Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-06 / 55. szám, kedd

ÚJ szú 3 1990. III., 6. Szovjetunió A csehszlovák demokratizálási reformok programja radikálisabb, mint a lengyel. A csehek ugyanis azonnal át akarnak ugrani a nyugati rendszerbe, s nem lépésről lépésre hajadnak. Éppen ezért Csehszlovákiában nem lehet beszélni a demokratizálás evolúciós, hanem inkább sokkoló útjáról - ezt a lengyel RZECZPOSPOLITA című kormánylapnak adott interjújában nyilatkozta. Peter Voltén, a New York-i keletnyugati biztonsági kapcsolatok Intézetének igazgatója. Az amerikai politológus a kelet-európai demokratizálásról Varsóban megrendezett háromnapos nemzetközi értekezleten vett részt. Voltén méltatta a lengyel demokratizálási folyamat eredményeit, ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy erre negatív hatással lehetnek az ország gazdasági gondjai. Szerinte a mostani lengyel kormánynak pechje van, mert munkájának eredményei csak egy bizonyos idő múlva lesznek tapasztalhatók, akkor, amikor már más kabinet lesz hatalmon. (ČSTK) Széles jogkörei lesznek az elnöknek (ČSTK) - Moszkvában tegnap közzétették az elnöki rendszer létrehozására, valamint az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot, amelyet a szovjet parlament a múlt héten kedden hagyott jóvá. Az utóbbi napokban több alkalommal is írtunk arról, hogy milyen jogkörei lesznek az elnöknek. Most néhány kérdésre visszatérünk, esetleg kibővítjük az eddigi értesüléseket. A dokumentum széles jogkörökkel ruházza fel az elnököt. Az államfő először a parlamentnek, majdpedig a népképviselők kongresszusának tesz javaslatot a legmagasabb állami funkciók betöltésére, beleértve a kormányfői tisztséget is. Az elnök kezdeményezésére és a parlament jóváhagyása után e magas tisztségekből bárkit vissza lehet hívni. Az elnöknek joga van arra, hogy felfüggessze egy kormánydöntés érvényességét. Vétójoga van a törvényekkel szemben, rendkívüli állapotot vezethet be az ország egyes területein, de elrendelheti az ideigleBerlin, kerekasztal-tárgyalások, 15. forduló Választási és egyesítési hadjárat (ČSTK) - Berlinben tegnap megkezdődött a kerekasztal-tárgyalások 15., egyben utolsó előtti fordulója. A 16 keletnémet politikai párt és mozgalom képviselői a jövőbeni pénzügyi és gazdasági unióval összefüggő szociális problémákat vitatják meg. A napirenden szerepelnek a nők és a férfiak egyenjogúságával, a művelődéssel és az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdések is. Gerhard Stoltenberg, az NSZK hadügyminisztere szombaton a^meckelenburgi Crivitzben a Szövetség Németországért választási kampánya keretében megtartott nagygyűlésen szorgalmazta, hogy az NDK önként csatlakozzon az NSZK-hoz a nyugatnémet alkotmány 23. cikkelye alapján. Síkraszállt a szociális piacgazdaság politikájának következetes megvalósításáért, valamint a gazdasági és pénzügyi unió mielőbbi létrehozásáért. Otto Lambsdorff, a nyugatnémet FDP elnöke a szabaddemokraták drezdai gyűlésén az egységes Németország esetleges NATO-tagságával kapcsolatban kijelentette: Fontos, hogy a bécsi tárgyalásokon megállapodást érjenek el a haderőcsökkentésben. Ezzel a szövetség elveszítené katonai jelentőségét és az európai biztonsági rendszer politikai részévé válna. Willy Brandt egykori nyugatnémet kancellár, az SPD tiszteletbeli elnöke a szombati gerai nagygyűlésen azt szorgalmazta, hogy az NDKban a választások után tegyenek folyamatos lépéseket, amelyek elsősorban a gazdaságot és a szociális rendszert érintenék. Az USA-nak csak abban az esetben kellene feladnia a második világháborúban győztes nagyhatalmat megillető jogait, amennyiben az egységes Németország megerősíti a jelenlegi két német állam határainak sérthetetlenségét - mondotta Claiborne Pell, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke. Kijelentette, a szenátus előterjeszti a vonatkozó határozatot. Richard Cheney amerikai hadügyminiszter a CNN televíziós társaságnak adott interjújában elmondta,, a jövőbeni európai biztonsági rendszert csak a. NATO-ra építve tudja elképzelni. Ennek a rendszernek a keretében az Egyesült Államok is elfoglalná saját helyét Európában. A szlovén kommunisták választási programja (ČSTK) - A szlovén kommunisták, akik elszakadtak a JKSZ-től, vasárnap tették közzé a nyugati szociáldemokrácia szellemében fogant választási programjukat. A második világháború óta első szabad választásokra Szlovéniában április 8-án kerül sor. A dokumentum szerint a szlovén kommunisták olyan modern Ledőlt... (ČSTK) - Bukarestben tegnap a Szabad Sajtó terén a román munkásoknak és technikusoknak végre sikerült elválasztaniuk a talapzattól Lenin bronzszobrát. A mintegy 10 tonnás szobor leemeléséhez egy 127 tonnás amerikai gyártmányú autódarut használtak. A tapsoló tömeg jelenlétében a szobrot egy raktárba szállították. A román szakértők véleménye szerint a Lenin-szobornak nincs semmilyen művészi értéke, s ezért azt tervezik, hogy a kolosszust beolvasztják, az így nyert anyagot más célokra használják fel. konföderációra törekszenek, amelyet a piacgazdaság, a demokrácia jellemez, beleértve az alapvető emberi és szabadságjogokat. Nagy súlyt fektetnek a kör' nyezetvédelemre, s támogatják a magánkezdeményezéseket. Csökkenteni kívánják a tényleges katonai szolgálat idejét és síkraszállnak azért, hogy a szlovén katonák csak ennek a köztársaságnak a területén szolgáljanak. A jövőben csökkenteni akarják a köztársaság hozzájárulását az állami költségvetéshez és a honvédelemhez. (Mint emlékezetes, a szlovén kommunistákjanuárban váltak ki aJKSZ-ből). Hozzávetőleg 50 ezer szerb tüntetett vasárnap a horvátországi Petrova Gora városban a fenyegető horvát nacionalizmus ellen. A megmozdulás rendkívül militáns hangulatban zajlott, még olyan jelszavak is elhangzottak, hogy fizikailag kell likvidálni Franjo Tudjmant, a nemrégiben megalakult Horvát Demokratikus Szövetség elnökét. Ez a párt nyíltan követeli a független horvát államot. A first lady nem másodhegedűs Vasárnap tartották a választásokat az Oroszországi Föderáció törvényhozó testületeibe.<• Az egyik körzetben Mihail Gorbacsov is leadta szavazatát. Az újságírókkal folytatott beszélgetés során kiderült: lehet, hogy Mihail Gorbacsov az egész Szovjetunió politikai életét irányítja, de otthon, Gorbacsovéknál - ezt ő maga ismerte be - kissé más a helyzet. Elmondta, családi körben ugyancsak élénk vitát folytattak a jelöltekről. Tréfásan hozzáfűzte: összeült a családi pártszervezet, s ennek elnöke nálunk Raisza Makszimovna. Ehhez mára feleség is hozzászólt, és sokat sejtetően értésre adta: Lehet, hogy hamarosan leváltják ebből a tisztségből. Gorbacsov még hozzáfűzte: A családi körben megtartott választási nagygyűlésen úgy határoztunk, hogy a vokscsatában közös platformmal indulunk. Nyugati hírügynökségek ezzel összefüggésben emlékeztettek rá, az az általános vélemény, hogy az elnöki házaspárban Raisza Makszimovna korántsem elégszik meg a másodhegedűs szerepével. A korábbi szovjet elnökfeleségektől eltérően őt nem elégítik ki a hivatalos protokol által megszabott feladatok. (ČSTK) nes elnöki igazgatás bevezetését is. Az államfő áll az SZSZKSZ Szövetségi Tanácsának élén. Ez egy új politikai szerv, amely a Szovjetunió nemzetiségi és állami elrendezését szabályozó elvek megtartására felügyel... A tervezet számol egy új szerv, az elnöki tanácsadói testület létrehozásával, ez foglalkozik majd a bel- és külpolitika fő irányaival. Az állam biztonságának garantálásával. Az államfő a Szovjetunió fegyveres erőinek a főparancsnoka. Abban az esetben, ha megsérti az alkotmányt vagy a törvényeket, megbízatási időszakának lejárta előtt felmenthető tisztségéből. Ezt a népi képviselők kongresszusának kétharmados többséggel kell jóváhagyni. Az elnököt titkos szavazással a szovjet állampolgárok választják az általános, egyenjogú és közvetlen választójog alapján ötéves időszakra. Államfővé választható minden 35 és 65 év közötti szovjet állampolgár. A népképviselők hétfőn kezdődő rendkívüli kongresszusa választja meg most az államfőt, s amint a TASZSZ tegnap megjegyezte, nem szükséges a kétharmados, hanem elég az egyszerű szavazattöbbség is. Külföldi segélyek Bush vonakodik az emeléstől (ČSTK) - Az Associated Press tegnapi jelentése szerint az amerikai törvényhozás azt követeli, hogy a Bush-kormány legalább 2 milliárddal növelje a külföldi segélyösszeget, s at elosztásban változtassa meg a prioritásokat. Főleg a demokratapárti honatyák bírálják a kormányt, szerintük most nem ragadta meg azt az alkalmat, amelyre az Egyesült Államok Kelet-Európában néhány évtizeden keresztül várt. Matthew McHugh képviselő kijelentette: „Olyan elnökünk van, aki vonakodik pénzt áldozni olyan dolgokra, amelyekről azt állítja, hogy nagyon fontosak". A képviselőház külügyi bizottsága a múlt héten terjesztette elő azt a kérelmet, hogy a baráti országok, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek számára az USA 22,8 milliárd dollárt irányozzon elő. Washington jelenleg az úgynevezett baráti rendszerek megsegítésére 10 milliár-. dot fordít, ebből a legnagyobb összeget, 3 milliárd dollárt Izrael kapja. Kelet-Európát illetően a kormány az elkövetkező pénzügyi évben 300 milliót emleget, de nem világos, hogy ez növekedést jelent-e a jelenlegi szinthez képest, vagy pedig annak a hároméves segélycsomagnak a további része, amelyet tavaly indítottak el Lengyelország és Magyarország számára. Irangate Poindexter pere (ČSTK) - Washingtonban tegnap kezdődött meg az Irangate-botrányba belekeveredett John Poindexternek, Ronald Reagan egykori amerikai elnök tanácsadójának a pere. A botrány 1986 végén robbant ki, akkor leplezték le azt a titkos hadműveletet, melynek során amerikai fegyvereket adtak el Iránnak, s az ebből származó pénzt a nicaraguai kontrák támogatására fordították. Ez ellentétben állt a Kongresszus határozatával. Poindexter nyugalmazott tengernagyot azzal vádolják, hogy törvénytelenül járt el állami ügyekben, akadályozta az Irangate-ügyben folytatott kongresszusi vizsgálatot, hamis tanúvallomást tett és fontos bizonyítékokat titkolt el. Felettese volt Oliver North alezredesnek, aki szintén az Irán-kontra botránnyal összefüggésben vált ismertté, s akit tavaly két évi felfüggesztett szabadságvesztésre és 150 ezer dollár pénzbírságra ítéltek. Csiki-csuki égbolt? Hirtelen elárasztotta a tömegtájékoztatást a pesszimizmus, miután a múlt szerdán Ottawában véget ért a nyitott égbolt konferencia első szakasza, több hírügynökség szerint - sikertelenül. Megindult a propagandaháború, a Nyugat a Szovjetuniót tette felelőssé és megfordítva: a vasárnapi Izvesztyijában Viktor Karpov külügyminiszter-helyettes, a neves leszerelési szakértő utasította vissza a „vádakat". E nyilatkozatok nem mentesek az érzelmi fűtöttségtől sem, pedig biztonságpolitikai kérdésekben sokkal többre lehet menni a szigorú tényszerűséggel. Tény az, hogy a felek jóváhagyták az ottawai záródokumentumot, amely kimondja: az értekezlet zárószakaszát április 13-a és május 12-e között rendezik meg Budapesten, s a megállapodást külügyminiszteri szinten írják majd alá. Tény az is, hogy a záródokumentumban sok kérdés nyitott maradt. Ezért többen már előre kétségbe vonják a májusi budapesti fórum sikerét. De tény az is: egy évvel ezelőtt még azt emelte volna ki a sajtó, hogy milyen jelentős munkát végeztek három hét alatt a szakértők. Miért akkor a borúlátás? Külügyminiszteri szinten nyílt meg február 12-én az ottawai értekezlet, fantasztikusnak számító eredményeket hozva: 1. ott született megállapodás a német kérdésről szóló négy plusz kettő fórumról; 2. bejelentették, hogy a Szovjetunió elfogadja a közép-európai leszerelésre vonatkozó Bush-tervet; 3. teljesen felhőtlennek tűnt a nyitott égbolt, Sevardnadze is nagyszabású elképzeléseket vázolt, mondván a koncepciót ki kell terjeszteni, s felvetette a ,,nyitott tengerek", a ,,nyitott világűr" gondolatát. Túl magasra helyezték volna a külügyminiszterek a mércét? A katonai szakértők földre rántják a politikusok vágyait? Talán van benne valami, de tény az, hogy a részletekkel mindig nehezebb egyetérteni, mint az általános koncepcióval. Viszont, ha a vitatott kérdéseket nézzük, nem minden ok nélkül jut eszünkbe a régi gyakorlat, amikor a leszerelési tárgyalásokon teljes volt a kompromisszumképtelenség. Például egy bécsi fórumot másfél évtized után meg kellett szüntetni, mert ott nem tárgyalás volt, hanem süketek párbeszéde: mindenki csak a maga nótáját fújta, abba fáradtak bele, nehogy véletlenül meghallják a másik fél véleményét, aggodalmait. Négy témakörben lehetne összefoglalni a legvitatottabb problémákat: 1. Kinek a repülőaépei végezhetnek ellenőrző repüléseket? Szovjet vélemény szerint a huszonhármaknak közös gépparkkal kellene rendelkezniük, s egy adott ország felett csak annak az országnak a gépe repülhetne, persze nemzetközi személyzettel. A NATO álláspont: minden fél a saját gépével repülhet. Moszkva túlzottnak tartja a nyugati fél által javasolt évi átrepülések számát is. 2. Műszerek-. Moszkva lényegében a fototechnikai eszközökre szűkítené a kört, a NATO-államok viszont azt szorgalmazzák, hogy a legkülönfélébb optikai eszközöket, infravörös megfigyelőket, radarokat, a levegő összetételét elemző berendezéseket lehessen használni. Vagyis a Nyugat az éjjel-nappal,,látó", Moszkva pedig csak a nappal ,,látó" eszközöket akarja. Ami talán érthető is, hiszen a COCOM-tilaimak miatt felvetődik a kérdés, hogy minden ország számára hozzáférhetőek lesznek-e a legkorszerűbb eszközök. 3. Az információk megosztása. A szovjet álláspont lényege: a repülések során szerzett adatokat minden fél számára hozzáférhetővé keli tenni, valamilyen információbank felállítását javasolta; az amerikaié pedig az, hogy mindenki támaszkodjon a saját maga által szerzett adatokra. Moszkvai vélemény szerint az európai semleges és az el nem kötelezett (N+N) országok elől sem lehet az adatokat elzárni. Karpov érvelése: ,,Ha nem fogjuk tudni, milyen információk birtokába jutott a másik fél, s milyen célból gyűjti azokat, akkor a bizalom helyett ismét a bizalmatlanság fog erősödni." 4. Területi korlátozások. A nyugati államok minimális, csak a repülés biztonságát szolgáló korlátozásokat tartanák szükségesnek, míg a Szovjetunió bizonyos katonai területeket ki akar vonni a megfigyelés alól. Egy francia diplomata szerint „a szovjetek számára az a tény, hogy külföldi gépek szabadon átrepülhetik területüket, felér egyfajta kulturális forradalommal". Egyet lehet érteni azzal, hogy a nyitott égbolt erősítené a leszereléshez szükséges bizalmat. Ezért az égboltnak maximálisan nyitottnak kell lennie, a kölcsönösség és az egyenjogúság alapján. Tehát nem lehet vele külön érdekek alapján csiki-csukit játszani. Viszont abban a Szovjetuniónak van igaza, hogy a rendszert ki lehetne terjeszteni a résztvevő államok harmadik országbeli támaszpontjaira is. Természetesen ezt csak fokozatosan lehetne megvalósítani, bonyolult tárgyalásokra volna szükség számos további állammal is. Felmerül a kérdés, a műholdak korában van-e jelentősége a repülőgépes felderítésnek? Igen, mert a műholdas felderítésnek is vannak korlátai, ráadásul azt nem is engedheti meg magának minden ország. Bízni kell tehát a pesti fórum sikerében. Az említetteken kívül miért fontos még politikai szempontból a nyitott égbolt? Először: a maximális ellenőrzés mindenkinek érdeke, különös tekintettel az idén esedékes leszerelési szerződések aláírására. Másodszor: sokat beszélünk az új és tartós európai biztonsági rendszer kialakításáról. A nyitott égbolt ennek egyik fontos eleme lehetne, főleg ha az átalakulóban lévő katonai szövetségekre, lehetséges jövendőbeni szerepükre gondolunk - beleértve a német egyesítéssel összefüggő biztonságpolitikai problémákat is. Februári beszédében Sevardnadze is, Baker is az új rendszer tartópilléreként emlegette a kiszámíthatóságot, a stabilitást, a nyitottságot. Amivel egyet lehet érteni, s ha a szakértők is ezeket tekintik majd alapnak, nem történhet meg, hogy a technikai részletek vakvágányra vigyék az ügyet. MALINÁK ISTVÁN Nicaragua Sandinista akciók a hatalomátadás előtt (ČSTK) - A múlt vasárnapi nicaraguai választások végeredményei megerősítették: győzött az ellenzék, amelynek azonban nem lesz annyi mandátuma a parlamentben, hogy megváltoztathassa az alkotmányt. A nicaraguai Nemzeti Ellenzéki Szövetségnek (UNO) 51 képviselője Horn Gyula a VSZ-ről (ČSTK) - Horn Gyula magyar külügyminiszter a Népszabadságnak adott tegnapi interjújában a Varsói Szerződésen belül végbemenő változásokat taglalta. A változások lényegét abban látja, hogy a döntéseket demokratikus úton hozzák, ami elősegíti a tagországoknak, mindpedig a VSZ egészének bekapcsolását az összeurópai folyamatokba. Nagy előrelépésnek számít az, hogy a VSZ mind gyakrabban létesít szorosabb kapcsolatokat a NATOval. A jelenlegi európai fejlődés eredményeként mindkét katonai-politikai tömörülésben a politikai kérdések kerülnek előtérbe. Horn Gyula kijelentette, Magyarország VSZ-tagsága napjainkban nem lehet kérdéses. De ha Európában folytatódik a közeledés folyamata, akkor ez a probléma is új tartalmat ölt. Leszögezte, Magyarország nem tervez olyan lépést, amely mesterséges feszültségeket keltene a Varsói Szerződésen belül, s megkérdőjelezné a magyar-szovjet kapcsolatokat. lesz a parlamentben, míg az Ortega vezette Sandinista Nemzeti Felszabadítási Frontnak (FSLN) 39. Egyegy mandátumot szerzett a Forradalmi Egység Mozgalma és a Keresztényszociális Párt. A sandinista szakszervezeti központ" (CST) felszólította a nicaraguaiakat, hogy egységes erőként védjék a forradalom vívmányait, alakítsanak népi milíciákat a forradalom védelmére. A CST közleményét vasárnap hozták nyilvánosságra Managuában. A sandinista szakszervezetek ezzel bekapcsolódtak abba az akciósorozatba, amelyet a sandinista intézmények kezdtek el a tervezett hatalomátadással összefüggésben. Az UNO vezetősége közölte, a jövőbeni kormány nem akar kisajátítani földeket és házakat, s garantálta, hogy nem bocsátják el az állami alkalmazottakat. Távlatilag viszont az UNO számol több állami vállalat privatizálásával.