Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám, hétfő

Földműves-szövetkezet = tulajdonosok önkéntes társulata Milyen változásokat hozott a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény? Csehszlovákiában több mint negyven évig tartott a társadalmi tulajdon felsőbbrendűségét hirdető ideológia egyeduralma. Annak ellenére, hogy az 1949-es alkotmánytörvény még elismerté az állampolgárnak azt a jogát, hogy ötven hektár földterületet birtokoljon, használjon, illetve rendelkezzék felette, az erőszakos szövetkezetesítés kuláklistára szorította azokat is, akiknek a darabka földecskéjük jelentette az egyetlen megélhetési lehetőséget, így a kollektivizálás hőskorában a termőföldek java része társadalmi tulajdonba került. A hazánkban zajló társadalmi-politikai változások a mezőgazdasággal és a földtulajdonnal kapcsolatos törvények módosításának követelményét is maguk! kai hozták. A Szövetségi Gyűlés által április végén jóváhagyott, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény május 15én lépett hatályba. Lényegét az alábbiakban foglaljuk össze. MILYEN IS A VALÓDI SZÖVETKEZET? A 62 paragrafust tartalmazó, öt fejezetre osztott törvény abból az alapvető megfontolásból indul ki, hogy a mezőgazdaság, s ezen belül a mezőgazdasági szövetkezetek a népgazdaság stabilizáló elemei, ezért a jövőben olyan feltételeket kell számukra teremteni, hogy az élelmiszerellátásban a megváltozott piaci körülmények között is maximális mértékben elláthassák feladatukat. Ehhez meg kell szüntetni azokat a deformációkat, amelyek az elmúlt negyven év során a mezőgazdasági szövetkezetekben felhalmozódtak, elsősorban a tulajdonviszonyokat és a szabad vállalkozási lehetőségeket illetően. Úgyszintén le kell bontani a direktív irányítási rendszer elemeil. A törvény az eddigi egységes földműves-szövetkezet elnevezés helyett a földművesszövetkezet elnevezést használja. A szövetkezetet az állampolgárok, illetve tagok olyan önkéntes társulásaként definálja, amely mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy egyéb tevékenységet folytat, önálló jogi személyként a szövetkezet részt vállal a tagok igényeinek és szükségleteinek kielégítéséből. Akárcsak eddig, a szövetkezet tevékenységét továbbra is a taggyűlés és a választott szervek irányítják. Viszont a szövetkezet létrehozásához nincs szükség a felsőbb szervek jóváhagyására. A szövetkezet megalakítását az új törvény csupán az alakító taggyűlés határozatának elfogadásához, a szövetkezet alapszabályzatának kidolgozásához és a szövetkezet szerveinek megválasztásához köti. Jogokat és kötelezettségeket a szövetkezet a vállalatok jegyzékébe való bejegyzéssel szerez. Ez várhatóan széles teret kínál az állampolgárok számára valódi szövetkezetek létrehozásához. Az új törvény elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jogviszonyait komplex módon szabályozza. Ebből eredően széles teret és jóval nagyobb önállóságot kínál az alapszabályzat kidolgozásához. A szövetkezet és a tagok érdekeit, valamint szükségleteit kifejező, belső előírások meghatározó jelentőségűvé válnak a szövetkezetek további működésében. A törvényben ilyen vonatkozásban egyetlen kikötés létezik csupán: az alapszabályzat egyetlen pontja sem állhat ellentétben az érvényes jogrenddel. A törvény egyébként kötelező érvénnyel kimondja, mi mindent kell tartalmaznia az alapszabályzatnak, melyet 1991. március 31-ig kell jóváhagyni. Többek között a szövetkezet nevét, melyben egyértelműen ki kell fejezni, hogy szövetkezetről van szó. A taggyűlés által elfogadott alapszabályzat a törvényben megfogalmazott kikötéseken kívül olyän részletkérdéseket is szabályozhat, amelyek megoldása a szövetkezetnek és a tagoknak egyaránt érdeke. Mivel a vállalatok jegyzékébe való bejegyzéshez az alapszabályzat nélkülözhetetlen, ennek esetleges módosítását szintén be kell jegyeztetni. Újszerűen értelmezi a törvény a szövetkezeti vagyont. Megfogalmazása szerint a szövetkezet vagyona a tagok vagyonának összevonásával alakul ki. Hogy miként, azt az alapszabályzatban kell részletezni. Mindezt figyelembe véve, a feltételektől függően a szövetkezetek fokozatosan alakulhatnak át a tagok vagyonközösségén nyugvó gazdaságokká. A szövetkezet fejlesztése érdekében lehetővé válik értékpapírok, részvények kiadása is. A törvény már nem írja elő, hogy milyen alapokat köteles a szövetkezet létrehozni. A szövetkezetet a taggyűlés határozata alapján kétféle képpen lehet megszüntetni: likvidálással vagy anélkül. A törvény nem foglalkozik a megszüntetés tételes okainak felsorolásával. Az előző időszak gigantomániás törekvéseinek ellensúlyozásaként sok helyütt válnak vagy válni akarnak az egyesített szövetkezetek. A különválás módját illetően újszerűen rendelkezik a törvény. A taggyűlés nem utasíthatja el az ilyen kezdeményezést még abban az esetben sem, ha ezt a kisebbség kéri azzal, hogy új önálló szövetkezetet akarnak létrehozni. A szövetkezeti szervek rendszere háromszintű: legfelsőbb szerv a taggyűlés, végrehajtó szerv az elöljáróság, az ellenőrző szerv pedig az ellenőrző bizottság. Egyéb szerveket - a helyi szükségletnek megfelelően - az alapszabályzatban megfogalmazottak értelmében alapíthatnak. A jogalkotók az alapszabályzatra hagyták annak megszabását, hogy az elnököt közvetlenül a taggyűlés vagy pedig az elöljáróság választja meg. Úgyszintén nincs a törvény által meghatározva az elöljáróság és az ellenőrző bizottság tagjainak száma, akárcsak a szövetkezet szervezeti felépítése. Jelentős változás, hogy a határozatképességhez és a döntéshozatalhoz már nem szükséges kétharmados részvételi és szavazati többség. Elég, ha a résztvevőknek több mint a fele jóváhagyja a javaslatot. Kivételt képez a szövetkezet szétválásáról szóló döntés, ahol a kisebbség szándékát is méltányolni kell. KI LEHET TAGJA A SZÖVETKEZETNEK? A szövetkezetek több mint 40 éves fennállása alatt a szövetkezeti tagsági viszony, amely elsősorban tulajdonosi viszonyt feltételez, amolyan alkalmazotti, illetve munkaviszonnyá degradálódott. A jogszabály ebben is hozott néhány új megfogalmazást, elsősorban a tagsági viszony keletkezését, megszűnését és munkaviszonnyal való kapcsolatát illetően. A tagsági viszony létrejöttének feltételeit a törvény és az alapszabályzat szabályozza. Ezek szerint a szövetkezetnek tagja lehet minden állampolgár, aki betöltötte a 15. életévét és befejezte kötelező iskolai tanulmányait. A tagok részletesen kidolgozott jogait és kötelezettségeit az alapszabályzatban kell meghatározni, ezért a törvény csak az alapvető jogokat és kötelességeket sorolja fel tételesen. A szövetkezeti tagság megszűnésének módjaiban nem történt változás. Továbbra is megmarad a tagság kölcsönös megegyezés alapján, illetve egyoldalú döntéssel (kilépés vagy elbocsátás) történő megszüntetése. A törvény azokról az esetekről is rendelkezik, amikor egyoldalúan nem szüntethető meg a tagsági és munkaviszony (terhes nők, betegállományban levők stb.). Az eddigi mezőgazdasági szövetkezeti törvények alapkoncepciója a tagsági viszonyt illetően abból indult ki, hogy a szövetkezeti tag munkaviszonyát jogilag közelíteni kell az alkalmazotti munkaviszonyhoz. A jelenleg végbemenő változások, melyek a tulajdonosi szemlélet erősítését célozzák, ennek az elvnek az alkalmazását a továbbiakban elfogadhatatlanná teszik. Ezért a szövetkezettel megkötött munkaviszony feltételeit alapvetően ez a törvény szabályozza, nem pedig a Munka Törvénykönyve. A Munka Törvénykönyve csak a munka- és egészségvédelmet, a nők- és fiatalkorúak munkavégzési feltételeit, a kártérítési felelősséget, a munkavégzés akadályait, a munkahelyi értékelések és igazolások, valamint a munkaviszony keletkezésének és megszűnésének bejegyzési kötelességét szabályozza. ÉRDEKVÉDELEM A jogszabály a szövetkezet számára lehetővé teszi különböző társulások létrehozását az önkéntesség és a közös érdek alapján. Elsősorban a szakmai érdekek védelme teszi szükségessé a különböző érdekvédelmi szervezetek (szövetségek) létrejöttét. Az érdekvédelmi szervezetet úgyszintén be kell jegyeztetni a vállalatok jegyzékébe. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek és érdekvédelmi szervezetek saját vállalatot alapítsanak. A jogalkotók azl várják, hogy az alapítók ezt az eddigi melléküzemági termelés, a szolgáltatások vagy egyéb tevékenység fejlesztésére fogják kihasználni. Ilyen vállalkozásokhoz ezentúl nem szükséges a felsőbb szervek jóváhagyása. ÁLLAMI BEAVATKOZÁSOK NÉLKÜL A szövetkezet és az állam kapcsolatát a törvény az új elképzeléseknek megfelelően, a vállalkozói szabadság szellemében szabályozza. Alapjában véve az állam beavatkozási lehetőségeit minimálisra csökkenti, s csak abban az esetben engedi meg, ha ezt az általánosan érvényes jogszabályok is engedélyezik. Az irányítási szerveknek a szövetkezet gazdasági tevékenységébe való törvényellenes beavatkozása esetén a szövetkezet gazdasági döntőbírósághoz (arbitrázs) fordulhat jogorvoslásért. A törvény kimondja, a jogtalan beavatkozással okozott kárt a károkozó köteles megtéríteni. Bizonyára a Földműves-szövetkezeti Szövetség határozott nyomására került a törvénybe az a cikkely, mely szerint a mezőgazdasági szövetkezeteket érintő törvényjavaslatokat, általános érvényű jogszabályokat és előírásokat a szövetséggel is megtárgyalják. EGYENRANGÚ TULAJDONFORMÁK Jelentős változásokat hozott a törvény a mezőgazdasági földterületekhez fűződő tulajdonviszony rendezésében. Az előző törvénytől eltérően, egyértelműen kifejezi az egyéni és a társadalmi tulajdon egyenrangúságát. A föld tulajdonosait felhatalmazza, hogy tulajdonukkal gazdasági érdekeiknek megfelelően, szabadon rendelkezhessenek. Azok számára, akik továbbra is a szövetkezetben akarnak gazdálkodni, lehetőséget ad arra, hogy valódi tulajdonosként és az alapszabályzatban meghatározott módon legyenek érdekeltek a szövetkezet gazdasági eredményeiből. A földterületek egyesítéséről szintén újszerűen rendelkezik a törvény. A szövetkezet az alapszabályzatban önállóan meghatározhatja, hogy tagjai milyen mértékben egyesítik a tulajdonukban levő földeket. Nem szükségszerű, hogy a szövetkezetbe belépő tulajdonos az összes földjét bevigye. A szövetkezeti használati jog fogalma az elfogadott rendelkezések értelmében ugyancsak változik. A tagok által bevitt és egyesített földeken a használati jog továbbra is fennáll. A szövetkezet a használatában levő területeken, a törvény adta lehetőségek között, szabadon gazdálkodhat. Ha valamilyen oknál fogva bizonyos területeket nem tud megművelni, ezeket a tulajdonos írásos beleegyezésével más mezőgazdasági szervezetnek engedheti át használatba. Ugyanakkor írásos szerződés és a tulajdonos jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy mezőgazdasági szervezetnek vagy magánszemélynek ideiglenes használatba adjanak földet. Az így használatba vett földet a bérlők kizárólag mezőgazdasági termelésre használhatják. Mind a szövetkezet, mind pedig az ideiglenes használó csak a tulajdonos írásbeli beleegyezésével hajthat végre e területen alapvető változtatásokat, például építhet ideiglenes építményeket. Ez a beleegyezés az építkezési engedély kiadásának is feltétele. Az ideiglenes használati szerződés felbontása megegyezéssel és hathónapos felmondási határidővel történhet. A szerződés azonnal is felbontható, ha a másik fél nem az egyezségnek megfelelően használja a földterületet. E megkötések a spekuláció megakadályozására irányulnak. A legtöbb vitát és a legszélsőségesebb nézetek ütközését a szövetkezeti használati jog megszűnéséről szóló paragrafus váltotta ki. Sokan ebben vélték felfedezni a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezetek végleges megszűnésének veszélyét. Úgy tűnik azonban, hogy nem válnak be a jóslatok. A potenciális tulajdonosok ugyanis egyelőre nem ostromolják a szövetkezeteket, hogy visszaköveteljék jogos tulajdonukat. A törvény ugyanis erre lehetőséget ad. Kimondja, hogy a szövetkezet köteles visszaadni a tulajdonosnak a földjét, ha írásban kéri, akár tagja a szövetkezetnek, akár nem. A spekulációk elkerülése végett persze itt is vannak megkötések. Mezőgazdasági földterület csak mezőgazdasági célokra adható vissza. A törvény az átmeneti rendelkezések között meghatározza, hogy ezt az írásos kérvényt a tulajdonosnak az idén legkésőbb augusztus 31-ig kell benyújtania. Előfordulhat, hogy a tulajdonos által visszakövetelt földterületet különböző okok miatt nem adhatja vissza a szövetkezet (területrendezés, melioráció). Ebben az esetben a szövetkezet a tulajdonosnak egy másik, a tulajdonával megegyező minőségű parcellát kínál fel, amennyiben van ilyen területe. Ha nincs, akkor ideiglenes használatra utal ki megfelelő földterületet. Ha ilyennel sem rendelkezik, vagy pedig ezzel a megoldással a tulajdonos nem ért egyet, akkor a szövetkezet köteles a tulajdonosnak használati díjat fizetni a földért. Használati díjat visszamenőlegesen nem lehet követelni. Az így megkötött ideiglenes földhasználati szerződést egyoldalúan csak ötéves felmondási határidővel lehet megszüntetni. A kihasználatlan gazdasági épületeketa szövetkezet ugyancsak visszaadhatja tulajdonosaiknak. Ha az épületet a szövetkezet költségén felújították, a különbözeti értéket a tulajdonos az elhasználódás mértékétől függően köteles megtéríteni. Hogy mit hoz az új törvény az érintettek szempontjából, azt az idő fogja eldönteni. A törvény egyes paragrafusai mindenesetre már a jövőbe mutatnak. Mivel a jogalkotók is csak ideiglenes érvényűnek tartják ezt a törvényt, előreláthatóan csak 1991 -ig lesz érvényes, hisz minden valószínűség szerint a szabad választásokban kialakuló parlamentnek is lesz mondanivalója a mezőgazdasági szövetkezetek további sorsát illetően. Feldolgozta: T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ ÚJ szú 6 1990. V. 25. EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalom • EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalom 4 OSLA*>* MÁSOKKAL ÉS MÁSKÉNT j A II. világháború végén fogantattam. Mindvégig magyar iskolába jártam. Geológus vagyok. 1977-ben szereztem doktori oklevelet. Több mint tíz évig szóvivője voltam a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség j Jogvédő Bizottságának. Az egész magyarság támogató segítségével megmentettük a magyar iskolákat. Emiatt kétszer börtönbe zártak. Most az EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalom elnöke vagyok. Mozgalmunk legfontosabb célkitűzése, hogy kivívja a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, védelmezze | azok kulturáját, iskoláit; segítse a magánvállalkozást, a föld magántulajdonának visszaállítását. Mozgalmunk küzdeni fog azért, hogy lörvények által töröltessék el a jogfosztottságnak minden következménye. Szülőföldünk legyen végre hazánk is. Köszönjük bizalmát, ha a 12-es listával Ön és ; családja is a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal kötött választási koalíciónkra szavaz! A12-es lista jelöltjei • A12-es lista jelöltjei • A12-es lista jelöltjei ÚP-168