Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-04 / 129. szám, hétfő

Hétfő, 1990. június 4. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 129. szám Befejeződött a szovjet-amerikai csúcstalálkozó Tizenhét megállapodás és nyilatkozat született • Díszvacsora a szovjet nagykövetségen • Hétvége Camp Davidben ^Velünk // • j o voj ere szavaz! UP-223 (ČSTK) - George Bush és Mihail Gorbacsov a szom­bati napot Camp Davidben töltötte, itt zárultak a csúcstalálkozó tárgyalásai. A Gorbacsov-házaspár szombaton este tért vissza Washingtonba, s a csúcs záróakkordjaként helyi idó szerint tegnap délelőtt tíz órakor a két államfő együttes sajtóértekezletet tartott. Ezután Mihail Gorbacsov Minneapolisba utazott, végül San Franciscóban tesz látoga­tást, ahol többek között találkozik Ro Te Vu dél-koreai államfővel. A két elnök Camp Davidben az újságíróknak azt mondta, a három­napos tárgyalások sikerét bizonyítja, hogy több szerződést írtak alá, de ennek ellenére a két fél között van­nak még jelentős nézetkülönbségek. Ezzel összefüggésben George Bush kijelentette, személyes kapcsolatai Mihail Gorbacsovval olyan szintet ér­tek el, hogy „bármilyen vélemény­különbséget civilizált módon tudnak megoldani". Szavaikból kitűnt, a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok továbbra is eltérően ítéli meg a Németország egyesítésével és Lit­vánia függetlenségével kapcsolatos kérdéseket. Gorbacsov úgy véleke­dett, Németország NATO-tagságát illetően az USA-nak és a Szovjetuni­ónak - eltérő véleményük ellenére - nem szabad megfeledkeznie arról, hogy ebben a kérdésben más euró­pai nemzetek is érdekeltek. Mariin Fitzwaternek, a Fehér Ház szóvivőjének tájékoztatása sze­rint Camp Davidben már nem volt szó Németországról és Litvániáról, Gorbacsov és Bush kötetlen megbe­szélései az amerikai elnökök nyári üdülőhelyén az időszerű nemzetközi kérdések egész sorát érintették, töb­bek között az afganisztáni, a kam­ALÁÍRTÁK A MEGÁLLAPODÁST Közép-Európai Egyetem, prágai és pozsonyi központtal (Munkatársunktól) - Szombaton délelőtt a prágai Villa Launában Jo­sef Hromádka, a szövetségi kor­mány alelnöke és Soros György amerikai üzletember megállapodást írtak alá a Közép-Európai Egyetem létrehozásáról. A tervből, amely mintegy fél évvel ezelőtt született a Független Magyar Kezdeménye­zésnek és személy szerint Szigeti Lászlónak köszönhetően, úgy tűnik, valóság lesz. Az elképzelést nem kisebb személyiségek támogatták már az előkészítő tárgyalások so­rán, mint Václav Havel, Göncz Ár­pád, Bronislav Geremek, valamint Miroslav Kusý és Milan Šimečka. A nyitott társadalom, a közép-euró­Robbanás az Óvárosi téren (ČSTK) - Szombaton 16.13 óra­kor a prágai Övárosi téren Ján Hus mester szobránál robbanás történt. Az ismeretlen tettes feltehetőleg műanyag táskában helyezte el a robbanóanyagot. A töltet repeszei 18 személyt sebesítettek meg - köz­tük egy külföldi állampolgárt is -, s néhány közeli ház ablakait törte be. Zdenék Janíčka százados, a Közbiztonsági Testület Prága 1 -es nyomozóosztályának parancsnoka szerint - aki 16.15-kor a rendőrség és a mentőszolgálat tagjaival érke­zett a helyszínre - az acéldarabokat tartalmazó 47 cm hosszú, 8,9 cm át­mérőjű acélhengerben elhelyezett robbanótöltetet az emlékmű talap­zatának bal oldalán helyezték el. Azonnal kormányszintű szakértői bizottság alakult nyomozók széles körű bevonásával az ügy kivizsgálá­sára. Drahuša Hulíková szemtanú szerint a kritikus napon délelőtt 10 (Folytatás a 2. oldalon) pai népek és nemzetek közös gon­dolkodásának, művelődésének le­endő fellegvára egyelőre prágai és pozsonyi székhellyel fog működni, későbbi sorsáról a környező orszá­gok tárgyalási készsége dönt majd. Az egyetem pozsonyi székhelye az Academia Istropolitana elnevezést veszi fel. A mintegy fél éve született gondolat első konkrét lépéseként (Folytatás a 2. oldalon) bodzsai, a kínai, a kubai, s nem utolsósorban a közel-keleti hely­zetet. Helyi idő szerint pénteken este Mihail Gorbacsov és George Bush még Washingtonban több megálla­podást írt alá. Az egyik a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokról rendel­kezik, egy másik pedig az a nagy jelentőségű közös nyilatkozat, amely a START szerződés elveit rögzíti. A csúcstalálkozó keretében összesen 17 megállapodást és nyi­latkozatot írtak alá. A már említett közös nyilatkozaton kívül aláírtak egy továbbit a nukleáris és űrfegy­verekről folytatandó tárgyalásokról, s még egyet az európai hagyomá­nyos erőkről. Megállapodás szüle­tett a vegyi fegyverek felszámolásá­ról, a nukleáris energia békés fel­használásáról, a főiskolák közti hall­gatócserékről, a kulturális cserékről, a gabonaszállításokról, a polgári légi közlekedés bővítéséről a tengeri közlekedésről, az óceánkutatásról, s jegyzőkönyvet írtak alá a nukleáris fegyverkísérletekről. A dokumentumok aláírásának ce­remóniája egy órával később kezdő­dött, mivel elhúzódtak Baker és Se­vardnadze külügyminiszterek tár­gyalásai - éppen az aláírásra kerülő dokumentumokról. A fehérházi ün­nepség után Mihail Gorbacsov és felesége adott díszvacsorát a Szov­jetunió nagykövetségén. Újságírók szerint felszabadult légkörben és az éppen befejeződött tárgyalások je­gyében zajlott a vacsora. Az egyik (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Tévedés történt ... Miért nem cáfolta meg a lapban a tévedéseket? - Globálisan egyetértek a cikkel. Elvégre az ember mégsem beszél képtelenségeket!... (3. oldal) Felszabadultak a főiskolák is ... Nagyon mélyről kell felhozni felsőoktatási intézmé­nyeinket a szellem nyugat-európai, amerikai magasla­taira. (4. oldal) Ki manipulálja az olvasókat (és a választókat)? ... Az első köztársaságban a masaryki demokrácia megvalósítóinak is volt annyi „maradék eszük", hogy Dél-Szlovákia magyar községeiben kétnyelvű nyomtat­ványokat adtak ki és ha ez nem is volt szigorú szabály, az egyenjogú magyar nemzetiségű állampolgárok ügyét jobbára magyarul tudó jegyzők és hivatalnokok intézték (5. oldal) EREDMENYHIRDETES A XV. DUNA MENTI TAVASZON (Munkatársunktól) - Bár voltak, akik külsőségekben többet vártak az idei Duna Menti Tavasztól, a gyerekek örömteli játékában nem kellett csalódniuk. A múlt hét szerdájától vers- és prózamondó, színjátszó és bábjátszó gyerekek serege gyúlt össze Dunaszerdahelyen és Nagyme­gyeren, hogy a készségeiket legsokoldalúbban fejlesztő drámajátékok­ban vegyenek részt. Csütörtökön Nagymegyeren lép­tek színpadra a színjátszócsoportok, akiknek versenyében a DMT nagy­díját a párkányi Csángálók kapták, amelynek rendezői Batta Jolán és Batta Attila. A legjobb rendezésért a füleki Zsibongó színjátszó együt­tes vezetői: Kerekes Eva és Szvo­rák Zsuzsanna kaptak díjat. A leg­jobb térszervezésért és jelmezekért a Lévai Magyar Alapiskola Dömdö­döm csoportja kapott díjat, amely­nek Szalay Katalin a rendezője. A csoportkreativitás díját az alistáli Csip-csirip színjátszócsoport kap­(Folytatás a 2. oldalon) Ez a helyzet, elnök úr Ma itt lesz közöttünk Václav Havel, és valószí­nű, hogy rajtam kívül más hazai magyarok is eljátszadoznak a gondolattal: Vajon mit monda­nék, ha csoda történne, és a prezident cseh­szlovákiai magyar ügyben 15 percre kinevezne elnöki tanácsadónak. Csodák azonban, tudjuk, a 20. században már csak egészen elvétve történnek, ezért eléggé el nem ítélhető szerénytelenséggel úgy oldom meg e kérdést, hogy rövid helyzetjelentést írok. A lényeg megkerülése lenne, ha nem azzal kezdeném, hogy milyen a közérzete a cseh­szlovákiai magyarságnak. Sajnálattal kell megál­lapítanunk, hogy - főképp a sajtóban megjelent számos véleménynyilvánításból, a hangulatkel­tésből következtetve - itt Szlovákiában nagyon sokan mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a több mint 600 ezer magyarajkú cseh­szlovák állampolgár ne érezze magát cseh-szlovák állampolgárnak, hanem hogy megtűrt alattvalónak tekintse magát. A gyengéd forradalom igazi európaiságot ígérő napjai után az újonnan létrejött kis pártok sajtó­beli megnyilvánulásaival kezdett kialakulni a ma már országos méreteket öltő és szinte valamennyi pártra kiterjedő hangulatkeltés. A nagyobb pár­tok ekkor még nem nyilatkoztak meg e kérdésben a magyarok hátrányára, így reméltük, hogy csak politikai kisebbrendűségi komplexusról van szó, olyan jelenségről, amely minden válságos idő­szakra jellemző. Azonban csakhamar tudatosítot­ták a nagyobb pártok is, hogy itt szavazatszerzési lehetőségről, illetve e lehetőség elszalasztásáról van szó. Konkrétabban: a nagyobb pártok sajtó­orgánumaiban, mi több, a kulturális sajtóban is egyre gyakrabban jelentek meg olyan írások, amelyek egyre nyíltabban azt sugallták: csehek és magyarok nélkül földi paradicsom lenne Szlová­kia. Teljesen nyilvánvaló, hogy a védekezés, a válaszadás, a vita és érvelés lehetősége szem­pontjából más-más „súlycsoportba" tartozik a cseh, illetve a magyar nyelvű sajtó. Egy ideig a hazai magyar publicisták még csak tudtak válaszolni a féligazságokat tartalmazó, mondhat­juk bátran: kútmérgező tömegtájékoztatási meg­nyilvánulásokra, mostanában, közvetlenül a vá­lasztások előtt már teljesen áttekinthetetlenné és megválaszolhatatlanná vált nemzeti kisebbsé­günk „bűneinek" hangoztatása. Tudjuk, hogy a totalitarizmus időszakában az úgyszólván az egész lakosságra kiterjedő politikai oktatásnak mi lett az eredménye: több millió politikai analfabétát hagyott ránk a régi rendszer, és ma, amikor ráadásul még a gazdaságban is egyre nagyobb problémákkal küzdünk, de még a szlovákok is úgy érzik, nem hozott olyan eredményeket a föderalizálás, amilyeneket ígért, kezdetét vette a bűnbakkeresés. Mint a történe­lem során már annyiszor, most is a kisebbségeket teszik meg bűnbakká. Az a legelszomorítóbb, hogy a szlovák értelmi­ség mindezt tétlenül, szótlanul szemléli. Ma min­dent a szavazatszerzés céljának vetnek alá. Senki sem ütközött meg azon, hogy azért vonják fele­lősségre a dél-szlovákiai magyart, amit személy szerint soha nem tudott, most sem tud és a jövő­ben sem lesz képes befolyásolni. Mert vajon, hogyan befolyásolhatta volna a csallóközi föld­műves a magyarországi szlovák tannyelvű isko­lák számát? Vajon a gömörí vagy a Kassa környé­ki bányászon múlott, hogy a szórványban élő szlovák nemzetiségű gyermekek számára Ma­gyarországon hány iskolát építettek? Pedig ilyen érveket sugall a szlovákiai politikai pártok úgyszólván teljes színskálája, a szélső baltól a szélső jobbig. Még a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom sajtójában is megjelen­tek írások, amelyek szerzőit ordas, magyarellenes törekvések vezérelték. Mit tehet ilyen helyzetben a szavazásra készü­lő csehszlovákiai magyar? Nemzeti kisebbségünk egy része nemzetiségi alapon szerveződik. Véleményem szerint ez nem megoldás, mert túlságosan nagy a gettóba jutás veszélye. A messzebb látók, az Európába készü­lők a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom­mal szövetkezve a Független Magyar Kezdemé­nyezés keretében szerveződnek, vagy valamelyik országos párthoz csatlakoznak. Róluk a másik tábor, nem teljesen alaptalanul, azt terjeszti, hogy a „Ha megversz is, imádlak én" című kétes értékű slágert juttatják az ember eszébe. Mindössze kétévnyi lesz ez a választási ciklus, így voltaképpen nyomban az új parlament mega­lakulása után kezdetét veszi az új választási küzdelem. A nemzetiségi kérdésben is tiszta vizet kell önteni a pohárba. Más szóval: jó nemzetiségi törvényt kellene minél hamarabb elfogadni, hogy elejét vegyük a nemzetiségi feszültségek eszkalá­lódásának. TÓTH MIHÁLY r •• •• •• r w REMELJUK, ON SZAMARA IS TERMESZETES AZ EGYUTTELES! Szavazzon a három darab -es szavazólappal! ÚP-188

Next

/
Thumbnails
Contents