Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-28 / 74. szám, szerda

A parlament elfogadta az ez évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) Többlettel számol Ezt követően Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter megindokolta a szövetségi kormánynak a csehszlovák föderáció 1990. évi állami költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatát. A miniszter elmondotta, hogy a feltételezett költségvetési javaslat ahhoz az ideiglenes költségvetéshez kapcsolódik, amelyet ez év első negyedévére hirdettek meg. A csehszlovák gazdaság fejlődésének elemzése igazolta, hogy az 1990-es költségvetésnek fordulatot kell jelentenie az eddigi fejlődésben. A kormány igyekszik megszüntetni a múlt gazdasági és szociális fejlődésében mutatkozó torzulások folytonosságát és az irányításban tapasztalható bürokratikus módszereket is. A költségvetés inflációellenes és transzformációs jellegű. A kiadásokhoz viszonyítva az 5,4 milliárd korona bevételű többlettel számol. Klaus miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés kifejezi a kormány pénzügyi politikáját, amelyet röviden a „könnyű pénzektől" való megszabadulásként lehet jellemezni. A kiadások korlátozása semmiképpen sem jelentheti a gazdasági és szociális fejlesztés fékezését, hanem minden szervezetet rendes gazdálkodásra próbál kényszeríteni, segít a gazdasági egyensúlyhiány eltávolításában és egészséges feltételeket próbál teremteni a jövő gazdasági fejlődéséhez. A föderáció állami összbevétele az előterjesztett javaslat szerint 137 milliárd 304 millió korona lesz. A kiadások 131 milliárd 920 millió koronát tesznek ki. A bizottságok közös szóvivője Jirí Bezecný (Csehszlovák Szocialista Párt) elmondta, hogy a tervezett kormányköltségvetés a föderációnak hivatott helyettesíteni az első negyedév költségvetési provizóriumát, azonban maga is ideiglenes jellegű. Anélkül, hogy a kormány egyes lépéseit ismernénk a gazdasági reform bevezetésének meggyorsítására és a piacgazdálkodásra, nehéz megítélni a bevétel és a kiadás tételeit. Ezért olyan javaslatot kell elfogadni a tervezési és a költségvetési, valamint az alkotmányjogi bizottságokban, hogy csupán az össz-szaldó legyen kötelező érvényű, nem pedig a költségvetés kiadási és bevételi tétele. Míg a bizottságok pozitívan értékelik a védelemre és a biztonságra fordított kiadások csökkentését, korántsem volt olyan egyértelmű a gazdaság támogatása. Bírálatok elsősorban a mezőgazdasági bizottságokban hangzottak el ez ellen. A szóvivő foglalkozott annak kérdésével is, vajon a költségvetés inflációellenesen hat-e majd. Alapvető nézeteket fejtett ki Bohumil Servus (Csehszlovák Néppárt) a Nemzeti Kamara közös szóvivője. Megjegyzései elsősorban a kohászat, a gépipar, az elektrotechnika, a fűtőanyag, az energetika, a mezőgazdaság és az élelmezés ágazatát érintette. Hangoztatta, hogy minden bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy következetesen tiszteletben tartsák a legnagyobb célszerűség és a szigorú gazdaságosság szempontjait a költségvetési eszközök felhasználásában. A bizottságok állást foglaltak a tudományos-műszaki, és beruházási állami bizottságra vonatkozó fejezettel kapcsolatban, és ezzel összefüggésben olyan leépítési programot javasoltak, hogy az új gazdasági elképzelésekkel összhangban a tudomány és a kutatás terén a bizottságot 1991 végéig számolják fel. A vita érintette a 4. paragrafus megfogalmazását is, amely a kormánynak teljhatalmat ad a föderáció állami költségvetésének módosítására. Mellette és ellene Az állami költségvetési javaslat vitájában elsőként Jana Moltaáová (CSKP), a Népi Kamara képviselője szólalt föl, és bírálta a tudományra és a kutatásra fordított kiadások csökkentését. Azzal a nézettel sem értett egyet, hogy az állami költségvetés kiadásait a termelő vállalatok eszközeiből lehet pótolni. Vitézslava Klűzová (CSSZP), a Nemzeti Kamara képviselője azzal foglalkozott, hogyan hat majd a költ, s.égvetési változtatás az állampolgárok létbiztonságára. Emlékeztetett arra, hogy a dotációk megszüntetése és egyéb módosítások az átlagcsaládok kiadásait kb. 15 százalékkal növelik, vagyis 690 koronával havonta. A nyugdíjasok kiadásai 29 százalékkal növekednének, ami havonta 380 korona többletkiadást jelent. A mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum támogatására fordított összeg csökkentésének következményeiről Pavol Košala (CSKP) a Népi Kamara képviselője szólt. Kifejtette, hogy a csökkentett dotáció a mezőgazdasági vállalatok olyan törekvését erősítheti, hogy korlátozzák a számukra gazdaságtalan termékek előállítását és fokozzák mellékiparáguk termelési tevékenységét. Maríe Hadaőová (pártonkívüli), a Népi Kamara képviselője a szövetkezeti lakásépítés kérdéséről szólt. Elmondta, hogy az építőipari munkák árának növekedése egy háromszobás lakás költségeit 20 ezer koronával növelik. A pénzügyminisztérium ennek fedezését, illetve hitelezését elutasította. Előfordulhat, hogy a szövetkezeti tagok lemondanak a már épülő lakásokról, s ennek komoly következményei lehetnek. Az állami költségvetés elfogadását javasolta Csémi József (CSKP), a Nemzetek Kamarájának képviselője és Rudolf Filkus (pártonkívüli), a Népi Kamara képviselője. Csémi József részletesen foglalkozott a mezőgazdasági vállalatok gondjaival. Választókörzetében a Dunaszerdahelyi illetve a Komáromi járásban szavai szerint 1989-ben jelentősen növekedett az állami gazdaságok és a szövetkezetek adóterhe. 1989-ben például a Komáromi járásban a mezőgazdasági termelésbe a ráfordítás az adó és ármódosítások miatt 400 millió koronával nagyobb volt, mint tavaly előtt, a differenciáló juttatások révén a mezőgazdászok azonban mindössze 130 milliót nyertek. Jaroslava Stránska (pártonkívüli) a Népi Kamara képviselője a környezetvédelemre fordított beruházások alacsony hatékonyságát bírálta. - Valamennyi vállalat számára a nem beruházás jellegű támogatást 7,4 százalékkal csökkentik, azonban a mezőgazdasági komplexumét 13,3 százalékkal, ami nyilvánvaló aránytalanság - mondotta Anna Buráňová (CSKP) a Népi Kamara képviselője. Az élelmiszerellátást alapvető fontosságúnak mondotta a szociális biztonság szempontjából, amelyet meggondolatlan beavatkozással nem lenne szabad veszélyeztetni. Az állami költségvetés javaslatát támogatta Jozef Bakšay (pártonkívüli), a Népi Kamara képviselője, és a népszerűtlen lépések - melyek a gazdaság radikális megújítását szolgálják - meggyorsítását sürgette. Tekintettel a CSKP rendszeres évi támogatására, javasolta, hogy ez a párt 33 milliárd koronát térítsen vissza a társadalomnak, azt az összeget, amely megegyezik 42 éves uralma alatt kapott dotációk átlagösszegével. Erre a gyakorlati javaslatra Jirí Machalík (CSKP), a Nemzetek Kamarájának képviselője reagált. Figyelmeztetett arra, hogy Bakšay képviselő adatai találgatáson alapulnak, és a CSKP vagyonának és gazdálkodásának kérdését független szerv vizsgálja ki, amelynek joga lesz végső álláspont megfogalmazására. Mojmír Kővár (pártonkívüli), a Nemzetek Kamarájának képviselője elmondta: kedvezőtlenül hat ránk, hogy az áruinkat, főleg az élelmiszert idegenek vásárolják föl. Becslés szerint naponta 20, sőt 100 millió korona veszteségünk származik ebből. Megkérdezte a pénzügyminisztert, miért nem vezették be mind ez ideig a külföldi látogatók számára a kötelező valutabeváltást, és mi a garancia arra, hogy nem következik be a piac felbomlása. Jaroslav Matoušek (CSSZP), a Népi Kamara képviselője megemlítette a štétíi papírgyár korszerűsítésére szánt beruházások korlátozását. Ha ezeknek az összegét a vállalatnak magának kell térítenie, ez nyilván az újságok és a folyóiratok árának emelését idézi elő, s így a tájékozottság joga csupán a módosabb emberek kiváltsága lesz. Az egyes parlamenti bizottságok képviselő csoportjának nézetét Juraj Holčík (pártonkívüli) a Nemzetek Kamarájának képviselője fejtette ki. Emlékeztetett arra, hogy kb. egy hónappal ezelőtt apelláltak, hogy a CSSZSZK és az SZK kormánya átgondoltan járjon el a bősi vízmű építésében, és kérték az SZK Erdő-, Vízgazdálkodási és Fafeldolgozási Minisztériuma szakértői bizottsága álláspontjának kivárását. Válasz helyett az interpellációra az állami költségvetés felel. A dotációk áttekintésében a vízmű számára ott 723,8 millió korona szerepel. Enyhíteni az áremelések hatását A Szövetségi Gyűlés tanácskozásának további részében az egyes miniszterek válaszoltak a képviselőknek. Fölszólalásaikból azt idézzük, ami a nyilvánosságot leginkább érdekelheti. A Szociális- és Munkaügyi Minisztérium nézeteit a szerkezeti átalakítás hatásáról a népgazdaságunkra Petr Miller miniszter fejtette ki. Egyik lehetséges rövid távú intézkedés az ármódosítások azonnali kompenzálása és így enyhíteni hatását a lakosság életkörülményeire. Ez differenciált lesz szociális csoportok szerint és a módosítások egyes válfaját tekintetbe véve. Az állami lakások bérének növekedését nem teljes mértékben kompenzálják a szociális szükséglet szerint új lakbérilletékek bevezetésével. Az utazási költségek emelkedését csupán a gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak térítik meg részben, mégpedig az 50 százalékos utazási kedvezmények bővítésével, a diákjegyek árát nem emelik. A munkásjegyek ártámogatását fokozatosan szüntetik meg és kompenzálásukat áthárítják az üzemi forrásokra. A hőenergia, a tüzelőanyag és a víz magasabb árát a gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak teljes mértékben megtérítik családi pótlék, illetve nyugdíjemelés formájában. Az építőanyagok árának emelését nem kompenzálják. A forgalmi adó kedvezőtlen hatását az ipari termékek árára a kiválasztott ipari termékek árának csökkentésével kompenzálják, megőrizve az árszintet. Az élelmiszerek árának növekedését a létfenntartási költségek növekedésének arányában a családi pótlék a nyugdíj növelésével kompenzálják és a fennmaradó eszközökből rehabilitációs alapot hoznak létre, amelyet a politikai és a gazdasági, valamint a családok rehabilitására fordítanak. Petr Miller szólt a hosszú távú intézkedésekről is. A szociális biztosítás, beleértve az átképzés és a munkanélküli rendszerét úgy kell átalakítani, hogy rugalmasan reagáljon a változó gazdasági feltételekre. Felszólalásában Miller miniszter reagált az átképzés és az esetleges munkanélküliség kérdéseire is, mivel a munkanélküliség nagyon drága. Az átképzés, mely évente 8 ezer embert érint majd 192 millió koronát követel. Együtt az elkerülhetetlen szociális intézkedésekkel, melyek a népgazdaság szerkezeti átalakításával és az esetleges munkanélküliség kivédésével függ össze, évente 3-3,5 millió koronát igényel. Jaroslav Suva szövetségi fűtőanyag és energetikai miniszter reagált Holčík képviselőnek a bős-nagymarosi vízmű további sorsára vonatkozó kérdésére. Elmondta, hogy ezzel február 14-én a Szlovák Köztársaság kormánya foglalkozott. A beszámolót, mely e tanácskozáson keletkezett, a jövő héten a szövetségi kormány elé terjesztik. Tárgyalásokat készítenek elő a magyar féllel az 1977-ben kötött szerződés megváltoztatásáról. A vízműnek a mi oldalunkon lévő részébe a múlt év végéig 12 milliárd koronát fektettünk be és érdekünk - mondotta Suva miniszter - hogy a létesítményt befejezzük. Természetesen a környezetvédők valamennyi elgondolását és javaslatát figyelembe véve. Néhány kérdés pontosítása után a költségvetésről szóló törvény, módosításaival együtt újra szavazásra került. A képviselők először a ludományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság költségvetésének emeléséről szavaztak, amely javaslatot elutasították. Ezután az 1990-es év költségvetéséről szóló törvényt a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája elfogadta. (sm) A Szövetségi Gyűlés tegnapi ülésén elfogadta a gyülekezési jogról és a petíciós jogról szóló törvényt is. Észak- Morvaország Átalakulás előtt (CSTK) - Petr Pithart, a cseh kormány elnöke, aki tegnap folytatta látogatását az Észak-morvaországi kerületben, Havírovban tájékozódott e százezer lakosú város legégetőbb problémái felöl. A város lakói naponta utaznak Ostrava és Karvina bányáiba, kohóiba. A mintegy 30 ezer embernek ez a napi mozgása jelentős negatív befolyással van Havíŕovban a környezetre. A következő években a lakosságot érzékenyen érinti majd a bányák és kohók termelésének korlátozása. Elsősorban az átképzés és az infrastruktúra kiépítése a legsürgetőbb feladat. Tőkés László és Király Károly véleménye A marosvásárhelyi tragikus események tanulságaival foglalkozott a keddi Romániai Magyar Szóban Tőkés László református lelkész. Egyebek közt leszögezte: A Ceausescu-korszakra emlékeztet a román kormány, a Nemzeti Parasztpárt, a Vatra Romaneasca egyesület és a tömegtájékoztatás félretájékoztató gyakorlata, mely azt akarja elhitetni, hogy a magyar kisebbség, másfelől pedig Magyarország kormánya és a Romániába látogató polgárai felelősek a kirobbant erőszakos cselekményekért. Az ügy kivizsgálása szintén kétes értékűnek ígérkezik, miután a kormány már eleve a magyarokban jelölte meg a felelősöket, s tartózkodik a jobboldali román erők elítélésétől, szabad utat engedve az egész országban (sajtóban, televízióban, tüntetéseken) kibontakozó, egyoldalú magyarellenes kampánynak. A Vatra Romaneasca és szövetségesei a romtn nép egyfajta Erdély-komplexusára építik magyarellenes, elnyomó, antidemokratikus jellegű manipulációikat. Teszik ezt annak ellenére, hogy a magyar kormány többszörösen deklarálta a határok tiszteletben tartását, másfelől a magyar kisebbségektől távol áll Erdély Romániától való elszakításának a szándéka. A lap Király Károly, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alelnökének az elemzését is közölte, aki szerint Romániábanminden téren súlyos helyzet alakult ki. A kisebbségi kérdés területén ennek három fő oka van: 1. Senki nem kapott büntetést - bár megfelelő jogi szabályok rendelkezésre állnak - azok közül, aki a román nép és a nemzeti kisebbségek közötti megértés ellen tevékenykednek. 2. Nem történtek lépések a kormányhoz intézett javaslatok, a szélsőséges nacionalista elemek tevékenységének megelőzése és utólagos büntetése ügyében. A kormány a kisebbségek parlamenti interpellációjára sem válaszolt. 3. Nem emeltek törvényerőre ós nem állították helyre a nemzeti kisebbségektől a ceausista diktatúra által önkényesen megvont egyetlen jogot sem. A legfelsőbb állami szervek passzivitása, valamint egyes hivatalos nyilatkozatok bátorítottak a nemzetiségi viszonyok destabilizálását irányuló megnyilatkozásokat. így alakult ki az a helyzet, hogy tömegtájékoztatás jórészt a bujtogató, a román-magyar viszonyok demokratikus rendezésével szemben ellenséges elemek rendelkezésére állt, írta Király Károly. Erdély bajai után még néhány szó az egykori Besszarábiáról, a mai Moldáviáról. Mint ismeretes, ez a nagyrészt románok által lakott terület 1918-ig Oroszországhoz tartozott, ezután 1940-ig Románia része volt, majd visszakerült a Szovjetunióhoz. Romániában az utóbbi hetekben egyre erőteljesebb és hangosabb követelések hangzanak el, hogy végre rendezni kellene a besszarábiai románok ügyét is. Megalakult és aktívan működik a Pro Besszarábia és Bukovia Társaság, a Kisinyev-Bukarest Kulturális Szövetség, szervezik a romániai tankönyvek küldését Moldáviába stb. Tegnap ez ügyben tüntetés volt Bukarest központjában. A legerősebb ellenzéki szervezet, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt lapjában a Dreptateban pedig néhány napja a Kisinyev-Bukarest társaság elnöke így fogalmazott: ,,A Moldáviái Szovjet Szocialista Köztársaság, Észak-Bukovina és Besszarábia déli megyéi Románia NDK-ját alkotják." Nos, ez, bárhogy is olvasom és nézem, annak ellenére, hogy lehet teljesen privát vélemény is, mégsem más, mint nyílt területi követelés. KOKES JÁNOS Chrudinák Alajos, az ismert magyar újságíró, a televízió külpolitikai szerkesztőségének vezetője tegnap a Vatra Romanesca által aláírt fenyegető levelet kapott. Ebben közölték vele, hogy halálra ítélték, s ezt a szervezet budapesti ügynökei 72 órán belül végre is hajtják. Az MTV vezetősége védelmet kért Chrudinák, valamint a Panoráma címú műsor más szerkesztői számára. Egyelőre nem tudni, hogy csupán provokációról van-e szó. A Matica slovenská elhatárolta magát a szélsőségektől (Folytatás az 1. oldalról) vák szellemi élet és tudomány modernizálását szolgáló intézményt. A Matica slovenská folyó ügyein kívül Viliam Gruska beszélt arról a kutatásról is, amelyet a nemzetiségileg vegyes lakosságú járások szlovák és magyar iskoláiban a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézettel, a nyitrai Pedagógiai Karral és a KulAz SZNT elnöke kilépett a CSKP-ból (ČSTK) - Rudolf Schuster, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke a következők közlésére kérte fel a Csehszlovák Sajtóirodát: - A Szlovák Nemzeti Tanács elnöki tisztsége napjainkban olyan álláspontot követel, amely biztosítja a nézetek pluralitását. A tisztségben, amelybe mint a CSKP tagját választottak, mindig alkotmányos kötelességeimmel összhangban jártam el, és úgy gondolom, elégséges pártos áttekintéssel. Ma közöltem döntésemet az SZLKP kassai városi bizottságának arról, hogy befejezem tagságomat a CSKP-ben. Nem volt ez egyszerű lépés, de meggyőződésem, hogy helyes. Személyes okok vezettek engem erre, és az a hiábavaló várakozás, hogy a kommunista párt megújítja hitelét a társadalomban. Úgy vélem, hogy ez a döntésem segít kizárni minden gyanút, mely eddigi politikai hovatartozásom hatásából ered. Kanadában az oktatásügyről (ČSTK) - Milan Adam cseh oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszter a hét végét Torontóban töltötte. Vendéglátóival arról tárgyalt, hogy a kanadai Ontario tartomány milyen konkrét segítséget nyújthat Csehszlovákia iskolaügyének. A jelentések szerint Milan Adam segítséget kért a nyomdatechnika korszerűsítéséhez, a könyvtárak, laboratóriumok felszereléséhez, az egyetemeken a politológiai karok megalapításához, az angol és francia nyelvű középiskolák létesítéséhez. Javasolta továbbá a tanárok és diákok cseréjét, az iskolák közötti széles körű együttműködést. Kanadából a cseh miniszter Mexikóba utazott, ahol részt vesz az UNESCO ülésén. Ezt követően Washingtonban és New Yorkban tesz látogatást, ahol szintén az oktatás területén nyújtandó segítségről fog tárgyalni. túrakutató Intézettel közösen végeznek. Sem szavaiból, sem a sajtó számára kiadott rövid írásbeli tájékoztatóból nem derült ki, hogy ebben a kutatásban a Matica slovenská partnereként részt vesz-e valamilyen magyar nemzeti kisebbségi intézmény vagy mozgalom. A helyzet feltárását valamennyi óvodában, alap- és középiskolában elvégzik. Erre az oktatás nemzetiségi összetevőiről hiányzó adatok miatt van szükség. Két szakaszban végzik, s az első már 1990 áprilisában befejeződik. Indoklásként a Matica slovenská képviselői elmondták, hogy ezzel is segíteni akarják a nemzetiségileg vegyesen lakott járásokban a kulturált együttélést, valamint a tényekre alapozott dialógust. Arról nem tett említést, hogy milyen módszerek és szempontok szerint folyik a feltárómunka. A kérdések egyikére válaszolva Viliam Gruska elmondta, hogy a Matica slovenská nem működik együtt a Štúr Társasággal és a Szlovák Nemzeti Párttal. Egy-két alkalommal részt vettek az általuk rendezett gyűléseken, de szélsőséges nézeteiktől, az európai viszonyokat figyelmen kívül hagyó állásfoglalásaiktól elhatárolják magukat. (d-n) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT (ČSTK) - Az AFP hírügynökség tájékoztatása szerint Algirdas Brazauskas, a független Litván KP vezetője tegnapi vilniuszi sajtóértekezletén kijelentette: Mihail Gorbacsov nem tudott a szovjet csapatok tegnapra virradóra végrehajtott litvániai akcióiról. Brazauskas elmondta, tegnap reggel telefonbeszélgetést folytatott Vagyim Medvegyevvel, akinek az ügyről nem volt tudomása. „Hiszek neki, mert ha Medvegyev nem tudott róla, akkor Gorbacsov sem" - mondta Brazauskas. A litván kormány tegnap jegyzékben követelte Gorbacsovtól és a szovjet kormánytól azoknak a litván állampolgároknak a szabadon bocsátását, akiket a katonák a tegnapra virradó éjszaka tartóztattak le. Vitautas Landsbergis, litván elnök sajtóértekezleten jelentette be: Kazimiera Prunski litván kormányfő kísérletet tett arra, hogy telefonösszeköttetésbe lépjen Mihail Gorbacsovval, de azt mondták neki: Gorbacsovnak nincs ideje. ÚJ SZÚ 2 1990. III. 28. Bukaresti munkatársunk telexjelentése Marosvásárhely tanulságai