Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-21 / 94. szám, szombat

Államunk új neve: Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság (Folytatás az 1. oldalról) kok, lengyelek, magyarok, németek ruténok, romák vagy zsidók. Ezután Zdenék Masopust képviselő, a Népi Kamara és Stanislav Hanák kép­viselő, a Nemzetek Kamarája bizottságai­nak véleményét tolmácsolta. A vitában felszólaló Jaroslav Jenerál képviselő a kommunista képviselők klubja nevében támogatta az ország neve megváltoztatá­sára tett javaslatot. A következő szónok Blanka Hyková, a Csehszlovák Szocia­lista Párt képviselői klubja nevében eluta­sította a javaslatot, hangoztatta, hogy a legmegfelelőbb elnevezés a Csehszlo­vák Köztársaság lenne, s az új elnevezés melléknévi alakja abszurd helyzeteket te­remthet, az állam új neve külföldön is bizonytalanságot idézhet elő. Véleménye szerint az állam neve körül kialakult vita csupán a jéghegy csúcsát jelenti, mert vannak bizonyos körök, amelyek a Cseh­szlovák Köztársaság szétesését kívánják. Ezt követően Jozef Simúth, a Demokrata Párt nevében biztosította támogatásáról a törvényjavaslat előterjesztőit Ezután szavazás következett. Az al­kotmánytörvény-javaslat jóváhagyásához a szavazatok háromötöde szükséges. A Népi Kamarából csupán 20-an szavaz­tak a javaslat ellen, s nyolcan tartózkod­tak, így ebben a kamarában létrejött a szükséges többség. A Nemzetek Ka­marájának az SZK-ban választott képvi­selői egyhangúlag hagyták jóvá a javasla­tot. Viszont a CSK-ban választott képvi­selők közül kétszeri szavazás után 44-en a javaslat mellett, 11 -en ellene szavaztak, hárman pedig tartózkodtak. így végered­ményben szoros többséggel a Nemzetek Kamarája is egyetértett a javaslattal. Ami­kor a végeredményt Alexander Dubček bejelentette a teremben, a vendégek szá­mára kijelölt erkélyen felzúgott a taps. Ekkor még nem sejtette senki sem, hogy az öröm korai... De vegyük az esemé­nyeket sorjában. A napirendnek megfelelően ezután a köztársasági elnöknek az állam felség­jeleiről szóló alkotmánytörvény-javaslata megvitatása következett. Az alkotmánytörvény-javaslat elfoga­dása mellett szólaltak fel a bizottsági előadók, Roman Zelenay és Zdenék Ma­sopust képviselők is. A képviselők a tör­vényjavaslatot jóváhagyták. A törvény szerint a CSSZSZK új címere: Négyeit címerpajzson az első és negyedik ne­gyedben ezüst, kétfarkú, jobbra néző. Tüntetés a tilalom ellenére (ČSTK) - A Pozsonyi I. Városkerületi Nemzeti Bizottság tilalma ellenére tegnap délután megtartotta nagygyűlését a Nem­zeti Tanács-Mozgalom Szlovákia Felsza­badításáért, amelyen több mint 2000 sze­mély vett részt. A mozgalom fő célja ,,Szlovákia fölszabadítása a cseh fennha­tóság alól és önálló szlovák állam létesí­tése". Ebben a szellemben zajlott le az egész rendezvény, amelynek vendége volt Karol Murín, Jozef Tiso hajdani köztársasági elnök egykori személyi titkára is. A résztvevők támogatták a Szlovák Köztársaság vezetőihez intézett memo­randumot, amelyben követelik, hogy még ebben az évben rendezzenek népszava­zást az ENSZ felügyelete alatt Szlovákia önállóságáról. arany körmű s kioltott arany nyelvű, arany heraldikai koronát viselő oroszlán, a pajzs második'és harmadik negyedében Szlo­vákia címere, vörös mezőben kék hár­mashalmon emelkedő apostoli kettős ke­reszt. A képviselők ezután az állami felségje­lek haszgálatát szabályzó törvényjavaslat megvitatásával folytatták a tanácskozást. Az indoklás és a bizottsági jelentések után a vitában szót kért Václav Benda képviselő, s óvást emelt az állam neve jóváhagyásának szabályossága ellen. Véleménye szerint a Nemzetek Kamarája Cseh Köztársaságbeli képviselőinek nem teljes háromötöde szavazott a törvényja­vaslat elfogadása mellett. Ugyanis hiány­zik négytized képviselő (!). Nem 44, ha­nem 44,4 a 74 csehországi képviselő háromötöde. Ehhez még azt kell tudni, hogy a Cseh Köztársaság-beli képviselői helyek közül egy nincs betöltve, tehát számuk nem 75, hanem 74. A teremben erre felzúgott a moraj. Az elnök szünetet rendelt el, majd utána 20­tagú egyeztető bizottságot választottak a kamarák. A bizottság feladata e nehéz­nek tűnő alkotmányjogi gordiuszi csomó megoldása volt. Néhány perccel délután három óra előtt Jirí Medŕický, az egyeztető bizott­ság elnöke közölte a döntést: a Nemzetek Kamarájában meg kell ismételni a szava­zást. Ez meg is történt. A szlovákiai képviselők egyhangúlag, a Cseh Köztár­saság-beliek ezúttal elsöprő többséggel jóváhagyták az alkotmánytörvény-javas­latot, miszerint az állam neve ezentúl Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legyen. A döntés utáni pillanatokban a képvi­selők tapsolni kezdtek, a karzatokon ülők ajkáról pedig felhangzott az állami him­nusz ... Ezután az ülés irányítását Jozef Stank alelnök vette át, majd a képviselők jóváhagyták az állami felségjelek, a cí­mer, a zászló, az elnöki lobogó és az állami pecsét használatáról szóló tör­vényjavaslatot. Ezután Igor Mičieta alel­nök vette át az irányítást. A képviselők ezután a kormánynak a bírósági rehabilitálásra vonatkozó tör­vényjavaslatát vitatták meg. A javaslatot Tibor Böhm, a CSSZSZK főügyésze in­dokolta meg. Az 1948 februárja és 1989 vége közti időszak büntetőbíráskodási torzulásai sok embert érintettek. Különösképpen a „köz­társaság elleni bűncselekmények" miatt kerültek sokan bíróság elé, és súlyos ítéleteket róttak ki számos olyan személy­re is, akik a valóságban nem követtek el semmilyen bűncselekményt. A törvény­javaslat célja, hogy bírósági rehabilitálás útján orvosolják azokat a sérelmeket, amelyeket az érintett állampolgároknak a törvénytelen ítéletek miatt el kellett viselniük, továbbá hogy ezek ne csak erkölcsi elégtételt, hanem megfelelő anyagi kártérítést is kapjanak. A bizottsági előadó jelentése után a Szövetségi Gyűlés ülését berekesztet­ték. A törvényhozó testület hétfőn 10 órakor folytatja munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS „Belépődíj": kétszáz dollár Pénteken lépett érvénybe a jugoszláv szövetségi kormány rendelete, melynek értelmében 200 amerikai dollárnak meg­felelő kemény valutát kell beváltaniuk az ország határát átlépni kívánóknak. A zug­kereskedelemnek és a konvertibilis dinár kiáramlásának meggátolására irányuló intézkedéssel gyakorlatilag megszűnik az utazási lehetőség a nem konvertibilis fize­töeszközű országok állampolgárai szá­mára. Mint arról már olvasóinkat tájékoz­tattuk, az illetékes csehszlovák hatóságok felvették a kapcsolatot a jugoszláv féllel, hogy bővebb felvilágosítást és magyará­zatot kérjenek. Tegnap ismételten felhív­tuk telefonon Milan Kríž mérnököt, a Csehszlovák Állami Bank osztályveze­tőjét, aki a következőket nyilatkozta la­punknak: -A belgrádi kormányrendelet mind­annyiunkat meglepett. Annál is inkább, mert Csehszlovákia dinárcsekkel látta el a Jugoszláviába utazó turistákat. A ju­goszláv féltől sajnos a mai napig nem kaptunk semmilyen választ, annak ellené­re, hogy felkértük a jugoszláv nagykövet­ség dolgozóit is az ügy megsürgetésére. A külképviseleti testület dolgozóival foly­tatott beszélgetésből sajnos arra követ­keztethetünk, hogy 10-15 napnál koráb­ban aligha kapunk hivatalos választ. Tele­fonon kapcsolatba léptünk a belgrádi Ke­reskedelmi Bank illetékeseivel is, ám ott sem jártunk több sikerrel. Ezek után a külügyminisztérium kon­zuláris főosztályán érdeklődtünk. Alena Krauzovától megtudtuk, hogy a külügy­minisztérium nyilatkozatot juttatott el a ju­goszláv nagykövetnek, melyben azt szor­galmazza, hogy mentsék fel a csehszlo­vák turistákat a 200 dolláros beváltási kötelezettség alól. G. A. A Madách könyvkiadó nívódíjasai: Gyönyör József és Mayer Judit (Folytatás az 1. oldalról) kimagasló teljesítményt, mondta a kiadó főszerkesztője, hanem egy­ben a csehszlovákiai magyar tudo­mányos élet nagykorúságát is mél­tóképpen dokumentálja. Külön öröm, hogy a kötet a szakmai elis­merés mellett az olvasók körében is osztatlan sikert aratott, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy hetek alatt eltűnt a könyvesboltok polcairól. Mayer Judit személyében pedig egyik legkiválóbb műfordítónk lett méltóképpen megjutalmazva, aki Jan Truneček szellemes sci-fi paró­diáját - amely ugyancsak próbára tette a fordítót -, olyan tartalmi és formai hűséggel tolmácsolta, hogy az eredeti mű semmit sem vesztett értékeiből. Mayer Judit színvonalas műfordításaival egyébként hosszú évek óta találkozhat az olvasó, elég, ha Karel Čapek-fordításait említjük. Az arra legméltóbb alkotók kapták tehát a Madách Könyv- és Lapkiadó első ízben kiosztott nívódíjait, hang­súlyozta Turczel Lajos irodalomtör­ténész, egyetemi tanár, a bírálóbi­zottság nevében. (kovesdi) A pápa és kísérete tagjainak rövid életrajza (ČSTK) - Ma délelőtt érkezik hazánkba II. JÁNOS PÁL pápa, római katolikus egyházfő. Az alábbiakban röviden ismertetjük a szentatyának s a kíséretében levő főpapoknak az életrajzát. II. János Pál pápa - eredeti nevén Karol Wojtyta -1920. május 18-án szüle­tett a Krakkói Vajdaságban levő Wadowi­cében. Reálgimnáziumban végzett, majd beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetem Bölcsészettudományi Karára. Felsőfokú tanulmányait 1941-ben meg kellett szakí­tania, s 1945-ig munkásként dolgozott egy vegyi üzemben. Egy év múlva, 1946 novemberében szentelték pappá. 1958-ban nevezték ki a krakkói érsek­ség címzetes püspök-fővikáriusává. 1962-1963-ban az érsekség káptalani helynökeként tevékenykedett. 1978-ig volt krakkói érsek. VI. Pál pápa 1967 júliusában nevezte ki bíborossá. Karol Wojtytát 1978. október 16-án választották pápává, s hét nap múlva iktatták be. VI. Hadrianus óta az első nem olasz római katolikus egyházfő. Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár, az Egyházi Közügyek Taná­csának elnöke 1914. november 24-én született Castel San Giovanniban. A har­mincas években kánonjogot tanult a Late­rán Egyetemen, majd a Pápai Egyházi Akadémián folytatta tanulmányait. 1937. május 27-én szentelték pappá. 1940-től áll a szentszék szolgálatában. Az Egyházi Közügyek Tanácsának titkáraként 1958 és 1961 között a pápa személyes megbí­zottjaként tartotta a kapcsolatot a szocia­lista országokban tevékenykedő katolikus egyházakkal. 1967-ben érsekké nevezték ki, 1969-től helyettes államtitkár volt. 1979-ben II. János Pál pápa bíborosi rangra emelte. Jozef Tomko bíboros, a Nemzetek Evangelizációja Kongregációjának pre­fektusa 1924. március 11-én született a kelet-szlovákiai Udavskéban. Teológiai tanulmányait Rómában fejezte be. 1949. március 12-én szentelték pappá. 1970. június 17-én a pápa prelátusi rangra emelte, majd 1979. július 14-én az Egy­házi Püspöki Szinódus főtitkárává nevez­te ki. Számos fontos feladatot látott el a Vatikánban. Giovanni Battista Re érsek 1934. ja­nuár 30-án született az észak-olaszor­szági Bornóban. Bölcsészettudományi és teológiai tanulmányainak befejezése után szentelték pappá. Rómába került, itt egyebek között a Pápai Egyházi Akadé­mián diplomáciai szolgálatra készült. Volt attasé, majd titkár a panamai apostoli nunciatúrán. 1987. október 9-én a Szentatya a Püspökök Kongregációjának titkárává nevezte ki és címzetes érseki rangra emelte. 1989. december 12-étől a vatikáni államtitkárság szubsztitútusza. Francesco Colasuonno különleges \ megbízatású apostoli nuncius 1925. janu­ár 2-án született a dél-olaszországi Gru­mo Appulában. Teológiát és kánonjogot tanult. 1947. szeptember 28-án szentel­ték pappá, 1975. február 9-én pedig püs­pökké. Több ízben járt hazánkban is. Jaroslav őkarvada litomyšli címzetes püspök 1924. szeptember 14-én született Prágában. 1949. március 12-én szentel­ték pappá. Tanulmányait Olaszországban folytatta, s mivel 1948-ban nem térhetett vissza hazájába, ott kezdett szolgálni. Tavaly karácsonykor látogathatott el Csehszlovákiába. Dino Monduzzi püspök 1922. április 2-án született Brisighella olasz városká­ban. 1945. július 22-én szentelték pappá. Stanislaw Dziwisz, a pápa személyi titkára 1939. április 27-én született a krak­kói érsekségben levő Raba Wyznában. 1963. június 23-án szentelték pappá. 1966 és 1978 között Karol Wojtyta titkára volt. 1979. június 1.8-án pápai káplánná, 1985. október 3-án pedig prelátussá ne­vezték ki. Roberto Tucci atya a pápa külföldi útjait szervezi. 1921. április 19-én szüle­tett Nápolyban. Piero Marini, a pápa főszertartásmes­tere 1942. január 13-án az észak-olasz­országi Valverdóban született. 1970-től együttműködött a pápai szertartásokat szervező prefektúrával. 1975. október 12-én lett a szertartásmesterek kollégiu­mának tagja. A méltányosság és a szükségletek alapján Nemzetiségi kérdések a Szlovák Nemzeti Tanácsban (Munkatársunktól) - Az SZNT kulturális és oktatási bizottságának tegnapi ülésén a szlovák kormány március 14-i 129. számú, nemzetiségi kérdésekről szóló határozatát tárgyalták meg, melyet az SZNT egyes bizottságai most hagytak jóvá. A tanácskozáson kiemelték, hogy a kormányülés korszakos jelentőségű volt, s reálisan foglalta össze a teendőket és az aktuális feladatokat a nemzetiségi politika területén. Visszhangja is meg­nyugtatóan hatott a Dél-Szlovákiában ki­alakult feszültségekre. A kormány javas­latai közül a legfontosabb az előkészület­ben levő nyelvtörvény, mely világosan leszögezi a kétnyelvűséget a hivatalos érintkezésre, valamint utca- és helység­nevekre vonatkozóan. A vitában elhangzott, hogy a határozat a szlovákiai magyarok és a magyarorszá­gi szlovákok gondjait és jogi követeléseit nem a reciprocitás elve alapján kívánja kezelni, hanem a méltányosság és az objektív szükségletek elismerése alapján, amelyre mindkét fél részéről szükség van. A bizottság megtárgyalta azt az indít­ványt, hogy osszák ketté a nemzeti bizott­ságok és a nemzetiségek ügyében illeté­kes bizottságot. A javaslat elfogadásával két önálló bizottság született: egyik a nemzeti bizottságok, a másik a nemzeti kisebbségek kérdéseivel foglalkozik majd. A nemzetiségek számára ez egy rendkívül fontos kérdésnek a megoldá­sa volt, mivel a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelése így a problémakör rangjának megfelelő szintre emelkedett. A törvényjavaslat kidolgozásában részt vett Zászlós Gábor, az SZNT alelnöke. Az ülésen a hittudományi karokról szó­ló törvényt is megtárgyalták. Ennek értei­mében a teológiai fakultásokat a világi egyetemekhez kapcsolják: a prágai Ká­roly, az olomouci Palacký, a pozsonyi Komenský és a kassai Šafárik Egyete­mekhez. Érdekessége az ülésnek, hogy Gren­del Lajos és A. Nagy László javaslatára a bizottság elfogadta azt a törvénykiegé­szítést, melynek lényege, hogy a pozso­nyi Komenský Egyetemen hozzanak létre református teológiai kart is, mely biztosí­taná a magyar lelkészképzést, (szitás) Személyi változások (ČSTK) - A nemzeti egyetértés cseh­szlovák kormánya tegnap Richard Sa­cher szövetségi belügyminiszter javasla­tára fölmentette dr. Viliam Ciklamini ez­redest a belügyminiszter első helyettesét és Jaroslav Procházka ezredest, a szö­vetségi belügyminiszter helyettesének tisztségéből. Helyükre Andrej Samel ez­redest, eddigi miniszterhelyettest és Mi­roslav Král őrnagyot nevezte ki. A kivitelezésre hatalmas pénzösszegeket fordítottak Sajtótájékoztató a bősi vízerőmű építéséről (ČSTK) - A bősi vízerőmű építéséről tájékoztatta az újságírókat tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Ivan Veselý, a Szlovák Köztársaság erdőgazdasági, vízgazdálkodási és faipari minisztere, valamint a tárca több más képviselője. A miniszter egyebek között rámutatott arra, hogy a sajtó elég gyakran pontatlan adatokat közöl a beruházás környezeti hatásáról. Hangsúlyozta, hogy - hasonló­an mint a természetvédők - a minisztéri­um is elsőrendű feladatnak tekinti a Csal­lóköz vízkészlete tisztaságának és a kör­nyező vidéknek a védelmét. - Azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a bősi vízerőmű majdnem kész, és kivite­lezésére hatalmas pénzösszeget fordítot­tak - fűzte hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a tárca kez­deményezésére a minisztérium vezetői együttes tanácskozást tartottak független bizottságok tagjaival, ökológiai szakem­berekkel, környezetvédőkkel. Olyan in­tézkedéseket tettek, amelyek mindeneke­lőtt a beruházás ökológiai biztonságára vonatkoztak. A bősi vízerőmű további sorsát illetően Ivan Veselý aláhúzta: a legfontosabb, hogy mielőbb megkezdődjenek a tárgya­lások a magyar féllel, valamint hogy kül­földi szakértők elemezzék a beruházás környezeti hatását. Ellentmondó hírek a kompromisszumról (Folytatás az 1. oldalról) getikai blokád mindenekelőtt a köz­társaság területén lévő szovjet kato­nai támaszpontokat és azt a 96 üzemet fogja sújtani, amelyek köz­vetlen moszkvai irányítás alatt állnak. Vitautas Landsbergis az egyik francia tévéállomásnak adott nyilat­kozatában úgy vélekedett, hogy a köztársaság a végtelenségig I szembe tud szállni a Moszkva által I meghirdetett gazdasági szankciók­kal. Szó szerint ezt mondta: „Kőolaj és földgáz nélkül Litvánia száz évig is kitart". Állítását azzal támasztotta alá, hogy egészen 1944-ig Litvániá­nak stabil gazdasága volt és csak saját forrásaira támaszkodott. Az Európai Közösségek ismét mérsékletre intették a Szovjetuniót és Litvániát. George Bush amerikai elnök pedig már a NATO keretében tárgyal az amerikai szövetségesek­kel arról, hogyan válaszoljanak a Lit­vánia elleni szovjet embargóra. Bush csütörtöki találkozóján a fran­cia elnökkel mély nyugtalanságának adott hangot a szovjet gazdasági szankciók miatt, s közölte: az USA mérlegeli a megfelelő intézkedé­seket. Arnold Rüütelnek, az észt parla­ment elnökének vezetésével csütör­tökön Moszkvában Mihail Gorba­csovval tárgyalt a köztársaság kül­döttsége. A 90 perces megbeszélé­sen az Észtország függetlenségével összefüggő kérdéseket tekintették át. Állítólag elvi megállapodás szüle­tett a szovjet-észt konzultációk megkezdéséről az elmúlt napokban, de a csütörtöki találkozón Gorba­csov módosított álláspontján és kije­lentette, csak azután kezdődhetnek konzultációk, ha az észt parlament visszavonja nyilatkozatát a köztár­saság állami státuszáról. Az elnöki ultimátum erre két napot adott az észteknek. Gorbacsov Lettország képviselőit is fogadta, s szintén a balti köztársa­ság függetlenségéről tárgyalt velük. A találkozóról részleteket nem kö­zöltek. Tegnap helyi idő szerint 13 órakor a Szovjetunió fegyveres erőinek ej­tőernyősei Vilniusban váratlanul és szemtanúk szerint nagyon agresszív módon elfoglalták Litvánia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának nyomdáját. NEHANY SORBAN BUDAPESTEN tegnap megnyitották a Dél-afrikai Köztársaság állandó képvi­seletét. ARALSZKBAN nemzetközi részvétel­lel kerekasztalt rendeznek az Aral-tó és környéke kritikus ökológiai helyzetéről. SIMON PERESZ, az Izraeli Munkapárt elnöke koalíciós egyezményt írt alá Avra­ham Verdiger képviselővel, szélsősége­sen ortodox rabbival, s ezzel oldalán tudhatja a 120 tagú parlament képviselő­jének pontosan a felét. Kormányalakítás­hoz már csak egy szavazatra van szük­sége. A MUNKANÉLKÜLIEK száma Len­gyelországban elérte a 317 ezer főt és tovább növekszik. KARDZSALI dél-bulgáriai városban mintegy 8 ezer bolgár tüntetett a török kisebbség jogai ellen. HUSZONKÉT Fülöp-szigeti katona ve­szítette életét a hét derekán a maoista színezetű partizánok támadása következ­tében. A JAPÁN NISSAN autógyár a követ­kező öt esztendőben Mexikóban mintegy egymillió dollárnyi beruházással új szere­lőüzemet akar építeni. TEGNAP LONDONBA érkezett Char­les Haughey, az ír kormány elnöke, hogy főleg Európa jövőjéről folytasson tárgya­lásokat Margaret Thatcherrel. JIRÍ DIENSTBIER szövetségi minisz­terelnök-helyettesnél, külügyminiszternél tegnap búcsúlátogatást tett Viktor Loma­kin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykö­vete, aki 1984. május 3-ától látta el ezt a tisztséget. ČELÁKOVICÉBEN tegnap megtartot­ta 2. ülését a KGST-tagállamok új gazda­sági együttműködési rendszerére vonat­kozó javaslatot előkészítő bizottság. A testületet az egyes tagországok minisz­terelnökei, illetve más kormány-tisztség­viselői alkotják. A KGST 45. ülésszakán létrehozott bizottságban - élén Kemenes Ernő, a magyar Országos Tervhivatal el­nöke áll - hazánkat Vladimír Dlouhý, szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke képviseli. ÚJ SZÚ 2 1990. IV. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents