Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)
1990-04-11 / 86. szám, szerda
Egy varos keservei Több mint három éve Füleken a kisállomásnál, a Daxner utcában gázrobbanás történt egy családi házban, röviddel a földgázvezeték üzembe helyezése után. Az esetről nem lehetett írni. Hogy most, három év után, szóba kerül az eset, az az Egy város keservei című riportra lapunkban március 23-án megjelent visszhangnak köszönhető. Jozef Kučera mérnök, a Kőolaj- és Gázipari Konszern zsolnai üzeme igazgatójának nyilatkozatával kapcsolatban Varga László, a szenvedő alany, személyesen kereste fel szerkesztőségünket. Iratokkal és fényképekkel dokumentálta a tragikus eseményt, s kérte, közöljük az ő véleményét is. Mi történt azon a reggelen? A gázrobbanás 1987. január 26-án 5.30-kor történt. Feleségével a fürdőszobában voltak, mindketten súlyos égési sérülésekkel kerültek kórházba. A Nemzetbiztonsági Testület tagjai kihívták a gázművek szakembereit, akik gázszivárgást állapítottak meg. A ház előtt kiásták a gázvezetéket, s látták, hogy a műanyag cső a forrasztás mentén szétnyílt. A bírósági szakértő szerint a gázrobbanást propán-bután gázpalack okozta. Panaszosunk szerint ez nem helytálló. A házban nem éreztek PB szagot, viszont az utcabeliek a szomszédos házakban éreztek, s a pincékben a detektor gázt jelzett. Mégis az ügyet a PB palack, nem pedig a földgázvezeték szivárgása okozta robbanás tényének megállapításával zárták le. Varga László szerint a gázvezeték betakarásánál megsértették a technológiai előírásokat, a csövet nem helyezték homokba, ahelyett a műanyag csőre az utcáról ásás közben felszedett kövek kerültek. Azt az állítást-sem tudja elfogadni, hogy a cső esetleg a robbanás következtében rongálódott meg, hiszen a fővezeték 80 cm mélyre és kb. 15 méterre volt az epicentrumtól. A fizikai erő fölfelé hatott, a ház mennyezetét emelte meg és a hátsó falát vitte el. Meggyőződése, hogy a ház előtt szivárgó gáz a szennyvízcsatorna és a vízvezeték mellett hatolt a házba, a fürdőszobában felgyülemlett és felrobbant. Ezért újabb szakértői kivizsgálást kért, azzal az indokkal, hogy abban az időben az utcában a gázműveknek még három helyen kellett a vezetéket megjavítaniuk, mert gázszivárgást észleltek. A vezeték jó, mégis szivárog • Ezek szerint az eljárás a gázművek javára folyt le? -Igen. 1987. november elején a kerületi ügyészség utasítására ismét megindították a bűntetőeljárást. Újból kihallgatták a tanúkat. Vallomásukat mégsem vették figyelembe. Mi több, a zlíni Állami Kísérleti Intézet és a pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet szakértői véleményében is az áll, hogy a megküldött hibás csővezetékrész mint anyag, ták, hogy a hegesztés itt is szétnyílt. De nem tudták megjavítani. A műanyag csövet betonlapokkal terhelték le, hogy csökkentsék a szivárgást, s ilyen állapotban hagyták egy hónapig. Azelőtt egy hatemeletes blokkház mellett volt gázszivárgás, amit tilos a dohányzás és nyílt láng használata tábla kitételével oldották meg. Eltértek a tervdokumentációtól • Eddig a hivatalokkal vívta szélmalomharcát. Most, hogy szót kap, mivel érvel továbbra is igaza mellett? - Szerintem nem megfelelő a műközül a Püspöki úton levő városi egészségügyi intézet jelezte igényét gázfogyasztásra, de ez a vezeték üzembe helyezése, illetve csak a sikeres nyomáspróba után kivitelezhető. A vnb hogy látja a dolgot... Kasza Tibor mérnök, a Füleki Vnb elnöke csak a szakemberek véleményét tudta megismételni. - A gázvezeték üzembe helyezésekor állítólag megfelelt a követelményeknek. Jelenleg a városon keresztül vezető fővezeték és elágazások le vannak zárva. A lakosság bizalmatlan. Addig, amíg nem lesz teljesen egyértelmű, hogy a gázvezeték biztonságos, a vnb nem folyA műanyagcsövet betonlapokkal terhelték le teljesíti a csehszlovák szabvány feltételeit, a forrasztás háromnegyede jó, a húzáspróba során magas szilárdságot mutatott. Valamilyen szennyezettség miatt nyílt szét a forrasztás mentén. Beszélgetésünk során kiderült, hogy Füleken egyébként is sok gondot okoz a gáz bevezetése. Például a Régi Kolónia lakótelepen 250 lakásba vezették be a földgázt. 