az élen - indította el a demokratikus megújulás és a piacgazdaságra való áttérés folyamatát. Nemzetközi tevékenysége során a kabinet a világ felé való nyitás politikáját szorgalmazta. Ennek eredményeként került sor a hazánk és az Európai Közösség közötti megállapodások aláírására, valamint a nyugat-európai közösségben való csehszlovák tagságról szóló tárgyalásokra. Marián čalfa az Államvédelmi Tanács elnöke. A júniusi választásokon a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom színeiben jelöltette magát a Kelet-szlovákiai kerületben. A Nemzetek Kamarájának képviselője. A PF és az NYEE koalíció választási győzelme nyomán az államfő őt bízta meg a kormányalakítással. VÁCLAV VALEŠ, a kormány alelnöke 1922. április 27-én született a Kladnói járásban levő Smečnóban. Bányászcsaládból származik. Cseh nemzetiségű. Kereskedelmi akadémiai hallgatóként 1941-ben őrizetbe vették, két évig raboskodott a terezíni koncentrációs táborban. Szabadon bocsátását követően bányászként dolgozott. 1945-ben a Litvínovi Vegyiművekhez került. 1955-ben innen a Vegyipari Minisztériumhoz helyezték, előbb főosztályvezető, majd elsó miniszterhelyettes volt. 1957-ben levelező tagozaton végzett a Pardubicei Vegyészmérnöki Főiskolán. 1965-67-ben vegyipari miniszter volt. 1968-ban külkereskedelmi miniszterré, egy év múlva pedig miniszterelnök-helyettessé és a kormány gazdasági tanácsának elnökévé nevezték ki. A reformfolyamat erőszakos megszakítása után megfosztották minden tisztségétől, s a prágai Benzina vállalathoz került. 1980-ban egy kirakatperben elítélték. Három év múlva szabadult. 1990 januárjában a szövetségi kormány elnökségi hivatalának tanácsadója lett. Részt vett a gazdasági reform kidolgozásában. Áprilisban nevezték ki a nemzeti egyetértés kormányának elnökhelyettesévé. Václav Valeš nem tagja egyetlen pártnak sem. 1939. III. 31-én Nyitrán született. Nemzetisége szlovák. 1960-ban fejezte be tanulmányait a Pedagógiai Főiskola matematika-kémia szakán. Egy évig Érsekújváron tanított. A katonai szolgálat után a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki-Kibernetikai Intézetének munkatársa lett. Tanulmányait az egyetem Természettudományi Karán folytatta. Nálunk és külföldön is több tanulmányt jelentetett meg, részt vett nemzetközi konferenciákon. 1969-tól a Komenský Egyetem Matematikaí-Fizikai Karának előadója. Napjainkig az SZTA egyik bázislaboratóriumának vezetője volt. A Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke. 1990-től tagja az emberi jogi bizottságnak. Júniusban megválasztották a KDM jelöltjeként a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének. JIŔÍ DIENSTBIER a kormány alelnöke, külügyminiszter 1937. április 20-án született Kladnóban. Cseh nemzetiségű. Felsőfokú tanulmányait a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. 1958 és 1969 között a Csehszlovák Rádió külpolitikai kommentátora volt. Ezekben az években több európai országban járt. Három évig a Közel-Keleten, majd az Egyesült Államokban volt tudósító. 1969 után előbb dokumentátorként, majd rendészként, később pedig fűtőként dolgozott. 1958 és 1969 között tagja volt a CSKPnak. ' 1969 előtt külpolitikai kommentárai a televízióban is elhangzottak s folyóiratokban ugyancsak megjelentek. 1985ben könyvet írt az európai kapcsolatokról s külpolitikai kommentárokat a független sajtóban. Már ekkor kapcsolatokat vett fel számos ország kormánytisztviselőjével, valamint független békemozgalmakkal. A novemberi forradalom idején a Polgári Fórum koordinációs központjának szóvivője volt. 1989 decemberétől a nemzeti egyetértés kormányában a külügyminiszteri posztot töltötte be. 1990 áprilisában kinevezték a szövetségi kormány elnökhelyettesévé. Külügyminiszterként nagy érdemeket szerzett hazánk állami szuverenitásának felújításában, s erőfeszítéseket tett Csehszlovákiának az európai kontinens országai közé való visszatérésére. A júniusi választásokon a Polgári Fórum színeiben jelöltette magát a Nyugatcsehországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. MIROSLAV VACEK nemzetvédelmi miniszter leg a pénzügyi kérdésekről az inflációról, valamint a kelet- ós közép-európai országokban folyó gazdasági változásokról írt. Václav Klaus a Polgári Fórum vezető személyiségei közé tartozik. 1989 decemberében nevezték ki pénzügyminiszterré. A radikális gazdasági reform szorgalmazója. A júniusi választásokon a Polgári Fórum színeiben jelöltette magát az Észak-morvaországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. SLAVOMÍR STRAČÁR, külkereskedelmi miniszter sági Intézetének munkatársa volt, majd a Területfejlesztési Kutatóintézetben dolgozott. 1983-ban visszatért a Közgazdasági Intézetbe, ahol a népgazdaság prognózisaival foglalkozott. 1989-ben megvédte doktori disszertációját. 1989-ben tagja lett az SZTA tudományos tanácsának. 1990-től az Állami Tervbizottság elsó elnökhelyettese volt, részt vett a radikális' gazdasági reform koncepciójának kidolgozásában. Pavel Hoffmann pártonkívüli. PETR MILLER, munka- és szociális ügyi miniszter 1943. augusztus 17-én Prágában született. Nemzetisége cseh. 1961 és 1966 között elvégezte a Károly Egyetem Jogi Karát. 1967-ig a Prágai Városi Bíróságon dolgozott, majd 1970-ig a Jogi Kar tanársegédje volt. 1970-ben ott kellett hagynia az egyetemet. Először a Fortuna és IRA reklámügynökségben dolgozott, majd 1974-tól 1989-ig a Pokrok lakásépítő szövetkezet jogásza volt. 1990 januárjában a Cseh Köztársaság legfőbb ügyészévé nevezték ki. 1977-ben aláirta a Charta 77-et, 1989-tól pedig a Polgári Fórum koordinációs bizottságának tagja. Pavel Rychetský pártonkívüli. JOZEF MIKLOŠKO, a kormány alelnöke 1935. augusztus 29-én született Kolínban. Cseh nemzetiségű. 1967-ben végzett az Antonín Zápotocký Katonai Akadémián. 1974-76-ban a moszkvai vezérkari akadémián tanult. 1987-tól a Csehszlovák Néphadsereg vezérkari főnöke és a nemzetvédelmi miniszter elsó helyettese volt. 1986 és 1990 között a Nemzetek Kamarájának képviselője. 1989 december 3-án nevezték ki nemzetvédelmi miniszterré, s ugyanezt a tisztséget látta el a nemzeti egyetértés kormányában. Tevékenysége idején hagyták jóvá a kimondottan védelmi jellegű új csehszlovák katonai doktrínát, rövidítették meg tényleges katonai szolgálat időtartamát, valamint korlátozták a katonai költségvetést. JÁN LÁNGOŠ, belügyminiszter 1935. II. 7-én született. Nemzetisége szlovák. A nagyszombati gimnázium elvégzése után az ostravai Bányászati Főiskolán és a szverdlovszki Uráli Politechnikai Főiskolán tanult. A hatvanas években a Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozott, az acélművet, majd a hengerművet irányította. 1970 januárjában kizárták a kommunista pártból és tavaly novemberig úgy dolgozott a vasműben, hogy nem tölthetett be vezető funkciót és nem utazhatott külföldre. Neves szakember, több találmány fűződik a nevéhez. Az óv elejétől a Kelet-szlovákiai Vasmű igazgatója. Februárban a nemzeti egyetértés kormányának tagja lett. Az NYEE tagjaként a Népi Kamara képviselőjévé kooptálták. A júniusi választásokban az NYEE jelöltjeként megválasztották a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselőjévé. VLADIMÍR DLOUHÝ, miniszter 1946. VIII. 2-án született Besztercebányán. Az ottani elektrotechnikai szakközépiskolában érettségizett, majd a Szlovák Műszaki Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése után a Távösszeköttetési Igazgatóságon, majd a pöstyéni Teslában dolgozott. 1975-tól az SZTA MűszakiKibernetikai Intézetében részt vett a számítógéprendszerek fejlesztésében. A hetvenes évek végétől bekapcsolódott a szamizdat folyóiratok szerkesztésébe, lakásában szemináriumokat rendezett. 