Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-27 / 149. szám, szerda

KÉPVISELŐINK Amint már közöltük, törvényhozó testületeinknek harmincnyolc magyar nemzetiségű képviselője van. Valamennyit megkérdeztük terveikről, elképze­léseikről. Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom képviselőnek is megválasztott vezetőit mindjárt a választások után megszólaltattuk, a többiek válaszát több részletben közöltük. Felkéré­sünknek néhányan elfoglaltságuk miatt nem tudtak eleget tenni, de reméljük, a közeljövőben az ő céljaikkal és terveikkel is megismerkedhetnek olvasóink. Dr. Novitzky Béla kandidátus (MKDM) Szövetségi Gyűlés Meggyőződéses európai vagyok ÚJ szú 1990. VII. 2. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az egyetemes magyar kultúrából kiindulva meggyőződéses európai vagyok. Ezért most, a nyitás korában, szeretném, hogy számunk­ra, szlovákiai magyarok számára az egész magyar kultúra hozzáférhető legyen. Persze, az is kívánatos, hogy a magyarországi szlo­vákok is hozzáférhessenek az egész szlovák kultúrához. És végül szeretném azt is, hogy mindnyájunk számára elérhetők legyenek Nyugat-Európa, sőt az egész világ kultúrájá­nak eredményei. Nem szabad megengedni, hogy a kultúra terjedése elé pénzügyi korláto­kat állítsunk. Évtizedek óta kereszténydemokrata va­gyok. Számomra a kereszténydemokrácia politikai és nem vallásos mozgalom. Társada­lombölcseletem alapja a történelmi hagyomá­nyokkal, szellemiséggel és nyelvvel összetar­tott közösség fogalma. A nemzetek, de külö­nösképpen a nemzeti kisebbségek ilyen kö­zösségeket alkotnak. A nemzeti kisebbségek­nek kollektív jogaik vannak minden kulturált társadalomban, melyek érvényesülését egy megfelelő intézményrendszernek kell biztosí­tani. Az ilyen intézményrendszer kialakítása A fejlett társadalmak egyre gyorsabban alakulnak át információs társadalmakká, me­lyek alapját a számítógéprendszerek és a hozzájuk tartozó infrastruktúra képezik. Az információs társadalom kialakításában hosz­szú évtizedekkel lemaradtunk a fejlett Nyugat mögött. Szerintem egy szakértő kormánybi­zottságnak kellene kimunkálni annak útját­módját, hogyan mérsékelhetnénk lemaradá­sunkat ezen a területen is. Az új főiskolai törvényt elhamarkodottnak és felületesnek tartom, mely áldemokratikus elvek alkalmazásával az egyetemek és főis­kolák professzionális működését veszélyez­teti. Az egyetemeknek és főiskoláknak most elsősorban teljes szakmai információkra, a Nyugat-európai egyetemekkel szoros együttműködésre és műszaki berendezéseik teljes modernizálására van szükségük. Ezen­kívül már itt az ideje a diákság szerepének a demisztifikálására. A diák egyedüli feladata az, hogy tanuljon. Én olyan könyörtelen tanul­mányi fegyelmet szeretnék látni a mi egyete­meinken és főiskoláinkon, amint az pl. Japán­ban van. politikai céljaim egyike. Bugár Béla mérnök (MKDM) Szövetségi Gyűlés A keresztény erkölcsiség szellemében Azt, hogy a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának munkájában mint a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom képviselője vehetek részt, azt elsősorban azoknak a vá­lasztópolgároknak köszönhetem, akik az Együttélés koalícióra szavaztak. Az MKDM képviselőjeként főleg a mozga­lom kitűzött céljainak elérésén szeretnék munkálkodni. Mivel a Dunaszerdahelyi járás­ban lettem képviselő, a járás ügyeit különös­képpen a szívemen szeretném viselni. Úgy vélem, hogy mindenekelőtt az MKDM járási klubjainak felvirágoztatásán kell fáradoznunk. Azt szeretném elérni, hogy a fiatalok is szíve­sen járjanak a rendezvényeinkre, hogy felis­merjék a keresztény vallás nem aszkéta éle­tet követel tőlük, nem tiltja el őket a diszkótól, a szórakozástól, sőt a szerelemtől sem, ha­nem az erkölcsi szemléletmódot próbálja ér­vényesíteni. Sajnos, érezteti hatását az a 40 év, amely alatt a keresztény tanítást kirekesz­tették az ifjúság neveléséből. így válhatott sokak számára a keresztény erkölcs életide­genné. A második fontos, a járást illető feladat Dunaszerdahely városához kapcsolódik. A mintegy 22 000 lakosú városban csupán egyetlen régi templom található. Ez tarthatat­lan állapot, amelyen nem csupán egy új templom, hanem emellett egy keresztény ifjú­sági központ megépítése segíthetne. Jelen­leg még csak az elképzeléseknél tartunk, a tervek még kidolgozásra várnak. Anyagi segítséget ígért a járás, valamint több helyi vállalat. Emellett szükség lesz jelentós ma­gánadományokra is. Végül semmiképp sem szeretnék megfe­ledkezni a cserkészmozgalom felkarolásáról, amely a keresztény erkölcsiség szellemében emberibb és tisztább jövőt biztosíthat gyer­mekeinknek, visszaállíthatja a becsület fogal­mát, az egymás iránti bizalmat és a kölcsönös megbecsülést, ami nélkül egy egészséges társadalom nem építhető fel. Dr. Pirovits László (FMK) Aktív részvevő akarok lenni Elsősorban szeretném leszögezni, hogy mint képviselő a demokrácia kialakításának aktív résztvevője ós nem passzív szemlélője szeretnék lenni, és nem csupán egy mozga­lom, netán választóréteg S7ó r,/^ló|a. Mint állampolgár és 'JomoKrata az elkövet­kező időszak legfontosabb feladatának tekin­tem (és ezért minden tőlem telhetőt megte­szek), a demokrácia megszilárdítását és visz­szafordíthatatlanná tételét. Elsősorban a CSSZSZK és az SZK alkotmányainak kidol­gozását és jóváhagyását kell megemlítenem, egy olyan alkotmányét, amely garantálja a jogállamiságot, biztosítja az emberi, polgári és szabadságjogokat és a kellő egyensúlyt a törvényhozó, végrehajtói és bírói hatalom között. A nemzetiségek szempontjából fontosnak tartom és támogatom a közigazgatás decent­ralizálását, ezen belül a gazdasági és iskolai önigazgatás biztosítását és az anyanyelvi művelődést. Ehhez szorosan kapcsolódik a köztársaság területi felosztásáról szóló tör­vény jóváhagyása. Annak ellenére, hogy november 17-ét kö­vetően a törvényhozói testületek fokozott iramban dolgoztak, nem tartom véglegesnek és rendezettnek a föld használati és tulajdo­nosi viszonyának jelenlegi jocji megoldását és az ezzel járó erkölcsi és anyagi rehabilitációt. Ezen a területen még mindig nagyon sok a felemás és fölösleges törvény, és nem született döntés a föld valós értékét illetően sem. Hasonló a helyzet a piacgazdaságra való áttérés terén is. A megváltozott gazdasági helyzet átmeneti nehézségeket okoz majd a társadalom egyes rétegeinél, melyek szoci­ális juttatásokat igényelnek majd. A jelenlegi árrelációk függvényében törvényesen miha­marabb meg kell határozni a létminimumot és kialakítani egy olyan átfogó szociális biztosí­tási rendszert, mely szavatolja a szociális biztonságot. Görcsös Mihály (MKDM) SZNT A keresztény etika és erkölcs szellemében Elsősorban a keresztény világnézet köte­lez, melyhez egész életemben ragaszkodtam. Ennek a szellemében szeretném munkámat végezni. Az a meggyőződésem, hogy ha a közéletben jelentős változást akarunk elér­ni, akkor az egész társadalmat át kell alakítani a keresztény etika és erkölcs szellemében. Ezt viszont csak a tevőleges kereszténység tudja megvalósítani, amely nemcsak szavak­ban vallja a krisztusi eszméket, hanem a gya­korlatban is ennek előírásai szerint cselek­szik. A valódi kereszténydemokrácia megva­lósítása érdekében hajlandó vagyok együtt­működni mindenkivel, aki hasonló célokat követ és a tolerencia alapján áll. Ezzel rá is térek a másik fontos témára. Ez pedig a magyar nemzeti kisebbség küzdel­mes sorsának felvállalása minden szinten és minden körülmények között. Beletartozik eb­be a tudatosan elsorvasztott magyar iskolák ügye éppúgy, mint az egyházi iskolák meg­szervezése, a magyar községek és városok magyar papokkal való ellátása, a magyar püspökség és főesperességek mielőbbi létre­hozása, vallásos egyesületek szervezése és így tovább. A sok megoldásra váró feladat közül meg­említem még a szociális munka terén való fokozott(abb) odafigyelést és segítő munkát. Állítom, hogy az előző rendszer ún. szociál­politikája főleg két dolgon bukott meg: nem tudta (vagy nem is akarta) megoldani a gyer­mekek és az öregek sorsának emberi módon való rendezését. A jövőben ezt is a keresz­tény elvek alapján kell megoldani. Humán műveltségű keresztény ember va­gyok. Ez határozza majd meg a jövőben képviselői munkámat minden téren. Kardos Ferenc (SZLKP) SZNT Nem lesz könnyű a dolgunk Nem tartom véletlennek, hogy a kommu­nista párt Szlovákiában éppen a Rozsnyói járásban kapta a legtöbb szavazatot. A „vö­rös" 1 felvidéknek hagyománya van. A válasz­tási kampány során szembe kellett néznem olyan bírálattal is, mely nem az én címemre szólt, de kommunistaként vállalnom kellett. Pedig sohasem tartoztam azok közé, akik elégedettek voltak azzal, ami van. A felsőbb szervek is úgy tartottak nyilván: nehezen \férek bele a ránk, rám szabott öltönybe. Bevallom, soha sem törekedtem arra, hogy nagy karriert fussak be, főként nem a politi­kában. Nem hiszem, hogy valakinek pontos és megváltoztathatatlan elépzelései vannak a parlamenti munkáról. Egyelőre nehéz meg­jósolni, hogy a kétéves választási időszak alatt hogyan alakulnak majd a politikai erővi­szonyok. Tény, a kommunisták, és köztük az én dolgom sem lesz könnyű. Főképp a kez­detben nem. Hiszen együttműködésünkre senki sem tart igényt. Meggyőződésem: ha az érzelmileg telített napok elmúlnak, és sokan figyelmesen elolvassák pártunk programját. megváltozik a helyzet. Ha lehetőségünk lesz arra, hogy a megfogalmazott célkitűzéseinket megvalósítsuk, ha a lakosság érezni fogja, hogy érdekükben szólunk, sokan a baloldal felé fordulnak majd. Őszintén örültem az Együttélés sikerének, annak, hogy erős, komoly mozgalommá vált a jelenlegi helyzetben. Szüksége van az itt élő magyarságnak az ilyen képviseletre. De sze­rintem a nemzetiségi kérdést nem szabad leszűkítve értelmezni, szélesebb összefüg­gésekben kell látni a történelmileg adott hely­zetünket. Nem okozhat problémát, hogy a munkatársam szlovák, én pedig magyar vagyok. Remélem, a magyar mozgalmakkal, illetve képviselőtársaimmal megtaláljuk azokat a kö­zös utakat, melyek a sokat emlegetett Euró­pai Házba vezetnek. Minél hamarább sikerül a saját házunk táján rendet teremtenünk, annál közelebb kerülünk e kitűzött célunkhoz. Nem az ország feldarabolása a módja a cél megközelítésének, hanem éppen az összefo­gással tehetjük meg a legszilárdabb lépé­seket. Dr. Varga Sándor (FMK) SZNT Véget kell vetni a rivalizálásnak Minden tudásommal és igyekezetemmel arra fogok törekedni, hogy az NYEE és az FMK program­jában foglalt elveknek és konkrét célkitűzéseknek a megvalósítását segítsem. Különös figyelmet szen­telek majd a gazdasági reform ügyének, hogy a le­hető legrövidebb időn belül ütőképes piacgazdálko­dás jöjjön létre országunkban. Ezen belül fokozott érdeklődést kívánok tanúsítani Dél- és Kelet-Szlo­vákia magyarok által lakott vidékeinek, az ottani aktuális gazdasági problémáknak. Ugyancsak fontos kérdésnek tartom a demokrá­cia szabályainak betartását a politikai életben. Ezzel függ össze a pluralista társadalom értékeinek ápolá­sa, megtartása és tökéletesítése. A parlamenti mun­kában ez igen fontos. Szorosan ide tartoznak az emberi jogok, az egyéni és lelkiismereti szabadság kérdései is. Ehhez kapcsolódnak a számunkra külö­nösen fontos nemzetiségi jogok. Ez utóbbi az új alkotmány elfogadásánál lesz felettébb aktuális. Különösen ebben a kérdésben, de másutt is, hasz­nosítani szeretném azokat a gazdag tapasztalatokat és ismereteket, amelyeket a szlovák kormány alel­nöki tisztségében az elmúlt félévben szereztem. Olyan alkotmány elfogadását kell szorgalmaznunk, amely a »:«a„„i,„ qi, nnvanolvan ioqokat biz­tosít mir zetiségi tiségi a helyzet Megval' nem is ban mi sak, a; Nem k adotts. nem u ne má ségteli között igen í hogy i Mindé viharo Dr. Zászlós Gábor (FI Polgári, liberális ií Sok érdemi munkát végzett el a forradalom kezdetétől június 8-ig a szlovákiai parlament. A ko­optált képviselőkkel kiegészített SZNT nem keve­sebb, mint 26 saját és 63 szövetségi törvényterve­zetet tárgyalt meg és hagyott jóvá. A szabad válasz­tások után, immár egy új, demokratikus képviselő­testület transzformálja a választópolgárok akaratát konkrét, társadalmunkat átfogóan szabályozni kívá­nó törvényekbe. Temérdek, életünket és létünket érintő, megoldásra váró feladat áll előttünk. Én, a Független Magyar Kezdeményezés képviselője­ként egy polgári, liberális irányvonal érvényesítését szorgalmazom majd. A megváltozott politikai helyzet új elméleti és gyakorlati modellek kimunkálását követeli. A sérelmi politika, a régi sémák, a nemzeti alapon történő politizálás térségünkben is ellentétbe kerül a fő európai politikai irányzatokkal. Vélemé­nyem szerint, aki a mai helyzetben ilyen politizálási modellt akar alkalmazni, az rosszul mérte fel a politi­kai helyzetet. Ugyanis, jogos politikai igényeink megfogalmazásában elsősorban az ész és az érte­lem, és semmiképpen sem az érzelem lehet a meg­határozó. A terhes szak. európí sunk r Parian ködve a kise sem, hogy a nemzeti és a más kisebbségek probié­máit kizárólag olyan demokratikus viszonyok közt lehet megoldani, ahol a másság elviselése termé­szetes, ahol a nyitottság, a kölcsönös megértés, a tárgyaló- és kompromisszumkészség légköre uralkodik. A parlamenti munka jellege arra késztet, hogy nemzeti kisebbségünk jogos igényeit ne provinciális szinten, hanem egy korszerű nemzettudat kialakítá­sára törekedve, átfogóan és komplex módon fogal­mazzam meg képviselőtársaimmal együtt. Tudato­sítva, hogy hatékony kisebbségvédelmet csakis a többség garantálhat, parlamenti tevékenységem középpontjában a magyarok politikai, gazdasági, szociális és kulturális egyenrangúsítása áll-majd. Bartakovics István mérnök, kandidátus (MKDM) SZNT A földművesek nagyobb megbecsüléséért A hazánkban végbemenő politikai változások éle­tünk minden területére kihatnak. Már alakul a reform belső tartalma, igaz, ez hosszabb folyamat lesz. Hogyan találja meg szerepét ebben a folyamatban egy képviselő, akit a Szlovák Nemzeti Tanácsba a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldött? A szerepet mindenképpen az élet határozza meg, fel kell vállalni az ország bel- és külpolitikájából, a gazdasági és társadalmi problémákból eredő feladatokat. Ugyanakkor szolgálnia kell a választók érdekeit is. Én magam ebben látom küldetésemet, ezt tudatosítva vállalom a képviselőséget. Minden körülmények között szót emelek országunk önálló­ságáért, a békés külpolitikáért, mindannak a támo­gatásáért, ami célunkat szolgálja. Segíteni kívánom az ország gazdaságpolitikájának átalakítását. Szak­területem a mezőgazdaság, így szorgalmazni fogom a földművesek munkájának nagyobb megbecsülé­sét, mivel azt tartom, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók problémáinak megoldása nélkül nem lehet or­szágot építeni. Képviselői tevékenységem fő meghatározója ter­mészetesen az MKDM választási programja lesz. Programunk nemcsak egyes rétegeknek szól, ha­nem mindnyájunkat érinti. Képviselőtársaimmal együtt keresztény alapon fogom megközelíteni az ország erkölcsi megújulását. A nemzetközi egyez­mények szellemében szem előtt tartjuk az emberi jogokat és ebből kiindulva nemzeti kisebbségünk egyenrangúságát. Harna István mérnök (Együttélés) SZNT Szolgálat és munka A választások befejeztével lejárt az ígérgetések ideje és át kell térni a programunk megvalósításával járó kemény munkára. Ilyen értelemben a képviselői megbízatás szolgálatot és munkát jelent. Mivel szakmámat illetően közgazdász vagyok, és mint ilyen vettem részt mozgalmunk programjának formálásában, képviselőként elsősorban a gazda­ságpolitika alakításában szeretném érdemlegesen képviselni a magyar és a többi nemzeti kisebbség érdekeit. Ma már mindenki számára világos, hogy ebben a törvényhozási időszakban a legfontosabb tennivaló a piacgazdaságra való áttérés iesz. Moz­galmunknak ezért mindent meg kell tennie, hogy ez az áttérés régiónk gazdasági fellendülését hozza magával. Úgy tűnik, hogy erre minden lehetőség adott, mivel itt található az ország éléskamrája, ezért az egész ország oszthatatlan érdeke ennek a tér­ségnek, főleg mezőgazdaságának az erőteljes fej­lesztése. Az ezzel járó munka azonban az ott élő emberekre vár, tehát nekik kell kézbe venniük gazdaságuk, ezáltal sorsuk formálását. Vállalkozni és gazdálkodni kell, és az anyagi boldogulás, ami a szelleminek is előfeltétele, nem fog elmaradni. Mint képviselő ennek érdekében, valamint az embe­ri és kisebbségi jogaink biztosításának az érdeké­ben fogok dolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents