Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-04 / 104. szám, péntek

Péntek, 1990. május 4. • Ara 1 korona XLIII. évfolyam, 104. szám Folytatódott a Szövetségi Gyűlés 28. ülése Törvényhozási nagyüzem a parlamentben A szövetkezeti tulajdonviszonyokról • Tandíjfizetés magániskolákban • Újra kilencéves alapiskola • A kisebbségi iskolák problémái • Meg­szűnt a NemzetbiztonságLTestület főiskolája (Munkatársunktót) - A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 28. együttes ülése csütörtökön a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényja­vaslat megvitatásával folytatódott. Az ülésen, amelyet BOHUSLAV KUČERA, a parlament alelnöke vezetett, részt vettek a szövetségi kormány tagjai. A kormány törvényjavaslatát Old­rich Burský szövetségi mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter indokolta meg. Kifejtette: az új tör­vény célja, hogy a szövetkezetek az új gazdasági és politikai helyzetben is teljesíthessék fő feladatukat - a lakosság élelmiszerigényeinek kielégítését. Az új törvény felszá­molja az elmúlt négy évtizedben a mezőgazdasági szövetkezetekben felgyülemlett torzulásokat, elsősor­ban a tulajdonjogi viszonyok és a szövetkezetek szabad választása terén. Ez a jogszabály lényegesen növeli a tagság befolyását a szövet­kezet belső ügyeinek intézésére, és széles teret enged a szövetkezetek vállalkozókedvének kibontakozásá­hoz. Egyenlővé teszi a magán- és a szövetkezeti tulajdont, s a mező­gazdasági föld tulajdonosainak jogot ad ahhoz, hogy a földdel saját érde­keiknek megfelelően gazdálkodja­nak. A törvény meghatározza a szö­vetkezetből kilépő tagok földtulajdo­na visszaadásának, illetve értéke megtérítésének módját, és számot­tevően csökkenti az állam beleszó­lását a szövetkezetek ügyeibe. A kormány törvényjavaslatát a két kamara bizottsági előadói is támo­gatták. A vitában a felszólalók egye­bek közt bírálták, hogy a tervezetet nem bocsátották nyilvános vitára. Többen javasolták, hogy a földmű­ves-szövetkezetek országos konfe­renciájának ajánlásait vegyék tekin­tetbe a törvény szövegének végle­gesítésekor. A múlt hibái közt emlí­tették az ún. mezőgazdasági-élelmi­szeri komplexumok kialakításának a természeti környezetre való nega­tív hatásait. Ezek a nagyüzemek valójában a termőföld zabolátlan ki­zsákmányolásának az eszközei vol­tak. Többen hangoztatták: meg kell szilárdítani a mezőgazdasági szö­vetkezetek tagságának létbiztonsá­gát, mások elismerően szóltak a ki­sebb szövetkezetek létesítésének lehetőségeiről. A képviselők által tett észrevé­telekre Oldŕich Burský miniszter vá­laszolt. A két kamara képviselői ezután, néhány módosítással egyetértve, jó­váhagyták a mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló törvényjavas­latot. Utána az alap- és középfokú ok­tatási törvénnyel összefüggő alkot­mánytörvény-módosítási javaslat megvitatására került sor. A javaslat­tevő képviselők nevében Bianka Hyková, a Nemzetek Kamarájának elnökhelyettese indokolta meg a módosítást, amely egyebek közt az iskolarendszerbe sorolja a ma­gán- és az egyházi iskolákat is. Az alkotmánytörvény-módosító javas­latot a két kamara bizottsági előadó­inak (Bohumil Janča és Sidó Zol­tán) támogató felszólalása s egy Landsbergis felhívása Bush elnökhöz Mára várható a lett parlament függetlenségi nyilatkozata (ČSTK) - Vitautas Landsbergis litván államfő a köztársaság diplo­máciai elismerésére szólította fel az Egyesült Államokat és Bush elnöktől azt kérte, követelje a Szovjetuniótól a gazdasági blokád feloldását. Alfonso O'Amato ameri­kai szenátorhoz intézett levelében úgy vélekedett, a blokád fő célja a tömeges munkanélküliség előidé­zése. A köztársaságnak ugyanis csak május közepéig vannak tartalé­kai nyersanyagokból és más termé­kekből, egyre több üzemet kényte­len bezárni. Reális a veszély, hogy az áruhiány miatt a lakosság köré­ben kitör az elégedetlenség, erősza­kos cselekményekre vagy provoká­ciókra kerül sor. Felszólította Bush elnököt, követelje a Szovjetuniótól­a gazdasági blokád feloldását vagy legalább a litván határok megnyi­tását. George Bush tegnap nem hivata­losan találkozott Kazimiera Pruns­kiene litván kormányfővel. Min­denekelőtt tájékozódott a Litvániá­ban kialakult helyzetről. • * * Rigában tegnap megkezdődött a március 18-i szabad és demokrati­kus választások eredményei alapján megalakult új parlament első ülés­szaka. A testület ma várhatóan kihir­deti Lettország függetlenségét az­zal, hogy a cél felé a köztársaság fokozatosan fog haladni. Az úgyne­vezett átmeneti időszak hossza egyelőre a legkülönbözőbb spekulá­ciók tárgya. A függetlenség fő szorgalmazója a Lett Népfront, a szavazatok 62,6 százalékával az eddig elfoglalt 199 mandátum közül 131-et szerzett meg. A független képviselők és a Lett Parasztszövetség támogatá­sára is számítanak, e voksokkal együtt kényelmes kétharmados többsége lesz a Népfrontnak a par­lamentben. Az SZKP platformján ál­ló Lett KP, az Internacionalista Front, a Demokratikus Kezdemé­nyezések Központja és a néhány további szervezet által alkotott, a függetlenséget elutasító ellenzék mindössze a szavazatok 24 száza­lékát szerezte meg. ugyancsak egyetértő felszólalás után a Szövetségi Gyűlés jóvá­hagyta. A napirend szerint ezt követően került sor az alap- és középfokú oktatás rendszeréről szóló törvény módosítására tett javaslat megvita­tására. A indítványt tevő képviselők nevében ismét Blanka Hyková indo­kolt. Kifejtette, hogy ez az oktatási törvényjavaslat kedvező visszhan­got váltott ki a pedagógustársada­lomban, és számos hozzászólás, ki­egészítő javaslat érkezett a polgári kezdeményezések képviselőitől s a két köztársaság oktatási minisz­tériumától. Általános a felfogás, hogy nagy szükség van erre az új törvényre, mert eltávolítja az 1984. évi iskolatörvény által szorgalmazott nevelési rendszer torzulásait. Átme­neti jellegű, és egy átfogó oktatási reform első lépésének tekinthető. A módosított oktatási törvény növeli az iskolák önállóságát, az alapisko­lák rendszerébe sorolja az eddigi zeneiskolákat, a tankötelezettséget tízről kilenc évre csökkenti, és a szakmunkásképzés terén is tartal­maz több újdonságot. Lehetővé te­szi továbbá az alap- és középfokú egyházi és magániskolák létesí­tését. A kamarák bizottsági előadói, Bo­humil Janča és Sidó Zoltán ugyan­csak javasolták a törvénymódosítási javaslat elfogadását. A vitában felszólaló képviselők a javaslat számos vetületével foglal­koztak. Az Együttélés Politikai Moz­galom "nevében első ízben felszólaló Vitéz Erika a kisebbségek, neveze­tesen a magyar nemzeti kisebbség oktatási problémáit