Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-07 / 83. szám, szombat

rrn— " • — . • —^T 1 CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR NAPILAP Szombat 1990. április 7. * Ára 1 korona XLIII. évfolyan, 83, szám Hagyomány született? (ČSTK) - A pozsonyi várban teg­nap befejeződött az Etika ós politika elnevezésű nemzetközi szimpózi­um. A résztvevők azokra a kérdé­sekre keresték a választ, amelyeket a Közép- és Kelet-Európában vég­bement politikai változások hoztak felszínre. Megállapították, hogy a kommunista rendszer erkölcsi bu­kása után a térség népei a szabad­ság felé vezető út elején haladnak. A demokrácia felé vezető út ala­pos elemzése számos kockázati té­nyezőre hívja fel a figyelmet. Egy meggondolatlan mozdulat káosz­hoz, vereséghez, új típusú totalitás­hoz vezethet. A sovinizmus eddig nem tapasztalt brutalitásban nyilvá­nul meg. Az elkövetkező évek programját még senki sem ismeri. Az emberi­ség azonban megismerte azt a rosz­szat, amelyet a 20. század hozott, s rádöbbent a politika erkölcsi vonat­kozásainak fontosságára. Rudolf Schuster, az SZNT elnö­ke zárszavában meggyőződését fe­jezte ki, hogy ez a szimpózium ha­gyományt teremtett. . Állandó ENSZ-képviselönk: Eduard Kukán (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök Eduard Kukant kinevez­te rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté, hazánk állandó ENSZ-képviselöjévé. Egyidejűleg felmentette e tisztségből Evžen Zápotockýt. Jön a norvég külügyminiszter (ČSTK) - Jirí Dienstbiernek, a Cseh-szlovák Szövetségi Köztár­saság külügyminiszterének meghí­vására április 10-11 -én munkaláto­gatást tesz Csehszlovákiában Kjell Magne Bondevik, a Non/ég Király­ság külügyminisztere. Bush elnök fogadta a szovjet külügyminisztert A csúcs előrehozása a találgatások áradatát indította el sí! Felvételünk James Baker és Eduard Sevardnadze csütörtöki tárgyalá­sain készült (Telefoto: ČSTK) (ČSTK) - A jelentős időelto­lódás miatt lapzártáig csupán gyorshírt kaptunk arról, hogy George Bush amerikai elnök tegnap fogadta Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­nisztert, akitől átvette Mihail Gorbacsov levelét. A szovjet diplomácia vezetője egyéb­ként tegnap befejezte három­napos washingtoni tárgyalá­sait. Ugyancsak az időeltolódás indo­kolja, hogy Sevardnadze második washingtoni munkanapjáról, vagyis csütörtöki programjáról csak tegnap kaptuk meg a hírügynökségi jelenté­seket. Ezek hangsúlyozzák, hogy a szovjet diplomácia vezetője összesen három ízben találkozott amerikai kollégájával, James Ba­kerrel. A két külügyminiszter csütör­tökön a késő délutáni órákig tárgyalt, amelynek eredményeként megszü­letett a csúcstalálkozó időpontja, er­ről tegnap beszámoltunk. Új utak felé.. Megnyílt a brünni tavaszi nemzetközi vásár (Munkatársunktól) - Idén már másodízben indult be Brünnben a „vásári nagyüzem": a vásárközpont ismét megnyitotta kapuit. A tegnapi hivata­los, ünnepi megnyitót követően a közszükségleti cikkek tavaszi nem­zetközi nagyvására mától várja a közönséget . Az immár 21. ízben megrende­zésre kerülő nagyszabású rendez­vényt a kormányküldöttség vezetője, Petr Pithart szövetségi miniszterel­nök-helyettes, cseh kormányfő nyi­totta meg. E régi hagyományokra visszatekintő vásár idén új korszakot nyit - mondotta -, hiszen a forrada­lom óta első ízben fogadja a kiállító­kat s üzletkötőket egyaránt. Szólt gazdasági rendszerünk elavultságá­ról s a dilettantizmusról, mely a jövő számlájára emésztette tartalékain­kat. Egyben azon reményének adott hangot, hogy az új korszak valóban kaput nyit az előttünk álló lehetősé­gek s a piacgazdaság felé. Elvégre mindannyian egy demokratikus, gazdaságilag hatékony Európa felé igyekszünk. Brünn hat napon át az érdeklődés középpontjába kerül. Minden lehető­ség adott ahhoz, hogy az eddigi fékező tényezők ne szabjanak a jö­vőben gátat a sikeres gazdaság­szerkezet kialakításának. Szüksé­günk van a brünni vásár hímevére és sikerére. Az alapvető cél a cseh­szlovák külkereskedelem export -import tevékenységének elősegíté­se. A rohamos társadalmi-politikai változások jegyében az idei tavaszi vásár a kedvező feltételek megte­remtésére törekszik, miközben fon­(Folytatás a 2. oldalon) Mint ismeretes, Gorbacsov és Bush washingtoni találkozóját elő­rehozták, május 30-a és június 3-a között kerül rá sor Washingtonban. Eredetileg június második feléről vagy végéről volt szó. Nem lett iga­zuk azoknak, akik az időpont beje­lentése előtt azt állították, hogy a washingtoni csúcs nagyon rövid lesz: két-három napról beszéltek. Az a tény, hogy a két nagyhatalom vezetője öt napon át fog tárgyalni, hasonló meglepetést okozott, mint az előrehozott időpont. Gorbacsov és Bush megbeszélé­seinek programja még nem egészen tisztázott. Egyes tévétársaságok fel­röppentették: Bush állítólag Camp Davidba vagy valamely más helyre hívja meg a szovjet államfőt. Bush a Fehér Ház lépcsőjéről jelentette be, hogy találkozni fog Gorbacsovval, mondván: „A párbe­széd nagyon fontos, örülök, hogy majd Amerikában üdvözölhetem Mi­hail Gorbacsovot." Nem volt azon­ban hajlandó válaszolni a riporterek Litvániával kapcsolatos kérdéseire. Ezen nem is lehet nagyon csodál­kozni, hiszen a törvényhozás ugyan­azon a napon hagyta jóvá a határo­zatot, ameíy felszólítja Busht, hogy teljesítse Litvániával kapcsolatos kötelezettségeit ós mielőbb normali­zálja az amerikai-litván kapcsolato­kat. Az elnök kapott egy, 31 szená­tor által aláírt levelet is, amely azt állítja, hatástalanok maradtak a Fe­(Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban: Demokráciát? Igen! De milyet? .. .Úgy tűnik sokszor, hogy egy nagyon fontos tényt figyel­men kívül hagyunk: azt, hogy az elmúlt év novembere után itt egy alapvetően új helyzet állt elő, amelyhez fogható - még­csak hasonlítható sem - itt negyven, de inkább ötven évig nem volt... (4. oldal) Komáromra voksolok ... Kisebbségi létünk nyolcadik évtizedében végre lehető­ség nyílik számunkra, hogy önálló felsőoktatási (egyetemi) intézetet alapítsunk... (5. oldal) Emelik a legalacsonyabb nyugdíjakat ...akiknek a nyugdíját 1975 előtt állapították meg 10 százalékkal, akiknek 1976-78-ban 7 százalékkal, akiknek 1979-től 1981-ig 6 százalékkal, és az 1984-től 1988. október elsejéig megállapított nyugdíjak élvezői 4 százalékkal kapnak többet, A (8. oldal) Változások a szövetségi kormányban ALELNÖKÖK: Valtr Komárek, Ján Čarnogurský, Václav Valeš és Jirí Dienstbier (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök Marián Čalfának, a szövet­ségi kormány elnökének javaslatára a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 61. cikkelye alapján felmentette a szövetségi kor­mány első alelnöki tisztéből Valtr Komáreket és Ján Čarnogurskýt, a CSSZSZK kormányának alelnöki és a Tudományos-Műszaki Fejlesz­tési és Beruházási Állami Bizottság elnöki tisztéből František Reichelt s miniszterelnökhelyettesi tisztéből Oldŕich Burskýt. Egyidejűleg kine­vezte Valtr Komáreket, Ján Čarnogurskýt, Václav Valešt és Jiŕí Dienstbiert a szövetségi kormány alelnökévé, Arvin Delongot a CSSZSZK miniszter­elnök-helyettesévé és a Tudományos-Múszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság elnökévé s Oldŕich Burskýt a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterévé. A szövetségi kormány újonnan kinevezett tagjai tegnap a Lányi kastélyban Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök jelenlétében letették az alkotmány által előírt esküt Václav Havel köztársasági elnök kezébe. Jirí Dienstbier memorandumot nyújtott át 34 ország prágai nagykövetének Az Európai Biztonság Bizottságának székhelye legyen Prága (ČSTK) - Jirí Dienstbier külügyminiszter tegnap a prágai Czernin­palotában az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett országok - az úgynevezett harmincnégyek - csehszlovákiai nagykö­veteinek, valamint Albánia prágai ügyvivőjének átadta az Európai Bizton­sági Bizottságról szóló memorandumot. A dokumentum az új európai biztonsági rendszer kiépítésének megkezdésére vonatkozó csehszlovák javaslatokat ismerteti részletesebben. A bizottságnak - tagjai a helsinki folyamatban részt vevő országok lennének - létre kell hoznia egy mindeddig hiányzó állandó összeu­rópai fórumot a kontinens biztonsági helyzetét érintő kérdések áttekinté­sére, valamint rendezésük módjá­nak keresésére. Az Európai Bizton­sági Bizottság a memorandum értel­mében a két katonai tömörüléstől - a Varsói Szerződéstől és a NATO­tól - függetlenül tevékenykedne. Székhelyéül hazánk Prágát java­solja. Zdenök Matéjka külügyminisz­ter-helyettes, Ľuboš Dobrovský külügyi szóvivő és Svätopluk Buchlovský, a Külügyminisztérium főosztályvezetője tegnapi sajtóérte­kezletén válaszolt az újságíróknak a memorandummal kapcsolatos kérdéseire. A Külügyminisztérium szóvivője bevezetőjében egyebek között el­mondta: a dokumentum célja, hogy elmélyítse az új európai biztonsági struktúrákról folytatandó vitát. Hoz­zátette: A javaslat kidolgozása során abból indultak ki, egyre fokozódik annak szükségessége, hogy az ed­digi struktúrát új biztonsági rend­szerrel pótolják, amelyben az álla­mok az eddiginél egyenlőbbek len­nének s a biztonságot multilaterális kötelezettségek szavatolnák. Amint azt a továbbiakban Ľuboš Dob­rovský kiemelte, hazánk ezzel a kezdeményezéssel arra törekedik, hogy a Varsói Szerződés és a NATO fennmaradása mellett létrejöjjön (Folytatás a 2. oldalon) Moszkvát nem elégíti ki teljesen a litván parlament válasza A SZOVJET-LITVÁN KONFLIKTUS NEM BEFOLYÁSOLJA A LESZERELÉSI POLITIKÁT • A KGB LE AKARJA JÁRATNI A SAJUDIST Štefánik-szobor készül Tőketerebesen (Munkatársunktól) - Jó ötven esztendeje annak, hogy Tőketerebesen felavatták a szlovák nép kimagasló személyisége, Milan Rastislav Štefánik bronzszobrát, Rome Hasper cseh szobrászművész mešteri alkotását. Törté­nelmünk sorsfordulója következtében azonban mindössze tizennégy évig állt szimbólumként a város főterén. 1952-ben a talapzattal együtt a mintegy nyolc méteres emlékművet lebontották, majd vonattal - feltehetően beol­vasztásra - elszállították. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottságának kezdemé­nyezésére a város lakossága úgy döntött, hogy a megsemmisített szobor helyett újat állíttat. Az egykori államférfi megmintázására a tőketerebesi születésű Richard Wagnert kérték fel, aki jelenleg Prágában a Képzőművé­szeti Főiskolán Kurt Gebauer professzor tanítványaként a szobrászművé­szed szakon végzi tanulmányait. Vizsgamunkájául éppen Štefánik megmin­tázását választotta. A szobor az eredetiről fennmaradt fénykép alapján készül. A város lakói a szükséges kiadások fedezésére gyűjtést szervez­tek. (kat) (ČSTK) - A litván parlament csütörtökön este 82:9 arányban jóváhagyta a választ Mihail Gorbacsov szombati felhívására. A képviselők felszólították a Szovjetunió elnökét a bonyolult helyzet megoldását célzó tárgyalások mielőbbi megkezdésére. Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov az említett állás­foglalásában azt kérte a litvánoktól, hogy érvénytelenítsék a függetlenség kihirdetéséről szóló határozatot. A litván képviselők ezt továbbra is elutasít­ják. Válaszukban azonban hangsúlyozták, hogy Vilnius megértéssel viseltetik a Kreml Litvániával kapcsolatos aggodalma iránt, és nem kivánják megszakí­tani a gazdasági, kulturális és humanitárius kapcsolatokat a Szovjetunióval. A litván honatyák először ismerték el, hogy a tárgyalásokon figyelembe kellene venni a szovjet törvényeket és a nemzet­közi jogi normákat is. A dokumentum megállapítja, hogy a parlament kész pár­beszédet folytatni a litván függetlenség kihirdetése napján, azaz március 11-én elfogadott törvények és határozatok „szelleméről és betűjéről". A válaszban azonban a képviselők nem tesznek emlí­tést a balti köztársaság függetlenségéről szóló népszavazás esetleges megrende­zéséről, amit viszont megkövetel a litvá­noktól a szovjet vezetés. Egidius Vicsa­uskas litván képviselő csütörtöki moszk­vai nyilatkozatában ugyanakkor azt mondta, nincs kizárva a népszavazás a köztársaság kiválásáról. Algis Cekuo­lis, a litván parlament elnökének tanács­adója szerdai londoni sajtókonferenciáján szintén jelezte, hogy megtarthatnák a népszavazást. Az SZKP platformján álló Litván Kommunista Párt tegnap sztrájkra szólí­tott fel. A litván televízióban reggel Ri­mantas Jasimiavicsus, a köztársaság ipari minisztere tájékoztatott erről, s meg­próbálta meggyózni a dolgozókat arról, hogy a sztrájk károkat okozna Litváni­ának. Rendórruhába öltözött szovjet katonák 50 fős csoportja, csütörtökön behatolt a vilniusi ügyészség épületébe és elfog­lalta azt. Moszkva e további lépése ismét kiélezte a feszültséget, állapítja meg az UPI hírügynökség, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Litvániában jelenleg nem tartózkodhatnak külföldi újságírók, s ezért a hírt nem lehet ellenőrizni. A külföldi lapok továbbra is vezető helyen foglalkoznak a litván kérdéssel. A Liberation azt írja, sem Párizs, sem London nem sietett a Litvánok segítségé­re. A kis balti köztársaság egyik képvise­lője, aki épp befejezte európai körútját, csalódott a Nyugat állásfoglalása miatt. Szerinte a kelet-európai országok meré­szebbek. Végre a kormányok elismerik, támogatni kívánják a Baltikum független­ségét, ugyanakkor meg akarják őrizni a jó kapcsolatokat Moszkvával is. Az amerika­iak gyakran az 1956-os magyarországi eseményekkel hasonlítják össze a jelen­legi litvániai helyzetet. Eisenhower akkor elismerte a budapesti kormányt, az ame­rikai rádióállomások ösztönözték a felke­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents