Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-22 / 118. szám, kedd

Tudományosan is bizonyított a légszennyeződés káros hatása Fuldoklik: az erdő Az elmúlt években, főleg az utóbbi 6-7 esztendő­ben Európa csaknem valamennyi fejlett ipari orszá­gában jelentős mértékben romlott az erdők egészsé­gi állapota. Nem kivétel ez alól Csehszlovákia sem. Ez elsősorban a légszennyeződésnek, valamint az éghajlati viszonyok szélsőséges alakulásának tud­ható be. Az egészségi állapot romlásával egyidejűleg az állomány növedéke is csökken, s kárt szenvedett az erdők össztársadalmi funkciója. A levegő szeny­nyeződése ugyanis jelentős mértékben csökkentette az egyes fafajok különböző károsltókkal szembeni ellenállóképességét. így aztán érthető, hogy ma már nemcsak a kevésbé ellenálló fenyőfélék pusztulásá­nak és elhalásának vagyunk tanúi, de gyakorta romlik az ellenállóbbnak tartott lomblevelű erdők egészségi állapota is. ötből négy fokozat Bár az erdők egészségi állapotá­nak a légszennyezés következtében beállott romlását 1983 óta vizsgál­ják, az eddigi eredmények koránt­sem kielégitőek. Ezek ugyanis kizá­rólag a vizuális elváltozások - a le­veleken bekövetkezett elszíneződés (főleg sárgulás) és ritkulás - észlelé­se alapján születtek. (Itt jegyezzük meg, hogy az eddigi gyakorlat sze­rint a fák egészségi állapotának meghatározásakor öt fokozatot kü­lönböztetünk meg. A O fokozattal az egészséges fákat, az 1 -sel a gyen­gén, a 2-sel a közepesen, a 3-assal a súlyosan károsítottakat, míg a 4­essel a teljesen száraz, kipusztult fákat jelöljük.) Ahhoz viszont, hogy a károsodás okaira érdemleges vá­laszt kaphassunk, mindenekelőtt az erdő talajának, nevezetesen a talaj nedvességtartalmának, valamint tápanyag-ellátottságának vizsgálata szükséges. A károsodás okainak feltárásával foglalkozott az az első ízben meg­rendezett nemzetközi kongresszus, amelyre múlt év októberében az NSZK-beli Friedrichshafenben ke­rült sor. Az érdeklődést mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a ta­nácskozáson a világ csaknem vala­mennyi erdészeti szempontból je­lentősebb országából nem keve­sebb,mint 900 szakember vett részt. A résztvevők mindenekelőtt arra "mutattak rá, hogy az erdők egészsé­gi állapotának értékelésére használt módszer nem felel meg a mai igé­nyeknek. A gyengén károsított erdő­ket jelölő 1 -es fokozat szükségte­len, mivel jelei sok esetben a termé­szetes folyamatoknak köszönhetők. Ennek értelmében javasolták, hogy a jövőben az értékelésre csupán négy fokozatot használjanak. Intenzív talajvizsgálat Szükségesnek mutatkozik vi­szont, hogy az erdők károsodásá­nak kutatásakor ne csupán az egyes fajokat, illetve fajtákat, hanem az erdőt, mint ökoszisztémát vizsgál­ják. A különböző fafajok növekedé­sének és fejlődésének bonyolult fo­lyamatát csak akkor tudjuk kellően megérteni, ha az arra hatást kifejtő valamennyi élő és élettelen tényezőt megvizsgáljuk. Ennek érdekében nagyon fontos a kísérleti területek hálózatának jelentős bővítése. Az elmúlt időszakban ilyeneket főleg a már súlyosan károsított erdőkben létesítettek, ami a folyamat megis­merésére nem adhatott kielégítő vá­laszt. A kongresszus résztvevői ugyan­csak nagy figyelmet szenteltek az erdőtalaj intenzív vizsgálatának is. Egyebek között rámutattak, hogy a levegőben levő káros anyagok jelentős változást idéznek elő az erdők talajában. A savas esők hatá­sának következtében ugyanis olyan változások következnek be, ame­lyek az altalaj savanyú kémhatásá­nak kialakulását, illetve annak foko­zódását segítik elő. A savanyú kém­hatás növekedésének egyik káros következménye a talaj mész- és Barátság mellé üzletkötés Külföldi gépsor malátáért A géppark elavultsága és magas fokú elhasználtsága már több éve okoz fejtö­rést a rimaszombati Gömör sörgyár fej­lesztési szakembereinek. A kül- és belföl­dön egyaránt jó hírnévnek örvendő nedű gyártói sokáig hasztalan próbálkoztak a legnagyobb gondot jelentő palackozó gépsorok felújításával. A hazai gyártó, a Chotebori Gépgyár csak többéves szál­lítási határidő mellett fogadta el a meg­rendelést, külföldről pedig valuta híján vált lehetetlenné a behozatal. A jelenleg is üzemelő, NDK importból származó Nage­ma típusú gépsort csak nagy üggyel­bajjal tudják üzemeltetni, mivel a pótalkat­rész-ellátás is akadozik. A kedvezőtlen helyzetet áthidalva s a palackozás jövőjé­nek érdekében a gyár vezetői most egy előnyös üzletet kötöttek. Évek óta baráti szálak fűzik őket a ma­gyarországi Bocsi Borsodi Sörgyárhoz. Ez a kapcsolat eddig inkább csak a for­mális baráti látogatásokban, esetleg sportmérkőzésekben merült ki. Május másodikán a két gyár igazgatója és veze­tő szakszervezeti dolgozói egy új ihletésű hosszú lejáratú együttműködési szerző­dést írtak alá. Ennek értelmében a köl­csönösség elve alapján már nemcsak egyszerű udvariassági látogatások és labdarúgó-mérkőzések zajlanak majd, ha­nem mindkét fél számára hasznos tudo­mányos-műszaki információcserékre, szakmai találkozókra is számítanak, a szállítói-megrendelői kapcsolatok hazai hiányosságait kiküszöbölő üzleti megálla­podásokat kötnek. Ennek konkrét példájával a most aláírt szerződésben is találkozhatunk. Ugyanis a Bocsi Borsodi Sörgyár egy komplett Nagema BF 60.2 típusú palackozó gép­sort szállít Rimaszombatba, míg a Rima partjáról ellentételként malátát kapnak helyette. A gépsor két gép kivételével behozatalból származik, korábban még nem üzemelt. A bőcsieknek viszont szinte állandó problémát jelent a nagy volumenű sörfőzéshez szükséges malátamennyi­ség beszerzése. Az üzlet a Koospol Brati­slava és a TSzKER Miskolc közvetítésé­vel született. A 24 000 palack/óra kapacitású gép­sort a magyar fél legkésőbb október 15­én szállítja le. Ő biztosítja a szerelési és üzembehelyezési munkálatok irányítását is, hogy a műszaki paraméterek, az üzembiztonság és a kapacitás szavatolva legyen. Ennek fejében 3530 tonna meg­felelő minőségű malátát szállítanak Rima­szombatból. E mennyiség több mint félét már szeptember elsejéig elküldik, a többit pedig az év végéig vagonírozzák. Mivel az említett mennyiség a rimaszombati gyár malátagyártásának mindössze egyötödét érinti, így sem a hazai sörgyá­rak ellátásában, sem az exportkötelezett­ségek teljesítésében nem lesznek fenna­kadások. Mint ahogy azt a 17 millió koronás üzletkötés aláírói is megerősítették, meg­egyezésük kölcsönösen előnyös, ötvözi a barátságot a kereskedelemmel, s ugyanakkor a közvetlen kapcsolatokra épül. Ennek sikerén felbuzdulva a jövő­ben is számolnak hasonlóan előnyös és mindkét fél számára hasznos szerződé­sek megkötésével. POLGÁRI LÁSZLÓ magnéziumtartalmának jelentős csökkenése is, ami negatív hatással van a fák növekedésére. Az eddigi vizsgálatok eredményei ugyanis azt bizonyítják, hogy amíg a vastag ka­rógyökerek zavartalanul fejlődnek, addig a hajszálgyökerek az ilyen talaj alsó rétegeiben elhalnak, vagy legalábbis jelentős károsodást szen­vednek. Ez viszont a víz- és a tápa­nyagfelvétel csökkenéséhez vezet, s ugyancsak zavarok állnak be a le­velek, s általában az asszimilációs szervek fejlődésében. Új kutatási központok A légszennyeződés következté­ben nemcsak a talaj szenved káro­sodást, hanem a fotoszintézis aktivi­tása is gyöngül. Tény azonban az is, hogy míg a talajban b.eállt negatív hatások megszüntetéséhez hosszú időre lesz szükség, addig a fák föld feletti részei aránylag gyorsabban reagálnak a levegőben beállt pozitív változásokra. Jelentős hatással le­hetnek az erdők állapotára az éghaj­lati viszonyok, illetve azok változásai is, mert hozzájárulnak a kórokozók, főként a kártékony rovarok, baktéri­umok elszaporodásához. Ez a fák szennyeződéssel szembeni ellenál­lóképességét tovább gyöngíti. A szakemberek a trágyázásnak, a meszezésnek az erdők egészségi állapotára kifejtett hatását tovább kí­vánják vizsgálni, mivel ismereteink ezen a téren még igen hézagosak. A jövőbeni kutatásoknak tehát a ter­mészeti és emberi tényezők öko­szisztémára kifejtett hatásvizsgála­tára kellene irányulnia. A sikerhez minden bizonnyal jelentősen hozzá­járul majd a három új - Bayreuth­ban, Göttingenben és Kielben felállí­tandó - kutatási központ. Ä kutatók egyetértenek abban, hogy a légszennyeződés káros ha­tása az erdei ökoszisztémákra tudo­mányosan bizonyított tény, bár an­nak valamennyi részletét még kellő­en nem tisztázták. Az egyes erdő­művelési eljárások ugyan haszno­sak, de a légszennyeződés káros hatását semlegesíteni nem tudják. Egyedüli orvosság a légszennyező­dés megszüntetése, a tiszta levegő lenne. KOHÁN ISTVÁN mérnök, a biológiai tudományok kandidátusa Magyar /T jelöltek az ^J -ös listán Név: DUSZA JUDIT Született: 1957. november 19. Lakhelye: Kassa Foglalkozása: kutatómérnök x\en r r\ <ű Ve mé*vf Dusza, született Szúnyog Judit pályája és munkássága kitűnően érzékelteti azt az embertípust, aki a reáltudományokkal foglalkozva sem szakadt el a közélettől, az emberektől. Igaz, gyermekkori élményei, neveltetése alapján ez tán természetes is. Magáról így nyilatkozik: „Gyermek- és ifjúkorom a paraszti és munkás élet érintkezési vonalán telt el. Anyám a család, apám a föld és a vasút szerelmeseként éli életét." Pályája sokak számára példa lehet, hiszen magyar nemzetiségű­ként sikeresen szerzett mérnöki diplomát, s minden gond nélkül sajátította el napjaink meghatározó tudományának, a számítástech­nikának minden fortélyát. Kitűnő angoltudása segítője lehet az Európához való közeledésnek. Férjezett, egy fiú édesanyja. Az 5-ös számú listán a Szövetségi Gyűlés Népek Kamarájába jelölt. ÚP-136 Változik a forint-korona árfolyam? A vasárnapi Mai nap című ma­gyarországi napilapnak interjút adott Szabó Tibor, a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériumának osztály­vezetője, aki kilátásba helyezte a fo­rint-korona árfolyam közeljövóbeni megváltoztatását. Az osztályvezető cáfolta azokat a híreket, melyek sze­rint a korona-forint árfolyam 1:5-höz változna. Véleményem szerint a ma­gyar fél hajlik bizonyos kompromisz­szumra a magyar nemzeti valuta leértékelését illetően, egy korona re­ális megfelelője szerinte 2-3 forint között van. Vajon miként vélekedik az árfo­lyam-módosításról a csehszlovák fél? Lukeš úrtól, a CSSZSZK Pénz­ügyminisztériuma osztályvezetőjétől megtudtam, hogy mind a csehszlo­vák, mind a magyar fél felmondta az úgynevezett prágai egyezményt, mely értelmében államközi mege­gyezés alapján állapítják meg a fo­rint-korona árfolyamot. Július elsejé­től a piaci értékítélet, tehát a keres­let-kínálat alapján változik. Lukeš úr szerint a magyar fél hajlandó még a turistaszezon előtt leértékelni a fo­rintot a koronához viszonyítva. Hogy milyen arányban, arról fognak e hét végén Prágában tárgyalni a cseh­szlovák és a magyar pénzügymi­nisztérium illetékesei. (gágyor) Egészségünkre! Tejnapon - nem csak tejipari gondokról ÚJ szú 6 1990. V. 23. Méry Gábor felvétele Egészségünkre! - mondjuk, mi­kor poharunkat üdvözlésképpen a társunk poharához koccintjuk. Ma május 22-én, a nemzetközi tejnapon a szokásos szeszes ital helyett tejjel illenék megtölteni a poharat. Feltéve persze, hogy odahaza tisztelgünk a testi és szellemi frissességünk megőrzését segítő nedű feketebetűs napjának, mert ha étteremben, ká­véházban, netán nappali bárban akarnánk ugyanezt megtenni, való­színűleg figyelmeztetnének, hogy házszámot tévesztettünk. Mert, ugye, szívesen szolgálnak borral, konyakkal, pálinkával, esetleg sör­rel, de tejjel? Több mint három évtizeddel eze­lőtt bizonyára hasonló problémáik lehettek a belgáknak is, hogy a fe­hérjedús tej és tejtermékek fogyasz­tásának népszerűsítése céljából május negyedik keddjét tejnappá nyilvánították. A fő, hogy kezdemé­nyezésüket a Brüsszelben székelő Nemzetközi Tejipari Szövetség fel­karolta. Az ünnepeltet méltatni illik, a tej és a tejtermékek esetében mégsem maradhatunk csak a pozitív szavak­nál. Annak ellenére, hogy alap­anyagból, tehát tejből nincs hiány, a feldolgozó iparág szinte szünet nélkül kisebb-nagyobb problémákkal küsz­ködik. Ilyentájt például, amikor a me­zőgazdasági üzemekben áttérnek a zöldetetésre, a tej szárazanyag­tartalma annyira lecsökken, hogy bi­zonyos termékek, köztük sokak ked­venc csemegéje, a Miláčik, nem ké­szíthetők belőle. Esetenként azért fő a tejipariak feje, mert a polietilén csomagoló­anyag-készlet mindössze öt-hat nap­ra elegendő, s fennáll a veszély, hogy reggel valahol hiába keresik a fogyasztók a tasakos tejet. Ezért a tejiparnak határozott célja, hogy a jövő évtől több körzetben fokoza­tosan visszatér a korábban megszo­kott tejesüvegek használatához. Te­hát máris edzhetjük izmainkat, hi­szen a bevásárlótáska súlyosabb lesz. S nemcsak hazafelé, mert a csereüveg sem könnyű. Kedvezőbb kilátásaik csak a po­zsonyi - megfelelő mennyiségű cso­magolóanyag esetén pedig még a nyitrai és senicai - tejüzem körze­tében lakóknak vannak, mivel itt rö­videsen tartóstejből a jelenlegi mennyiség többszörösével látják el az üzleteket. A korszerű (és az üvegnél könnyebb) formatartó kar­tondobozos csomagolás egyedüli hátránya a drágaság. Még szeren­cse, hogy a dobozért koronában fizethet a vásárló. A tejipar ugyanis a csomagolóanyag hazai gyártójá­nak a behozatalból származó kar­tonlemez valutafedezetét devizában fizeti. Eggyel több gond a tejipar szá­mára, hogy milyeh termékeket adhat el külföldön, amelyekért cserébe de­vizát kap. Ennyi ünneprontás után szóljunk örömtelibb dolgokról. Persze azzal a megszorítással, hogy a legújabb tejtermékek, köztük a Radena sava­nyított tejkészítmények tartós jelen­léte a piacon nem az alapanyagtól, hanem elsősorban a csomagoló­anyagtól függ. Ha ebből nem lesz hiány, akkor a tejivók mellett a csak tejtermékeket kedvelők is elégedet­tek lehetnek az ellátással. Annál inkább, mivel a választék fokozato­san bővül. Nyitrán már gyártják a Nina habo­sított túrókrémet, s rövidesen olyan termékkel - ízesített íróhabbal - je­lentkezik az üzem, amely eddig tel­jesen hiányzott a piacról. A Nové Mesto-i üzemben most szerelik azt a gépsort, amelyen a Novum szele­telt ömlesztett sajtot készítik majd. Elsősorban azok örömére, akik ked­velik a sajtos melegszendvicset. A pozsonyi tejüzem még a nyár folyamán új receptura szerint készü­lő mélyhűtött tejszínkrémekkel lepi meg a vásáriókat. Sőt. Ha a fejlesz­tési elképzelések valóra válnak, ak­kor az ínyencségek kedvelői a leg­közelebbi nemzetközi tejnapon - vagy talán már az év végén - a sa­vó alapanyagú üdítőital-különleges­ségeket is megízlelhetik. A közelmúltban Milan Bočák mér­nök, a Milex állami vállalat igazgató­ja elmondta, azon fáradoznak, hogy termékeik étrendünk állandó részé­vé váljanak, összhangban az éssze­rű táplálkozás alapelveivel. Erre pe­dig már koccintani is érdemes. Per­sze tejjel, ahogy dukál. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents