Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-04 / 129. szám, hétfő
Hétfő, 1990. június 4. Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 129. szám Befejeződött a szovjet-amerikai csúcstalálkozó Tizenhét megállapodás és nyilatkozat született • Díszvacsora a szovjet nagykövetségen • Hétvége Camp Davidben ^Velünk // • j o voj ere szavaz! UP-223 (ČSTK) - George Bush és Mihail Gorbacsov a szombati napot Camp Davidben töltötte, itt zárultak a csúcstalálkozó tárgyalásai. A Gorbacsov-házaspár szombaton este tért vissza Washingtonba, s a csúcs záróakkordjaként helyi idó szerint tegnap délelőtt tíz órakor a két államfő együttes sajtóértekezletet tartott. Ezután Mihail Gorbacsov Minneapolisba utazott, végül San Franciscóban tesz látogatást, ahol többek között találkozik Ro Te Vu dél-koreai államfővel. A két elnök Camp Davidben az újságíróknak azt mondta, a háromnapos tárgyalások sikerét bizonyítja, hogy több szerződést írtak alá, de ennek ellenére a két fél között vannak még jelentős nézetkülönbségek. Ezzel összefüggésben George Bush kijelentette, személyes kapcsolatai Mihail Gorbacsovval olyan szintet értek el, hogy „bármilyen véleménykülönbséget civilizált módon tudnak megoldani". Szavaikból kitűnt, a Szovjetunió és az Egyesült Államok továbbra is eltérően ítéli meg a Németország egyesítésével és Litvánia függetlenségével kapcsolatos kérdéseket. Gorbacsov úgy vélekedett, Németország NATO-tagságát illetően az USA-nak és a Szovjetuniónak - eltérő véleményük ellenére - nem szabad megfeledkeznie arról, hogy ebben a kérdésben más európai nemzetek is érdekeltek. Mariin Fitzwaternek, a Fehér Ház szóvivőjének tájékoztatása szerint Camp Davidben már nem volt szó Németországról és Litvániáról, Gorbacsov és Bush kötetlen megbeszélései az amerikai elnökök nyári üdülőhelyén az időszerű nemzetközi kérdések egész sorát érintették, többek között az afganisztáni, a kamALÁÍRTÁK A MEGÁLLAPODÁST Közép-Európai Egyetem, prágai és pozsonyi központtal (Munkatársunktól) - Szombaton délelőtt a prágai Villa Launában Josef Hromádka, a szövetségi kormány alelnöke és Soros György amerikai üzletember megállapodást írtak alá a Közép-Európai Egyetem létrehozásáról. A tervből, amely mintegy fél évvel ezelőtt született a Független Magyar Kezdeményezésnek és személy szerint Szigeti Lászlónak köszönhetően, úgy tűnik, valóság lesz. Az elképzelést nem kisebb személyiségek támogatták már az előkészítő tárgyalások során, mint Václav Havel, Göncz Árpád, Bronislav Geremek, valamint Miroslav Kusý és Milan Šimečka. A nyitott társadalom, a közép-euróRobbanás az Óvárosi téren (ČSTK) - Szombaton 16.13 órakor a prágai Övárosi téren Ján Hus mester szobránál robbanás történt. Az ismeretlen tettes feltehetőleg műanyag táskában helyezte el a robbanóanyagot. A töltet repeszei 18 személyt sebesítettek meg - köztük egy külföldi állampolgárt is -, s néhány közeli ház ablakait törte be. Zdenék Janíčka százados, a Közbiztonsági Testület Prága 1 -es nyomozóosztályának parancsnoka szerint - aki 16.15-kor a rendőrség és a mentőszolgálat tagjaival érkezett a helyszínre - az acéldarabokat tartalmazó 47 cm hosszú, 8,9 cm átmérőjű acélhengerben elhelyezett robbanótöltetet az emlékmű talapzatának bal oldalán helyezték el. Azonnal kormányszintű szakértői bizottság alakult nyomozók széles körű bevonásával az ügy kivizsgálására. Drahuša Hulíková szemtanú szerint a kritikus napon délelőtt 10 (Folytatás a 2. oldalon) pai népek és nemzetek közös gondolkodásának, művelődésének leendő fellegvára egyelőre prágai és pozsonyi székhellyel fog működni, későbbi sorsáról a környező országok tárgyalási készsége dönt majd. Az egyetem pozsonyi székhelye az Academia Istropolitana elnevezést veszi fel. A mintegy fél éve született gondolat első konkrét lépéseként (Folytatás a 2. oldalon) bodzsai, a kínai, a kubai, s nem utolsósorban a közel-keleti helyzetet. Helyi idő szerint pénteken este Mihail Gorbacsov és George Bush még Washingtonban több megállapodást írt alá. Az egyik a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokról rendelkezik, egy másik pedig az a nagy jelentőségű közös nyilatkozat, amely a START szerződés elveit rögzíti. A csúcstalálkozó keretében összesen 17 megállapodást és nyilatkozatot írtak alá. A már említett közös nyilatkozaton kívül aláírtak egy továbbit a nukleáris és űrfegyverekről folytatandó tárgyalásokról, s még egyet az európai hagyományos erőkről. Megállapodás született a vegyi fegyverek felszámolásáról, a nukleáris energia békés felhasználásáról, a főiskolák közti hallgatócserékről, a kulturális cserékről, a gabonaszállításokról, a polgári légi közlekedés bővítéséről a tengeri közlekedésről, az óceánkutatásról, s jegyzőkönyvet írtak alá a nukleáris fegyverkísérletekről. A dokumentumok aláírásának ceremóniája egy órával később kezdődött, mivel elhúzódtak Baker és Sevardnadze külügyminiszterek tárgyalásai - éppen az aláírásra kerülő dokumentumokról. A fehérházi ünnepség után Mihail Gorbacsov és felesége adott díszvacsorát a Szovjetunió nagykövetségén. Újságírók szerint felszabadult légkörben és az éppen befejeződött tárgyalások jegyében zajlott a vacsora. Az egyik (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Tévedés történt ... Miért nem cáfolta meg a lapban a tévedéseket? - Globálisan egyetértek a cikkel. Elvégre az ember mégsem beszél képtelenségeket!... (3. oldal) Felszabadultak a főiskolák is ... Nagyon mélyről kell felhozni felsőoktatási intézményeinket a szellem nyugat-európai, amerikai magaslataira. (4. oldal) Ki manipulálja az olvasókat (és a választókat)? ... Az első köztársaságban a masaryki demokrácia megvalósítóinak is volt annyi „maradék eszük", hogy Dél-Szlovákia magyar községeiben kétnyelvű nyomtatványokat adtak ki és ha ez nem is volt szigorú szabály, az egyenjogú magyar nemzetiségű állampolgárok ügyét jobbára magyarul tudó jegyzők és hivatalnokok intézték (5. oldal) EREDMENYHIRDETES A XV. DUNA MENTI TAVASZON (Munkatársunktól) - Bár voltak, akik külsőségekben többet vártak az idei Duna Menti Tavasztól, a gyerekek örömteli játékában nem kellett csalódniuk. A múlt hét szerdájától vers- és prózamondó, színjátszó és bábjátszó gyerekek serege gyúlt össze Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren, hogy a készségeiket legsokoldalúbban fejlesztő drámajátékokban vegyenek részt. Csütörtökön Nagymegyeren léptek színpadra a színjátszócsoportok, akiknek versenyében a DMT nagydíját a párkányi Csángálók kapták, amelynek rendezői Batta Jolán és Batta Attila. A legjobb rendezésért a füleki Zsibongó színjátszó együttes vezetői: Kerekes Eva és Szvorák Zsuzsanna kaptak díjat. A legjobb térszervezésért és jelmezekért a Lévai Magyar Alapiskola Dömdödöm csoportja kapott díjat, amelynek Szalay Katalin a rendezője. A csoportkreativitás díját az alistáli Csip-csirip színjátszócsoport kap(Folytatás a 2. oldalon) Ez a helyzet, elnök úr Ma itt lesz közöttünk Václav Havel, és valószínű, hogy rajtam kívül más hazai magyarok is eljátszadoznak a gondolattal: Vajon mit mondanék, ha csoda történne, és a prezident csehszlovákiai magyar ügyben 15 percre kinevezne elnöki tanácsadónak. Csodák azonban, tudjuk, a 20. században már csak egészen elvétve történnek, ezért eléggé el nem ítélhető szerénytelenséggel úgy oldom meg e kérdést, hogy rövid helyzetjelentést írok. A lényeg megkerülése lenne, ha nem azzal kezdeném, hogy milyen a közérzete a csehszlovákiai magyarságnak. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy - főképp a sajtóban megjelent számos véleménynyilvánításból, a hangulatkeltésből következtetve - itt Szlovákiában nagyon sokan mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a több mint 600 ezer magyarajkú csehszlovák állampolgár ne érezze magát cseh-szlovák állampolgárnak, hanem hogy megtűrt alattvalónak tekintse magát. A gyengéd forradalom igazi európaiságot ígérő napjai után az újonnan létrejött kis pártok sajtóbeli megnyilvánulásaival kezdett kialakulni a ma már országos méreteket öltő és szinte valamennyi pártra kiterjedő hangulatkeltés. A nagyobb pártok ekkor még nem nyilatkoztak meg e kérdésben a magyarok hátrányára, így reméltük, hogy csak politikai kisebbrendűségi komplexusról van szó, olyan jelenségről, amely minden válságos időszakra jellemző. Azonban csakhamar tudatosították a nagyobb pártok is, hogy itt szavazatszerzési lehetőségről, illetve e lehetőség elszalasztásáról van szó. Konkrétabban: a nagyobb pártok sajtóorgánumaiban, mi több, a kulturális sajtóban is egyre gyakrabban jelentek meg olyan írások, amelyek egyre nyíltabban azt sugallták: csehek és magyarok nélkül földi paradicsom lenne Szlovákia. Teljesen nyilvánvaló, hogy a védekezés, a válaszadás, a vita és érvelés lehetősége szempontjából más-más „súlycsoportba" tartozik a cseh, illetve a magyar nyelvű sajtó. Egy ideig a hazai magyar publicisták még csak tudtak válaszolni a féligazságokat tartalmazó, mondhatjuk bátran: kútmérgező tömegtájékoztatási megnyilvánulásokra, mostanában, közvetlenül a választások előtt már teljesen áttekinthetetlenné és megválaszolhatatlanná vált nemzeti kisebbségünk „bűneinek" hangoztatása. Tudjuk, hogy a totalitarizmus időszakában az úgyszólván az egész lakosságra kiterjedő politikai oktatásnak mi lett az eredménye: több millió politikai analfabétát hagyott ránk a régi rendszer, és ma, amikor ráadásul még a gazdaságban is egyre nagyobb problémákkal küzdünk, de még a szlovákok is úgy érzik, nem hozott olyan eredményeket a föderalizálás, amilyeneket ígért, kezdetét vette a bűnbakkeresés. Mint a történelem során már annyiszor, most is a kisebbségeket teszik meg bűnbakká. Az a legelszomorítóbb, hogy a szlovák értelmiség mindezt tétlenül, szótlanul szemléli. Ma mindent a szavazatszerzés céljának vetnek alá. Senki sem ütközött meg azon, hogy azért vonják felelősségre a dél-szlovákiai magyart, amit személy szerint soha nem tudott, most sem tud és a jövőben sem lesz képes befolyásolni. Mert vajon, hogyan befolyásolhatta volna a csallóközi földműves a magyarországi szlovák tannyelvű iskolák számát? Vajon a gömörí vagy a Kassa környéki bányászon múlott, hogy a szórványban élő szlovák nemzetiségű gyermekek számára Magyarországon hány iskolát építettek? Pedig ilyen érveket sugall a szlovákiai politikai pártok úgyszólván teljes színskálája, a szélső baltól a szélső jobbig. Még a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom sajtójában is megjelentek írások, amelyek szerzőit ordas, magyarellenes törekvések vezérelték. Mit tehet ilyen helyzetben a szavazásra készülő csehszlovákiai magyar? Nemzeti kisebbségünk egy része nemzetiségi alapon szerveződik. Véleményem szerint ez nem megoldás, mert túlságosan nagy a gettóba jutás veszélye. A messzebb látók, az Európába készülők a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal szövetkezve a Független Magyar Kezdeményezés keretében szerveződnek, vagy valamelyik országos párthoz csatlakoznak. Róluk a másik tábor, nem teljesen alaptalanul, azt terjeszti, hogy a „Ha megversz is, imádlak én" című kétes értékű slágert juttatják az ember eszébe. Mindössze kétévnyi lesz ez a választási ciklus, így voltaképpen nyomban az új parlament megalakulása után kezdetét veszi az új választási küzdelem. A nemzetiségi kérdésben is tiszta vizet kell önteni a pohárba. Más szóval: jó nemzetiségi törvényt kellene minél hamarabb elfogadni, hogy elejét vegyük a nemzetiségi feszültségek eszkalálódásának. TÓTH MIHÁLY r •• •• •• r w REMELJUK, ON SZAMARA IS TERMESZETES AZ EGYUTTELES! Szavazzon a három darab -es szavazólappal! ÚP-188