Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám, szerda

Ha volt levél, akkor hol van? (ČSTK) - Moszkvai tartózkodása idején a csehszlovák parlamenti küldöttség megpróbált utánajárni annak a levélnek is, amellyel - néhány forrás szerint - 1968-ban egy csehszlovák csoport katonai segítségért fordult a Szovjetunióhoz. A Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítójának Michael Kocáb képviselő, a küldöttség tagja elmondta, beszélgettek erről Alekszandr Bovin ismert újságíróval, korábban az SZKP KB apparátusának dolgozójával, aki azonban cáfolta, hogy valamikor is látta volna a levelet és ismerné aláíróit. Bovin megjegyezte, akkor sem közölné a nevüket, ha ismerné őket, mivel senkit sem akar üldöztetésnek kitenni. Kocáb szerint Bovin nem értett meg egy alapvető dolgot, vagyis hogy határozottan elutasítjuk a kollektív bűnösséget, csak a személyes felelősségrevonást ismerjük el. Ha pedig valaki a múltban árulást követett el saját népével szemben, azt erkölcsileg, felelősségre kell vonni. Michael Kocáb, aki egyben a szovjet csapatok kivonását ellenőrző parlamenti bizottság alelnöke is, nem vonta kétségbe a szovjet fél őszinte törekvését a vonatkozó szerződés megtartására. Elmondta, Csehszlovákia maximális mértékben figyelembe veszi a szovjet nehézségeket a kivonással összefüggő szociális problémák megoldása során, ez azonban nem jelenti, hogy nem fogunk igényt tartani az okozott károk - tényleges és ökológiai károk, jövedelemkiesésből keletkezett veszteségek stb. - megtérítésére. A képviselő közölte azt is, Alekszandr Dzaszohovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bizottsága elnökének átadta a Szövetségi Gyűlés határozatának kópiáját. Ez a határozat kezdettől fogva érvénytelennek minősíti az 1968. október 18-án hozott parlamenti határozatot, amely egyetért a szovjet csapatok ideiglenes jelenlétével Csehszlovákia területén. A csapatkivonással összefüggésben Michael Kocáb néhány adatot ismertetett: eddig a 73 500 katonának kb. 29 százalékát, a 39 140 főnyi polgári személyzet 25 százalékát, a harckocsik 43, és a tüzérség 27 százalékát vonták ki. A csehszlovák fél állandóan ellenőrzi a csapatkivonást. ROMÁN VÁLASZTÁSOK Az RMDSZ váratlan sikere Romániában teljes gőzzel folyik a vasárnapi parlamenti és elnökválasztások szavazatainak összeszámlálása. Tegnap délután 17 óráig a nem egészen 16 millió voks közül tizenkét millió hétszázezret összesítettek. Az eredmény: szuverén módon vezet a Nemzeti Megmentési Front, melynek képviselő- és szenátorjelöltjeire a szavazatok 67,32, illetve 68,21 százaléka esik. És az eddigi legnagyobb, nem várt, de számunkra is kellemes meglepetés: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyelőre biztosan a lista második helyén áll. Képviselő- és szenátorjelöltjei a szavazatok 7,51, illetve 7,50 százalékát kapták. Számokban kifejezve ez 913 881 és 930 502 szavazatot jelent. A harmadik helyet az RMDSZ-től egy, illetve két százalékkal lemaradva a Nemzeti Liberális Párt foglalja el. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a Románok Egységszövetsége elnevezéssel indult választási koalíció, mely az Erdélyi Radikális Pártot és az Erdélyi Románok Nemzeti Pártját, valamint a hozzájuk csatlakozott Vatra Romaneascát tömöríti, tehát a nacionalista erdélyi románság szövetségének képviselői- és szenátorjelöltjeire csak a szavazatok 1,92, valamint 1,95 százaléka jut. Természetesen ezek még nem végleges eredmények, de a módosulások várhatóan az RMDSZ pozícióját és nyilvánvaló választási sikerét már nem fogják befolyásolni, megkérdőjelezni. Ami az elnökválasztást illeti, az említett majdnem 13 millió szavazat összeszámlálása után továbbra is Ion Iliescu van az élen. A központi választási bizottság részleges adatai szerint a magyarok nagy többsége Radu Cimpeanura adta le szavazatát, s nem Iliescura. Hétfőn és kedden is több külföldi megfigyelőcsoport találkozott az újságírókkal, hogy elmondják észrevételeiket, tapasztalataikat. Ezek továbbra is inkább technikai jellegűek, s nem kérdőjelezik meg a választások eredményeit és korrektségét. Sokkal bírálóbban szólnak a megfigyelők a választási kampányról. A román ellenzék, főleg a nemzeti parasztpárt továbbra is élesen támadja a vasárnapi választások eredményeit és nem ismeri el azokat. De bizonyítékokat a visszaélésekről még nem szolgáltatott az illetékes szerveknek. Bukarestben tegnap röplapokat szórtak szét, melyek azt hangoztatták, hogy a választásokat meghamisították és manipulálták. A röplapok ismeretlen szerzői ezért a lakosságot felszólították, hogy kezdeményezzen a front és a kormány ellen tüntetéseket. A bukaresti rendőrfőkapitányság ezzel kapcsolatban a délután folyamán nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívta a lakosság figyelmét, hogy ne hagyja magát kiprovokálni a felelőtlen elemektől. Az Egyetem téren egyébként hétfőn és tegnap este is több ezer ember gyűlt össze, hogy tüntessen a kommunizmus ellen. A szónokok bírálták a választások lefolyását és viszszaélésekkel vádolták a frontot. KOKES JÁNOS, Bukarest Egész Izraelre kiterjedtek a zavargások (ČSTK) - A vasárnapi véres merénylet után kirobbant zavargások a megszállt területekről már kiterjedtek egész Izraelre. A hadsereg és a rendőrség képtelen a rend fenntartására, az összecsapások két nap alatt 18 halálos áldozatot követeltek és kb. 700 ä sebesültek száma. Több tucat embert letartóztattak. A rendőrök könnyfakasztó gránátokkal és gumibotokkal próbálták szétverni a kövekkel és botokkal harcoló palesztinokat. A palesztinokhoz csatlakoztak az Izraelben élő arabok is, s általános sztrájkot hirdettek. Közép-európai idő szerint az éjszakai órákra jelezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését, amelyen Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke is részt akart venni. Bagdadban bejelentette, há nem kap amerikai beutazási vízumot, javasolni fogja, hogy a BT Genfben tartsa meg ülését, amelyen kérni akarja: a testület nyújtson nemzetközi védelmet a megszállt területekről már kiternoknak és rendeljen el szankciókat Izraellel szemben. Ami a francia turistabusz elleni hétfői ammani terrortámadást illeti, a PFSZ elnöke azt mint irracionális cselekedetet ítélte el és úgy vélekedett, szabotázsakció volt a jordániai biztonság és stabilitás ellen. Peking elutasítja Tajvan békejobbját (ČSTK) - Kína hétfőn elutasította Tajvan történelmi ajánlatát, amely a kölcsönös viszony javítását célozza. A javaslatot Li Teng-huej új tajvani államfő terjesztette elő elnöki beiktatása alkalmából mondott vasárnapi beszédében. Az Új Kína hírügynökség ugyan üdvözölte az államfő beszédét, elsősorban azt a kijelentését, hogy Kína és Tajvan egy ország oszthatatlan részét képezik. Hangsúlyozta azonban, hogy a szigetország a jó kapcsolatok felújítását „eltúlzott feltételekhez" köti. Elsősorban arra a Li Teng-huej-indítványra gondolt, hogy Kína változtassa meg politikai és gazdasági rendszerét, a Tajvan visszaszerzését célzó folyamatban ne lépjen fel az erő pozíciójából és ne akadályozza a szigetet a nemzetközi kapcsolatfejlesztésben. Nyugat-Európa a kezét nyújtja A Független Magyar Kezdeményezés az Európa Parlamentben Az új életre kelt kelet-európai országokban annyit emlegetik az úgynevezett Európai Házba való igyekvést, hogy már közhellyé vált. Annál is inkább, hogy a valóságban olyan dolgokra fecsérelik az idejüket és energiájukat, melyek ezt az igyekezetet egyáltalán nem hitelesítik, ellenkezőleg, a megkésett nemzeti serdülőkorra valló, ötven- vagy százéves lemaradást eláruló, szélsőséges, nacionalista megmozdulások inkább a történelem által idő előtt lezárt ,.nemzeti" múltba való visszahátrálást sejtetik. Mi beszélünk, nyilatkozunk, és hátrálunk, Nyugat-Európa pedig lép, és kezét nyújtja. Ennek a kéznyújtásnak kézzelfogható ségi Gyűlésben. A tapasztalatcsere és együttműködés szempontjából feltétlenül említést érdemel az ún. Kis Nyelvek Csoportja, valamint természetesen a vendéglátó Szivárvány Csoport. Ez utóbbi tíz évvel az Európa Parlament létrejötte után alakult, résztvevői kis nemzetek (flamandok, baszkok, írek, skótok, korzikaiak, lombardok, katalánok) pártjainak képviselői. Ezek célkitűzései sok tekintetben hasonlítanak az FMK céljaihoz. Programjuk egyik alaptétele, hogy minden nyelv egyenlő. Az egyesülő Európában nem szabad eltűnni a kis nyelveknek, kis kultúráknak, kis nemzeteknek, a helyi és területi sajátosságoknak. A csoport munkájában részt vevő pártok Az FMK és a VPN küldöttsége Habsburg Ottó és Jaak Vandemeulbroucke (jobbról a második) társaságában bizonyítéka az a meghívás, melynek az FMK küldöttsége az elmúlt héten tett eleget az Európa Parlament Szivárvány Csoportja (Rainbow Group) meghívására. A látogatásról nyilatkozva mondta el a következőket Gémesi Károly: - Az Európai Közösségek testülete, az Európa Parlament nyitott felénk is. Egyik legprogresszívabb csoportja, a Szivárvány Csoport hazánkban járva „felfedezte" a magyar nemzeti kisebbséget, nagy megértéssel fordult problémáink felé és hogy megindítsa és meggyorsítsa a közeledési folyamatot, meghívta az FMK parlamenti képviselőit az Európa Parlament májusi plenáris ülésére. Segítségükkel jó áttekintést kaptunk a parlament egyes csoportjainak és frakcióinak tevékenységéről és céljairól. Vannak közöttük olyanok, melyek különösen fontosak számunkra: az egyre inkább Kelet-Európára figyelő zöldek, ezek bizottsági ülésén fel is szólaltunk, és ismertettük az FMK környezetvédelmi programját, interpellációnkat Bős-Nagymaros ügyében a SzövetÚJSZÚ 1990. V. 23. Nincs abban semmi meglepő, hogy két arab ország az egyesülésről dönt. Ideig-óráig tartó államszövetségekre - sokoldalúakra is - volt már több példa az arab világban, Líbiát pedig nyugodtan tekinthetjük az integrálódás bajnokának: legutóbb, márciusban Szudánnal kötött megállapodást a két ország négy éven belül történő egyesüléséről, a teljes politikai, gazdasági és biztonsági integráció eléréséről. A két Jemen - a Jemeni Arab Köztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság - esete azonban alapvetően eltér a pillanatnyi politikai célok diktálta, eddig szokásos kéthárom-négy alanyú, eleve kudarcra ítélt összeborulásoktól. Ezúttal két olyan ország egyesüléséről van szó, melyek esetében teljességgel kizárf minden önös érdek, ugyanígy a szövetkezés egy harmadik ország vagy országok ellen. Hiszen a két Jamen az arab világ szegényháza, az állandó segélyekre szoruló két szegény rokon. Történelmük és jelenük sokban hasonló, azonos, de a 18. században bekövetkezett országszakadás - amit a múlt század negyvenes éveiben véglegesítettek a mai DélJement uralmuk alá vonó britek - hozott olyan fejlődésbeli különbségeket, melyek remélhetőleg jól kiegészítik egymást. Észak-Jemenben 1962-ben kiáltották ki a köztársaságot, Dél-Jemen 1967-ben vált függetlenné. Az egykoron egységes két szomszéd ország viszonya meglehetősen viharosan alakult: fegyveres konfliktus 1972 őszén, s megállapodás az egységes állam létrehozásáról még az év novemberében. Az egyesülésből nem lett semmi, viszont az eset lépésről lépésre megismétlődött 1979 elején: konfliktus, egyesülési megállapodás, kudarc. Ez legalább csendes volt, nem olyan látványos, mint 1977 októberében, amikor az észak-jemeni elnököt a szó szoros értelmében egy órával azelőtt ölték meg, hogy Ádenbe utazott volna aláírni az államszövetségről szóló egyezményt. ta az - örökös egységhiánnyal küszködő - arab világ a két Jemen szövetségét. Persze, Szaúd-Arábia kivételével, amely ilyen módon - várhatóan - elveszít egy befolyási övezetet. Rijád mindig is Észak-Jemen patrónusa volt az ,,istentelen", marxista Dél-Jemennel szemben, de önzetlenséggel a legkevésbé sem gyanúsítható. Amikor Észak-Jemenben, a sivatag homokjában csak Szegények szövetsége tnnyi meghiúsult terv után sem adták fel a jemeniek, csak éppen taktikát változtattak: a kis lépések már sokszor bevált módszeréhez folyamodtak. 1981-ben csúcsszinten született egyezmény az együttműködés fejlesztéséről, s a két ország hallgatólagosan, de szembetűnően egyeztette külpolitikai lépéseit, mindenekelőtt az arab és az iszlám regionális szervezetekben. Az 1986os dél-jemeni - szemérmesen tragikus eseményeknek nevezett - véres puccs sem vetette vissza a közeledést, sőt az új vezetésnek sikerült még csírájában elfojtania egy újabb konfliktust, amely a dél-jemeni-észak-jemeni-szaűdi hármas határ térségében talált olajlelőhely birtoklása miatt volt készülőben. Az 1988 májusában kötött egyezmény a határmenti együttműködésről és a lelőhely közös hasznosításáról nemcsak egy újabb testvérgyilkos csatározást előzött meg, hanem egyenesen elvezetett az 1989. november 30-i, legfelső szinten aláírt Ádeni Megállapodásig a két országrész egy éven belüli egyesítéséről. Megértéssel, szimpátiával fogadtessék-lássék kijelölt határ közelében felfedeztek két, egyenként 500 millió barreles olajlelőhelyet, azokat magának követelte. Az Arab Liga közbelépése, békéltetése akadályozta meg a konfliktust, ezután a szaúdiak már csak a törzsi ellentétek szítására szorítkoztak... Kétségtelen, nagy problémát jelentenek mindkét Jemenben a magukat még szilárdan tartó törzsi közösségek, s ezzel együtt a törzsi ellentétek, melyek alakulásába a központi kormányok gyakorlatilag képtelenek beleszólni. Nem is beszélve arról, hogy a hatalom legfelsőbb csúcsain sem mennek ritkaságszámba a törzsi összefonódások, amit - a hatalmat gyakorlók szerencséjére - mindkét Jemenben a világ legtermészetesebb dolgának tekintenek, csak a túlkapásokat nem tűrik. Mint azt minden hivatalos cáfolat ellenére az 1986-os ádeni puccskísérlet is bizonyítja... Szegények szövetsége ez a sokadik nekifutásra összehozott egyesülés, de a már említett árnyalatnyi különbségek, meg az újkeletű olajkincs előmozdíthatja az új ország, a Jemeni Köztársaság felemelkedését. Délnek vannak - elsősorban külföldön képzett - szakemberei, számottevőbb az ipara, liberálisabb a társadalmi légköre, nem olyan nyomasztó az iszlám hatása, mint északon, ahol viszont jelentősebb a mezőgazdaság, s Szanaanak - amely főváros marad - jobbak a kapcsolatai a konzervatív, de gazdag arab országokkal. A javítanivaló pedig rengeteg. Illusztrálásképpen csak két adat: a lakosság várható legmagasabb életkora 50-51 év, a gyermekhalandóság tíz százalékon felüli. GÖRFÖL ZSUZSA (ČSTK) - Az észak-jemeni és a déljemeni parlament tegnap Ali Abdallah Szalehet, az eddigi északi államfőt választotta meg az egyesített ország államfőjévé, aki ezután ünnepélyesen kihirdette az egyesülést. Ali Abdallah Szaleh Ádenben felvonta az új Jemeni Köztársaság lobogóját. A tavaly novemberi megállapodás megvalósítása nyomán így megszületett az Arab-félsziget legnépesebb országa. a megoldás útját, hozzánk hasonlóan, a regionális és helyi önkormányzatok megerősödésében látják. Úgy vélik, a nagy nemzeteknek sokkal inkább tudatosítaniok kell, hogy mindenfajta kulturális és etnikai uniformizálódás egész Európa, sőt az egész világ kultúrája számára jelent pótolhatatlan veszteséget. Ugyanakkor fontosnak tartom elmondani, hogy ezek a kisebbségi pártok nem csupán saját nemzetük - nemzetiségük problémáira próbálnak megoldást találni, de általában is küzdenek a kultúrák sokszínűségének megőrzéséért, a nagy sajtómonopóliumok ellen, az információáramlás demokratizálásáért, az észak-dél és nyugat-kelet között feszülő ellentétek enyhítéséért - tehát tevékenységük távolról sem merül ki a ,,kisebbségi politizálásban". Tevékenységük alapvetően hét területre összpontosul. Minden esetben az európai integráció negatív következményeit igyekeznek korrigálni és ezt a folyamatot emberivé formálni, összhangba hozva a közös gazdasági célokat a regionális érdekekkel. -Miért éppen a Független Magyar Kezdeményezés volt az a kelet-európai szervezet, amely elsőként látogathatott el az Európa Parlamentbe? - kérdeztük Sándor Eleonórától. -A Szivárvány Csoport legerősebb pártja, s egyben megalakításának kezdeményezője a Flamand Népi Unió. Ahogy a párt és egyben az egész csoport elnöke, Jaak Vandemeulbroucke elmondta, mivel Belgium helyzete sok tekintetben azonos Csehszlovákiáéval, már hosszú évek óta figyeli a mi helyzetünk alakulását. Belgiumban is egy húszéves folyamat eredménye volt a jelenlegi föderációs rendszer létrejötte. Hasonló a helyzetük abban is, hogy a flamandok és a vallonok mellett él itt egy kb. 60 000-es létszámú német kisebbség. Tehát a belga fejlődés számunkra is modellértékű lehet. Az elnök úr megígérte, hogy ha az FMK részt vesz az új szlovák, illetve szövetségi alkotmány kidolgozásában, szívesen segít konkrét és elméleti problémák megoldásában is. Ugyancsak fontos segítséget jelent számunkra az a meghívás, amely mezőgazdasági szakembereink számára Nyugat-Európa valamennyi országába érvényes. -Bizonyára nagy élményt jelentett a küldöttség számára a Habsburg Ottóval való találkozás is. - Természetesen. Habsburg Ottó végtelenül fontos, következésképpen végtelenül elfoglalt ember, de ahogy tudomást szerzett arról, hogy egy szlovákiai magyar küldöttség tartózkodik Strasbourgban, azonnal vállalta a találkozót. Az ő segítsége elsősorban amiatt fontos az FMK számára, mivel Habsburg Ottó ajánlása szinte minden kaput megnyitott számunkra. Hatalmas tudásanyaga a következő választási időszakban a parlameňti munkánk során nagy segítséget jelent majd számunkra. Az FMK Sajtószolgálata