Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-22 / 145. szám, péntek
14. labdarúgó-világbajnokság, Olaszország ÚJ szú 1990. VI. 22. A nyolcaddöntöben: Csehszlovákia-Costa Rica (sr) - Csütörtökön este véget ért az Olaszországban folyó 14. labdarúgó-világbajnokság első felvonása, ami azt jelenti: befejeződtek a Mondiale csoportküzdelmei. A nyolcaddöntöbe jutott csehszlovák válogatott ellenfele a C-csoport 2. helyezettje, Costa Rica együttese lesz szombaton este. Summa summárum: nem panaszkodhat Jozef Vengloš edző legénysége, ezen a csapaton túl kellene jutnia. Azonban: senkit sem szabad lebecsülni a vb-n...Mivel két találkozó is lapzárta után ért véget (Anglia - Egyiptom és Hollandia - Írország), ezért a második sorozat párosítása csak csütörtökön késő este vált ismertté. Ma szabadnap lesz a vb-n. E-csoport (Verona) Belgium-Spanyolország 1:2 (1:2) Harminc fokos hőségben mindkét együttes óvatosan kezdte a csoportelsőséget eldöntő találkozót. A belgák eleinte „altatták" ellenfelüket, hogy aztán gyors ellentámadásokkal teremtsenek gólveszélyt. Egyik ilyen kísérletük a 4. percben majdnem gólt eredményezett. Ceulemans pontos leadását azonban Vervoort elvétetté. A spanyolok, kiknek továbbjutása még nem volt biztos a 17. percben vezetéshez juthattak volna, ám Michel a kapu előtt hibázott. Ezután Butragueňoék átvették a játék irányítását, de fölényük csak néhány szögletrúgást eredményezett. A 26. percben Salinas kapura tört és a 16-oson belül az elvetődő kapus a földre rántotta. A megítélt büntetőt Michel biztosan értékesítette, öt perc múlva Vervoort szabadrúgásból egyenlített. Hat perccel a félidő vége előtt Goriz ismét vezetéshez juttatta a spanyolokat. A szünet után nem sokat változott a játék képe. A belgák az 58. percben egyenlíthettek volna, de Scifo és Andrinua szabálytalanságáért lefújt tizenegyest a kapufára lőtte. A 75. percben még játékostársa Grijse előtt nyílt gólszerzési lehetőség, de ő sem élt a lehetőséggel. A találkozót 35 900 néző előtt az argentin Loustau vezette. C-csoport (Torino) Brazília-Skócia 1:0 (0:0) A vörös mezes Kohl bíró nagy hirtelenjében kiosztott két sárgát, még mielőtt a harcosok túl komolyan vennék egymás véresre rugdosását. A zord rendcsináló kevéssé rettentette meg a játékosokat, az alattomos faragók legfeljebb arra figyeltek, hogy szabálysértéseiket megfelelően „pakolják" vagy kimagyarázzák! Talán az idegesítő eső is belejátszott a nyűgös hangulatba; tény, hogy a 20. perctől fogva a publikum egyre erősödő füttykoncerttel tüntetett... Mi tagadás, unalmas, tartalmatlan előadás folyt a zöld gyepen. Az első félidőben a két ország futballkultúrájához méltó színvonalú momentumokat a legjobb jóindulattal sem fedezhettünk föl! i Fordulást követően bőven kimerítette az arcátlanság fogalmát az, amit a két gyenge társaság a futball örve alatt művelt. Úgy is fogalmazhatunk: heves verseny dúlt, hogy kinek a képén vastagabb a bőr!!! Olyan tüzetesen adogatták visszafelé a labdát, mintha minden egyes „hátrapassz" értékes segédpontot ért volna. Csaknem egy órát kellett várni az első helyzetre: Romario hibázott el egy hatalmas ziccert. A 82. percben történtek frenetikus elképedést váltottak ki a teljes apátiába sülylyedt torinói nézők körében. Gól esett! Potyagól, de mégis... Alemao kísérletezett bágyatag 20 méteres lövéssel, Leighton kényelmesen elvetődött, ám kesztyűjéből kiperdült a labda, a skót kapus kétségbeesetten indult meg a „szabad préda" visszaszerzésére, de süvített visszafelé Gillespie, és a nyakán Careca is, hármójuk összekoccanásából Müller elé perdült a labda, aki nem hibázott. Brazília jó ha ötvenszázalékos teljesítménnyel lett százszázalékos, tehát három győzelemmel csoportelsőként vergődött tovább. A szó legszorosabb értelmében vergődött! Elegendő, ha csupán Mo Johnston 92. percben kihagyott gólhelyzetére utalunk. Kihagyhatatlanul nagy ziccernek látszott... A csapnivaló meccset 60 000 néző előtt az osztrák Kohl vezette. 1. Brazília 3 3 0 0 4:1 6 2. Costa Rica 3 2 0 1 3:2 4 3. Skócia 3 1 0 2 2:3 2 4. Svédország 3 0 0 3 3:6 0 C-csoport (Genova) Costa Rica-Svédország 2:1 (0:1) Hatalmas lendülettel rontott ellenfelére a skandináv együttes. Az első negyedórában szinte körbe lődözték Conejo kapuját a sárga-kékek. Ahogy az irányzékuk egyre pontosabb lett, úgy melegedett be egyre jobban a védésbe a közép-amerikaiak enyhén pocakos, mégis párduc mozgású kapusa, Conejo. Sorrendben J. Niisson, Pettersson, majd Schwarz két lövését tornászta ki előbb a jobb, majd a bal sarokból. Fél óra elteltével megtört a jég: Schwarz immáron a harmadik veszélyes lövést küldhette Conejo kapujára. A portás elsőre még hárítani tudta a jól helyezett bombát, a labda azonban kipattant róla, és a védőknél gyorsabban reagáló Ekström 6 méterről a hálóba talált. Két perc múlva növelhette volna előnyét a skandináv gárda: a jobb oldalról keresztbe lőtt labdát két csatár is elvétette. Az addig kiválóan bíráskodó Zorán Petrovics a 36. percben követte el első, ám annál nagyobb hibáját. A 16-oson belül kapura törő Ramirezt Schwarz egyértelműen elkaszálta, a jugoszláv játékvezető azonban továbbot intett! Egy csere adott fordulatot a mérkőzésnek. A Gomez helyére a pályára küldött Medford öt perc alatt több zavart okozott a svéd védelemben-, mint összes csapattársa egészen addig, A 75. percben látványos fejesgóllal egyenlített. Három perccel a befejezés előtt Medford feltette a koronát addigi játékára: Chavarria indította a cserecsatárt, aki a kétségbeesetten kifutó Ravelli mellett 13 méterről elegánsan a kapu jobb sarkába gurított. Ezzel bekövetkezett, amire senki sem mert volna fogadni: Costa Rica csoportmásodikként jutott a nyolcaddöntőbe, ahol CSEHSZLOVÁKIÁVAL találkozik. Ennél kellemesebb ellenfelet(?) el sem képzelhetett volna a Vengloš-legénység! A mérkőzést 30 000 néző előtt a jugoszláv Petrovics vezette. Az edzők mondták Olle NORDIN (Svédország): Teljes erőbedobással játszottunk, de a szerencse, sajnos elpártolt tőlünk. Nagy csalódás, hogy már a csoportmérkőzések után búcsúznunk kell a napfényes Itáliától. Bora MILUTINOVICS (Costa Rica): Ezt a győzelmet Costa Rica lakóinak ajánlottuk. A találkozó utolsó öt percét nagyon intenzíven, egész szívünkkel átéltük. Mint jugoszláv állampolgárnak, mot az az óhajom, hogy csapatom hazám válogatottjával találkozzon. Sebastiao LAZARONI (Brazília): Válogatottunk, elképzelésem szerint, pontveszteség nélkül lett csoportgyőztes. Utolsó találkozónkon is offenzíven igyekeztünk játszani, de a kemény skót védelmet nagyon nehéz volt „feltörni". Andy ROXBURGH (Skócia): Egygólos vereségünk annál fájóbb, mivel a brazilok alig tíz perccel a mérkőzés vége előtt találtak a hálónkba. Ráadásul még álmodni sem mertük volna, hogy Costa Rica legyőzi a svédeket. A gólban Leighton kapus alaposan benne volt, de nem tehetek neki szemrehányást, hiszen az előző mérkőzéseken a csapat erősségei közé tartozott. Most azonban nagyot hibázott, de hozzá kell fűznöm, csatáraink sem álltak feladatuk magaslatán. E-csoport (Udine) Koreai Köztársaság-Uruguay 0:1 (0:0) Uruguayi rohamokkal kezdődött a találkozó, és Francescoli már az első percben ráijesztett a koreai kapusra. Az ázsiaiak védelme az első percekben dezorientáltan játszott, és hibát hibára halmozott, de ellenfelük ezt nem tudta kihasználni. Martinez már csak a kapussal állt így született Brazília egyetlen és győztes gólja a skótok ellen. Costa Luis lövését a földön fekvő kapus James Leighton már csak szemmel tudja követni (ČSTK felvétele) szemben, de gyenge lövését Cscho ln-jung védte. Húsz perc elteltével magára talált a koreai gárda és kiegyenlítette a játékot. A további percekben az amúgy is gyenge mérkőzés még jobban elszürkült. Az uruk fantázia nélkül szőtték támadásaikat és úgy túnt, hogy fogytán van erejük. A 72. percben a játékvezető kiállította Jun Duk-jot, de a dél-amerikaiak emberelőnyükkel sem tudtak mit kezdeni. Már-már úgy tűnt, hogy gól nélkül végződik a találkozó, amikor Fonseca az utolsó percben a hálóba fejelte a labdát. A találkozót 29 ezer néző előtt az olasz Lanese vezette. Sárga lapok: Hwangbo-Kwan, Cscho Kang-hi, Ri Hung-sil, illetve Ostolaza, Herrera, Paz, piros lap: Jun Duk-jo. Az E-csoport végeredménye: 1. Spanyolország 3 2 1 0 5:2 5 2. Belgium 3 2 0 1 6:3 4 3. Uruguay 3 1 1 1 2:3 3 4. Koreai Köztársaság 3 0 0 3 1:6 0 Mondiale 990 • Ki hinné, hogy egy sérülés is lehet előnyös? Igaz, nem a sérültnek jelentett jót, hanem a szövetségi kapitánynak. Thomas Hässler ugyanis izomrost-szakadást szenvedett az NSZK-Kolumbia elleni mérkőzésen, így jó ideig nem állhat csapata rendelkezésére. Hogy mi ebben az előny? Miután a középpályás a csoportmérkőzéseken nem játszott csúcsformában, Beckenbauert sokat bírálták szerepeitetetése miatt. így önmagától oldódott meg a feszült helyzet, ami az apró termetű játékos körül kialakult. • Világbajnok az NSZK! Félreértés ne essék, nem mi mondtuk ezt, hanem az argentinok üdvöskéje, az előző VB sztrája, Diego Maradona. Nemcsak a címvédő csapat kapitányának, hanem Carlos Bilardo szövetségi kapitánynak is hasonló a véleménye.. „Beckenbauer olyan futball bemutatására oktatta ki tanítványait, amelyet nem sikerült az argentin „Törvényszerű kudarc..." Szergej Bubka. Minden idők legjobb rúdugrója. Olimpiai és világbajnok, sokszoros világcsúcstartó. Ahol megjelenik, mindjárt az érdeklődés középpontjába kerül. A szlovák fővárosban sem volt ez másképp. Nemcsak az újságírók, de a szurkolók is szót akartak váltani vele, vagy legalábbis kézfogással üdvözölni. A szimpatikus atléta sajnálkozó mosollyal közölte: néhány héttel ezelőtt húzódást szenvedett, sérülése még nem jött teljesen rendbe, azért nem versenyezhetett. Hogy akkor miért jött mégis Pozsonyba? „Szeretem ezt a várost, melynek díszpolgára vagyok. Az Inter-stadionban kétszer javítottam világcsúcsot. Az itteni emberek kedvesek és értenek az atlétikához, ezért sérülten is örömmel tettem eleget a rendezők meghívásának." Beszélgetés közben természetesen a Mondiale is szóba került. „Focistáink túl magabiztosak voltak, ezért törvényszerű volt a kudarcuk. Nekem úgy tünt, néhány játékosnak fejébe szállt a dicsőség. Úgy léptek pályára, hogy simán továbbjutnak. Az együttesből hiányzott a megszokott lendület és a nagy akarás, tehát azok a tulajdonságok, melyek segítségével a múltban betört az európai élmezőnybe. Fáradtságról még szó sem lehetett, hiszen csak a világbajnokság elején tartunk. Azt hiszem, nem ártana, ha Lobanovszkij edző és a többi szakvezető elgondolkodna azon, hol követte el a hibát a felkészülés során..." O. V. csapattal megértetnem" - jelentette ki a szakvezető. Kétségtelen, Matthäusék eddig meggyőző játékot produkáltak. Még hátra van azonban néhány mérkőzés, s könnyen befuthat egy addig „sötét ló"nak tartott gárda is. Talán éppen az argentin... • Egymillió dolláros ajánlatot utasított vissza a Vatikán. Az egyik amerikai televíziós társaság ugyanis azzal a „szentségtörő" ajánlattal állt elő, hogy ezt a mesebeli összeget fizetné a pápának, ha hajlandó a világbajnokság egyik találkozóját kommentálni. A remeknek tűnő üzleti húzás azonban kútba esett, mert - bár II. János Pál előzőleg több mise kezdési időpontját is előbbre hozta, hogy a szurkolók megnézhessék az istentiszteletet követő tévéközvetítéseket -, nem állt kötélnek. Bizonyítva, hogy azért mindennek van határa... • Nemcsak az Olaszországban tartózkodó játékosok, hanem a román szurkolók is erősen nyugtalankodnak a hazájukban zajló események miatt. Vannak, akik nem is térnek haza. A szurkolókat szállító tizennyolc repülőgépen, gépenként átlagosan négy utassal kevesebb van visszafelé, mint Itáliába menet. Akik Olaszországban maradtak, nem kaphatták meg a politikai menekült státust, ám természetesen nem is utasítják ki őket. A világbajnokságon jelen levő huszonnégy román sportúságíró egységesen cáfolta, hogy közülük bárki is menedékjogot kéri volna Itáliában. Korábbi híreink szerint viszont tizennyolcan ezt tették... • A kameruni válogatott csoportelsőként jutott tovább: térdre kényszerítette a világbajnokot, s legyőzte Romániát is. A szovjetektől viszont négygólos vereséget szenvedett. Ennek ellenére, a kameruni újságírók felmentik csapatukat a fiaskó után. A Cameroon Tribune így fogalmaz: „Az oroszlánok veresége csak taktikai húzás volt, leendő ellenfeleink így azt hiszik majd, hogy csapatunk ennyire elvesztette formáját." Csak az a bibi, hogy ha valóban ilyen remek húzás volt a vereség, akkor kár volt megírni a hátteret, hiszen így a leendő ellenfelek is elolvashatják... Gyenge vigasz: három dobogós hely Tegnapi tudósításunknak a Pozsony Nagydíjról „Ugrófesztivál az Inter-stadionban" felcímet adtuk. Erre a szovjet Csisztyakova távolugró és a román Matei magasugró eredménye jogosított fel. Amikor az említett írás a nyomdába került, még nem sejtettük, hogy a hármasugrók, illetve a rúdugrók vetélkedője is egészen kimagasló eredményeket hoz majd. Vlagyimir Inozemcev 17,90 m-es szuperteljesítményével A A minden idők 3. * IAAF m legjobb hármas- ^ Mobil f ugró eredmé- Ä árand 0 nyét érte el, és csak 7 cm-mel ^^J* maradt el a vi- ~ lágcsúcstól. A szám magas színvonaláról tanúskodik az a tény is, hogy a győztesen kívül további három atléta is túljutott a 17 méteren. A fő esélyes Procenko ezúttal egy kissé gyengélkedett, és csak 6. lett. Szergej Bubka sérülése miatt csak a pálya széléről figyelhette a rúdugrók küzdelmét. Biztos örömmel nyugtázta, hogy honfitársai jól helyettesítették, és a rúdugró szektornál összegyűlt népes szurkolósereg színvonalas, nagy csatát látott. Taraszov a világ idei legjobb teljesítményével, 585 cm-mel győzött, esélyesebb honfitársa Potapovics előtt, aki több kísérlettel ugyan, de szintén túljutott az említett magasságon. A hét kiváló szovjet ugró közé egyedül az USA-beli Watsonnak sikerült beékelődnie: 575 cm-es egyéni csúcsával a dobogó 3. fokára került. A futók, főleg a fülledt, párás levegő és a gyakran változó szél miatt ezúttal elmaradtak ugrótársaik eredményeitől, de így is született néhány kimagasló idő. A románok középtávfutója, Doina Melinte például egy mérföldön megszorítás nélkül a világ idei legjobb eredményével ért célba. ,,Ha a továbbiakban is így folytatom, a barcelonai olimpián sem leszek gondban - mondta tréfálkodva a 34 éves futónő, majd hozzátette: a verseny könnyebb volt, mint vártam. És a hajrá? Ezt talán már a bölcsőben találtam." Ha már az idei legjobb eredményeknél tartunk, ez az NDK-sok fiatal vágtázónőjének, Breuernek is sikerült 200 m-en. A célegyenesben fújó ellenszél ellenére 22,64 mp-es idővel, két századdal megelőzte az esélyesebb, de tíz évvel idősebb szovjet Malcsuginát. Nagy várakozás előzte meg a 10 ezer méteres versenyt is. A világrekord ezúttal nem forgott veszélyben, pedig az ifjúsági világcsúcstartó etióp Addisz Abebe a versenyt megelőzően tett rá célzást. „Jó iramban kezdtünk, de amikor a 6. kilométernél elhúztam, és senki sem eredt nyomomba, tudtam, egyedül nem futok nagy időt. Ráadásul a csökkenő légnyomás sem vált javamra." Az utolsó versenyszámot, a kalapácsvetést a várakozásoknak megfelelően a szovjet Litvinov nyerte. A sajtóértekezleten 80 m-en felüli dobást ígért, s állta szavát (80,90 m). A magyar Mecsek 77,48 m-rel lett a második. Tegnapi számunkban bíráltuk a hazai versenyzők teljesítményeit, és azt írtuk, néhány kivételtől eltekintve a külföldiek árnyékában maradtak. E kevés kivétel közé tartozott a vágtázó Valik, aki 3. lett 100 m-en, s maga mögé utasította többek közt a fedettpályás osztrák Európa-bajnok Bergert is, továbbá Kucej, aki 400 gáton ugyan csak 5. lett, de ígéretes, 50 mp-n belüli időt ért el (49,64). Két további helyezettünk Kováč volt, aki 110 gáton a 3. helyen végzett, csakúgy, mint a 4x100 m-es csehszlovák váltó, mely a magyar és az NSZK-beli staféta mögött ért célba. Mindent összevetve, három dobogós helyünk a jövőt illetően nem jogosít fel vérmes reményekre... ORDÓDY VILMOS SZERGEJ BUBKA: