Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-29 / 151. szám, péntek

Az új szövetségi kormány tagjai ÚJ szú 1990. VI. 29. MARIÁN ČALFA, a szövetségi kormány elnöke PAVEL RYCHETSKY, a kormány alelnöke 1946. május 7-én született Töketere­besen. Szlovák nemzetiségű. Vasutas­családból származik. A nagymihályi gim­náziumban érettségizett. 1970-ben vég­zett a prágai Károly Egyetem Jogtudomá­nyi Karán. Jogászként két évet töltött el a Cseh­szlovák Sajtóirodánál. Innen a szövetségi kormány elnökségi hivatalába került. 1983-ban a hivatal gazdaságjogi, öt évvel később pedig törvényhozási osztályának vezetője lett. 1988 áprilisában nevezték ki miniszter­ré és a szövetségi kormány törvényhozási tanácsának elnökévé. Az 1989 december 3-án kinevezett ,,egyhetes kormányban", amely a no­vemberi forradalom után kabinetmegújí­tási kísérletként jött létre, az első elnökhe­lyettesi tisztséget látta el. Miután a közvé­lemény elutasította ezt a kormányt, a köz­társasági elnök őt bízta meg az új kor­mány megalakításával. A kormányalakí­tási tárgyalások során támogatásáról biz­tosította a Polgári Fórum ós a Nyilvános­ság az Erőszak Elleni mozgalom javasla­tait. 1989 december 10-én az ő vezetésé­vel jött létre a nemzeti egyetértés kor­mánya. A szövetségi kormány - Marián Čalfá­val az élen - indította el a demokratikus megújulás és a piacgazdaságra való átté­rés folyamatát. Nemzetközi tevékenysége során a kabinet a világ felé való nyitás politikáját szorgalmazta. Ennek eredmé­nyeként került sor a hazánk és az Európai Közösség közötti megállapodások aláírá­sára, valamint a nyugat-európai közös­ségben való csehszlovák tagságról szóló tárgyalásokra. Marián čalfa az Államvédelmi Tanács elnöke. A júniusi választásokon a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen mozgalom színei­ben jelöltette magát a Kelet-szlovákiai kerületben. A Nemzetek Kamarájának képviselője. A PF és az NYEE koalíció választási győzelme nyomán az államfő őt bízta meg a kormányalakítással. VÁCLAV VALEŠ, a kormány alelnöke 1922. április 27-én született a Kladnói járásban levő Smečnóban. Bányászcsa­ládból származik. Cseh nemzetiségű. Kereskedelmi akadémiai hallgatóként 1941-ben őrizetbe vették, két évig rabos­kodott a terezíni koncentrációs táborban. Szabadon bocsátását követően bányász­ként dolgozott. 1945-ben a Litvínovi Vegyiművekhez került. 1955-ben innen a Vegyipari Minisztériumhoz helyezték, előbb főosztályvezető, majd elsó minisz­terhelyettes volt. 1957-ben levelező tago­zaton végzett a Pardubicei Vegyészmér­nöki Főiskolán. 1965-67-ben vegyipari miniszter volt. 1968-ban külkereskedelmi miniszterré, egy év múlva pedig miniszterelnök-he­lyettessé és a kormány gazdasági taná­csának elnökévé nevezték ki. A reformfo­lyamat erőszakos megszakítása után megfosztották minden tisztségétől, s a prágai Benzina vállalathoz került. 1980-ban egy kirakatperben elítélték. Há­rom év múlva szabadult. 1990 januárjában a szövetségi kor­mány elnökségi hivatalának tanácsadója lett. Részt vett a gazdasági reform kidol­gozásában. Áprilisban nevezték ki a nem­zeti egyetértés kormányának elnökhelyet­tesévé. Václav Valeš nem tagja egyetlen pártnak sem. 1939. III. 31-én Nyitrán született. Nem­zetisége szlovák. 1960-ban fejezte be tanulmányait a Pedagógiai Főiskola ma­tematika-kémia szakán. Egy évig Érsek­újváron tanított. A katonai szolgálat után a Szlovák Tudományos Akadémia Mű­szaki-Kibernetikai Intézetének munkatár­sa lett. Tanulmányait az egyetem Termé­szettudományi Karán folytatta. Nálunk és külföldön is több tanulmányt jelentetett meg, részt vett nemzetközi konferenciá­kon. 1969-tól a Komenský Egyetem Ma­tematikaí-Fizikai Karának előadója. Nap­jainkig az SZTA egyik bázislaboratóriu­mának vezetője volt. A Keresztényde­mokrata Mozgalom alelnöke. 1990-től tagja az emberi jogi bizottságnak. Június­ban megválasztották a KDM jelöltjeként a Szlovák Nemzeti Tanács képviselő­jének. JIŔÍ DIENSTBIER a kormány alelnöke, külügyminiszter 1937. április 20-án született Kladnó­ban. Cseh nemzetiségű. Felsőfokú tanul­mányait a prágai Károly Egyetem Bölcsé­szettudományi Karán végezte. 1958 és 1969 között a Csehszlovák Rádió külpoli­tikai kommentátora volt. Ezekben az években több európai országban járt. Há­rom évig a Közel-Keleten, majd az Egye­sült Államokban volt tudósító. 1969 után előbb dokumentátorként, majd rendész­ként, később pedig fűtőként dolgozott. 1958 és 1969 között tagja volt a CSKP­nak. ' 1969 előtt külpolitikai kommentárai a televízióban is elhangzottak s folyóira­tokban ugyancsak megjelentek. 1985­ben könyvet írt az európai kapcsolatokról s külpolitikai kommentárokat a független sajtóban. Már ekkor kapcsolatokat vett fel számos ország kormánytisztviselőjével, valamint független békemozgalmakkal. A novemberi forradalom idején a Pol­gári Fórum koordinációs központjának szóvivője volt. 1989 decemberétől a nem­zeti egyetértés kormányában a külügymi­niszteri posztot töltötte be. 1990 áprilisá­ban kinevezték a szövetségi kormány elnökhelyettesévé. Külügyminiszterként nagy érdemeket szerzett hazánk állami szuverenitásának felújításában, s erőfe­szítéseket tett Csehszlovákiának az euró­pai kontinens országai közé való vissza­térésére. A júniusi választásokon a Polgári Fó­rum színeiben jelöltette magát a Nyugat­csehországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. MIROSLAV VACEK nemzetvédelmi miniszter leg a pénzügyi kérdésekről az inflációról, valamint a kelet- ós közép-európai orszá­gokban folyó gazdasági változásokról írt. Václav Klaus a Polgári Fórum vezető személyiségei közé tartozik. 1989 de­cemberében nevezték ki pénzügyminisz­terré. A radikális gazdasági reform szor­galmazója. A júniusi választásokon a Pol­gári Fórum színeiben jelöltette magát az Észak-morvaországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. SLAVOMÍR STRAČÁR, külkereskedelmi miniszter sági Intézetének munkatársa volt, majd a Területfejlesztési Kutatóintézetben dol­gozott. 1983-ban visszatért a Közgazda­sági Intézetbe, ahol a népgazdaság prog­nózisaival foglalkozott. 1989-ben meg­védte doktori disszertációját. 1989-ben tagja lett az SZTA tudományos tanácsá­nak. 1990-től az Állami Tervbizottság elsó elnökhelyettese volt, részt vett a radikális' gazdasági reform koncepciójának kidol­gozásában. Pavel Hoffmann pártonkívüli. PETR MILLER, munka- és szociális ügyi miniszter 1943. augusztus 17-én Prágában szü­letett. Nemzetisége cseh. 1961 és 1966 között elvégezte a Károly Egyetem Jogi Karát. 1967-ig a Prágai Városi Bíróságon dolgozott, majd 1970-ig a Jogi Kar tanár­segédje volt. 1970-ben ott kellett hagynia az egyetemet. Először a Fortuna és IRA reklámügynökségben dolgozott, majd 1974-tól 1989-ig a Pokrok lakásépítő szö­vetkezet jogásza volt. 1990 januárjában a Cseh Köztársaság legfőbb ügyészévé nevezték ki. 1977-ben aláirta a Charta 77-et, 1989-tól pedig a Polgári Fórum koordinációs bizottságának tagja. Pavel Rychetský pártonkívüli. JOZEF MIKLOŠKO, a kormány alelnöke 1935. augusztus 29-én született Kolín­ban. Cseh nemzetiségű. 1967-ben vég­zett az Antonín Zápotocký Katonai Aka­démián. 1974-76-ban a moszkvai vezér­kari akadémián tanult. 1987-tól a Cseh­szlovák Néphadsereg vezérkari főnöke és a nemzetvédelmi miniszter elsó helyet­tese volt. 1986 és 1990 között a Nemze­tek Kamarájának képviselője. 1989 de­cember 3-án nevezték ki nemzetvédelmi miniszterré, s ugyanezt a tisztséget látta el a nemzeti egyetértés kormányában. Tevékenysége idején hagyták jóvá a ki­mondottan védelmi jellegű új csehszlovák katonai doktrínát, rövidítették meg tényle­ges katonai szolgálat időtartamát, vala­mint korlátozták a katonai költségvetést. JÁN LÁNGOŠ, belügyminiszter 1935. II. 7-én született. Nemzetisége szlovák. A nagyszombati gimnázium el­végzése után az ostravai Bányászati Fő­iskolán és a szverdlovszki Uráli Politech­nikai Főiskolán tanult. A hatvanas évek­ben a Kelet-szlovákiai Vasműben dolgo­zott, az acélművet, majd a hengerművet irányította. 1970 januárjában kizárták a kommunista pártból és tavaly novembe­rig úgy dolgozott a vasműben, hogy nem tölthetett be vezető funkciót és nem utaz­hatott külföldre. Neves szakember, több találmány fűződik a nevéhez. Az óv elejé­től a Kelet-szlovákiai Vasmű igazgatója. Februárban a nemzeti egyetértés kormá­nyának tagja lett. Az NYEE tagjaként a Népi Kamara képviselőjévé kooptálták. A júniusi választásokban az NYEE jelölt­jeként megválasztották a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képvise­lőjévé. VLADIMÍR DLOUHÝ, miniszter 1946. VIII. 2-án született Besztercebá­nyán. Az ottani elektrotechnikai szakkö­zépiskolában érettségizett, majd a Szlo­vák Műszaki Főiskolán tanult. Tanulmá­nyai befejezése után a Távösszeköttetési Igazgatóságon, majd a pöstyéni Teslában dolgozott. 1975-tól az SZTA Műszaki­Kibernetikai Intézetében részt vett a szá­mítógéprendszerek fejlesztésében. A het­venes évek végétől bekapcsolódott a sza­mizdat folyóiratok szerkesztésébe, laká­sában szemináriumokat rendezett. 1990 januárjában tagja lett a szabadságvesz­tés-büntetés végrehajtására felügyelő SZNT-bizottságnak. Az NYEE tagjaként a Szövetségi Gyűlés képviselőjévé koop­tálták, ahol megválasztották a Népi Ka­mara alelnökévé. A júniusi választásokon az NYEE jelöltjeként indult és a Népi Kamara képviselője lett. VÁCLAV KLAUS pénzügyminiszter 1953. július 31-én született Prágában. Cseh nemzetiségű. Felsőfokú tanulmá­nyait a prágai Közgazdaság-Tudományi Főiskolán, a Károly Egyetem Matematika -Fizikai Karán, illetve Belgiumban, a ló­weni Katolikus Egyetemen végezte. Előbb a Közgazdaság-Tudományi Főiskolán ok­tatott, majd 1983-ban a Csehszlovák Tu­dományos Akadémiához került. A Prog­nosztikai Intézet igazgatóhelyettese volt. Tanulmányai itthon ós külföldön egyaránt megjelentek. Több nemzetközi tudomá­nyos társaság tagja. Publikációiban főleg a gazdaságpolitika és a gazdasági növe­kedés kérdéseivel foglalkozott. 1989 decemberében nevezték ki a szö­vetségi kormány alelnökévé és az Állami Tervbizottság elnökévé. Hazánk állandó KGST képviselőjeként nagy szerepet ját­szott a szervezet felújítására irányuló tö­rekvések elindításában. Részt vett a radi­kális gazdasági reformprogramjának ki­dolgozásában. A júniusi választásokon a-Polgári Fó­rum színeiben jelöltette magát a Dél­csehországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. PAVEL HOFFMANN, miniszter 1941. június 19-én született Prágában. Cseh nemzetiségű. 1963-ban végzett a prágai Közgazdaság-Tudományi Főis­kola külkereskedelmi szakán. 1970-ig a Csehszlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének munkatársa volt. Az év végén távozni kényszerült az intézetből. 1971 és 1986 között különféle tisztségeket töltött be, a Csehszlovák Ál­lami Banknál. 1988-ban a CSTA Prog­nosztikai Intézetének tudományos főmun­katársa lett. Olaszországban és az Egye­sült Államokban is tanult. A hazai és külföldi sajtóban megjelent cikkeiben fó­1941. június 27-én született Prágában. Cseh nemzetiségű. Fémmegmunkálónak tanult. 1955-58-ban a smíchovi Tatra üzemben dolgozott. Tényleges katonai szolgálatának letöltése után a prágai ČKD-hoz került. 1967-68-ban levelező tagozaton végezte el középiskolai tanul­mányait. 1969-ben vették fel a prágai Közgazdaság- Tudományi Főiskolára. Külkereskedelmi szakon tanult, de a nor­malizáció miatt ott kellett hagynia a főis­kolát. 1989 decemberéig a ČKD elektro­technikai üzemében dolgozott. A novem­beri forradalom idején tagja volt a vállalati sztrájkbizottságnak. A múlt év decembe­rében nevezték ki munka- és szociálisü­gyi miniszterré. A júniusi választásokon a Polgári Fó­rum színeiben jelöltette magát az Észak­csehországi kerületben. A Népi Kamara képviselője. JIŔÍ NEZVAL, közlekedési miniszter 1941. IV. 5-én Brünnben született. Nemzetisége cseh. Érettségi után a Zsol­nai Közlekedési Főiskola hallgatója lett. Később a Brünni Műszaki Főiskolán is tanulmányokat folytatott. 1963-tól 1967-ig a Vasúti Közlekedés Automatizálása Vál­lalatnál mester és építésvezető volt. 1972-tól 1990-ig a vállalat tervezőüzemé­ben dolgozott. Bekapcsolódott a béke­mozgalomba és a Csehszlovák Tudomá­nyos-Műszaki Társaság tevékenységébe. Jiŕí Nezval pártonkívüli. THEODOR PETRÍK, távközlési miniszter 1931. VII. 17-én a besztercebányai járásbeli Šumiacban született. Nemzeti­sége szlovák. A késmárki gimnáziumban érettségizett, majd a Közgazdasági Főis­kolán tanult. 1966-ig az SZTA Közgazda­1925. X. 23-án Kassán született. Nem­zetisége szlovák. Budapesten érettségi­zett. 1949-ben fejezte be tanulmányait a Pozsonyi Műszaki Főiskolán és azóta a főiskola elektrotechnikai karán előad. 1963-ban docenssé nevezték ki, 1967­ben a tudományok kandidátusa lett. 1964-tól 1978-ig tanszékvezetőként dol­gozott. 1968-tól 1970-ig a szudáni egye­temen vendégtanárként működött. Peda­gógusként folyamatosan együttműködött az ipari vállalatokkal, a távösszeköttetés korszerűsítésének, fejlesztésének érde­kében. Dolgozott a szakszervezetekben és 1989 novemberében a diákok a Mű­szaki Főiskola akadémiai fórumának élé­re választották. Theodor Petrik pártonkí­vüli. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents