Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-12 / 87. szám, csütörtök

Nem úgy szólt a felhatalmazás! A cél szentesíti!?) az eszközt... „A Nyugat-szlovákiai Közlekedési Központ járási kirendeltségei dolgozóinak túlnyomó többsége sztrájkkészültségben van, és április 5-én sztrájkba lép!" - látogattak szerkesztőségeinkbe e szervezet igazgatóságának dolgozói, akik a kerületi nemzeti bizottság hatáskörébe tartoznak, s többek között fuvarozó tevékenység közvetítésével foglalkoznak. Az elmúlt esztendőben 19,3 millió korona értékű ilyen jellegű munkát végeztek. A sztrájk komoly dolog, ezért megpróbáltuk kideríteni az okokat, amelyek meghirdetéséig vezettek. ÚJ SZÚ 1990. IV,. 12. HELYZETJELENTÉS - Le akarják váltani igazgatónkat, akit dolgozóink túlnyomó többsége támogat, és a kerekasztalnál egy szavazat ellenében bizalmat kapott - közölte velünk Stanislava Gajdošová ellenőrzési szakelőadó. - Miközben Marián Giba mérnök, aki a kerekasztalnál a központ Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmát képviselte, ehhez nem kapta meg B nálunk működő valamennyi NYEE-alapcsoport felhatalmazását. .. A Nyugat-szlovákiai Közlekedési Központ 11 kirendeltségében, valamint a közlekedésszervezési és -tervezési részlegén összesen 280 személy dolgozik. Ez utóbbin - amely a központ felügyelete alá tartozik - 28 ember, tehát az állomány egytizede. Ők az elmúlt esztendőben nem egész 800 koronával járultak hozzá a szervezet bevételéhez (ami a teljes évi bevételnek csak egyhuszonötöde!). Most konfliktus keletkezett ez utóbbi részleg és a többi 11 kirendeltség, valamint az igazgatóság között. A tötíbség azt követeli, hogy a közlekedésszervezés váljon le, mert az önfinanszírozás feltételei között a járási kirendeltségek kedvezőbb feltételek közé kerülhetnének. Azonban nem ez az egyetlen ok. A legfőbb az, hogy a közlekedésszervezési részleg NYEE-alapcsoportja a kerület valamennyi járási kirendeltségének nevében lépett fel! - Nem az egész központ minden dolgozóját képviseltem, nevükben ott volt Malino Pobočík, és a szakszervezetünknek is volt képviselője a kerekasztalnál. Csak a regisztrált NYEE-alapcsoportokat képviseltem, azok nevében jártam el - magyarázza Marián Giba. Azonban dr. Evald Krajčovič vállalati jogász ezt kétségbe vonta a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságon, ahol a NYEE-csoportok nevében aláírt három megbízólevelet találtunk: Anna Rajninecová és Ľubica Ďurčová mellett Ivan Rybárét, aki azonban - amikor megtudta, hogy a kerekasztalnál Marián Giba úr az igazgató ellen szavazott - lemondott funkciójáról a NYEEben. Ugyanis megbízólevelét azzal a feltétellel adta át, hogy Marián Giba az igazgatót fogja támogatni. Dr. Evald Krajčovič dokumentumokkal támasztja alá, hogy ezúttal mégsértették a NYEE politikai mozgalom alapszabályát. (Ennek aprólékos bizonyításáról ezúttal eltekintünk, mivel hosszadalmas lenne - egyébként igaz.) - Hány NYEE-aktivista vélekedett úgy, hogy az igazgató nem alkalmas tisztsége betöltésére, ha ön a fenti nézetet képviselte a kerekasztalnál? - tettük fel a kérdést Marián Gibának. - Hárman adtak írásos megbízást - válaszolja. • Azonban Ivan Rybár, akinek ön helyébe lépett - miután egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott a tanácskozáson részt venni - ellenkező véleményen volt. - Igen, ő nem akarta az igazgató leváltását. • Nem hívták össze a NYEEalapcsoportok minden aktivistáját, hogy véleményt mondjanak? Csak azok képviselőivel tárgyalt? -Nem. Sem időnk, sem lehetőségünk nincs arra, hogy bejárjuk a járásokat, aláírásokat gyűjtsünk vagy összehívjuk a plénumot... - mondja Marián Giba. KÉTELYE

K Közben a galántai kirendeltség levelét is megmutatjuk Marián Gibának. Az április harmadikán keltezett levélben 13 aláírással tanúsítják Marián Giba eljárásának helytelenségét, miután már felhívták a figyelmet - egy másik, március huszonkilencedikei levélben -, hogy az igazgatónak még január 16-án bizalmat szavaztak, amikor létrehozták a kirendeltség NYEE-alapcsoportját. Marián Giba erre eléggé furcsán reagált: kétségbe vonta a csoport létezését, mert azt szerinte akár most, utólag is létrehozhatták, és kételkedik az igazgatót támogató aláírások hitelességében is, amelyek - hét járásból is - az igazgató mellett szállnak síkra, és egyúttal sztrájkkal fenyegetőznek. Jozef Kyselica, a független szakszervezet elnöke a trenčíni részlegből nem támogatja ugyan a sztrájkot, ellenben az a véleménye, hogy az igazgató személyéről közösen, nem pedig szűk körben, a dolgozók túlnyomó többségének háta mögött kellene dönteni. Mária Prúceková, aki több mint harminc éve dolgozik a galántai kirendeltségen, Vojtech Husárek igazgatót dicséri és elmarasztalja, önjelöltnek nevezi Marián Gibát, akit nem ismer, egyébként kifogása sincs ellene, viszont aláhúzza, hogy Giba úr, a túlbuzgó NYEE-aktivista, februárban még befizette a CSKP-tagilletékét... A szlovák kormánynak a személyi változásokról kiadott alapelveiben áll: ha a kerekasztalnál résztvevők közül csak egy olyan is akad, aki élvezi a dolgozók bizalmát és a szóban forgó tisztségviselő ellen szavaz, akkor a tisztség betöltésére pályázatot kell kiírni. Lényegében tehát arról van szó, vajon Marián Giba jogerősen vett-e részt a kerekasztalnál?! „SZÁMTAN" - Valamikor január végén, pontosan nem tudom mikor, mivel írásos dokumentációnk - sem erről, sem másról - nincs, megválasztottak NYEE-csoportunk elnökévé - állítja. Ezzel szemben Stanislava Gajdošová a következőket tanúsítja: „ Részt vettem azon a tanácskozáson, mert szintén NYEE-tag vagyok, azonban akkor, még a választások előtt, a résztvevők túlnyomó része távozott." - Tizenegy szavazatot kaptam - eggyel többet, mint a szavazáson résztvevők számának az ötven százaléka.. . - emlékezik vissza Marián Giba. • Hány NYEE-aktivista van összesen a Nyugat-szlovákiai Közlekedési Központban? - Körülbelül harminc - állítja Tamara Štrbáková, aktivista, adminisztrátor, Marián Giba közvetlen munkatársa. • Kettőszáznyolcvan dolgozóból? - Lehet, hogy negyven vagy ötven, nem számoltuk össze... - „pontosít". - Meg kell azonban kérdezni a kollektíva véleményét, mindenki az igazgató ellen van! - tanácsolja. Ugyanezt tesszük mi is, és azt javasoljuk, hogy hívjanak össze szavazatképes tanácskozást, amelyen dönthetnének arról, hogy ki vegyen részt a kerekasztalnál. -Természetesen, ha a NYEEtanácskozás mást javasol a kerekasztalhoz, akkor hatálytalanítjuk a vitatott kerekasztal határozatát és nem lesz szükség pályázatra - ígéri Jozef Pieružek, a kerületi nemzeti bizottság nevében, mire az igazgatóság kollektívájának említett tagjai megígérik, hogy mindent megtesznek a sztrájk megakadályozása érdekében. Csak Marián Giba zárkózik el a NYEE-küldöttek összehívásától, és azt hajtogatja, hogy azokkal kell megtanácskozni a dolgot, akik megbízták a kerekasztalnál való részvétellel. Számunkra viselkedése érthetetlen, az is, hogy miért fél (?) a vállalati nyilvánosság hangjától? Kívülállóként ugyanis nehéz eldönteni, hogy az ötvenéves Vojtech Husárek igazgató mennyire alkalmas tisztsége betöltésére. Tény, hogy januárban még a kerületi közlekedési központ dolgozóinak túlnyomó része bizalmat szavazott neki. Miért vesztette azt el? - Nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket... - magyarázza Marián Giba. Valójában arról van szó, hogy a közlekedési részleg dolgozói január 16-án leszavazták a részlegvezetőt, Miroslav Faškót. Ezután levélben szólították fel Husárek igazgatót, hogy január végéig helyére nevezzen ki mást. „Abban az esetben, ha követelésünket figyelmen kívül hagyja, ez megváltoztathatja a közlekedésszervezési részleg dolgozóinak véleményét a szervezet vezetéséről és követelésünk teljesítése érdekében más eszközökhöz nyúlunk" - írják. TANÚ A jelzett időben az igazgató a követelésnek nem tett eleget, közben a szóban forgó részlegvezető, Miroslav Faško infarktussal kórházba került. Az igazgatóval sem tudtunk beszélni, megromlott egészségi állapota miatt rendszeres orvosi kezelésre szorul. Korábban sem láttuk soha. A kerületi nemzeti bizottság közlekedési osztálya vezetőjének írt, róla szóló levelet azonban olvastuk. Feladója Dušan čollák mérnök, rokkantnyugdíjas, a központ korábbi osztályvezetője. Előbb önmagáról ír. Az ötvenes években a hírhedt B-listázás következtében Pozsonyból kitelepítik, majd amikor végül főiskolára kerül, kirúgják és uránbányába küldik. A hatvanas években belép a pártba, '68 után kizárják. Ezt kdVetően gépkocsivezető, majd fokozatosan osztályvezetővé lép elő, aláírja a Charta '77-et és a Néhány mondatot. Most amiatt aggódik, ami korábbi munkahelyén történik. Vagyis az osztályvezető és az igazgató személyét ért támadások aggasztják. Dicsét i Husárek igazgatót, aki dolgozott ugyan a pártapparátusban - ahonnan eltávolították -, ennek ellenére nem volt emberségesebb és hozzáértőbb főnöke, állítja. Miroslav Faškót, a közlekedésszervezési részleg vezetőjét, aki pártonkívüli, pedig többször is figyelmeztette, hogy vigyázzon, mert a túl agilis pártsejt, amelynek Marián Giba is tagja volt, a pozíciójára tör. Ami nem sikerült a párt zászlaja alatt, azzal most a NYEE nevében próbálkoznak. Kifejti, hogy számára már régen világos volt az igazgató közlekedési helyettesének karrierizmusa. GYANÚ... Egy nappal a bejelentett, majd visszavont sztrájk időpontja után Marián Gibát hívtuk telefonon, vajon összehívták-e a kirendeltségek NYEE-csoportjainak tanácskozását? - Találkoztunk a kirendeltségek három képviselőjével és úgy döntöttünk, hogy felkérjük a dogozókollektívák képviselőit is, mondjanak véleményt, amely után közöljük a kerületi nemzeti bizottsággal az igazgatói poszt várományosának nevét... • Számunkra meglepetés, hiszen pályázatról volt szó, nem pedig konkrét javaslatról. Erre különben sincs joga a NYEE-közgyűlésnek, annak arról kellett volna döntenie, vajon ki kap mandátumot a kerekasztalhoz. Megkapta? -A NYEE-tanácskozáson megegyeztünk, hogy összehívjuk a dolgozókollektívák képviselőit, azok ugyan nem hagyták jóvá, hogy a közlekedési igazgatóhelyettest javasoljuk az igazgatói székbe, de nyolcvan ember amellett szavazott, hogy legyen pályázat. Vojtech Husárek úrnak elvégre jogában áll a pályázatra benevezni... - közölte Marián Giba. A válasz tehát nyilvánvalóan „félrebeszél"... -Olyan helyzet állt elő, amely a végén még tettlegességgé fajul...! - jellemezte az állapotokat dr. Ľubica Benešová személyzeti osztályvezető. Kinek jó ez?! IVAN ŠPÁNI, a Práca munkatársa, MÉSZÁROS JÁNOS, az Új Szó munkatársa A fogyasztót senki sem kérdezi... Hol kapható a Color 428-as? Sokan heteken, hónapokon keresztül járják az üzleteket, lesik, mikor érkezik az áru, pontosabban