Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám, szerda

Tehát vitatkozzunk? Az alábbi írást dr. Popély Gyula a Nap szerkesztőségében adta le, de ott nem vállalták a közlést. Szerkesztőségünk vezetősége semmiképp sem szeretne teret nyitni annak a helytelen gyakorlatnak, hogy más lapokban megjelent véleményekre a mi hasábjainkon válaszoljanak és fordítva. Nem feledkezhetünk meg viszont arról, hogy a szerző publikációs tevékenységét az elmúlt húsz évben korlátozták, sót megakadályozták, többek között szerkesztőségünk akkori vezetői is. Méltánytalanság lenne hát, ha ma is hasonló akadályokba ütközne akkor, amikor politikai, emberi magatartásával kapcsolatos észrevételekre kíván válaszolni. Elsősorban ezért közöljük az írást, habár a szerző néhány megállapításával nem értünk egyet. A fölvetett kérdésekről a választási kampány során nem kívánunk vitát indítani. K

ezdem először is a köszönetnyilvánítással. Ezennel tisztelettel megköszönöm a Nap szerkesztőségének, hogy hajlandó volt lapjában helyt adni a VPN-FMKnézetekkel nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen eszmeiségű írásomnak. A Gondolkozzunk! című cikkemről van szó, amely a Nap 1990. május '8-i számában látott napvilágot. Eddig ez így rendben is volna. A Gondolkozzunk! című írásommal párhuzamosan az említett lapban azonban egy másik cikk is megjelent Vitázzunk! címmel Gyurovszky S. Lászlónak, a Nap munkatársának tollából, amely mintegy „helyrerakja" írásom „elhibázott alapeszméit". Eredetileg nem állt szándékomban vitázó félként szorítóba szállni, Gyurovszky cikkének egy-két kitétele azonban arra ösztönöz, hogy megfogadjam a felszólítását. Tehát rajta, vitázzunk! Persze, teszem ezt annak reményében, hogy ő is megszívleli az én felszólításomat, amely így hangzott: Gondolkozzunk! Gyurovszky S. László mindjárt írása elején felveti - amolyan erkölcsi hitelrontási szándékkal - a hovatartozásom kérdését. Meglepi őt - írja -, hogy „még mint FMK-tag" az Együttélés nevében szólok, mivelhogy eddig nem jeleztem kilépési szándékomat ebből a mozgalomból. Nos, tehát vizsgáljuk meg kissé közelebbről először is ezt a problémát. Soha nem titkoltam, sőt erre kellő alkalmakkor megfelelő módon mindig is hivatkoztam, hogy én elsősorban és mindenekelőtt a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbséghez tartozónak érzem magam. Ennek ténye határozza meg egész lényemet és gondolkodásmódomat. Ez tehát az elsődleges. Bizonyos politikai mozgalomhoz - esetleg mozgalmakhoz - való csatlakozásom így természetszerűleg csakis másodlagos fontosságú lehet, mintegy az elsődlegesnek a függvénye. Nem tagadom, hogy 1989. november 30-án aláírtam a Független Magyar Kezdeményezés Elvi Nyilatkozatát és ezáltal csatlakoztam e mozgalomhoz. Csatlakozásom annak reményében történt, hogy egy valóban független, valóban kezdeményező és vitathatatlanul magyar politikai tömörülésnek válok támogatójává. Február közepére azonban már világos volt előttem, hogy itt egy nagy misztifikáció történik, mivel az FKM lényegében nem más, mint a VPN magyar cégérrel ellátott fiókintézménye. A VPN és az FMK kontúrjai ugyanis egyre inkább összemosódni látszottak előttem, egyre kevésbé vált felismerhetővé, hogy meddig még FMK, illetve mettől már VPN. Meggyőződésem, hogy nézetemmel nem állok egyedül. Február közepére már kezdtek kirajzolódni a dr. Duray Miklós és társai által szerveződő Együttélés Politikai Mozgalom körvonalai. Én kezdettől fogva abban reménykedtem, hogy az Együttélés és az FMK egymást támogató testvérmozgalmakká válnak, s mint saját lábon megálló, valóban független politikai és társadalmi hatóerő vesznek majd részt a további politikai életben, s mint ilyen veszik fel a kapcsolatot egyéb demokratikus szerveződésekkel, akár magával a VPN-nel is. Ezen intenciók által vezéreltetve nyilatkoztam február 14-én Prágában a Magyar Rádió és a Magyar Hírlap tudósítójának, Forró Evelynnek, hogy szerintem a VPN-nek ,,ha már nem lesz érdeke, hogy felkarolja a saját könnyűlovasságaként futtatott Független Magyar Kezdeményezést, akkor az kényszerhelyzetbe kerülhet, és teljesen természetes lenne, hogy a Duray Miklós által indított Együttélés mozgalomban lelné meg természetes szövetségesét". A tudósítónak mindjárt azt is kifejtettem, hogy a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség érdekeinek éppen ez - tehát az Együttélés-FMK szoros együttműködés, sőt egybeolvadás - felelne meg leginkább. (Vajon ez lenne ama bizonyos útszéli hang, etikátlan megnyilvánulás, amelynek bélyegét Gyurovszky S. László talán az én homlokomra is szeretné rásütni?) Az FMK azonban legnagyobb sajnálatomra nem az Együttélés Politikai Mozgalomban és dr. Duray Miklósban lelte meg „ természetes szövetségesét", hanem egyre mélyebben eltűnt a VPN-ben. A magyar társadalom felé szavakban igyekezett ugyan prezentálni saját külön létét, de február végére már minden figyelmesebb szemlélő számára nyilvánvaló volt, hogy az állítólag nagyon okos FMK-vezetés naiv vagy destruktív. (Ez utóbbi megállapítást én személy szerint nem osztom.) Február végén és márciusban így aztán a lehető legtermészetesebb folyamat eredménye volt az egykori FMK-támogatók egy részének átorientálódása az Együttélés felé. így csatlakoztam jómagam is ehhez a mozgalomhoz. Az Együttéléshez való csatlakozásomat azonban nem az eredeti szándékom és elveim elárulásának tartom, hanem egy olyan lépésnek, amelynek megtétele éppen az eddigi elveim megtartása érdekében volt elengedhetetlenül szükséges. A Nap 1990. február 2-i számának egyik szerkesztőségi cikke többek között úgy jellemezte személyemet, hogy azok közé tartozom, akik a múltban „a ÚJ SZÚ 5 1990. V. 23. legnehezebb időkben is megőrizték erkölcsi tartásukat", örömmel tölt el ez a megállapítás, de hadd fűzzem még hozzá: én ezután is meg szeretném őrizni erkölcsi tartásomat. Élni ugyanis csak így érdemes. A következő gondolatsort egy Gyurovszky-idézettel kezdem. ,,Sorra vehetném a Gondolkozzunk! című írás figyelmetlen olvasatokból, félremagyarázott idézetekből, egymásnak ellentmondó állításokból, pontatlan megfogalmazásokból eredő hibáit - olvashatjuk Gyurovszky S. László reagálásában -, azonban úgy érzem, nem érdemes csak a felszínen kapirgálni, hanem mélyebbre kell ásni és a nézetek gyökereit kell meglelni. (Amennyiben erre szükség lenne, természetesen rámutathatok az említett írás szóban forgó hibáira)". Erre ugyan mit is válaszolhatnék a fölöttébb magabiztos Gyurovszky S. Lászlónak, mint azt, hogy nosza rajta, tegye meg, ásson mélyre, vagy kapirgáljon a felszínen, én állok elébe. Feltételezem persze, hogy nem a pankráció-gyürkőzés az eszményképe, hanem a tárgyilagos vitastílus. írásom „megmagyarázója" egyelőre mellőzi a „felszíni kapirgálást", s egyenest az ,,eszmefuttatás belső logikájának" ún. „cáfolatával" kezdi érdemi helyreigazításait. Cikkem „axiómáit" a következő pontokba sűrítve véli megtalálni: 1) a sajtó szerintem továbbra is cenzúrázott, 2) a bírálat elve „támadást" jelent, 3) a nemzeti kisebbség egysége természetadta tény, 4) létezik egy „hatalom", ahová be lehet épülni. h ilegörvendeztet, hogy írásom I

VI ,, belső logikájának'' keresése közben soraim elemzője előtt ezek a valóban megválaszolásra váró problémakörök körvonalazódtak. A fentebb megfogalmazott négy „axióma" szerény véleményem szerint akár azt is megérdemelné, hogy egy közös erővel és akarattal megszervezett tudományos szimpozion tárgykörét képezze. Szívesörömest részt vennék egy ilyen „agytágításon", s persze elvárnám, hogy azon éppen Gyurovszky S. László legyen valamelyik „axióma" tudományos előadója. Meggyőződésem, hogy ezáltal valamennyiünk szellemi épülése biztosítva lenne. Úgy vélem, ezennel eleget tettem Gyurovszky S. László felszólításának: jól vagy rosszul, de vitáztam vele. Most már rajta a sor, tegyen eleget ő is az én elvárásomnak: gondolkozzon! Nekem elhiheti: megéri. Pozsony, 1990. május 14. Dr. POPÉLY GYULA történész Magyar (T jelöltek az ^

J -ös listán Név: MARKOTÁN PÉTER Született: 1962. november 5. Lakhelye: Losonc Foglalkozása: filozófus, jelenleg polgármester-helyettes Í C* x\en fy % f ^emétfi P >-1 eV Markotán Péter életútja remekül példázza a ma oly sokat emlegetett, és oly kívánatos menedzser típusú szakember pályáját. Társadalomtudományi műveltsége ellenére naprakészen kezeli az államigazgatási funkcióból adódó ügyeket. Figyelemre méltó, hogy fiatal kora ellenére Losonc város polgármester-helyettesévé választották. Jelzi ez egyrészt a személyébe vetett hitet, s mindemellett hozzáértésének elismerését. Markotán Péter szabadidejét a történelem, a politológia s a kisebbségek jogi képviseletének tanulmányozásával tölti. Nős, egy fiúgyermek édesapja. A Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölték, az 5-ös listán. úp-139 ÚJ MŰSOR A CSEHSZLOVÁK TELEVÍZIÓBAN Album A múlt héten új műsorral jelentkezett a Csehszlovák Televízió. Az idősebb generáció, az ún. harmadik korosztály részére szánt Albumot a szórakoztató műsorok prágai főszerkesztősége készíti a nyugati televíziók példájára. Ismeretes, hogy a világon már hosszú évek óta különös figyelmet fordítanak az idősebbekre - az utazási irodák külön körutakat, az egyetemek rendkívüli előadásokat, a sportklubok szenior mérkőzéseket szerveznek a számukra. Természetesen a tévétársaságok sem maradnak le, hiszen épp ez a korosztály a leghűbb, legfigyelmesebb nézőgárdájuk. Aleš Ulm, az Album dramaturgja elmondta, a 150 perces műsor minden második szerda délelőtt jelentkezik. A próbasorozat még a vakáció előtt befejeződik, mivel a nyári hónapokban nincs délelőtti adás. A nézők tehát szeptemberben találkozhatnak ismét az Albummal. A műsor elején mindig a stúdió vendége kap majd szót. Az első adásban Miluša Kubíčková szociológus szólt a nézőkhöz, a meghívandó vendégek közt szerepel azonban František Fajtl ezredes, harci repülő, Benes Emil Ludvík zeneszerző, az elnöki hivatal tagja, valamint Nelly Gaierová színésznő. Az érdeklődők ízelítőt kapnak a régi korok filmjeiből, s a szerkesztők nem feledkeztek meg az opera kedvelőiről sem. A műsor természetesen sok tanácscsal is szolgál, és külön foglalkozik a nézők leveleivel. (ČSTK) Vállalkozó házaspár Parketta és fagylalt A Dunánál... (Ján Malý felvétele) Tornaija déli lakótelepén a főút melletti bódéban már elkészült a fagylalt, dolgoznak a hűtőgépek, ' a tulajdonos Kovács házaspár felkészült a nyitásra. - A fagylalt árusítását tavaly nyáron kezdtük el - tudom meg Kovács Jánostól. - A termálfürdön állítottuk fel bódénkat, majd a főszezon után ide, a lakótelepre kerültünk. Megtetszett ez a hely,.itt maradtunk. A közelben frissítőket és cukrászsüteményt is felszolgálunk. így az időjárás sem okoz majd különösebb gondot. Bent és a teraszon 16-16 férőhelyet alakítunk ki, amint azt az erőnk és anyagi lehetőségeink megengedik. - Még a korábbi befektetés sem térült meg, s lám, már terjeszkedünk, bővítjük az üzletet - viszi tovább a szót a feleség. - A múlt év jól sikerült, csupán a gépek, a hűtőberendezések beszerzése okozott némi gondot. Reggel kilenckor nyitunk és általában addig nem is húzzuk le a redőnyt, amíg mindent el nem adtunk. Volt, hogy 1500 gombócot mértünk ki. Fárasztó a munka, de mindent megteszünk azért, hogy vevőink elégedettek legyenek. Kovács János a főállása mellett asztalosként dolgozik. A garázsban rendezte be műhelyét, és társként segít a feleségének i§. Belekezdett a hazai piacon hiánycikknek számító mozaikparketta gyártásába. - Meg tudtam volna élni az épületasztalos-munkából is, de a mozaikparketta több hasznot hoz. Az indulástól mindössze három hónap telt el, de olyan nagy az érdeklődés, hogy hat hónapra már van megrendelésem - számol be a mester második vállalkozásáról. Miközben beszélgetünk, állandóan cseng a telefon, újabb megrendelők jelentkeznek. Nem ragaszkodik az írásbeli megrendeléshez, mert tudja, az áru nem marad a nyakán. - A kertünkben szeretném felépíteni a műhelyemet. Berendezésénél ügyelünk arra, hogy olyan gépeket vásároljunk, amelyeket más termékek előállításánál is felhasználhatunk, ha termékváltást kellene végrehajtani, vagy a választékot bővíteni - mondja. - Egy vállalkozónak már az induláskor minden lehetőséggel számolnia kell, s persze, ajánlatos tudatosítania, hogy kockázat nélkül nem vállalkozhat. A terveink között szerepel, hogy megduplázom termelésemet, de ehhez alkalmaznom kell még néhány embert. Vállalkozó házaspár. A férj vezeti az asztalosműhelyt, illetve a parkettakészítő részleget, s egyben anyagbeszerző is. Reggelenként együtt főzik a fagylalt alapanyagát, aztán egész nap ki-ki a maga dolgát végzi. A feleség pedig, amikor későn este hazaér, elvégzi még a szükséges könyvelést. - Nem bántuk meg, hogy önállósítottuk magunkat, bár jóformán nem maradt szabadidőnk, holott ugyancsak szerettünk kirándulni. Nemrég a férjem egy AVI A gépkocsiból lakókocsit épített. Jelenleg ezt is bevásárlásokra használjuk. Beletörődtünk, mert megértettük, hogy a cél érdekében sok mindenről le kell mondanunk. A világjárást bepótoljuk, ha a gyerekek felnőnek. A tizenhatéves fiam asztalostanuló, lesz aki az apjától átveszi majd a szakmát, de sokat segít a lányunk is. Megszoktuk a kemény munkát, csak az anyag beszerzése ne volna olyan körülményes. Ez a tornaijai házaspár kihasználta a lehetőséget. Tudják, hogy csakis magukban, szorgalmukban és néhány jó barátban bízhatnak, hogy jó minőségű szolgáltatásaikkal érhetik csak el céljukat. NÉMETH JÁNOS