1990 januárjában tagja lett a szabadságvesztés-büntetés végrehajtására felügyelő SZNT-bizottságnak. Az NYEE tagjaként a Szövetségi Gyűlés képviselőjévé kooptálták, ahol megválasztották a Népi Kamara alelnökévé. A júniusi választásokon az NYEE jelöltjeként indult és a Népi Kamara képviselője lett. VÁCLAV KLAUS pénzügyminiszter 1953. július 31-én született Prágában. Cseh nemzetiségű. Felsőfokú tanulmányait a prágai Közgazdaság-Tudományi Főiskolán, a Károly Egyetem Matematika -Fizikai Karán, illetve Belgiumban, a lóweni Katolikus Egyetemen végezte. Előbb a Közgazdaság-Tudományi Főiskolán oktatott, majd 1983-ban a Csehszlovák Tudományos Akadémiához került. A Prognosztikai Intézet igazgatóhelyettese volt. Tanulmányai itthon ós külföldön egyaránt megjelentek. Több nemzetközi tudományos társaság tagja. Publikációiban főleg a gazdaságpolitika és a gazdasági növekedés kérdéseivel foglalkozott. 1989 decemberében nevezték ki a szövetségi kormány alelnökévé és az Állami Tervbizottság elnökévé. Hazánk állandó KGST képviselőjeként nagy szerepet játszott a szervezet felújítására irányuló törekvések elindításában. Részt vett a radikális gazdasági reformprogramjának kidolgozásában. A júniusi választásokon a-Polgári Fórum színeiben jelöltette magát a Délcsehországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. PAVEL HOFFMANN, miniszter 1941. június 19-én született Prágában. Cseh nemzetiségű. 1963-ban végzett a prágai Közgazdaság-Tudományi Főiskola külkereskedelmi szakán. 1970-ig a Csehszlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének munkatársa volt. Az év végén távozni kényszerült az intézetből. 1971 és 1986 között különféle tisztségeket töltött be, a Csehszlovák Állami Banknál. 1988-ban a CSTA Prognosztikai Intézetének tudományos főmunkatársa lett. Olaszországban és az Egyesült Államokban is tanult. A hazai és külföldi sajtóban megjelent cikkeiben fó1941. június 27-én született Prágában. Cseh nemzetiségű. Fémmegmunkálónak tanult. 1955-58-ban a smíchovi Tatra üzemben dolgozott. Tényleges katonai szolgálatának letöltése után a prágai ČKD-hoz került. 1967-68-ban levelező tagozaton végezte el középiskolai tanulmányait. 1969-ben vették fel a prágai Közgazdaság- Tudományi Főiskolára. Külkereskedelmi szakon tanult, de a normalizáció miatt ott kellett hagynia a főiskolát. 1989 decemberéig a ČKD elektrotechnikai üzemében dolgozott. A novemberi forradalom idején tagja volt a vállalati sztrájkbizottságnak. A múlt év decemberében nevezték ki munka- és szociálisügyi miniszterré. A júniusi választásokon a Polgári Fórum színeiben jelöltette magát az Északcsehországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. JIŔÍ NEZVAL, közlekedési miniszter 1941. IV. 5-én Brünnben született. Nemzetisége cseh. Érettségi után a Zsolnai Közlekedési Főiskola hallgatója lett. Később a Brünni Műszaki Főiskolán is tanulmányokat folytatott. 1963-tól 1967-ig a Vasúti Közlekedés Automatizálása Vállalatnál mester és építésvezető volt. 1972-tól 1990-ig a vállalat tervezőüzemében dolgozott. Bekapcsolódott a békemozgalomba és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság tevékenységébe. Jiŕí Nezval pártonkívüli. THEODOR PETRÍK, távközlési miniszter 1931. VII. 17-én a besztercebányai járásbeli Šumiacban született. Nemzetisége szlovák. A késmárki gimnáziumban érettségizett, majd a Közgazdasági Főiskolán tanult. 1966-ig az SZTA Közgazda1925. X. 23-án Kassán született. Nemzetisége szlovák. Budapesten érettségizett. 1949-ben fejezte be tanulmányait a Pozsonyi Műszaki Főiskolán és azóta a főiskola elektrotechnikai karán előad. 1963-ban docenssé nevezték ki, 1967ben a tudományok kandidátusa lett. 1964-tól 1978-ig tanszékvezetőként dolgozott. 1968-tól 1970-ig a szudáni egyetemen vendégtanárként működött. Pedagógusként folyamatosan együttműködött az ipari vállalatokkal, a távösszeköttetés korszerűsítésének, fejlesztésének érdekében. Dolgozott a szakszervezetekben és 1989 novemberében a diákok a Műszaki Főiskola akadémiai fórumának élére választották. Theodor Petrik pártonkívüli. (Folytatás a 4. oldalon)