a színes televíziók. Némiképp ugyan javult a kínálat az üzletekben - nagyrészt a behozatalnak köszönhetően -, de kielégítőnek nem nevezhető. Az igényesek, akik a legújabb típus mellett döntöttek, kitartóan várakoznak. A napokban viszont dühösen nyilatkoznak a gyártóról, a Nižná nad Oravou-i Tesla Orava vállalatról. S hogy mi okozta a felháborodást? A gyártó újsághirdetésben adja tudtára a kedves fogyasztóknak, hogy a legújabb Color 428-as készülékét csupán az ostravai, illetve a tvrdošíni mintaboltjaiban árusítja. Aki tehát venni akar, utazzon! Nincs ez így rendben, méltatlankodtam a panasz hallatán én is és dr. Stanislav Vranához, a Tesla Orava vállalat áruértékesítési osztályának vezetőjéhez fordultam felvilágosításért. - Nem csupán az említett két üzletünkben kínáljuk a Color 428-at, hanem a fogyasztási elektrotechnikai részvénytársaság pozsonyi (Varšavská 24.), illetve verebélyi boltjában is. Rövidesen Zlínben is kaphatóak lesznek ezek a készülékek. • Két üzlet vagy öt üzlet, ez még nem nyugtathatja meg a vásárlókat... - Elhiszem, hogy nem. De el kell mondjam: devizaigényes gyártmányról van szó, ezért csupán az említett részvénytársaságnak „adtunk" belőlük, mert ők „beszálltak" a költségek fedezésébe. • Engem, mint fogyasztót és a hozzám hasonlókat ezek a belső ügyek kevésbé érdekelnek. Én a készüléket a lakóhelyemhez legközelebb levő szakboltban szeretném megvenni. - Ebben is igazat adok önnek. A devizaigényesség mellett viszont még meg kell említenem, hogy már tavaly el kellett volna kezdenünk a szóban forgó készülékek gyártását, de ez csak februárban sikerült. A terv szerint naponta 140 darabot kellett készítenünk, de különböző nehézségek miatt néha csak 40-50 darab kerül le a szerelőszalagról. Tehát nem tudunk annyit gyártani, mint szeretnénk, illetve amennyit a piac igényel. • A kereskedelem nem nézi jó szemmel, hogy a gyártók átveszik a szerepét, vagyis maguk árusítjáktermékeiket... - Erről is tudunk. Nem feledkezhetünk meg viszont arról, hogy a gazdaságosság, a nyereség növelése milyen fontos tényező számunkra. Ha mi magunk adjuk el az árut, az árrés a miénk marad. • Tehát ami a kereskedelemnek „járna", az az önök haszna, a fogyasztó pedig utazzon, ahol a bolt van. És elárulná mennyi a hasznuk? -A kereskedelmi ár 14 százalékát teszi ki (a szóban forgó készülék 19 900 koronába kerül - a szerző megjegyzése). De tulajdonképpen ez nem mind nyereség, mert ebből a költségeket le kell számítani. • És tud valami biztatót mondani a vevőknek is? - Reméljük, ha a termelés beindul, az ellátás javulni fog. Előreláthatólag a második félévben már a legnagyobb kereskedelmi partnereinknek, a háztartási cikkeket forgalmazó vállalatoknak és a Prioroknak is szállítunk belőlük. - A fogyasztókkal együtt reméljük... • DEÁK TERÉZ M

ost, hogy a demokrácia, a mindenki számára valóban lakható jogállam felépítésén fáradozunk, teljesen logikus és természetes a réginek a lebontása, minden rossznak az eltakarítása. A szabad választásokig egyelőre úgyse tehetünk többet a demokrácia jövőjéért. Csakhogy munkánkat bonyolítja és nehezíti, hogy közben saját magunkban is le kell rombolni a régit. Az pedig ugyebár elég világos, hogy sem a jogállamba, sem a hőn áhított közös európai házba nem léphetünk a régi reflexekkel, a rossz beidegződésekkel, nacionalista előítéletekkel, intoleranciával, soviniszta gyűlölettel, mások megsemmisítésével, furkósbotokkal, láncokkal felszerelkezve. Ezért nagyon is evidens a másság elfogadása, az ember megbecsülése, személyiségének tiszteletben tartása. Napjainkban, miközben szinte már közhellyé koptatjuk az emberi tényező jelentőségét a gazdaságban, sajnos kevésbé. tudatosítjuk szerepét a társadalomban és a mindennapi életben. Föltehető a kérdés: miben is áll az ember személyiségének szerepe a társadalomban? Mivel az ember természeténél fogva társadalmi lény, arra törekszik, hogy tudásával, képességével a lehető legjobban segítse a társadalmi haladást, mert attól függ egyéni boldogulása. Ebből viszont az is következik, hogy a társadalmi körülményeket kell elsősorban emberivé tenni. Az elmúlt négy évtized alatt minden jóhiszemű kísérlet ellenére, ez sem igen sikerült. A miértre talán a legsommásabb válasz az, hogy a pártállam vezetői, bár mindig a nép s az ember nevében beszéltek és döntöttek, valójában azonban sem az embert, sem a népet nem tekintették felnőttnek, nagykorúnak. Folyton azt hallottuk: a párt ezt akarja meg azt akarja, ezt vagy azt jobban tudja. Egészen a közelmúltig ezt igyekeztek velünk elhitetni. S amikor a nyíltság friss szele hozzánk is betört, s lehetőség kínálkozott arra, hogy mindenki szabadon fejezheti ki magát, kiderült, bizony felnőttek vagyunk, tudunk önállóan gondolkodni, nekünk is van véleményünk és igencsak különbözünk egymástól. S vajon ez rossz dolog? Igenis jó. A hallgatás, elhallgatás évtizedeiben erről sem volt ildomos beszélni. A köztünk meglévő különbségek nemcsak felületi, de lényegi különbségek is. Ahhoz azonban, hogy olyannak fogadhassuk el egymást, amilyenek vagyunk fajra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül, olyan demokratikus viszonyokat kell kialakítani, ahol a különbséget, a másságot mindenki tolerálja és tiszteletben tartja. Aligha érdektelen tehát, ha ebben a kusza, mai szélsőséges folyamatban szót ejtünk e kérdésekről. Annál is inkább, mert egyesek nemcsak hogy képtelenek elismerni a másságot,. meghallgatni az ellenfelet, de arra sem képesek, hogy elismerjék a másként beszélők létezésének jogát. Ennek legszélsőségesebb megnyila tkozásait tapasztalhatjuk több új, szabad szellemű szlovák sajtóban. Egyre több inkorrekt, tisztességtelen, nacionalista, kétes politikai célokat szolgáló cikk lát napvilágot. Rendkívül aggasztó ez a tendencia, elsősorban azért, mert súlyosan veszélyezteti a demokratikus kibontakozást, másodsorban pedig azért, mert pogrom árnyékát idézi fel. Józan ésszel föl sem fogható, mi e vádaskodás, alantas cikkek szerzőinek igazi célja. Keserű-kesernyés hanggá nyílik a kérdés: kinek jó és kit szolgálnak az ilyen irományok, melyekből süt a gyűlölet?! Ne feledjük: csak a tolerancia, a higgadt párbeszéd akadályozhatja meg a demokrácián elkövetendő konjunkturális nacionalista erőszakot. A párbeszéd demokratikus szelleme a garancia arra, hogy nyugodt, békés légkörben történjék meg nálunk is a rendszerváltás. A nacionalista intolerancia senki számára sem lehet követendő példa: a többség éppúgy kárát látja hosszú és rövid távon is, mint a kisebbség. Meg kell érteni, hogy ami a többségnek jogos, az a kisebbség számára is az. Ő sem akar többet, csak annyit, amennyit más. Hiszen nincs egyén és közösség, aki, illetve amely ne akarna megmaradni, folytonosságát, identitásátmegőrizve, emberhez méltóan élni ott, ahol született: őrizve nyelvének, kultúrájának, történelmének, hagyományainak megtartó erejét. TSomolyságot és türelmet igénylő időket élünk, az öntisztulás idejét. Rajtunk a sor, mindannyiunkon, hogy a jövőt a demokrácia valódi tartalmával töltsük meg, csak így van esélyünk, hogy beléphessünk Európa közös házába... TÖRÖK ELEMÉR Egyforma eséllyel