Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)
1990-04-24 / 96. szám, kedd
Nyílt levél Václav Havelhez (ČSTK) - A Magyar Nemzet tegnapi számában Václav Havelhez intézett nyílt levél jelent meg, melynek szerzője, Karátson Gábor arra emlékezteti a csehszlovák államfőt, hogy még mindig nem oldódott meg a Bős-Nagymarosi Vízlépcső ügye. A Duna sorsa jelentős aggodalmakat keltett a magyar társadalomban, s ezek a Föld napja alkalmából ismét felerősödtek. Magyarországon a környezetvédőknek rendkívüli erőfeszítések árán sikerült megakadályozniuk a vízlépcső nagymarosi részének a felépítését. „Amikor önt elnökké választották, azt hittük, hogy minden jóra fordul" - áll a levélben. Ezt követően a szerző így folytatta: „S éppen ezért ért úgy bennünket a hír, mint pörölycsapás, először el sem akarta hinni az ember, azt mondta a rádió, ön azt nyilatkozta volna, féltréfásan talán: magánemberként a bős-nagymarosi tervet a tébolyok tébolyának tartotta, de most, hogy elnök, már másként látja a dolgot. Azóta hónapok teltek el, Bős pedig épül tovább változatlanul..." LENGYELORSZÁG Folytatódott a Szolidaritás II. kongresszusa Ismét Walesa a szakszervezet elnöke • Növelni kell a polgárok szociális védelmét (ČSTK) - Gdanskban tegnap folytatódott a Lengyel Szolidaritás szakszervezet II. kongresszusa. Néhány mondat erejéig még térjünk vissza a múlt hét végi eseményekre. Szombaton ismét Lech Walesát választották meg a szakszervezet elnökévé. 362-en voksoltak reá, két ellenjelöltjének szinte semmi esélye sem volt. Andrzej Slowik 52-t, Tomasz Wojcik pedig 25 szavazatot kapott. Vladyslaw Frasyniuk, akit korábban Walesa legnagyobb ellenfelének tartottak, végül is nem jelöltette magát. A vasárnap elfogadott határozat megállapítja, a tavaly júniusban megválasztott lengyel parlament összetétele már nem felel meg a társadalmi és politikai erök valós megoszlásának. Ezért a Szolidaritás kongresszusa követeli, hogy a jövő év tavaszán rendezzék meg a teljesen szabad és demokratikus parlamenti választásokat, valamint a közvetlen elnökválasztást. Vasárnap folytatódott a vita a szervezet programjáról, majd pedig megválasztották az országos végrehajtó bizottság 100 tagját. Ez utóbbi kapcsán úgy döntőtA litván küldöttség tárgyalni szeretne Moszkvában ÚJ szú 1990. IV. 24. (Folytatás az 1. oldalról) A balti köztársaságban egyébként tegnap megkezdődött a szovjet olajat feldolgozó Mezejkiai finomító bezárása. A finomító szóvivője szerint öt nappal a blokád elrendelése után kimerülőben vannak az olajtartalékok. A kormánynak döntenie kell arról, mi lesz a kőolajfinomító 3 ezer dolgozójának sorsa. Rigában vasárnap több mint 300 képviselő - akik különböző szintű tanácsokban tevékenykednek - létrehozta a Szojuz képviselőcsoportot. Az orosz nyelvű lett lakosságot képviselik, s-a TASZSZ szerint - az össztársadalmi érdekeket a nemzeti érdekek fölé helyezik. Ellenzik Lettország azonnali kiválását a Szovjetunióból, mivel ez szerintük az életszínvonal drasztikus csökkenéséhez és a nemzetiségi konfliktusok kiéleződéséhez vezetne. xxx Nemcsak a Baltikumban, hanem az unió fővárosában is meglehetősen mozgalmas volt a hétvége. Kétnapos rendkívüli tanácskozást tartott az SZKP-n belüli Demokratikus Platform koordinációs tanácsa. A résztvevők bírálták az SZKP KB közelmúltban elfogadott nyílt levelét a kommunistákhoz, és döntöttek a platform tevékenységének programjáról a legközelebbi időszakban. Arról is döntöttek, hogy június 16-17-én tartják meg a platform második országos konferenciáját. Mozgolódnak a monarchisták is. Ugyan még tavaly novemberben alakult meg a Pravoszláv Alkotmányos Monarchista Párt, de hivatalos alakuló kongresszusa csak május 19-én lesz, II. Miklós cár születésnapján. Már 60 városból jelezték részvételi szándékukat az új jobboldali párt hívei. A szovjet gazdaság sikereit bemutató Meghiúsult puccskísérletek (ČSTK) - A Lagosból érkezett legfrissebb hírek szerint sikerült meghiúsítani a vasárnapi katonai puccskísérletet. Sanni Abacha, a nigériai fegyveres erők vezérkari főnöke a rádióban bejelentette, az államcsíny-kísérlet résztvevőinek többségét letartóztatták, s az államfő, Ibrahim Babangida vezérőrnagy biztonságban van. A hírek arról is szólnak, hogy az összetűzés során sok ember vesztette életét. A vezérkari főnök közölte, a hadsereg vezetői megerősítették hűségüket az államfőhöz. Ugyanakkor felszólította a még szabadlábon levő puccsistákat, hogy önként tegyék le a fegyvert. Megfigyelők szerint Lagosban áttekinthetetlen a helyzet, a fővárosban nagy a feszültség, harcoktól viszont nem érkeztek jelentések. A MENA egyiptomi hírügynökség tegnap reggel arról számolt be, a szudáni katonai kormány közölte, hogy elnyomta a puccskísérletet. A tájékoztatás szerint a hadsereg letartóztatott sok aktív szolgálatban levő és tartalékos katonát is, akik az államcsíny-kísérletben részt vettek. állami kiállítás területén Moszkvában vasárnap nagygyűlést tartottak Lenin emlékének védelmére. A résztvevőket telefonon Mihail Gorbacsov is köszöntötte. Az akció befejeztével felhívást fogadtak el a XXVIII. pártkongresszus jövőbeni küldötteihez, amelyben felszólítják őket Lenin nevének és műveinek védelmére, a szocialista építés lenini elveinek védelmezésére - közölte a Pravda napilap. Leningrádra is jutott egy jelentős akció: kétnapos, úgynevezett kezdeményező kongresszust tartottak az Orosz Kommunista Párt alapító kongresszusának előkészítésére. Ezt június 19-re hívták össze, bár már vasárnap kihirdették az Orosz KP tényleges létezését. Az alakuló kongresszus előtt még egy „kezdeményező" tanácskozást tartanak június 9-én és 10-én ismét Leningrádban. Megfigyelők egyébként úgy értékelik ezt a pártalapítást, mint az SZKP-n belüli konzervatív erők törekvését arra, hogy magukhoz ragadják a kezdeményezést. Egy e heti tragikus évfordulóra emlékeztek az ukrán fővárosban: sokezren vettek részt Kijev központjában azon a nagygyűléssel záruló felvonuláson, amelyet a csernobili nukleáris katasztrófa áldozatai emlékére rendeztek. tek, hogy a parlamenti tisztségek és a Szolidaritásban vállalt funkciók nem egyeztethetők össze. A rendkívül heves vitában beszédet mondott Jacek Kuron munka- és szociálisügyi miniszter is. Mivel a Szolidaritás részéről is egyre erősödő bírálatok érik a kormány jelenlegi, úgynevezett stabilizációs gazdasági programját, a gyorsan növekvő munkanélküliséget, a miniszter azt fejtegette, hogy sürgősen növelni kell azon állampolgárok szociális védelmét, akiknek folyamatosan csökken az életszínvonaluk. A másik szakszervezeti szövetség, az OPZZ szerint már a lengyel családok 60 százaléka él a szociális minimum alatt. A tegnapi vitában szólalt fel Leszek Balcerowicz miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, ô a stabilizációs gazdasági program egyik szerzője. Ellenzékbe vonul az SZDSZ és az MSZP (ČSTK) - Vasárnap ért véget Budapesten a Szabad Demokraták Szövetségének országos kongresszusa. Az SZDSZ a választások után az ország második legerősebb pártja lett s az új parlamentben a legnagyobb ellenzéki párt szerepét fogja betölteni. Elnökké ismét Kis Jánost választották, aki eddig is - megbízottként - betöltötte ezt a tisztséget. Zárszavában a pártelnök leszögezte: az új kormányt legálisnak tekintik, mivel az MDF vezette koalíció szabad választásokon szerezte meg a szavazatok többségét. Az eddig kormányzó MSZP csak most készül arra, hogy ellenzékbe vonuljon, a hírek szerint Nyers Rezső, a párt elnöke a május végi pártkonferencián bejelenti nyugdíjba vonulását. Lehetséges utódjelöltje Horn Gyula eddigi külügyminiszter. Németh Miklós kormányfő nem hajlandó párttisztséget vállalni, lehetséges, hogy jelölteti magát az államfői tisztségre. Feloszlatják a Finn KP-t (ČSTK) - A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága a hét végén megkezdte a gyakorlati lépéseket a párt feloszlatásáról. A főtitkár és két adminisztratív erő kivételével a KP valamennyi alkalmazottjának felmondtak. Az intézkedést az indokolta, hogy Finnországban új baloldali blokk van alakulóban, amelyhez a jövő hét végén csatlakozni akar a Finn Kommunista Párt és a Finn Népi Demokratikus Szövetség is. „Nyitott égbolt" Budapesten (ČSTK) - A magyar fővárosban tegnap megnyílt a Varsói Szerződés és a NATO tagországainak részvételével megrendezett Nyitott égbolt konferencia második szakasza. A tanácskozás első részét februárban tartották a kanadai Ottawában. Az ottani megegyezés értelmében most a huszonhárom ország szakértőinek fő feladata egy olyan nemzetközi szerződés kidolgozása, amely lehetővé teszi a fegyvertelen, ellenőrző átrepülések végrehajtását egymás légterében. Az eredeti menetrend szerint a tanácskozás három hétig tartana, s a záródokumentumot május 12-én kellene külügyminiszteri szinten aláírni. A budapesti fórumon részt vevő csehszlovák küldöttséget Jozef Šesták nagykövet vezeti. A nyugatnémet külügyminisztérium tegnapi hivatalos nyilatkozatában hangsúlyozza, Bonn azt várja, hogy fontos lépések történjenek a megállapodás érdekében. A nyugatnémet kormány szerint olyan szerződésre van szükség, amely egyértelműen hozzájárul az országok közötti bizalom további erősítéséhez. Hírmagyarázatunk ———^_— Bár ilyenkor illik derűlátónak lenni, mégsem biztos, hogy május 12-ig sikerül kidolgozni a szerződést. Inkább az óvatos optimizmus ajánlatos, ezt a konferencia első szakaszának zárónapjai indokolják. Pedig micsoda külügyminiszteri nyitánya volt február 12-én a Nyitott égboltnak! Ott született megállapodás arról, hogy a német egyesítés ügyében megrendezik a négy plusz kettő tárgyalásokat, ott fogadta el a Szovjetunió a közép-európai leszerelésre vonatkozó Bush-tervet, s akkor még felhőtlennek tűnt az égbolt is. Hiszen Sevardnadze nagyszabású elképzeléseket vázolt, felvetette a koncepció kibővítését, a „nyitott tengerek", a „nyitott v/7ágűr"gondolatátis. Ezek után a huszonhárom külügyminiszter hazautazott, maradtak viszont a szakértők, hogy három hét alatt tisztázzák a részleteket. De mint már annyiszor, most is beigazólodótt: az ördög a részletekben bújik meg. Február utolsó napján elfogadták ugyan az ottawai záródokumentumot, de rengeteg nyitott kérdés maradt. Ezért a szakértők jellemzése szerint beborult az égbolt, sok cikkíró már akkor kétségbe vonta, hogy most Budapesten meg tudnak majd egyezni a felek. Melyek a tisztázatlan problémák? Nem jutottak dűlőre abban, hogy kinek a repülőgépével végezhessék el az ellenőrzést. Minden ország a sajátjával, netán szövetségeseiével vagy a fogadó országéval? Moszkva a Nyugat által javasolt évi átrepülések számát is túlzottnak tartotta. Bonyolult a műszerhasználat kérdésköre is.' A lényeg: Moszkva csak a „nappal látó", tehát a fototechnikai eszközökre szűkítené a kört, a Nyugat pedig a legfejlettebb az ,,éjjel-nappal látó" eszközök mellett kardoskodik, beleértve a legkülönfélébb optikai eszközöket, infravörös megfigyelőket, radarokat, a levegő összetételét elemző berendezéseket stb. E vita mögött nyilvánvalóan a technikai színvonal közötti különbségek, illetve a COCOMlistás korlátozások húzódnak meg. A csúcstechnika ugyanis nem áll minden ország rendelkezésére. Vita van az információk megosztásáról is. A szovjet álláspont: mindenki tegye minden fél számára hozzáférhetővé az adatokat. Az amerikai: mindenki a saját adataira támaszkodjon. Moszkva szerint az európai semleges és el nem kötelezett (N+N) országok elől sem lehet elzárni az információkat. Ezek az államok hivatalosan is kérték, hogy figyelemmel kísérhessék a budapesti'fórum munkáját, s ezt - értesüléseink szerint - a rendező ország is támogatja. Területi korlátozások is szóba kerültek. A Nyugat csak a repülés biztonságát szolgáló minimális korlátozásokat akar, a Szovjetunió viszont ki szeretett volna vonni bizonyos katonai területeket a megfigyelés alól. Ezenkívül Moszkva felvetette, hogy a rendszert ki kellene terjeszteni a résztvevők harmadik országbeli támaszpontjaira is. Az ötlet természetesen nem rossz, de csak fokozatosan lenne megvalósítható, hiszen bonyolult tárgyalássorozatokat tenne szükségessé egy sor további (más földrészeken levő) állammal is, ami május 12-ig nemigen képzelhető el. Sok dologban módosulhatnak az eredeti elképzelések, tekintettel az azóta bekövetkezett változásokra az európai helyzetben: a német egyesítés ütemére, a katonai tömbök módosuló szerepére stb. Befolyással lehet a fórum munkájára, hogy május közepén újabb szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó, két héttel később pedig csúcstalálkozó is lesz. MALINÁK ISTVÁN H avel elnöknek nem lesz könnyű dolga Izraelben. A tervek szerint holnap kezdődő látogatására gazdag és látványos programot készítettek vendéglátói: Haim Herzog államfő és Teddy Kolek jeruzsálemi polgármester kíséretében részt vesz a Csehszlovákiából származó zsidók világkongresszusának megnyitásán, a jeruzsálemi Héber Egyetem díszdoktorává avatják, ellátogat a Haifa közelében fekvő, főleg Csehszlovákiából kivándorolt zsidók által lakott Kfar Masaryk kibucba. Látogatására időzítették Tel Avivban, a Diaszpóra Múzeumában a volt szlovákiai fasiszta rezsim antiszemita tetteit és a zsidók iránti mai viszonyt bemutató kiállítást, valamint a Csehországi és szlovákiai zsidók című könyv kiadását. A könyvet a hadügyminisztérium adta ki héber nyelven - Václav Havel előszavával. Ha csak ezt a gazdag programot nézzük, bátran mondhatjuk: a megbékélés missziója lesz az elnöki látogatás. Csakhogy az előzményeket is látni kell! A diplomáciai kapcsolatok februári ismételt felvétele egyáltalán nem jelenti a múlt automatikus törlését: csak a hosszú évek alatt felgyülemlett problémák éléből vett el valamit. Semmit, vagy alig valamit oldott meg, inkább csak esélyt teremtett a megoldásra. November abban is segített, hogy ki merjük mondani: komoly hibát követtek el 1967-ben az akkori szocialista tábor országai, amikor engedve a moszkvai nyomásnak, ezúttal is megőrizve a (hamis) szolidaritás látszatát, kollektíve megszakították diplomáciai kapcsolataikat Izraellel, s ezzel megfosztották magukat attól a lehetőségtől, hogy beleszólhassanak a közel-keleti fejleményekbe. Miután egyértelműen és demonstratív módon kizárólag Izraelt tették felelőssé mindazért, ami a térségben történt, lemondtak erkölcsijogukról is a felek közti közvetítésre. Ezt pedig csak tetőzték azzal, hogy kemény propagandahadjáratot indítottak Tel Aviv ellen, minden közelkeleti eseményt feketén-fehéren tálaltak. Ilyen módon a közvélemény számára lehetetlenné tették, hogy reális fényben lássa a tényekét, eligazodjon az eseményekben. Amikor pedig mindez már számunkra is nyilvánvalóvá vált (meggyőződésem, hogy így volt), már nem tudtak visszatáncolni, féltek az elkerülhetetlen láncreakciótól. Ilyen előzmények után érthető, hogy mind nálunk, mind Izraelben nagy érdeklődés előzi meg ezt a vizitet, amely kétségkívül sokkal több lesz, mint a megbékélés gesztusa, a megváltozott viszony demonstrálása. Érthető az is, hogy Izraelben (s nemcsak ott) a különböző erők eltérően értékelik a csehszlovák-izraeli-palesztin viszonyt, ennek szembetűnő módosulását. Ha misszió - milyen? Eltérően tekintenek arra, hogy két héttel izraeli útja előtt a legfelsőbb csehszlovák vezetés fogadta Jasszer Arafatot, Palesztina elnökét, a felszabadítási szervezet vezetőjét. Vannak csoportok, amelyek ezt úgy látják, mint Havel elnök közvetítési készségének és szándékának jelzését, vannak, amelyek szerint ez bizonyíték arra: nem változott Csehszlovákia közel-keleti politikája. V éleményem szerint ez utóbbiaknak nincs igazuk. Arafat ezúttal nem kapott ígéretet arra (sem nyilvánosan, sem bizalmasan), hogy a PFSZ minden lépését fenntartások nélkül, szinte kritikátlanul támogatni fogjuk. De a PFSZ-t, mint tárgyalópartnert - ugyancsak kritikátlanul - elutasító izraeli jobboldalnak tudomásul kell vennie, hogy amikor 1946-ban az ENSZ-ben Csehszlovákia Izrael Állam létrehozása mellett szavazott, akkor a Palesztin Állam független léte mellett is letette voksát. S máig vállalja ezt a döntését. Közvetlenül a látogatás előtt több izraeli lapban olyan cikkek jelentek meg, amelyek utalnak a palesztinok és a szudétanérnetek sorsa közti tagadhatatlan hasonlóságra. Az első azonban még február végén jelent meg, közvetlenül a Havel-látogatás bejelentése után. Ez az első a legjellemzőbb és legélesebb, szerzője is neves személyiség, a lap is tekintélyes, így ebből idéznék. Rafael Ejtan tábornok, volt vezérkari főnök, a jobboldali Tehija párt parlamenti képviselője írta a The Jerusalem Post című lapba. Ejtan felhánytorgatja Havelnek, hogy „kegyeskedett" hozzájárulni a nagykövetség megnyitásához Tel Avivban, ugyanakkor a palesztinoknak is van nagykövetségük Prágában, s támogatja a palesztinok önrendelkezési jogát és a „területért békét" rendezési elvet. Csakhogy - így Ejtan - anno Csehszlovákia számára a szudétanémetek esetében nem ez volt az elfogadható elv, s Prága ne is csodálkozzon, hogy elfogadhatatlan Izrael számára. Márpedig Prága csodálkozik - tetszik ez Ejtan úrnak, vagy sem. Mert vállalja az ENSZ-beli szavazás következményeit, vállalja azt, hogy az első arab-izraeli háborúban éppen a korszerű csehszlovák kézifegyverekkel harcoltak a zsidó kommandók, vállalja, hogy a későbbi háborúk során már arab kezekben voltak ugyanilyen'fegyverek, hogy ezekkel védték a palesztin menekülttáborokat, hogy - sajnos - az arab terrorista csoportok kezébe is kerültek ilyenek. Igaz, amikor Ejtan úr dühös nyílt levelét írta, még nem történt meg a kassai kormányprogram hivatalos elutasítása, de már megtörtént az elnöki bocsánatkérés a szudétanémetektől. Lehet, hogy egy katona keveset ad a bontonra, de ez több volt illedelmes gesztusnál, amit azért nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia. Q.—erencsére, nemcsak ilyen vélemények OZ. vannak Izraelben. Egyre többen ismerik el: a „területet békéért" elv nagyonis reális, elfogadható, sőt - tisztességes. Megvalósulása - ezt, sajnos, látni-kell - nem várható a közeljövőre. De növeli az esélyeket, hogy mi is látjuk és láttatjuk: nemcsak Izraelben vannak olyan körök, amelyek késleltetik, akadályozzák elfogadását, hanem a palesztinok, s általában az arabok között is. Ennek az immár árnya/tan látó, megújuló Európának a követeként utazik Izraelbe Václav Havel. GÖRFÖL ZSUZSA