Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-09 / 58. szám, péntek

Egyesült Államok Az Exitbank hajlandó hitelezni Csehszlovákiának (ČSTK) - Az amerikai állami export-irpport bank (Exitbank) szerdán közölte, ismét kész hite­leket nyújtani Csehszlovákiának. A bank igazgatótanácsa jóvá­hagyta azt a javaslatot, hogy Csehszlovákiát bevonják a bank valamennyi programjába, bele­értve a magánbankok által az amerikai áruk behozatalára nyúj­tott hitelek garantálását is. A nyi­latkozat szerint a bank támogatni fogja a csehszlovák pénzügymi­nisztériumnak, az állami bank­nak, és a kereskedelmi banknak nyújtandó hiteleket és az említett intézmények által garantált hite­leket. Az Exitbank 1935 és 1947 között összesen 22,6 millió dol­lár értékben már folyósított hite­leket Csehszlovákiának amerikai mezőgazdasági termékek vásár­lására. Ezeket 1949-ig törlesz­tettük. A bank már korábban bejelen­tette, hogy kész a közös vállal­kozásra Magyarországgal és Ju­goszláviával, s nagyon korláto­zott mértékben Lengyelország­gal is. Nem folyósít és nem ga­rantál hiteleket a Szovjetunió, az NDK, Románia és Bulgária szá­mára. A Bundestag állásfoglalása a határkérdésben Andreotti a négy plusz kettő kibővítéséért • Kohl bírálta Modrow-t (ČSTK) - Giulio Andreotti olasz kormányfő szerdán az amerikai Kongresszusban mondott beszédet. Ebben felszólította a Nyugatot, hogy egyeztetett akciókkal segítse a kö­zép- és kelet-európai országokat, valamint a Szovjetuniót. Mint mon­dotta, támogatni kell a kelet-európai és a szovjet reformokat, hiszen semmi sem szavatolhatja jobban a Nyugat biztonságát, mint a de­mokrácia a Keleten. Andreotti hangsúlyozta, az egye­sített Németországnak a NATO tag­jának kell lennie, de mint mondotta, nem ért egyet azzal, hogy a két német állam jövőjéről szóló tárgya­lásokba csupán hat országot vonnak be. Manfred Wörner, a NATO főtit­kára nem zárta ki annak a lehetősé­gét, hogy a két német állam egyesí­tése után is szovjet csapatok állo­másoznak majd német területen, a jelenlegi NDK területén. Az egykori nyugatnémet hadügyminiszter a Westdeutsche Allgemeine Zeitung című napilapnak nyilatkozott. Mint mondotta, a Szovjetunió így garan­ciát kapna arra, hogy a dolgok kato­nailag nem fordulnak ellene. Wörner elutasította az egyesített Németor­szág semlegességét, amit ,,az összes megoldás-közül a legrosz­szabbnak" tart. A Bundestag tegnap hivatalosan Gorbacsov megfenyegette a litvánokat (ČSTK) - Algirdas Brazausz­kas, a litván parlament elnöke szer­da éjszaka számolt be a litván tele­vízióban hétfői moszkvai tárgyalása­iról Mihail Gorbacsovval. Elmond­ta, Gorbacsov közölte vele: ha Litvá­nia kiválik a Szovjetunióból, a többi szövetségi köztársasággal konverti­bilis valutában kell kereskednie. Brazauszkas ezzel összefüggésben átgondolt és. }realisztikus eljárásra szólította fel a litvánokat a független­ség szorgalmazása során. Figyel­meztetett arra, hogy a Szovjetunió­val való konvertibilis elszámolás nyilván súlyos gazdasági következ­ményekkel járna Litvánia számára, hiszen jelenleg a Szovjetuniótól a vi­lágpiaci árak egyharmadáért szerzi be a fűtőanyagokat, a gépipari ter­mékeket és a nyersanyagokat. Gorbacsov közlése nyilván rea­Líbia cáfol (ČSTK) - Líbia szerdán este cá­folta az ABC amerikai televíziós tár­saság állítását, hogy a Tripoli köze­lében levő rabtai gyárban vegyi fegyvereket gyártanának. Ezt a JA­NA hírügynökség közölte a líbiai külügyminiszter szóvivőjére hivat­kozva. A rabtai üzemben gyógyszer­ipari termékeket gyártanak, mon­dotta a szóvivő, és hangsúlyozta, az amerikai televízió vádaskodásának az a célja, hogy megakadályozza a líbiai-amerikai kiegyensúlyozott és őszinte párbeszéd megkezdését és rontsa az arab országok közötti kapcsolatokat. Washingtoni gyorssegély Panamának (ČSTK) - Guillermo Endara pa­namai államfő, aki már hetedik napja éhségsztrájkot tart, szerdán az ame­rikai nagykövetség épületében meg­állapodást írt alá 25 millió dolláros gyorssegélyről. Endara március elsején a pana­mai székesegyházban kezdte meg éhségsztrájkját, hogy felhívja a fi­gyelmet országa válságos helyzeté­re. A megállapodás értelmében Pa­nama 150 napon belül 25 millió dollárt kap Washingtontól a decem­beri amerikai invázió okozta károk felszámolására. gálás azokra a hírekre, melyek sze­rint a litván parlament a hét végén olyan nyilatkozatot hagyott jóvá, amellyel valamilyen formában fel­újítja Litvánia függetlenségét a Szovjetuniótól. Erre utalva Braza­uszkas elmondta, az új litván parla­mentnek alaposan fel kell készülnie a tárgyalásra a szovjet vezetéssel. biztosította Varsót arról, hogy az­egyesített Németország nem kérdő­jelezi meg Lengyelország mostani határait. A parlamenti határozat tar­talmazza azt a javaslatot, hogy az NDK-beli választások után mindkét német állam parlamentje ismerje el Lengyelország nyugati határait és később az össznémet és a lengyel kormány aláírná az erről szóló szer­ződést. A határozat feltételezi továb­bá, hogy Varsó a német egyesítés után nem változtatja meg a háborús kártérítéssel kapcsolatos álláspont­ját. Mint ismeretes Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús jóvá­tételről. A Reuter hírügynökség az NDK­beli választási kampánnyal kapcso­latban kommentálta: senki sem akar Szavazatokat számlálni. A választási bizottság szerdán közölte, önkénte­seket próbált toborozni, de eddig a szükséges embereknek csak a fe­lét tudta biztosítani. Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár levelet küldött a háborúban győztes nagyhatalmak és Lengyel­ország vezető képviselőinek. Ebben elmagyarázza, hogy az NSZK mi­ként kívánja rendezni a lengyel ha­tárok garantálása körüli problémá­kat. Hans Klein kormányszóvivő szerdán közölte, a levél kompro­misszumos javaslatokat tartalmaz. Kohl kancellár tegnap a Bild című napilapnak adott nyilatkozatában élesen bírálta Hans Modrow kelet­német kormányfő állásfoglalásait. A lap megállapította, hogy Modrow felszólította a Szovjetuniót, szabjon feltételeket a német egységgel kap­csolatban. Kohl szerint egy kor­mányfőtől, akit szabad választások nem erősítettek meg tisztségében, ez szokatlan lépés volt. Modrow ez­zel az akcióval megpróbálja megke­rülni a keletnémet állampolgárok szabad döntését a választásokon. Mongóliában is lesz kerekasztal (ČSTK) - Ulánbátorban a vezetés kezdeményezésére tegnap délelőtt kerekasztal-tárgyalások kezdődtek valamennyi politikai erő részvéte­lével. Dasin Biambaszüren miniszter­elnök-helyettes a tárgyalások meg­kezdése előtt a főváros központi terén - ellenzéki személyiségek egy csoportja szerda óta itt tartja politikai okokkal indokolt éhségsztrájkját - az összegyűltek előtt kijelentette, az MNFP KB Politikai Bizottsága és a parlament" elnöksége foglalkozott a Mongol Demokratikus Szövetség és a Szociáldemokrata Mozgalom követeléseivel. Az általuk előterjesz­tett politikai javaslatok megvitatásá­ROMANIA Elnöki gépek eladók A Román Védelmi Minisztérium úgy döntött, hasznosítják azokat a közle­kedési eszközöket, amelyeket Nico­lae Ceausescu egykori diktátor hasz­nált. A döntés értelmében a két Boeing típusú elnöki repülőgép közül az egyiket külföldre adják el. Állítólag már jelentkezett két érdeklődő, és román tájékoztatás szerint megkez­dődtek a tárgyalások is. A másik Boeingét a román Tarom légitársaság veszi meg. Az IL-18-as és a Rombac típusú elnöki gépet kereskedelmi cé­lokra használják ki, illetve szükség esetén a román kormány rendelkezé­sére fog állni. Néhány kisebb gépet szintén a Tarom vesz át. A tucatnyi helikoptert aerotaxikká változtatják, s a négy elnöki hajó köztük a Snagov és a Danubiu a jövőben hazai és külföldi turistákat szállít. Az ötödik elnöki hajót a Petromar kőolajkiter­melő cég kapta meg. (CSTK) ra döntöttek a vezető szervek a ke­rekasztal összehívásáról. A múlt vasárnapi nagy politikai tüntetésen az ellenzéki mozgalmak a kormányzó kommunista párt új központi bizottságának megválasz­tását és az előrehozott parlamenti választások kiírását követelték. Szemipalatyinszk Szüntessék be a robbantásokat (ČSTK) - Együttes ülést tartott szerdán a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának védelmi és állambiz­tonsági, illetve ökológiai bizottsága. A kazahsztáni képviselők ugyanis követelték a szemipalatyinszki lőté­ren 1949 óta folyó nukleáris kísérle­tek azonnali leállítását. Vlagyimir Geraszimov vezérez­redes, a honvédelmi miniszter he­lyettese kijelentette, 1993-ig befeje­zik a kísérleteket, de addig még 27 robbantást hajtanak végre. Ezután már minden nukleáris kísérletet a Novaja Zemlja szigeten hajtanak végre. Hozzáfűzte, a Szovjetunió azonban kész azonnal leállítani a kí­sérleteket, ha az USA is így cselek­szik. Mivel ezúttal nem született döntés, a népi képviselők kongresz­szusa után a bizottságok folytatják a tárgyalásokat. Április elején; Sevardnadze-Baker találkozó Washingtonban AZ EGYESÍTÉSJAEMTTVtti-ÁlVIPAFrrP • TBILISZI TRAGÉDIA: ROGYIONOV ÉS KATUSEV HAZUDOTT (ČSTK) - James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter április 4-e és 6-a között találkozik Washingtonban - közölték szerda este hivatalos személyiségek az amerikai fővárosban. Baker és Sevardnadze már öt ízben találkozott: tavaly márciusban Bécsben, utána májusban Moszkvá­ban, júliusban Párizsban, szeptem-. berben Wyomingban, s legutóbb február 7-e és 10-e között Moszkvá­ban. A washingtoni tárgyalások előtt még találkoznak a külügyminiszte­rek: március 21-én Vindhoekben,. ahol részt vesznek a Namíbia füg­getlensége kikiáltásának ünnepsé­gein. A szovjet-amerikai külügyminisz­teri tárgyalásokon a június második felére tervezett csúcstalálkozó elő­készítése mellett minden bizonnyal szó lesz a kelet-európai változások­ról, s ezen belül a német kérdésről is. Ezekről a problémákról a szovjet külügyminiszter többek között a Neue Berliner lllustrierte keletnémet hetilapnak és az Ogonyok című szovjet hetilapnak nyilatkozott. Az NBI-ben közzétett interjú a két német állam egyesítésének legéle­sebb, legvitatottabb kérdéseit érinti. Eduard Sevardnadze helytelennek tartotta egyes nyugat-németországi körök próbálkozásait, hogy az NSZK alkotmányának 23. cikkelye alapján egyszerűen hozzácsatolják az NDK-t a nyugati országrészhez. Ezek az elképzelések figyelmen kívül hagy­ják az NDK szuverenitását és alkot­mányát, ugyanakkor közvetlen fe­nyegetést jelentenek a két német állammal szomszédos országok biz­tonsága számára. Hangsúlyozta, a Szovjetunió az NDK miniszterelnö­kének, Hans Modrownak a koncep­cióját támogatja a német föderáció fokozatos létrehozásáról, amely ki­zárja az egyszerű hozzácsatolást. Fontos, mondotta Sevardnadze, hogy a német egység létrehozása minden német valódi önrendelkezé­sének eredménye legyen, ne pedig néhány ambiciózus politikus „vil­lámpartija". A szovjet külügyminiszter rámuta­tott az Ottawában jóváhagyott négy plusz kettő konferencia helyességé­re, mivel ez megfelel a fő kritérium­nak: a német kérdésről nem dönt­hetnek a győztes nagyhatalmak vagy bárki más a németek háta mögött, de ez a kérdés nem oldható meg azoknak az országoknak a részvétele nélkül, amelyek szem­beszálltak a német agresszióval. Az új mechanizmusnak a konszenzus elvéből kell kiindulnia, s a felmerülő vitás kérdések rendezését elősegí­tené egy olyan békeszerződés is, amely magában foglalná a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, az USA, Franciaország és Nagy-Bri­tannia jogait és felelősségét - vélte Sevardnadze. A német kérdés külső vonatkozásaival összefüggésben el­mondta, a Szovjetunió mindenek­előtt fontosnak tartja a biztonság ga­rantálását, vagyis a határok elisme­rését, a Németország részéről való katonai fenyegetés kizárását, a de­militarizálást, a garanciákat arra, hogy nem éled újjá a nácizmus, valamint Németország helyének tisztázását a katonai-politikai szö­vetségekben, az idegen csapatok jelenlétét az ország területén és a Németországgal felmerülő, a há­ború következtében keletkezett •pénzügyi követelések rendezését. Dél-Afrika „BANTUSZTANSZINDROMA" (ČSTK) - A pretoriai kormány csapatokat küldött Bophuthaswana bantusztánba. Ezt tegnap Joha­nessburgban közölték azzal, hogy a Dél-afrikai Köztársaság ezzel a lé­péssel Lucas Mangopénak, az emlí­tett bantusztán elnöke kérésének tett eleget. Az államfő így próbál véget vetni a tüntetéseknek, me­lyeknek résztvevői az ő lemondását követelik. A rendőrségi tájékoztatások sze­rint a tegnapi zavargások során 14 személy vesztette életét és mintegy 500-an megsebesültek. A tüntetése­ken 50 ezer ember vett részt. A „független államban" rendkívüli állapot van érvényben. Bophuthas­wanában azután éleződött ki a hely­zet, hogy vasárnap katonai puccsot hajtottak végre Ciskei bantusztán­ban. Zavargások vannak a többi ki­sebb bantusztánokban is. Csehszlovákia - NSZK Több lesz a határátkelőhely (ČSTK) - A politikai fordulat Csehszlovákiában megváltoztatta a hely­zetet a csehszlovák-nyugatnémet határokon is. Többek között ezt tartalmazza az NSZK határainak védelméről szóló, a tavalyi évre vonatkozó jelentés. A dokumentum emlékeztet rá, hogy Jirí Dienstbier és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterek december 23-án jelképe­sen elvágták a két ország határain levő drótkerítést. A következő hetekben közös „határakciókat" rendeztek a lakosság széles körű bevonásával. A határközségek fejlesztik kölcsönös kapcsolataikat. Megállapodás született arról, hogy 1990. augusztus elsejéig a járóke­lők, a kerékpárosok és a kismotorkerékpárokkal rendelkezők számára hét határátkelőhelyet nyitnak meg. Arról is szó van, hogy ismét megnyit­ják a Bayerisch Eisenstein-Železná Ruda vasúti átkelőhelyet. Január elsejétől a Rozvadov-Waidhaus határátkelőhelyen Csehszlo­vákia egyszeri, 30 napos itt-tartózkodásra szóló vízumot ad. Az NSZK ugyanakkor azt tervezi, hogy július elsejétől szeptember 30-áig a Schirn­ding, Waidhaus, Furth im Wald, Bayerisch Eisenstein és Philippsreut határállomásokon ingyenes rendkívüli beutazási engedélyt adnak azon csehszlovák állampolgárok számára, akik a határterületeken élnek. Elhamarkodottnak minősítette Se­vardnadze egyes nyugati politikusok kijelentéseit, hogy az egységes Né­metország feltétlenül a NATO tagja lesz. Erről meg kellene kérdezni az NDK állampolgárait is, s nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország jelenleg a Varsói Szerződés tagja. Megerősítette, az egységes Németország NATO-tagsága nem egyezik a Szovjetunió elképzelései­vel a nemzeti érdekekről és a békés európai ház megbízható struktúrájá­ról. Sevardnadze hangsúlyozta, a német kérdést az összeurópai fo­lyamat keretében kell megoldani. Szombaton jelenik meg az Ogo­nyok hetilap idei 11. száma, s benne a szovjet külügyminiszter nyilatko­zata nemcsak a német kérdésről, hanem tágabb értelemben a kelet­európai fejleményekről. A miniszter elismerte, hogy a Szovjetunióban sok embert váratlanul értek a kelet­európai események. Nem jellegük­nél és irányzatuknál, hanem üte­müknél és mélységüknél fogva. A külügyminisztériumnak sokan fel­hánytorgatták, hogy felkészületlenül érték ezek az események. Sevard­nadze azt mondta, hogy ez egysze­rűen ostobaság. Moszkvának reális elképzelései voltak a szocialista or­szágokban lejátszódó események­ről, tudott a társadalom hangulatá­ról. Nem lehetett tévedni, hiszen volt már 1953, 1956, 1968. Ezek az események jeleztek egy bizonyos tendenciátf A Szovjetunió tudatosította, hogy a kaszárnyaszocializmus ellen Len­gyelországban elsőként a munkások lázadtak, s azt is tudta, hogy az NDK lakosságának nagy része az NSZK­ba vágyik. Erről tanúskodtak a gyak­ran halálos kimenetelű szökési ké­sérietek. A szocialista országokban állomásozó szovjet nagykövetek pe­dig már 5-8 évvel ezelőtt arra figyel­meztettek, hogy ezekben az álla­mokban problémát okozhat a szov­jet csapatok jelenléte. Sajnos, akkor nem reagáltak ezekre a figyelmezte­tésekre. Sevardnadze élesen elutasította azokat a nézeteket, hogy a Szovjet­unió „megengedte" a szocialista közösség széthullását. Sevardna­dze szerint ez nagyhatalmi mentali­tásra vall. A demokratikus megúju­lás hullámát többek között az hívta életre, hogy a kelet-európai orszá­gok tartottak a szovjet átalakítás kudarcától, attól, hogy ismét vissza­tér a moszkvai diktátum. Ugyanebben az interjúban Se­vardnadze egyértelműen elítélte a belügyi csapatok és a hadsereg tavaly április 9-én történt bevetését a tbiliszi tüntetők ellen. Egyben nyo­matékosan elutasította azokat a pró­bálkozásokat, hogy ezért Mihail Gorbacsovot tegyék felelőssé A mi­niszter elmondta, Mihail Gorbacsov utasítására utazott nyomban a tra­gédia után Tbiliszibe Georgij fíazu­movszkijnak, az SZKP KB titkárának társaságában. Ott-tartózkodásuk idején mindvégig kapcsolatban vol­tak Mihail Gorbacsovval, Sevardna­dze vele beszélte meg a konkrét lépéseket. „Felelősségem teljes tu­datában hangsúlyozom, hogy Mihail Gorbacsovnak semmilyen része sem volt a döntésben a csapatok Tbiliszibe irányításáról, sem beveté­sükről a tüntetők ellen" - jelentette ki Sevardnadze. Csodálkozását fejezte ki a tbiliszi hadműveletet irányító tábornokok eljárása felett, s azt mondta, az ilyen magas rangú tiszteknek politikusok­nak is kell lenniük. Szerinte Rogyio­nov tábornok, a Kaukázuson túli ka­tonai körzet akkori parancsnoka és Katusev, a katonai ügyész is hazu­dott. „Amikor Tbilisziben voltam, tu­datosan hazudtak azok, akik a had­műveletet irányították és azok is, akik kivizsgálták" - jelentette ki Se­vardnadze. Csak több mint két nap elteltével ismerték el, hogy utászá­sókat használtak a tüntetés feloszla­tásánál, s csak 7-8 nap után ismer­ték be a ,,Cserjomuha" nevű vegyi anyag bevetését. Sevardnadze helytelennek tartotta, hogy a katonai ügyészre bízták a tragédia kivizsgá­lását, hiszen ő nem lehetett objektív. A vizsgálatot a Szovjetunió főügyész­ségének kellett volna levezetnie. ÚJ SZÚ 3 1990. III. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents