Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-19 / 116. szám, szombat

Az amerikai külügyminiszter ís találkozott a litván kormányfővel MEGTÖRT A JÉG Gorbacsov és Rizskov fogadta Prunskiene asszonyt (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, szovjet elnök és Nyikolaj Rizskov kormányfő csütörtökön este Moszkvában fogadták Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnököt, aki átadta nekik a balti köztársaság függetlenségének kihirdetése következtében létrejött problémák megoldását célzó javaslatokat. A TASZSZ hírügynökség közölte: A dokumentumok szerint a litván vezetés bizonyos lépéseket tett a helyzet normalizálása felé. A javaslatok azonban Moszkva véleménye szerint nem oldják meg a legfőbb problémát - nem érvénytelenítik a litván parlamentnek a köztársaság függetlenségének felújításáról szóló határozatát, amelyet a Kreml továbbra sem hajlandó elfogadni. Prunskiene megígérte, hogy a moszkvai véleményeket tolmácsolja a litván legfelsőbb tanácsnak. A miniszterelnök csütörtöki rövid moszkvai sajtóértekezletén mindezek ellenére úgy vélekedett, hogy előrehaladást értek el a tárgyalásokon. A felek egyetértettek abban, hogy mindenképpen meg kell oldani a problémákat, mondotta Prunskiene. Nem egészen 24 órával azután, Bécs Megnyílt a 35-ök tárgyalásainak hetedik fordulója (ČSTK) - Bécsben, az európai hagyományos fegyverek csökkentésérőí tárgyaló 23-ak fórumával párhuzamosan folyik az 35-ök fóruma a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről. Ez utóbbinak a hetedik fordulója kezdődött meg tegnap. E forduló fő feladata a Záródokumentum megszövegezése. A harmincöt ország küldöttségei eddig jelentős munkát végeztek, ami elsősorban annak köszönhető, hogy főleg konfliktusmentes kérdések voltak túlsúlyban, s ezekben sikerült egyetértésre jutni. Ez jelentős mértékben köszönhető a semleges és el nem kötelezett országok koordinátorainak, akik az egyes munkacsoportok tevékenységét irányítják. A legvitatottabb kérdés, amely dönthet a tárgyalások sikeréről is, az, hogy kiterjesszék-e a bizalomerősítő intézkedéseket a haditengerészeti tevékenységre is. Megfigyelők szerint e problémát valószínűleg csak a Szovjetunió és az USA tudja megoldani, mégpedig a legfelsőbb .szinten. A tegnapi plénumülésen felszólalt Ladislav Balcar, a csehszlovák küldöttség vezetője, aki üdvözölte, hogy a résztvevők többsége úgy véli, a 35-ök soron következő csúcsértekezletére olyan tartalmas dokumentumot kell kidolgzni, amely lehetővé tenné, hogy azonnal hozzálássanak a megvalósításához is. Kijelentette: Ha ezt nem tesszük meg, az sok kérdést von majd maga után. Főleg azt, hogy ki a felelős. Minden bizonnyal Csehszlovákiában is megkérdeznék ezt. Hazánknak érdeke ugyanis Európában olyan új biztonsági struktúrák létrejötte, amelyek szavatolnák kontinensünkön a békét és a stabilitást. Ezekre a csehszlovák politikai vezetés is nagyon odafigyel, főleg Václav Havel államfő, amit közelmúltban s.trasbourgi beszéde is tanúsított. Elégedettség és sajnálat (CSTK) - Roj Medvegyev, az ismert szovjet történész és publicista Alexander Dubček tegnap kezdődött moszkvai látogatása alkalmából interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. ,, Nagyon vegyes érzelmeim vannak e látogatás kapcsán. Az 1968as mozgalom a kommunista párt megújításának mozgalma volt, a prágai tavasz pedig általános reményeket keltett. Az, ami ma önöknél történik, egyrészt megelégedettséget, másrészt sajnálatot kelt bennem. Sajnálatot amiatt, hogy már nem a szocializmus megújításáról van szó" - mondotta Medvegyev, majd arról beszélt, hogy az olyan országok mint Csehszlovákia, Magyarország és az NDK jelenleg egyértelműen a Nyugat felé orientálódnak, s igyekeznek csatlakozni az EGK-hoz. Ez megváltoztatja Középés Kelet-Európában a helyzetet. A Szovjetunió e folyamatba nem avatkozhat bele, de nehezen várható el, hogy rokonszenvezzen vele. Medvegyev szerint a Szovjetunióban az átalakítás sokkal hamarább bekövetkezett volna és sokkal könynyebb lett volna, ha 1968-ban nem vet be katonai erőt Csehszlovákia ellen. „Csehszlovákia modellértékű volt számunkra, igaz, hogy kicsiben, de világos példát mutatott". Szembe lehetett volna-e szállni 1968-ban a szovjet masinériával? Medvegyev véleménye szerint ehhez tökéletesen tudni kellett volna manőverezni, elsajátítani a politika művészetét. ,,

Dubček az ideálok embere volt és bizonyára az is maradt, kiváló erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező nagyon értékes embernek tartom. A prágai tavasz veresége azonban nemcsak Moszkva és Brezsnyev durva, erőszakos beavatkozásának, hanem bizonyos mértékig Dubček és csapata politikájának a következménye is volt." hogy Prunskiene asszonyt fogadta Gorbacsov és Rizskov, a litván kormányfő az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének rezidenciájában találkozott James Baker külügyminiszterrel. A miniszterelnök a tárgyalások eredményeiről a Litván Köztársaság moszkvai képviseleti hivatalában megrendezett sajtókonferenciáján tájékoztatta az újságírókat. Ronald Reagan volt amerikai elnök támogatásáról biztosította a szovjet balti köztársaságok függetlenségét, s egyben reményét fejezte ki, hogy Mihail Gorbacsov sikereket ér el a Szovjetunió megreformálása során. A pennsylvániai egyetemen mondott beszédében a konzervatív politikus hangsúlyozta: ,,Egyetlen olyan szerződésnek sem szabadna ma érvényben lennie, amelyet Hitler és Sztálin kötött. A balti köztársaságoknak és népeinek szabadnak kellene lenniük". Ami Gorbacsovot illeti, Reagan azt mondta, hogy a szovjet elnök stagnáló gazdasággal, történelmi és éles etnikai problémákkal küzd. ,,Remélem, hogy Gorbacsov barátom ebben a harcban sikeres lesz" - hangsúlyozta Reagan. Szovjet gazdaság Összeomlik? (ČSTK) - A Szovjetunió lényegében szétzilált piaca már az idén összeomolhat, ha nem látunk hozzá a szovjet gazdaságban a piaci viszonyok gyorsított építéséhez - állította Nyikolaj Smeljov, az ismert reform-közgazdász csütörtökön a parlamenti képviselőkkel és az újságírókkal folytatott beszélgetés során. Smeljov szerint elkerülhetetlenül választani kell az egészséges piac és a „táborgazdaság" között. Mindezzel lényegében a készülő kormánynyilatkozatra reagált. Erről a minisztertanács május 25-én akarja tájékoztatni a parlamentet. Smeljov, aki egyébként parlamenti képviselő is, bírálta a kormányt gazdasági „hozzá nem értése" miatt. Azt fejtegette, hogy egy ilyen kabinet nem maradhat meg sokáig a helyén. Egy másik közgazdász, Gennagyij Liszicskin ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy szerinte nem lehet áttérni a piacgazdaságra egy olyan kormánnyal, amely tavaly decemberben eléggé vitatható programot fogadott el, mely nem orientálódott a piacra. Smeljov a továbbiakban arra figyelmeztetett, a piaci viszonyokra való áttérés nem képzelhető el a veszteséges vállalatok bezárása nélkül, s példaként a donyecki szénmedencét említette. Jóslata szerint a Szovjetunióban tön/ényszerűen növekedni fog a munkanélküliség, majd azt állította, becslései szerint már most is annyi munkanélküli van az országban, mint például az Egyesült Államokban - hozzávetőleg hatmillió ember. S nyilvánvaló az is, a lakosság nem fogadja majd el az életszínvonal csökkenését, ha az üzletekben a polcok olyan üresek lesznek mint most. ROMÁNIA Az első szabad választások Négy évtizednyi kommunista diktatúra után holnap Romániában is sor kerül az első szabad parlamenti és elnökválasztásokra. A központi választási bizottság nyilvánosságra hozott adatai szerint a kétkamarás parlament alsóházának, a küldöttek gyűlésének 387 mandátumára mintegy 5700 személy pályázik, míg a felsőház, a szenátus 119 bársonyszékére majdnem 1600 jelölt tart igényt. Ezek közül a független jelöltek száma 212, míg a többiek összesen 73 politikai pártot, mozgalmat és nemzetiségi szervezetet képviselnek. Az elnöki funkcióra hárman pályáznak, éspedig Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front, Radu Cimpeanu, a Nemzeti Liberális Párt és Ion Ratsiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nevében. A választópolgárok száma mintegy 16 millió. A választásokra feszült belpolitikai helyzetben és légkörben került sor. A kéthónapos kampányt is inkább a szenvedélyek, rosszindulatú vádaskodások, az agresszivitás és az erőszak, mintsem a pártprogramok, elképzelések és gondolatok oly szükséges konfrontációja, megmérettetése jellemezte. Lépten-nyomon találkozni lehetett a román nacionalizmussal, főleg a marosvásárhelyi tragikus magyarellenes erőszakos cselekmények utáni első hetekben, amelyek gyakorlatilag a választási kampány beindulását is jelentették. A nacionalista hullámot azután felváltotta az egyre erősödő kommunistaellenes hullám, mely még most is tart, és nem kizárt, hogy a választásokra is rányomja a bélyegét. Például Bukarest szívében már egy hónapja megszakítások nélkül folyik a négy magát függetlennek nevező csoportosulás által szervezett kommunista- és frontellenes tüntetés. A jelenségek háttere természetesen jóval bonyolultabb, és az okokat nem egyszer éppen maga a front szolgáltatja, vitatható, ködösítő, a lényeget meghamisító döntéseivel. Annak ellenére, hogy negyvennyolc órával a választások előtt törvény tilt mindennemű politikai gyülekezést, a kormány mégis úgy döntött, - bizonyára nem szívesen -, hogy nem lép fel a bukaresti tüntetőkkel szemben. Ugyanakkor Temesvárott és magában a fővárosban is újabb verekedések, összetűzések voltak. Nem meglepő tehát, hogy a 12 372 szavazókört összesen 60 ezer felfegyverzett rendőr és katona fogja védeni. Az eddigi közvélemény-kutatások eredményei egyértelműen arra mutatnak, hogy a parlamenti választások győztese a jelenlegi hatalmon levő Nemzeti Megmentési Front lesz. A front szociáldemokrata mozgalomnak mondja magát, be akar lépni a Szocialista Internacionáléba, és élvezi a széles néprétegek bizalmát. Vezető egyénisége Ion Iliescu, akit kommunista múltja miatt az ÚJ SZÚ 1990. V. 19. O-yérvezi sorait az orosz arisztokrácia: a forradalom előtti neves arisztokrata családok sarjai reguláris társadalmi szervezetet hoztak létre. Hivatalos céljuk: a kapcsolatok bővítése és szilárdítása az emigrációban élő orosz arisztokratákkal, a forradalom előtti Sztolica i Uszagybi (Főváros és Kúriák) című folyóirat ismételt kiadása, valamint ,,a haza szolgálata és a legjobb nemesi hagyományok felújítása". Az arisztokrata klub Moszkvában a voltZnamenszkij kolostorban ütötte fel főhadiszállását, s a tagok listáján valóban hangzatos nevek szerepelnek: Trubeckij, Seremetyev, Rajevszkij, Orlov... A klub elnöke pedig nem más, mint Andrej Kirillovics Golicin herceg, mellesleg festő. Teljes mértékben érthető, hogy nagyon sokan sem Moszkvában, sem az országban másutt nem fogadták éppen lelkesen a klub megalakulásának hírét. Újsághírben valahogy éppen az ellenkező hatást váltják ki ezek a nevek, mint amikor az oroszok Tolsztoj vagy éppen Puskin műveiben olvassák azokat. Bizonyára ez késztette az eseményről tudósító moszkvai esti lapot, hogy kioktassa olvasóit: az arisztokrácia jobbik részéből kerültek ki egykoron Oroszország legműveltebb tagjai, ők voltak az a kulturális avantgard, amely ma olyannyira hiányzik. Érthető azonban az egyszerű emberek félelme is, hiszen a jobboldal a Szovjetunióban kemény realitás, él, virul és egyre bátrabb, még ha nincs is figyelemre méltó tömegbázisa. Vonatkozik ez mind a két jobboldalra, ugyanis a Szovjetunióban kettő van: a klasszikus és a kommunista. Ez utóbbiról lapunkban már jómagam is többször írtam, most csak annyit: az SZKP-n belül az átalakítás ellendrukkerei, nem tetszik nekik a demokratizálás, a liberalizálás, ők azok až autokraták, akik vehemensen ellenezték, hogy a párt lemondjon alkotmányos kiváltságairól, mivel csak a tekintélyuralomban hisznek. Ami az általam klasszikus jelzővel illeteti jobboldal meghatározója, azt úgy is nevezhetném, hogy a régi meg az új találkozása. A skála nagyon széles, vannak köztük monarchisták, keresztények, kemény nacionalisták, rasszisták és fasiszták. Ami óvatosságra int, az az utóbbi három irányzat fokozatosan növekvő agresszivitása. Hogy tisztább legyen a kép, nézzünk néhány Arisztokraták, árják és autokraták pártot és programot. Az Alkotmányos Demokrata Szövetség a forradalom előtti kadetek pártjának „felmelegített" változata, olyan burzsoá irányzat, amelytől a monarchista eszmék sem idegenek. Ez utóbbiakat helyezi az előtérbe a Pravoszláv Alkotmányos-Monarchista Párt, amely egészen újkeletű, tavaly novemberben jött létre és mára, május 19-re, II. Miklós cár születésnapjára hívta össze alakuló kongresszusát, melyre az ország egész területéről 60 városból jelezték részvételüket a hívek. Március végén már az ifjúsági szervezete is megalakult, fő célkitűzései az egyházi vagyon visszaszolgáltatása, a hadsereg megerősítése ,,a pravoszláv haza egységének védelme érdekében", az új arisztokrácia megteremtése. öt csoportot egyesít a Népi Pravoszláv Mozgalom, köztük van a gyorsan hírhedté vált Pamjaty és az az Orosz Néppárt is, melynek vezetője, Konsztantyin Szidoruk a leggyakrabban azon siránkozik, hogy orosznak tekintenek mindenkit, aki oroszul beszél. Szerintük ez megengedhetetlen, ezért kidolgozták azokat a kritériumokat, melyek segítségével megállapítható, ki az igazi orosz. S mit mond Alekszandr Kulakov, a Pamjaty egyik vezéregyénisége? íme egy jellemző gondolat: „Liberalizmus, humanizmus, kommunizmus és demokrácia - ezekkel a fegyverekkel igyekszik a judaizmus tönkretenni és bemocskolni az árja világot, az árjákat lerántani a maga szintjére". Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár, viszont a teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a Pamjaty hirdetett május 5-re Marx Károly születésnapjára zsidóellenes pogromokat, amelyek - szerencsére - elmaradtak. De a fenyegetés mindenképpen hozzájárult és hozzájárul ahhoz, hogy példátlan méreteket ölt a zsidók kivándorlása a Szovjetunióból. K

lasszikus és kommunista jobboldalt említettem írásom elején. Van azonban néhány olyan vonásuk, amely rokonítja őket, sőt, már arra is volt példa, hogy a két irányzat egyegy konkrét ügy érdekében hallgatólagosan szövetségre lépett. Felfigyeltető, hogy mindkét irányzat erőskezű vezetőt szeretne látni az ország élén, elutasítanak mindennemű liberalizálást, nyíltan vagy leplezetten nacionalisták és antiszemiták, a hadsereg, a belügyminisztérium, sőt a KGB megszilárdítását, hatalmának növelését akarják, s természetesen a leghatározottabban elutasítják bármely terület leválását a „birodalomról". Végigtekintve a „közös ügyek" nem rövid listáján, kezdem úgy érezni, hogy talán nem is kell ilyen határozottan két táborra osztani ezt a régi-új, mind magabiztosabb jobboldalt. GÖRFÖL ZSUZSA utóbbi időben egyre hevesebben támadnak. Azonban azt is el kell mondani, hogy Iliescu már a hetvenes évek elején nyílt vitába keveredett a diktátorral. Iliescu és Petre Roman kormányfő ma kétségtelenül a legnépszerűbb személyiségek Romániában. A választópolgárok többsége pedig nehezen ismeri ki magát az egymáshoz igencsak hasonlító pártprogramokban és inkább a személyiségek szerint orientálódik. Az is nyilvánvaló, hogy a front élvezi a hadsereg és a volt államapparátus csendes támogatását, hiszen ezeknek - érthetően - jobban megfelel Iliescu mértéktartó reformpolitikája, mint bármelyik befolyásosabb ellenzéki párt jóval radikálisabb és kommunistaellenességgel á t i ta tott programja. Az ellenzéki erők közül csak a három történelmi pártnak van ma nagyobb befolyása és tömegbázisa. Ezek: a Nemzeti Liberális Párt, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt. Az új pártok közül egyelőre csak a román természetvédelmi mozgalom tett szert komolyabb népszerűségre. A közvélemény-kutatók szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok mintegy 55-60 százalékával, a történelmi pártok egyenként a szavazatok 10-15 százalékával, míg a zöldek a szavazatok 5-10 százalékával számolhatnak. A három elnökjelölt közül a felmérések egyértelműen Ion Iliescu győzelmét jósolják, annak ellenére, hogy népszerűsége az utóbbi időben fokozatosan csökken. A szavazatok 60-65 százalékára számít. A több mint két és fél milliós romániai magyarság képviseletében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség indul a parlamenti választásokon. Minden olyan megyében, ahol magyarok is laknak, valamint Bukarestben vannak saját képviselőjelöltjei és több helyen szenátorjelöltjei is. Az RMDSZ keretében, tehát listáján, indulnak a választásokon a magyar politikai pártok, társadalmi és ifjúsági szervezetek. A választási kampány folyamán a szórványmagyarság sok tagja is kifejezte óhaját, hogy az RMDSZ jelöltjeire adhassa le voksát, s ezért a választásokra a törvények adta lehetőségek keretében olyan helyre utaznak, ahol erre lehetőség nyílik. Megvan tehát az esély, hogy a magyarok megfelelő számú képviselővel és szenátorral rendelkezzenek majd az új ro-. mán parlamentben. Arról nem született döntés, hogy a három elnökjelölt közül az RMDSZ kit javasol testületileg támogatni. Az előzetes beszélgetések folyamán ugyanis egyetlen elnökjelölt sem adott kielégítő választ az RMDSZ kérdéseire. Ugyanakkor a bírálatok egyre inkább a Nemzeti Megmentési Front és Ion Iliescu ellen irányulnak, akik gyakorlati nemzetiségi politikájukban egyre távolabb kerülnek a deklarált elvektől. Ezért nem meglepő, hogy a romániai magyarság jelenleg legmagasabb állami funkciót betöltő egyénisége, Király Károly, nyílt felhívásban fordult a magyarokhoz, hogy ne szavazzanak Iliescura és a frontra, mert politikájuk nem biztosítja a kisebbségi jogokat. Képviselőjelöltjeik vannak a romániai cseheknek és szlovákoknak is. Bármilyen is lesz az eredmény, minden kisebbségnek minimum egy hely biztosítva van a parlamentben. Az elnökválasztás eredményét hétfőn, míg a parlamenti választásokét egy nappal később, kedden hozzák nyilvánosságra. KOKES JÁNOS Bukarest, 1990. május 18. Mubarak reménykedik (ČSTK) - A mélyülő közel-keleti válsággal kapcsolatos problémákról tárgyalt csütörtökön este Londonban Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Margaret Thatcher brit kormányfő. A miniszterelnök szóvivője szerint a felek a fegyverek és a rakétatechnika közel-keleti terjesztéséről tanácskoztak. A brit szóvivő nem volt hajlandó elmondani, szóba került-e a Nagy-Britannia és Irak közötti vita, amely azután bontakozott ki, hogy Bagdadban kivégeztek egy brit újságírót és London elkobozta az Iraknak szánt csőszállítmányt. Remélem, hogy megjavulnak a NagyBritannia és Irak közötti kapcsolatok - mondotta Mubarak miután befejezte megbeszéléseit Thatcherrel.