Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-29 / 75. szám, csütörtök

Intenzív törvényalkotói munka a Szövetségi Gyűlésben (Folytatás az 1. oldalról) kormány miniszterének indoklása alapján megvitatták a kormánynak az időszaki kiadványok és a tömegtájékoztató eszkö­zök terén foganatosított intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatát. A törvényjavaslat megszünteti a tö­megtájékoztató eszközök szabad műkö­dését korlátozó jogi akadályokat, s az elkövetkező időszakra megkönnyíti a saj­tószabadság és a tájékoztatás demokrati­kus fejlődését. Mindenekelőtt hatálytala­nítja a tömegtájékoztató eszközök kizáró­lagos társadalmi tulajdonáról szóló jog­szabályt, s lehetővé teszi, hogy kiadói joggal magánszemélyeket is felruházza­nak. Az eddigi sajtótörvény részleges mó­dosítását az új alkotmány elfogadása után egy teljesen új sajtótörvény kidolgo­zása követi. A két kamara állandó bizottsági elő­adói, Peter Zeman és Dana Hornáčková is támogatták a kormány törvényjavasla­tát, amelyet a képviselők vita nélkül jóvá­hagytak. Ezután a két kamara tagjai meg­tárgyalták azt a hét képviselő által előter­jesztett törvényjavaslatot, mely a Polgári Törvénykönyv módosítására és kiegészí­tésére vonatkozik. Ennek lényege, amint Leo Dvoŕák képviselő hangoztatta, az állampolgárok jogaiba történő indokolat­lan beavatkozások megakadályozása, il­letve erkölcsi és anyagi orvoslása. A tör­vénynek védelmet kell biztosítania példá­ul a nyilvánosság előtt, a tömegtájékozta-" tó eszközökben való jogtalan, az emberi méltóságot sértő támadásokkal szemben. A törvényhozók a bizottsági előadók, Karol Stome és Mária Buáíková felszó­lalása után ezt a törvényjavaslatot is vita nélkül jóváhagyták. A kormány következő törvénymódosí­tási javaslatát a csehszlovák állampolgár­ság megszerzéséről, illetve elvesztéséről Ján Čarnogurský első szövetségi minisz­terelnök-helyettes indokolta meg. A képviseiOK Jiŕí Medŕický, a Népi Kamara és Štefan Glesgo, a Nemzetek Kamarája bizottsági előadójának beszá­molója után jóváhagyták a kormány tör­vényjavaslatát. A délutáni tanácskozás, amelyet Ja­roslav Jenerál, a Szövetségi Gyűlés el­nökhelyettese vezetett, Václav Havel köztársasági elnöknek a szerzői jogról szóló törvény módosítására tett javaslatá­nak megvitatásával folytatódott. A javas­latot Josef Hromádka szövetségi minisz­terelnök-helyettes indokolta meg. Aláhúzta, hogy a szerzői jog minden fejlett társadalomban az irodalmi, művé­szeti és tudományos tevékenység fontos ösztönző tényezője. Elősegíti a tudomá­nyos-műszaki forradalom felgyorsulását, a tudomány fejlődését, az információk terjedését. A törvényjavaslat a demokrati­kus változásokra, a tudomány és technika világméretű rohamos fejlődésére s Cseh­szlovákia nemzetközi kötelezettségeire is reagál. A képviselők, Ivan" Marton, a Népi Kamara és Jozef Olej, a Nemzetek Ka­marája bizottságainak előadója, illetve Mi­chael Kocáb és Alfred Haško képviselők felszólalása után néhány újabb kiegészí­téssel egyetértve jóváhagyták a törvény­javaslatot. A két kamara tagjai ezután jóváhagyó­lag tudomásul vették Miroslav Vacek nemzetvédelmi miniszter írásbeli vála­szait az előző ülésen hozzá intézett inter­pellációkra. Ugyancsak jóváhagyólag tu­domásul vették a Szövetségi Gyűlés és a két kamara vezető szerveinek és állan­dó bizottságainak a parlament előző ülé­se óta kifejtett munkájáról szóló jelentést. Ezután került sor a képviselők kérdéseire és indítványaira. Peter Orbán, a Nemzetek Kamarájá­nak pártonkívüli képviselője felkérte a csehszlovák külügyminisztert, hogy rea­gáljon a Magyar Köztársaság vezetőinek azon felszólalásaira, amelyekben a kö­zép-európai határok kétségbe vonására és nemzetiségi súrlódásokra ösztönöz­nek. Közölte, hogy magyar irodalmárokról nevezik el az utcákat, s némely nemzeti bizottságon a szlovákok nem tudják ma­gukat megértetni. A továbbiakban annak a véleményének adott hangot, hogy Horn Gyula magyar külügyminiszter mérlege­léseivel nem a helyes módon kopogtat az európai ház kapuján. Felszólalása során idézett a Dél-Szlovákiában élő szlovákok memorandumából is. Ebben egyebek kö­zött azt követetik, hogy a Szlovák Köztár­saságban egy hivatalos nyelvet vezesse­nek be, s elutasítják azokat a törekvése­ket, amelyek arra irányulnak, hogy Dél­Szlovákiát magyar nemzeti, állami terület­ként mutassák be.. Tiltakoznak a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbség problémáinak rendezésében való külföldi beavatkozás ellen. Követelik, hogy vizs­gálják felül a dél-szlovákiai szlovákok ki­telepítésének és az ottani szlovák lakos­ság magyarizálásának, valamint a szlová­kiai magyar iskolák diákjainak és végző­seinek szlováknyelv-tudásában tapasz­talható hiányosságoknak az okait. A tanácskozás folyamán a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen politikai mozgalom képviselőcsoportjának nevében Peter Gecko, a Nemzetek Kamarájának képvi­selője elutasító álláspontra helyezkedett Orbán felszólalásával kapcsolatban, s - mint mondta - nem ért egyet azzal, ahogyan értékelte a Szlovák Köztársaság határ menti területein élő szlovák és ma­gyar nemzetiségű állampolgárok közötti viszonyt. A Független Magyar Kezdemé­nyezés nevében Világi Oszkár képviselő is tiltakozott Orbán beszéde ellen. Albert Černý, a Népi Kamara képvise­lője terjesztette elő a parlamenti képvise­lők egy csoportja által kidolgozott, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsához és a litván parlamenthez intézendő nyilatkozat mun­kaszövegét. Ebben egyebek között fel­szólítanak, hogy a jelenlegi kiéleződött helyzetet kizárólag parlamenti úton, erő­szak alkalmazása nélkül rendezzék. A képviselők felajánlották, hogy a felek semleges területen, Csehszlovákiában tárgyalhatnának. Martin Palouš, a Népi Kamara képvi­selője ezután felolvasta Václav Havel köztársasági elnöknek az államnév-mó­dosítással kapcsolatos magnetofonsza­lagra felvett állásfoglalását. Ebbe állam­főnk egyebek között azt javasolja, hogy a képviselők a következő kétféle elneve­zés felé hajoljanak: vagy a Cseh-Szlovák Köztársaság, vagy a Csehszlovák Szö­vetségi Köztársaság név felé. A Szövetségi Gyűlés egy határozat jóváhagyásával berekesztette tanácsko­zásának második napját. A Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 26. együttes ülése ma foly­tatódik. Bukaresti munkatársunk telexjelentése A magyarok nem gyilkolják a románokat A belügyminiszter-helyettes nyilatkozata Kis csoportok szítják a feszültséget (Folytatás az 1. oldalról) a tantervek felülvizsgálatát, a szlo­vák nyelv oktatásának korszerűsíté­sét és Komáromban egyetem létesí­tését. A kulturális jellegű követelések között megemlítette egy nemzetisé­gi könyvtár létesítését, a kassai Thá­lia Színház önállósítását, egy nem­zetiségi kutatóintézet és néprajzi múzeum létesítését. Milan Čič le­szögezte, hogy a kormány nem vál­toztat a komáromi ülésén ismertetett állásfoglalásán, miszerint a két ba­ráti nemzet és a nemzetiségek együttélése a szövetségi köztársa­ságban megbonthatatlan. Visszau­tasította a szeparatista, nacionalista és irredenta. megnyilvánulásokat, a cseh és a szlovák viszonyt kiélező hangulatkeltést. Az ülés további részében, amelyet Varga Sándor, a kormány alelnöke irá­nyított, az egyes járási nemzeti bizottsá­gok elnökei, a NYEE és az FMK képvise­lői beszámoltak a járásokban uralkodó helyzetről. Szinte valamennyién ki­emelték a komáromi kormányülés nagy jelentőségét, rámutattak, hogy a tanács­kozást követően elcsitultak a nézeteltéré­sek, lényegesen toleránsabban viszo­nyulnak egymáshoz a nemzetek és nem­zetiségek. Hangsúlyozták, hogy a járá­sokban jelenleg nem tapasztalnak nega­tív jelenségeket a szlovákok és a nemze­tiségek együttélésében. Elhatárolták ma­gukat a dél-szlovákiai szlovákok vagy magyarok aláírással beterjesztett külön­Pénzügyi csata a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) volna. Költségvetésünk immár törvényerőre emelkedett terve­zete azonban kedvező vissz­hangra talált. Tudom, ez azok számára, akiknek több pénzre fájt a foguk, egyáltalán nem vi­gasz. Felszólalásaikból úgy tűnt, hogy szívesebben választanák a fejlődés könnyebb, az állam által támogatott útját. Csakhogy ennek a ,,kedvező" helyzetnek már vége. Ha tetszik, ha nem, valósággá válik az intenzív fejlő­dés. Az előrehaladásnak az a formája, amelyet már évek óta hangoztatunk, de a gyakorlatban még sohasem valósítottunk meg. Most azonban sok vállalat, sót az egész ország itt áll sovány pénztárcával, kiéhezett piaccal és eladhatatlan termékekkel a nyakán, s ami a legnehezebb - élni kell tovább. De miből? Úgy tűnik, nem maradt egyebünk, mint a szürkeállományunk, s most ezt kell mozgósítanunk. Persze, a szövetségi pénz­ügyminiszter jól tudta, hogy né­hány tollvonással elhallgathatta volna az elégedetlenkedőket. Lefaragott volna egy kicsit a többletből, meg kissé átcso­portosította volna a pénzössze­geket, máris elrendeződött volna minden. De ő ezt nem tette. Helyette figyelmesen végighall­gatta a felszólalókat, szorgalma­san jegyzetelt, miközben arcán borút derű követett. Végül meg­magyarázott néhány nyilvánva­lónak hitt, ám menet közben enyhén félreértett dolgot, s a pénzügyi csata a szavazás­sal véget ért. A babérkoszorú ezúttal a leg­nehezebb helyzetekben is álta­lában huncutul mosolygó, nem éppen bőkezűségéről ismert szö­vetségi pénzügyminiszterünket és a költségvetés kidolgozásá­ban részt vevő valamennyi kol­légáját illette. Václav Klaus győ­zött. Ám nem hiszem, hogy e ne­héz harcban kivívott győzelem maradéktalan örömmel tölthet el bárkit is. Mert roppant elszomo­rító, hogy az egykoron - s talán nem is olyan régen - még a vi­lágranglista hatodik helyén szá­mon tartott országunk vagy 70 fokot csúszott a ranglétrán lefelé és manapság szinte „filléres" gondokkal küszködik. Az viszont mindenképp biztató, hogy hona­tyáink legtöbbje megértette: a restriktív pénzügyi politika ugyan cseppet sem kellemes, ám jelenlegi helyzetünkben elengedhetetlen. KOVÁCS EDIT böző petícióktól, memorandumoktól, ezek mögött egyének, vagy kis csoportok áll­nak, akik, illetve amelyek nem beszélhet­nek, követelhetnek a járások vagy telepü­lések lakosai, esetleg valamelyik nemze­tiség nevében. Több nemzeti bizottság képviselője számolt be arról, mit tesznek az ellentétek kialakulásának megakadályozásáért. A ,Kassa-vidéki Jnb elnöke például létre­hozza saját tanácsadó szervét, kizárólag magyar nemzetiségű tagokkal, a nemzeti­ségek kérdéseinek megoldására. Általá­ban beváltak a kerekasztal-beszélgeté­sek, amelyeken a különböző politikai pár­tok és mozgalmak részvételével megvi­tatják a problémákat és közösen dönte­nek a rendezés módjáról. Ez a módszer hasznosnak bizonyult a nemzeti bizottsá­gok átalakítása során is, bár több járás­ban még nem hajtották végre mindenütt a rekonstrukciót. A felszólalók felvetették, hogyan lehet­séges, hogy a kormányhoz juttatott infor­mációk feszültségről beszélnek, míg ők ezt nem tapasztalják. Természetesen he­lyenként felmerülnek súrlódások, nézetel­térések, de ezek nem kiküszöbölhetet­lenek. • Többen elítélően nyilatkoztak Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideig­lenes elnökének leveléről és általában a nemzetiségi feszültséget szító magyar­országi propagandáról. Néhányan hangot adtak annak a véleményüknek, hogy ma­napság meghaladott ragaszkodni a nem­zetiségek arányos képviseletéhez. Első­rendű szempontnak a szakértelemnek kelljennie, hangoztatták. A Nyitrai Peda­gógiai Főiskola dékánja elvetette a komá­romi egyetem létesítésének elképzelését, és elmondta, hogy az alapítandó nyitrai Cyril és Metód Egyetem keretében külön, viszonylagos autonómiát élvező, karon foglalkoznak majd a magyar pedagógu­sok képzésével. Némi fény derült a járások és a kor­mány helyzetjelentése közti különbségre az FMK képviselőjének felszólalásából. Elmondta, hogy az oktatási miniszterhez juttatott iskolaügyi programtervezetüket, amely sehol sem jelent meg a sajtóban, körlevél kíséretében terjesztette a szlovák pedagógusfórum előkészítő bizottsága, azzal a felszólítással, hogy a legfelsőbb szerveknél tiltakozzanak az extrémnek minősített követelések miatt. Többen érintették az egyházak között tapasztalható ellentéteket, amelyek okait a görögkeleti, a római katolikus és a pra­voszláv egyház közti megoldatlan va­gyonjogi kérdésekben kell keresni. Véle­ményük szerint ezeket a vitákat az egyhá­zaknak egymás között kell rendezniük, a kormány beavatkozása nélkül. Ugyan­csak sokan beszéltek a romák helyzeté­ről, társadalmi beilleszkedésük nehézsé­geiről. Szóba kerültek az egyes járások egyéb gondjai is, elsősorban a gazdaság­ban, a környezetvédelemben és a piaci ellátásban. Befejezésül Milan Čič leszögezte, be­vezetőjében a kormányhoz intézett konk­rét követeléseket általánosította, de elő­fordulhat, hogy ezeket kisebb csoportok fogalmazták meg az egész nemzetisé­gek, területek szóvivőjének szerepében tetszelegve, -r­Romániában folyamatban van a ma­rosvásárhelyi tragikus román-magyar összetűzések kivizsgálása, melyekre a múlt hét elején került sor. A kijelölt kormánybizottság az elmúlt napokban ta­lálkozott a helyi románság és magyarság képviselőivel, és kiszállt a város környéki falvakba is, hogy a helyszínen tájékozód­jon. A vizsgálatok eredményeiről egyelőre részleteket, adatokat nem közöltek. A román sajtó - bár az utóbbi napok­ban mérsékeltebb hangot ütött meg - to­vábbra is a román nemzeti érzelmekre, érzésekre ható cikkeket, elemzéseket kö­zöl, melyek semmiképpen sem segítik elő 3 félreértések és a problémák megoldá­sát. A romániai magyar sajtó hangja min­denképpen jóval tényszerűbb és vissza­fogottabb, ami alatt nem a meghátrálást kell érteni, hanem a megértésre való törekvést. Személy szerint helyesnek tar­tom ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és más itteni magyar körök elképzeléseit, terveit, hogy minél hama­rabb tető alá kell hozni egy román nyelvű kiadványt, amely a nemzeti kisebbségek nézeteit juttatná el a románsághoz. Cornel Diamendescu román belügymi­niszter-helyettes szerda délután sajtótá­jékoztatót tartott a marosvásárhelyi nem­zetiségi villongásokkal kapcsolatban. El­mondta, hogy a hivatalos adatok szerint a halottak száma három, s nem hat, ahogy azt korábban közölték. Jelenleg még 52 személy szorul kórházi ápolásra, sajnos, hátuk állapota rendkívül súlyos­nak, kritikusnak mondható. Az eddig megállapított anyagi kár 630 ezer lej, de a végösszeg jóval maga­sabb lesz. Eddig mintegy negyven sze­mélyt tartóztattak le. Kérdésemre, hogy voltak-e idegen, konkrétan magyar állam­polgárok is az események résztvevői kö­zött, Diamandescu azt válaszolta, erre csak a vizsgálatok befejezése után tud válaszolni. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a rendőrség szempontjából a már­cius 19-et megelőző események közt semmiféle törvénysértés, rendbontás _nem volt. Szükség megjegyezni, hogy ~a román sajtó március 15-e megünneplé­sével kapcsolatban törvénysértésekről szólt. Meg arról is, hogy a magyarok lakta megyékben ezekben a napokban meg­akadályozták a románokat abban, hogy a munkahelyükre menjenek, a kórházak­ban kezeljék őket stb. A belügyminiszter­helyettes kijelentette, hogy ilyesmiről nincs tudomása. Jó lenne, ha ezt a kije­lentést a román sajtó is közölné. Ugyan­csak megkérdeztem, mit tud a román sajtó azon állításairól, hogy a magyarok az elmúlt napokban meggyilkoltak több románt. Diamandescu kategorikusan vá­laszolt: ilyesmiről nincs tudomása, a hírek teljesen alaptalanok. Ezzel kapcsolatban felhívta az újságírókat, hogy ellenőrizzék a tényeket, állításaikat. A jelenlegi helyze­tet Marosvásárhelyen és az egész Maros megyében relatíve nyugodtnak nevezte. Elmondta például, hogy Marosvásárhely minden utcáján járőrök cirkálnak, ezek tagjai: egy katona, egy rendőr, egy román és egy magyar. Dolgoznak a vállalatok, intézmények, s folyik a tanítás az isko­lákban. A román belügyminisztérium tegnap nyilatkozatot adott ki, melyben kifejezte Bukarest azon szándékát, hogy a meg­alakuló új magyar kormánnyal átfogóan megtárgyalja a kétoldalú kapcsolatok kér­déseit. A nyilatkozatban olvasható, hogy a román fél már el is készített egy cso­magtervet, amely a megtárgyalandó kér­déseket tartalmazza. Á*nemzetiségi kérdéssel tegnap Buka­restben a Nemzeti Egység Ideiglenes Ta­nácsának végrehajtó bizottsága is foglal­kozott. Nyugtázta, hogy a kormánybizott­ság vizsgálatai a marosvásárhelyi ese­ményekkel kapcsolatban jól haladnak, hasonlóan a Vatra Romanaesca és a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség tár­gyalásai egy közös platform kialakítá­sáról. 1990.3.28. KOKES JÁNOS Nyílt levél Mihail Gorbacsovhoz (VIA - ČSTK) - A Helsinki Polgárjogi Gyűlés csehszlovák előkészítő bizottsága a litvániai helyzettel kapcsolatban tegnap levelet intézett Mihail Gorbacsov szovjet államfőhöz. A nyílt levél egyebek között megállapítja: ,.Bízunk abban, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa, kormánya és elnöke meg­hallgatja a több százezer litván állampol­gárt, a litvániai politikai pártokat és a Sa­judis mozgalmat, a Szovjetunió tisztelet­ben fogja tartani a nemzetközi jogokat és az új gondolkodás szellemében nem he­lyezkedik nagyhatalmi álláspontra, vala­mint hogy Piem katonai beavatkozással fogja érvényesíteni-érdekeit." Alexander Dubček Ausztriába utazik (ČSTK) - Rudolf Pödernek, az oszt­rák parlament elnökének meghívására Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke április 17-én látogatást tesz Auszt­riában. Rudolf Pöderen kívül tárgyal Kurt Waldheim elnökkel és Franz Wranitzky kancellárral, s találkozik Helmut Zielkkel, Bécs polgármesterével. Brünn '90 Nemzetközi vásár - huszonegyedik alkalommal (Munkatársunktól) - Harminc ország 777 kiállítója vesz részt az idén Brünnben a fogyasztási cikkek 21. nemzetközi vá­sárán. A harmadik évtizedébe lépő bemu­tató kiemelt szakterülete ezúttal a sport és turizmus lesz. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan az idén is sor kerül az Intermóda nemzetközi divatbemutatóra, s ezenkívül számos tu­dományos-műszaki előadás és szeminá­rium teszi vonzóvá és még értékesebbé a rendezvényt. A kiállított termékek - a hagyományokhoz hűen - ismét ver­senyre kelnek, ám az aranyéremért ezút­tal csak azok „szállhatnak ringbe", ame­lyek a külföldi piacokon megállják helyü­ket. A nemzetközi kiállítás érdekessége, hogy az idén először jelentkezik a Cseh­szlovák Televízió ,,Jó reggelt, itt Brünn, a vásárváros" című adása, amely bemu­tatja a rendezvény újdonságait. Az adá­sok az egész ország területén vehetők, a kiállítás ideje alatt naponta 7.30-tól 8.30 óráig. A nemzetközi vásár április 7-től 12-ig várja az érdeklődőket. -ked­Spanyolország is támogatja visszatérésünket Európába (Folytatás az 1. oldalról) szlovák-spanyol tudományos, okta­tási és kulturális együttműködési program. Ennek értelmében például Spanyolország Cervantes Intézetet szeretne megnyitni Prágában. Az intézmény tolmácsolná a spanyol kultúráról és művészetekről szóló információkat, valamint részt venne a spanyol nyelv csehszlovákiai okta­tásában. Amint azt a tovaDDiaKDan a Kei ois-cay diplomáciájának vezetője megállapította, a jelenlegi gazdasági kapcsolatok nem tükrözik a két országban meglévő lehető­ségeket, s ezért új gazdasági együttmű­ködési formákat kell keresni. Ezzel össze­függésben Francisco Fernandez Ordonez felajánlotta, hogy Spanyolország segítsé­get nyújt a csehszlovákiai idegenforgalom fejlesztéséhez. Külügyminiszterünket ar­ról is biztosította, hogy országa támogatja a Csehszlovákia és az Európai Közössé­gek tagállamai közötti kapcsolatok bővíté­sét. A felek egyúttal megállapodtak ab­ban, hogy az idegenforgalom s a kereske­delmi kapcsolatok fejlődésének egyik fel­tételeként fokozatosan egyszerűsíteni kell a két ország közötti vízumgyakorlatot. Végezetül Jirí Dienstbier és Francisco Fernandez Ordonez kifejezte meggyőző­dését, hogy a csehszlovák-spanyol kap­csolatok sokoldalú bővítésére ösztönzőe­rőként fog hatni Václav Havel köztársa­sági elnöknek és Alexander Dubčeknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének közelgő spanyolországi látogatása. Külügyminiszterünk ugyancsak tegnap a Czernin-palotában fogadást adott ven­dége tiszteletére. - Számos kis afrikai ország is széle­sebb körű kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Spanyolországgal, mint Cseh­szlovákia - mondotta tegnap Francisco Fernandez Ordonez a szövetségi kor­mány elnökével folytatott megbeszé­lésén. A találkozón Marián Čalfa tájékoztatta a spanyol külügyminisztert a készülő új gazdasági törvényekről, amelyeknek kö­szönhetően mielőbb megszűnnek a két ország közötti kapcsolatokat gátló eddigi akadályok. A madridi diplomácia vezetőjét tegnap délután František Tomášek bíboros ugyancsak fogadta. ÚJ szú 594 1990. III. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents