Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-10 / 59. szám, szombat

Összeül az SZKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) kül, hogy megkapnák a Munka Tör­vénykönyve által szabályozott, illet­ve engedélyezett pótlékokat. Javas­latuk szerint a vállalat adminisztratív apparátusából ezer ember elbocsá­tásával megteremtődnének az anyagi feltételek a műszakokban dolgozók méltóbb anyagi megbe­csüléséhez. Marián Čalfa felszólította Teodor Šajmírt, a Slovnaft konszern vezér­igazgatóját, hogy rendezze a felve­tett kérdést. A későbbiekben meg­beszélést tartott a konszern, illetve a Hydrokrok szállítóinak vezetőivel a csúszás okairól és az együttműkö­dés tapasztalatairól. Ennek során felkérte a szállító vállalatok képvise­lőit is, beszéljenek, mondják el né­zeteiket a késésről, majd arra is felhív­ta a figyelmet, hogy számolnunk kell a szovjet kőolajexport volumenének fokozatos csökkenésével, s felkérte valamennyi résztvevőt, teljes fele­lősséggel álljanak hozzá feladataik­hoz, vegyék figyelembe az üzema­nyagok pótolhatatlanságát népgaz­daságunkban. Ezzel együtt a Slov­naftnak számolnia kell azzal is, hogy a nemzetközi piacon is helyt kell állnia a versenyben. A szövetségi miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a vállalat szakemberei nemzetközi méretben is tudják biztosítani a versenyképességet. ,,Az ideális persze az lenne, ha minden dolgozó a sajátjának tudná a vállalatot" - jelentette ki, majd megkérdezte, mikor is számíthatunk vég­re a Hydrokrok részleg átadásával. Teo­dor Šajmír válasza szerint, ha minden jól megy, április végén helyezhetnék üzem­be a részleget, amely hat hónapig 60 százalékos kihasználtsággal üzemelne, a további három hónapig 90 százalékos, és végül teljes kihasználtsággal, évente 8 ezer órát. Még a délelőtt folyamán a szövetségi kormány elnöke és kísérete a Komenský Egyetemen tett látogatást. Itt Miloslav Kusý, egyetemi tanár, a Komenský Egye­tem rektora és Ladislav Kováč, az SZK oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszte­re fogadta Marián Čalfát és kíséretét, majd az egyetem oktatói tájékoztatták őket arról, miként akarják emelni az egye­temi oktatás színvonalát, mely külföldi egyetemekkel vettqk fel eddig a kapcsola­tot annak érdekében, hogy ösztöndíjaso­kat fogadjanak hazánkból. Marián Čalfa a válaszában elmondta, hogy a kormány is tett már lépéseket ennek érdekében. Az egyetemi oktatás színvonalával kapcso­latban arra utalt, hogy tanulni kellene más elismert egyetemek módszereiből. Elvi jelentőségű kérdésként merült fel a főis­kolai felvétel. A szövetségi kormányelnök elmondta, azt tartanák igazságosnak és helyesnek, ha minden jelentkező, bármi­féle felvételi bizottság előtt tett vizsga nélkül kapna lehetőséget a bizonyításra, ám kétséges, hogy a főiskolák meg tudná­nak birkózni áz ezzel járó feladatokkal. Miroslav Kusý ezzel kapcsolatban emlí­tette meg az orvosi kar azon elképzelését, hogy bevezetik a nulladik évfolyamot, amely egyfajta előkészítőként, s egyben rostaként működne, mivel az orvosjelöltek az egészségügyi ágazat legnehezebb munkáit végeznék tanulmányaik első évében. A kormányfő érdeklődést tanúsított a főiskolai hallgatók élet- és tanulmányi körülményei iránt is. Kérdéseire válaszol­va a jogi kar hallgatói elmondták, teljes mértékben hiányzik a nem marxista jogi irodalom, és sem az oktatók, sem a hallga­tók nem készültek fel az egyetemi oktatás alapvető átalakítására. Vannak oktatók akik még ma is régi, dogmatikus nézeteiket hangoztatják - esetleg más megfogalma­zásban. Nem sikerült elérni eddig azt sem, hogy az egyetemi szemináriumok a jogi gondolkodás iskoláivá, a véleménycserék fórumává váljanak. Nézeteik szerint meg kell őrizni az egyetemi oktatás ingyenessé­gét, ám kívánatos lenne bevezetni a javító vizsga illetékezését. Felkérték egyúttal a szövetségi kor­mány elnökét (mint jogászt is), vesse latba tekintélyét annak érdekében, hogy minél több jogász tanulhasson külföldön, hiszen a jog az az ágazata a tudomány­Cél: a nemzetiségi problémák türelmes megoldása (ČSTK) - Zászlós Gábor, az SZNT alelnöke tegnap munkatalálkozón vitatta meg Michal Borgulával, a Nyugat-szlo­vákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöké­vel azokat a feladatokat, amelyek a Szlo­vák Köztársaság kormányának Komá­romban tartott ülése határozataiból adódnak. Fokozott figyelmet szenteltek az isko­lai problémáknak. Hangsúlyozták, hogy a tájékoztatás helyi szinten nem kielégítő, ami gyakran feszültség forrásává válik a nemzetiségileg vegyes területeken. Nélkülözhetetlen, hogy a helyi, a városi és a járási nemzeti bizottságok helyet bizto­sítsanak valamennyi politikai párt tanács­kozásához és a szlovák, valamint a ma­gyar érdekvédelmi szervezetek munkájá­nak, hozzájárulva ezzel valamennyi nem­zetiségi probléma türelmes megoldá­sához. Megvitatták a Matica slovenská helyi egyesületeinek követeléseit, elsősorban a Komáromi, az Érsekújvári és a Galántai járásból. Követeléseikkel összhangban fokozatosan megteremtik működésüknek anyagi-műszaki feltételeit és a nemzeti bizottságok a Nyugat-szlovákiai kerület­ben kezdeményezően oldják meg ezeket a követeléseket. Mindent megtesznek azért, hogy Komáromban megnyíljon a Matica slovenská székháza. Kettéválik a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara? (Folytatás az 1. oldalról) sokat, akik külföldi részvétellel kí­vánnak vállalkozni. Tekintettel arra, hogy késik az ilyen jellegű vállalko­zások jogi rendezése, a kamara ez esetben is változatlanul a jelenleg érvényben lévő törvények és előírá­sok alapján jár el. Ezek pedig csak jogi személyek számára teszik lehe­tővé, a külkereskedelmi tevékeny­séget. Meglehetősen fontos, hogy az új törvények mielőbb hatályba lépje­iiw, niöt i lODD külföldi ország - köz­tük elsősorban Ausztria - szeretne együttműködni Csehszlovákiával. Tegnap például Herbert Krejčí az Osztrák Iparosok Szövetségének fő­titkára hazánkban tett látogatása so­rán hangsúlyozta, hogy Ausztria szí­vesen bővítené az együttműködést az iparban, s egyúttal kész átadni a piacgazdaság kiépítésében szer­zett tapasztalatait. Véleménye sze­rint a sokkterápia veszélyes, ezért a piaci mechanizmus bevezetését illetően óvatosságra int. -ked­Nincs korona forintért Miért nem váltják át a magyar turisták pénzét? A Magyarországról hazánkba érkező turisták felháborodottan vették tudomá­sul, hogy a csehszlovák bankokban nem váltják be forintjukat. Rögtön szárnyra kapott a hír: ez azért van, hogy ne vásá­rolhassanak nálunk," ugyanis nekik igen­csak megéri „átruccanni" egy kis élelmi­szerért, meg néhány iparcikkért is. A csehszlovák fél pedig újra hangoztatja: nem reális a forint-konona árfolyam, mivel a magyar fizetőeszköz az infláció miatt egyre kevesebbet ér. Tehát módosítani kell az árfolyamot. De mi is a valós helyzet? Kérdésünkre Kamii Majerník mérnökhöz, az Általános Hitelbank pozsonyi kirendeltségének igazgatóhelyetteséhez fordultunk. - Korábban az úgynevezett harminc, majd száz rubelos szerződés alapján a KGST-országokba utazók a meglátoga­tott államban harminc, illetve tíz rubelnak megfelelő pénzt válthattak be a bankok­ban, utazási irodákban. Ezt az államok közötti szerződést felbontottuk, csupán Mongóliával és az NDK-val kapcsolatban (ez utóbbi országokból érkező állampol­yai u*. idi\ is csak meghatározott összeget váltunk át) van továbbra is érvényben A Magyar Köztársaságból érkezők tulaj­donképpen ellenőrizhetetlen összeget válthattak át, ugyanis az útlevelük felmu­tatása elegendő volt a pénzváltáshoz és a vámosok sem lepleztek le mindenkit, aki a megengedettnél több forintot hozott ki az országból. Ha a csehszlovák koronát meg akarjuk „szilárdítani" s mindenképp ez a célunk, kénytelenek vagyunk ilyen népszerűtlen intézkedést is hozni. A dön­tést különben a Szövetségi Pénzügymi­nisztériummal és az Állami Bankkal közö­sen hoztuk. Egyébként is az az elképze­lés, hogy a KGST-országokon belül is mielőbb a „kemény valutás" elszámolást vezetjük be. Elhiszem, hogy a magyar turistákat bosszantja az intézkedés, de szerintem, az a kb. 200 forint, amit ezidáig beválthat­tak (ha valóban egy utazás alkalmával csak egyszer éltek a lehetőséggel), nem okozhat számukra különösebb gondot. Véleményem szerint a magyar bankok viszont emelhetik turistáik számára az ellátmányt, ha erre igény van. D. T. nak, amelyet a marxizmus ideológiájának kizárólagossága a leginkább károsított. Válaszában Marián Čalfa elmondta, ma­napság valóban elsősorban kereskedelmi és pénzügyi jogászokra van szükség, de felszólított egyben mindenkit, tanuljon idegen nyelveket, mert „a főiskolát, egye­temet végzett ember érvényesülésének nélkülözhetetlen előfeltétele az idegen nyelvek ismerete. m-n. A CSSZSZK kormányelnöke, Ján Čar­nogurský miniszterelnök-helyettes kísé­retében munkaebéden vett részt a Szlo­vák Köztársaság kormányának tagjaival. Előtte Marián Čalfa és Milan Čič általá­nosan és bizonytalanul nyilatkoztak arról, milyen kérdésekről fognak tárgyalni. Az ebéd befejezése után konkrétabbak vol­tak. „Elmondhatjuk - mondotta Marián Čalfa -, hogy az ebéd valóban munka­ebéd volt, és több kérdést megoldottunk. Legtöbbet a bősi vízmű építésével, vala­mint Szlovákia gazdasági és energetikai helyzetére való hatásával foglalkoztunk. A bősi erőmű szorosan összefügg a Nyitra­vidéki, főleg a novákyi hőerőmű problé­májával. Meggyőződésünk - hangoztatta a CSSZSZK kormányelnöke -, hogy ha az összes környezetvédelmi kérdés meg­oldásával és a műszaki problémák elhárí­tásával sikerül üzembe helyezni a bősi erőmüvet, azonnal leállítható lesz a nová­kyi hőerőmű, vagy legalábbis jelentős mértékben korlátozni lehet üzemelését, hogy ne szennyezze a környezetét. Azt gondolom, tehát, hogy Bőssel nagymér­tékben segíthetnénk a Felső-Nyitra-vidék lakosságának. Milan Čič megállapította, hogy a szö­vetségi és a szlovák kormány nézetei a dunai vízmű építéséről jelentősen köze­ledtek. Hozzátette még, hogy a munka­ebéden szóba került az állami költségve­tés is, amelyről csütörtökön tárgyalt a szövetségi kormány: elsősorban egyes megszorító intézkedései, melyek a szlo­vák gazdaságot érintik, kerültek előtérbe. Marián Čalfa kétnapos szlovákiai láto­gatása a pozsonyi városházán tartott, ugyancsak munkajellegű találkozóval végződött. Az eszmecserét követően a szövetségi kormányfő a sajtó képviselőinek a követ­kezőket nyilatkozta: „Nagy munka állt előttünk. Meggyőződ­tem a vámintézkedések hatékonysá­gáról a bergi és az oroszkai határátkelő­helyen, tájékozódtam a Slovnaftban a hidrokrakkoló üzemről és Pozsony kul­turális életéről. Találkoztam a Komenský Egyetem oktatóival és diákjaival, a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen koordinációs központjának képviselőivel, s tárgyaltam az SZK kormányával. Mindezek a talál­kozok számos ismerettel szolgáltak to­vábbi munkánkhoz. Hasznosan töltött idő volt." (ČSTK) - Moszkvában holnap várhatóan összeül az SZKP Köz­ponti Bizottsága. Helyi források sze­rint a népi képviselők hétfőn kezdő­dő rendkívüli tanácskozásának fő napirendi pontjaival kapcsolatban fog állást foglalni. Ezek: az elnöki hivatal létrehozása és ennek meg­felelően az alkotmány módosítása, valamint maga az elnökválasztás. Nem kizárt, hogy az SZKP Központi Bizottsága javaslatot tesz az első szovjet elnök személyére. Általános a vélemény, hogy Mi­hail Gorbacsovot fogják javasolni. Ezt erősíti meg Alekszandr Jakov­lev és Eduard Sevardnadze nyilat­kozata is. A napokban mindketten úgy vélték, a jelenlegi helyzetben Mihail Gorbacsov az egyetlen lehet­séges jelölt. Románia Napirenden az új választási törvény Megünneplik március 15-ét (Bukaresti munkatársunk telexjelenté­se) - Az új román választási törvényről, valamint több más időszerű politikai és gazdasági kérdésről tárgyal a romániai Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa, melynek kétnapos ülése tegnap délelőtt kezdődött Bukarestben. Mint ismeretes, a május 20-ra kiírt szabad választásokig ez a tanács Románia legfelsőbb törvény­hozási és állami szerve. Az ülés első felében Petre Roman kormányfő interpellációkra válaszolt, s bővebben kifejtette, hogy képzeli el a kormány a román gazdaság piaci me­chanizmusra való áttérését, a munkanél­küliség, az egyre fenyegetőbbé váló inflá­ciós veszély elhárítását és más égető problémák megoldását. Felszólalásában Roman elutasította azt a vádat, miszerint a kormány az idegen tőke beengedésével Romániába kiárusítaná az országot. Hangsúlyozta, hogy a román gazdaság teljes egészében korszerűsítésre szorul, s ezt Bukarest nem képes saját erejéből megoldani. Külföldi, román partner nélküli beruházásokat az ország területén pedig kizárólag csak a kormány engedélyével lehet megvalósítani. Azt is elmondta, hogy a lakosság körében felhalmozódott rendkívüli nagy pénzösszegeket a kor­mány úgy szeretné visszaszippantani, hogy állami kötvényeket, részvényeket bocsát majd ki. Az ülés szünetében új­ságírókkal találkozva ugyanakkor Roman kissé csalódottan nyilatkozott: az ideigle­nes parlament tagjainak részéről nagyobb érdeklődést várt az ország súlyos gazda­sági gondjainak megoldása iránt. Felszó­lalt Alexandru Margaritescu külkereske­delmi miniszter is, aki megerősítette, hogy a krónikus élelmiszer-hiányt Bukarest nagyarányú behozatal útján szeretné csökkenteni. A délutáni szünetben újabb megbe­Megmaradni embernek, megmaradni magyarnak (Folytatás az 1. oldalról) akarják mától talán a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsé­ge nevet viseli majd. Dobos László beszéde után kö­szöntötték Csémy Tamást, a Cseh­és Morvaországi Magyarok Szövet­ségének elnökét. Sidó Zoltán, a Csemadok elnöke az utóbbi időszakot értékelve vázolta azt a történelmi fejlődést, amely a kommunis­ta párt hatalmi ideológiája következtében a Csemadok életében számos hiba és elferdülés okozója volt. A nemzeti kisebb­ség sorskérdéseit és érdekvédelmét fel­vállaló szervezetet többször is szinte vég­veszélybe sodorta a büntető szándékú hatalom. Egy ilyen múlttal rendelkező kul­turális szövetség kaphat ugyan bírálatot, amely elsősorban azokat a volt vezetőit érheti, akik késlekedés nélkül kiszolgálták a kommunista pártot, ezzel szemben a Csemadok tagságát nem lehet és nem is szabad elmarasztalni. Sidó Zoltán hangsúlyozta: Az utóbbi időben térsé­günkben felerősödőben van a nacionaliz­mus, amelynek újszerű formái a demok­rácia leple alatt kezdtek el tenyészni. Ennek ellenére sem látja úgy, hogy a Csemadoknak politikai párttá kellene válnia. Ugyanakkor a kulturális tevékeny­ség mellett a helyi és az országos szintű érdekvédelmet is felvállalja. Céljaik között a legelső, hogy a magyar nemzeti kisebb­ség öntudatának erősítésével, a kultúrá­jának gyarapításával egyidőben erősítse az itt élő nemzetek békés együttélését. Ezután Papp József, az ellenőrző és revíziós bizottság beszámolóját terjesz­tette elő. Ebben kitért arra, hogy a küldöt­tek fontolják meg, mennyire lenne haté­kony a szervezet gazdálkodására nézve a tagdíjak esetleges emelése. Röviddel ezután üdvözölte a munkael­nökség Jakabfy Attilát, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség marosvásár­helyi képviselőjét, aki rövid beszédében elmondta, hogy a legnagyobb európai nemzeti kisebbség szervezetének már több mint 600 ezer beiratkozott tagja van. Úgy tűnik, hogy ez a legerősebb szerve­zete a választásokon indulni akaró romá­niai poiuikai mozgalmaknak. Ez a közlése nagy lelkesedést váltott ki a hallgató­ságból. A vitában elsőnek dr. Fóthy János (Dunaszerdahely) a csehszlovákiai ma­gyar értelmiség komoly önvizsgálatát sür­gette. Ö a Csemadok nevének megőrzé­se mellett állt ki. Ezután Bajnok István (Komárom) a Matica slovenskával helyi viszonylatban folytatott tárgyalások és nézeteltérések okait kereste. Duka Zó­lyomi Árpád (Pozsony) elsősorban azt vázolta, ami a demokrácia tudatos válla­lásával függ öszse. Zoller Mihály (Léva) az FMK, az Együttélés és a Csemadok viszonyával foglalkozott. Elismerte, hogy sokakkal együtt ő is'sokat töpreng azon, hogy melyik mozgalom mellett álljon ki, amikor véleménye szerint mindegyik a magyarság jobb sorsát szeretné. Feltet­te a kérdést: Ebben a történelmi helyzet­ben tud-e a magyarság politikusán gon­dolkodni és dönteni? Két ügyrendi észre­vétel után dr. Szabó Rezső, a Csemadok társelnöke a szervezet előtt álló átalaku­lás háromféle módozatáról beszélt: 1. Lehet párt, 2. lehet politikai mozgalom és 3. maradhat kulturális és társadalmi szer­vezet. Ennek eldöntése után beszélhe­tünk majd arról, hogy hogyan történjen a megújulás. Aki ezekre a kérdésekre nem keresi itt a választ, az mellébeszél. Beszédének befejező részében javasolta a rendkívüli közgyűlésnek, hogy intézzen levelet Václav Havel köztársasági elnök­höz az- 1945-ben felszámolt Masaryk­akadémia visszaállítását kén/e. A kom­munista párt manipulálta múlttal le és el kell számolni, de tudatosítani kell a Cse­madok egész eddigi munkáját átható szándékot, amely „megmaradni ember­nek, megmaradni magyarnak" eszméjé­vel volt erős. Ezt követően a rendkívüli közgyűlés munkaelnöksége vacsoraszünetet rendelt el. A küldötteknek ez alatt is alkalmuk volt tanulmányozni az írásban előterjesztett új alapszabály-tervezetet és a szövetség programtervezetét. Mivel lapzártáig a megválasztott munkabizottságok egyike sem fejezte be munkáját, ezért az előter­jesztésekről és a folytatódó vitáról lapunk hétfői számában számolunk be. (d-n) szélésekre került sor az ideiglenes tanács végrehajtó bizottságának újabb tagokkal való kiegészítésével kapcsolatban. Rész­leteket azonban nem hoztak nyilvános­ságra. Az esti órákban megkezdődött az ér­deklődéssel várt új választási törvény ter­vezetéről szóló vita, melyet Ion Iliescu, az ideiglenes tanács elnöke személyesen irányít. Ugyancsak az esti órákban érkezett az a hír, hogy Zsil völgyében, a Vulcan város környéki bányák mintegy 10 ezer dolgo­zója sztrájkba lépett. Elsősorban maga­sabb béreket, jobb nyugdíjakat, megfele­lőbb szociális és orvosi ellátást igényel­nek. A bukaresti rádió jelentése szerint a sztrájkolókhoz újabb bányák is csatla­koztak. Másrészt a román fővárosban már második napja szünetel a metró üze­meltetése. A dolgozók egy része szintén magasabb fizetéseket és más szociális intézkedéseket követel. A város közleke­désében az ennek következtében létrejött problémákat azt hiszem, mindenki el tudja képzelni. Bukarestben tegnap ülést tartott a ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség ideiglenes intézőbizottságának az elnök­sége. Megelégedéssel vette tudomásul a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsá­nak és a kormánynak azt a döntését, hogy tárgyalásokat kezdjenek a marosvá­sárhelyi orvosi és gyógyszerészeti főisko­lán s magyar nyelvű oktatás visszaállítá­sáról. Az elnökség arról is tárgyalt, miként folynak az előkészületek a március 15-e megünneplésére a romániai magyarság körében. Korábban a romániai magyar sajtóban ezt az ünnepet említeni sem lehetett. Röviden tárgyaltak az április 7-re és 8-ra Nagyváradra összehívott első MDSZ-kongresszus előkészületeiről is. KOKES JÁNOS, Bukarest HÍ SORBAN A KUBAI KÖZTÁRSASÁG CSEH­SZLOVÁKIAI NAGYKÖVETÉT tegnap délután a Külügyminisztériumba rendel­ték, s a külügyminiszter-helyettes határo­zottan tiltakozott Fidel Castrónak, a Kubai Nőszövetség kongresszusán mondott beszéde miatt. Ebben a legfelsőbb kubai vezető durván támadta a csehszlovák kormányt és más csehszlovák politiku­sokat. KOSZOVÓBAN szombaton feloldják az éjszakai kijárási tilalmat. Erről az auto­nóm tartomány kormánya döntött tegnapi ülésén - jelentette a Tanjug hírügy­nökség. A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM (MDF) hajlandó a Magyar Szocialista Párt egyes tagjait a március 25-i választások után alakuló kormányba bevonni - mon­dotta a Zycie Warszawy lengyel napilap­nak adott nyilatkozatában Antall József, SOMOGYI FERENC magyar külügyi államtitkár tegnap este megerősítette, hogy a Szovjetunió és Magyarország megállapodást kötött a szovjet csapatok­nak a magyar területekről való kivonásá­ról, amelynek a jövő év június 30-ig kelle­ne befejeződnie. MICHEL AUN tábornok, a libanoni hadsereg keresztény alakulatainak pa­rancsnoka párbeszédre szólította fel Eli­asz Hravi elnök kormányát. Egyben köte­lezte magát, hogy Kelet-Bejrútban nem újítja fel a harcokat a Libanoni Erők nevü keresztény milíciával. A GRÚZ SZSZK LEGFELSŐBB TA­NÁCSA tegnapi rendkívüli ülésén kifejez­te fenntartásait a Szovjetunióban terve­zett elnöki rendszer létrehozásával kap­csolatban. A képviselők szerint ez a lépés jelentősen korlátozná a szövetségi köz­társaságok szuverén jogait. AZ INDIAI KORMÁNY közölte, kész megbeszéléseket kezdeni a kasmíri sze­paratistákkal az észak-indiai államban ki­robbant feszült helyzet megoldásáról. IVICA RACSAN, a horvát kommunis­ták vezetője tegnap a Borba című napi­lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyoz­ta, a horvát szervezet befejezettnek tekin­ti a JKSZ januárban félbeszakított XIV. rendkívüli kongresszusát. Hozzáfűzte, elő kellene készíteni a XV. pártkongresszust. ÚJ SZÚ 2 1990. III. 10. Sokakat érintő gondokkal ismerkedett a kormányfő

Next

/
Thumbnails
Contents