1988 májusában egy nyolcemeletes panelház mellett két méterre észleltek gázszivárgást. A gázművek dolgozói kiásták a vezetéket és megállapítotanyag cső, technológiailag nem tudják tökéletesen megoldani összeforrasztását. A szakemberek rossz minőségű, hanyag munkája okozta házam felrobbanását. Életünk hajszálon függött. Engem tartanak vétkesnek, miközben a felelős emberek a valóságnak nem megfelelő szakértői vizsgálat mögé bújnak. A gázművek dolgozói eltértek a tervdokumentációtól, a vezeték nem a járda, hanem az úttest alatt megy. A gázvezeték kétszer kereszteződik 22 ezer volt feszültségű villanyvezetékkel. 1986-bó! az utcánkban a csővezeték betakarása után végzett nyomáspróbáról nincs dokumentum, nincs atesztációs lap. A lakókkal nem közölték, hogy az utcában a fővezetékben már gáz van. Bár 1989. márciusában a főügyésztől azt a választ kaptam; az eljárás törvényes volt, az ügyet lezárták, újra kértem felülvizsgálását. Ismételt kérelmem alapján erre az új főügyésztől ígéretet kaptam. Remélem, a független szakemberek a tényekből kiindulva kiderítik az igazságot. Mit mond az illetékes? Telefonon hívtuk fel Vojtech Novodomský mérnököt, a gázművek losonci részlegének vezetőjét, ő mit szól az esethez? -A gázvezetéket az előírásnak megfelelően fektették le. A Daxner utcában történt robbanás után kicserélték a vezeték egy részét, de a nagy hidegben végzett javítás után ismét szivárgás volt. Ezt követően a gázvezetéket központi intézkedésre lezártuk, immár két éve. A munkálatokat ismét fel kell újtani, nyomáspróbát kell végezni. • Nem lenne biztonságosabb a műanyagcsöveket acélcsövekkel helyettesíteni? - A műanyag cső megfelel a csehszlovák szabványnak. Igaz, a részlegünkhöz tartozó Losonci és Rimaszombati járásból eddig csak Füleken alkalmazta a vállalat. Rózsahegyen használtak már ilyeneket és nem tudok arról, hogy a vezetéket ki kellene cserélni. • Tudomásunk van róla, hogy a járási lakásépítő szövetkezet és a lakásgazdálkodási vállalat kérte a parkban levő kazánház gázra való bekötését. Ez hogy áll? - Erről sem tudok, pedig minden gázművesítéssel kapcsolatos tervet véleményeznem kell. A szervezetek tathat propagációs kampányt a gázművesítés mellett. ígéretet kaptunk, amennyiben a napi átlag középhőmérsóklet 12 fok lesz, hozzáfognak a javításához, s május végére üzemképessé teszik. A gázművek szeretné, ha összehívnánk a lakosságot, hogy tegyék meg az előkészületeket a gáz bekötéséhez, de amíg a vezeték nincs kijavítva, s a nyomáspróba ezt nem igazolja, felelőtlenség lenne ennek elrendelése. • A gázművek a gödrökbe lévő hulladékért a lakosságot hibáztatja. - Ha egy hónap alatt lerakták volna a gázcsöveket, vagy legalább folyamatosan végezték volna munkájukat, ilyen panasszal nem tudnának előállni. Reméljük, a probléma hamarosan közmegegyezésre megoldódik, s a gázvezeték nem lesz gáz nélkül. A beruházott összeg idővel megtérül. De ahhoz, hogy a lakosság élete és vagyona ne legyen veszélyeztetve, a szakemberek felelősségteljes, pontos munkájára van szükség. így a gáz valóban az ökológiai feltételek, illetve a lakhatási körülmények színvonalának javítását szolgálja majd, nem pedig félelmet szül. TÓTH ÁGNES Tisztelt Dusza István Úr! Engedje meg, hogy reagáljak az ön cikkére, amely Kinek a nevében? cím alatt jelent meg az Új Szó 74. számában. Az általam adott kérdéses nyilatkozatot a tv-nek a saját nevemben adtam, azonban sokkal hosszabb terjedelemben, mint ahogy az adásba került. Sajnálatos módon csak azt hagyták meg az anyagból, ami talán éppen kapóra jött. Ugyanis a beszélgetés első részében éppen a községünk magyar nemzetiségű polgárainak jogos követeléseiről beszéltem, mintegy leszűrve a tanulságot a nyilvános gyűléseken elhangzott felszólalásokból. Közben negatívumként említettem meg azt, hogy a magyarországi tömegtájékoztatásban időnként indokolatlan az irántunk tanúsított aggodalom, főleg a választás előtti kampányban volt szerintem észrevehető. De hivatalos politikusok részéről is elhangzott hasonlóan értelmezhető megfogalmazás. Meggyőződésem, hogy a mi magyarságunk jogait, gondjait elsősorban nekünk saját magunknak kell megoldanunk, netán kiharcolnunk és nem tartom helyesnek, ha ebben mások minket befolyásolnak. A történelem számos esetben igazolta, hogy a nem kért gondviselés csak negatívan befolyásolja „ügyünket". Azt, hogy a mi problémáinkat időnként azonosítják a romániai magyarok problémáival, egyenesen ellenszenvesnek találom, ez indokolatlan, félelmet és túlérzékeny reagálást vált ki bennünk, és így közvetve élezi a nemzetiségi problémát. Azt, hogy cikkében tapasztalatlannak nevez, vagy hogy én engedtem ki a palackból a szellemet, viszszautasítom. Néhány összefüggésből kiragadott mondatból ilyet nem volt helyes öntől a nyilvánosság előtt rólam állítani. 45 éves vagyok, magyarságomra büszke vagyok, családomon belül is az anyanyelvünk féltve őrzött kincs. Szeretjük, ápoljuk, és a legtermészetesebb dolognak tartom, hogy gyermekeim magyar iskolába járnak, de hazám a Csehszlovák Köztársaság, és szeretném, ha az is maradna. Sokat éltem és dolgoztam szlovák környezetben, s azt tapasztaltam; a közvetlen kapcsolatban a két nemzet között nincs gyűlölet. Minden gyűlölet manipulált, és ezen élősködnek sajnos, néha a politikusok és újságírók is. Cikkére első olvasás után úgy reagáltam; szerencsém, hogy választóim a munkám után fognak értékelni, nem egy újságíró véleménye alapján. Tisztelettel TEREBESSY ZOLTÁN Tisztelt Terebessy Úr! Köszönöm levelét, s nem mondanék igazat, ha tagadnám: vártam. Vártam, mert egy percig sem tudom feltételezni egy jószándékú csehszlovákiai magyarról, hogy az oly rossz emlékeket idéző, a pártdiktatúra által legfelsőbb szintről vezérelt kampányokhoz „hasonlóban" részt vegyen. Levele - azon kívül, hogy feltárja benne, mennyire áldozatul esett a Szlovák Televízió szerkesztői önkényének - igazolja mindazt, amit a manipulálásról írtam. Sajnálom, hogy a szlovák és a magyar nemzet kapcsolatán kívül az ön személyes érdekeit is megsértették. Azok helyett is bocsánatot kérek, akik ezt tették önnel. Azt nem vállalhatom magamra, hogy a tévéadásokban látott, hallott dolgok után nyomozzak. Remélem, hogy ön a Szlovák Televízió Aktuality című hírmagazinja főszerkesztőjének is írt levelet. Erre szükség lenne, hiszen valójában nem én vétkeztem személyi szabadságjogai ellen. Mindannyiunknak tudnia kell, hogyha a sajtóban beleegyezésünk és tudtunk nélCenzúra nélkül A Szövetségi Gyűlés legutóbbi ülésén a képviselők vita nélkül egyetértettek a kormánynak a sajtóra, illetve a tömegtájékoztató eszközökre vonatkozó törvénytervezetével. Az egyöntetűség az utóbbi hónapok sajtógyakorlatával, azaz a cenzúra nélküli sajtószabadsággal való teljes egyetértést is kifejezte. Nem új sajtótörvényről, csupán az 1966. évi, az előzetes cenzúrát törvényesítő jogszabály megváltoztatásáról van szó. Jóllehet az 1966. évi sajtótörvényből 1968 áprilisában kiiktatták a cenzúrát, ám, röviddel azután álcázott formában ismét bevezették. Az újra módosított törvény szerint semmilyen tájékoztatási eszköz birtoklása nem kötődik a „társadalmi tulajdonhoz", s a törvény nem írja elő az időszaki sajtó és a többi tömegtájékoztató eszköz „küldetését", s nem tartalmazza a „politikai-eszmei program" fogalmát sem, amelyek a letűnt egypártrendszerben számos, a sajtó- és szólásszabadság korlátozását jelentő beavatkozáshoz nyújtottak jogalapot. A módosított törvény lehetővé teszi sajtótermék kiadását csehszlovák jogi személynek s minden, 18. életévét betöltő csehszlovák állampolgárnak, és rugalmassá teszi a jóváhagyási eljárást. A törvény szabályozza a kiadó, illetve a hírközlő szervvel rendelkező szervezet, valamint a főszerkesztő felelősségét. Ha például egy lap főszerkesztőjét a kiadó nevezi ki, a főszerkesztő felel a kiadónak a lap tartalmáért s főként azért, hogy a lap tartalma ne sértse a társadalom, állampolgárok és szervezetek jogait. A jogszabály egyik cikkelye megtiltja az erőszak, háború, fasiszta és náci ideológia, faji megkülönböztetés propagálását, s olyan írások közlését, amelyek ellentétben állnak az emberiességgel, támadják az ország egységét, alkotmányos rendjének alapjait, és összeegyeztethetetlenek az ország nemzetközi szerződéseivel. A módosított sajtótörvény nem terjed ki a sajtó- és szólásszabadsággal összefüggő valamennyi kérdésre. Ezért a törvényhozók azt szorgalmazták, hogy az új csehszlovák alkotmány elfogadásával kapcsolatban elő kell készíteni egy teljesen új, Csehszlovákia nemzetközi kötelezettségeivel egybehangolt sajtótörvény-tervezetet, amelynek kidolgozásában részt vennének az újságírók szakmai szervezetei is. A sajtótörvény módosítása nem csupán jogi aktus volt. A törvényhozók fontos lépést tettek vele az alapvető emberi szabadságjogok érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtése terén. SOMOGYI MÁTYÁS kül önkényesen csonkítva használják fel szavainkat, véleményünket, akkor az elidegeníthetetlen személyi szabadságjogainkat sértik meg vele. Azzal nem tudok egyetérteni, hogy kollektív jogainkat magunknak kellene kiharcolni. Mindenkinek be kellene látnia, hogy a csehszlovákiai magyarság jogait semmilyen szeparálódásra berendezkedő, nemzeti kisebbségi alapon szerveződő párt vagy mozgalom nem „harcolja" ki. A jogainkat a többségi nemzetnek is természetesnek kell tekintenie, s ezt aligha érjük el érdekek ütköztetésével. Érdekeinket kell egyeztetni, s ehhez a legjobb terep a parlamenti demokrácia. Persze, a puszta parlamenti nemzeti kisebbségi frakciózás vagy ilyen alapon szerveződő ellenzékiség sem célravezető, öntől ellentétben, én most nem vélem úgy, hogy a Magyar Televízióban látott választási kampány-műsorokban ,,belebeszéltek" volna Csehszlovákia belügyeibe. A veszély persze fennállt, bár éppen a győztesek a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége tartózkodott a szélsőségektől. Akik ,,belebeszéltek", azok az oly sokszor elvitatott legitimitással bíró kormánypárt - a Magyar Szocialista Párt - tagjai voltak. A kormányban levő MSZP-tagok diplomáciai úton nekünk küldött leveleit mindenki úgy ítéli meg, ahogyan akarja. Az azonban tény: ezeket az elveszített választás után sem kellene komolyan venni. Remélem, hogy önt sokkai jobban ismerik választói, mint én. Tiszteletre méltó tulajdonságait, emberi kiállásait az őszi helyhatósági választásokon bizonyára méltányolni fogják. Mint azt levelem elején írtam: sajnálom, hogy az ön szavaival visszaéltek, s azok is újságírók voltak. Éppen ezért kérem, ne általánosítson! Valójában azok a szerkesztők mind Terebessy Zoltánt, mind Dusza Istvánt manipulálták. Ezért kérem, ne engem tanítson tisztességre, jó modorra, emberségre! Úgy vélem, mi sok mindenben hasonlóan gondolkodunk, éppen ezért a nyilvánvalóan higgadt levelének záró félmondatára utalva írom: Nem vagyok élősködő. A kifogásolt Kinek a nevében? című írásomban nem az ön munkáját vontam kétségbe, hanem a televízióban elhangzott - most már tudom - csonkított véleményét. Szeretettel üdvözli,, egy újságíró'' DUSZA ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1990. IV. 11.