Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1990-05-04 / 104. szám, péntek
Péntek, 1990. május 4. • Ara 1 korona XLIII. évfolyam, 104. szám Folytatódott a Szövetségi Gyűlés 28. ülése Törvényhozási nagyüzem a parlamentben A szövetkezeti tulajdonviszonyokról • Tandíjfizetés magániskolákban • Újra kilencéves alapiskola • A kisebbségi iskolák problémái • Megszűnt a NemzetbiztonságLTestület főiskolája (Munkatársunktót) - A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 28. együttes ülése csütörtökön a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatódott. Az ülésen, amelyet BOHUSLAV KUČERA, a parlament alelnöke vezetett, részt vettek a szövetségi kormány tagjai. A kormány törvényjavaslatát Oldrich Burský szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter indokolta meg. Kifejtette: az új törvény célja, hogy a szövetkezetek az új gazdasági és politikai helyzetben is teljesíthessék fő feladatukat - a lakosság élelmiszerigényeinek kielégítését. Az új törvény felszámolja az elmúlt négy évtizedben a mezőgazdasági szövetkezetekben felgyülemlett torzulásokat, elsősorban a tulajdonjogi viszonyok és a szövetkezetek szabad választása terén. Ez a jogszabály lényegesen növeli a tagság befolyását a szövetkezet belső ügyeinek intézésére, és széles teret enged a szövetkezetek vállalkozókedvének kibontakozásához. Egyenlővé teszi a magán- és a szövetkezeti tulajdont, s a mezőgazdasági föld tulajdonosainak jogot ad ahhoz, hogy a földdel saját érdekeiknek megfelelően gazdálkodjanak. A törvény meghatározza a szövetkezetből kilépő tagok földtulajdona visszaadásának, illetve értéke megtérítésének módját, és számottevően csökkenti az állam beleszólását a szövetkezetek ügyeibe. A kormány törvényjavaslatát a két kamara bizottsági előadói is támogatták. A vitában a felszólalók egyebek közt bírálták, hogy a tervezetet nem bocsátották nyilvános vitára. Többen javasolták, hogy a földműves-szövetkezetek országos konferenciájának ajánlásait vegyék tekintetbe a törvény szövegének véglegesítésekor. A múlt hibái közt említették az ún. mezőgazdasági-élelmiszeri komplexumok kialakításának a természeti környezetre való negatív hatásait. Ezek a nagyüzemek valójában a termőföld zabolátlan kizsákmányolásának az eszközei voltak. Többen hangoztatták: meg kell szilárdítani a mezőgazdasági szövetkezetek tagságának létbiztonságát, mások elismerően szóltak a kisebb szövetkezetek létesítésének lehetőségeiről. A képviselők által tett észrevételekre Oldŕich Burský miniszter válaszolt. A két kamara képviselői ezután, néhány módosítással egyetértve, jóváhagyták a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot. Utána az alap- és középfokú oktatási törvénnyel összefüggő alkotmánytörvény-módosítási javaslat megvitatására került sor. A javaslattevő képviselők nevében Bianka Hyková, a Nemzetek Kamarájának elnökhelyettese indokolta meg a módosítást, amely egyebek közt az iskolarendszerbe sorolja a magán- és az egyházi iskolákat is. Az alkotmánytörvény-módosító javaslatot a két kamara bizottsági előadóinak (Bohumil Janča és Sidó Zoltán) támogató felszólalása s egy Landsbergis felhívása Bush elnökhöz Mára várható a lett parlament függetlenségi nyilatkozata (ČSTK) - Vitautas Landsbergis litván államfő a köztársaság diplomáciai elismerésére szólította fel az Egyesült Államokat és Bush elnöktől azt kérte, követelje a Szovjetuniótól a gazdasági blokád feloldását. Alfonso O'Amato amerikai szenátorhoz intézett levelében úgy vélekedett, a blokád fő célja a tömeges munkanélküliség előidézése. A köztársaságnak ugyanis csak május közepéig vannak tartalékai nyersanyagokból és más termékekből, egyre több üzemet kénytelen bezárni. Reális a veszély, hogy az áruhiány miatt a lakosság körében kitör az elégedetlenség, erőszakos cselekményekre vagy provokációkra kerül sor. Felszólította Bush elnököt, követelje a Szovjetuniótóla gazdasági blokád feloldását vagy legalább a litván határok megnyitását. George Bush tegnap nem hivatalosan találkozott Kazimiera Prunskiene litván kormányfővel. Mindenekelőtt tájékozódott a Litvániában kialakult helyzetről. • * * Rigában tegnap megkezdődött a március 18-i szabad és demokratikus választások eredményei alapján megalakult új parlament első ülésszaka. A testület ma várhatóan kihirdeti Lettország függetlenségét azzal, hogy a cél felé a köztársaság fokozatosan fog haladni. Az úgynevezett átmeneti időszak hossza egyelőre a legkülönbözőbb spekulációk tárgya. A függetlenség fő szorgalmazója a Lett Népfront, a szavazatok 62,6 százalékával az eddig elfoglalt 199 mandátum közül 131-et szerzett meg. A független képviselők és a Lett Parasztszövetség támogatására is számítanak, e voksokkal együtt kényelmes kétharmados többsége lesz a Népfrontnak a parlamentben. Az SZKP platformján álló Lett KP, az Internacionalista Front, a Demokratikus Kezdeményezések Központja és a néhány további szervezet által alkotott, a függetlenséget elutasító ellenzék mindössze a szavazatok 24 százalékát szerezte meg. ugyancsak egyetértő felszólalás után a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta. A napirend szerint ezt követően került sor az alap- és középfokú oktatás rendszeréről szóló törvény módosítására tett javaslat megvitatására. A indítványt tevő képviselők nevében ismét Blanka Hyková indokolt. Kifejtette, hogy ez az oktatási törvényjavaslat kedvező visszhangot váltott ki a pedagógustársadalomban, és számos hozzászólás, kiegészítő javaslat érkezett a polgári kezdeményezések képviselőitől s a két köztársaság oktatási minisztériumától. Általános a felfogás, hogy nagy szükség van erre az új törvényre, mert eltávolítja az 1984. évi iskolatörvény által szorgalmazott nevelési rendszer torzulásait. Átmeneti jellegű, és egy átfogó oktatási reform első lépésének tekinthető. A módosított oktatási törvény növeli az iskolák önállóságát, az alapiskolák rendszerébe sorolja az eddigi zeneiskolákat, a tankötelezettséget tízről kilenc évre csökkenti, és a szakmunkásképzés terén is tartalmaz több újdonságot. Lehetővé teszi továbbá az alap- és középfokú egyházi és magániskolák létesítését. A kamarák bizottsági előadói, Bohumil Janča és Sidó Zoltán ugyancsak javasolták a törvénymódosítási javaslat elfogadását. A vitában felszólaló képviselők a javaslat számos vetületével foglalkoztak. Az Együttélés Politikai Mozgalom "nevében első ízben felszólaló Vitéz Erika a kisebbségek, nevezetesen a magyar nemzeti kisebbség oktatási problémáit vázolta fel, megemlítve, hogy a múlt hibáinak következtében közel 30 ezer magyar nemzetiségű tanuló nem tanulhat anyanyelvén. Rámutatott a nemzetiségi iskolák pedagógushiányára, s hangoztatta, hogy az alapvető emberi jogokhoz hozzátartoznak az egyenlő esélyek is. Bírálta az egyes hírközlő szervek által az anyanyelven történő oktatás elvének betartása ellen folytatott tervszerű, téves statisztikai adatokon és gazdasági elképzeléseken alapuló kampányt. Ezután indítványozta a törvénytervezet néhány cikkelyének kiegészítését. Azzal, hogy pl. tételesen tüntessék fel, hogy a nevelés és az (Folytatás a 2. oldalon) KÖRNYEZETSZENNYEZŐ TÁMASZPONTOK Elzárták előlünk a szovjet bázisokat Petr Pithart washingtoni nyilatkozata (ČSTK) - Petr Pithart, a szövetségi kormány alelnöke, Csehország miniszterelnöke a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban tegnap sajtókonferenciát tartott. Ezen részt vett még Bedrich Moldan környezetvédelmi miniszter és Rita Klimová, hazánk washingtoni nagykövete is. Petr Pithart közölte, hazánk a világ azon országai közé tartozik, melyeknek a legnagyobb környezetvédelmi problémáik vannak. Ezeket többek között az okozza, hogy az ország területén kb. 150 katonai támaszpont van, s ezek jelentősen szennyezettek. Kijelentette, az Egyesült Államok részéről szükség van a pénzügyi és műszaki segítségre, mivel a szovjet támaszpontokkal összefüggő egyes problémák megoldása meghaladja az qtszág anyagi és műszaki lehetőségeit. A Martech amerikai társaság - melynek elnöke szintén ott volt a sajtóértekezleten - előzetes felméréseket végez egyes támaszpontokon. Már most kiderült, hogy csak a Frenštát nad Radhoštém-i támaszpont megtisztítása 2,5 millió dollárba fog kerülni. Kérdésekre válaszolva Petr Pithart felhívta rá a figyelmet, hogy a csehszlovák fél húsz éven át nem léphetett be a szovjet támaszpontokra, s valójában nem tudja, mi volt és mi van ott. A cseh kormányfő arról is beszél, hogy háromnapos látogatása alatt az általa vezetett küldöttség több szenátorral és kongresszusi képviselővel tárgyalt, mindenekelőtt a környezetvédelem problémáiról. Mai számunkban: Nevenincs problémák ... nem tudom elképzelni, hogy például a Bakuból elüldözött örményeknek Azerbajdzsán majd gálánsán fizetni fog. Ugyanúgy Jereván bőkezűségében is nehéz reménykedniük az elmenekült azeriknek... (3. oldal) Ismét rólunk - nélkülünk? ... Nem az itt élő népek közeledése a komáromi kormányülés szellemében, hanem bizalmatlanság, megbélyegzés, antidemokratikus téveszme, ami középkori állapotokra jellemző... (4. oldal) Az ideológiák szomorúsága ... minden eszme magában hordja önnön tagadását, ha az emberek nem kételkednek. A vakhit, legyen bármilyen előjelű, színű, kiterjedésű, mindig veszélyes... (5. oldal) Tyihonov és a szbornaja újabb diadala ... Mégis csoda történt: Makarov és Fetyiszov fátylat borított a múltra, és Tyihonov rendelkezésére állt, aki ezt azzal hálálta meg, hogy a profikra nem vonatkozott az esti „kijárási tilalom"... (7. oldal) NAPIRENDEN A GAZDASÁGI KÉRDÉSEK Hazánkba érkezett a bolgár kormányfő (ČSTK) - Kétnapos munkalátogatásra tegnap a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba érkezett a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke, ANDREJ LUKANOV és kísérete. A vendégeket a Ruzynéi repülőtéren Marián Čalfa, a CSSZSZK miniszterelnöke, Oldŕich Burský, a szövetségi kormány mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, valamint a cseh-szlovák-bolgár gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési tanács csehszlovák részlegének vezetője és más személyiségek fogadták. Jelen volt a Bolgár Népközársaság csehszlovákiai nagykövete, Toncso Csakarov is. A két miniszterelnök és kísérete tegnap délután Prágában megkezdte a csehszlovák-bolgár kétoldalú tárgyalásokat. A csaknem egyórás négyszemközti megbeszélés után csatlakozott a tárgyalásokhoz Oldŕich Burský, Slavomír Straőár, a szövetségi kohó-, gép- és elektrotechnikai ipari miniszter és több külgazdasági kormányszakértő. Bolgár részről a tárgyalásokon részt vett Petar Basikarov, a külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó miniszter, a csehszlovák -bolgár gazdasági és tudományosműszaki együttműködési bizottság bolgár elnöke, Krszty Sztanyilov ipari és műszaki miniszter, valamint a Bolgár Minisztertanács elnöke vezette küldöttség többi tagja. 4+2 előzetes Brüsszelben A NATO nem korszerűsíti a taktikai atomfegyvereket Weizsácker megnyugtatta a lengyeleket • A keletnémetek és a pénzügyi unió (ČSTK) - A német egyesítésről kezdett tegnap rendkívüli ülést Brüsszelben a NATO Tanácsa. A16 tagország külügyminisztereinek még a szombaton kezdődő négy plusz kettő konferencia előtt állást kell foglalniuk az egyesült Németország jövőjével kapcsolatban. James Baker amerikai külügyminiszter is Brüsszelben kezdte meg egyhetes európai körútját. A belga fővárosban tegnap délután találkozott az Európai Közösségek országainak külügyminisztereivel, valamint Jacques Delorsal, az EK bizottságának elnökével. Brüsszelből Bonnba vezet az útja, ahol a négy plusz kettőt rendezik meg a külügyminiszterek részvételével. Az NSZK után pedig Varsót fogja felkeresni. Az Egyesült Államok nem fogja korszerűsíteni rövid hatótávolságú harcászati rekétáit és nukleáris tüzérségét - mondotta tegnap az újságíróknak Genscher nyugatnémet külügyminiszter a NATO-tanácskozás szünetében. Hangsúlyozta továbbá, a NATO hajlandó tárgyalásokat kezdeni Moszkvával a taktikai nukleáris rakétákról, amint megállapodás születik a bécsi hagyományos leszerelési fórumon. James Baker amerikai külügyminiszter azt javasolta Brüsszelben, hogy a helsinki folyamat 35 országának külügyminiszterei szeptemberben New Yorkban tartsanak egy találkozót, s készítsék elő a harmincötök csúcsértekezletét. Ezt még ez év végén meg kellene tartani. Richard von Weizsácker nyugatnémet államfő, aki szerdán kezdte meg négynapos hivatalos lengyelországi látogatását, tegnap (Folytatás a 3. oldalon) Bővülnek a kereskedelmi kapcsolatok Kanadai vendég az SZNT elnökénél A quebeci politikus Rudolf Schusternél (Alexander Buzinkay - ČSTK felvétel) (ČSTK) - Rudolf Schuster, az SZNT elnöke tegnap fogadta Quebec kanadai tartomány külügyminiszterét Jomi Ciaccit, aki küldöttsége élén látogatott a Szlovák Köztársaság fővárosába. Találkozójuk során kölcsönösen kifejezést adtak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kibővítése óhajának. Rudolf Schuster hangsúlyozta, hogy ezt az érdeklődést még inkább (Folytatás a 2. oldalon)