Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-15 / 139. szám, péntek

összeférhet-e a piacgazdaság a szocializmus felépítésével? Majdnem fantasztikus feladat Fellininek ezeket a szavait: „Alkotni - annyi, mint feltalálni, nem pedig másolni", amelyeket a nemrég véget ért cannesi filmfesztiválon mondott, bátran választhatnánk Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök május 24-én a Kremlben elhangzott beszéde címéül. Ebben a Szovjetuniónak a piacgazdasági modellre történő áttérésével foglalkozott. A művészet azonban lényege révén egyáltalán nem azonos a gazdasággal... Elfogadhatatlan sokkterápia - Mi választottunk: a piac felé kell haladni - jelentette ki Nyikolaj Rizskov. A kormány elég pontosan megállapította, hogy a piaccal szemben nincs más alternatíva. A reform legfontosabb kérdése azonban az, milyen módon kell megvalósítani, milyen áldozatokat kell hozni a szabad vállalkozás és az új árképzési mechanizmus oltárán, s hajlandó-e ezekre a társadalom, konkrétan, milyen úton vezeti el hozzá a kormány? Mivel a Szovjetunió az európai KGST-országok közül utolsónak határozta el végre azt, hogy véget vet a régi utasításos-bürokratikus gazdálkodási módszereknek, ésszerű volna azt feltételezni, hogy a szövetségesek tapasztalataiból egyetmást figyelembe veszünk. Hiszen gazdasági modelljeink sok tekintetben hasonlóak. Mindazonáltal, mint Jurij Maszljukov, első miniszterelnök-helyettes kijelentette, a lengyel sokkterápia változatát a szovjet kormány elfogadhatatlannak tartja. Ennek megindoklása során megjegyezte, hogy a hirtelen áremelések a jelenlegi pénzügyi helyzetben és a lakosság mostáni életszínvonala mellett bizonyára a termelés csökkentéséhez, Ma este: Olasz szalmakalap Az évad utolsó bemutatója Komáromban A gáláns Párizsban, a múlt század vége felé, egy ló felfal egy pipacsokkai díszített szalmakalapot, mialatt a fejfedő tulajdonosa - egy kikapós birtokosnő - kedvesével az erdőben légyottra készül. Kalap nélkül a gyanakvó férj elé kerülni lehetetlen. Az olasz kalapcsodát, amelyből csak egy van Párizsban, meg kel! szerezni. Hogy kinek? Természetesen a ló tulajdonosának, aki éppen ezen a napon akar házasodni ... így kezdődik a történet, amelyet a múlt században élt Eugéne Labiche, a nevettetés nagy mestere, a vérbeli francia színpadi szerző írt. Darabjaiban a múlt század közepének gazdag francia polgári világa tükröződik, az a világ, amelyben maga is felnőtt. Az Olasz szalmakalap, melyet a Komáromi Jókai Színház társulata műsorára tűzött, nem ismeretlen a rendszeres színházlátogatók körében. Húsz évvel ezelőtt már bemutatta a Matesz, akkor a nagy cseh színész és drámaíró Jan Werich átdolgozásában,. V. Hála zenéjével, Szalmakalap címmel, óriási sikert aratva. A most színpadra kerülő változat az eredeti Labiche-darab, melynek zenéjét Darvas Ferenc szerezte. A rendezést a budapesti Nemzeti Színház rendezője, Szőke István vállalta, s a díszletterveket vendégként Kerényi József Ybl-díjas építészmérnök készítette. A jelmeztervek a team harmadik tagjának, Fekete Máriának munkái, aki a Miskolci Nemzeti Színház tervezőművésze. A főbb szerepekben Holocsy Istvánt (Fadinard), Dráfi Mátyást (Nonancourt), Ropog Józsefet (Beauperthuis), Cs. Tóth Erzsébet (Anais), Varsányi Máriát (Heléne) láthatjuk. A bemutató ma 19 órakor kezdődik Komáromban. A premier előtt fél órával Fodor Katalin Grafika című tárlata nyílik meg, melyet a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága és a színház közösen rendez. SZÉNÁSSY EDIT elsősorban a nem rentábilis üzemek tömeges bezárásához és a munkanélküliek számának óriásira növekedéséhez vezetnek, ez a 40 milliót is elérheti... Maszljukov véleménye szerint ez szociális és ipari csőddel egyaránt fenyeget. Ezért, tette hozzá, a kormány a „fokozatos, de energikus" változat híve. Szociális robbanás nélkül Úgy látszik, a jelenlegi időpontban a szociális szempont a legkomolyabb probléma a piacgazdasági reform megvalósításának útján. A rubel elértéktelenedése és következésképpen vásárlóképességének csökkenése, a pénzforgalom egész rendszerének siralmas állapota az országban, a magas termelési költségek, amelyek elkerülhetetlenül hatással lesznek az új árak szintjére i - mindez nem a legjobb alap az átalakuláshoz. Annál kevésbé, mert a lakosság többségében ez elsősorban az áremeléssel asszociálódik. - Az egyetértésnek kell a reform előfeltételévé válnia - véli Leonyid Abalkin miniszterelnök-helyettes - és olyan tényezővé, amely nem vezet szociális robbanáshoz. Döntés még nem született. Mindenekelőtt, mint bejelentették, a piacra való áttérés a jelenlegi kormány terve szerint csak az össznépi referendum után kezdődik. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a Szovjetunióban a világűrről többet tudnak, mint a piacról, hogy többek között a kenyér és a péksütemény árát már 1990. július 1-jén fel akarják emelni, és az országban csak kevesen tudják elképzelni a referendum lényegét és mechanizmusát - akkor normális lebonyolításának esélyei valószínűtlenek. Ezenkívül felvetődik a kérdés: mi lesz, ha a társadalom ellene szavaz? Akkor, Jurij Maszljukov véleménye szerint, a kormánynak le kell mondania. Ez így logikus. De ennek során nem hoznak halálos ítéletet általában a piaci rendszerre is? Koncepciójában a kormány gondoskodott arról, hogy a lehetséges referendum eredményei ne járjanak számára kudarccal. Garantálják a rokkantak, nyugdíjasok, a sokgyermekes családok, a tanulóifjúság és más szegény lakossági rétegek jövedelmét - elsősorban ezek sínylenék meg a készülőfélben levő reformok hatását. Mindent összevetve, nem tervezik a munkabér emelésének közvetlen korlátozását, ami például Jugoszláviában történt. Bár közvetve - a nemrég hozott adótörvényben - ez a tendencia is észrevehető. Programcél; a szocializmus felépítése A kormány nemcsak a piacban és a lehetőség szerinti szabad árképzésben reménykedik. A termelés növekedésének mintegy 60 százalékát a veszteségek csökkentése és a feldolgozás fokának növelése révén szándékoznak elérni... -A szocializmust nem építettük fel - mondta Leonyid Abalkin. - Szocialista társadalom egyelőre nincs nálunk. Programcélunk azonban az, hogy felépítjük. Ez nemes feladat. Jelenleg majdnem fantasztikus. Dicséretre méltó az a törekvés, hogy a saját utunkon haladunk. De vajon reális (és ésszerű?!) úgy alkotni újat, hogy teljesen lemondunk arról, amit már megalkottunk? A másolat persze nem jobb az eredetinél, de ez is kétségtelenül hasznos. Elismerjük a nemzeti egyetértés szükségességét, a piaci viszonyok lényegének és távlatainak tisztázása helyett azonban (ezzel elsősorban talán a szakszervezeteknek kellene foglalkozniuk, a lengyel Szolidaritáshoz hasonlóan, amely nagyszerűen előkészítette a talajt a nép azon eltökélt szándékához, hogy elviseli az átmeneti Időszak nélkülözéseit) mi arra összpontosítjuk erőfeszítéseinket, hogy megnyugtassuk a tömegeket az áremeléssel kapcsolatban. A piac felé történő, határozott fordulatról beszélünk és ugyanakkor kikötéssel élünk: ez a fordulat fokozatos lesz. Mit jelent ez: nem mindenki fog azonnal piaci viszonyok között dolgozni, hogy ezek a lépések óvatosak lesznek? És vajon a sarkallatos reform nem változik felemássá, amely egy olyan országban, mint a Szovjetunió, kudarcra van ítélve? Végül pedig akad-e nálunk egy közgazdász Fellini? VALERIJ MARTYJANOV (APN - a kommentátor véleménye rövidítve) Drágul a pénz Bankszakember a módosított kamatokról Tapasztalatból tudjuk, ritka eset, hogy az árrendezés a javunkra dől el. Rendszerint emelkednek az árak - s a jövőben még inkább ez lesz a gyakorlat -, fizetésünk pedig egyre alacsonyabbnak tűnik. A Csehszlovák Állami Bank, valamint a pénzügyminisztériumok legutóbbi intézkedése is ezt látszik igazolni. Néhány nappal ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy a központi bank és. a Szövetségi Pénzügyminisztérium módosította a hitelek és takarékbetétek árát, vagyis a kamatokat. Ezután készpénzhitelt maximálisan 12 százalékos, nem készpénzhitelt pedig legfeljebb 10 százalékos kamatért kaphatunk. A betétek kamatai a lekötési határidő szerint változnak. A nem határidős betétekért legfeljebb 2, a 12 hónapra lekötöttekért maximálisan négy, a 24 és 36 hónapra lekötöttekért pedig legtöbb 4,5 és 5 százalékos kamatot kaphatunk. Ha azonban még ennél is hosszabb időre adjuk kölcsön pénzünket a pénzintézetnek, akkor maximálisan 5,5 százalékos kamatra számíthatunk. Megvallom, az említett változásokat illetően meglehetősen borúlátó vagyok. Attól tartok, a hitelek esetében a pénzintézetek igyekeznek majd a lehető legnagyobb kamatokat érvényesíteni, a betétek esetében meg éppen fordított lesz a helyzet. Vajon miért változott meg a hitelek és betétek ára? Pénzünk elértéktelenedéséről van szó, vagy más okból fakadó intézkedésről? A kérdésekkel egy bankszakembert, Danko András mérnököt, a Csehszlovák Állami Bank Pozsonyi Főintézetének munkatársát kerestem fel. - Azt hiszem, mindenki számára ismert, hogy gazdaságunk nincs egyensúlyban. A kereslet túllépi a kínálatot, nincs összhangban a termelői és a személyi fogyasztás és a jövedelmek gyorsabban növekednek mint a termelékenység. Ahhoz, hogy a mérleget valamelyest helyrebillentsük, csökkenteni kell a gazdaságba jutó pénz mennyiségét. így visszafoghatjuk a nagymértékű felhalmozást, mert megdrágítjuk a beruházást. Egyben elejét vehetjük annak, hogy az állami költségvetésben csökkentett dotációkat a vállalatok bankhitelekkel pótolják. Ežzel tulajdonképpen az infláció ellen is védekezünk. Azonban nem egy általános, adminisztratív jellegű visszaszorító pénzpolitikáról van szó. A vállalkozást, a korszerű dolgokat valamennyi tulajdonforma esetében támogatjuk, viszont mindenképpen meg szeretnénk előzni, hogy növekedjen a vásárlóerő, s a pénzt kevésbé hatékony módon fektessék be. A bank a hitelek kamatainak nöyelésével - a vállalatok és a lakosság esetében egyaránt ORVOSI TANÁCSADÓ Az öröklött betegségek és rendellenességek elleni harc - 4. A cukorbetegség genetikája A cukorbetegség (diabetesz) nem egy betegség, hanem gyűjtőfogalom. Nálunk két típusa gyakori. Az egyik rendszerint fiatal korban jelentkezik és az érintettek teljes mértékben rá vannak szorulva az inzulin injekciókra. Ebben az esetben nem a betegség ós nem is közvetlenül a hajlam öröklődik, hanem a szervezet védekezőrendszerének, az immunitásnak egy apró eltérése. Ez az eltérés kedvezőtlen esetben oda vezet, hogy egy jelentéktelen vírusfertőzés során a szervezet immunrendszere téves célpont, az inzulint termelő sejtek ellen (a Langerhans szigetek B sejtjei) támad. Ha majd sikerül e folyamat minden részletét tisztázni, nem lesz nehéz megtalálni a fiatalkori diabetesz megelőzésé-, nek módját sem. A másik típusú cukorbetegség (és ebből van több) a kövér felnőtt emberekre jellemző. Sajnos, ennek a formának az öröklődéséről nem sokat tudunk azon kívül, hogy minél nagyobb a túlsúly, annál valószínűbb a betegség megjelenése. Remélhetőleg a kutatások itt is hamarosan eredményesek lesznek, mert ebben a betegségben hazánk lakosságának 3—4 százaléka szenved. Hogyan harcolhatunk az örökletes betegségek ellen? A mezőgazdászoknak és az állattenyésztőknek elvben könnyű a dolguk, mert a fajták keresztezéssel és a megfelelő tulajdonságú utódok kiválasztásával nemesíthetők. Ezt az eljárást az embereknél is megkísérelték alkalmazni. A koncepciót Francis Galton (1822-1911), Darwin unokaöccse dolgozta ki és eugenika néven vált ismertté, majd a fasizmus éveiben hírhedtté. Az emberi értékek ugyanis nem azonosak a növények és állatok gazdasági vagy biológiai értékével. Ki legyen az ideál? A száz métert kilenc másodpercen belül futó fekete atléta (aki mellesleg tele van tömve hormonokkal és képtelen egy értelmes mondatot mondani)? Vagy pedig a világot megváltó tudós (aki kopasz és pókhasú és a fára sem tud felmászni)? Az eugenikából mára egyetlen, de nagyon fontos részlet maradt meg és ez a genetikai tanácsadás. Ez szigorúan az egyes egyénekre korlátozódik és pontos adatokra támaszkodva mond véleményt az utódokban várható genetikai károsodásról. Ha a károsodás valószínűsége nagy, vagy egyenesen bizonyított, csak akkor szabad az orvosnak a szülők beleegyezése alapján beavatkozni. A szükséges információkat a szakember három különböző területről szerzi be. Az első a klasszikus tapasztalati genetika. Ha ismert egy betegség öröklődésmenete, gondos családfaelemzés alapján fel lehet becsülni az utódok megbetegedésének a valószínűségét, de biztosat ritkán lehet mondani. A második területet a biokémiai vizsgálatok jelentik. A hiányzó enzimeket, kóros anyagcseretermékeket pontosan ki lehet mutatni a látszólag egészséges egyénekben. A legújabb módszerek lehetővé teszik ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését magzatvízből is, a terhesség korai szakaszában, a születendő gyerek veszélyeztetése nélkül. Sajnos sok az olyan vizsgálat, amelyet csak speciális laboratóriumban lehet elvégezni (mint például a magasvérnyomás Flux génjének a vizsgálata vörösvértestek segítségével) és ezért egyelőre szélesebb körben nem alkalmazhatóak. A harmadik szint a genetikai információ közvetlen analízise. Ez tévedhetetlen, pontos információt nyújt és a jövőben minden bizonnyal ez lesz az öröklődő betegségek megelőzésének fő támasza. A hibás géneket még nem tudjuk - megdrágítja a pénzt, vagyis csökkenti a keresletet. A betétek kamatainak növelésével viszont takarékoskodásra ösztönöz. -Az állami bank a korábbi gyakorlattól eltérően a kamatok alsó és felső határát szabta meg. Vajon miért? - A központi bank a pénzintézeteknek nyújtott hitelek kamatát az eddig érvényes 4 százalékról 5 százalékra emelte, s ennek alapján meghatározta az általuk kiszabható kamatok alsó és felső határát. Ezáltal a kereskedelmi bankoknak és a takarékpénztáraknak lehetőséget adott saját hitel- és kamatpolitikájuk érvényesítéséhez. Hangsúlyozni szeretném, hogy a központi bank részéről ez az intézkedéá nem adminisztratív beavatkozás, hanem gazdasági szabályozó érvényesítéséről van szó. A kamatok valamennyi esetben az adott helyzet függvényében a megadott határok között mozognak majd. - Napjainkban sokakat foglalkoztat a kérdés, mit tegyenek pénzükkel? Költsék el, hogy legalább részben megelőzzék az áremelkedést, vagy inkább takarékoskodjanak, esetleg befektessenek? ön szerint miként őrizhető meg a legnagyobb mértékben pénzünk értéke? - Ez valóban nagyon komoly kérdés. A közeljövőben - a piacgazdálkodás bevezetésének függvényeként - biztosan sor kerül az árak rendezésére. Várható a fogyasztói árak emelkedése, de egyelőre nem tudni, milyen mértékben. Viszont tudnunk kell azt is, hogy az árrendezéssel egyidejűleg a juttatások is módosulnak, az áremelkedés ellensúlyozása céljából. Ebből kiindulva nem kellene csökkennie az életszínvonalnak. Egyébként ha bekövetkezik az áremelés, akkor majd a kamatok is emelkedhetnek. Nyilvánvaló tehát, ha pénzintézetben helyezzük el pénzünket, akkor az csak részben értékelődik le, mert a kamatokkal bizonyos mértékig fedezni tudjuk az inflációt. Viszont ha beindul az értékpapírpiac, ez új befektetési lehetőséget jelent. És egy jó befektetéssel az infláció esetleg megelőzhető. Gondoljunk csak arra, hogy az értékpapírpiac még nem működik, de az osztalékok máris 8-10 százalék körül mozognak. Persze az a legbiztosabb, ha valaki földet vagy házat vesz. Tehát a kérdésére válaszolva: szerintem a meggondolatlan, nagy mértékű pénzköltésnek nincs értelme. Ezzel nem tartható nieg a pénz értéke. KOVÁCS EDIT gyógyítani. A betegségek korai felismerése azonban lehetővé teszi, hogy hatásukat csökkentsük. A fenilketonúriás gyerekek normálisan fejlődnek, ha táplálékukból kihagyjuk azt az aminosavat, amelyet nem tudnak lebontani és viszonylag könnyű a galaktozémia elleni védekezés is. A beteg gyerekek táplálékából el kell távolítani a tejcukrot. Az eugenikát Joshua Lederberg amerikai Nobel-díjas kutató most új elmélettel akarja helyettesíteni és ezt eufenikának nevezte el. (A szó a fenotípus = külső megjelenés és az eu = jó kifejezések kombinációjából született.) Elméletének az az alapja, hogy elsősorban a környezetet kell úgy megváltoztatni, hogy az emberek biológiai tulajdonságai (az erek állapota, a szívműködés, az anyagcsere) az esetleges rossz génkombinációk ellenére se változzanak, romoljanak le idő előtt. Az elmélet tulajdonképpen az életmódról, táplálkozásról, környezeti hatásokról eddig is ismert adatokat ötvözi egységes egésszé. Az eufenika gyakorlati térnyeréséhez nagyon sok kutatómunkára, felvilágosításra, az ekológiai szempontok figyelembevételére lesz szükség. A cél és az alapelvek ismertek, mindehhez azonban megfelelő ekonómiai háttér (magyarul sok pénz) is kell. Dr. RÁCZ OLIVÉR ÚJ SZÚ 4 1990. VI. 15.