Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-13 / 88. szám, péntek

A gazdasági kapcsolatok útján semlegesíthető a szovjet-litván feszültség A vilniusi kormány programja • Az észt parlament tárgyalásokat sürget • Sebesültek Karabahban (ČSTK) - Vitautas Landsbergis, a litván -pariáment elnöke szerdán táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió elnökének. Ebben reagált az elnöki tanács hétfői figyelmeztető nyilatkozatára. Rámutatott a litvániai katonai beavatkozás veszélyeire, és nyomatékosan követelte, hogy a Szovjetunió ne tegyen ilyen lépést. A litván törvényhozás a képviselők státusával foglalkozott, majd Kazimiera Prunskiene miniszterelnök-asszony bemutatta az új kormányt és rövid nyilatkozatot terjesztett elő tevékenysége fő irányairól. A két fő feladat a köztársaság függetlenségének megszilárdítása és a sikeres gazdasági átalakítás. A kormányfő szerint kabinetje kész a sokoldalú párbeszédre a Szovjetunióval, hogy előkészítsék a talajt a hivatalos kétoldalú tárgyalások számára. Prunskiene asszony szerint éppen a gazdasági kapcsolatok útján lehet semlegesíteni a feszültséget Vilnius és Moszkva között. Ezért van szükség a kapcsolatok fenntartására minden szinten, s a minisztériumoktól kezdve egészen a vállalatokig. A kormány további fontos feladatát abban látja, hogy megakadályozza az elnöki rezsim bevezetését Litvániában. Kazimiera Prunskiene közölte, még ebben a hónapban magas rangú litván küldöttség utazik Kanadába, az Egyesült Államokba, Norvégiába és Nagy-Britanniába. A küldöttség elsősorban a gazdasági kap

1 csolatok felvételére fog törekedni. A litvániai függetlenségi mozgalom támogatása-jeleként George Bush amerikai elnök a Fehér Házban szerdán fogadta a baltikumi emigránsok amerikai csoportjainak képviselőit. A találkozó szimbolikus jelentőségét azonban csökkentette, A címzett újra Irak (ČSTK) - Szerdán Míddlesborough brit kikötőben - a vámosok egy hatalmas, 40 méter hosszú ágyúcsőre bukkantak, amelyet bermudai zászló alatt úszó hajónak kellett volna Irakba szállítania. A nyolc részre szedett cső már csak az átrakodásra várt. hogy - mint ez hasonló esetekben szokásos - az újságírók ezúttal nem lehettek jelen. Ez is jelzi, hogy az amerikai elnök nagyon óvatosan jár el a litván ügyben: egyrészt óva inti Moszkvát a kilépő köztársasággal szembeni erőszak alkalmazásától, másrészt igyekszik megakadályozni Gorbacsov pozícióinak meggyengülését. Az észt parlament ugyancsak Mihail Gorbacsovhoz fordult: magas szintű kétoldalú tárgyalásokra szólította fel Moszkvát. A dokumentumot a parlament 75 szavazattal hagyta jóvá, egy képviselő ellenezte, hárman tartózkodtak, több képviselő pedig nem vett részt a szavazáson. A dokumentumban az észt parlament megerősítette: kitart március 30-i határozata mellett a köztársaság állami státusáról. Az észt parlament szerdán második olvasásban jóváhagyta az általános hadkötelezettségről szóló törvényt. Ennek lényege, hogy ezentúl önkéntes alapon történnek a sorozások a szovjet fegyveres erőkbe a^köztársaság területén, tehát senkit sem lehet kényszerítő eszközökkel besorozni a hadseregbe. A törvény azok megbüntetését is kizárja, akik elutasítják a katonai szolgálatot. Most már csak az a kérdés, milyen mértékben sikerül az észt hatóságoknak elérniük a törvény gyakorlati alkalmazását. Hegyi Karabahban az utóbbi 24 órában ismét kiéleződött a helyzet. Fegyveres örmények támadást intéztek több azerbajdzsán falu ellen, s néhány személyt megsebesítettek. Incidensekre került sor az Örményországgal határos egyik járásban is, itt az örmény fegyveresek egy embert megöltek, többet pedig megsebesítettek. Ezért döntés született arról, hogy erősítésként belügyi csapatokat irányítanak a járásba. Szerdán este Moszkva központjában, a Kreml közelében több tízezer ember tüntetett Telman Gdljan és Nyikolaj Ivanov ügyészségi nyomozók mellett. Valójában volt nyomozókról van szó, hiszen mindkettőjüket visszahívták azzal az indokkal, hogy törvénytelen eszközöket alkalmaznak az üzbég maffia ügyében folytatott vizsgálatok során, s mindkettőjük ellen büntetőeljárást indítottak. A legélesebb támadások a Szovjetunió főügyészségét érték,, a népszerű Gdljan-lvanov „kettős" támogatói követelték Alekszandr Szuharev főügyész lemondását. Tanácskozik az MDF országos konferenciája Május 2-án ül össze az országgyűlés (ČSTK) - Budapesten tegnap megkezdődött a parlamenti választásokból győztesen kikerült Magyar Demokrata Fórum (MDF) harmadik országos konferenciája. A mintegy ezer küldött áttekinti az ország jövőbeni politikai helyzetével, az MDF pozíciójával kapcsolatos kérdéseket. Megnyitó beszédet Antall József elnök mondott. A tanácskozás legfőbb célja, hogy döntsenek a koalíciós partnerekről, akikkel a párt vezetősége - a tagság beleegyezésével - megkezdhetné a tárgyalásokat a kormányalakításról. Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének kezdeményezésére és meghívására konzultációt tartottak szerdán a parlamentben az új országgyűlésbe bejutott pártok vezetői, képviselői. A tanácskozáson a résztvevők tisztázták, hogy május 2-a a legalkalmasabb időpont az országgyűlés alakuló ülésének megtartására. Napirenden szerepel az országgyűlés elnökének kinevezése, aki az ország ügyeit irányítja majd az új államfő megválasztásáig. Az MTI szerint ezzel a feladattal Kéri Kálmánt, az MDF- listáján bejutott képviselőt bízzák meg. Egyelőre kétséges, megvalósulhat e már ezen az ülésen az, hogy az ideiglenes köztársasági elnök bejelentést tesz a kormányalakítási megbízásról. RCKÉPCSARNOK Ha keresztény, még lehet kommunista? Ha egy keresztény hű vallásához, akkor a szocializmus és a kommunizmus az eszményképe. Ezt Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető mondotta a protestáns egyházak képviselőjével megtartott találkozóján. A havannai televízió sorozatot is készített erről a beszélgetésről. A kubai államférfi egyben elismerte, hogy a hívőket a szigetországban politikailag diszkriminálják, azonban jelezte, ennek a gyakorlatnak véget vet. Castro szavait mintha alátámasztaná Don Samuele Ciambriello, a 33 éves nápolyi pap esete. A lelkész tegnap közölte, hogy a helyhatósági választásokon az Olasz Kommunista Párt színeiben kíván indulni. Az AFP hírügynökség szerint fennáll annak a veszélye, hogy a papot ezért a lépésért felfüggesztik egyházi tisztségéből. (ČSTK) Lothar de Maziére A magyarországi szlovák kisebbség nyílt levele A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége és helyi szervezeteinek elnöksége nyílt levelet intézett a kormányhoz, a pártokhoz és az állampolgárokhoz. A magyar sajtó tegnap tette közzé a dokumentumot, amelyet teljes szövegében közlünk: NDK: A kormány új... ÚJ szú 1990. IV. 13 A hazánk területén élő szlovák nemzeti kisebbség napjainkra a teljes feloldódás veszélyébe került. A népszámlálási adatok szerint a szlovák anyanyelvűek száma Magyarországon 1960 és 1980 között a felére csökkent, és a legutóbbi népszámlálás előzetes adatai még riasztóbbak. Tudomásunk szerint a Kárpát-medence egyetlen más nyilvántartott nemzetiségi kisebbsége sem fogyatkozik ennél fokozottabb mértékben. A páratlanul felgyorsult asszimiláció tragikus következményeire, a több száz éve e tájon élő szlovák nemzetiség nyomtalan eltűnésének fenyegető veszélyére évek óta számos fórumon, politikai és társadalmi rendezvényen - sőt a parlamentben is - igyekeztünk közvéleményünk és felelős politikai vezetőink figyelmét felhívni. Kéréseink, petícióink, felterjesztéseinek többségére - amelyek például iskolahálózatunk kiépítését, a hatékony szlovák nyelvű sajtó biztosítását stb. szorgalmazták - választ sem kaptunk, jobb esetben a címzettek garancia nélküli ígéretekkel biztosítottak jóindulatukról. Mivel esetünkben már csak rendkívül gyors és hathatós lépések segíthetnek, erkölcsi kötelességünknek érezzük - mint a szlovák lakosság választott képviselői is, - hogy a Magyar Köztársaság, közös hazánk, kormányától egyértelmű és azonnali intézkedéseket kérjünk. Politikai pártjainktól - mint választópolgáraik - elvárjuk, hogy az eddig közzétett látszatprogramok helyett érdemi nemzetiségi elképzeléseket dolgozzanak ki, és azok szellemében kezdjék országirányító munkájukat. Valamennyi magyar nemzetiségű polgártársunk megértését kérjük, hiszen e helyzetben már néhány éves várakozás is a folytonosság megszakadásához, azaz a hazai szlovák nemzeti kisebbség visszafordíthatatlan eltűnéséhez vezethet. A keletnémet Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjét csütörtökön választotta meg az NDK parlamentje az új kormány elnökévé. De Maiziere 1940. április 2-án született Nordhausenben egy francia jogász családjában. Tizenhat éves volt, amikor belépett a CDUba. 1959 és 1965 között a berlini zeneművészeti főiskolán tanult, több zehekarnak volt a tagja, majd 1975ben a Humboldt Egyetem jogi karán kezdte meg tanulmányait. A nyolcvanas években kész ügyvédként politikai ellenzékieket és a katonai szolgálatot megtagadókat védte. 1982-ben választották meg az ügyvédi kollégium elnöksége tagjának, öt évvel később a szervezet alelnökévé. 1986-ban lett az Evangélikus Egyházak Szövetségének alelnöke, 1987-ben a CDU elnöksége mellett működő egyházi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport tagja. Tavaly november óta a CDU elnöke. Lothar de Maiziére nős, három gyermek apja. Három és fél héttel a választások után végre sikerült összehozni a keletnémet kormányt, a három konzervatív pártból (CDU/DSU/DA), a szociáldemokratákból (SPD) és a liberálisokból álló várva várt nagykoalíciót. Az „ötök" 301 képviselőre támaszkodhatnak a 400 tagú parlamentben, ez bő kétharmados többség, az ellenzék (amelyet paradox módon a totalitarizmust megdöntő polgári mozgalmakból és az NSZEP utódpártjából, a DSZP-ből kikerült honatyák alkotnak) tehát jelképes lesz. A Lothar de Maiziére (CDU) vezette kabinetben a kereszténydemokraták 11, a szociáldemokraták 7, a liberálisok 3, a keresztényszocialisták 2 miniszteri posztot kaptak. Ami érdekes az új kormányban, az az, hogy Márkus Meckel külügyminiszter, Raimund Eppelmann és Hans-Jürgen Ebeling személyében mindjárt három evangélikus pap is helyet kapott a vezetésben. Sabine Bergmann - Pohl, a Volkskammer (Népi Kamara) elnöke a tegnapi parlamenti ülésen felolvasta nyilatkozatát, amelyet az Európa népeihez, a nemzetközi közvéleményhez intézett üzenetként lehet értékelni. De Maiziére kormánynyilatkozata csak az ünnepek után várható, de már most is nyilvánvaló, hogy a kabinet egy fő irányvonalat tűz ki - a német egyesítést, az NDK mielőbbi beolvasztását a nyugatnémet „paradicsomba". A Berlin és Bonn közötti tárgyalások a pénzügyi, gazdasági és szociális unió megteremtéséről minden más ügyet a háttérbe szorítanak. A politikusok számítanak rá, hogy a valutaunió már a nyár folyamán létrejön, persze, amennyiben sikerült megállapodni a márka átváltási arányában. Berlin ragaszkodik az 1:1 kurzushoz, ami viszont túl nagy terhet jelentene az NSZK-nak, akár inflációhoz is vezethetne. Rég bebizonyosodott, hogy a keletnémet gazdaság összeomlott - annak ellenére, hogy korábban aránylag jó kiindulási alapként ítélték meg -, s irreális lenne azt képzelni, hogy a gazdag szomszéd egykönnyen talpra tudja állítani azt. A Bundesbank és a szövetségi kormány előbb 3:1 arányról beszélt, most 2:1 átváltási arányt javasol, ezt tartja elfogadhatónak. Odaát viszont máris csalónak nevezték Kohl kancellárt, hiszen a választások előtt fűt-fát (és állítólag az 1:1 arányt is) megígért. Nos, az unió iétrehozása korántsem lesz zökkenőmentes, egy azonban bizonyos: az új NDK-kormány felgyorsítja ezt a folyamatot. A kabinetalakítással párhuzamosan ismét az előtérbe kerültek a külföld gondjai az egységes Németország katonai státusával kapcsolatban. A NATO azt mondja, hogy Németországnak ebben a szövetségben van a helye Genscher bonni külügyminiszter félmegoldást javasolt: csupán a mai NSZK területe legyen a NATO tagja. A Kreml ugyan már nem ragaszkodik korábbi elképzeléséhez, a német semlegességhez, de abba mégsem tud beleegyezni, hogy az egyesített ország a nyugati katonai tömbhöz tartozzon. A legújabb moszkvai változat: Németország legyen tagja mind a NATO-nak (a mai NSZK), mind pedig a Varsói Szerződésnek (a mostani NDK), legalábbis egy ideig. Eduard Sevardnadze elgondolásáról azonban Mariin Fitzwater, az amerikai elnök szóvivője és Douglas Hurd brit külügyminiszter is tartózkoÁtváltási zsákbamacska (A Neues Deutschland karikatúrája) dóan nyilatkozott, a NATO pedig elutasította. Valószínűleg a szovjet külügyminiszteri indítvány megzavarja George Busht és Margaret Thatchert is abban, hogy a húsvéti ünnepeket élvezze a Bermuda-szigeteken a hétvégi amerikai-brit villámcsúcson. Moszkva makacs partner a német egyesítéssel összefüggő új európai biztonsági rendszer megteremtéséről szóló tárgyalásokon. A teljes európai közmegegyezés érdekében azonban folytatni kell a vitát. Ehhez megvan a jószándék, amit a kész diplomáciai menetrend is bizonyít: április végén EK-értekezlet Dublinban, májusban szovjet -amerikai csúcs Washingtonban, kora ősszel ismét négy plusz kettő tanácskozás és végül a tél elején Helsinki II. URBAN GABRIELLA A keletnémet parlament bocsánatot kér a zsidóktól és Csehszlovákiától (ČSTK) - Az NDK Népi Kamarája tegnap szavazattöbbséggel jóváhagyta a nemzetközi közvéleményhez intézett nyilatkozatot, amelyben vállalja a társfelelősséget azokért a sérelmekért, szenvedésekért, melyeket a németek okoztak a második világháború idején. A keletnémet parlament bocsánatot kért az összes zsidó polgártól az üldözésért a náci Németország idején, s szorgalmazta a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izraellel. A Népi Kamara a továbbiakban beismerte: az NDK is felelős volt az 1968-as prágai tavasz katonai elEurópa Tanács Csehszlovákia felvételi kérelme (ČSTK) - Csehszlovákia kérte teljes jogú tagságát az Európa Tanácsban. Ezt csütörtökön közölték Strassbourgban, a 23 európai országot tömörítő nemzetközi szervezet székhelyén. Hazánk már a negyedik közép-, illetve kelet-európai állam, amely teljes jogú tagja kíván lenni az Európa Tanácsnak. Tavaly november óta Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia kérte felvételét a szervezetbe. nyomásáért és Csehszlovákia népeitől is bocsánatot kért. A parlament a nyilatkozatban síkraszállt a jelenlegi európai határok megőrzéséért és tiszteletben tartásáért. Ez elsősorban az Odera-Neisse határvonalat érinti, amelynek sérthetetlensége az európai népek békés egymás mellett élésének a feltétele - hangzik a dokumentumban. A Né

: pi Kamara az üzenetben kifejezte óhaját, hogy a németek és a Szovjetunió népei között folytatódjon a megbékélés folyamata. Eltérő vélemények (ČSTK) - A nyugatnémetek túlnyomó többsége üdvözölné, ha az amerikai csapatokat kivonnák az országból - viszont az amerikaiak nem akarnak távozni. Ez derült ki az Egyesült Államokban és az NSZKban végzett közvélemény-kutatásból. melynek eredményeit tegnap hozta nyilvánosságra az amerikai AP hírügynökség. A német válaszadók 56,5 százaléka szeretné, ha az amerikai katonák kivonulnának hazájukból, 38,6 százalékuk ellenezte azt. Az amerikaiak 11,9 százaléka szorgalmazta a csapatok teljes kivonását.