vázolta fel, meg­említve, hogy a múlt hibáinak követ­keztében közel 30 ezer magyar nemzetiségű tanuló nem tanulhat anyanyelvén. Rámutatott a nemzeti­ségi iskolák pedagógushiányára, s hangoztatta, hogy az alapvető em­beri jogokhoz hozzátartoznak az egyenlő esélyek is. Bírálta az egyes hírközlő szervek által az anyanyel­ven történő oktatás elvének betartá­sa ellen folytatott tervszerű, téves statisztikai adatokon és gazdasági elképzeléseken alapuló kampányt. Ezután indítványozta a törvény­tervezet néhány cikkelyének kiegé­szítését. Azzal, hogy pl. tételesen tüntessék fel, hogy a nevelés és az (Folytatás a 2. oldalon) KÖRNYEZETSZENNYEZŐ TÁMASZPONTOK Elzárták előlünk a szovjet bázisokat Petr Pithart washingtoni nyilatkozata (ČSTK) - Petr Pithart, a szö­vetségi kormány alelnöke, Cseh­ország miniszterelnöke a washing­toni Nemzeti Sajtóklubban tegnap sajtókonferenciát tartott. Ezen részt vett még Bedrich Moldan környezetvédelmi miniszter és Ri­ta Klimová, hazánk washingtoni nagykövete is. Petr Pithart közölte, hazánk a világ azon országai közé tarto­zik, melyeknek a legnagyobb kör­nyezetvédelmi problémáik vannak. Ezeket többek között az okozza, hogy az ország területén kb. 150 katonai támaszpont van, s ezek jelentősen szennyezettek. Kijelen­tette, az Egyesült Államok részéről szükség van a pénzügyi és mű­szaki segítségre, mivel a szovjet támaszpontokkal összefüggő egyes problémák megoldása meg­haladja az qtszág anyagi és mű­szaki lehetőségeit. A Martech amerikai társaság - melynek elnö­ke szintén ott volt a sajtóértekezle­ten - előzetes felméréseket végez egyes támaszpontokon. Már most kiderült, hogy csak a Frenštát nad Radhoštém-i támaszpont megtisz­títása 2,5 millió dollárba fog kerül­ni. Kérdésekre válaszolva Petr Pit­hart felhívta rá a figyelmet, hogy a csehszlovák fél húsz éven át nem léphetett be a szovjet tá­maszpontokra, s valójában nem tudja, mi volt és mi van ott. A cseh kormányfő arról is be­szél, hogy háromnapos látogatása alatt az általa vezetett küldöttség több szenátorral és kongresszusi képviselővel tárgyalt, mindenek­előtt a környezetvédelem problé­máiról. Mai számunkban: Nevenincs problémák ... nem tudom elképzelni, hogy például a Bakuból elüldö­zött örményeknek Azerbajdzsán majd gálánsán fizetni fog. Ugyanúgy Jereván bőkezűségében is nehéz reménykedniük az elmenekült azeriknek... (3. oldal) Ismét rólunk - nélkülünk? ... Nem az itt élő népek közeledése a komáromi kormány­ülés szellemében, hanem bizalmatlanság, megbélyegzés, antidemokratikus téveszme, ami középkori állapotokra jel­lemző... (4. oldal) Az ideológiák szomorúsága ... minden eszme magában hordja önnön tagadását, ha az emberek nem kételkednek. A vakhit, legyen bármilyen előjelű, színű, kiterjedésű, mindig veszélyes... (5. oldal) Tyihonov és a szbornaja újabb diadala ... Mégis csoda történt: Makarov és Fetyiszov fátylat borított a múltra, és Tyihonov rendelkezésére állt, aki ezt azzal hálálta meg, hogy a profikra nem vonatkozott az esti „kijárási tilalom"... (7. oldal) NAPIRENDEN A GAZDASÁGI KÉRDÉSEK Hazánkba érkezett a bolgár kormányfő (ČSTK) - Kétnapos munka­látogatásra tegnap a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ságba érkezett a Bolgár Nép­köztársaság miniszterelnöke, ANDREJ LUKANOV és kísé­rete. A vendégeket a Ruzynéi repülőté­ren Marián Čalfa, a CSSZSZK mi­niszterelnöke, Oldŕich Burský, a szövetségi kormány mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisztere, valamint a cseh-szlovák-bolgár gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési tanács csehszlovák részlegének vezetője és más sze­mélyiségek fogadták. Jelen volt a Bolgár Népközársaság csehszlo­vákiai nagykövete, Toncso Csaka­rov is. A két miniszterelnök és kísérete tegnap délután Prágában megkezd­te a csehszlovák-bolgár kétoldalú tárgyalásokat. A csaknem egyórás négyszem­közti megbeszélés után csatlakozott a tárgyalásokhoz Oldŕich Burský, Slavomír Straőár, a szövetségi ko­hó-, gép- és elektrotechnikai ipari miniszter és több külgazdasági kor­mányszakértő. Bolgár részről a tár­gyalásokon részt vett Petar Basika­rov, a külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó miniszter, a csehszlovák -bolgár gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési bizottság bolgár elnöke, Krszty Sztanyilov ipari és műszaki miniszter, valamint a Bolgár Minisztertanács elnöke ve­zette küldöttség többi tagja. 4+2 előzetes Brüsszelben A NATO nem korszerűsíti a taktikai atomfegyvereket Weizsácker megnyugtatta a lengyeleket • A keletnémetek és a pénzügyi unió (ČSTK) - A német egyesítésről kezdett tegnap rendkívüli ülést Brüsszelben a NATO Tanácsa. A16 tagország külügyminisztereinek még a szombaton kezdődő négy plusz kettő konferencia előtt állást kell foglalniuk az egyesült Németor­szág jövőjével kapcsolatban. James Baker amerikai külügyminiszter is Brüsszelben kezdte meg egyhetes európai körútját. A belga fővárosban tegnap délután találkozott az Euró­pai Közösségek országainak kül­ügyminisztereivel, valamint Jacques Delorsal, az EK bizottságának elnökével. Brüsszelből Bonnba ve­zet az útja, ahol a négy plusz kettőt rendezik meg a külügyminiszterek részvételével. Az NSZK után pedig Varsót fogja felkeresni. Az Egyesült Államok nem fogja korszerűsíteni rövid hatótávolságú harcászati rekétáit és nukleáris tü­zérségét - mondotta tegnap az új­ságíróknak Genscher nyugatnémet külügyminiszter a NATO-tanácsko­zás szünetében. Hangsúlyozta to­vábbá, a NATO hajlandó tárgyaláso­kat kezdeni Moszkvával a taktikai nukleáris rakétákról, amint megálla­podás születik a bécsi hagyomá­nyos leszerelési fórumon. James Baker amerikai külügyminiszter azt javasolta Brüsszelben, hogy a hel­sinki folyamat 35 országának kül­ügyminiszterei szeptemberben New Yorkban tartsanak egy találkozót, s készítsék elő a harmincötök csúcsértekezletét. Ezt még ez év végén meg kellene tartani. Richard von Weizsácker nyu­gatnémet államfő, aki szerdán kezdte meg négynapos hivatalos lengyelországi látogatását, tegnap (Folytatás a 3. oldalon) Bővülnek a kereskedelmi kapcsolatok Kanadai vendég az SZNT elnökénél A quebeci politikus Rudolf Schusternél (Alexander Buzinkay - ČSTK felvétel) (ČSTK) - Rudolf Schuster, az SZNT elnöke tegnap fogadta Que­bec kanadai tartomány külügymi­niszterét Jomi Ciaccit, aki küldött­sége élén látogatott a Szlovák Köz­társaság fővárosába. Találkozójuk során kölcsönösen kifejezést adtak a kétoldalú kereske­delmi kapcsolatok kibővítése óhajá­nak. Rudolf Schuster hangsúlyozta, hogy ezt az érdeklődést még inkább (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents